Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Földönfuto #1247. hozzászólásáratöbb mint 8 éve ezt űzöm a folyóparti tábláinkon, kukorica-szója vetésváltás megy. Az biztos, hogy a gyomírtás szójánál nagyon nehéz ipar, itt mi úgy tudjuk tisztán tartani ezeket, hogy alapkezelünk maradéktalanul, felülkezelünk állományban és sorközművelünk. Az alapkezelés notillnél és takarónövénynél abszolút nem működik, de még mulcsos csökkentett menetszámú gazdálkodásnál is kérdőjelezhető. A sorközművelés szintén így van.
Szója aratásnál pl többször gondot okoz a kukorica elővetemény maradéka, a földből kiálló szárdarabok-részek képesek tolódni a vágóasztal előtt, pedig nagyrészét a talajba dolgoztad. Ezt notill-nél jelenleg el sem tudnám képzelni.
Akartam a sávművelést szójánál alkalmazni de épen ezért nem tudom, a striptill szerszám sorközé hányja a mulcsot, egy normális kukorica után olyan mennyiségben, hogy azt egészen biztosan nem aratná majd mosolyogva a kombájnos, mármint ebbe vetett szóját.
Nyilván ahol ez régebbóta megy, jobb lehet a talajélet, erősebb a bomlás, viszont ez itt még tényleg gond, gyomírtásról nem is beszélve.
Amikor írom, hogy marha jó a Cultus munkája mert nagyon jól bedolgozza a szárat épen erre gondoltam, hogy ami ez után maradt fent azt tavasszal bekombizva jó pályát tudok majd készíteni, hogy mind az alapkezelésnek lesz értelme, mind tudom kapálni is akár a növényem sorközeit.
Ehhez jön még az is, hogy nélkülözhetetlen a profi gépesítettség, Rota disc adapter, nagy lóerős nagy traktor és komoly vakaró(ha mulcsművelsz) mind őszre mind tavaszra.
Aratok nagyon sok kukoricát illetve talajmunkákat is végzünk különböző pályákon. Hiába szemre marhára jól zúz sőtt jobbnak mutatkozik egy tarlókésekkel rendelkező más adapter(conspeed,cornado,mssc,hsa és társaik) de valójában ezeknek csak a tarló vágása ami szemléltető, de a tényleges szár zúzás-aprítás meg sem közelíti egy rotadisc-es adapter munkáját. Nagyon fontos, mert ez az alapja az egésznek, meg az is, hogy nem képezünk rendet a csutkából, ládás kombájnoknál ez nagyon igaz ahol a szár csúszdán folyi a kombájn után csíkba. Nekem ha nem szecskázom is, terelő lemezek híjján több mint 4 méter szélességben szórja szét a rotor hátul a csutkát, így jól kezelhető, de még lehet az amerikai szárdobáló tányéros szalmaterítőt még megfogom csinálni a gépre, vagy szecskázom, csak nagyobb mennyiségű kukorica betakarítás nagyon megeszi ezt, főleg bérmunkában ahol nem fizetik ezt meg, nem lehet így dolgozni 20ezerért és amikor a kombájn ezt is vág nem keveset olyankor agyalni kell....na mindegy.
Visszatérve gyomírtásra, még kukoricában is tud fejtörést okozni mert olyan agresszív többszörre kelő gyomok mint parlagfű pl, ki tudják kerülni a gyomírtózás időpontját, talajhatást pedig szintén nehéz elérni ilyen technológiákban aztán itt-ott főleg ha gyengébb szárazság vagy vadkár miatt egy folt, nagyon könnyen felüti a fejét benne ez és ehhez hasonló gyom, persze ez nem vészes és nem okoz problémát, csak ott már következő évben is lesz új szaporító képlet a táblán belül és egyre fokozódhat a gyomnyomás. Erre megoldás a glifó, szerintem kint sem csak ezt locsolják a kukoricára sem, de ha kell még bele lehet menni vele kozmetikázni elég későn is amikor már más szerrel csak bántanád a kultúrádat, a gmo miatt pedig olyan mintha vízzel locsolnád a kukoricát, annyira hidegen hagyja a roundup például. Szójában nagyon elfogadnám ezt a technológiát, ugyanúgy csinálnál az alapkezelésemet is és nemcsak a glifóra hagyatkoznék de azzal tudnám készre megoldani aranytisztán az évet és mivel felárat úgysem kapunk a mentességre mi termelő parasztok, fogyasztani meg úgyis a brazil gmo-s anyagot fogyasztjuk így lényegében csak versenyhelyzetben hátrányt képezünk magunknak ennek nem alkalmazhatóságával...
Válasz bandigh #1243. hozzászólásáraHa megtárcsázod közvetlenül a lazító előtt, akkor utána meg a kerék fog marha könnyen elrúgni, tehát nem vagy előbbre. Grubernél is ez a helyzet ha közvetlen előtte tárcsázol, igaz hogy csak hozzá kell fogatni a tárcsázáshoz mélységet, de a kerék meg nemtud úgy kapaszkodni.
