Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak660 FtBenzin árak641 FtEUR411.18 FtUSD396.35 FtCHF435.92 FtGBP486.38 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Az önkormányzathoz bevitt adásvételi szerződést mennyi idejük van kifüggeszteni? Vagy onnan számít az idő amikor én bevittem vagy onnantól amikor ők kirakták?
Válasz mtarka #5528. hozzászólásáraMost vagyunk ilyenben. Nem új szerződés kell a záradékoltat elfogadja a fh, de csak akkor jegyzi be a tulajdonjogot ha a tulaj aláírja a nevünkre szóló tulajdonbejegyzési kérelmet. A tulaj persze szóbaállni nem akar velünk. Beadtuk a keresetet, de az ügyvéd azt mondta simán elhúzhatják pár évig, ha meg közben elpatkol az öreg akkor futhatunk a pénzünk után. Így vettünk földet pénz benne áll de nem tudom használni.
"18. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:"
Arról van szó,hogy miután a vevő, és az eladó köteles egységes okiratban foglalni a megállapodásukat(szerződés), és azt megküldeni az elővásárlásra jogosultaknak, illetve hirdetmény útján közölni velük, ezek függő hatályú szerződések. Ez azt jelenti, hogy a szerződés csak akkor válik hatályossá, ha az elővásárlásra jogosultak nem élnek a jogukkal. Erről a Ptk. is rendelkezik:
"6:118. § [Beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződés]
(1) Ha a szerződés hatályosságához jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását teszi szükségessé, a beleegyezéssel vagy a jóváhagyással a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg válik hatályossá.
(2) A beleegyezésről vagy jóváhagyásról történő nyilatkozattételig, valamint a nyilatkozattételre megszabott határidő leteltéig a felek jogait és kötelezettségeit a függőben lévő feltétel szabályai szerint kell megítélni.
(3) A szerződés nem válik hatályossá, ha a harmadik személy a beleegyezést vagy a hatóság a jóváhagyást nem adja meg vagy ha arról a bármelyik fél által a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül nem nyilatkozik."
Vagyis egyrészt az alapszerződés függő hatályú mindaddig, amíg az elővásárlási jog gyakorlására adott határidő nyitva áll, illetve mindaddig, amíg a hatósági jóváhagyás meg nem történik. Ezek a jóváhagyások nem a szerződés létrejöttének, hanem a szerződéshatályosulásának a feltételei.
Válasz mtarka #5528. hozzászólásáraPassz. Az biztos, hogy a bíróság pótolhatja az eladó nyilatkozatát, és a bíróság ítélete alapján is bejegyezhető a tulajdon. Tehát ezzel nem fogja meghiúsítani az adásvételt. Az viszont kérdéses, hogy mennyi időbe telik. Nem ismerem a joggyakorlatot, hogy milyen eljárási cselekményekkel lehet elhúzni az ügyet, de alapesetben szerintem akár 1-2 tárgyalási napot követően is születhet ítélet.
Ha valaki "eltűnik", az szerintem nem akadályozza meg az ítélethozatalt, de nyilván elhúzhatja.
Ha valamelyik fél elhaláloz, akkor érvénytelen a szerződés, és elszámolási jogviszony jön létre a másik fél, illetve a jogutódok között.
Az ingatlan adásvétel konstitutív hatályú (bejegyzéssel jön létre, nem a szerződéskötéssel, viszont a szerződéskötés időpontjától). Az eladónak/vevőnek a halál tényével megszűnik a jogalanyisága, így nem adhat el/szerezhet tulajdont. Az esetlegesen fizetett előleg vagy vételár visszajár (foglaló is, de nem kétszeresen), és a hagyatékhoz tartozik. Ha nem akarják visszafizetni, akkor jogalap nélküli gazdagodásra perelhető a fél vagy a jogutódok.
Válasz Praetor #5527. hozzászólásáraEz is külön érdekes, hogy nem egy "vételi ajánlat" és "elfogadó nyilatkozatok" versenyeznek, hanem már eleve egy kész adásvételi szerződést kell kifüggeszteni (néha közvetlenül megküldeni), amelyre lehet elfogadó nyilatkozatot tenni.
"A vevő helyére pedig a kormányhivatali határozattal kerül a rájelentkező, ami egyben az ügy lezárását is jelenti". Nekem is ez lett volna a logikus, de nem így történt a valóságban!
Külön szerződést kellett kötni a "rájelentkezőnek" az eredeti "eladóval" és csak ezt követően lehetett az ingatlan-nyilvántartási eljárást megindítani. Szerintem ez szükségtelen és a kormányhivatali határozat után automatikus kellene legyen az ingatlan-nyilvántartási tulajdonjog bejegyzési eljárás.
Már csak azért is fura ez, mert mi van, ha az "eredeti eladó" nem áll szóba a "rájelentkezővel"? Bírósági úton kell kikényszeríteni a "eredeti eladó" aláírásának pótlását? Mennyi idő ez? Mi van, ha időközben valamelyik fél "eltűnik" (elérhetetlenné válik), vagy mondjuk elhaláloz? Ki jogosult a jogerős ítéletig a föld művelésére, a támogatás felvételére?
Válasz quercuserdesz #5523. hozzászólásáraNem rossz az érvelésed, és hajlanék is az elfogadására, mert ésszerű.
Viszont, az eljárás szempontjából azért kérdéses. Mert azt írja a jogszabály, hogy "a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében". Ez a mondatrész szerintem egy szerződésben kifejezett szándékot és poziciót jelöl meg, mert törvényileg meghatározott az ingatlanok adásvételének alakisága, és amíg nincs szerződés, addig nincs is eladás. Az adásvételi eljárás során a vevő addig vevő, amíg az elfogadó nyilatkoztatot tevők közül valaki nem kerül a helyére. A helyére pedig a kormányhivatali határozattal kerül, ami egyben az ügy lezárását is jelenti.
És eddig a pontig a 3. bekezdés elvileg nem alkalmazható, mert nem valósul meg a feltétel. Harmadik féllé a határozattal vált, addig csak pályázott a vevői pozicióra.
Egyébként szvsz a Te értelmezésed lenne a helyes ebben a kérdésben. Viszont nagyon nem szerencsés ez a jogszabályi megfogalmazás.
Válasz quercuserdesz #5523. hozzászólásáraFigyelj, ha az adásvételi szerződést két tulajdonostárs köti, tehát az eladó és a vevő is tulajdonos az adott osztatlan közös ingatlanban, akkor még véletlenül sem szabad beleírni a szerződésbe a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdést, mert akkor az egész szerződés érvénytelenné válik (nem csak a szerződés ezen része).
Erre vonatkozóan csatolok egy ítéletet.
Egyszerűen ilyenkor nem érvényesül a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdése, tekintsd úgy, mintha ott sem lenne!!
Ha egy másik tulajdonostárs elfogadó nyilatkozatot tesz (rájelentkezk), akkor az sem hivatkozhat a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdésére, mert ebben a relációban nem érvényesülhet! Viszont másra hivatkozhat, pl. arra, hogy helyben lakó földhasználó.
Kétségkívül érdekes jogi helyzet áll elő, ha egy nem tulajdonostárs tesz elfogadó nyilatkozatot (rájelentkezik), hiszen ő valóban "harmadik személy". Jelenleg - a jogszabály szövegének nyelvtani értelmezésével - oda lehet jutni, hogy az egyébként "erősebb" elővásárlási sorrendi jogosult vinné el, mivel a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdése nem érvényesülhet. Nagyon durva jogalkotói hiba, hogy ezt hagyja. Mivel az adásvételi szerződésben semmiképpen nem maradhat a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdése, ezért később sem hivatkozhat erre a vevő, még ebben a képtelen helyzetben sem!
Egyébként ennek a kérdésnek a boncolgatása túlmutat a mi lehetőségeinken. Egy ilyen jogvita úgyis a Kúrián dőlne el. Hogy az ott dolgozó bíráknak mi jár a fejében, jobb ha mi nem is tudjuk. Nem tudjuk modellezni, igazából bárhogyan dönthetnek indokolni meg tudják így is és úgy is...
Ezért nem kell szarozni: felesbérletet rá 20 évre + többmilliós jelzálogot + mezei leltárt + kétszeres ár, aztán jelentekezzen rá, aki akar!
Válasz quercuserdesz #5520. hozzászólásáraNagyon egyszerű, amelynek hátterében az áll, hogy minden földforgalmi törvény szerinti elővásárlási jogosult (FÖLDMŰVES) megelőzi az összes Ptk. szerinti elővásárlási jogosultat (NEM FÖLDMŰVES).
