Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR407.83 FtUSD393.55 FtCHF432.15 FtGBP488.04 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Olyan forró hír, hogy még talán a pecsét sem száradt meg rajta:
Az ügyvédem szólt, hogy a kúria egy friss ítélete alapján, a földhivatalok ezentúl a tulajdonostárs elővásárlási jogát úgy fogják értelmezni, ahogy mi, józan paraszti ésszel szerettük volna értelmezni! A szó szerinti állásfoglalást még nem tudom, de valószínűleg úgy, hogy a tulajdonostárs minden esetben előrébb van, nem csak akkor, ha nem tul. társ az eredeti vevő.
Véletlenül ránéztem egy másik fórumra is, a "Jogi Fórum" oldal "termőföld kifüggesztés" fórumára.
Ugyancsak a tulajdonostársas adásvételről van szó, pedig én nem is írok oda:)
Nagyon durva (2016.11.20.):
"Most találkoztam egy új fejleménnyel a termőföldek adásvétele kapcsán:
Egyes bíróságok - és utánuk "haladó" kormányhivatalok - szerint olyan esetben, amikor földműves tulajdonostárs a vevő, nem tüntetheti fel a szerződésben, hogy őt elővásárlási jog illeti meg, mert ez az elővásárlási jog csak akkor "létezik", ha az eladó másnak (harmadik személynek) adja el a földet.
A hivatkozott álláspont szerint ilyen esetben (ha tehát a szerződő felek tulajdonostársak, és a szerződésben a vevő megjelöli, hogy őt földműves tulajdonostársként elővásárlási jog illeti meg), meg kell tagadni a szerződés jóváhagyását, mert az jogszabályba ütközik.
Kíváncsi lennék a véleményetekre."
Válasz D501 #4688. hozzászólásáraUgyanazt tudom mondani, mint előttem "Vadmalac".
Teljes mértékben Veled értek egyet, ez lenne a logikus és az igazságos.
Sajnos, hogy ezzel a véleményünkkel csak "hallgatólagos" többségünk van.
Kár, hogy nincs olyan agrár-érdekképviseletünk, amely az ilyen nyilvánvalóan "paraszt"-ellenes, deformálódott jogértelmezési ügyet felkarolná.
Helyette lesz NAK-telefonunk...
Válasz D501 #4690. hozzászólásáraÉn maximálisan veled értek egyet az elvet illetően. Így !kellene! működnie. De addig amíg a hivatalok, az ügyvédek és talán a bíróságok is másként értelmezik, addig mi csak csóválhatjuk a fejünket.
Válasz Vadmalac #4687. hozzászólásáraItt az érintett tulajdoni hányad a lényeg. Szerintem ez az jelenti, hogy az értékesítésre kínált vagy kialkudott tulajdoni hányadra bármely tulajdonostárs tehet elfogadót.
Az aktuális Ptk. 5:81 § (3) bek. is tulajdonostársakat említ, azaz a résztulajdon is eladható a többi tulajdonos egyidejű értesítése mellet.
Szerintem az osztatlan birtokoknál a Ptk. az irányadó, mert az Ftv. kizárja a "klasszikus" (helybenlakó/szomszszéd) elővárásárlásra jogosultakat.
A tulajdonostársak az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki - akár másik tulajdonostárssal közösen - az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog egyedül őt vagy őket illeti meg. Ha több ilyen - egyedül fellépő - tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ; az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog a választott tulajdonostársat illeti meg.
A tegnapi hozzászólásban az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatban a saját véleményemet írtam le nem jogász/ügyvédként.
Az osztatlanban történő adásvétel - szerintem - kettő jogszabályon alapul. Egyik az Ftv., másik a Ptk.
Az Ftv. az osztatlan közös (tulajdonostársi közösség) adásvétel szabályival kapcsolatban csak annyit szabályoz, hogy az Ftv. 18. § és szerinti elővásárlási jog nem áll fenn. Ezt az Ftv. 20. § b) pontja írja le, azaz csak más jogszabály alapján gyakorolható az elővásárlás. Ez a jogszabály a Ptk.
Ha az Ftv. szerinti elővásárlási jog nem áll fenn, akkor csak a Ptk. szerinti elővásárlási jog gyakorolható.
Az aktuális Ptk. 5:81 § szerint a tulajdonostárs megveheti más személy tulajdonrészét az osztatlan közösben. A Ptk. rendelkezéseiből egyértelműen kiolvasható, hogy résztulajdon is megvásárolható a közösben (csipegetés), feltéve, hogy mindenki értesítésre került (tértivevényes levél), és más résztulajdonos nem él az elővásárlási jogával.
Ha a levél alapján senki nem gyakorolja az elővásárlási jogot (a vevő jóhiszemű), a vevő résztulajdonos megszerezheti a résztulajdont.
Ha az értesítő levél alapján a vevőn kívül más résztulajdonos is él az elővásárlási jogával, az eladó résztulajdonos dönt, hogy kinek adja el résztulajdonát (Ptk.5:81 § (3) bek.).
Ennek alapján revidiálom a tegnapi hozzászólásomat, mert az Ftv. 18. (4) bek. a), b) c) pont szerinti rangsor sem vehető figyelembe, mert az ellentétes a Ptk. és Ftv- rendelkezéseivel.
Összegezve: A résztulajdont adásvétel során a Ptk. szerinti vevő tulajdonostárs veheti meg elsőként, feltéve, hogy az eladó nem más résztulajdonost választ. Az adásvétel során a Ptk. és az Ftv. szabályait (pl.: 1 Ha termőföld) is figyelembe kel venni, de a az osztatlan elővásárlásnál alapvetően a Ptk. az irányadó.
Válasz D501 #4672. hozzászólásáraAz új földtörvény életbe lépésekor ez volt az első kérdésem az ügyvédemnél, mert pont akkor volt egy ilyen osztatlanos-társtulajdonosos adásvételem, és én is azt kérdeztem, hogy ha részben megszűnik az osztatlan közös tulajdon, akkor mi van? Akkor az ügyvéd kért állásfoglalást a megyei földhivataltól, és ott azt mondták, hogy az osztatlan megszűnése csak akkor értelmezhető, ha teljesen megszűnik, tehát 1/1-es lesz.
Mindezzel együtt én is azt mondom, hogy elvben veled értek egyet, mert a földtörvény ezen része így lenne teljesen logikus és ésszerű. De sajnos az ügyvédek is máshogy értelmezik. A legidegesítőbb az egészben számomra az, hogy nem lehet egy tetves e-mailt írni valakinek, hogy mégis mi a fészkes fenére gondolt a törvényalkotó, amikor ezt megfogalmazta? Vagy talán mégis?
Válasz Muskátliszájú #4684. hozzászólásáranagymamád háza tanya, vagy belterületi ingatlan? Nem mindegy. Illetve több infó sem egyértelmű nekem. Mamád már nem rendelkezik 1/1 tul.hányaddal, mivel meg volt a hagyatéki tárgyalás, ezért a kukutyini testvér már rendelkezik 5/24 tul.hányaddal. Kié jelenleg a többi tul.hányad? Illetve kik ők a jövőbeni tulajdonsonak?