Buza alá elég a kemény ágy, puha paplan.
AZ eredeti kérdésre visszatérve, milyen géppel csinálod? Lehet-e nagyobb traktorral húzni? Levenni késeket? Vagy csak simán lassabban menni.
Ha nem sokat kell csinálnod, akkor várhatsz még esőre, főleg ha tavaszra csinálod. Saját géppel ki tudsz várni pár ideális napot.
Válasz csoppika #1248. hozzászólásáraViszont ha lenne rá keret, a következő művelési sorrendet kipróbálnám:
aratás, tárcsa, lazító, glifó, vetés tárcsás direktvetővel(bettinson dd, mf 130, de inkább moore unidrill) Őszi növényekben gondolkodom csak...
Sajna egy őskori ilyen direktvető is 800e-2mill között van...
Válasz Földönfuto #1247. hozzászólására Elsősorban a kukorica-szója vetésváltás miatt lehet igaz a dolog.
A szója eleve nehezen gyomirtható kultúra, így nem csoda, hogy másképp nem tudják megoldani.
Kukoricában jól megoldható a gyomirtás - bár nem ismerem a kinti gyomviszonyokat - nyilván egyszerűbb megoldani egy glifozáttal.
Válasz Földönfuto #1247. hozzászólásáraA glifó kell itthon is... De a génkezelt növény a tiktakba folytatott "vetésforgó" miatt felszaporodó kártevők miatt kell... (kukorica bogár egyik fajtája 2 évet kihúz pete állapotban a kukoricát várva, a másik a szója virágot zabálva is szaporodó képes lesz...) Így olvastam. Nem vagyok gyakorló notilles...
Hello.Én még nem próbálkoztam ezzel a technológiával és valószinüleg már nem is fogok,de gyakran olvasgatom itt a fórumon a éleményeket róla.Nemrég olvastam egy cikket egy amerikai tanulmányútról,az egyik farmer szerint a no till és takarónövény technológia génkezelt növény és glifozát nélkül nem működik.Nálunk viszont a génmentességet mindenképpen meg akarják tartani,a glifozát jövője pedig igencsak kétséges.Ez elég nagy ellentmondásnak tünik.A kérdéses vidéken kukorica és szója megy váltva.Aki itthon komolyan csinálja ezt,mi a véleménye?
Válasz bandigh #1243. hozzászólásáraEddig én sem láttam quadtracot kaparni munka közben, de most a 9 késes IH lazító előtt be-belassult, néha megállt. Nem tudom minek erőltették ennyire, de csak felszaggatták. Én a lazítót már biztos nem veszem elő idén, majd ha megázik valamennyire, akkor gruber.
Válasz bandigh #1243. hozzászólásáraAkkor 25 centin csinálnám. Október közepe van, nagy csodák már idén nem lesznek. Erőszabályzót állítsd be, a gép meg engedi amíg jó neki.
Válasz bandigh #1243. hozzászólásáraCsak 1 jónőjósnő tudná mit meg mikor...
Ha várogatsz lehet minden marad...
Ha jól beesik akkor is szarabbodhat a szitu...
Ha meg meg is téped kevesebb késsel akkor se biztos a siker...
Az elvégzett munka viszont szinte mindig jobban tejel mint a nem elvégzett.
Ahol 30 centin megáll a gép a lazító előtt ott mi a teendő? Ha 15 centire meg van előtte tárcsázva, akkor nagy kínnal elviszi a 30 centin, de kapargat. Megéri várni az esőre, de ha bejön akkor meg lehet h rosszabb lesz, mert a teteje sár lesz? Akasszunk össze két gépet? Vagy mélyen megtárcsázva maradjon, hagy ülepedjen, és pár eső után fel lehet tépetni normálisan?
Válasz *** HM *** #1239. hozzászólásáraItt abból sem sok van már hátra. Repcék lefújva búzák kikelve kukorica levágva és már csak egy kis talajmunka....
pedig nincs is zetorunk hehe
Válasz Radocz #1233. hozzászólásáraFura, magyarázol itt és írod a tanácsokat takarónövényről, eketalpról, meg kísérletezgetsz, aztán a kukoricaszárral meg nemtudod mit kezdj.
Gyújtsd fel, bálázd fel, legeltesd le, szárzúzózd és úgy munkáld a talajba, de szigorúan csak Birkás Márta tanárnő kedvencével, egy IH nehéztárcsával (V), de nagyon lényeges hogy csak Rába-Steiger húzza.
Válasz MrPoke #1230. hozzászólásáraAnnyi, hogy én tavaszi alá dolgozok vele nem pedig gabona elébe. Aztán nincsenek üreges szárak, jó állapotú a Rotadiscem, ami fentről lefelé leszalad rajta szár, legyen az 3 méteres, abból csak egy marek szecska lesz keresztbe.hosszába slégan mindenfelé szétaprítva lefújva adapter alá. Ettől nem lesz üreges szár a talajban. Egyedül a 20-25centis szárcsonkok forgatódnak bele ami üregessé válik majd bomláskor de az nagyon nem sok, nem az adja a szártömeget majd a talajban. Kell a szerves anyag a földbe szépen elkeverve, hogy ne ülepedjen annyira össze. A bekeverésre itt ne úgy gondolj mint egy ekénél, itt egyenletesen szépen elosztva történik mindez, felül is marad belőle, de a lényeg megint írom, az egyenletesség, meg az, hogy a korábbi eketalpat feltudom vakartatni a nehézkultival, ez teccik.