1) 1 ha feletti terület eladása esetében szerintem kizárólag a közeli hozzátartozó tulajdonostársaknak kell megküldeni az adásvételi szerződést tértivevényes levélben. Ilyenkor azért elvárt, hogy az eladó tudja, hogy kik a "közeli hozzátartozói" a tulajdonostársak közül.
A többi tulajdonostárs vagy földműves vagy nem földműves. A FÖLDMŰVESEK kizárólag a földforgalmi törvény alapján gyakorolhatják az elővásárlási jogukat, a NEM FÖLDMŰVESEK pedig a Ptk. alapján gyakorolhatják elővásárlási jogukat.
Mivel 1 ha felett eleve csak FÖLDMŰVES szerezhet földet, ezért a NEM FÖLDMŰVESek kiesnek. Nem kell kinyomozni, hogy ki a földműves és ki a nem földműves, mert NEM RELEVÁNS!
NEM FÖLDMŰVES nem szerezheti meg 1 ha felett a föld tulajdonjogát, így elővásárlási joga sem lehet!!
ERGO: SENKINEK nem kell megküldeni az adásvételi szerződést tértivevényes levélben, csak kifüggeszteni a megszokottak szerint!!
2) 1 ha alatti terület adásvétele esetében éppúgy megszerezheti FÖLDMŰVES és NEM FÖLDMŰVES is a föld tulajdonjogát.
Ebben az esetben elképzelhető az a rendkívül ritka eset, hogy akár a Ptk-ra alapítva - persze csak a "sor" legvégén - NEM FÖLDMŰVES megszerzi "rájelentkezőként" a föld tulajdonjogát. Ahhoz, hogy gyakorolni tudja elővásárlási jogát, meg kell ismernie az adásvételi szerződést, tudomást kell szereznie erről. Ezért tájékoztatni kell az aláírástól számított 8 napon belül őket.
Ahogyan írtad a hozzászólásodban, a vevő nem tudja, hogy ki a földműves és ki a nem földműves, ezért célszerű MINDEN TULAJDONOSTÁRSNAK megküldeni az adásvételi szerződést tértivevényes levélben 1 ha alatti föld eladása esetében.
Mondjuk ilyenkor is lehetne "matekozva" csökkenteni a "közvetlenül értesítendő kört", hiszen akinek eleve több területrésze van az adott hrsz-ban, mint 1 ha, azt nem kell kiértesíteni, mivel az csak mint "FÖLDMŰVES" szerezheti meg a terület tulajdonjogát.
Ugyancsak felesleges leveleket küldözgetni, amikor a FÖLDMŰVES TULAJDONOSTÁRS vevő eleve már valamilyen földforgalmi tv-ben szereplő elővásárlási jogosult (pl. helyben lakó) is egyben, hiszen őt csak a földforgalmi tv-ben szereplő elővásárlási joggal rendelkező személy "előzheti meg". Földforgalmi tv. elővásárlási jogosultjait (FÖLDMŰVESEK) pedig elég kifüggesztéssel értesíteni.
Válasz Büresz #5521. hozzászólásáraHozzátenném, az elővásárlás jogszabályi feltételeinek nem a vételi ajánlat közlésekor kell megfelelni, hanem az elfogadási nyilatkozat megtételekor.
Mondok egy példát. A tulajdonostárs megküldi a többi tulajdonostársnak a vevő ajánlatát. Az egyik tulajdonostárs, aki nem földműves elajándékozza a tulajdoni hányadát egy földműves közeli hozzátartozónak. Ő már tehet elfogadó ajánlatot.
Ha egy osztatlanban ez egyik tulajdonostárs az eladó, a másik a vevő, és a vevő túllépi az 1 hektárt, és nem közeli hozzátartozó, akkor földművesnek kell lennie. Az szerződésben meg kell jelölnie az elővásárlási jogosultságát, fölhívva a földforgalmi törvény 18 §. (3). Ha bárki elfogadó ajánlatot tenne, az harmadik személynek minősül. Ha élhetne az elővásárlási jogával,akkor az eladó harmadik személynek adná el a tulajdonrészét. Viszont harmadik személlyel szemben a földműves tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Tehát megelőzi az elfogadót.
Válasz mtarka #5488. hozzászólásáraEl kell ismernem, hogy igazad van. Ha jóhiszeműen állok a kérdéshez, akkor ez a jogalkotó szándékától eltérő jogszabályi hiba.
Ennek ellenére a tulajdonostársak közötti adásvétel szerintem megvédhető a harmadik személyektől, de az könnyen lehet, hogy csak a bíróságon történhet. A kormányhivatali ügyintézők jó esetben értik a szószerinti szöveget. Aztán vagy leesik nekik a konjunktív feltétel (ti. a harmadik személy javára történő eladás esetében), vagy nem. Ha leesik, akkor a tulajdonostársak bíróságon megtámadva a határozatot, hivatkozhatnak joglogikai kapcsolókra, ami miatt jó eséllyel nyernek is (egy jogegységi határozat után tuti). Mert a bíróság a _jogelveket_ is alkalmazza, nem csak a szószerinti írott jogszabályt.
Válasz mtarka #5519. hozzászólásáraAzt honnan tudja egy közös tulajdonban a tulajdonostárs, aki el akarja adni a tulajdonrészét, hogy a többi tulajdonostárs közül ki, vagy kik földművesek. Vagy kik nem azok? Vagyis, hogy kinek/kinek nem kell elküldeni a vételi ajánlatot?
Hogy érthető legyen:
1 hektár felett "vásárlási joga" sincs nem földműves tulajdonostársnak (kivéve a közeli hozzátartozót), nemhogy "elővásárlási joga".
Ha pedig egyszer valami nincs, akkor azt nem is lehet gyakorolni.
Ha pedig valamit egyszer nem lehet gyakorolni, akkor arra felesleges felhívni a figyelmét közvetlenül, tértivevényes levélben.
Válasz D-032-a #5517. hozzászólásáraRendben. Ok. Megint igazad van. A KÖZELI HOZZÁTARTOZÓKON kívül nincs értelme az 1 ha feletti terület adásvételénél a Ptk-n alapuló elővásárlási jognak (amely = a nem földműves elővásárlási jogával az osztatlan közösnél).
Válasz mtarka #5516. hozzászólásáraElnézést, hogy újra beleszólók, de épp ezt beszéltük (az éjjel), hogy a Ptk.-n alapuló elővásárlási jog, személyhez - azaz közvetlen hozzátartozóhoz - kötődik és nem függ területnagyságtól.
--A Ptk. nem zárja ki a közeli-, de nem földműves hozzátartozó (bármennyi) földvásárlását, amennyiben azt, közeli hozzátartozótól vásárolja.
--Közeli hozzátartozók közötti föld adás-vételre, nem a földtörvényt kell alkalmazni, hanem a Ptk.-t.
--Amennyiben az "egyik" közeli hozzátartozó egy harmadik személynek adná el a földet, akkor kell a "másik" közeli hozzátartozót külön értesíteni. Azért, hogy ha akar, akkor tudjon élni a Ptk.-n alapuló elővásárlási jogával.
Válasz quercuserdesz #5499. hozzászólásáraA közlési kötelezettségről szóló jogszabályokat én is ismerem.
Csak azt nem érted meg, hogy ez "fából vaskarika". Anno 3. éven tanultuk polgári jog előadásán: "márpedig fából nem lesz vaskarika, hiába írja le bármilyen szintű jogszabály".
Ha egyszer 1 ha felett KIZÁRT a Ptk-n alapuló elővásárlási joga, akkor hiába citálsz 15 különböző jogi előírást, az akkor sem arra fog vonatkozni!!
Ami egyszer nem létezik, azt nem lehet megkövetelni. Ha egyszer 1 ha felett nem lehet a Ptk-ra hivatkozva föld tulajdonjogot szerezni, akkor a tulajdonostársnak sem kell megküldeni KUKUNYINORSZÁG pf.14-be a levelet, mert jogilag nonszensz.
1 ha alatt van értelme, 1 ha felett nincs.
Válasz quercuserdesz #5512. hozzászólásáraNem tudom mi ebben az érthetetlen számodra.
NINCS ELŐVÁSÁRLÁSI JOGA a tulajdonostársnak, ha a vevő és az eladó is tulajdonostárs az osztatlan közösben.
Sem kicsi, sem nagy, sem semmilyen elővásárlási joga nincs ilyen esetben. Egyszerűen nincs - mint tulajdonostársnak.
