Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak628 FtBenzin árak608 FtEUR411.69 FtUSD395.41 FtCHF442.09 FtGBP495.54 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Hali!
Ki mit javasol mit csinálna ezzel a földdel vetés előtt!
Napraforgó után tárcsázva kombinátorozva és úgy lett búza vetve bele buzát learattúk utána kapott két sor tárcsát úgy ment a télbe most kapott 1hete egy sor tárcsát! De nem olyan jó!
Még kapna egy sor tárcsát utána kombinátort mélyebben és vetés? Vagy grubber lenne jó és utána kombinátor és vetés?
Válasz Ohaza63 #7252. hozzászólásáraAz hogy itt a Tisza az néha jó néha átok. Öntözni a Tiszából nem tudsz mert az ár téren nem tudsz csövet fektetni, meg a gáton sem lehet áthúzni semmit mert ugye azon járnak. A csatorna hálózat a vizügy kezelésében van arról jobb nem beszélni. De amúgy a parasztokkal is sok bajvan, pont most kinlódunk egy okoskával aki be temette a föld végi árkot amit a 2000 res évek elején ásattunk egy haverral. Most hivatták a hivatalba mert meg állt a víz az úton és senki sem tud a földjéhez jutni. Remélem jól meg büntetik.
Ismerős a helyzet, hogy minden hivatal a másikra mutogat és senki nem vállal felelősséget semmiért, Én is így jártam a csatornáimmal.
Egyébként az , hogy olyan közel van az élővíz az azért sokat javít a föld vízháztartásában és talajvíz ellátottságában
Van egy barátom a szomszédos településen, akinek szoktam vetni, ott feléjük nagy a cégek lineár berendezésekkel locsolnak a Körösökből kiemelt vízzel és nem hagyták tönkre menni a csatorna hálózatot sem, na az ő földjei közel vannak a csatornákhoz, amiben a víz kb. 2 m -errel magasabban van, mint a talajszint.
Nála majd elsüllyed a traktor meg a vetőgép, mert olyan a vizes a talaj, alig tudom húzni.
Ugyanakkor a saját földjeimen meg száguldozok, meg csak porolok.
Ennyit jelent, hogy van talajvíz, legalábbis felénk.
Válasz Ohaza63 #7248. hozzászólásáraSzia mi elég közel vagyunk a Tiszához és ezért a talajvíz is jobban mozog. Az idén volt 6db kissebb nagyobb árhullám így még van víz a talajban. Nekünk csak a belvíz ami gondot okoz de az szinte minden tavasszal, próbálom a régi melorációs arkokat tisztítani és az átereszeket be csövezni de ez minden évben 300-400 ezer forint és hát nagyon lassú folyamat mert más meg leszarja. De ha nektek meg víz nincs az is ugyan olyan szar helyzet.
Ez szomorú, de ahol meg eltűnt a víz, ott legalább még van a talajban és lesz valamennyi termésed.
Nálunk sem a föld felett, sem a talajban nem nagyon van semmi.
Az őszi vetéseket az a néha, néha lehulló 2-5 mm eső tartja életben, de 10-20 cm után már semmi, pedig a kapások onnan innának.
Nézem az Youtubon az ukrán háborús videókat és a drón felvételeken minden bombatölcsérben csillog a víz.
Itt is jó volna nálunk ilyen vízháztartás, csak bombatölcsérek nélkül.
Válasz Ohaza63 #7246. hozzászólásáraSajnos nállunk az őszi hirtelen le esett nagymennyisegű csapadék leverte a sziket és így nem tud el szivárogni ezért áll a földeken. Ha melegszik a levegő akkor majd el párolog. Ha csendesebb eső lett volna nem lett volna baj vagy ha két nap alatt nem 80 mm esik. 30 ha búzából 12 ha ment ki. Úgy hogy ez az év is jól kezdődik.
A földjeim mellett csatornák vannak, az egyik egy meliorációs kb. 3-4 méter mély , de 2012 óta csont száraz, a másik pedig egy régi Maros holtág kb. 6-7 méter mély és évek óta száraz, csak az őzek fekszenek az alján, pedig 2005 ben, amikor elkezdtem gazdálkodni , akkor még gyerekek horgásztak benne és jó nagy kárászokat fogtak.
Tavaly, vagy tavalyelőtt azt ígérte a kormányzat, hogy a vízgazdálkodást átalakítja és megtölti ezeket vízzel, hogy legalább enyhítse a légköri aszályokat, meg valamilyen szinten telítődne a talaj is, de elmaradt ez is, mind sok más.
Régen ezekből a csatornákból töltöttem tele a permetezőmet, majd minden földemre fúrattam 18 méteres kutakat, de 2022-ben az aszályban a környéken elkezdtek öntözni a talajvízből a környékemen 1-2 helyen , a kútjaim is elapadtak.
Pedig Békés Megye északi részén a Körösök, déli részén a Maros és a 7-8 kiszáradt, de meglévő holtága, de tojik erre mindenki, pedig az iskolában is azt tanultuk anno, hogy a Viharsarok az ország éléstára.