2, ha van megfelelő géped mindegy mekkorára van vágva nem fogja akadályozni. Bomlás csak az átállás első pár évében probléma. De le kell permetezni 100kg nitrosollal és az elintézi pillanatok alatt. Valamint egy jó talajoltás is aranyat ér.
De én személy szerint annak örülök ha minél tovább megmarad a takarás. De tavaszra szinte semmi nem szokott maradni. Igaz nincs is még 100q
+ kukorica.
3, a gombák, rovarok a leforgatott szármaradványban ugyanúgy köszönik szépen jól vannak. Sőt még jobb környezet van nekik biztosítva. A felszínen az UV, nagyobb hőmérséklet ingadozás hamarabb pusztítja őket. De ez sem gond ha gyorsan lebomlik a szármaradvány.
ez maximálisan így van, csak feleljen meg néhány feltételnek!
1: a takarás egyenletes legyen. ha foltokban kopasz máshol csomókban van a aszér az nem takarás hanem hiba.
2: legyen olyan apróra vágva amennyire lehet, hogy ne akadályozza a művelést és egyenletes bomlást tegyen lehetővé
3: a folyamatos takarás gomba- és rovarfészek is, csak akkor jó ha a következő növény számára veszélyes kórokozók és kártevők nem tudnak rajta áttelelni.
4, legyen olyan gép amivel tudsz tőle dolgozni, legyen szó talajmunkáról vagy vetésről.
ha ezen feltételek teljesülnek akkor kívánatos a teljes és állandó talajtakarás, amennyiben nem úgy nem kell rá törekedni, lásd ZZ kolléga esetét... A csimbókokban fenn hagyott hosszú zúzatlan szárral gyakorlatilag ellehetetlenítette magát...
Válasz Mézga #1225. hozzászólásáraCsak arra fel mondom, hogy ha kivágná rendesen, akkor ezzel lehetne menni 15-el, meg lehet belőle 6 méteres is, szóval haladna az rendesen
Válasz szanberg #1219. hozzászólásáraTöbben is írjátok, hogy milyen jól bekeveri egyes munkaeszköz a szármaradványt. És milyen jó munkát csinálnak. De kérdem én a gabonát is megkérdeztétek, jó-e neki, hogy egy üreges szármaradvánnyal teli magágyban kell nőnie?
Nem lenne esetleg jobb ha a föld tetején marad a szármaradvány? CO belerakja bármilyen jól aprított szártömegbe. Gabona meg megtalálja magának az utat.
Egyszerűen nem tudtok elszakadni a szántás gondolatmenetétől hiába forgatás nélkül műveltek. El kell felejteni a csupasz földet, és át kell állítani az agyat, hogy a mulcs takarás jó! És így kell a gépparkot kialakítani.
Válasz szanberg #1216. hozzászólásáraS 50kg N hatóanyaggal a szója köti a légköri nitrogént?
[kep2][kep1]
Nálam 35 lett, de se ősszel se tavasszal semmi.
Válasz Mézga #1217. hozzászólásáraSemmit, bekeveri szépen. Épen ma kezdtünk vakarózni a kukorica tarlókon Cultussal, jobb ez az 50/80-as kés jobban keveri a szárat alá.
Nagyon faxán működik a szerkezet, jobb a munka utána mint tavaly a Tiger MT-után volt, igaz ott nyersebb pálya akadt itt meg szárazabb most, de tényleg nem a tárcsa adja meg a munka summáját egy ilyen vakarón, hanem a kapák!
A gyökérlabdák szárcsonkokkal együtt is jobban alul marad, Tiger MT-nél azt láttam, hogy a tárcsa kiforgatta a ritka kapaosztás meg csak meglökdöste és a nagyja felül maradt, itt meg nagyon kevés, teccik!
Válasz mtz1221 #1215. hozzászólásáraBiztos, hogy hagy maga után felvehető nitrogént, búzák is jobbak szója után, egy esetben nem, ha valaki emeli a pulsar dózisát és az meg visszahat az utóveteményre(én pont e végett szoktam 0,8pulsar - 15g refine tankkeveréket fújni)
Azt tapasztaltam, hogy nem volt jelentősége milyen műtrágyát kapott, volt, hogy 250kg komplex ment alá és ugyanúgy 3,x tonnát adott, volt, hogy kipróbáltam 4-5q pétisóval, akkor is hasonlót hozott, volt amikor 2q péti ment alá és 4,5tonnát adott, meg volt olyan is amikor ugyanennyitől 28-at(pl idén) tehát, nem ezen múlott soha sem és ezt korábbi talajminták és levél analízisek is alá támasztották, sokat foglalkoztam vele, itt nekem a kötött agyag talajokon egy a lényeg, hogy 50kg körüli N hatóanyag kerüljön ki ami addig tart neki míg be nem indúl a szója dolgozni illetve a pentozán hatást mérsékli a magágyban.
