Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR407.83 FtUSD393.55 FtCHF432.15 FtGBP488.04 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Ha nem tulajdonostárs (azaz "külső", jogszabály szavai szerint "harmadik személy") ad vételi ajánlatot, akkor BÁRMELYIK tulajdonostárs élhet elővásárlási jogával (nyilván, ha többen jelentkeznek rá, akkor köztük is érvényesülni kell az elővásárlási sorrendnek).
Pontosan ez buzdít a "cselezésre", ezzel a szabállyal "kerüli meg" mindenki az ostoba jogszabályi előírást.
De, ha normálisan lenne megfogalmazva, akkor a "cselezésre" semmi szükség nem lenne. Az lenne a vevő, aki ténylegesen meg kívánja venni (tulajdonostárs), és ha van olyan tulajdonostárs, aki előrébb áll ez elővásárlási sorrendben, akkor az rájelentkezhetne.
Ennyi, csak azt nem értem, miért nem veszi észre a híres NAK-unk, hogy itt az "igazság bajnokaként" léphetne fel a helyi gazdák érdekében!
Ha nem HELYBEN LAKÓ, vagy legalább 20 km-en (lakóhely, üzemközpont) belüli földműves, akkor a földhasználó is megy a levesbe.
Mindenki megelőzi a helyben lakók közül, nem csak a szomszéd! És egyáltalán nem kell, hogy a rájelentkező helyben lakó tulajdonostárs is legyen!
Nem "tulajdonostárs-barát" a földforgalmi törvény! Ehhez képest, ha "külső", ún. "harmadik személy" tesz vételi ajánlatot, akkor meg tök mindegy, hogy az ország másik végén él a tulajdonostárs, akkor is elővásárlási joga van!
Ez a szabályozási megoldás egyértelműen a csalásra buzdít, szinte kötelezővé teszi a jogkerülő magatartást!!
Ha ez volt a jogalkotó célja, akkor ez összejött!
Szerintem vagy egy elméleti jogász írta ezt a mondatot, akinek dunsztja sincs a jelen agrárium "szokásjogi" helyzetével vagy pedig egy konkrét személy (személyi kör) ellen akartak jogi megoldást találni. Lehet, hogy ez sikerült, de "a termálvízzel kiöntötték a gyereket is".
Ha nem HELYBEN LAKÓ, vagy legalább 20 km-en (lakóhely, üzemközpont) belüli földműves, akkor a földhasználó is megy a levesbe.
Mindenki megelőzi a helyben lakók közül, nem csak a szomszéd! És egyáltalán nem kell, hogy a rájelentkező helyben lakó tulajdonostárs is legyen!
Nem "tulajdonostárs-barát" a földforgalmi törvény! Ehhez képest, ha "külső", ún. "harmadik személy" tesz vételi ajánlatot, akkor meg tök mindegy, hogy az ország másik végén él a tulajdonostárs, akkor is elővásárlási joga van!
Ez a szabályozási megoldás egyértelműen a csalásra buzdít, szinte kötelezővé teszi a jogkerülő magatartást!!
Ha ez volt a jogalkotó célja, akkor ez összejött!
Szerintem vagy egy elméleti jogász írta ezt a mondatot, akinek dunsztja sincs a jelen agrárium "szokásjogi" helyzetével vagy pedig egy konkrét személy (személyi kör) ellen akartak jogi megoldást találni. Lehet, hogy ez sikerült, de "a termálvízzel kiöntötték a gyereket is".
"18
1.2.3. ELŐVÁSÁRLÁSI SORREND FÖLDVÁSÁRLÁS ESETÉN
Az érvényes elfogadó jognyilatkozatokat tett gazdálkodókat, valamint az eredeti
vevő vételi igényét az engedélyező megyei kormányhivatalnak a következő jogosulti
rangsor szerint kell sorrendbe állítani.
2. táblázat – Elővásárlási jogosulti sorrend földadásvétel esetén
Ranghely
Elővásárlásra jogosult
1. A Magyar Állam nevében eljáró
Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
.
2. Közös tulajdon esetén a földműves tulajdonostárs, amennyiben egy nem tulajdonostárs földműves a meghirdetett szerződés szerinti vevő.
3. Legalább 3 éve az eladásra felkínált földrészleten gazdálkodó
földműves
, aki
a)
legalább
3 éve helyben lakó
szomszéd, vagy
b)
legalább 3 éve helyben lakó, vagy
c)
a földrészlet 20 km-es körzetben legalább 3 éve bejelentett
lakóhellyel vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkezik.
Mondottam volt, hogy két ügyvéd háromféleképp értelmezi a jogot.
Ez van sajnos.
Válasz Manfanatics #4636. hozzászólásáraEgyébként nincs igazad abban sem, hogy tulajdonostárs-tulajdonostárs szerződése esetében mindenki megelőzi a tulajdonostársat. Nem minden esetben.
NEM HELYBEN LAKÓ tulajdonostársnak valóban nem érdemes vásárolni (hacsak nem 3 évnél régebbi földhasználó is), mert az összes helyben lakó földműves (nem kell tulajdonostársnak sem lenni) megelőzi. Az ilyen személynél jön be a "fiktív külső vásárló" + rájelentkezés.