Válasz Radocz #7243. hozzászólásáraMégnem is láttam ilyen földet, nemhogy a tulajdonomban legyen. Itt hiába ásnák, nemtudnák belőle halastavat csinálni .
Válasz Koczka József #7238. hozzászólásáraJó látni, hogy valaki máris komolyan veszi a nak nagy vízmegőrző programját és nagyon nagy mennyiségű vizet betárol és atúl úgy, de úgy megváltozik a klíma, ahogy a zunyijó széndioxid csökkentő programjátul.
Válasz Radocz #7080. hozzászólásáraTalaj szelvény 2024 március elején ilyen állapotban volt.
Húsvétkor a tanultak alapján elvégzek egy majdnem szakszerű feltárást.
Válasz Praetor #7229. hozzászólásáraTárcsa lazító tárcsa búzatarlóban.
Tavaj tárcsa lazító grúber ment. Ősszel nemtudtuk tárcsázni ezért jött be a grúber.
Két ünnep között csináltam.
Egyébként szárazságban tárcsa lazító reptill szokott menni.
Mindég az aktuális évtől függ.
Szántani viszont csak a kukoricát 25-28cm
Előhántóval. Nagyonsok a szármaradvány!
És mihelyt a kombájn lement a taróról szántumk. Zöldszár jobban bomlik minha hagynánk megszáradni.
Válasz MTZ1221.3 #7228. hozzászólásáraEz talajfüggő. A tavalyi kapások elé 20cm-en grubereztem, és úgy láttam utólag, hogy a naprát ez korlátozta. Felénk erős aszály volt, és számított az, hogy gyorsan tudjon mélyre menni a gyökér (kevesebb küzdéssel), amíg van víz. Ha lett volna csapadék, akkor nem jött volna ki ennyi hátrány a 30cm-es szántásokhoz képest, mert nem szokott, még tárcsa + lazító kombóban sem.
Válasz rtamas76 #7227. hozzászólásáraAz en aljas foldjeimen most sem all a viz, az ih lazitasokon meg igen. Aszalyban sem volt gond. Tavaly elott nekunk jo 2-3x annyi atlag volt, mint az ut masik oldalan (igaz 40q alatti termesekrol beszelunk). Tavaly mutragya nelkul is 2x annyi termesem lett, mint a 45cm melyen lazitozott szomszedomnak. En csak arra figyeltem, hogy a munka minosege legyen megfelelo, ahogyan irtam is.
Attol fuggetlen mashol lehet, hogy kell, de en megvizsgalnam, hogy az adott helyen egyaltalan szukseges e. Mert kozel sem biztos, ehhez viszont asni kell, a trakibol nem derul ki.
Válasz MTZ1221.3 #7226. hozzászólásáraBocsi, hogy beleszólok .
Nálunksemvolt divat a lazítás de kb12-13éve csinálom. A föld montha nemis ugyanaz lenne. Jobban tűri a szárazságot,belvizünk soha nincs .van olyan táblám ami 10évből 7szer volt. Szolgáltatunk is régi kuncsaftoknak sohanemkell lazítózni!
Ősszel kukorica betakarítás után a miénket bármikor tudjuk csinálni még az övékében tocsog a víz! Ha nemmegy le a víz akkor a gyökérsem megy le!
153 multimaster csak korcsolyázik a tetején!
Válasz gyorfy10 #7178. hozzászólásáraVan ertelme olyan melyen menni? Szerintem tok felesleges. Nalunk 30eve biztosan nem volt 30cm-tol melyebben lazítás es koszoni jol van minden noveny. Azert irtam azokat a tipusokat, mert azok hasznalhatoak ugyis. Szerintem a lenyeg, hogy a kritikus szelvenyben (ami a kultur novenynek kell, nem a szantashoz szokott szemnek) rog es hasab mentes finom munka legyen illetve megfelelo lazultsag. A tobbit a termeszet megoldja.
Persze lehet mashol van ertelme, nem altalanosan irom, de ott mar biztosan a koltseg hatekonysag mashogy jon ki.
Válasz barazdabetyar. #7222. hozzászólásáraNem, nem jó. Ahogy a jó istálló trágya sem ugyanaz mint agy kupac bûzölgő xar, ugyanúgy egy gyomos tábla semmiképp sem vehető egy kalap alá egy jól összeválogatott takaronoveny keverékkel! A másodikban minden komponensnek megvan a saját szerepe, célja, ideje, és ahhoz és az igényeihez van beállítva a mennyisége és az egyenletesen elosztva az egész területen! Az első meg csak nő mint a dudva, függetlenül hogy kell-nem kell, jó nem jó, kifagy vagy sem, ne hozzon magot ne nyomja el a szomszédait, akkor kelljen, akkor haljon amikor kell, ahogy kell, és mindezt egyenletesen mindenhol… ezt gyomnoveny nem tudja…
Válasz envagyok2 #7215. hozzászólásáraMint a nyugati. De szerintem ha a hagyományos is át van csapva erő/helyzetszabályozásra, az is ott már mozdúl felfelé.