Válasz quercuserdesz #5506. hozzászólásáraHiába lesz a tulajdonostárs földműves, egyszerűen nincs "extra" elővásárlási joga, ha két (vagy több) tulajdonostárs köti a szerződést.
Nyilván ott van a "kutya elásva", hogy hiába tulajdonostárs az osztatlan közösben, tehát "fizikailag" szomszéd, de "jogilag" nem élvezi még a szomszéd elővásárlási jogát sem.
Egyszerűen ilyenkor nincs elővásárlási joga, illetve lehet elővásárlási joga, de csak a többi elővásárlási szabály szerint (helyben lakó, földhasználó, szomszéd, állattartó, ökogazda, családi gazdálkodó). Magyarul éppúgy nyílt verseny van, mintha semmi köze nem lenne a tulajdonostárs vevőnek az ingatlanhoz. Ez egyébként nyilvánvalóan méltánytalan...
Ha a tulajdonostárs vevő nem helyben lakó vagy nem állattartó vagy nem ökogazda, akkor alapesetben nem sok esélye van a többi "ugrásra kész" helyi gazdával szemben (akik még egyszer kiemelem: NEM TULAJDONOSTÁRSAK).
Válasz Szalai A P #5510. hozzászólásáraKivett belterületi osztatlan közös tulajdonú földrészlet esetén az Ptk. alapján van elővásárlási joga a tulajdonostársaknak, vagy a szerződéssel alapított elővásárlási jog jogosultjainak.
Válasz Sz_Pisti #5508. hozzászólásáraA kérdés fölvetése jogos.
Szerintem a földműves tulajdonostársak minden esetben elővásárlási joggal rendelkeznek. Legfeljebb az egymás közötti sorrend lehet a kérdéses.
De ahhoz, hogy ez egyértelmű legyen kell egy jogerős ítélet.
Válasz Sz_Pisti #5508. hozzászólásáraHa rájelentkezik a szomszéd akkor az övé. Úgy nem számít harmadik személynek. Egy jó darabig én sem hittem hogy így van.
Válasz Büresz #5504. hozzászólásáraA tulajdonostársak nincsenek elzárva a lehetőségtől, hogy földművesek legyenek. És akkor gyakorlatilag csak egy másik tulajdonostárs előzheti meg.
Válasz mtarka #5488. hozzászólásáraE szerint, a tulajdonostársnak elővásárlási joga van, harmadik fél vevővel szemben, de ha a tulajdonostárs a vevő, akkor a tulajdonostárs vevőt megelőzheti, egy harmadik fél, ha pl egy Kamubios?
Ha egy feleség harmadik félként a vevő, a tulajdonostárs, földműves férj meg nem jelentkezhet rá, mert Ő meg közeli hozzátartozó?
Hát csak itt belterületen is a társtulajok között is van elővásárlási jog Na most azt nagyon nem szeretném ha ez a harmadik fél a kettönk üzletébe bele piaszkálna az unoka testvéremmel
"6:222. § [A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosulttal]
(1) Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna."
Ez osztatlan közös estében azt jelenti, hogy minden tulajdonostárssal közölni kell.
Fétv.:
"17.§
(2) Más törvényen, illetve megállapodáson alapuló elővásárlási jog esetében az eladónak a hirdetményi úton történő közlés mellett a Földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdése szerinti, az adás-vételi szerződés közvetlen közlésére vonatkozó kötelezettsége teljesítése érdekében az adás-vételi szerződésnek a nem biztonsági okmányon szerkesztett példányát a más törvényen, illetve megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultja részére postai úton kell megküldenie vagy az átvétel igazolása mellett személyesen átadnia. E bekezdés szerinti közlésnek a Földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell megtörténnie."
Ha az eladó nem tarja be ezen előírásokat, akkor a Ptk. szerint a szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan.
Válasz Szalai A P #5492. hozzászólásáraA település belterületén fekvő 1 hektárnál kisebb földrészletet művelés alól kivett területként kell nyilvántartani, amire nem vonatkozik a Földforgalmi törvény(kivéve ha erdő).
A közös tulajdon megszüntetésére a Ptk. előírásait kell alkalmazni. Ha van használati megosztás, akkor a bíróság az alapján fogja megosztani.
Válasz Büresz #5477. hozzászólásáraezt eljátszottuk mi... anyám társtulaj vevő, apám meg szomszéd rájelentkező. Minden ezen forumon leirtak szerint apám kellett volna nyerjen... de nem, mert közeli hozzátartozók egymásra nem jelentkezhetnek indoklás szerint... szerencsére más nem ment rá végül, igy gond nem lett belőle.
Válasz Szalai A P #5492. hozzászólásáraKicsit késő van, de azért kiszúrhatta volna a szememet.
Szerintem az általad említett ingatlan nem is tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá, így nem is nagyon kell "izgulnod" a rájelentkezők miatt.
Ha belterületi beépítetlen területként szerepel a tulajdoni lapon, akkor nem vonatkozik rá a földforgalmi törvény!
17. mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve;
Válasz Szalai A P #5492. hozzászólásáraSzerintem meg lehet osztatni és nem lesz vele nagy gubanc. Mondjuk sem a Te részed, sem az unokatestvéred része külön-külön nem túl nagy méretű (2000-2000 m2), amelyek így nem biztos, hogy elegendő méretűek önálló ingatlan kialakításához (földmérő fogja tudni).
Az "idegennel" - aki 50%-ban tulajdonos - beszélni kell, hogy közösen, egyetértésben osszátok meg ezt a közös tulajdonban álló ingatlant - lehetőleg a jelenlegi használat alapján. Az "egyetértésbe" az is beletartozik, hogy a költségeket a tulajdoni hányadok arányában kell viselni.
Ha beleegyezik ez az "idegen", akkor nagyon gyorsan le tudja "zongorázni" egy földmérő. Valószínűleg tud ajánlani egy nagyon baráti áron dolgozó ügyvédet is, aki a földmérési munkát követően elkészíti az okiratot is.
Ha nem egyezik bele az "idegen", akkor is első utatok egy földmérőhöz vezessen, majd ezt követően irány az ügyvéd és "közös tulajdon megszüntetése" iránti perben ki kell kényszeríteni a tulajdonjogi megosztást.
Válasz D-032-a #5493. hozzászólásáraSzerintem ezt az ügyvédek nem a jogszabályból következtetik ki, hanem telefonon felhívják az "illetékes" földhivatali ügyintézőt - esetleg egyenesen az osztályvezetőt (akiket okszerűen jól ismernek - hiszen ebből élnek) és ők azt tanácsolják az ügyvédeknek, hogy így járjanak el, mert ez tuti működik.
Válasz mtarka #5491. hozzászólásáraKövetkezik-e valamiből, hogy a többieknek is ki kell küldeni, vagy csak néhány ügyvéd biztos ami biztos alapon ki küldi?
Viszont, az idézett bírósági íratok szerint, amikor kellett volna, akkor éppen nem küldték.
Válasz mtarka #5489. hozzászólásáraEz sem az évszázad földterülete Kezdjük úgy hogy belterület olyan 8000ezer nm beépítetlen területként szerepel valóságban szántóként van művelve És még a tavaly az a rész ahol a terület van a düllők utcák lettek és az összes terület házszámot kapott
A terület fele az idegen tul társé a másik fele a kettönké Egyezkedni nem igazán lehet a harmadik féllel elég érdekes típus
A területhez is csak azért ragaszkodok mert vagyok olyan gyepes bolond hogy ezt a területet dédapánk vette annak idején így szált apáról fiúra és szeretném én is előbb utóbb tovább adni folytatva a hagyományt
De akkor valószínűleg egyszerűbb az ha marad így és a majdani adásvételi szerződést egy nagyobb árral írjuk az unoka testvérrel amire már nem lesz kedve rá repülni senkinek
Válasz D-032-a #5490. hozzászólásáraIgen, ezt elfelejtettem. Ebben teljesen igazad van.
Ha vannak a tulajdonostársak között az eladónak közeli hozzátartozói, akkor azoknak külön el kell küldeni az adásvételi szerződést tértivevényes levélben.
Egyébként sajnos életszerű, hogy bárki másnak inkább eladja a földjét az eladó csak a "közeli hozzátartozó" tulajdonostársának nem.
De a TÖBBIEKNEK minek kiküldeni, ha egyszer úgysem jelentkezhetnek rá, úgysem gyakorolhatják elővásárlási jogaikat?