Nagymamám házát apám odaakarja ajándékozni mostohatestvéremnek,amibe minden egyenesági rokon beleegyezne kivéve unokatesóm .Mamám 1/1 tulajdoni hányaddal rendelkezik az ingatlanon.Apám egyik testvérének él még egy fia 500km-re Kukutyinban akinek az ingatlanban mamám halála vagy a ház eladása után 5/24 tulajdoni hányaddal rendelkezik.(hagyatéki tárgyalás volt pár éve).Mi a teendő,hogy az ingatlan mostohatestvérem tulajdonába kerüljön vagy ajándékozás vagy jelképes összegért? Kell e kifüggeszteni az ingatlant? Valamint jogilag hogy lehet ezt értelmesen elintézni? Kösz a válaszokat!
A "beszélj az ügyvéddel"-nél többet várok
Válasz .Szabi. #4682. hozzászólásáraÉn speciel ezt sem értem. Veszek egy nagyobb osztatlan táblában - nem tulajdonostársként - néhány AK-nyi tulajdoni hányadot.
Vannak az ingatlanban vagy 120-an, sok külföldi tulajdonossal (töredék AK tulajdoni hányaddal).
Most minden tulajdonosnak tértivevényes levélben meg kell küldeni az adásvételi szerződést, hogy tudja gyakorolni az elővásárlási jogát?
Nagyságrendekkel többe kerül a posta- és nyomtatási költség, mint a vételár...
Nincs ennek valami ésszerű korlátja?
Akkor mire szolgál a kifüggesztés?
Valami olyasmi rémlik (de nem biztos), hogy a földműves tulajdonostárssal nem kell külön levélben közölni. Ez tényleg így van? Honnan tudjam ki földműves, ki nem?
Ha 1 ha-t meghaladja a vásárolni kívánt tulajdoni hányad, akkor a nem földművesekkel minek közölni? Itt megint kérdéses, hogy honnan tudnám ki a földműves, ki nem...
Tulajdonostárs-tulajdonostárs adásvételét ugye nem kell külön levéllel közölni a többi a tulajdonostárssal? Van esetleg erre jogszabályi hivatkozás?
Válasz Mézga #4679. hozzászólásáraAzért az nem gyenge, hogy a Kormányhivatal egyik osztálya jóváhagyja az adásvételi szerződést, majd a másik osztálya elutasítja a bejegyzést, mert érvénytelennek találja.
Megkérdezhetem, hogy ez melyik Kormányhivatal, melyik földhivatali osztálya?
Válasz mtarka #4678. hozzászólásáraHa az adott tulajdonostárs teljes tulajdonrészét megveszed, akkor a vele fennálló közös tulajdon teljesen megszűnik, hiszen ő kikerül az osztatlanból...
Válasz .Szabi. #4676. hozzászólásáranekem most van egy olyan ügyem, hogy a szomszéd 0,5 hekinek megvettem a 3 tulajdonos egyikének a részét. az adás-vétel már jóváhagyott lett, de a földhivatal nem jegyzi be a tulajdonjogomat, mert a maradék 2 tulaj nem lett értesítve írásban. az egyik tulaj meghalt és nem lett lehagyatékolva, a másik meg elköltözött a földhivatalba bejelentett címéről.
Ahogy írod, a Ftv. 20. § b) pont szerint elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel esetében.
Teljesen igazad van abban, hogy nem azt írja a jogszabályszöveg, hogy a közös tulajdon TELJES megszüntetését eredményező adásvétel, viszont van-e olyan, hogy közös tulajdon RÉSZLEGES megszüntetése?
A MEGSZÜNTETÉS szó szerintem nem engedi, hogy valamit csak "EGY KICSIT" szüntessünk meg.
Valamit vagy TELJES mértékben törlünk el és akkor megszüntettük vagy nem sikerült megszüntetni, mert még mindig fennáll.
Nehéz úgy b..., hogy szüzek is maradjunk.
Válasz D501 #4671. hozzászólásáraÚgy gondolom, hogy sokkal örömtelibb világban élnénk, ha az olyan emberek mint TE lennének döntéshozatali helyzetben.
És ezt egyáltalán nem nyaliból írom.
Amit ide leírtál, k.. jó indoklás. Ritka, hogy ilyet látok. Igaz, hogy nem ez van odaírva a jogszabályba, igaz, hogy a körülöttem élő sok-sok ügyvéd, földhivatali ügyintéző nem így gondolja - nem így értelmezi, pedig EZ VOLNA A MEGOLDÁS!! Téged kellene a parlamentbe küldeni, nem ezt a sok bambát!
Gyakorló jogász vagy? Ügyvéd? Mert akkor szívesen vinnék hozzád ügyeket. Melyik megyében dolgozol?
Visszatérve a Ftv. 20. § b) pontjához írt gondolataidhoz:
- ez csak elméleti jogértelmezés vagy már a gyakorlatban alkalmaztad is?
- volt olyan, hogy ez átment a földhivatalon - jóváhagyták az adásvételit ezzel a jogértelmezéssel?
- volt olyan, hogy ki sem függesztetted az adásvételit (tulajdonostárs-tulajdonostárs, de maradtak még ezt követően is tulajdonosok az osztatlan közösben) és mégis jóváhagyta a földhivatal?
Ha igen, nemhogy a Jager jár Neked, de még "pajzsra is emelünk"!
Válasz D501 #4671. hozzászólásáraAzt hiszel amit akarsz,nem vitázni akarok,főleg nem veled...
Az osztatlan közös akkor szűnik meg,ha csak 1 tulaj marad a végén.
Az összes többi estben sima adásvétel van.
Válasz D501 #4671. hozzászólására és a tulajonos társak között hogy alakul a vételi jog itt jön az öko gazda családigazda helyben lakó földműves stb ????
Válasz Büresz #4673. hozzászólásáraDe az úgy van pontosan ahogy mondod.Ha 100 tulajból valaki megveszi 98 tulajtól, de csak 1 is bennt marad az osztatlanba akkor is ki kell függeszteni.
Válasz D501 #4672. hozzászólásáraAz nem azt jelenti hogyha mondjuk van egy osztatlan közös 4 tulajjal az egyik mi vagyunk és a maradék 3-at megveszem egyszerre mert eladják, akkor ugye megszűnik az osztatlan és abba nem szólhat bele senki. Ezt a részét én így értelmezem.
Válasz mtarka #4670. hozzászólásáraA jogszabály nem azt mondja, hogy mindent meg kell venned, hanem azt, hogy "közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel" történjen. Ezt nem lehet kiterjesztően értelmezni, azaz a részbeni közös tulajdon megszüntetése is ide tartozik, figyelemmel a többi tulajdonostárs esetleges elővásárlási jogaira.
Ftv. 20. § b) pont szerint elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel esetében.