Válasz barazdabetyar. #7203. hozzászólásáraén inkább azt mondanám, hogy amíg nem hoz magot, addig nem szopattad le magad a következő évekre előre is, merthogy ez az év már elment. láttam én már olyan kukoricát, ami lazultságot megőrző gyomtengerből próbált meg kijönni, térdig sikerült is neki eljutni, aratni nem kellett.
Válasz Gandhy #7205. hozzászólásáraköss föl egy láncot a grubber elejére, amit látsz a kabinból, olyan hosszra, ahol vízszintes, és látod, hogy éri a földet, húzod vagy lóg... de ha beállítod az elején a mélységet, akkor az elmegy a traktoron? nem tart a helyzetszabályzó, vagy miért? ha első nap be van állítva a gép, akkro ahhoz hozzá se kell többet nyúlni.. de tény, hogy a vontatott gép sokkal szebben siklik, mint a függesztett.
Válasz Gandhy #7211. hozzászólásáranem kell azt elengedni, meg lehet csinálni, de gondolkodni azt kell rajta. érdemes, főleg a lezáró hengerek miatt, én semmi pémzér nem adnám föl a gumikerekes visszazárást. ott a keréknyomással hatalmasat lehet játszani. szóval csináld csak meg, billegni úgy is fog a vas, egész addig, amíg a földet ki nem vasalod alaposan, és évek alatt egyenletes mélységbe megjárod, akkor majd kisimul. hosszabb lenne, rosszabb lenne vele a forduló, most lehet megúszod 3 dülővel, akkor 6-7, vagy auto komrány, de amiért leginkább megéri, hogy úgy csinálnám, hogy a tiger féle terra pakkot, vagy minek hívják, a gumikerekek után kapcsolható vashengersort hozzá lehessen capni, vagy nyilván azt lekoppintani. oda föl lehessen venni, szállításkor meg felfordítani, nyilván nem utána vontatni. nyáron, repce alá dolgozva sokkal jobban visszazár, sokkal nagyobb a biztonság. mint a sima gumikeréksorral.
jah, gumikeréksor. én úgy csinálnám, hogy a szélső két kerékre ki lehessen emelni szállításkor, forduláskor, egyrészt nem gyurmázik, másrészt 10 kerekről leverni az 5 cm sarat vonulás előtt, hát a kisfaszom. márpedig 10 ekkora kerék egy pórkocsi sarat visz magával, kettő még elmegy, pláne ha gyorsan meghúzod, arról mindenfelé szétszórja, de 10 az kva sok.
Válasz mtz1221 #7212. hozzászólásárajah, meg még egy kérdés, ennél a vonószár hogy van, a hidraulika hogy dolgozik, olyan mint a 80-as, hogy munkahelyzetbe mereven tartja, tehát nem úszózik, fölfelé se tud emelkedni, avgy olyan mint a nyugati gépek, hogy munkahelazetbe fölfelé tud mozdulni. mert ha merev, akkor a kengyelnél a hosszú lyukba kell tenni, de ha munkahelyzetbe tud fölfelé mozdulni a vonószár, akkro a fix lyukba, vagy le kell határolnia hosszú lyukat.
Válasz mtz1221 #7212. hozzászólásárade nem rossz az a két kar használat, gondolj bele, először ráböksz a helyzetszabályzóra, emelje ki a beállított értéket, mittomn 15-20 cm-t, ezzel kioldja a diffit, elejét kiveszi, közbe ráböksz elkezdi kiemelni a seggét, meg már fordulsz, mire a segge is elkezd fordulni, már ki van véve a földből, nem kerersztbe húzod. ráadásul így a hátsó kapák is dolgoznak még ott, ahol az elsőket elkezdted kivenni. mikor megfordultál, fordítva, már egyenesedik a gép, elejét lerakni, nagy gáz, mehet hátuélja, mire leér, addigra van erő a gépbe, és had menjen.
ezeken hogy van a helyzetszabályzó, be tudod állítani, hogy mennyit emeljen ki, vagy csak fullra lehet vele kikapni? mert fölösleges fullra kivenni, csak az idő megy vele, és főleg visszaengedéskor szar, már mentél 20 métert, és még mindig levegőbe van a cucc. épp csak annyira kell kivenni, hogy karistolja a földet.
