Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak637 FtBenzin árak617 FtEUR413.74 FtUSD403.71 FtCHF441.89 FtGBP499.25 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Én búza tarlót aratás után közvetlen meghuzattam grúberrel nagy sebességgel, úgy hogy a kapák szinte csak karcolták a talajt, pár hét múlva szinte nyoma sem volt a szalmának, még ott is ahol a kombájn tolatgatott és sokat fújt egy helyre. Plusz így lehet a legjobban serkenteni az árvakelést hogy később már ne okozzon gondot
Válasz Drisa #1500. hozzászólására2x sekélyen megtárcsázni sokba kerül? Jobb utána szívni? Majd tavasszal... ekkora árvakelés elég sok nedvességet kivesz ha nem tud rámenni időben. Arról nem is beszélve, hogy a szalma is jobban lebomlik, mint a föld tetején.
Válasz Sz_Pisti #1493. hozzászólásáraFeltéve ha nem belvizes terület. Ha az, akkor ezzel a sima felülettel lehet szépen cumizni.
Vegyszerezővel akkor tudsz rámenni amikor már el kellett volna vetni, a tábla fele kőkemény másik fele még cuppog, nincs idő várni a vegyszer hatására, de már teljesen bezöldül az egész, akkor inkább tárcsa sekélyen hadd száradjon, majd jön a rögökből magágy készítés valahogy és a maradék élő növény kivésése a megkeményedett földből.
Úgy látom itt a fórumon elsősorban szakmai,technológiai oldalról van megközelitve a téma,de azért van ennek gazdasági oldala is,ami szintén döntő tényező.Akik régebben csinálják,már biztosan van összehasonlitási alapjuk.Hogy látjátok,ebből a szempontból mennyire eredményesebb az új módszer.Ezt nem forintra kiszámolva gondolom,hanem hogy milyen költségeket lehet csökkenteni vele,hogy alakul a termésátlag hosszabb távon stb.
Válasz Bzsr #1481. hozzászólásáraLehetőleg egy menetben készíts magágyat, rövidtárcsa csak akkor kell ha rengeteg szártömeg maradt fent és nem bomlott el, kombi meg összehúzná.
Válasz VDénes #1480. hozzászólásáraKöszi,igen a jövő héten még biztos dolgozik de talán még utánna is fog 1-2nap.Annyi módosítással hogy a nagyon kötött talajon a rövidtárcsa lapjai közé néha beakad egy egy "rögöcske " és megállítja a tárcsát, ezért az ilyen helyekre egy függesztett tüskés henger lesz utánnaakasztva.
Válasz Pilátus #1465. hozzászólásáraSimba Sl....van itt kettő...felszerelve a 8R-es őzike cibálja a 4 méterest. Ha nincs egy direkt vetőd...egy kompaktor kell még elé(talajfüggő).
Válasz laikus87 #1475. hozzászólásáraNem erről van szó, ez egy egyedi áldásos eset ami nálatok történt, itt az ellenkezője játszott 2018-ban de jövőre ha fordítva lesz akkor meg fogod látni, hogy ez nem általánosítható amit írtál.
ezért volt kár, mert nem egy örök igazság amiről beszélsz, hanem csupán egy jól megesett történet aminek örüljetek nagyon!!!!!
Válasz szanberg #1474. hozzászólásáraA helyedben már rég meglépném még akkor is ha nem érné meg,csak azért hogy függetlenedj ettől a xarh.zy országtól...
Válasz szanberg #1473. hozzászólásáraMiért lett volna kár? A kolléga csodálkozott, hogy egy másik kolléga kevés nitrogént tett a kukorica alá, erre én is hoztam egy példát arra, hogy nem mindenhol divat, vagy megoldható a maximális hatóanyag mennyiségének odapakolása a kukorica alá különböző okokból. Mindenki maga dönti el, hogy milyen költséggel, milyen input mennyiséggel, milyen ráfordítással milyen termést, bevételt céloz meg. Persze vannak az emberi döntésen túli tényezők, de aki ezeket nem tudja elfogadni, az nem foglalkozzon mezőgazdasággal.