Tételezzük fel, hogy az egész terület közös tulajdonban van amelyben te is tulajdonos vagy és az eladó is. Ha a közös tulajdon megszüntetését adásvétel formájában szünteted meg akár részben is (több tulajdonos), nem gyakorolhat senki elővásárlási jogot (a többi tulajdonoson kívül) mert a jogszabály kifejezetten kimondja, hogy nem alkalmazható az Ftv. 18. § szerinti meghatározott elővásárlási jog.
Ez azt jelenti, hogy a közös tulajdonon belüli adásvétel során nem vehető figyelembe a 18. § szerinti sorrend, azaz az Ftv. kizárja azokat a személyeket az elővásárlásból amelyeket a 18. §-ban feltüntet.
Osztatlan közös tulajdon megszüntetésekor senki nem léphet a tulajdonostárs helyébe vevőként, mert az elővásárlási jogukat az Ftv. zárja ki, mivel "elővásárlási jog nem áll fenn".
A jogszabály egyrészt meghatározza az elővásárlási jogot gyakorló személyeket, másrészt ebben a speciális helyzetben ki is zárja őket.
Ebben az esetben még a Magyar Állam is hátrébb van a sorban mint a vevő, ezáltal a külsős vevők is.
Válasz D501 #4668. hozzászólásáraFigyelj a 20.§ b) pontban a közös tulajdon megszüntetését eredményező adásvételről van szó.
Van 10 tulajdonos és az egyik megveszi a többi kilenctől. Ilyenkor persze, hogy nincs másnak elővásárlási joga.
Nem hiszem, hogy erre gondolsz...
Válasz D501 #4666. hozzászólásáraNem akarlak megbántani, de ilyen egyértelmű kijelentést ma kedves hazánkban egyetlen ember tehet, de Ő nem hiszem, hogy részt venne a jelen fórum életében.
Nem, nem a Kúria elnökére (dr. Darák Péterre) gondoltam:)
A Kistermelők Lapjában megjelent cikk érdekes felvetést tartalmaz, valótlant semmiképpen nem állít, hiszen csak véleményt (és nem tényt) közöl.
Egy jogszabályszöveg értelmezése egyébként is eleve vitatott, különben minek mennénk a Bíróságra
Szerintem, ha jobban elolvasod a 18. § (3) bekezdést benned is felvetődhet halvány gyanúja annak, hogy az elővásárlási jogot nem minden esetre biztosítja a földforgalmi törvény.
Nem vitatja senki azt amit írtál, hogy "külsős" vételi ajánlat esetében minden földműves tulajdonostársat elővásárlási jog illet meg. Nem ezen "vitázgattunk".
A beszélgetésünk akörül bontakozott ki, hogy megelőzheti-e a helyben lakó tulajdonostársat egy nem tulajdonostárs (helyben lakó szomszéd), ha "nem külsős", azaz egy másik tulajdonostárstól jön a vételi ajánlat.
Nem értem, hogy jön ide a 20. § b) pont, amely a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozik. Sajnos ez a legritkább esetben fordul elő. A beszélgetésünk alapja az volt, hogy az egyik helyben lakó tulajdonostárs tulajdoni hányadot szeretne venni az osztatlan közösben, de nyilván nem az összeset.
Az utolsó mondatod érdekelne igazán. Légy szíves azt a kategorikus állításod, miszerint " több tulajdonosból (pl. 3) álló osztatlan közös földterületen CSAK a másik földműves tulajdonostárs adhat érvényes elővásárlási nyilatkozatot az eredeti tulajdonostárs vevővel szemben" ezt valamivel támaszd alá.
Hol van az leírva, hogy az osztatlan közös ingatlan tulajdoni hányadának adásvételénél ("csipegetésnél"), ha a vevő is és az eladó is tulajdonos, akkor nem áll fenn elővásárlási joga "külsősnek" (nem tulajdonostársnak).
Ha megmondod, azonnal küldök neked 1 üveg Jagert. Ezen a kérdésen nyammogok már egy napja - láthatóan nem mindenki örömére
Gondolj bele, ha 20. §-t nem így értelmezed akkor a közeli hozzátartozód földjét (szülő/gyermek) is más vihetné el (pl. szomszéd), ami nyilvánvaló hülyeség.
A tulajdonostársak közti adásvétellel kapcsolatban a Kistermelők Lapjában megjelent cikk valótlant állít.
A tulajdonostársak közti adásvétel során a tulajdonostársnak mindig előnye van más vevővel szemben.
A külsős (nem tulajdonostárs) vevővel szemben az Ftv. 18. § (3) bekezdése biztosítja az elővásárlási jogot a földműves tulajdonostársnak.
Az Ftv. 20. § b) pontja szerint nem gyakorolható, nem áll fenn a 18. § szerinti elővásárlási jogsorrend, azaz a földműves tulajdonostárs előnyt élvez mindenkivel szemben (osztatlan közös megszüntetése) az adásvétel során.
A tulajdonostársra nem vonatkoznak az Ftv. szerinti általános szabályok, azaz nem kell sem helyben lakónak minősülnie, és nem kell szomszédnak sem lennie, csak földművesnek.
A több tulajdonosból (pl. 3) álló osztatlan közös földterületen csak a másik földműves tulajdonostárs adhat érvényes elővásárlási nyilatkozatot az eredeti tulajdonostárs vevővel szemben akkor, ha 18. § (4) bek. a) b) c) pontja szerint megelőzi az eredeti vevőt.
Válasz Claaastra #4664. hozzászólásáraAz jobb mint a centrum multivitamin!!!! Mert a centrumban 17 féle vitamin van a jagerben meg 36 féle gyógynövény!!!!!
Válasz Vadmalac #4659. hozzászólására itt most a helyben lakó s a 20km belüli társ tulajról szól a fáma de két helyben lakó társ tulajnál is a szomszéd tud kalamajkát csinálni főleg ha egyik sem földhasználó csak az egyik meg akarja venni a másik tulajdonát
Válasz mtarka #4658. hozzászólásáratudod hogy most szigorították mert sokan nem ott vannak bejelentve mint ahol él mert a gyerek akkor járhat abba az oviba suliba stb s ezért csak a kártyán lévő adatokat fogadja el a földhivatal
Megkérdeztem az ügyvédtől ezt a tulajdonostárs elővásárló dolgot, és ő is azt mondta, hogy sajnos az a joggyakorlat, hogy csak akkor van elővásárlási jog, amikor nem tulajdonostárs az eredeti vevő. Bővebben nem beszéltünk róla. Érdekes egy helyzet, még jó, hogy eddig nem volt belőle baj, most már legalább fel lehet rá készülni!
Válasz Mihály-963 #4652. hozzászólásáraMegértelek, én is küzdök ilyen problémákkal.
Dühítő tud lenni, amikor egyszer csak előbukkan valaki a semmiből és megbontja a korábbi használati rendet.
És jogilag nem tudsz tenni szinte semmit.
Az egésznek a rákfenéje egyébként ez a gusztustalan "OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON"!! Mi a csudáért nem lehet ezt megszüntetni??
1/1 tulajdoni hányadú földdel érdekes módon soha, sehol nem volt gondom.