HELYBEN LAKÓ tulajdonostárs csak a szemellenzős jogszabály-értelmezéstől és a nem tulajdonostárs "Degecen született" szomszédtól retteghet.
HELYBEN LAKÓ, SZOMSZÉD tulajdonostárs viszont már majdnem nyugodtan hátradőlhet, őt már csak a Magyar Állam vagy a 3 évnél régebbi, helyben lakó földhasználó előzheti meg.
Gondolod, hogy nem tudjuk mi a viszony a földforgalmi törvényben biztosított elővásárlási jog és a Ptk-ban biztosított elővásárlási jog között?
Gondolod, hogy nem tudjuk azt, hogy a földforgalmi törvényben megfogalmazott bármelyik elővásárlási jog megelőzi a Ptk-ban biztosított elővásárlási jogot?
Szerinted ma Magyarországon képes egy jó értelemben vett "paraszt" felsőfokú jogi tudás nélkül létezni?
Szerinted ma Magyarországon képes egy jó értelemben vett "paraszt" minimum "cum laude" minősítésű jogi diploma nélkül területalapú támogatást igénybe venni?
Ez utóbbi két kérdés azért elég durva
És nekem nincs is azzal problémám, hogy egy nem helyben lakó tulajdonostársat megelőz minden helyben lakó (akár tulajdonostárs, akár nem). Ez így helyes. Főleg, ha az a nem helyben lakó társtulajdonos mégcsak nem is földműves.
Az a gond, hogy egy helyben lakó, fiatal gazda földműves tulajdonostársat a bután megfogalmazott jogszabályszöveg miatt megelőzheti (nyilván csak nagyon "szemellenzős" jogértelmezés mellett) egy helyben lakó, szomszéd nem tulajdonostárs.
Juj mennyit vitatkoztam én itt kb 1 éve 1-2 személlyel ezügyben.
Nem akarták elhinni nekem, hogy ha társtulaj vesz társtulajtól földet, akkor szinte mindenki megelőzi :)
Jó reggelt mindenkinek! :)
A társtulajnak is van alapesetben elővásárlási joga, mégpedig a PTK alapján. Kár, hogy ezt az elővásárlási jogot, minden földtörvényen alapuló elővásárlási jog megelőzi.
Válasz polej #4631. hozzászólásáraTovábbolvastam (utasításod szerint) a 20. paragrafusig:
20. § Elővásárlási jog nem áll fenn
...
b) a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,
...
Válasz mtarka #4628. hozzászólásáraEz ügyben kértünk állásfoglalást a kormányhivataltól,és sajnos ők is így kezelik.Valószínűleg azért nem hallani ilyen rájelentkezésekről,mert mindenki abban a hitben van,hogy a társtulajdonos Mindenkit megelőz......
Válasz .Szabi. #4623. hozzászólásáraAz általad behivatkozott NAK könyvet én is olvastam, még 2015. decemberben. Nem nyugtatott meg az, amit ott olvastam. Akkor láttam először ezt az őrültséget először (helyben lakó tulajdonostársat lenyomhatja a nem társtulajdonos helyben lakó szomszéd). A hideg futkosott a hátamon.
Aztán az ügyvéd ismerősök megnyugtattak, hogy rosszul értelmezem, nem előzi meg. Megnyugodtam, vásároltunk tovább. Megjegyzem, eddig nem is volt gond...
Aztán nemrégen tankolás után - sorban állás közben - beleolvastam a Kistermelők Lapjába, ahol megint ez az őrültséget nézett velem szembe.
Ezért érdekel annyira, hogy másnál előfordult-e ilyen.
Válasz .Szabi. #4623. hozzászólásáraItt elég érthetően le van írva, de azért ez bazi nagy hülyeség nem hogy fogyna az osztatlan közös inkább a szomszédé lesz??? És ha szomszéd vesz osztatlanba, akkor a társtulaj előrébb áll?
Válasz Büresz #4621. hozzászólásáraSzia!
Nem tudtuk eldönteni ezt a kérdést 100%-os bizonysággal.
A jogszabályszöveget lehet úgy is értelmezni, hogy ez az "eredmény" jön ki belőle.
Abban egyébként mindannyian egyetértünk, hogy ez egy nagy baromság. Lehet (legalábbis nagyon reménykedünk benne), hogy a földhivatalok, a bíróságok észlelik ezt és nem "szó szerint" fogják alkalmazni, hanem a "céljának" megfelelően.
A kérdésedre a válasz: igen, elég földhasználónak lenni a "szomszéd" jogi minőség teljesítéséhez.
5.§ 10. pont: helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel.
Jó sokat írtatok akkor leegyszerűsítve hogy ha társtulaj vesz földet akkor egy szomszéd előrébb áll? A szomszédnak nem kell tulajnak lenni hanem használó is lehet igaz?
Érdeklődni szeretnék, hogy tudj-e valaki hogyan lehet most az államtól földet bérelni vagy vásárolni? Egy olyan területről lenne szó amit eddig az állam kiadott bérbe, de 2017-től nincs rajta bérleti jog és benne volt az NFA-s hirdetményekben, de senki sem jelentkezett rá!
NFA már nem elérhető, MVH-nál nem tudtak semmit sem mondani.