Válasz mtz1221 #7212. hozzászólásáranem kell két karrral forogni, és nem kell rákötni a traktorra a 3 pontra. legfeljebb lánccal lehetne, hogy ne zavarjon be, de nincs az a traktor, ami kiemelne egy ilyen vasat. ne feledd, bejön +1,5 méter, hátra még 5 mázsa a kerekeknek, meg minden másnak, és az elejére meég egy ilyen, hahaha
én így csinálnám meg, ha mindenképp egy körrel akarnék fordulni, hogy előre, ami kitámaszt a vonoródra (ez mindenképp kell, a lehető legelőrébb kellene bekötrni, hogy ráterheljen a traktorra), ebbe munkahengert raknék, ugyan arra a körre kötném, amivel a hátulját emelném ki, úgy, hogy ezt a munkahenegrt kifelé kell akkro nyomni, és betöri a piros csuklópontnál a vonórudat. a vonórúdnak a piros pontban mindenképp fordulnia kell, nem lehet merev, így lehet egyébént is csak súlyt átterhelni a gépre.
Válasz hashtag #7210. hozzászólásáraAzt csak valami klippszes munkahengerekkel tudja megoldani. Meg az sem ártana ha rálenne kötve a traktor 3. pontjára, mert meglehet bacni ha 2 karral kell forogni minden végén.
Válasz mtz1221 #7206. hozzászólásáraAz, hogy kitört a traktor, az a túl nedves talaj miatt van, mert volt ahol rá is kellett emelnem, mert beásta volna magát. Eljátszom a függesztéssel, lyukakkal. Normális állapotban meg sem moccan oldalra, ezen a problémán túl is léphetünk. Ha az alábbi munkából indulok ki, akkor lesz megoldás ebben a formájában is, úgy látszik ez sem olyan eszköz, amit felakasztok és csak húzom. A félig függesztést elengedem.
Válasz Gandhy #7181. hozzászólásáraErre negvan már a terv fejben, hogy fog kinézni? Mert a kerekek 25 centivel magasabban lesznek mit a kapamező. Hogy vonulni tudjál jó nagyot kell mozdítani ezen a hengeren
Válasz mtz1221 #7206. hozzászólásáraHa jobban belegondolsz, amit írtál, hogy a géppel tartja a gruber elejét, az mégiscsak fontos lenne, mert van egy kis baj az önsúllyal is. Mármint a traktornak jó lenne több, jobban vinné a munkagépet, nem ràngatná meg annyira. Most ha átalakítod vontatottra, akkor végképp lemondasz a súlyponttal való játék jogáról, csak húzni tudod és amennyit bír. Jó, féligfüggesztettben is rátarthatsz, de ha kereket csinál előre akkor annyi neki. A traktorra keréksúlyok fognak keleni, meg minden olyan dolog ami növeli a súlyát. És igen, a henger is tud engedni, akár amiatt is billeghet a dolog.
Válasz Gandhy #7205. hozzászólásáraHa a szárakon átrakod fixbe, megpróbálhatod úgy is hogy a karokat előre lököd, és a támasztóorsóval állítod be a vízszintet. Majd ha vontatott lesz, akkor kell rá az első talajkerék.
Válasz hashtag #7204. hozzászólásáramás lesz ott a gond a jobbra/balra belekapással. most jut eszembe mikor az enyém idekerült, túl lazára volt hagyva a rögtörő rúgója akkor, az is így csinált. Feszesre meghúzva, meg dolgozik úszóban is, ha nem tartatnám az elejét. szerintem nincs neki hátul alul/felül csavar rakva a mélységtartásnál, és külön tud mozogni a gruber a rögtörőtől. Fix lukak ezt meg fogják oldani, valamennyire.
7405 hozzászólás
Hali!
Ki mit javasol mit csinálna ezzel a földdel vetés előtt!
Napraforgó után tárcsázva kombinátorozva és úgy lett búza vetve bele buzát learattúk utána kapott két sor tárcsát úgy ment a télbe most kapott 1hete egy sor tárcsát! De nem olyan jó!
Még kapna egy sor tárcsát utána kombinátort mélyebben és vetés? Vagy grubber lenne jó és utána kombinátor és vetés?
Válasz csabahegeszt #7250. hozzászólásárahttps://www.google.com/search?client=firefox-b-e&q=farmmix
Válasz Ohaza63 #7252. hozzászólásáraAz hogy itt a Tisza az néha jó néha átok. Öntözni a Tiszából nem tudsz mert az ár téren nem tudsz csövet fektetni, meg a gáton sem lehet áthúzni semmit mert ugye azon járnak. A csatorna hálózat a vizügy kezelésében van arról jobb nem beszélni. De amúgy a parasztokkal is sok bajvan, pont most kinlódunk egy okoskával aki be temette a föld végi árkot amit a 2000 res évek elején ásattunk egy haverral. Most hivatták a hivatalba mert meg állt a víz az úton és senki sem tud a földjéhez jutni. Remélem jól meg büntetik.
Válasz Koczka József #7249. hozzászólásáraÜdv Józsi!
Ismerős a helyzet, hogy minden hivatal a másikra mutogat és senki nem vállal felelősséget semmiért, Én is így jártam a csatornáimmal.
Egyébként az , hogy olyan közel van az élővíz az azért sokat javít a föld vízháztartásában és talajvíz ellátottságában
Van egy barátom a szomszédos településen, akinek szoktam vetni, ott feléjük nagy a cégek lineár berendezésekkel locsolnak a Körösökből kiemelt vízzel és nem hagyták tönkre menni a csatorna hálózatot sem, na az ő földjei közel vannak a csatornákhoz, amiben a víz kb. 2 m -errel magasabban van, mint a talajszint.