Búzánál pedig szintén az látszott, hogy ősszel is kell neki hasonló mennyiségű N, akkor jobban indúl és a végén is jobbat mutat, ezért is számoltam ezzel a megoldással idénre is.
Válasz szanberg #1214. hozzászólásáraOk próbálom elfogadni.Csak idén úgy jártam hogy a szója utáni kukorica táblák súrolták a 14 tonnát,a búza utániak meg 13 tonna körül megálltak.Valamit vagy én szúrtam el,vagy a szója után maradt valami a földben ami jó jött a kukoricának.Na de mindegy is köszöntem a válaszokat,ha eljutok egyszer arra a szintre akkor a minta vétel fogja megmondani majd az igazat.Felénk amúgy a napraforgó után a kálium túlsúlyos npk meglátszik a búzákon.Gondoltam hátha a szójának is van valamilyen igénye amit minden kép +-san kell szórni.Úgyhogy fog kapni 250 kg 3X16-ot és majd a nyáron meglátjuk.
Válasz .Feco. #1212. hozzászólásáraIgen pont azt,hogy ősszel szükséges e szója után is.Napra kuki után kapja itt is,csak a szója után nem vagyok tisztában hogy akkor is kéri e az őszi nitrogén dús komplexet.
Válasz szanberg #1209. hozzászólásáraÉs kell a nagy nitrogéntartalmú komplex szója után ?? Most lesz először búzám szója után,6-12-24 és 6-24-12 keverve gondoltam. ?? ja azért keverve mert csak ez van vagy 3 X 16-os.
Válasz mtz1221 #1207. hozzászólására250kg 16-27-7-es komplexet illetve maradt hasonló összetételű timacos spéci gyökeresítős blablabla anyagom is repcétől, ezt is szórtam egyik táblámba, kíváncsiságból összenézni tud e plusszt nyújtani a felárával
Én azt nem merném csinálni, visszanyílik a magárok ha nem esik esső rá, mert itt agyag van és annak a térfogatváltozása nedvesség különbségre ezt eredményezi.
Sávművelést csinálom, idén is fogok kb 50 hektárt ezzel megdolgozni és próbálgatni a történetet mert ezt még tanulnunk kell azt látom, illetve a Cultussal alapművelni.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Élmezőnyben Magyarország!")
_jpg_fill_540x300_0.webp "A kukorica gyomirtásának kihívásai a szélsőséges időjárás tükrében")
7405 hozzászólás
Válasz csoppika #1254. hozzászólásáraigen
Válasz Berente Antal #1253. hozzászólására6200asra gondolsz? Vagy valami másra?
Válasz csoppika #1250. hozzászólásáraA tárcsa+lazító+glifó kombóhoz nem kell direktvető...akár egy öreg IH gabonavető is elég.
Válasz Földönfuto #1247. hozzászólásáratöbb mint 8 éve ezt űzöm a folyóparti tábláinkon, kukorica-szója vetésváltás megy. Az biztos, hogy a gyomírtás szójánál nagyon nehéz ipar, itt mi úgy tudjuk tisztán tartani ezeket, hogy alapkezelünk maradéktalanul, felülkezelünk állományban és sorközművelünk. Az alapkezelés notillnél és takarónövénynél abszolút nem működik, de még mulcsos csökkentett menetszámú gazdálkodásnál is kérdőjelezhető. A sorközművelés szintén így van.
Szója aratásnál pl többször gondot okoz a kukorica elővetemény maradéka, a földből kiálló szárdarabok-részek képesek tolódni a vágóasztal előtt, pedig nagyrészét a talajba dolgoztad. Ezt notill-nél jelenleg el sem tudnám képzelni.
Akartam a sávművelést szójánál alkalmazni de épen ezért nem tudom, a striptill szerszám sorközé hányja a mulcsot, egy normális kukorica után olyan mennyiségben, hogy azt egészen biztosan nem aratná majd mosolyogva a kombájnos, mármint ebbe vetett szóját.
Nyilván ahol ez régebbóta megy, jobb lehet a talajélet, erősebb a bomlás, viszont ez itt még tényleg gond, gyomírtásról nem is beszélve.
Amikor írom, hogy marha jó a Cultus munkája mert nagyon jól bedolgozza a szárat épen erre gondoltam, hogy ami ez után maradt fent azt tavasszal bekombizva jó pályát tudok majd készíteni, hogy mind az alapkezelésnek lesz értelme, mind tudom kapálni is akár a növényem sorközeit.
Ehhez jön még az is, hogy nélkülözhetetlen a profi gépesítettség, Rota disc adapter, nagy lóerős nagy traktor és komoly vakaró(ha mulcsművelsz) mind őszre mind tavaszra.