"Rejtély előttem, hogy 1 ha-t meghaladó ingatlanrész adásvétele esetében miért kellene a földforgalmi szabályával ellentétes módon KÜLÖN KIÉRTESÍTENI az összes tulajdonostársat."
Szerintem, itt a kulcs, nem a területnagyság, hanem a tulajdonostársak személye.
Vagyis, amennyiben vannak közeli hozzátartozók a tulajdonostársak között, akkor kell külön értesíteni.
"A 2013. évi CXXII.tv. 21. § (1) bekezdéséből megállapítható, hogy a Ptk-n alapuló, elővásárlási joggal rendelkező személy nem köteles a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára kifüggesztett termőföld adásvételi hirdetmények figyelemmel kísérésére, ellenkező esetben a törvény nem rendelkezne úgy, hogy vele közvetlenül kell közölni az adásvételi szerződéseket."
Válasz Szalai A P #5485. hozzászólásáraIgzság szerint "minden lehetséges".
Ha viszont egy osztatlan közös ingatlant meg akarsz osztatni, akkor sok mindennek "össze kell jönni", alaposan fel kell kötni a gatyát és a végtelenített hitelkártya sem jön rosszul.
Ha bármelyik tulajdonostárs nem akarja ezt, akkor évekig elszórakozhat veled.
Az "ügyvéd előtt elfogadott" használati megállapodás nagyon jó és hasznos, DE ez a használati jog megosztására szolgál. A tulajdonjogi megosztás egy egészen "más pálya".
Sokféle mozaikból áll össze egy ilyen "megosztási ügy" (nekem volt és van is néhány ilyen ügyem):
- mekkora az ingatlan,
- milyen művelési ágban van a tulajdoni lapon,
- milyen művelési ágban van a valóságban,
- jogilag - természetben - megosztható ez az ingatlan,
- mekkora tulajdoni hányad van az "idegennél" és mekkora "nálad + az unokatestvérednél",
- miért ragaszkodik ehhez a tulajdonközösséghez "az idegen", miért nem adja el a tulajdoni hányadát Neked vagy miért nem hajlandó ezt esetleg elcserélni Veled.
Nekem mindig a "megegyezéses" út volt eddig a nyerő.
Ne a jogászok (ügyvédek) pénztárcáját gazdagítsátok, hanem próbáljatok ésszerű megoldást találni! Jogvitából mindig két ember száll ki jól: az alperes ügyvédje és a felperes ügyvédje, a többiek meg tépik a hajukat.
Válasz Praetor #5484. hozzászólásáraSzia!
Nekem is borzasztóan nehezen "esett le". És egyáltalán nem Te vagy a hibás abban, ha ezt a vadbaromságot nem érted. A Nagyságos Megválasztott Agrárkamarának kellene azon dolgozni, lobbizni, hogy ez és az ehhez hasonló vadbaromságok kikerüljenek abből a törvényből, amelyet egyébként "jogászok írtak jogászoknak".
Köszi, csak éppen a "parasztoknak" kellene végrehajtani.
Szóval a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése nem egy olyan rendelkezés, amely minden esetben alkalmazandó szabály, hanem egy olyan rendelkezés, amely csak több adott feltétel együttes teljesülése esetében alkalmazandó.
Ezek a feltételek magában a jogszabály szövegében találhatóak:
1) A közös tulajdonban álló föld esetében
2) a tulajdonostárs tulajdoni hányadának
3) harmadik személy javára történő eladása esetében...
Ha ezek közül bármelyik feltétel nem teljesül, akkor ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, nem lehet rá hivatkozni, nem lehet rá elővásárlási jogot alapítani, sőt ha véletlenül az adásvételi szerződésbe "véletlenül" beleírja az ügyvéd, akkor akár az egész szerződés érvénytelenné válhat.
A feltételek közül a legfontosabb a 3) pont, miszerint "harmadik személy javára történő eladása esetében" áll fenn a "tulajdonostársi elővásárlási jog". Ez azt jelenti, hogy csak akkor van elővásárlási joga a tulajdonostársnak, ha NEM TULAJDONOSTÁRS a vevő.
Pl. van 60 tulajdonos az osztatlan közös ingatlanban, de az egyik tulajdonos a 40 AK-nyi tulajdoni hányadát (ingatlanrészét) nem a másik 59 tulajdonostárs egyikének, hanem a korábbi bérlőjének akarja eladni.
Viszont, ha az 59 másik tulajdonostárs közül "választ" magának vevőt az eladó, mondjuk azt, akinek éppen 1 AK-ja van és Oxfordban lakik, akkor már a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése nem él, az adásvételi szerződésben nem zárhatják ki a többi 58 tulajdonostárs elővásárlási jogát erre hivatkozva (mint régen).
ERGO: ha TULAJDONOSTÁRS a vevő, akkor a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdésére nem lehet hivatkozni (sem az adásvételi szerződésben, sem a rájelentkezésben), úgy kell tekinteni, mintha ez a rendelkezés nem is lenne... (persze marad a többi elővásárlási jogosultság)
Válasz mtarka #5486. hozzászólásáraEz fél heki, de volt most 1 hónapja másik, még németbe és angliába is ki kellett küldeni, direkt megkérdezte az ügyvédem...
Érdekes az, hogy tértivevényes levelet kér a földhivatal a kiértesítésekről (tulajdonostársaknak megküldött levelekről).
1) Alapesetben - a földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdése - szerint csak az önkormányzatnál kell kifüggeszteni.
..."Az adás-vételi szerződést – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni"...
Ez azért van, mert 1 hektár felett csak FÖLDMŰVES szerezheti meg eleve a föld tulajdonjogát (kivéve közeli hozzátartozók esetében).
1 ha-nál nagyobb ingatlanrész esetében csak és kizárólag a földforgalmi törvény elővásárlási jogosultjai jöhetnek szóba - nekik pedig elég a kifüggesztés.
2) Ha viszont 1 ha-nál kisebb az adásvétel tárgyát képező ingatlanrész, akkor már nem csak a FÖLDMŰVESEK szerezhetik meg a tulajdonjogot, hanem a NEM FÖLDMŰVESEK is. Jellegzetesen ilyen ügylet, amikor csak 1-2 AK-t vesz meg valaki az osztatlan közösben.
Na ilyenkor jöhet egyedül szóba az, hogy a kifüggesztés mellett egyenként ki kell értesíteni a többi tulajdonostársat is, hiszen lehet, hogy van olyan tulajdonostárs, aki a Ptk-ra alapítja az elővásrlási jogát.
"...azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell".
FÖLDMŰVES tulajdonostárs földforgalmi törvényre alapozhatja az elővásárlási jogát, NEM FÖLDMŰVES pedig a Ptk-ra alapíthatja elővásárlási jogát.
Rejtély előttem, hogy 1 ha-t meghaladó ingatlanrész adásvétele esetében miért kellene a földforgalmi szabályával ellentétes módon KÜLÖN KIÉRTESÍTENI az összes tulajdonostársat.
Úgy hallottam, hogy Ausztrália pl. nem is ismeri a tértivevényes kézbesítést. Ott akkor hogyan igazolod, hogy átvette a tulajdonostárs a levelet?
Üdv mindenkinek újra Az előző gondom beletörődésre került nem igazán van mit tenni elkurtuk nem kicsit nagyon
De volna egy olyan kérdésem még hogy van egy osztatlan közös terület hárman vagyunk benne egy idegen, én, meg unoka testvérem Az volna a lényeg hogy az én és unoka testvérem részét ki lehet valahogy méretni külön helyrajzi számra? Van ügyvéd előtt elfogadott használati megállapodás
8784 hozzászólás
Válasz Attikaa #5533. hozzászólásáraAz önkormányzathoz történő beérkezéstől számított 15 napon belül kell a jegyzőnek kifüggeszteni.
Az önkormányzathoz bevitt adásvételi szerződést mennyi idejük van kifüggeszteni? Vagy onnan számít az idő amikor én bevittem vagy onnantól amikor ők kirakták?
Moderálási elveink miatt törölve: 2018-04-03 20:34:40
Válasz mtarka #5528. hozzászólásáraMost vagyunk ilyenben. Nem új szerződés kell a záradékoltat elfogadja a fh, de csak akkor jegyzi be a tulajdonjogot ha a tulaj aláírja a nevünkre szóló tulajdonbejegyzési kérelmet. A tulaj persze szóbaállni nem akar velünk. Beadtuk a keresetet, de az ügyvéd azt mondta simán elhúzhatják pár évig, ha meg közben elpatkol az öreg akkor futhatunk a pénzünk után. Így vettünk földet pénz benne áll de nem tudom használni.