Nála majd elsüllyed a traktor meg a vetőgép, mert olyan a vizes a talaj, alig tudom húzni.
Ugyanakkor a saját földjeimen meg száguldozok, meg csak porolok.
Ennyit jelent, hogy van talajvíz, legalábbis felénk.
Válasz csabahegeszt #7250. hozzászólásáraFarmix. Ha Miskolc felől mész az első kék épület baloldalt.
Válasz Koczka József #7249. hozzászólásáraJózsi milyen céget is mondtál Emődön?
Válasz Ohaza63 #7248. hozzászólásáraSzia mi elég közel vagyunk a Tiszához és ezért a talajvíz is jobban mozog. Az idén volt 6db kissebb nagyobb árhullám így még van víz a talajban. Nekünk csak a belvíz ami gondot okoz de az szinte minden tavasszal, próbálom a régi melorációs arkokat tisztítani és az átereszeket be csövezni de ez minden évben 300-400 ezer forint és hát nagyon lassú folyamat mert más meg leszarja. De ha nektek meg víz nincs az is ugyan olyan szar helyzet.
Válasz Koczka József #7247. hozzászólásáraSzia Józsi!
Ez szomorú, de ahol meg eltűnt a víz, ott legalább még van a talajban és lesz valamennyi termésed.
Nálunk sem a föld felett, sem a talajban nem nagyon van semmi.
Az őszi vetéseket az a néha, néha lehulló 2-5 mm eső tartja életben, de 10-20 cm után már semmi, pedig a kapások onnan innának.
Nézem az Youtubon az ukrán háborús videókat és a drón felvételeken minden bombatölcsérben csillog a víz.
Itt is jó volna nálunk ilyen vízháztartás, csak bombatölcsérek nélkül.
Válasz Ohaza63 #7246. hozzászólásáraSajnos nállunk az őszi hirtelen le esett nagymennyisegű csapadék leverte a sziket és így nem tud el szivárogni ezért áll a földeken. Ha melegszik a levegő akkor majd el párolog. Ha csendesebb eső lett volna nem lett volna baj vagy ha két nap alatt nem 80 mm esik. 30 ha búzából 12 ha ment ki. Úgy hogy ez az év is jól kezdődik.
Válasz Koczka József #7242. hozzászólásáraAzért ez félelmetes, ijesztő és egyben irigylésre méltó, hogy felétek ennyi víz van.
Én áshatnék, akár 5 méterre, sem találnék vizet.
A földjeim mellett csatornák vannak, az egyik egy meliorációs kb. 3-4 méter mély , de 2012 óta csont száraz, a másik pedig egy régi Maros holtág kb. 6-7 méter mély és évek óta száraz, csak az őzek fekszenek az alján, pedig 2005 ben, amikor elkezdtem gazdálkodni , akkor még gyerekek horgásztak benne és jó nagy kárászokat fogtak.
Tavaly, vagy tavalyelőtt azt ígérte a kormányzat, hogy a vízgazdálkodást átalakítja és megtölti ezeket vízzel, hogy legalább enyhítse a légköri aszályokat, meg valamilyen szinten telítődne a talaj is, de elmaradt ez is, mind sok más.
Régen ezekből a csatornákból töltöttem tele a permetezőmet, majd minden földemre fúrattam 18 méteres kutakat, de 2022-ben az aszályban a környéken elkezdtek öntözni a talajvízből a környékemen 1-2 helyen , a kútjaim is elapadtak.
Pedig Békés Megye északi részén a Körösök, déli részén a Maros és a 7-8 kiszáradt, de meglévő holtága, de tojik erre mindenki, pedig az iskolában is azt tanultuk anno, hogy a Viharsarok az ország éléstára.
Válasz mtz1221 #7244. hozzászólásáraKinek a földjéről beszélsz?
Ezt ma fotóztam.
Saját és szomszédos területek.
Már majdnem a Hortobágyi szikes terület.
Válasz Radocz #7243. hozzászólásáraMégnem is láttam ilyen földet, nemhogy a tulajdonomban legyen. Itt hiába ásnák, nemtudnák belőle halastavat csinálni .
Válasz mtz1221 #7241. hozzászólásáraÉs mi gátol az asasban?
Válasz mocsencsi1 #7240. hozzászólásáraNekem ásni sem kell.
Válasz Radocz #7236. hozzászólásáraTökéletes talaj a vízmegkötő talajművelés kisérletezéséhez.
Én 
ILYENNEL ásnék legalább egy félhektárnyi területet, és jó mélyre.
Válasz Koczka József #7238. hozzászólásáraJó látni, hogy valaki máris komolyan veszi a nak nagy vízmegőrző programját és nagyon nagy mennyiségű vizet betárol és atúl úgy, de úgy megváltozik a klíma, ahogy a zunyijó széndioxid csökkentő programjátul.