Aratok nagyon sok kukoricát illetve talajmunkákat is végzünk különböző pályákon. Hiába szemre marhára jól zúz sőtt jobbnak mutatkozik egy tarlókésekkel rendelkező más adapter(conspeed,cornado,mssc,hsa és társaik) de valójában ezeknek csak a tarló vágása ami szemléltető, de a tényleges szár zúzás-aprítás meg sem közelíti egy rotadisc-es adapter munkáját. Nagyon fontos, mert ez az alapja az egésznek, meg az is, hogy nem képezünk rendet a csutkából, ládás kombájnoknál ez nagyon igaz ahol a szár csúszdán folyi a kombájn után csíkba. Nekem ha nem szecskázom is, terelő lemezek híjján több mint 4 méter szélességben szórja szét a rotor hátul a csutkát, így jól kezelhető, de még lehet az amerikai szárdobáló tányéros szalmaterítőt még megfogom csinálni a gépre, vagy szecskázom, csak nagyobb mennyiségű kukorica betakarítás nagyon megeszi ezt, főleg bérmunkában ahol nem fizetik ezt meg, nem lehet így dolgozni 20ezerért és amikor a kombájn ezt is vág nem keveset olyankor agyalni kell....na mindegy.
Visszatérve gyomírtásra, még kukoricában is tud fejtörést okozni mert olyan agresszív többszörre kelő gyomok mint parlagfű pl, ki tudják kerülni a gyomírtózás időpontját, talajhatást pedig szintén nehéz elérni ilyen technológiákban aztán itt-ott főleg ha gyengébb szárazság vagy vadkár miatt egy folt, nagyon könnyen felüti a fejét benne ez és ehhez hasonló gyom, persze ez nem vészes és nem okoz problémát, csak ott már következő évben is lesz új szaporító képlet a táblán belül és egyre fokozódhat a gyomnyomás. Erre megoldás a glifó, szerintem kint sem csak ezt locsolják a kukoricára sem, de ha kell még bele lehet menni vele kozmetikázni elég későn is amikor már más szerrel csak bántanád a kultúrádat, a gmo miatt pedig olyan mintha vízzel locsolnád a kukoricát, annyira hidegen hagyja a roundup például. Szójában nagyon elfogadnám ezt a technológiát, ugyanúgy csinálnál az alapkezelésemet is és nemcsak a glifóra hagyatkoznék de azzal tudnám készre megoldani aranytisztán az évet és mivel felárat úgysem kapunk a mentességre mi termelő parasztok, fogyasztani meg úgyis a brazil gmo-s anyagot fogyasztjuk így lényegében csak versenyhelyzetben hátrányt képezünk magunknak ennek nem alkalmazhatóságával...
Válasz bandigh #1243. hozzászólásáraHa megtárcsázod közvetlenül a lazító előtt, akkor utána meg a kerék fog marha könnyen elrúgni, tehát nem vagy előbbre. Grubernél is ez a helyzet ha közvetlen előtte tárcsázol, igaz hogy csak hozzá kell fogatni a tárcsázáshoz mélységet, de a kerék meg nemtud úgy kapaszkodni.
Buza alá elég a kemény ágy, puha paplan.
AZ eredeti kérdésre visszatérve, milyen géppel csinálod? Lehet-e nagyobb traktorral húzni? Levenni késeket? Vagy csak simán lassabban menni.
Ha nem sokat kell csinálnod, akkor várhatsz még esőre, főleg ha tavaszra csinálod. Saját géppel ki tudsz várni pár ideális napot.
Válasz csoppika #1248. hozzászólásáraViszont ha lenne rá keret, a következő művelési sorrendet kipróbálnám:
aratás, tárcsa, lazító, glifó, vetés tárcsás direktvetővel(bettinson dd, mf 130, de inkább moore unidrill) Őszi növényekben gondolkodom csak...
Sajna egy őskori ilyen direktvető is 800e-2mill között van...
Válasz Földönfuto #1247. hozzászólására Elsősorban a kukorica-szója vetésváltás miatt lehet igaz a dolog.
A szója eleve nehezen gyomirtható kultúra, így nem csoda, hogy másképp nem tudják megoldani.
Kukoricában jól megoldható a gyomirtás - bár nem ismerem a kinti gyomviszonyokat - nyilván egyszerűbb megoldani egy glifozáttal.
Válasz Földönfuto #1247. hozzászólásáraA glifó kell itthon is... De a génkezelt növény a tiktakba folytatott "vetésforgó" miatt felszaporodó kártevők miatt kell... (kukorica bogár egyik fajtája 2 évet kihúz pete állapotban a kukoricát várva, a másik a szója virágot zabálva is szaporodó képes lesz...) Így olvastam. Nem vagyok gyakorló notilles...