Válasz Praetor #5527. hozzászólásáraEz nem egészen így van. Minden elővásárlásra jogosult esetében eladást említ a törvény:
"18. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:"
Arról van szó,hogy miután a vevő, és az eladó köteles egységes okiratban foglalni a megállapodásukat(szerződés), és azt megküldeni az elővásárlásra jogosultaknak, illetve hirdetmény útján közölni velük, ezek függő hatályú szerződések. Ez azt jelenti, hogy a szerződés csak akkor válik hatályossá, ha az elővásárlásra jogosultak nem élnek a jogukkal. Erről a Ptk. is rendelkezik:
"6:118. § [Beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződés]
(1) Ha a szerződés hatályosságához jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását teszi szükségessé, a beleegyezéssel vagy a jóváhagyással a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg válik hatályossá.
(2) A beleegyezésről vagy jóváhagyásról történő nyilatkozattételig, valamint a nyilatkozattételre megszabott határidő leteltéig a felek jogait és kötelezettségeit a függőben lévő feltétel szabályai szerint kell megítélni.
(3) A szerződés nem válik hatályossá, ha a harmadik személy a beleegyezést vagy a hatóság a jóváhagyást nem adja meg vagy ha arról a bármelyik fél által a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül nem nyilatkozik."
Vagyis egyrészt az alapszerződés függő hatályú mindaddig, amíg az elővásárlási jog gyakorlására adott határidő nyitva áll, illetve mindaddig, amíg a hatósági jóváhagyás meg nem történik. Ezek a jóváhagyások nem a szerződés létrejöttének, hanem a szerződéshatályosulásának a feltételei.
Válasz mtarka #5528. hozzászólásáraPassz. Az biztos, hogy a bíróság pótolhatja az eladó nyilatkozatát, és a bíróság ítélete alapján is bejegyezhető a tulajdon. Tehát ezzel nem fogja meghiúsítani az adásvételt. Az viszont kérdéses, hogy mennyi időbe telik. Nem ismerem a joggyakorlatot, hogy milyen eljárási cselekményekkel lehet elhúzni az ügyet, de alapesetben szerintem akár 1-2 tárgyalási napot követően is születhet ítélet.
Ha valaki "eltűnik", az szerintem nem akadályozza meg az ítélethozatalt, de nyilván elhúzhatja.
Ha valamelyik fél elhaláloz, akkor érvénytelen a szerződés, és elszámolási jogviszony jön létre a másik fél, illetve a jogutódok között.
Az ingatlan adásvétel konstitutív hatályú (bejegyzéssel jön létre, nem a szerződéskötéssel, viszont a szerződéskötés időpontjától). Az eladónak/vevőnek a halál tényével megszűnik a jogalanyisága, így nem adhat el/szerezhet tulajdont. Az esetlegesen fizetett előleg vagy vételár visszajár (foglaló is, de nem kétszeresen), és a hagyatékhoz tartozik. Ha nem akarják visszafizetni, akkor jogalap nélküli gazdagodásra perelhető a fél vagy a jogutódok.
Válasz Praetor #5527. hozzászólásáraEz is külön érdekes, hogy nem egy "vételi ajánlat" és "elfogadó nyilatkozatok" versenyeznek, hanem már eleve egy kész adásvételi szerződést kell kifüggeszteni (néha közvetlenül megküldeni), amelyre lehet elfogadó nyilatkozatot tenni.
"A vevő helyére pedig a kormányhivatali határozattal kerül a rájelentkező, ami egyben az ügy lezárását is jelenti". Nekem is ez lett volna a logikus, de nem így történt a valóságban!
Külön szerződést kellett kötni a "rájelentkezőnek" az eredeti "eladóval" és csak ezt követően lehetett az ingatlan-nyilvántartási eljárást megindítani. Szerintem ez szükségtelen és a kormányhivatali határozat után automatikus kellene legyen az ingatlan-nyilvántartási tulajdonjog bejegyzési eljárás.
Már csak azért is fura ez, mert mi van, ha az "eredeti eladó" nem áll szóba a "rájelentkezővel"? Bírósági úton kell kikényszeríteni a "eredeti eladó" aláírásának pótlását? Mennyi idő ez? Mi van, ha időközben valamelyik fél "eltűnik" (elérhetetlenné válik), vagy mondjuk elhaláloz? Ki jogosult a jogerős ítéletig a föld művelésére, a támogatás felvételére?
Válasz quercuserdesz #5523. hozzászólásáraNem rossz az érvelésed, és hajlanék is az elfogadására, mert ésszerű.
Viszont, az eljárás szempontjából azért kérdéses. Mert azt írja a jogszabály, hogy "a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében". Ez a mondatrész szerintem egy szerződésben kifejezett szándékot és poziciót jelöl meg, mert törvényileg meghatározott az ingatlanok adásvételének alakisága, és amíg nincs szerződés, addig nincs is eladás. Az adásvételi eljárás során a vevő addig vevő, amíg az elfogadó nyilatkoztatot tevők közül valaki nem kerül a helyére. A helyére pedig a kormányhivatali határozattal kerül, ami egyben az ügy lezárását is jelenti.
És eddig a pontig a 3. bekezdés elvileg nem alkalmazható, mert nem valósul meg a feltétel. Harmadik féllé a határozattal vált, addig csak pályázott a vevői pozicióra.
Egyébként szvsz a Te értelmezésed lenne a helyes ebben a kérdésben. Viszont nagyon nem szerencsés ez a jogszabályi megfogalmazás.
Válasz quercuserdesz #5523. hozzászólásáraFigyelj, ha az adásvételi szerződést két tulajdonostárs köti, tehát az eladó és a vevő is tulajdonos az adott osztatlan közös ingatlanban, akkor még véletlenül sem szabad beleírni a szerződésbe a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdést, mert akkor az egész szerződés érvénytelenné válik (nem csak a szerződés ezen része).
Erre vonatkozóan csatolok egy ítéletet.
Egyszerűen ilyenkor nem érvényesül a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdése, tekintsd úgy, mintha ott sem lenne!!
Ha egy másik tulajdonostárs elfogadó nyilatkozatot tesz (rájelentkezk), akkor az sem hivatkozhat a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdésére, mert ebben a relációban nem érvényesülhet! Viszont másra hivatkozhat, pl. arra, hogy helyben lakó földhasználó.
Kétségkívül érdekes jogi helyzet áll elő, ha egy nem tulajdonostárs tesz elfogadó nyilatkozatot (rájelentkezik), hiszen ő valóban "harmadik személy". Jelenleg - a jogszabály szövegének nyelvtani értelmezésével - oda lehet jutni, hogy az egyébként "erősebb" elővásárlási sorrendi jogosult vinné el, mivel a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdése nem érvényesülhet. Nagyon durva jogalkotói hiba, hogy ezt hagyja. Mivel az adásvételi szerződésben semmiképpen nem maradhat a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdése, ezért később sem hivatkozhat erre a vevő, még ebben a képtelen helyzetben sem!
Egyébként ennek a kérdésnek a boncolgatása túlmutat a mi lehetőségeinken. Egy ilyen jogvita úgyis a Kúrián dőlne el. Hogy az ott dolgozó bíráknak mi jár a fejében, jobb ha mi nem is tudjuk. Nem tudjuk modellezni, igazából bárhogyan dönthetnek indokolni meg tudják így is és úgy is...
Ezért nem kell szarozni: felesbérletet rá 20 évre + többmilliós jelzálogot + mezei leltárt + kétszeres ár, aztán jelentekezzen rá, aki akar!
Válasz quercuserdesz #5520. hozzászólásáraNagyon egyszerű, amelynek hátterében az áll, hogy minden földforgalmi törvény szerinti elővásárlási jogosult (FÖLDMŰVES) megelőzi az összes Ptk. szerinti elővásárlási jogosultat (NEM FÖLDMŰVES).
1) 1 ha feletti terület eladása esetében szerintem kizárólag a közeli hozzátartozó tulajdonostársaknak kell megküldeni az adásvételi szerződést tértivevényes levélben. Ilyenkor azért elvárt, hogy az eladó tudja, hogy kik a "közeli hozzátartozói" a tulajdonostársak közül.
A többi tulajdonostárs vagy földműves vagy nem földműves. A FÖLDMŰVESEK kizárólag a földforgalmi törvény alapján gyakorolhatják az elővásárlási jogukat, a NEM FÖLDMŰVESEK pedig a Ptk. alapján gyakorolhatják elővásárlási jogukat.