Válasz Sk Laci #1469. hozzászólásáraLaci! Ott felétek valami nagyon nincsen jól, itt a szlovák kollégák körberöhögnek minket, hogy magyar oldalon mindig csak a xopás van mezőgazdaságot illetően, náluk sokszorta egyszerűbb az adminisztráció, a szakmai ügyletek és a terményükre is olyan kereslet van észak felől(főleg lengyel) hogy már előre eladnak mindent, minden évben jó kötéseket tudnak csinálni, kiszámolva az árakat komolyan elgondolkodtam azon is, hogy kihordatom a portékámat oda mert akkora árelőnyt jelentene még fuvarral együtt is(30km a határ tőlem, 35-re van ilyen átvevő)
Válasz laikus87 #1464. hozzászólásáraEzt szerintem most kár volt ideírni, örüljetek, hogy jött az áldás rendszeresen, nálunk tenyészidőben 60-80mm csapadék hullott le összesen,(volt olyan kis szeglet a határban ahol több) ebből is a nagyobb része augusztus végén mikor már nem számított a kukoricáknak, szóval aki itt 50kg N hatóanyagot adott ki 30-50mázsa között aratott vagy arattunk nekik én 120 kg N hatóanyaggal 8,5 tonnás üzemi átlagot csináltam (6-tól 11-ig volt mindenféle tábla szinten) de ahol többet adtam neki ott sem volt több termés víz hiányában, de ennyi kellett neki különben hamar bedobta kulcsot a kultúra.
Válasz Sk Laci #1468. hozzászólásáraHát, a biztonság volt a fő cél, nem a legnagyobb profit.
Jobban rá fogok érni etetni a növényt. 3x 4x kisebb adagokat. Régen míg iskolába jártam és vizsga időszak volt akkor ráértem így csinálni.
Válasz kis Zombi #1462. hozzászólásáraNálunk se volt sok csapadék, augusztus közepére felsült a kukorica. Belementem megnéztem a csöveket, kicsit megnyugodtam, hogy megtermékenyültek és kiteltek a csövek. Mondom ha szerencsém lesz meglesz a 8 tonna. Aratáskor, mikor a kombájn nem tudot körbevágni egy 5,5 ha-os parcellát, mindjárt tudtam megvan a 10-es. A 13 tonna feleti súly nagyon kellemesen meglepet.
Csak ami nem tetszik a mai napig nem hagyták kiszámlázni a terményt, csak áll a kereskedőnél. Pedig jobban szeretem, ha a pénz nálam van
Válasz MrPoke #1461. hozzászólásáraSekélyen esetleg ősziek alá. Ha tavaszi alá késziteném sekélyen, tavaszra iszaptenger várna, és jóval későb tudnék csak a földre lépni. Ez az út ismerős, inkáb kerülöm. Maradok a mélymüvelésnél lazítóval.
Válasz Sk Laci #1459. hozzászólásáraÉn 50 kg N hatóanyaggal 110q/ha üzemi átlagot értem el. Voltak táblák, ahol 120-130q/ha jött le. A legfontosabb a víz, ami idén szerencsére volt.
Válasz Sk Laci #1459. hozzászólásáraGratulálok. Az szép eredmény. Felénk nem volt igazán 100q felett.
Nekem ez a mennyiség jött be. 2 adagban történik a kiszórás. Volt már így 156q haonként. Szóval ha jó idő van akkor így is adja. Inkább a biztonságra törekszem. Eddig volt munkahely aztán nem mertem kockáztatni.
Van több éves tesztem sekély művelésre. Gruber 15-20cm mélyen, mellette pedig lazított. Mély fekvésű vályog, belvízre hajlamos. És talán a lazítotton hamarabb áll meg a víz de még pár év és biztosat mondok.
Persze a gruber nem a legjobb, a videóban szereplő gép jobb lenne.
Válasz MrPoke #1456. hozzászólásáraMások nevében nem tudok válaszolni, de én azért húzom a lezítót eke helyett, mert sokal gyorsab a munka, főleg egyenetlen /háromszög, félkör,.../ parcellákon, nagyob a munkamélység mint az ekének, nincsen vízállásal gondom, nem hagy nagy hatokat, eldolgoza részben maga után a talajt /2 sor tüskéshenger/, a növények jobban néznek ki a lazítotban, és keveseb üzemanyag fogy. Talajok: agyagos vályogtalaj, ártéri fekete öntéstalaj /ezt bárhogy fellazítom, következő évre viszaülepedik, bármit is csinálok vele nem tudok szerkezeti talajt belőle csinálni/.