Hello.Én még nem próbálkoztam ezzel a technológiával és valószinüleg már nem is fogok,de gyakran olvasgatom itt a fórumon a éleményeket róla.Nemrég olvastam egy cikket egy amerikai tanulmányútról,az egyik farmer szerint a no till és takarónövény technológia génkezelt növény és glifozát nélkül nem működik.Nálunk viszont a génmentességet mindenképpen meg akarják tartani,a glifozát jövője pedig igencsak kétséges.Ez elég nagy ellentmondásnak tünik.A kérdéses vidéken kukorica és szója megy váltva.Aki itthon komolyan csinálja ezt,mi a véleménye?
Válasz bandigh #1243. hozzászólásáraEddig én sem láttam quadtracot kaparni munka közben, de most a 9 késes IH lazító előtt be-belassult, néha megállt. Nem tudom minek erőltették ennyire, de csak felszaggatták. Én a lazítót már biztos nem veszem elő idén, majd ha megázik valamennyire, akkor gruber.
Válasz bandigh #1243. hozzászólásáraAkkor 25 centin csinálnám. Október közepe van, nagy csodák már idén nem lesznek. Erőszabályzót állítsd be, a gép meg engedi amíg jó neki.
Válasz bandigh #1243. hozzászólásáraCsak 1 jónőjósnő tudná mit meg mikor...
Ha várogatsz lehet minden marad...
Ha jól beesik akkor is szarabbodhat a szitu...
Ha meg meg is téped kevesebb késsel akkor se biztos a siker...
Az elvégzett munka viszont szinte mindig jobban tejel mint a nem elvégzett.
Ahol 30 centin megáll a gép a lazító előtt ott mi a teendő? Ha 15 centire meg van előtte tárcsázva, akkor nagy kínnal elviszi a 30 centin, de kapargat. Megéri várni az esőre, de ha bejön akkor meg lehet h rosszabb lesz, mert a teteje sár lesz? Akasszunk össze két gépet? Vagy mélyen megtárcsázva maradjon, hagy ülepedjen, és pár eső után fel lehet tépetni normálisan?
Válasz Tomszi #1240. hozzászólására"Gyújtsd fel, bálázd fel, legeltesd le, szárzúzózd és úgy munkáld a talajba, "
Égetést inkább ne.
Ha nem viszel helyette istállótrágyát, akkor ne vidd el!
A legeltetés az értelmes gondolat.
Szárzúzást apróra csináld.
A nehéztárcsa szintén felejtős. Sőt már a rövid tárcsát is cserélni érdemes grúberra.
Válasz *** HM *** #1239. hozzászólásáraItt abból sem sok van már hátra. Repcék lefújva búzák kikelve kukorica levágva és már csak egy kis talajmunka....
pedig nincs is zetorunk hehe
Válasz Radocz #1233. hozzászólásáraFura, magyarázol itt és írod a tanácsokat takarónövényről, eketalpról, meg kísérletezgetsz, aztán a kukoricaszárral meg nemtudod mit kezdj.
Gyújtsd fel, bálázd fel, legeltesd le, szárzúzózd és úgy munkáld a talajba, de szigorúan csak Birkás Márta tanárnő kedvencével, egy IH nehéztárcsával (V), de nagyon lényeges hogy csak Rába-Steiger húzza.
Válasz szanberg #1236. hozzászólásáraSemmit nem csinálunk vakarást vétek lenne.
50 milivel a föld felett meg 500al alatta fogok majd molyolni.
Válasz Sz_Pisti #1237. hozzászólásáraSzárzúzás
Lazítóló
Tárcsa
Vetés
Vetés után kap majd hengert is
Válasz *** HM *** #1235. hozzászólásárana komám valljad csak a zetorocska mivel vakarócska mostanság???
Válasz szanberg #1234. hozzászólásáraMin 1 150kilós Ibolya mi?
Válasz Radocz #1232. hozzászólásárarád meg egy kis takarónövény
Válasz MrPoke #1230. hozzászólásáraA 2 ponthoz. dr. Birkás Márta is az apró méretű szármaradványról beszél.
Annyira, hogy akinek nem jó szárzúzója van, az nem lehet jó vőlegény jelöltnek sem egy lány számára.
A 3 pontnál meg mindkettőtöknek igaza van.
Tegnap a kísérleti táblám kukorica betakarítása elkezdődött.
1,2 ha-ról 97 q 17%-os kukorica jött le. A szárítós nem engedte a csomóba borítani, mert ... (ez egy másik topik támája).
Le van vágva a forgó és a 6 gyenge sor is, ami köztes növénnyel lett műtrágyázva. Remélem a megmaradt rész jobb termésátlagot ad.
Elkezdtük letörni a megmaradt 0,8 hektárt.
Mit kezdjek az "álló csutkával" és mikor?
Válasz szanberg #1231. hozzászólására"eketalpat feltudom vakartatni a nehézkultival, ez teccik."
Csináld úgy, ahogy neked teccik.
vagyunk egy páran, akik próbáljuk növényekkel fenntartani, hogy az egyszer áttört eketalp ne jöjjön vissza.
Nagyon rád férne a D. Zsombor egy napos rendezvénye.