Válasz Papa951 #4617. hozzászólására sajnos nem értek én a jogszabályokhoz de azt tudom hogy nekem van egy osztatlan amit én használtam 2016 ig aztán előkerült egy társ tulaj aki elkezdte fölvásárolgatni az 1-2 ak kat rájelentkeztem s a földhivatal őneki adta a földet hiába használtam én eddig ezt támadtam meg bíróságon s várom a fejleményeket és ez a társ tulaj helyben lakó én nem
Válasz Mihály-963 #4612. hozzászólásáraNem hivatkozhatsz olyan jogcímre, amit a jogszabály nem ismer el. Márpedig egy adásvételi szerződésbe nem írhatod bele, hogy elővásárlási jogodat társtulajdonosi minőségedre alapozod. Ha kivennék a (3) bekezdésből, hogy: "harmadik személy javára" akkor lehetett volna az a szerződés szövege, hogy elővásárlási jogom közös tulajdonban lévő társtulajdonos földművesi minőségemen alapul.
Amúgy - tegnap rosszul írtam - csak helyben lakó lettem volna, ha én vagyok a vevő. Jó ezt a kis parcellát amúgy sem dongták, a kutyának nem kellett, de amúgy mutogathattak volna a rangsorban előttem lévők maguk mögé, hogy papám itt a sor vége. Remélem most már világos.
Válasz Mihály-963 #4615. hozzászólásáraEz esetben további jó kalapálást kívánok!
U.i.
A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.
Válasz tri #4614. hozzászólására bocs ha neked a pontok jelentenek valamit nekem inkább a szavak de mindegy valószínű kalapálni jobban tudok mint a gombokat nyomogatni
Válasz Mihály-963 #4613. hozzászólásáraCélszerű lenne egy témát végigolvasni és utána válaszolni, nem pedig hozzászólásonként nyomogatni rá a válasz gombot, mert lehet, hogy már réges-régen megválaszolták ugyanazt...
Gondolom a billentyűzeteden vannak írásjelek, megtisztelnél vele mindenkit, ha használnád, sokkal könnyebb értelmezni egy magyar mondatot, mint így egybe fosva mindent...
Egyébként az a baj, hogy egyáltalán nem érted, miről beszéltünk, amiket írsz azon már rég túl vagyunk, vitára sem érdemes.
Válasz tri #4603. hozzászólására akkor fordulhat elő ha a társ tulajok nem helyben lakók mert akkor a helyben lakó szomszéd elviheti mert előrébb van mivel a társ tulajok kiesnek mert a18§ 1 b.) pontot nem veszi figyelembe a földhivatal
Válasz Papa951 #4604. hozzászólására ha a te gyermeked veszi meg neked nem kell rá jelentkezni mert kifüggesztés nélkül átadhatja ingyen bérmentve úgy hogy lehúzott az ügyvéded min a jelentkezés árával ügyesek nem mondom
Válasz tri #4601. hozzászólására ez akkor működik ha van olyan társtulajdonos aki nem helyben lakó mert az a vesztes fél ha három helyben lakó társtulaj van akkor jön az ökogazda előny szépen sorban ahogy a törvény leírja állattartó családigazda stb.
Válasz mtarka #4608. hozzászólásáraNekem szűk 4 tized van ott (igen a Csonkatoronytól 1 km-re) a többit a kolhoz használja, 19-től a vett 6 tizedet is én. Nemzeti Parkkal, ellenőrrel nincs gond. Előírásokat betartjuk, kötelezőket elvégezzük, bár én naturás támogatást nem kérek rá. (szerintem nem is lehet, olyan kis terület, vagy nem tudom)
Válasz Papa951 #4606. hozzászólásáraHNP Igazgatósággal milyen a viszonyotok?
Normális a természetvédelmi őr?
Nálunk mindenbe beleszólnak, alig hagynak gazdálkodni.
Kicsit visszaolvasva szemléltetésképpen írnám le a következőket. Tavaly vettem egy osztatlan közösben lévő 0,6 ha nagyságú rét művelési ágú naturás susnyást. (apám álma volt, hogy egyszer mind a 3 hektár az övé lesz) Már a gyermek is mondta, hogy az nem jó, ha direktbe én leszek a vevő, mert úgy még könnyebben levadászhatják. (Így csak helyben lakó szomszéd lettem volna)
Az ügyvéd is mondta, hogy azért van szükség erre a jogtechnikai trükkre, mert a földtörvény nem rendel elővásárlási jogosultságot a társtulajdonos részére abban az esetben, ha a társtulajdonos tulajdoni illetőségét kívánja megszerezni adásvétel útján.
Tehát a megoldás: a gyermek a vevői, én meg a elfogadó nyilatkozatot tevői pozícióban voltam.
Válasz mtarka #4602. hozzászólásáraA gyakorlatban előfordult valakivel, hogy egy külsős elvitte előle a társtul-társtul adásvételt?
Előfordult valakivel, hogy ezt a bíróság is elfogadta?
Előfordult valakivel, hogy a másodfok is helyben hagyta?
Akkor egyelőre nincs semmi baj, jól működik a törvény és jól alkalmazzák.
Válasz tri #4601. hozzászólásáraNe sértődj meg, mert mindannyian VELED VAGYUNK. Mindenki szeretné pontosan így értelmezni és pontosan így alkalmazni ezt a jogszabályt, ahogyan leírod.