Az is gusztustalan, hogy most néhány tulajdonos "kiméretheti" a saját tulajdoni hányadát. Mégis milyen alapon dönti el valaki, hogy egy 80 hektáros legelőből melyik az ő része (mondjuk 2,32 ha)? Hát persze hogy az a rész, ahol az itató van és a hodály. Logikus, hogy nem a nádas és a cserjés...
Ez a jelenleg zajló "osztatlan közös kimérés" a jog megcsúfolása. Csodálom, hogy még nincs belőle perek tucatja. Többi tulajdonostárs írásbeli hozzájárulása NÉLKÜL hogyan mérheti ki a földhivatal, hogyan oszthatja meg az ingatlant???
Egyértelmű számomra, hogy csak az EGÉSZ osztatlan közös tulajdonú ingatlan TELJES szétmérése adhatna erre megoldást, első körben az összes tulajdonostárs megegyezése alapján, második körben - megegyezés hiánya esetében - SORSOLÁS útján. A fel nem lelhető tulajdonostársaktól EL KELL VENNI a tulajdoni hányadot, állami tulajdonba kell venni és hirdetménnyel meg kell pályáztatni.
Amíg ez nem jön el, állandó harc, ügyeskedés, bizonytalan támogatás a sorsunk.
Válasz mtarka #4651. hozzászólására mert ha elment pestre bejelentkezett akkor a nyírségben megszakadt s nem folyamatos ez egyértelmű igaz nem úgy írták hogy folyamatos de a kártyán a szám más ha pesten állítják ki más ha nyírturán
Válasz Manfanatics #4648. hozzászólásáraIgen, teljesen igazad van.
Az állattartó vagy ökogazda szintén durván tud előzni, ráadásul náluk nem kitétel, hogy helyben lakó legyen!!
Egy helyben lakó, családi gazdálkodó, állattartó vagy ökogazda elég problémásan előzhető.
Olyankor jön a "csodafegyver"...
Válasz mtarka #4650. hozzászólására de szerinted helyén való ez a törvény ezelőtt tizen pár éve megvettem egy darab földet amelynek 47 tulaja volt már csak 27 van aztán megvettem mellette a tanyát de marad 30 pár ak ami a többi tulajé a legtöbb 4,7 de valahol van a világon de nem látta senki tehát több tíz évnél én használom az egészet erre van egy helyben lakó akinek eszébe jut hogy 1991 ben neki van 1,5 ak akkor kapta meg tehát több mint 20 éve s talál még két három tulajt akik eladták neki a tulajdonukat s én rájelentkezem s nem lesz az enyém mert ő helyben lakó de hozzá is 8km a távolság mint hozzám na erre varrjál gombot
Van egy osztatlan közös ingatlan, TE nem vagy helyben lakó, de földhasználó vagy és tulajdonostárs.
1) Jött egy helyben lakó, állattartó NEM TULAJDONOSTÁRS (külső, "harmadik személy) és venni akart benne tulajdoni hányadot, TE pedig rájelentkeztél.
Ez a tipikus eset, amikor a tulajdonostársnak elővásárlási joga van és mindenkit előz. (Ezt szokták fiktíven is alkalmazni, csak olyankor a "külső", "harmadik személynek" nincs valós tulajdonszerzési szándéka).
2) Utána jött egy helyben lakó TULAJDONOSTÁRS és ő is szeretett volna vásárolni egy kis tulajdoni hányadot, TE pedig erre is rájelentkeztél.
Ez meg a "tipikus hülyeség" esete, itt ugyanis - szerintem - sajnos nincs a tulajdonostársnak a földforgalmi törvény szerint elővásárlási joga, ergo minden a normál szabályok szerint alakul.
És ez az igazi baromság, mert ilyenkor, ha nem vagy helyben lakó vagy legalább 20 km-en belüli (lakóhely, üzemközpont), akkor cumi
Rossz hírem van a számodra, kicsi az esély jelenleg, hogy a pert megnyerd, javaslom az ügyvédednek magas "sikerdíjat" ajánlj
Válasz mtarka #4643. hozzászólásáraÜzemközpontja itt van 3 ève valószínű, osztatlan közösbe vett amiben van része. Elvileg szomszédként helyben lakóként lett volna előnyöm, elvileg? Akkor elb..sztam, mert lehetett volna az enyém.
Válasz mtarka #4639. hozzászólására"HELYBEN LAKÓ, SZOMSZÉD tulajdonostárs viszont már majdnem nyugodtan hátradőlhet, őt már csak a Magyar Állam vagy a 3 évnél régebbi, helyben lakó földhasználó előzheti meg."
Nem tudja véletlenül valaki, hogy a "helyben lakó" esetében a "legalább 3 év" mit jelent?
Például van egy barátom, aki születése óta egy kis szabolcsi faluban lakott.
Az elmúlt években elköltözött Budapestre, ott dolgozott.
Most visszaköltözne a szülőfalujába.
Ilyenkor újrakezdődik a 3 év számítása?
A jogszabály szövegében nem az van, hogy "legalább az elmúlt 3 évben folyamatosan", csak annyi, hogy "legalább 3 éve".
Földforgalmi törvény 5. § 9. pont: helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik.
Válasz mtarka #4643. hozzászólására nekem a helyben lakó állattartó teleppel rendelkező
szomszéd vételi ajánlatot tett a társtulajban s használatomban lévő földre amire rájelentkeztem s az enyém lett de a tulajdonos társ által megvásárolandó föld nem hiába ő nem földhasználó de helyben lakó de ez abszurd mert én már megvettem belőle több mint felét aztán a szomszéd tanyát s most már a tanyám mellől elviszik a helyben lakók a földet(de ez nem biztos majd a bíróság dönt remélem jól s nekem adja a lehetőséget hogy megvehesem
8794 hozzászólás
Olyan forró hír, hogy még talán a pecsét sem száradt meg rajta:
Az ügyvédem szólt, hogy a kúria egy friss ítélete alapján, a földhivatalok ezentúl a tulajdonostárs elővásárlási jogát úgy fogják értelmezni, ahogy mi, józan paraszti ésszel szerettük volna értelmezni! A szó szerinti állásfoglalást még nem tudom, de valószínűleg úgy, hogy a tulajdonostárs minden esetben előrébb van, nem csak akkor, ha nem tul. társ az eredeti vevő.
Véletlenül ránéztem egy másik fórumra is, a "Jogi Fórum" oldal "termőföld kifüggesztés" fórumára.
Ugyancsak a tulajdonostársas adásvételről van szó, pedig én nem is írok oda:)
Nagyon durva (2016.11.20.):
"Most találkoztam egy új fejleménnyel a termőföldek adásvétele kapcsán:
Egyes bíróságok - és utánuk "haladó" kormányhivatalok - szerint olyan esetben, amikor földműves tulajdonostárs a vevő, nem tüntetheti fel a szerződésben, hogy őt elővásárlási jog illeti meg, mert ez az elővásárlási jog csak akkor "létezik", ha az eladó másnak (harmadik személynek) adja el a földet.