Mivel 1 ha felett eleve csak FÖLDMŰVES szerezhet földet, ezért a NEM FÖLDMŰVESek kiesnek. Nem kell kinyomozni, hogy ki a földműves és ki a nem földműves, mert NEM RELEVÁNS!
NEM FÖLDMŰVES nem szerezheti meg 1 ha felett a föld tulajdonjogát, így elővásárlási joga sem lehet!!
ERGO: SENKINEK nem kell megküldeni az adásvételi szerződést tértivevényes levélben, csak kifüggeszteni a megszokottak szerint!!
2) 1 ha alatti terület adásvétele esetében éppúgy megszerezheti FÖLDMŰVES és NEM FÖLDMŰVES is a föld tulajdonjogát.
Ebben az esetben elképzelhető az a rendkívül ritka eset, hogy akár a Ptk-ra alapítva - persze csak a "sor" legvégén - NEM FÖLDMŰVES megszerzi "rájelentkezőként" a föld tulajdonjogát. Ahhoz, hogy gyakorolni tudja elővásárlási jogát, meg kell ismernie az adásvételi szerződést, tudomást kell szereznie erről. Ezért tájékoztatni kell az aláírástól számított 8 napon belül őket.
Ahogyan írtad a hozzászólásodban, a vevő nem tudja, hogy ki a földműves és ki a nem földműves, ezért célszerű MINDEN TULAJDONOSTÁRSNAK megküldeni az adásvételi szerződést tértivevényes levélben 1 ha alatti föld eladása esetében.
Mondjuk ilyenkor is lehetne "matekozva" csökkenteni a "közvetlenül értesítendő kört", hiszen akinek eleve több területrésze van az adott hrsz-ban, mint 1 ha, azt nem kell kiértesíteni, mivel az csak mint "FÖLDMŰVES" szerezheti meg a terület tulajdonjogát.
Ugyancsak felesleges leveleket küldözgetni, amikor a FÖLDMŰVES TULAJDONOSTÁRS vevő eleve már valamilyen földforgalmi tv-ben szereplő elővásárlási jogosult (pl. helyben lakó) is egyben, hiszen őt csak a földforgalmi tv-ben szereplő elővásárlási joggal rendelkező személy "előzheti meg". Földforgalmi tv. elővásárlási jogosultjait (FÖLDMŰVESEK) pedig elég kifüggesztéssel értesíteni.
Válasz Büresz #5521. hozzászólásáraHozzátenném, az elővásárlás jogszabályi feltételeinek nem a vételi ajánlat közlésekor kell megfelelni, hanem az elfogadási nyilatkozat megtételekor.
Mondok egy példát. A tulajdonostárs megküldi a többi tulajdonostársnak a vevő ajánlatát. Az egyik tulajdonostárs, aki nem földműves elajándékozza a tulajdoni hányadát egy földműves közeli hozzátartozónak. Ő már tehet elfogadó ajánlatot.
Válasz mtarka #5514. hozzászólásáraSzerintem nem így van.
Ha egy osztatlanban ez egyik tulajdonostárs az eladó, a másik a vevő, és a vevő túllépi az 1 hektárt, és nem közeli hozzátartozó, akkor földművesnek kell lennie. Az szerződésben meg kell jelölnie az elővásárlási jogosultságát, fölhívva a földforgalmi törvény 18 §. (3). Ha bárki elfogadó ajánlatot tenne, az harmadik személynek minősül. Ha élhetne az elővásárlási jogával,akkor az eladó harmadik személynek adná el a tulajdonrészét. Viszont harmadik személlyel szemben a földműves tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Tehát megelőzi az elfogadót.
Válasz mtarka #5488. hozzászólásáraEl kell ismernem, hogy igazad van. Ha jóhiszeműen állok a kérdéshez, akkor ez a jogalkotó szándékától eltérő jogszabályi hiba.
Ennek ellenére a tulajdonostársak közötti adásvétel szerintem megvédhető a harmadik személyektől, de az könnyen lehet, hogy csak a bíróságon történhet. A kormányhivatali ügyintézők jó esetben értik a szószerinti szöveget. Aztán vagy leesik nekik a konjunktív feltétel (ti. a harmadik személy javára történő eladás esetében), vagy nem. Ha leesik, akkor a tulajdonostársak bíróságon megtámadva a határozatot, hivatkozhatnak joglogikai kapcsolókra, ami miatt jó eséllyel nyernek is (egy jogegységi határozat után tuti). Mert a bíróság a _jogelveket_ is alkalmazza, nem csak a szószerinti írott jogszabályt.
Válasz quercuserdesz #5520. hozzászólásáraEzért kell elküldeni mindenkinek. Legalábbis nálunk.
Válasz mtarka #5519. hozzászólásáraAzt honnan tudja egy közös tulajdonban a tulajdonostárs, aki el akarja adni a tulajdonrészét, hogy a többi tulajdonostárs közül ki, vagy kik földművesek. Vagy kik nem azok? Vagyis, hogy kinek/kinek nem kell elküldeni a vételi ajánlatot?
Hogy érthető legyen:
1 hektár felett "vásárlási joga" sincs nem földműves tulajdonostársnak (kivéve a közeli hozzátartozót), nemhogy "elővásárlási joga".
Ha pedig egyszer valami nincs, akkor azt nem is lehet gyakorolni.
Ha pedig valamit egyszer nem lehet gyakorolni, akkor arra felesleges felhívni a figyelmét közvetlenül, tértivevényes levélben.
Válasz D-032-a #5517. hozzászólásáraRendben. Ok. Megint igazad van. A KÖZELI HOZZÁTARTOZÓKON kívül nincs értelme az 1 ha feletti terület adásvételénél a Ptk-n alapuló elővásárlási jognak (amely = a nem földműves elővásárlási jogával az osztatlan közösnél).
Válasz mtarka #5516. hozzászólásáraElnézést, hogy újra beleszólók, de épp ezt beszéltük (az éjjel), hogy a Ptk.-n alapuló elővásárlási jog, személyhez - azaz közvetlen hozzátartozóhoz - kötődik és nem függ területnagyságtól.
--A Ptk. nem zárja ki a közeli-, de nem földműves hozzátartozó (bármennyi) földvásárlását, amennyiben azt, közeli hozzátartozótól vásárolja.
--Közeli hozzátartozók közötti föld adás-vételre, nem a földtörvényt kell alkalmazni, hanem a Ptk.-t.
--Amennyiben az "egyik" közeli hozzátartozó egy harmadik személynek adná el a földet, akkor kell a "másik" közeli hozzátartozót külön értesíteni. Azért, hogy ha akar, akkor tudjon élni a Ptk.-n alapuló elővásárlási jogával.
Válasz quercuserdesz #5499. hozzászólásáraA közlési kötelezettségről szóló jogszabályokat én is ismerem.
Csak azt nem érted meg, hogy ez "fából vaskarika". Anno 3. éven tanultuk polgári jog előadásán: "márpedig fából nem lesz vaskarika, hiába írja le bármilyen szintű jogszabály".
Ha egyszer 1 ha felett KIZÁRT a Ptk-n alapuló elővásárlási joga, akkor hiába citálsz 15 különböző jogi előírást, az akkor sem arra fog vonatkozni!!
Ami egyszer nem létezik, azt nem lehet megkövetelni. Ha egyszer 1 ha felett nem lehet a Ptk-ra hivatkozva föld tulajdonjogot szerezni, akkor a tulajdonostársnak sem kell megküldeni KUKUNYINORSZÁG pf.14-be a levelet, mert jogilag nonszensz.
1 ha alatt van értelme, 1 ha felett nincs.
Válasz quercuserdesz #5512. hozzászólásáraNem tudom mi ebben az érthetetlen számodra.
NINCS ELŐVÁSÁRLÁSI JOGA a tulajdonostársnak, ha a vevő és az eladó is tulajdonostárs az osztatlan közösben.
Sem kicsi, sem nagy, sem semmilyen elővásárlási joga nincs ilyen esetben. Egyszerűen nincs - mint tulajdonostársnak.
Válasz quercuserdesz #5506. hozzászólásáraHiába lesz a tulajdonostárs földműves, egyszerűen nincs "extra" elővásárlási joga, ha két (vagy több) tulajdonostárs köti a szerződést.
Nyilván ott van a "kutya elásva", hogy hiába tulajdonostárs az osztatlan közösben, tehát "fizikailag" szomszéd, de "jogilag" nem élvezi még a szomszéd elővásárlási jogát sem.