Kár, hogy nem TE alkalmazod mindenhol ezt a szabályt és nagy kár, hogy tőled sokkal tehetségtelenebb, totális csőlátású emberek alkotják meg és alkalmazzák ezt jogszabályi előírást.
Éppen ezért próbáljuk meg körbejárni ezt a témát és a lehető legkevesebb támadófelületet hagyni ez ettől eltérő jogalkalmazás számára.
Nem próbálunk meggyőzni az igazunkról, márcsak azért sem, mert szerintem ilyen a jogban nem létezik, tudod, az igazság odaát van
Válasz .Szabi. #4598. hozzászólásáraEz mostmár csak szócséplés, te hajtogatod a te verziód én meg az enyémet
Lehet a szavakon lovagolni, az "erősebb-gyengébb"-et nyilván az elővásárlási sorrendet egyszerűsítve mondtam, de gondolom értetted.
Az én verziómhoz nem kell megváltoztatni a törvényt, mert ha egymás mellé teszem az elkészült két szerződést, akkor a jelenlegi földtörvény szerint a 18§(3) miatt a társtulajdonossal köttendő a befutó. Kész, pont. Ez az én véleményem.
Rájelentkezés, meg újra nem kell kifüggeszteni meg stb. az meg csűrés csavarás.
A jogalkotónak nyilván az volt a szándéka a törvénnyel, hogy a társtulajdonost előnybe hozza harmadik féllel szemben, különben nem lenne a 18§(3) bekezdés.
Az meg értelmetlen, hogy társtul-harmadik között a társtulajdonosnak előnye van, társtul-társtul között meg a külsőnek van előnye. Ezt gondolom te is érted. Én biztos vagyok benne, hogy egy másodfok is érteni fogja a jogalkotó szándékát és az életszerűséget, meg birtokegyesítési szándékot stb. Ez meg elég egy per megnyeréséhez az értelmezési furfangokkal szemben.
Ha a földhivatal bejegyzi, akkor működik. Nem az a lényeg, hogy jogszerű legyen, hanem, hogy bejegyezzék.
Hasonlóan eltérő a földhivatalok eljárása a meghatalmazottal történő adásvételre is.
Van, ahol elfogadják azt, hogy az eladó egy "sima" 2 tanús meghatalmazást ad a szerződés aláírására, és van olyan földhivatal, ahol kizárólag az ügyvéd előtt, közjegyző előtt tett meghatalmazást fogadja el.
Nem mindegy, hogy az ország másik végén élő, néhány AK-s eladót ügyvéd, közjegyző elé kell szervezni vagy pedig elegendő egy 2 tanús okiratot aláíratni vele (sokszor postán elküldi).
Válasz tri #4597. hozzászólásáraNincs olyan,hogy "gyengébb vagy erősebb",ftv. szerinti rangsor van,és ez sajnos a társtulajdonosnak nem mindig kedvező.
Válasz .Szabi. #4596. hozzászólásáraMár írtam. Egy olyan szerződés lett elfogadott, ami gyengébb az eredetinél, ami ugyanarra területre, ugyanazzal ez eladóval, ugyanazon az áron volt... És igen valószínűleg az amatőr első fokon bukna is a te indokaid miatt, de másodfokon, ahol már gondolkodók ülnek és mondjuk figyelembe vesznek olyat is, hogy "életszerű"-e, már van esély. De nem tudhatjuk, részemről ennyit a témához.
Válasz tri #4584. hozzászólásáraMi ellen perelnél?
A bíróság csak azt vizsgálná,hogy törvényesen,ftv-t betartva jártak -el.A törvény megváltoztatása nem lenne egyszerű.
Válasz mtarka #4594. hozzászólásáraakkor az elmúlt 25 évben tényleg kevés lett volna az ügyvéd NEM IDE VALÓ DE MOST OLVASTAM A TORGYÁN Dr is eltávozott közülünk
8794 hozzászólás
Válasz Radocz #4641. hozzászólásáraSzia!
Mi ebben az ellentmondás?
Ha nem tulajdonostárs (azaz "külső", jogszabály szavai szerint "harmadik személy") ad vételi ajánlatot, akkor BÁRMELYIK tulajdonostárs élhet elővásárlási jogával (nyilván, ha többen jelentkeznek rá, akkor köztük is érvényesülni kell az elővásárlási sorrendnek).
Pontosan ez buzdít a "cselezésre", ezzel a szabállyal "kerüli meg" mindenki az ostoba jogszabályi előírást.
De, ha normálisan lenne megfogalmazva, akkor a "cselezésre" semmi szükség nem lenne. Az lenne a vevő, aki ténylegesen meg kívánja venni (tulajdonostárs), és ha van olyan tulajdonostárs, aki előrébb áll ez elővásárlási sorrendben, akkor az rájelentkezhetne.
Ennyi, csak azt nem értem, miért nem veszi észre a híres NAK-unk, hogy itt az "igazság bajnokaként" léphetne fel a helyi gazdák érdekében!
Válasz Büresz #4640. hozzászólásáraSzia!
Ha nem HELYBEN LAKÓ, vagy legalább 20 km-en (lakóhely, üzemközpont) belüli földműves, akkor a földhasználó is megy a levesbe.