Válasz VDénes #1451. hozzászólásáraNitrát érzékeny területen gazdálkodol, hogy kukorica alá csak 70 kg N adtál?
Én kiraktam a 180 kg N és 13,4 t/ha lett az átlag. Igaz hogy 21 év után először sikerült átlépnem a 10 tonnás álomhatárt, ami a mi vidékünkre nagyon is csúcs. Általában 5-8 tonnát szokot mifelénk teremni a kukorica.
Válasz MrPoke #1456. hozzászólásáraKuk. alá ősszel lazítok, tavasszal szuper a talaj, csak magágyat csinálok gruberral, vagy tárcsával. Utána ősszel tárcsa és megy bele a búza. Így 2 évente van csak lazítva. Talán ezért nem tapasztaltam az általad írtakat.
Erre a gyors visszatömörödésre úgy értettem, hogy mikor valaki el hagyja a szántást feltöri az eketalpat természetesen lazább lesz a talaj.
De én azt látom sokan az eke helyett lazítót húznak, de ha nem tömörödik vissza akkor miért? Vagy mégis visszatömörödik? Én is 7 éven keresztül húzgáltam a különböző lazítót. Az első pár évben észrevehető volt a könnyebb munka ezután viszont semmivel, sőt extrém csapadékos időszak után nehezebb volt lazítani mint szántás után.
Tehát akkor 200-300mm csapadék után mi akadályozza meg a fellazított alsó talajrész összeomlását a saját súlya alatt? (Nekem agyag talajaim vannak de szerintem ez más talajra is igaz csak nem annyira észrevehető)
Ha pedig tavaszra összetömörödik mi értelme lazítani ha nincs eketalp?
_jpg_fill_540x300_0.webp "Már csak két heted maradt ennek a támogatási kérelemnek a benyújtására")
7405 hozzászólás
Válasz cimbike. #1502. hozzászólásáraAzért ez betyár erőgép!
Válasz Mf-es? #1503. hozzászólásáraNekem az a tapasztalatom hogy a talaj felső 5-10 centiméterében a legjobb.
Én búza tarlót aratás után közvetlen meghuzattam grúberrel nagy sebességgel, úgy hogy a kapák szinte csak karcolták a talajt, pár hét múlva szinte nyoma sem volt a szalmának, még ott is ahol a kombájn tolatgatott és sokat fújt egy helyre. Plusz így lehet a legjobban serkenteni az árvakelést hogy később már ne okozzon gondot
Válasz Dave #1501. hozzászólásáraMások meg azt írták,a föld tetején jobban bomlik a szármaradvány.Lehet van benne valami.
Válasz Drisa #1500. hozzászólására2x sekélyen megtárcsázni sokba kerül? Jobb utána szívni? Majd tavasszal... ekkora árvakelés elég sok nedvességet kivesz ha nem tud rámenni időben. Arról nem is beszélve, hogy a szalma is jobban lebomlik, mint a föld tetején.
Válasz Dave #1499. hozzászólására5x inkább nem?
spórolni szeretne nem többet költeni....
Válasz ZZ #1491. hozzászólásáraEzt ha aratástól idáig 2-3x megtárcsázod nem lenne ennyi problémád a szalmával és az árvakeléssel sem.
Válasz Sk Laci #1497. hozzászólásáraVagyunk! Köszi! 6150M,bár így 30cm-n nem ártana még pár ló elébe...
Válasz Gazda12 #1496. hozzászólásáraAmint nézem vagyunk itt egy páran Pöettinger tulajdonosok. Szép szerelvény
Milyen JD-re van akasztva?
Próbálkozgatunk!
Válasz Sz_Pisti #1493. hozzászólásáraFeltéve ha nem belvizes terület. Ha az, akkor ezzel a sima felülettel lehet szépen cumizni.