Egyszerűen ilyenkor nincs elővásárlási joga, illetve lehet elővásárlási joga, de csak a többi elővásárlási szabály szerint (helyben lakó, földhasználó, szomszéd, állattartó, ökogazda, családi gazdálkodó). Magyarul éppúgy nyílt verseny van, mintha semmi köze nem lenne a tulajdonostárs vevőnek az ingatlanhoz. Ez egyébként nyilvánvalóan méltánytalan...
Ha a tulajdonostárs vevő nem helyben lakó vagy nem állattartó vagy nem ökogazda, akkor alapesetben nem sok esélye van a többi "ugrásra kész" helyi gazdával szemben (akik még egyszer kiemelem: NEM TULAJDONOSTÁRSAK).
Válasz Szalai A P #5510. hozzászólásáraKivett belterületi osztatlan közös tulajdonú földrészlet esetén az Ptk. alapján van elővásárlási joga a tulajdonostársaknak, vagy a szerződéssel alapított elővásárlási jog jogosultjainak.
Válasz Sz_Pisti #5508. hozzászólásáraA kérdés fölvetése jogos.
Szerintem a földműves tulajdonostársak minden esetben elővásárlási joggal rendelkeznek. Legfeljebb az egymás közötti sorrend lehet a kérdéses.
De ahhoz, hogy ez egyértelmű legyen kell egy jogerős ítélet.
Válasz Szalai A P #5510. hozzászólásáraBelterületet nem kell kifüggeszteni és így esélytelen hogy valaki beleszóljon.
De akkor ha én meg megegyezek valakivel egy ilyen belterületi ingatlanra akkor abba nem szólhat bele senki más nem jelentkezhet rá sehogy egy idegen?
Válasz Sz_Pisti #5508. hozzászólásáraHa rájelentkezik a szomszéd akkor az övé. Úgy nem számít harmadik személynek. Egy jó darabig én sem hittem hogy így van.
Válasz Büresz #5507. hozzászólásárade a szomszéd már harmadik személy, akkor őt a tulajdonostárs megelőzi, nem?
Válasz quercuserdesz #5506. hozzászólásáraPersze, de ha két tul.társ vesz egymástól akkor beelőzi egy szomszéd.
Válasz Büresz #5504. hozzászólásáraA tulajdonostársak nincsenek elzárva a lehetőségtől, hogy földművesek legyenek. És akkor gyakorlatilag csak egy másik tulajdonostárs előzheti meg.
Válasz melcsi0 #5501. hozzászólásáraNincs ilyen jogszabály.
Válasz Pont #5503. hozzászólásáraÚgy tűnik pontosan így van. Egy helybeli vagy egy szomszéd beelőzi tul.társat. Röhely.
Válasz mtarka #5488. hozzászólásáraE szerint, a tulajdonostársnak elővásárlási joga van, harmadik fél vevővel szemben, de ha a tulajdonostárs a vevő, akkor a tulajdonostárs vevőt megelőzheti, egy harmadik fél, ha pl egy Kamubios?
Ha egy feleség harmadik félként a vevő, a tulajdonostárs, földműves férj meg nem jelentkezhet rá, mert Ő meg közeli hozzátartozó?
akkor most társtulajdonosok között mi az elővásárlási sorrend?
Válasz Spice007 #5497. hozzászólásáraEz a közeli hozzátartozóra vonatkozó korlátozás melyiket tv.-ben van?
Hát csak itt belterületen is a társtulajok között is van elővásárlási jog Na most azt nagyon nem szeretném ha ez a harmadik fél a kettönk üzletébe bele piaszkálna az unoka testvéremmel
Válasz mtarka #5494. hozzászólásáraA közlési kötelezettséget a Ptk. írja elő:
"6:222. § [A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosulttal]
(1) Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna."
Ez osztatlan közös estében azt jelenti, hogy minden tulajdonostárssal közölni kell.
Fétv.:
"17.§
(2) Más törvényen, illetve megállapodáson alapuló elővásárlási jog esetében az eladónak a hirdetményi úton történő közlés mellett a Földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdése szerinti, az adás-vételi szerződés közvetlen közlésére vonatkozó kötelezettsége teljesítése érdekében az adás-vételi szerződésnek a nem biztonsági okmányon szerkesztett példányát a más törvényen, illetve megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultja részére postai úton kell megküldenie vagy az átvétel igazolása mellett személyesen átadnia. E bekezdés szerinti közlésnek a Földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell megtörténnie."
Ha az eladó nem tarja be ezen előírásokat, akkor a Ptk. szerint a szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan.
Válasz Szalai A P #5492. hozzászólásáraA település belterületén fekvő 1 hektárnál kisebb földrészletet művelés alól kivett területként kell nyilvántartani, amire nem vonatkozik a Földforgalmi törvény(kivéve ha erdő).
A közös tulajdon megszüntetésére a Ptk. előírásait kell alkalmazni. Ha van használati megosztás, akkor a bíróság az alapján fogja megosztani.
Válasz Büresz #5477. hozzászólásáraezt eljátszottuk mi... anyám társtulaj vevő, apám meg szomszéd rájelentkező. Minden ezen forumon leirtak szerint apám kellett volna nyerjen... de nem, mert közeli hozzátartozók egymásra nem jelentkezhetnek indoklás szerint... szerencsére más nem ment rá végül, igy gond nem lett belőle.
Válasz Szalai A P #5492. hozzászólásáraKicsit késő van, de azért kiszúrhatta volna a szememet.
Szerintem az általad említett ingatlan nem is tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá, így nem is nagyon kell "izgulnod" a rájelentkezők miatt.
Ha belterületi beépítetlen területként szerepel a tulajdoni lapon, akkor nem vonatkozik rá a földforgalmi törvény!
17. mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve;
Válasz Szalai A P #5492. hozzászólásáraSzerintem meg lehet osztatni és nem lesz vele nagy gubanc. Mondjuk sem a Te részed, sem az unokatestvéred része külön-külön nem túl nagy méretű (2000-2000 m2), amelyek így nem biztos, hogy elegendő méretűek önálló ingatlan kialakításához (földmérő fogja tudni).
Az "idegennel" - aki 50%-ban tulajdonos - beszélni kell, hogy közösen, egyetértésben osszátok meg ezt a közös tulajdonban álló ingatlant - lehetőleg a jelenlegi használat alapján. Az "egyetértésbe" az is beletartozik, hogy a költségeket a tulajdoni hányadok arányában kell viselni.
Ha beleegyezik ez az "idegen", akkor nagyon gyorsan le tudja "zongorázni" egy földmérő. Valószínűleg tud ajánlani egy nagyon baráti áron dolgozó ügyvédet is, aki a földmérési munkát követően elkészíti az okiratot is.
Ha nem egyezik bele az "idegen", akkor is első utatok egy földmérőhöz vezessen, majd ezt követően irány az ügyvéd és "közös tulajdon megszüntetése" iránti perben ki kell kényszeríteni a tulajdonjogi megosztást.
Válasz D-032-a #5493. hozzászólásáraSzerintem ezt az ügyvédek nem a jogszabályból következtetik ki, hanem telefonon felhívják az "illetékes" földhivatali ügyintézőt - esetleg egyenesen az osztályvezetőt (akiket okszerűen jól ismernek - hiszen ebből élnek) és ők azt tanácsolják az ügyvédeknek, hogy így járjanak el, mert ez tuti működik.
Válasz mtarka #5491. hozzászólásáraKövetkezik-e valamiből, hogy a többieknek is ki kell küldeni, vagy csak néhány ügyvéd biztos ami biztos alapon ki küldi?
Viszont, az idézett bírósági íratok szerint, amikor kellett volna, akkor éppen nem küldték.
Válasz mtarka #5489. hozzászólásáraEz sem az évszázad földterülete Kezdjük úgy hogy belterület olyan 8000ezer nm beépítetlen területként szerepel valóságban szántóként van művelve És még a tavaly az a rész ahol a terület van a düllők utcák lettek és az összes terület házszámot kapott
A terület fele az idegen tul társé a másik fele a kettönké Egyezkedni nem igazán lehet a harmadik féllel elég érdekes típus
A területhez is csak azért ragaszkodok mert vagyok olyan gyepes bolond hogy ezt a területet dédapánk vette annak idején így szált apáról fiúra és szeretném én is előbb utóbb tovább adni folytatva a hagyományt
De akkor valószínűleg egyszerűbb az ha marad így és a majdani adásvételi szerződést egy nagyobb árral írjuk az unoka testvérrel amire már nem lesz kedve rá repülni senkinek
Válasz D-032-a #5490. hozzászólásáraIgen, ezt elfelejtettem. Ebben teljesen igazad van.