Mindenki megelőzi a helyben lakók közül, nem csak a szomszéd! És egyáltalán nem kell, hogy a rájelentkező helyben lakó tulajdonostárs is legyen!
Nem "tulajdonostárs-barát" a földforgalmi törvény! Ehhez képest, ha "külső", ún. "harmadik személy" tesz vételi ajánlatot, akkor meg tök mindegy, hogy az ország másik végén él a tulajdonostárs, akkor is elővásárlási joga van!
Ez a szabályozási megoldás egyértelműen a csalásra buzdít, szinte kötelezővé teszi a jogkerülő magatartást!!
Ha ez volt a jogalkotó célja, akkor ez összejött!
Szerintem vagy egy elméleti jogász írta ezt a mondatot, akinek dunsztja sincs a jelen agrárium "szokásjogi" helyzetével vagy pedig egy konkrét személy (személyi kör) ellen akartak jogi megoldást találni. Lehet, hogy ez sikerült, de "a termálvízzel kiöntötték a gyereket is".
Válasz Büresz #4640. hozzászólásáraSzia!
Ha nem HELYBEN LAKÓ, vagy legalább 20 km-en (lakóhely, üzemközpont) belüli földműves, akkor a földhasználó is megy a levesbe.
Mindenki megelőzi a helyben lakók közül, nem csak a szomszéd! És egyáltalán nem kell, hogy a rájelentkező helyben lakó tulajdonostárs is legyen!
Nem "tulajdonostárs-barát" a földforgalmi törvény! Ehhez képest, ha "külső", ún. "harmadik személy" tesz vételi ajánlatot, akkor meg tök mindegy, hogy az ország másik végén él a tulajdonostárs, akkor is elővásárlási joga van!
Ez a szabályozási megoldás egyértelműen a csalásra buzdít, szinte kötelezővé teszi a jogkerülő magatartást!!
Ha ez volt a jogalkotó célja, akkor ez összejött!
Szerintem vagy egy elméleti jogász írta ezt a mondatot, akinek dunsztja sincs a jelen agrárium "szokásjogi" helyzetével vagy pedig egy konkrét személy (személyi kör) ellen akartak jogi megoldást találni. Lehet, hogy ez sikerült, de "a termálvízzel kiöntötték a gyereket is".
Válasz mtarka #4628. hozzászólásáraHa már ebből veszitek a tudást (mi a rendeletet próbáljuk értelmezni) az előtte levő 18 oldalon ez van.
"18
1.2.3. ELŐVÁSÁRLÁSI SORREND FÖLDVÁSÁRLÁS ESETÉN
Az érvényes elfogadó jognyilatkozatokat tett gazdálkodókat, valamint az eredeti
vevő vételi igényét az engedélyező megyei kormányhivatalnak a következő jogosulti
rangsor szerint kell sorrendbe állítani.
2. táblázat – Elővásárlási jogosulti sorrend földadásvétel esetén
Ranghely
Elővásárlásra jogosult
1. A Magyar Állam nevében eljáró
Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
.
2. Közös tulajdon esetén a földműves tulajdonostárs, amennyiben egy nem tulajdonostárs földműves a meghirdetett szerződés szerinti vevő.
3. Legalább 3 éve az eladásra felkínált földrészleten gazdálkodó
földműves
, aki
a)
legalább
3 éve helyben lakó
szomszéd, vagy
b)
legalább 3 éve helyben lakó, vagy
c)
a földrészlet 20 km-es körzetben legalább 3 éve bejelentett
lakóhellyel vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkezik.
Mondottam volt, hogy két ügyvéd háromféleképp értelmezi a jogot.
Ez van sajnos.
Válasz mtarka #4639. hozzászólásáraÉs olyan tultárs aki használja több mint 3 éve, azt is megelőzi a helyben lakó szomszéd?
Válasz Manfanatics #4636. hozzászólásáraEgyébként nincs igazad abban sem, hogy tulajdonostárs-tulajdonostárs szerződése esetében mindenki megelőzi a tulajdonostársat. Nem minden esetben.
NEM HELYBEN LAKÓ tulajdonostársnak valóban nem érdemes vásárolni (hacsak nem 3 évnél régebbi földhasználó is), mert az összes helyben lakó földműves (nem kell tulajdonostársnak sem lenni) megelőzi. Az ilyen személynél jön be a "fiktív külső vásárló" + rájelentkezés.
HELYBEN LAKÓ tulajdonostárs csak a szemellenzős jogszabály-értelmezéstől és a nem tulajdonostárs "Degecen született" szomszédtól retteghet.
HELYBEN LAKÓ, SZOMSZÉD tulajdonostárs viszont már majdnem nyugodtan hátradőlhet, őt már csak a Magyar Állam vagy a 3 évnél régebbi, helyben lakó földhasználó előzheti meg.
Válasz Manfanatics #4636. hozzászólásáraGondolod, hogy ezen akadtunk fenn, hogy a tulajdonostársnak a Ptk-ban (is) van biztosítva elővásárlási jog?
Gondolod, hogy nem tudjuk mi a viszony a földforgalmi törvényben biztosított elővásárlási jog és a Ptk-ban biztosított elővásárlási jog között?
Gondolod, hogy nem tudjuk azt, hogy a földforgalmi törvényben megfogalmazott bármelyik elővásárlási jog megelőzi a Ptk-ban biztosított elővásárlási jogot?