A hivatkozott álláspont szerint ilyen esetben (ha tehát a szerződő felek tulajdonostársak, és a szerződésben a vevő megjelöli, hogy őt földműves tulajdonostársként elővásárlási jog illeti meg), meg kell tagadni a szerződés jóváhagyását, mert az jogszabályba ütközik.
Kíváncsi lennék a véleményetekre."
http://www.jogiforum.hu/forum/32/34408.1.0
Válasz D501 #4688. hozzászólásáraUgyanazt tudom mondani, mint előttem "Vadmalac".
Teljes mértékben Veled értek egyet, ez lenne a logikus és az igazságos.
Sajnos, hogy ezzel a véleményünkkel csak "hallgatólagos" többségünk van.
Kár, hogy nincs olyan agrár-érdekképviseletünk, amely az ilyen nyilvánvalóan "paraszt"-ellenes, deformálódott jogértelmezési ügyet felkarolná.
Helyette lesz NAK-telefonunk...
Válasz D501 #4690. hozzászólásáraÉn maximálisan veled értek egyet az elvet illetően. Így !kellene! működnie. De addig amíg a hivatalok, az ügyvédek és talán a bíróságok is másként értelmezik, addig mi csak csóválhatjuk a fejünket.
Válasz Vadmalac #4687. hozzászólásáraItt az érintett tulajdoni hányad a lényeg. Szerintem ez az jelenti, hogy az értékesítésre kínált vagy kialkudott tulajdoni hányadra bármely tulajdonostárs tehet elfogadót.
Az aktuális Ptk. 5:81 § (3) bek. is tulajdonostársakat említ, azaz a résztulajdon is eladható a többi tulajdonos egyidejű értesítése mellet.
Szerintem az osztatlan birtokoknál a Ptk. az irányadó, mert az Ftv. kizárja a "klasszikus" (helybenlakó/szomszszéd) elővárásárlásra jogosultakat.
Válasz Vadmalac #4687. hozzászólásáraPtk:
A tulajdonostársak az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki - akár másik tulajdonostárssal közösen - az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog egyedül őt vagy őket illeti meg. Ha több ilyen - egyedül fellépő - tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ; az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog a választott tulajdonostársat illeti meg.
A tegnapi hozzászólásban az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatban a saját véleményemet írtam le nem jogász/ügyvédként.
Az osztatlanban történő adásvétel - szerintem - kettő jogszabályon alapul. Egyik az Ftv., másik a Ptk.
Az Ftv. az osztatlan közös (tulajdonostársi közösség) adásvétel szabályival kapcsolatban csak annyit szabályoz, hogy az Ftv. 18. § és szerinti elővásárlási jog nem áll fenn. Ezt az Ftv. 20. § b) pontja írja le, azaz csak más jogszabály alapján gyakorolható az elővásárlás. Ez a jogszabály a Ptk.
Ha az Ftv. szerinti elővásárlási jog nem áll fenn, akkor csak a Ptk. szerinti elővásárlási jog gyakorolható.
Az aktuális Ptk. 5:81 § szerint a tulajdonostárs megveheti más személy tulajdonrészét az osztatlan közösben. A Ptk. rendelkezéseiből egyértelműen kiolvasható, hogy résztulajdon is megvásárolható a közösben (csipegetés), feltéve, hogy mindenki értesítésre került (tértivevényes levél), és más résztulajdonos nem él az elővásárlási jogával.
Ha a levél alapján senki nem gyakorolja az elővásárlási jogot (a vevő jóhiszemű), a vevő résztulajdonos megszerezheti a résztulajdont.
Ha az értesítő levél alapján a vevőn kívül más résztulajdonos is él az elővásárlási jogával, az eladó résztulajdonos dönt, hogy kinek adja el résztulajdonát (Ptk.5:81 § (3) bek.).
Ennek alapján revidiálom a tegnapi hozzászólásomat, mert az Ftv. 18. (4) bek. a), b) c) pont szerinti rangsor sem vehető figyelembe, mert az ellentétes a Ptk. és Ftv- rendelkezéseivel.
Összegezve: A résztulajdont adásvétel során a Ptk. szerinti vevő tulajdonostárs veheti meg elsőként, feltéve, hogy az eladó nem más résztulajdonost választ. Az adásvétel során a Ptk. és az Ftv. szabályait (pl.: 1 Ha termőföld) is figyelembe kel venni, de a az osztatlan elővásárlásnál alapvetően a Ptk. az irányadó.
Válasz D501 #4672. hozzászólásáraAz új földtörvény életbe lépésekor ez volt az első kérdésem az ügyvédemnél, mert pont akkor volt egy ilyen osztatlanos-társtulajdonosos adásvételem, és én is azt kérdeztem, hogy ha részben megszűnik az osztatlan közös tulajdon, akkor mi van? Akkor az ügyvéd kért állásfoglalást a megyei földhivataltól, és ott azt mondták, hogy az osztatlan megszűnése csak akkor értelmezhető, ha teljesen megszűnik, tehát 1/1-es lesz.
Mindezzel együtt én is azt mondom, hogy elvben veled értek egyet, mert a földtörvény ezen része így lenne teljesen logikus és ésszerű. De sajnos az ügyvédek is máshogy értelmezik. A legidegesítőbb az egészben számomra az, hogy nem lehet egy tetves e-mailt írni valakinek, hogy mégis mi a fészkes fenére gondolt a törvényalkotó, amikor ezt megfogalmazta? Vagy talán mégis?
Válasz Muskátliszájú #4684. hozzászólásáranagymamád háza tanya, vagy belterületi ingatlan? Nem mindegy. Illetve több infó sem egyértelmű nekem. Mamád már nem rendelkezik 1/1 tul.hányaddal, mivel meg volt a hagyatéki tárgyalás, ezért a kukutyini testvér már rendelkezik 5/24 tul.hányaddal. Kié jelenleg a többi tul.hányad? Illetve kik ők a jövőbeni tulajdonsonak?
Válasz mtarka #4683. hozzászólásáraÉn vettem osztatlanban ki küldött minden tulajnak szerződést levélben.
Nagymamám házát apám odaakarja ajándékozni mostohatestvéremnek,amibe minden egyenesági rokon beleegyezne kivéve unokatesóm .Mamám 1/1 tulajdoni hányaddal rendelkezik az ingatlanon.Apám egyik testvérének él még egy fia 500km-re Kukutyinban akinek az ingatlanban mamám halála vagy a ház eladása után 5/24 tulajdoni hányaddal rendelkezik.(hagyatéki tárgyalás volt pár éve).Mi a teendő,hogy az ingatlan mostohatestvérem tulajdonába kerüljön vagy ajándékozás vagy jelképes összegért? Kell e kifüggeszteni az ingatlant? Valamint jogilag hogy lehet ezt értelmesen elintézni? Kösz a válaszokat!
A "beszélj az ügyvéddel"-nél többet várok
Válasz .Szabi. #4682. hozzászólásáraÉn speciel ezt sem értem. Veszek egy nagyobb osztatlan táblában - nem tulajdonostársként - néhány AK-nyi tulajdoni hányadot.