Válasz Cajg #7234. hozzászólásáraA gazdabot valamennyire tapasztalt embereknek való, a kezdőknek penetrométer alkalmasabb lehet a leolvasható talajellenállás végett...
Pl. :
https://www.agrogazda.hu/talajvizsgalat_es_tapanyag_elemzes/talajvizsgalat_muszerei/ld-agro_penetrometer_41
Válasz Radocz #7236. hozzászólásáraSzia, kutat ásol? Locsolni akarsz? Itt lesz a veteményes?
Válasz Cajg #7234. hozzászólásáraEgy sima kör acél is megteszi.
Ha bonyolultabb kell, akkor a végére hegeszteni kell egy anyát és kihegyezni.
A másik végére aranyozott fogantyut!
Én ásót is használok.
Válasz Radocz #7080. hozzászólásáraTalaj szelvény 2024 március elején ilyen állapotban volt.
Húsvétkor a tanultak alapján elvégzek egy majdnem szakszerű feltárást.
Amennyiben a nedvesség engedi!
Válasz Cajg #7234. hozzászólásáraÁsó és lapát többet elárul!
Hol lehet venni egyszerű gazdapálcát?
Üdv Mindenkinek
Érdeklődnék a Rotor Hummer nevű gruberral van e valakinek tapasztalata? Köszönöm
Válasz MTZ1221.3 #7228. hozzászólásáraTavajelőt volnàlunk aki nemaratott. Nekünk3.5 átlag kukorica dkc 2t/ha
Syngenta 5t/ha fajtafüggő is Talajállapot.megkéset .gyomirtás agrotechnika. vetőnag .sokszor ellehet b@szni.
Vagyépen rosszidőben lazítózás (túlkorán vagy túlszáraz)
Válasz Praetor #7229. hozzászólásáraBocsi mtz1221.3 nak akartam.
Válasz Praetor #7229. hozzászólásáraTárcsa lazító tárcsa búzatarlóban.
Tavaj tárcsa lazító grúber ment. Ősszel nemtudtuk tárcsázni ezért jött be a grúber.
Két ünnep között csináltam.
Egyébként szárazságban tárcsa lazító reptill szokott menni.
Mindég az aktuális évtől függ.
Szántani viszont csak a kukoricát 25-28cm
Előhántóval. Nagyonsok a szármaradvány!
És mihelyt a kombájn lement a taróról szántumk. Zöldszár jobban bomlik minha hagynánk megszáradni.
Válasz MTZ1221.3 #7228. hozzászólásáraEz talajfüggő. A tavalyi kapások elé 20cm-en grubereztem, és úgy láttam utólag, hogy a naprát ez korlátozta. Felénk erős aszály volt, és számított az, hogy gyorsan tudjon mélyre menni a gyökér (kevesebb küzdéssel), amíg van víz. Ha lett volna csapadék, akkor nem jött volna ki ennyi hátrány a 30cm-es szántásokhoz képest, mert nem szokott, még tárcsa + lazító kombóban sem.
Válasz rtamas76 #7227. hozzászólásáraAz en aljas foldjeimen most sem all a viz, az ih lazitasokon meg igen. Aszalyban sem volt gond. Tavaly elott nekunk jo 2-3x annyi atlag volt, mint az ut masik oldalan (igaz 40q alatti termesekrol beszelunk). Tavaly mutragya nelkul is 2x annyi termesem lett, mint a 45cm melyen lazitozott szomszedomnak. En csak arra figyeltem, hogy a munka minosege legyen megfelelo, ahogyan irtam is.
Attol fuggetlen mashol lehet, hogy kell, de en megvizsgalnam, hogy az adott helyen egyaltalan szukseges e. Mert kozel sem biztos, ehhez viszont asni kell, a trakibol nem derul ki.
Válasz MTZ1221.3 #7226. hozzászólásáraBocsi, hogy beleszólok .
Nálunksemvolt divat a lazítás de kb12-13éve csinálom. A föld montha nemis ugyanaz lenne. Jobban tűri a szárazságot,belvizünk soha nincs .van olyan táblám ami 10évből 7szer volt. Szolgáltatunk is régi kuncsaftoknak sohanemkell lazítózni!
Ősszel kukorica betakarítás után a miénket bármikor tudjuk csinálni még az övékében tocsog a víz! Ha nemmegy le a víz akkor a gyökérsem megy le!
153 multimaster csak korcsolyázik a tetején!
Válasz gyorfy10 #7178. hozzászólásáraVan ertelme olyan melyen menni? Szerintem tok felesleges. Nalunk 30eve biztosan nem volt 30cm-tol melyebben lazítás es koszoni jol van minden noveny. Azert irtam azokat a tipusokat, mert azok hasznalhatoak ugyis. Szerintem a lenyeg, hogy a kritikus szelvenyben (ami a kultur novenynek kell, nem a szantashoz szokott szemnek) rog es hasab mentes finom munka legyen illetve megfelelo lazultsag. A tobbit a termeszet megoldja.