Szerinted ma Magyarországon képes egy jó értelemben vett "paraszt" felsőfokú jogi tudás nélkül létezni?
Szerinted ma Magyarországon képes egy jó értelemben vett "paraszt" minimum "cum laude" minősítésű jogi diploma nélkül területalapú támogatást igénybe venni?
Ez utóbbi két kérdés azért elég durva
Válasz Manfanatics #4636. hozzászólásáraNem ez a gond. Ezt tényleg mindenki tudja.
És nekem nincs is azzal problémám, hogy egy nem helyben lakó tulajdonostársat megelőz minden helyben lakó (akár tulajdonostárs, akár nem). Ez így helyes. Főleg, ha az a nem helyben lakó társtulajdonos mégcsak nem is földműves.
Az a gond, hogy egy helyben lakó, fiatal gazda földműves tulajdonostársat a bután megfogalmazott jogszabályszöveg miatt megelőzheti (nyilván csak nagyon "szemellenzős" jogértelmezés mellett) egy helyben lakó, szomszéd nem tulajdonostárs.
Na ez nem helyes, ez gond.
Juj mennyit vitatkoztam én itt kb 1 éve 1-2 személlyel ezügyben.
Nem akarták elhinni nekem, hogy ha társtulaj vesz társtulajtól földet, akkor szinte mindenki megelőzi :)
Jó reggelt mindenkinek! :)
A társtulajnak is van alapesetben elővásárlási joga, mégpedig a PTK alapján. Kár, hogy ezt az elővásárlási jogot, minden földtörvényen alapuló elővásárlási jog megelőzi.
Válasz polej #4632. hozzászólásáraKöszönöm, hogy megosztottad a véleményed.
Mindenesetre, nem veled fogok lopni menni...
Válasz polej #4631. hozzászólásáraTovábbolvastam (utasításod szerint) a 20. paragrafusig:
20. § Elővásárlási jog nem áll fenn
...
b) a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,
...
Erre gondolsz?
Válasz polej #4632. hozzászólásáraEddig aludtál?
Gondold át még 1x.
egyszer és mindenkorra A TÁRSTULAJDONOST NEM ELŐZI MEG SENKI, MERT NINCS KÖZTÜK ELŐVÁSÁRLÁSI SORREND !!!!!!!!!!!!!!!
Válasz mtarka #4540. hozzászólásáraakkor olvas egy kicsit tovább egészen a 20. paragrafusig
Válasz mtarka #4628. hozzászólásáraEz ügyben kértünk állásfoglalást a kormányhivataltól,és sajnos ők is így kezelik.Valószínűleg azért nem hallani ilyen rájelentkezésekről,mert mindenki abban a hitben van,hogy a társtulajdonos Mindenkit megelőz......
Válasz ploko #4620. hozzászólásáraHonnan tudod, hogy nem jelentkezett rá senki?
Válasz .Szabi. #4623. hozzászólásáraAz általad behivatkozott NAK könyvet én is olvastam, még 2015. decemberben. Nem nyugtatott meg az, amit ott olvastam. Akkor láttam először ezt az őrültséget először (helyben lakó tulajdonostársat lenyomhatja a nem társtulajdonos helyben lakó szomszéd). A hideg futkosott a hátamon.
Aztán az ügyvéd ismerősök megnyugtattak, hogy rosszul értelmezem, nem előzi meg. Megnyugodtam, vásároltunk tovább. Megjegyzem, eddig nem is volt gond...
Aztán nemrégen tankolás után - sorban állás közben - beleolvastam a Kistermelők Lapjába, ahol megint ez az őrültséget nézett velem szembe.
Ezért érdekel annyira, hogy másnál előfordult-e ilyen.
Szerintem egyértelműen jogalkotói hiba.
Válasz .Szabi. #4626. hozzászólásáraÉrdekes.
Válasz Büresz #4624. hozzászólásáraAkkor igen
Válasz mtarka #4622. hozzászólásáraÉrdekes ez az egész, de akkor ez miatt nem vittem elfogadót mivel hogy társtulaj vett mondom előnye van.
Válasz .Szabi. #4623. hozzászólásáraItt elég érthetően le van írva, de azért ez bazi nagy hülyeség nem hogy fogyna az osztatlan közös inkább a szomszédé lesz??? És ha szomszéd vesz osztatlanba, akkor a társtulaj előrébb áll?
EZT ÉRDEMES OLVASGATNI
.
az osztatlan közösről a 19. oldalon van szó
Válasz Büresz #4621. hozzászólásáraSzia!
Nem tudtuk eldönteni ezt a kérdést 100%-os bizonysággal.
A jogszabályszöveget lehet úgy is értelmezni, hogy ez az "eredmény" jön ki belőle.
Abban egyébként mindannyian egyetértünk, hogy ez egy nagy baromság. Lehet (legalábbis nagyon reménykedünk benne), hogy a földhivatalok, a bíróságok észlelik ezt és nem "szó szerint" fogják alkalmazni, hanem a "céljának" megfelelően.
A kérdésedre a válasz: igen, elég földhasználónak lenni a "szomszéd" jogi minőség teljesítéséhez.
5.§ 10. pont: helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel.