Vannak az ingatlanban vagy 120-an, sok külföldi tulajdonossal (töredék AK tulajdoni hányaddal).
Most minden tulajdonosnak tértivevényes levélben meg kell küldeni az adásvételi szerződést, hogy tudja gyakorolni az elővásárlási jogát?
Nagyságrendekkel többe kerül a posta- és nyomtatási költség, mint a vételár...
Nincs ennek valami ésszerű korlátja?
Akkor mire szolgál a kifüggesztés?
Valami olyasmi rémlik (de nem biztos), hogy a földműves tulajdonostárssal nem kell külön levélben közölni. Ez tényleg így van? Honnan tudjam ki földműves, ki nem?
Ha 1 ha-t meghaladja a vásárolni kívánt tulajdoni hányad, akkor a nem földművesekkel minek közölni? Itt megint kérdéses, hogy honnan tudnám ki a földműves, ki nem...
Tulajdonostárs-tulajdonostárs adásvételét ugye nem kell külön levéllel közölni a többi a tulajdonostárssal? Van esetleg erre jogszabályi hivatkozás?
Válasz Mézga #4679. hozzászólásáraJól beszélnek,mivel nem társtul.a vevő,így azokat ki kell értesíteni.
Válasz Mézga #4679. hozzászólásáraAzért az nem gyenge, hogy a Kormányhivatal egyik osztálya jóváhagyja az adásvételi szerződést, majd a másik osztálya elutasítja a bejegyzést, mert érvénytelennek találja.
Megkérdezhetem, hogy ez melyik Kormányhivatal, melyik földhivatali osztálya?
Válasz mtarka #4678. hozzászólásáraHa az adott tulajdonostárs teljes tulajdonrészét megveszed, akkor a vele fennálló közös tulajdon teljesen megszűnik, hiszen ő kikerül az osztatlanból...
Válasz .Szabi. #4676. hozzászólásáranekem most van egy olyan ügyem, hogy a szomszéd 0,5 hekinek megvettem a 3 tulajdonos egyikének a részét. az adás-vétel már jóváhagyott lett, de a földhivatal nem jegyzi be a tulajdonjogomat, mert a maradék 2 tulaj nem lett értesítve írásban. az egyik tulaj meghalt és nem lett lehagyatékolva, a másik meg elköltözött a földhivatalba bejelentett címéről.
Válasz D501 #4671. hozzászólásáraEnnek a jogértelmezésnek - számomra - egyetlen gondja van (bár vitathatatlanul zseniális).
Ahogy írod, a Ftv. 20. § b) pont szerint elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel esetében.
Teljesen igazad van abban, hogy nem azt írja a jogszabályszöveg, hogy a közös tulajdon TELJES megszüntetését eredményező adásvétel, viszont van-e olyan, hogy közös tulajdon RÉSZLEGES megszüntetése?
A MEGSZÜNTETÉS szó szerintem nem engedi, hogy valamit csak "EGY KICSIT" szüntessünk meg.
Valamit vagy TELJES mértékben törlünk el és akkor megszüntettük vagy nem sikerült megszüntetni, mert még mindig fennáll.
Nehéz úgy b..., hogy szüzek is maradjunk.
Mi a véleményed?
Válasz D501 #4671. hozzászólásáraÚgy gondolom, hogy sokkal örömtelibb világban élnénk, ha az olyan emberek mint TE lennének döntéshozatali helyzetben.
És ezt egyáltalán nem nyaliból írom.
Amit ide leírtál, k.. jó indoklás. Ritka, hogy ilyet látok. Igaz, hogy nem ez van odaírva a jogszabályba, igaz, hogy a körülöttem élő sok-sok ügyvéd, földhivatali ügyintéző nem így gondolja - nem így értelmezi, pedig EZ VOLNA A MEGOLDÁS!! Téged kellene a parlamentbe küldeni, nem ezt a sok bambát!
Gyakorló jogász vagy? Ügyvéd? Mert akkor szívesen vinnék hozzád ügyeket. Melyik megyében dolgozol?
Visszatérve a Ftv. 20. § b) pontjához írt gondolataidhoz:
- ez csak elméleti jogértelmezés vagy már a gyakorlatban alkalmaztad is?
- volt olyan, hogy ez átment a földhivatalon - jóváhagyták az adásvételit ezzel a jogértelmezéssel?
- volt olyan, hogy ki sem függesztetted az adásvételit (tulajdonostárs-tulajdonostárs, de maradtak még ezt követően is tulajdonosok az osztatlan közösben) és mégis jóváhagyta a földhivatal?
Ha igen, nemhogy a Jager jár Neked, de még "pajzsra is emelünk"!
Válasz D501 #4671. hozzászólásáraAzt hiszel amit akarsz,nem vitázni akarok,főleg nem veled...
Az osztatlan közös akkor szűnik meg,ha csak 1 tulaj marad a végén.
Az összes többi estben sima adásvétel van.
Válasz D501 #4671. hozzászólására és a tulajonos társak között hogy alakul a vételi jog itt jön az öko gazda családigazda helyben lakó földműves stb ????
Válasz Büresz #4673. hozzászólásáraDe az úgy van pontosan ahogy mondod.Ha 100 tulajból valaki megveszi 98 tulajtól, de csak 1 is bennt marad az osztatlanba akkor is ki kell függeszteni.
Válasz D501 #4672. hozzászólásáraAz nem azt jelenti hogyha mondjuk van egy osztatlan közös 4 tulajjal az egyik mi vagyunk és a maradék 3-at megveszem egyszerre mert eladják, akkor ugye megszűnik az osztatlan és abba nem szólhat bele senki. Ezt a részét én így értelmezem.
Válasz mtarka #4670. hozzászólásáraA jogszabály nem azt mondja, hogy mindent meg kell venned, hanem azt, hogy "közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel" történjen. Ezt nem lehet kiterjesztően értelmezni, azaz a részbeni közös tulajdon megszüntetése is ide tartozik, figyelemmel a többi tulajdonostárs esetleges elővásárlási jogaira.
Válasz mtarka #4669 hozzászólásás
Röviden:
Ftv. 20. § b) pont szerint elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel esetében.
Tételezzük fel, hogy az egész terület közös tulajdonban van amelyben te is tulajdonos vagy és az eladó is. Ha a közös tulajdon megszüntetését adásvétel formájában szünteted meg akár részben is (több tulajdonos), nem gyakorolhat senki elővásárlási jogot (a többi tulajdonoson kívül) mert a jogszabály kifejezetten kimondja, hogy nem alkalmazható az Ftv. 18. § szerinti meghatározott elővásárlási jog.
Ez azt jelenti, hogy a közös tulajdonon belüli adásvétel során nem vehető figyelembe a 18. § szerinti sorrend, azaz az Ftv. kizárja azokat a személyeket az elővásárlásból amelyeket a 18. §-ban feltüntet.
Osztatlan közös tulajdon megszüntetésekor senki nem léphet a tulajdonostárs helyébe vevőként, mert az elővásárlási jogukat az Ftv. zárja ki, mivel "elővásárlási jog nem áll fenn".