Persze lehet mashol van ertelme, nem altalanosan irom, de ott mar biztosan a koltseg hatekonysag mashogy jon ki.
Válasz .Feco. #7223. hozzászólásáraMeg a drága pénzért vett keverék,úgysem kel ki.
Válasz .Feco. #7223. hozzászólásáraNekem jó!
Válasz barazdabetyar. #7222. hozzászólásáraNem, nem jó. Ahogy a jó istálló trágya sem ugyanaz mint agy kupac bûzölgő xar, ugyanúgy egy gyomos tábla semmiképp sem vehető egy kalap alá egy jól összeválogatott takaronoveny keverékkel! A másodikban minden komponensnek megvan a saját szerepe, célja, ideje, és ahhoz és az igényeihez van beállítva a mennyisége és az egyenletesen elosztva az egész területen! Az első meg csak nő mint a dudva, függetlenül hogy kell-nem kell, jó nem jó, kifagy vagy sem, ne hozzon magot ne nyomja el a szomszédait, akkor kelljen, akkor haljon amikor kell, ahogy kell, és mindezt egyenletesen mindenhol… ezt gyomnoveny nem tudja…
Válasz envagyok2 #7219. hozzászólásáraNem a főnövény közt ,gondoltam mindenkinek világos.Betakarítás után,jó zöldtrágya.
Válasz envagyok2 #7215. hozzászólásáraMint a nyugati. De szerintem ha a hagyományos is át van csapva erő/helyzetszabályozásra, az is ott már mozdúl felfelé.
Válasz envagyok2 #7218. hozzászólásáraDehogynem, tartja, azzal nincs baj. A beállítás, eltökölök vele.
Válasz barazdabetyar. #7203. hozzászólásáraén inkább azt mondanám, hogy amíg nem hoz magot, addig nem szopattad le magad a következő évekre előre is, merthogy ez az év már elment. láttam én már olyan kukoricát, ami lazultságot megőrző gyomtengerből próbált meg kijönni, térdig sikerült is neki eljutni, aratni nem kellett.
Válasz Gandhy #7205. hozzászólásáraköss föl egy láncot a grubber elejére, amit látsz a kabinból, olyan hosszra, ahol vízszintes, és látod, hogy éri a földet, húzod vagy lóg... de ha beállítod az elején a mélységet, akkor az elmegy a traktoron? nem tart a helyzetszabályzó, vagy miért? ha első nap be van állítva a gép, akkro ahhoz hozzá se kell többet nyúlni.. de tény, hogy a vontatott gép sokkal szebben siklik, mint a függesztett.
Válasz hashtag #7208. hozzászólásárapersze, az hülyeség az első támkerék, se értelme, se haszna.
Válasz Gandhy #7211. hozzászólásáranem kell azt elengedni, meg lehet csinálni, de gondolkodni azt kell rajta. érdemes, főleg a lezáró hengerek miatt, én semmi pémzér nem adnám föl a gumikerekes visszazárást. ott a keréknyomással hatalmasat lehet játszani. szóval csináld csak meg, billegni úgy is fog a vas, egész addig, amíg a földet ki nem vasalod alaposan, és évek alatt egyenletes mélységbe megjárod, akkor majd kisimul. hosszabb lenne, rosszabb lenne vele a forduló, most lehet megúszod 3 dülővel, akkor 6-7, vagy auto komrány, de amiért leginkább megéri, hogy úgy csinálnám, hogy a tiger féle terra pakkot, vagy minek hívják, a gumikerekek után kapcsolható vashengersort hozzá lehessen capni, vagy nyilván azt lekoppintani. oda föl lehessen venni, szállításkor meg felfordítani, nyilván nem utána vontatni. nyáron, repce alá dolgozva sokkal jobban visszazár, sokkal nagyobb a biztonság. mint a sima gumikeréksorral.
jah, gumikeréksor. én úgy csinálnám, hogy a szélső két kerékre ki lehessen emelni szállításkor, forduláskor, egyrészt nem gyurmázik, másrészt 10 kerekről leverni az 5 cm sarat vonulás előtt, hát a kisfaszom. márpedig 10 ekkora kerék egy pórkocsi sarat visz magával, kettő még elmegy, pláne ha gyorsan meghúzod, arról mindenfelé szétszórja, de 10 az kva sok.
Válasz mtz1221 #7212. hozzászólásárajah, meg még egy kérdés, ennél a vonószár hogy van, a hidraulika hogy dolgozik, olyan mint a 80-as, hogy munkahelyzetbe mereven tartja, tehát nem úszózik, fölfelé se tud emelkedni, avgy olyan mint a nyugati gépek, hogy munkahelazetbe fölfelé tud mozdulni. mert ha merev, akkor a kengyelnél a hosszú lyukba kell tenni, de ha munkahelyzetbe tud fölfelé mozdulni a vonószár, akkro a fix lyukba, vagy le kell határolnia hosszú lyukat.