Vegyszerezővel akkor tudsz rámenni amikor már el kellett volna vetni, a tábla fele kőkemény másik fele még cuppog, nincs idő várni a vegyszer hatására, de már teljesen bezöldül az egész, akkor inkább tárcsa sekélyen hadd száradjon, majd jön a rögökből magágy készítés valahogy és a maradék élő növény kivésése a megkeményedett földből.
Úgy látom itt a fórumon elsősorban szakmai,technológiai oldalról van megközelitve a téma,de azért van ennek gazdasági oldala is,ami szintén döntő tényező.Akik régebben csinálják,már biztosan van összehasonlitási alapjuk.Hogy látjátok,ebből a szempontból mennyire eredményesebb az új módszer.Ezt nem forintra kiszámolva gondolom,hanem hogy milyen költségeket lehet csökkenteni vele,hogy alakul a termésátlag hosszabb távon stb.
Válasz ZZ #1491. hozzászólásárahagyd, hogy kikeljen, ami akar, aztán tavasszal RoundUp Mega + nitrosol
Válasz ZZ #1491. hozzászólásáraMi lenne? Tavasz függő. Ha hideg lesz a tavasz akkor beleveted a kukoricát és lefújod totálissal.
Ha meleg lesz márciusban amikkor megindul az árvakelés akkor fújod totálissal.
Lazítva... de mi lesz ebből kukivetésig, az más kérdés...
Válasz szanberg #1489. hozzászólásáraKöszönöm
Válasz Bzsr #1488. hozzászólásáraLehetőleg igen!
Esetleg két sor kombi ha helyzet így kívánja, de rövidtárcsa végképpen nem fog kelleni.
Válasz szanberg #1487. hozzászólásáraNincs szármaradvány fent. Szója volt, szépen be lett keverve
. Szóval akkor egy kombinátor és kész?!
Válasz Bzsr #1481. hozzászólásáraLehetőleg egy menetben készíts magágyat, rövidtárcsa csak akkor kell ha rengeteg szártömeg maradt fent és nem bomlott el, kombi meg összehúzná.
Válasz VDénes #1480. hozzászólásáraKöszi,igen a jövő héten még biztos dolgozik de talán még utánna is fog 1-2nap.Annyi módosítással hogy a nagyon kötött talajon a rövidtárcsa lapjai közé néha beakad egy egy "rögöcske " és megállítja a tárcsát, ezért az ilyen helyekre egy függesztett tüskés henger lesz utánnaakasztva.
Válasz Vinkó75 #1484. hozzászólásáraBocs Kongskilde !
Konsgkilde vibroflex-et használ valaki ?
Válasz Sz_Pisti #1479. hozzászólásáraRába húzta búza alá 25-30cm-en 3 méter széles 5 kés ,sztm 170-180le simán elhúzgálja 40cm-en is.
Válasz Pilátus #1465. hozzászólásáraSimba Sl....van itt kettő...felszerelve a 8R-es őzike cibálja a 4 méterest. Ha nincs egy direkt vetőd...egy kompaktor kell még elé(talajfüggő).
Ősszel lazított és tárcsázott talajnak tavasszal milyen műveletet adnátok? Rövidtárcsa és kombinátor?
Válasz Kisvuk #1478. hozzászólásáraNa király gépkapcsolat. Gratulálok. Akkor csak megvetted.
Szólok neki, hogy egyeztessünk. Dolgozol még vele?
Válasz Kisvuk #1478 hozvzászólására
Mekkora trakit?
Mekkora munkaszélesség?
Mélység?
Válasz VDénes #1453. hozzászólásáraMajd ha időtök engedi gyertek el Zombival nézzétek meg ezt a kombinációt.
Válasz laikus87 #1475. hozzászólásáraNem erről van szó, ez egy egyedi áldásos eset ami nálatok történt, itt az ellenkezője játszott 2018-ban de jövőre ha fordítva lesz akkor meg fogod látni, hogy ez nem általánosítható amit írtál.
ezért volt kár, mert nem egy örök igazság amiről beszélsz, hanem csupán egy jól megesett történet aminek örüljetek nagyon!!!!!