A jogszabály egyrészt meghatározza az elővásárlási jogot gyakorló személyeket, másrészt ebben a speciális helyzetben ki is zárja őket.
Ebben az esetben még a Magyar Állam is hátrébb van a sorban mint a vevő, ezáltal a külsős vevők is.
Válasz D501 #4668. hozzászólásáraFigyelj a 20.§ b) pontban a közös tulajdon megszüntetését eredményező adásvételről van szó.
Van 10 tulajdonos és az egyik megveszi a többi kilenctől. Ilyenkor persze, hogy nincs másnak elővásárlási joga.
Nem hiszem, hogy erre gondolsz...
Válasz D501 #4666. hozzászólásáraNem akarlak megbántani, de ilyen egyértelmű kijelentést ma kedves hazánkban egyetlen ember tehet, de Ő nem hiszem, hogy részt venne a jelen fórum életében.
:)
Nem, nem a Kúria elnökére (dr. Darák Péterre) gondoltam
A Kistermelők Lapjában megjelent cikk érdekes felvetést tartalmaz, valótlant semmiképpen nem állít, hiszen csak véleményt (és nem tényt) közöl.
Egy jogszabályszöveg értelmezése egyébként is eleve vitatott, különben minek mennénk a Bíróságra
Szerintem, ha jobban elolvasod a 18. § (3) bekezdést benned is felvetődhet halvány gyanúja annak, hogy az elővásárlási jogot nem minden esetre biztosítja a földforgalmi törvény.
Nem vitatja senki azt amit írtál, hogy "külsős" vételi ajánlat esetében minden földműves tulajdonostársat elővásárlási jog illet meg. Nem ezen "vitázgattunk".
A beszélgetésünk akörül bontakozott ki, hogy megelőzheti-e a helyben lakó tulajdonostársat egy nem tulajdonostárs (helyben lakó szomszéd), ha "nem külsős", azaz egy másik tulajdonostárstól jön a vételi ajánlat.
Nem értem, hogy jön ide a 20. § b) pont, amely a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozik. Sajnos ez a legritkább esetben fordul elő. A beszélgetésünk alapja az volt, hogy az egyik helyben lakó tulajdonostárs tulajdoni hányadot szeretne venni az osztatlan közösben, de nyilván nem az összeset.
Az utolsó mondatod érdekelne igazán. Légy szíves azt a kategorikus állításod, miszerint " több tulajdonosból (pl. 3) álló osztatlan közös földterületen CSAK a másik földműves tulajdonostárs adhat érvényes elővásárlási nyilatkozatot az eredeti tulajdonostárs vevővel szemben" ezt valamivel támaszd alá.
Hol van az leírva, hogy az osztatlan közös ingatlan tulajdoni hányadának adásvételénél ("csipegetésnél"), ha a vevő is és az eladó is tulajdonos, akkor nem áll fenn elővásárlási joga "külsősnek" (nem tulajdonostársnak).
Ha megmondod, azonnal küldök neked 1 üveg Jagert. Ezen a kérdésen nyammogok már egy napja - láthatóan nem mindenki örömére
Válasz .Szabi. #4667. hozzászólásáraSzerintem ez így van, az Ftv. ezt írja...
Gondolj bele, ha 20. §-t nem így értelmezed akkor a közeli hozzátartozód földjét (szülő/gyermek) is más vihetné el (pl. szomszéd), ami nyilvánvaló hülyeség.
Válasz D501 #4666. hozzászólásáraBár így lenne Csabi.
A tulajdonostársak közti adásvétellel kapcsolatban a Kistermelők Lapjában megjelent cikk valótlant állít.
A tulajdonostársak közti adásvétel során a tulajdonostársnak mindig előnye van más vevővel szemben.
A külsős (nem tulajdonostárs) vevővel szemben az Ftv. 18. § (3) bekezdése biztosítja az elővásárlási jogot a földműves tulajdonostársnak.
Az Ftv. 20. § b) pontja szerint nem gyakorolható, nem áll fenn a 18. § szerinti elővásárlási jogsorrend, azaz a földműves tulajdonostárs előnyt élvez mindenkivel szemben (osztatlan közös megszüntetése) az adásvétel során.
A tulajdonostársra nem vonatkoznak az Ftv. szerinti általános szabályok, azaz nem kell sem helyben lakónak minősülnie, és nem kell szomszédnak sem lennie, csak földművesnek.
A több tulajdonosból (pl. 3) álló osztatlan közös földterületen csak a másik földműves tulajdonostárs adhat érvényes elővásárlási nyilatkozatot az eredeti tulajdonostárs vevővel szemben akkor, ha 18. § (4) bek. a) b) c) pontja szerint megelőzi az eredeti vevőt.
Válasz Claaastra #4664. hozzászólásáraAz jobb mint a centrum multivitamin!!!! Mert a centrumban 17 féle vitamin van a jagerben meg 36 féle gyógynövény!!!!!
Válasz polej #4663. hozzászólásáraÉn meg jágermeister szintet értem el
Válasz mtarka #4638. hozzászólásáraÉn unicum laude végeztem a parasztjogon .....
Válasz Mihály-963 #4661. hozzászólásáraArra gondoltam én is. Ami az eredeti téma volt.
Válasz Vadmalac #4659. hozzászólására itt most a helyben lakó s a 20km belüli társ tulajról szól a fáma de két helyben lakó társ tulajnál is a szomszéd tud kalamajkát csinálni főleg ha egyik sem földhasználó csak az egyik meg akarja venni a másik tulajdonát
Válasz mtarka #4658. hozzászólásáratudod hogy most szigorították mert sokan nem ott vannak bejelentve mint ahol él mert a gyerek akkor járhat abba az oviba suliba stb s ezért csak a kártyán lévő adatokat fogadja el a földhivatal
Megkérdeztem az ügyvédtől ezt a tulajdonostárs elővásárló dolgot, és ő is azt mondta, hogy sajnos az a joggyakorlat, hogy csak akkor van elővásárlási jog, amikor nem tulajdonostárs az eredeti vevő. Bővebben nem beszéltünk róla. Érdekes egy helyzet, még jó, hogy eddig nem volt belőle baj, most már legalább fel lehet rá készülni!
Válasz Mihály-963 #4654. hozzászólásáraSzerintem az sem egyértelmű, hogy a helyben lakást kizárólag lakcímkártyával lehet igazolni. Azzal persze könnyű...
Jegyző nem adhat ki igazolást arról, hogy a barátom ott lakott 1990.06.24-től 2015.09.04-ig? A lakcímkártyája jelenleg már megint oda szól.
Teljesül az, hogy "az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van"?
Nem lennék a bíró helyében...
Válasz Manfanatics #4655. hozzászólásáraBocsi, este volt. Gyerek ordított, nem tudtam aludni
Válasz Mihály-963 #4652. hozzászólásáraMegértelek, én is küzdök ilyen problémákkal.
Dühítő tud lenni, amikor egyszer csak előbukkan valaki a semmiből és megbontja a korábbi használati rendet.