Válasz MrPoke #1230. hozzászólásáraAnnyi, hogy én tavaszi alá dolgozok vele nem pedig gabona elébe. Aztán nincsenek üreges szárak, jó állapotú a Rotadiscem, ami fentről lefelé leszalad rajta szár, legyen az 3 méteres, abból csak egy marek szecska lesz keresztbe.hosszába slégan mindenfelé szétaprítva lefújva adapter alá. Ettől nem lesz üreges szár a talajban. Egyedül a 20-25centis szárcsonkok forgatódnak bele ami üregessé válik majd bomláskor de az nagyon nem sok, nem az adja a szártömeget majd a talajban. Kell a szerves anyag a földbe szépen elkeverve, hogy ne ülepedjen annyira össze. A bekeverésre itt ne úgy gondolj mint egy ekénél, itt egyenletesen szépen elosztva történik mindez, felül is marad belőle, de a lényeg megint írom, az egyenletesség, meg az, hogy a korábbi eketalpat feltudom vakartatni a nehézkultival, ez teccik.
Válasz .Feco. #1229. hozzászólására1,4 ezekkel egyet értek.
2, ha van megfelelő géped mindegy mekkorára van vágva nem fogja akadályozni. Bomlás csak az átállás első pár évében probléma. De le kell permetezni 100kg nitrosollal és az elintézi pillanatok alatt. Valamint egy jó talajoltás is aranyat ér.
De én személy szerint annak örülök ha minél tovább megmarad a takarás. De tavaszra szinte semmi nem szokott maradni. Igaz nincs is még 100q
+ kukorica.
3, a gombák, rovarok a leforgatott szármaradványban ugyanúgy köszönik szépen jól vannak. Sőt még jobb környezet van nekik biztosítva. A felszínen az UV, nagyobb hőmérséklet ingadozás hamarabb pusztítja őket. De ez sem gond ha gyorsan lebomlik a szármaradvány.
Válasz MrPoke #1224. hozzászólására"át kell állítani az agyat, hogy a mulcs takarás jó!"
ez maximálisan így van, csak feleljen meg néhány feltételnek!
1: a takarás egyenletes legyen. ha foltokban kopasz máshol csomókban van a aszér az nem takarás hanem hiba.
2: legyen olyan apróra vágva amennyire lehet, hogy ne akadályozza a művelést és egyenletes bomlást tegyen lehetővé
3: a folyamatos takarás gomba- és rovarfészek is, csak akkor jó ha a következő növény számára veszélyes kórokozók és kártevők nem tudnak rajta áttelelni.
4, legyen olyan gép amivel tudsz tőle dolgozni, legyen szó talajmunkáról vagy vetésről.
ha ezen feltételek teljesülnek akkor kívánatos a teljes és állandó talajtakarás, amennyiben nem úgy nem kell rá törekedni, lásd ZZ kolléga esetét... A csimbókokban fenn hagyott hosszú zúzatlan szárral gyakorlatilag ellehetetlenítette magát...
Válasz bandigh #1227. hozzászólásáraez csak idén probléma és nem akarok újabb eszközt vásárolni.
Válasz Mézga #1225. hozzászólásáraCsak arra fel mondom, hogy ha kivágná rendesen, akkor ezzel lehetne menni 15-el, meg lehet belőle 6 méteres is, szóval haladna az rendesen
Válasz MrPoke #1224. hozzászólásáraRöviden'ennek a dalnak az emberi agy a legnagyobb ellensège?itt ezt valaki màr elmondta.
Válasz bandigh #1223. hozzászólásáravan rendes 3 méteres zúzóm, de 200 hekibe nagyon nem szeretnék beleállni. se ember se idő
Válasz szanberg #1219. hozzászólásáraTöbben is írjátok, hogy milyen jól bekeveri egyes munkaeszköz a szármaradványt. És milyen jó munkát csinálnak. De kérdem én a gabonát is megkérdeztétek, jó-e neki, hogy egy üreges szármaradvánnyal teli magágyban kell nőnie?
Nem lenne esetleg jobb ha a föld tetején marad a szármaradvány? CO belerakja bármilyen jól aprított szártömegbe. Gabona meg megtalálja magának az utat.
Egyszerűen nem tudtok elszakadni a szántás gondolatmenetétől hiába forgatás nélkül műveltek. El kell felejteni a csupasz földet, és át kell állítani az agyat, hogy a mulcs takarás jó! És így kell a gépparkot kialakítani.
Válasz Mézga #1222. hozzászólásáraEz a késes aprítóhenger nem vágná ki ezeket a rota kórókat?
Válasz szanberg #1219. hozzászólásáravisszajött pár napra az emberem és kicsit magasabban vágott. igazi dzsungel van a P0412-ben
Válasz Gege #1220. hozzászólására
Válasz szanberg #1216. hozzászólásáraS 50kg N hatóanyaggal a szója köti a légköri nitrogént?
[kep2][kep1]
Nálam 35 lett, de se ősszel se tavasszal semmi.