Válasz mtz1221 #7212. hozzászólásárade nem rossz az a két kar használat, gondolj bele, először ráböksz a helyzetszabályzóra, emelje ki a beállított értéket, mittomn 15-20 cm-t, ezzel kioldja a diffit, elejét kiveszi, közbe ráböksz elkezdi kiemelni a seggét, meg már fordulsz, mire a segge is elkezd fordulni, már ki van véve a földből, nem kerersztbe húzod. ráadásul így a hátsó kapák is dolgoznak még ott, ahol az elsőket elkezdted kivenni. mikor megfordultál, fordítva, már egyenesedik a gép, elejét lerakni, nagy gáz, mehet hátuélja, mire leér, addigra van erő a gépbe, és had menjen.
ezeken hogy van a helyzetszabályzó, be tudod állítani, hogy mennyit emeljen ki, vagy csak fullra lehet vele kikapni? mert fölösleges fullra kivenni, csak az idő megy vele, és főleg visszaengedéskor szar, már mentél 20 métert, és még mindig levegőbe van a cucc. épp csak annyira kell kivenni, hogy karistolja a földet.
Válasz mtz1221 #7212. hozzászólásáranem kell két karrral forogni, és nem kell rákötni a traktorra a 3 pontra. legfeljebb lánccal lehetne, hogy ne zavarjon be, de nincs az a traktor, ami kiemelne egy ilyen vasat. ne feledd, bejön +1,5 méter, hátra még 5 mázsa a kerekeknek, meg minden másnak, és az elejére meég egy ilyen, hahaha
én így csinálnám meg, ha mindenképp egy körrel akarnék fordulni, hogy előre, ami kitámaszt a vonoródra (ez mindenképp kell, a lehető legelőrébb kellene bekötrni, hogy ráterheljen a traktorra), ebbe munkahengert raknék, ugyan arra a körre kötném, amivel a hátulját emelném ki, úgy, hogy ezt a munkahenegrt kifelé kell akkro nyomni, és betöri a piros csuklópontnál a vonórudat. a vonórúdnak a piros pontban mindenképp fordulnia kell, nem lehet merev, így lehet egyébént is csak súlyt átterhelni a gépre.
Válasz hashtag #7210. hozzászólásáraAzt csak valami klippszes munkahengerekkel tudja megoldani. Meg az sem ártana ha rálenne kötve a traktor 3. pontjára, mert meglehet bacni ha 2 karral kell forogni minden végén.
Válasz mtz1221 #7206. hozzászólásáraAz, hogy kitört a traktor, az a túl nedves talaj miatt van, mert volt ahol rá is kellett emelnem, mert beásta volna magát. Eljátszom a függesztéssel, lyukakkal. Normális állapotban meg sem moccan oldalra, ezen a problémán túl is léphetünk. Ha az alábbi munkából indulok ki, akkor lesz megoldás ebben a formájában is, úgy látszik ez sem olyan eszköz, amit felakasztok és csak húzom. A félig függesztést elengedem.
Válasz Gandhy #7181. hozzászólásáraErre negvan már a terv fejben, hogy fog kinézni? Mert a kerekek 25 centivel magasabban lesznek mit a kapamező. Hogy vonulni tudjál jó nagyot kell mozdítani ezen a hengeren
Válasz hashtag #7208. hozzászólásáraRáéreztél, percre pontosan backi.
Válasz mtz1221 #7206. hozzászólásáraHa jobban belegondolsz, amit írtál, hogy a géppel tartja a gruber elejét, az mégiscsak fontos lenne, mert van egy kis baj az önsúllyal is. Mármint a traktornak jó lenne több, jobban vinné a munkagépet, nem ràngatná meg annyira. Most ha átalakítod vontatottra, akkor végképp lemondasz a súlyponttal való játék jogáról, csak húzni tudod és amennyit bír. Jó, féligfüggesztettben is rátarthatsz, de ha kereket csinál előre akkor annyi neki. A traktorra keréksúlyok fognak keleni, meg minden olyan dolog ami növeli a súlyát. És igen, a henger is tud engedni, akár amiatt is billeghet a dolog.
Válasz Gandhy #7205. hozzászólásáraHa a szárakon átrakod fixbe, megpróbálhatod úgy is hogy a karokat előre lököd, és a támasztóorsóval állítod be a vízszintet. Majd ha vontatott lesz, akkor kell rá az első talajkerék.
Válasz hashtag #7204. hozzászólásáramás lesz ott a gond a jobbra/balra belekapással. most jut eszembe mikor az enyém idekerült, túl lazára volt hagyva a rögtörő rúgója akkor, az is így csinált. Feszesre meghúzva, meg dolgozik úszóban is, ha nem tartatnám az elejét. szerintem nincs neki hátul alul/felül csavar rakva a mélységtartásnál, és külön tud mozogni a gruber a rögtörőtől. Fix lukak ezt meg fogják oldani, valamennyire.