Válasz szanberg #1474. hozzászólásáraA helyedben már rég meglépném még akkor is ha nem érné meg,csak azért hogy függetlenedj ettől a xarh.zy országtól...
Válasz szanberg #1473. hozzászólásáraMiért lett volna kár? A kolléga csodálkozott, hogy egy másik kolléga kevés nitrogént tett a kukorica alá, erre én is hoztam egy példát arra, hogy nem mindenhol divat, vagy megoldható a maximális hatóanyag mennyiségének odapakolása a kukorica alá különböző okokból. Mindenki maga dönti el, hogy milyen költséggel, milyen input mennyiséggel, milyen ráfordítással milyen termést, bevételt céloz meg. Persze vannak az emberi döntésen túli tényezők, de aki ezeket nem tudja elfogadni, az nem foglalkozzon mezőgazdasággal.
Válasz Sk Laci #1469. hozzászólásáraLaci! Ott felétek valami nagyon nincsen jól, itt a szlovák kollégák körberöhögnek minket, hogy magyar oldalon mindig csak a xopás van mezőgazdaságot illetően, náluk sokszorta egyszerűbb az adminisztráció, a szakmai ügyletek és a terményükre is olyan kereslet van észak felől(főleg lengyel) hogy már előre eladnak mindent, minden évben jó kötéseket tudnak csinálni, kiszámolva az árakat komolyan elgondolkodtam azon is, hogy kihordatom a portékámat oda mert akkora árelőnyt jelentene még fuvarral együtt is(30km a határ tőlem, 35-re van ilyen átvevő)
Válasz laikus87 #1464. hozzászólásáraEzt szerintem most kár volt ideírni, örüljetek, hogy jött az áldás rendszeresen, nálunk tenyészidőben 60-80mm csapadék hullott le összesen,(volt olyan kis szeglet a határban ahol több) ebből is a nagyobb része augusztus végén mikor már nem számított a kukoricáknak, szóval aki itt 50kg N hatóanyagot adott ki 30-50mázsa között aratott vagy arattunk nekik én 120 kg N hatóanyaggal 8,5 tonnás üzemi átlagot csináltam (6-tól 11-ig volt mindenféle tábla szinten) de ahol többet adtam neki ott sem volt több termés víz hiányában, de ennyi kellett neki különben hamar bedobta kulcsot a kultúra.
Válasz VDénes #1470. hozzászólásáraÉn meg próbálkozom a nagyob esők előt megetetni a növényt, de az időjösoknak se jön be mindig....
Válasz laikus87 #1464. hozzászólásáraFöld és föld között van különbség
és a víz se nélkülözhetetlen...
Válasz Sk Laci #1468. hozzászólásáraHát, a biztonság volt a fő cél, nem a legnagyobb profit.
Jobban rá fogok érni etetni a növényt. 3x 4x kisebb adagokat. Régen míg iskolába jártam és vizsga időszak volt akkor ráértem így csinálni.
Válasz kis Zombi #1462. hozzászólásáraNálunk se volt sok csapadék, augusztus közepére felsült a kukorica. Belementem megnéztem a csöveket, kicsit megnyugodtam, hogy megtermékenyültek és kiteltek a csövek. Mondom ha szerencsém lesz meglesz a 8 tonna. Aratáskor, mikor a kombájn nem tudot körbevágni egy 5,5 ha-os parcellát, mindjárt tudtam megvan a 10-es. A 13 tonna feleti súly nagyon kellemesen meglepet.
Csak ami nem tetszik a mai napig nem hagyták kiszámlázni a terményt, csak áll a kereskedőnél. Pedig jobban szeretem, ha a pénz nálam van
Válasz VDénes #1463. hozzászólásáraKöszi.
"Eddig volt munkahely, aztán nem mertem kockáztatni."
Ezt hogyan érted?
Válasz MrPoke #1461. hozzászólásáraSekélyen esetleg ősziek alá. Ha tavaszi alá késziteném sekélyen, tavaszra iszaptenger várna, és jóval későb tudnék csak a földre lépni. Ez az út ismerős, inkáb kerülöm. Maradok a mélymüvelésnél lazítóval.
Válasz Pilátus #1465. hozzászólásáraárban nem sok, de ha felteszik a lezitókéseket, akkor fognak kelleni a lovak 300+ talajtól függően.