Jó sokat írtatok akkor leegyszerűsítve hogy ha társtulaj vesz földet akkor egy szomszéd előrébb áll? A szomszédnak nem kell tulajnak lenni hanem használó is lehet igaz?
Érdeklődni szeretnék, hogy tudj-e valaki hogyan lehet most az államtól földet bérelni vagy vásárolni? Egy olyan területről lenne szó amit eddig az állam kiadott bérbe, de 2017-től nincs rajta bérleti jog és benne volt az NFA-s hirdetményekben, de senki sem jelentkezett rá!
NFA már nem elérhető, MVH-nál nem tudtak semmit sem mondani.
Köszi
Válasz tri #4616. hozzászólására nem számítok értelmiséginek de a Bánk-bán-t én is láttam köszi értem is miért írtad már megett
em kenyerem javát
Válasz Papa951 #4617. hozzászólására sajnos nem értek én a jogszabályokhoz de azt tudom hogy nekem van egy osztatlan amit én használtam 2016 ig aztán előkerült egy társ tulaj aki elkezdte fölvásárolgatni az 1-2 ak kat rájelentkeztem s a földhivatal őneki adta a földet hiába használtam én eddig ezt támadtam meg bíróságon s várom a fejleményeket és ez a társ tulaj helyben lakó én nem
Válasz Mihály-963 #4612. hozzászólásáraNem hivatkozhatsz olyan jogcímre, amit a jogszabály nem ismer el. Márpedig egy adásvételi szerződésbe nem írhatod bele, hogy elővásárlási jogodat társtulajdonosi minőségedre alapozod. Ha kivennék a (3) bekezdésből, hogy: "harmadik személy javára" akkor lehetett volna az a szerződés szövege, hogy elővásárlási jogom közös tulajdonban lévő társtulajdonos földművesi minőségemen alapul.
Amúgy - tegnap rosszul írtam - csak helyben lakó lettem volna, ha én vagyok a vevő. Jó ezt a kis parcellát amúgy sem dongták, a kutyának nem kellett, de amúgy mutogathattak volna a rangsorban előttem lévők maguk mögé, hogy papám itt a sor vége. Remélem most már világos.
Válasz Mihály-963 #4615. hozzászólásáraEz esetben további jó kalapálást kívánok!
U.i.
A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.
Válasz tri #4614. hozzászólására bocs ha neked a pontok jelentenek valamit nekem inkább a szavak de mindegy valószínű kalapálni jobban tudok mint a gombokat nyomogatni
Válasz Mihály-963 #4613. hozzászólásáraCélszerű lenne egy témát végigolvasni és utána válaszolni, nem pedig hozzászólásonként nyomogatni rá a válasz gombot, mert lehet, hogy már réges-régen megválaszolták ugyanazt...
Gondolom a billentyűzeteden vannak írásjelek, megtisztelnél vele mindenkit, ha használnád, sokkal könnyebb értelmezni egy magyar mondatot, mint így egybe fosva mindent...
Egyébként az a baj, hogy egyáltalán nem érted, miről beszéltünk, amiket írsz azon már rég túl vagyunk, vitára sem érdemes.
Válasz tri #4603. hozzászólására akkor fordulhat elő ha a társ tulajok nem helyben lakók mert akkor a helyben lakó szomszéd elviheti mert előrébb van mivel a társ tulajok kiesnek mert a18§ 1 b.) pontot nem veszi figyelembe a földhivatal
Válasz Papa951 #4604. hozzászólására ha a te gyermeked veszi meg neked nem kell rá jelentkezni mert kifüggesztés nélkül átadhatja ingyen bérmentve úgy hogy lehúzott az ügyvéded min a jelentkezés árával ügyesek nem mondom
Válasz tri #4601. hozzászólására ez akkor működik ha van olyan társtulajdonos aki nem helyben lakó mert az a vesztes fél ha három helyben lakó társtulaj van akkor jön az ökogazda előny szépen sorban ahogy a törvény leírja állattartó családigazda stb.
Válasz Papa951 #4609. hozzászólásáraGratulálok hozzá, szép terület!
Válasz mtarka #4608. hozzászólásáraNekem szűk 4 tized van ott (igen a Csonkatoronytól 1 km-re) a többit a kolhoz használja, 19-től a vett 6 tizedet is én. Nemzeti Parkkal, ellenőrrel nincs gond. Előírásokat betartjuk, kötelezőket elvégezzük, bár én naturás támogatást nem kérek rá. (szerintem nem is lehet, olyan kis terület, vagy nem tudom
)
Válasz Papa951 #4606. hozzászólásáraHNP Igazgatósággal milyen a viszonyotok?
Normális a természetvédelmi őr?
Nálunk mindenbe beleszólnak, alig hagynak gazdálkodni.
Válasz Papa951 #4606. hozzászólásáraA zeleméri romnál?
Válasz mtarka #4605. hozzászólásáraOtt, ahol a Tócó-ér ered, Db-Józsa fölött.
Válasz Papa951 #4604. hozzászólásáraMegkérdezhetem, hogy hol volt ez a Naturás susnyás?