És jogilag nem tudsz tenni szinte semmit.
Az egésznek a rákfenéje egyébként ez a gusztustalan "OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON"!! Mi a csudáért nem lehet ezt megszüntetni??
1/1 tulajdoni hányadú földdel érdekes módon soha, sehol nem volt gondom.
Az is gusztustalan, hogy most néhány tulajdonos "kiméretheti" a saját tulajdoni hányadát. Mégis milyen alapon dönti el valaki, hogy egy 80 hektáros legelőből melyik az ő része (mondjuk 2,32 ha)? Hát persze hogy az a rész, ahol az itató van és a hodály. Logikus, hogy nem a nádas és a cserjés...
Ez a jelenleg zajló "osztatlan közös kimérés" a jog megcsúfolása. Csodálom, hogy még nincs belőle perek tucatja. Többi tulajdonostárs írásbeli hozzájárulása NÉLKÜL hogyan mérheti ki a földhivatal, hogyan oszthatja meg az ingatlant???
Egyértelmű számomra, hogy csak az EGÉSZ osztatlan közös tulajdonú ingatlan TELJES szétmérése adhatna erre megoldást, első körben az összes tulajdonostárs megegyezése alapján, második körben - megegyezés hiánya esetében - SORSOLÁS útján. A fel nem lelhető tulajdonostársaktól EL KELL VENNI a tulajdoni hányadot, állami tulajdonba kell venni és hirdetménnyel meg kell pályáztatni.
Amíg ez nem jön el, állandó harc, ügyeskedés, bizonytalan támogatás a sorsunk.
Válasz mtarka #4638. hozzászólásáraHuh kicsit felhúztad magad a semmin. :-)
Én nem tudom, hogy te mit tudsz, viszont én vitáztam erről pár emberrel.
Válasz mtarka #4651. hozzászólására mert ha elment pestre bejelentkezett akkor a nyírségben megszakadt s nem folyamatos ez egyértelmű igaz nem úgy írták hogy folyamatos de a kártyán a szám más ha pesten állítják ki más ha nyírturán
Válasz Manfanatics #4648. hozzászólásáraIgen, teljesen igazad van.
Az állattartó vagy ökogazda szintén durván tud előzni, ráadásul náluk nem kitétel, hogy helyben lakó legyen!!
Egy helyben lakó, családi gazdálkodó, állattartó vagy ökogazda elég problémásan előzhető.
Olyankor jön a "csodafegyver"...
Válasz mtarka #4650. hozzászólására de szerinted helyén való ez a törvény ezelőtt tizen pár éve megvettem egy darab földet amelynek 47 tulaja volt már csak 27 van aztán megvettem mellette a tanyát de marad 30 pár ak ami a többi tulajé a legtöbb 4,7 de valahol van a világon de nem látta senki tehát több tíz évnél én használom az egészet erre van egy helyben lakó akinek eszébe jut hogy 1991 ben neki van 1,5 ak akkor kapta meg tehát több mint 20 éve s talál még két három tulajt akik eladták neki a tulajdonukat s én rájelentkezem s nem lesz az enyém mert ő helyben lakó de hozzá is 8km a távolság mint hozzám na erre varrjál gombot
Válasz Mihály-963 #4647. hozzászólásáraOda volt neki írva 25 évig, aztán 2 évig nem, aztán újra néhány hónapja.
Jogszabály szöveg szerint: "az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van"
A barátomnak nemhogy 3 éve van a településen lakóhelye, hanem 27 éve, csak nem FOLYAMATOSAN.
Azt próbálom kinyomozni, hogy hol van az leírva, hogy "folyamatosan" ott kell laknia.
Válasz Mihály-963 #4645. hozzászólásáraJól értem?
Van egy osztatlan közös ingatlan, TE nem vagy helyben lakó, de földhasználó vagy és tulajdonostárs.
1) Jött egy helyben lakó, állattartó NEM TULAJDONOSTÁRS (külső, "harmadik személy) és venni akart benne tulajdoni hányadot, TE pedig rájelentkeztél.
Ez a tipikus eset, amikor a tulajdonostársnak elővásárlási joga van és mindenkit előz. (Ezt szokták fiktíven is alkalmazni, csak olyankor a "külső", "harmadik személynek" nincs valós tulajdonszerzési szándéka).
2) Utána jött egy helyben lakó TULAJDONOSTÁRS és ő is szeretett volna vásárolni egy kis tulajdoni hányadot, TE pedig erre is rájelentkeztél.
Ez meg a "tipikus hülyeség" esete, itt ugyanis - szerintem - sajnos nincs a tulajdonostársnak a földforgalmi törvény szerint elővásárlási joga, ergo minden a normál szabályok szerint alakul.
És ez az igazi baromság, mert ilyenkor, ha nem vagy helyben lakó vagy legalább 20 km-en belüli (lakóhely, üzemközpont), akkor cumi
Rossz hírem van a számodra, kicsi az esély jelenleg, hogy a pert megnyerd, javaslom az ügyvédednek magas "sikerdíjat" ajánlj
Azért nincs harag! Ez csak egy vélemény.
Válasz mtarka #4643. hozzászólásáraÜzemközpontja itt van 3 ève valószínű, osztatlan közösbe vett amiben van része. Elvileg szomszédként helyben lakóként lett volna előnyöm, elvileg? Akkor elb..sztam, mert lehetett volna az enyém.
Válasz mtarka #4639. hozzászólására"HELYBEN LAKÓ, SZOMSZÉD tulajdonostárs viszont már majdnem nyugodtan hátradőlhet, őt már csak a Magyar Állam vagy a 3 évnél régebbi, helyben lakó földhasználó előzheti meg."
Meg az állattartó meg az öko :-)
Válasz mtarka #4646. hozzászólására így van 3 évig oda kell legyen írva a lakhatási hatósági igazolványa
Nem tudja véletlenül valaki, hogy a "helyben lakó" esetében a "legalább 3 év" mit jelent?
Például van egy barátom, aki születése óta egy kis szabolcsi faluban lakott.
Az elmúlt években elköltözött Budapestre, ott dolgozott.
Most visszaköltözne a szülőfalujába.
Ilyenkor újrakezdődik a 3 év számítása?
A jogszabály szövegében nem az van, hogy "legalább az elmúlt 3 évben folyamatosan", csak annyi, hogy "legalább 3 éve".
Földforgalmi törvény 5. § 9. pont: helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik.
Válasz mtarka #4643. hozzászólására nekem a helyben lakó állattartó teleppel rendelkező
(de ez nem biztos majd a bíróság dönt remélem jól s nekem adja a lehetőséget hogy megvehesem
szomszéd vételi ajánlatot tett a társtulajban s használatomban lévő földre amire rájelentkeztem s az enyém lett de a tulajdonos társ által megvásárolandó föld nem hiába ő nem földhasználó de helyben lakó de ez abszurd mert én már megvettem belőle több mint felét aztán a szomszéd tanyát s most már a tanyám mellől elviszik a helyben lakók a földet