Naaaa mit találtam nektek!
Ez ezt a sekély művelést tudná amit próbáltok itt erőltetni:
https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/gep/talajmuvelo-gepek/rovid-tarcsa-420-as-elado/h_6902744?ref=13923978
Válasz Sk Laci #1459. hozzászólásáraÉn 50 kg N hatóanyaggal 110q/ha üzemi átlagot értem el. Voltak táblák, ahol 120-130q/ha jött le. A legfontosabb a víz, ami idén szerencsére volt.
Válasz Sk Laci #1459. hozzászólásáraGratulálok. Az szép eredmény. Felénk nem volt igazán 100q felett.
Nekem ez a mennyiség jött be. 2 adagban történik a kiszórás. Volt már így 156q haonként. Szóval ha jó idő van akkor így is adja. Inkább a biztonságra törekszem. Eddig volt munkahely aztán nem mertem kockáztatni.
Válasz Sk Laci #1459. hozzászólásáraFelénk max. 130 milit kapott a kukorica tenyészidöszakban. Én sem raktam ki a 3. adag N-t a vízhiány miatt.
Válasz Sk Laci #1460. hozzászólásáraÉs esetleg nem próbálkoztál sekélyebb munkával?
Van több éves tesztem sekély művelésre. Gruber 15-20cm mélyen, mellette pedig lazított. Mély fekvésű vályog, belvízre hajlamos. És talán a lazítotton hamarabb áll meg a víz de még pár év és biztosat mondok.
Persze a gruber nem a legjobb, a videóban szereplő gép jobb lenne.
Válasz MrPoke #1456. hozzászólásáraMások nevében nem tudok válaszolni, de én azért húzom a lezítót eke helyett, mert sokal gyorsab a munka, főleg egyenetlen /háromszög, félkör,.../ parcellákon, nagyob a munkamélység mint az ekének, nincsen vízállásal gondom, nem hagy nagy hatokat, eldolgoza részben maga után a talajt /2 sor tüskéshenger/, a növények jobban néznek ki a lazítotban, és keveseb üzemanyag fogy. Talajok: agyagos vályogtalaj, ártéri fekete öntéstalaj /ezt bárhogy fellazítom, következő évre viszaülepedik, bármit is csinálok vele nem tudok szerkezeti talajt belőle csinálni/.
Válasz VDénes #1451. hozzászólásáraNitrát érzékeny területen gazdálkodol, hogy kukorica alá csak 70 kg N adtál?
Én kiraktam a 180 kg N és 13,4 t/ha lett az átlag. Igaz hogy 21 év után először sikerült átlépnem a 10 tonnás álomhatárt, ami a mi vidékünkre nagyon is csúcs. Általában 5-8 tonnát szokot mifelénk teremni a kukorica.
Válasz MrPoke #1456. hozzászólásáraJa, meg felénk homokos vályog földek vannak.
Válasz MrPoke #1456. hozzászólásáraKuk. alá ősszel lazítok, tavasszal szuper a talaj, csak magágyat csinálok gruberral, vagy tárcsával. Utána ősszel tárcsa és megy bele a búza. Így 2 évente van csak lazítva. Talán ezért nem tapasztaltam az általad írtakat.
Erre a gyors visszatömörödésre úgy értettem, hogy mikor valaki el hagyja a szántást feltöri az eketalpat természetesen lazább lesz a talaj.
De én azt látom sokan az eke helyett lazítót húznak, de ha nem tömörödik vissza akkor miért? Vagy mégis visszatömörödik? Én is 7 éven keresztül húzgáltam a különböző lazítót. Az első pár évben észrevehető volt a könnyebb munka ezután viszont semmivel, sőt extrém csapadékos időszak után nehezebb volt lazítani mint szántás után.
Tehát akkor 200-300mm csapadék után mi akadályozza meg a fellazított alsó talajrész összeomlását a saját súlya alatt? (Nekem agyag talajaim vannak de szerintem ez más talajra is igaz csak nem annyira észrevehető)
Ha pedig tavaszra összetömörödik mi értelme lazítani ha nincs eketalp?
Ez csak költői kérdés.....