Kicsit visszaolvasva szemléltetésképpen írnám le a következőket. Tavaly vettem egy osztatlan közösben lévő 0,6 ha nagyságú rét művelési ágú naturás susnyást. (apám álma volt, hogy egyszer mind a 3 hektár az övé lesz) Már a gyermek is mondta, hogy az nem jó, ha direktbe én leszek a vevő, mert úgy még könnyebben levadászhatják. (Így csak helyben lakó szomszéd lettem volna)
Az ügyvéd is mondta, hogy azért van szükség erre a jogtechnikai trükkre, mert a földtörvény nem rendel elővásárlási jogosultságot a társtulajdonos részére abban az esetben, ha a társtulajdonos tulajdoni illetőségét kívánja megszerezni adásvétel útján.
Tehát a megoldás: a gyermek a vevői, én meg a elfogadó nyilatkozatot tevői pozícióban voltam.
Válasz mtarka #4602. hozzászólásáraA gyakorlatban előfordult valakivel, hogy egy külsős elvitte előle a társtul-társtul adásvételt?
Előfordult valakivel, hogy ezt a bíróság is elfogadta?
Előfordult valakivel, hogy a másodfok is helyben hagyta?
Akkor egyelőre nincs semmi baj, jól működik a törvény és jól alkalmazzák.
Válasz tri #4601. hozzászólásáraNe sértődj meg, mert mindannyian VELED VAGYUNK. Mindenki szeretné pontosan így értelmezni és pontosan így alkalmazni ezt a jogszabályt, ahogyan leírod.
Kár, hogy nem TE alkalmazod mindenhol ezt a szabályt és nagy kár, hogy tőled sokkal tehetségtelenebb, totális csőlátású emberek alkotják meg és alkalmazzák ezt jogszabályi előírást.
Éppen ezért próbáljuk meg körbejárni ezt a témát és a lehető legkevesebb támadófelületet hagyni ez ettől eltérő jogalkalmazás számára.
Nem próbálunk meggyőzni az igazunkról, márcsak azért sem, mert szerintem ilyen a jogban nem létezik, tudod, az igazság odaát van
Válasz .Szabi. #4598. hozzászólásáraEz mostmár csak szócséplés, te hajtogatod a te verziód én meg az enyémet
Lehet a szavakon lovagolni, az "erősebb-gyengébb"-et nyilván az elővásárlási sorrendet egyszerűsítve mondtam, de gondolom értetted.
Az én verziómhoz nem kell megváltoztatni a törvényt, mert ha egymás mellé teszem az elkészült két szerződést, akkor a jelenlegi földtörvény szerint a 18§(3) miatt a társtulajdonossal köttendő a befutó. Kész, pont. Ez az én véleményem.
Rájelentkezés, meg újra nem kell kifüggeszteni meg stb. az meg csűrés csavarás.
A jogalkotónak nyilván az volt a szándéka a törvénnyel, hogy a társtulajdonost előnybe hozza harmadik féllel szemben, különben nem lenne a 18§(3) bekezdés.
Az meg értelmetlen, hogy társtul-harmadik között a társtulajdonosnak előnye van, társtul-társtul között meg a külsőnek van előnye. Ezt gondolom te is érted. Én biztos vagyok benne, hogy egy másodfok is érteni fogja a jogalkotó szándékát és az életszerűséget, meg birtokegyesítési szándékot stb. Ez meg elég egy per megnyeréséhez az értelmezési furfangokkal szemben.
Ha a földhivatal bejegyzi, akkor működik. Nem az a lényeg, hogy jogszerű legyen, hanem, hogy bejegyezzék.
Hasonlóan eltérő a földhivatalok eljárása a meghatalmazottal történő adásvételre is.
Van, ahol elfogadják azt, hogy az eladó egy "sima" 2 tanús meghatalmazást ad a szerződés aláírására, és van olyan földhivatal, ahol kizárólag az ügyvéd előtt, közjegyző előtt tett meghatalmazást fogadja el.
Nem mindegy, hogy az ország másik végén élő, néhány AK-s eladót ügyvéd, közjegyző elé kell szervezni vagy pedig elegendő egy 2 tanús okiratot aláíratni vele (sokszor postán elküldi).
Válasz tri #4586. hozzászólásáraEz hol működik így?
Válasz tri #4597. hozzászólásáraNincs olyan,hogy "gyengébb vagy erősebb",ftv. szerinti rangsor van,és ez sajnos a társtulajdonosnak nem mindig kedvező.
Válasz .Szabi. #4596. hozzászólásáraMár írtam. Egy olyan szerződés lett elfogadott, ami gyengébb az eredetinél, ami ugyanarra területre, ugyanazzal ez eladóval, ugyanazon az áron volt... És igen valószínűleg az amatőr első fokon bukna is a te indokaid miatt, de másodfokon, ahol már gondolkodók ülnek és mondjuk figyelembe vesznek olyat is, hogy "életszerű"-e, már van esély. De nem tudhatjuk, részemről ennyit a témához.
Válasz tri #4584. hozzászólásáraMi ellen perelnél?
A bíróság csak azt vizsgálná,hogy törvényesen,ftv-t betartva jártak -el.A törvény megváltoztatása nem lenne egyszerű.
Válasz mtarka #4594. hozzászólására
akkor az elmúlt 25 évben tényleg kevés lett volna az ügyvéd NEM IDE VALÓ DE MOST OLVASTAM A TORGYÁN Dr is eltávozott közülünk