Ha vannak a tulajdonostársak között az eladónak közeli hozzátartozói, akkor azoknak külön el kell küldeni az adásvételi szerződést tértivevényes levélben.
Egyébként sajnos életszerű, hogy bárki másnak inkább eladja a földjét az eladó csak a "közeli hozzátartozó" tulajdonostársának nem.
De a TÖBBIEKNEK minek kiküldeni, ha egyszer úgysem jelentkezhetnek rá, úgysem gyakorolhatják elővásárlási jogaikat?
Válasz mtarka #5486. hozzászólásáraEngedelmeddel, egy gondolat az alábbi felvetésedhez:
"Rejtély előttem, hogy 1 ha-t meghaladó ingatlanrész adásvétele esetében miért kellene a földforgalmi szabályával ellentétes módon KÜLÖN KIÉRTESÍTENI az összes tulajdonostársat."
Szerintem, itt a kulcs, nem a területnagyság, hanem a tulajdonostársak személye.
Vagyis, amennyiben vannak közeli hozzátartozók a tulajdonostársak között, akkor kell külön értesíteni.
"A 2013. évi CXXII.tv. 21. § (1) bekezdéséből megállapítható, hogy a Ptk-n alapuló, elővásárlási joggal rendelkező személy nem köteles a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára kifüggesztett termőföld adásvételi hirdetmények figyelemmel kísérésére, ellenkező esetben a törvény nem rendelkezne úgy, hogy vele közvetlenül kell közölni az adásvételi szerződéseket."
Válasz Szalai A P #5485. hozzászólásáraIgzság szerint "minden lehetséges".
Ha viszont egy osztatlan közös ingatlant meg akarsz osztatni, akkor sok mindennek "össze kell jönni", alaposan fel kell kötni a gatyát és a végtelenített hitelkártya sem jön rosszul.
Ha bármelyik tulajdonostárs nem akarja ezt, akkor évekig elszórakozhat veled.
Az "ügyvéd előtt elfogadott" használati megállapodás nagyon jó és hasznos, DE ez a használati jog megosztására szolgál. A tulajdonjogi megosztás egy egészen "más pálya".
Sokféle mozaikból áll össze egy ilyen "megosztási ügy" (nekem volt és van is néhány ilyen ügyem):
- mekkora az ingatlan,
- milyen művelési ágban van a tulajdoni lapon,
- milyen művelési ágban van a valóságban,
- jogilag - természetben - megosztható ez az ingatlan,
- mekkora tulajdoni hányad van az "idegennél" és mekkora "nálad + az unokatestvérednél",
- miért ragaszkodik ehhez a tulajdonközösséghez "az idegen", miért nem adja el a tulajdoni hányadát Neked vagy miért nem hajlandó ezt esetleg elcserélni Veled.
Nekem mindig a "megegyezéses" út volt eddig a nyerő.
Ne a jogászok (ügyvédek) pénztárcáját gazdagítsátok, hanem próbáljatok ésszerű megoldást találni! Jogvitából mindig két ember száll ki jól: az alperes ügyvédje és a felperes ügyvédje, a többiek meg tépik a hajukat.
Válasz Praetor #5484. hozzászólásáraSzia!
Nekem is borzasztóan nehezen "esett le". És egyáltalán nem Te vagy a hibás abban, ha ezt a vadbaromságot nem érted. A Nagyságos Megválasztott Agrárkamarának kellene azon dolgozni, lobbizni, hogy ez és az ehhez hasonló vadbaromságok kikerüljenek abből a törvényből, amelyet egyébként "jogászok írtak jogászoknak".
Köszi, csak éppen a "parasztoknak" kellene végrehajtani.
Szóval a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése nem egy olyan rendelkezés, amely minden esetben alkalmazandó szabály, hanem egy olyan rendelkezés, amely csak több adott feltétel együttes teljesülése esetében alkalmazandó.
Ezek a feltételek magában a jogszabály szövegében találhatóak:
1) A közös tulajdonban álló föld esetében
2) a tulajdonostárs tulajdoni hányadának
3) harmadik személy javára történő eladása esetében...
Ha ezek közül bármelyik feltétel nem teljesül, akkor ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, nem lehet rá hivatkozni, nem lehet rá elővásárlási jogot alapítani, sőt ha véletlenül az adásvételi szerződésbe "véletlenül" beleírja az ügyvéd, akkor akár az egész szerződés érvénytelenné válhat.
A feltételek közül a legfontosabb a 3) pont, miszerint "harmadik személy javára történő eladása esetében" áll fenn a "tulajdonostársi elővásárlási jog". Ez azt jelenti, hogy csak akkor van elővásárlási joga a tulajdonostársnak, ha NEM TULAJDONOSTÁRS a vevő.
Pl. van 60 tulajdonos az osztatlan közös ingatlanban, de az egyik tulajdonos a 40 AK-nyi tulajdoni hányadát (ingatlanrészét) nem a másik 59 tulajdonostárs egyikének, hanem a korábbi bérlőjének akarja eladni.
Viszont, ha az 59 másik tulajdonostárs közül "választ" magának vevőt az eladó, mondjuk azt, akinek éppen 1 AK-ja van és Oxfordban lakik, akkor már a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése nem él, az adásvételi szerződésben nem zárhatják ki a többi 58 tulajdonostárs elővásárlási jogát erre hivatkozva (mint régen).
ERGO: ha TULAJDONOSTÁRS a vevő, akkor a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdésére nem lehet hivatkozni (sem az adásvételi szerződésben, sem a rájelentkezésben), úgy kell tekinteni, mintha ez a rendelkezés nem is lenne... (persze marad a többi elővásárlási jogosultság)
Válasz mtarka #5486. hozzászólásáraEz fél heki, de volt most 1 hónapja másik, még németbe és angliába is ki kellett küldeni, direkt megkérdezte az ügyvédem...
Érdekes az, hogy tértivevényes levelet kér a földhivatal a kiértesítésekről (tulajdonostársaknak megküldött levelekről).
1) Alapesetben - a földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdése - szerint csak az önkormányzatnál kell kifüggeszteni.
..."Az adás-vételi szerződést – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni"...
Ez azért van, mert 1 hektár felett csak FÖLDMŰVES szerezheti meg eleve a föld tulajdonjogát (kivéve közeli hozzátartozók esetében).
1 ha-nál nagyobb ingatlanrész esetében csak és kizárólag a földforgalmi törvény elővásárlási jogosultjai jöhetnek szóba - nekik pedig elég a kifüggesztés.
2) Ha viszont 1 ha-nál kisebb az adásvétel tárgyát képező ingatlanrész, akkor már nem csak a FÖLDMŰVESEK szerezhetik meg a tulajdonjogot, hanem a NEM FÖLDMŰVESEK is. Jellegzetesen ilyen ügylet, amikor csak 1-2 AK-t vesz meg valaki az osztatlan közösben.
Na ilyenkor jöhet egyedül szóba az, hogy a kifüggesztés mellett egyenként ki kell értesíteni a többi tulajdonostársat is, hiszen lehet, hogy van olyan tulajdonostárs, aki a Ptk-ra alapítja az elővásrlási jogát.
"...azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell".
FÖLDMŰVES tulajdonostárs földforgalmi törvényre alapozhatja az elővásárlási jogát, NEM FÖLDMŰVES pedig a Ptk-ra alapíthatja elővásárlási jogát.
Rejtély előttem, hogy 1 ha-t meghaladó ingatlanrész adásvétele esetében miért kellene a földforgalmi szabályával ellentétes módon KÜLÖN KIÉRTESÍTENI az összes tulajdonostársat.
Úgy hallottam, hogy Ausztrália pl. nem is ismeri a tértivevényes kézbesítést. Ott akkor hogyan igazolod, hogy átvette a tulajdonostárs a levelet?
Üdv mindenkinek újra Az előző gondom beletörődésre került nem igazán van mit tenni elkurtuk nem kicsit nagyon
De volna egy olyan kérdésem még hogy van egy osztatlan közös terület hárman vagyunk benne egy idegen, én, meg unoka testvérem Az volna a lényeg hogy az én és unoka testvérem részét ki lehet valahogy méretni külön helyrajzi számra? Van ügyvéd előtt elfogadott használati megállapodás
Köszönöm előre is