Válasz Mézga #1217. hozzászólásáraSemmit, bekeveri szépen. Épen ma kezdtünk vakarózni a kukorica tarlókon Cultussal, jobb ez az 50/80-as kés jobban keveri a szárat alá.
Nagyon faxán működik a szerkezet, jobb a munka utána mint tavaly a Tiger MT-után volt, igaz ott nyersebb pálya akadt itt meg szárazabb most, de tényleg nem a tárcsa adja meg a munka summáját egy ilyen vakarón, hanem a kapák!
A gyökérlabdák szárcsonkokkal együtt is jobban alul marad, Tiger MT-nél azt láttam, hogy a tárcsa kiforgatta a ritka kapaosztás meg csak meglökdöste és a nagyja felül maradt, itt meg nagyon kevés, teccik!
Válasz szanberg #1216. hozzászólásáraa rotadisc utáni 20-30 centis szárral mit csinálsz?
Válasz mtz1221 #1215. hozzászólásáraBiztos, hogy hagy maga után felvehető nitrogént, búzák is jobbak szója után, egy esetben nem, ha valaki emeli a pulsar dózisát és az meg visszahat az utóveteményre(én pont e végett szoktam 0,8pulsar - 15g refine tankkeveréket fújni)
Azt tapasztaltam, hogy nem volt jelentősége milyen műtrágyát kapott, volt, hogy 250kg komplex ment alá és ugyanúgy 3,x tonnát adott, volt, hogy kipróbáltam 4-5q pétisóval, akkor is hasonlót hozott, volt amikor 2q péti ment alá és 4,5tonnát adott, meg volt olyan is amikor ugyanennyitől 28-at(pl idén) tehát, nem ezen múlott soha sem és ezt korábbi talajminták és levél analízisek is alá támasztották, sokat foglalkoztam vele, itt nekem a kötött agyag talajokon egy a lényeg, hogy 50kg körüli N hatóanyag kerüljön ki ami addig tart neki míg be nem indúl a szója dolgozni illetve a pentozán hatást mérsékli a magágyban.
Búzánál pedig szintén az látszott, hogy ősszel is kell neki hasonló mennyiségű N, akkor jobban indúl és a végén is jobbat mutat, ezért is számoltam ezzel a megoldással idénre is.
Válasz szanberg #1214. hozzászólásáraOk próbálom elfogadni.Csak idén úgy jártam hogy a szója utáni kukorica táblák súrolták a 14 tonnát,a búza utániak meg 13 tonna körül megálltak.Valamit vagy én szúrtam el,vagy a szója után maradt valami a földben ami jó jött a kukoricának.Na de mindegy is köszöntem a válaszokat,ha eljutok egyszer arra a szintre akkor a minta vétel fogja megmondani majd az igazat.Felénk amúgy a napraforgó után a kálium túlsúlyos npk meglátszik a búzákon.Gondoltam hátha a szójának is van valamilyen igénye amit minden kép +-san kell szórni.Úgyhogy fog kapni 250 kg 3X16-ot és majd a nyáron meglátjuk.
Válasz mtz1221 #1213. hozzászólásáraTöbbletet várnék tőle de ez amúgy nem sok szerintem
Válasz .Feco. #1212. hozzászólásáraIgen pont azt,hogy ősszel szükséges e szója után is.Napra kuki után kapja itt is,csak a szója után nem vagyok tisztában hogy akkor is kéri e az őszi nitrogén dús komplexet.
Válasz mtz1221 #1210. hozzászólásáraMár a 40 kg hatóanyagot kérdezed mint nagy nitrogén tartalom?
Válasz szanberg #1208. hozzászólásáraKipróbáltuk
-no till kukiban
-sávművelt szotyiban,
-tigerezett földben
-takarónövényben
és izgalommal várom mi lesz.
Válasz szanberg #1209. hozzászólásáraÉs kell a nagy nitrogéntartalmú komplex szója után ?? Most lesz először búzám szója után,6-12-24 és 6-24-12 keverve gondoltam. ?? ja azért keverve mert csak ez van vagy 3 X 16-os.
Válasz mtz1221 #1207. hozzászólására250kg 16-27-7-es komplexet illetve maradt hasonló összetételű timacos spéci gyökeresítős blablabla anyagom is repcétől, ezt is szórtam egyik táblámba, kíváncsiságból összenézni tud e plusszt nyújtani a felárával
Válasz Becő #1206. hozzászólásáraés mi a terv?
Teljesen direkt akarnál vetni vele mindig minden kultúrát?
Én azt nem merném csinálni, visszanyílik a magárok ha nem esik esső rá, mert itt agyag van és annak a térfogatváltozása nedvesség különbségre ezt eredményezi.
Sávművelést csinálom, idén is fogok kb 50 hektárt ezzel megdolgozni és próbálgatni a történetet mert ezt még tanulnunk kell azt látom, illetve a Cultussal alapművelni.
Válasz szanberg #1196. hozzászólásáraSzója után búza elé milyen alaptrágyát tettél ??
Válasz szanberg #1204. hozzászólásárademó