Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak651 FtBenzin árak635 FtEUR412.2 FtUSD400.32 FtCHF438.4 FtGBP488.28 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Praetor #3190. hozzászólásáraHungexpón figyeltem tavaly a Sola Prosem vetőgépét minden direktvetős cuccal felszerelve, most nem találok képet a neten erről, de ezen láttam csak egy dolgot ami megfogott.
Mégpedig egy nagyon keskeny vésőkést ami a sor elővágó yetter és a sávtisztítók után van elhelyezve a magárok nyitó tárcsa párok előtt. Ezzel szerintem működne taposott pl kombájn nyomában is a vetés gond nélkül.
Facebook csoportban olvastam az NPK műtrágyázással kapcsolatban.
Itt tudunk róla beszélni?
Őszi vs tavaszi npk kijuttatás.
Van aki az őszire van aki a tavaszira vetéssel egymenetbenre esküszik.
Mi jópár éve az őszit preferáljuk, de írtad hogy az ősszel kitett p és k lekötődik tavaszra.
Viszont a vetőgépes kijuttatással pedig nem nagyon találkozik az 5-8 centire vetett mag a mellé tett és 3-4 centire rakott műtrágyával.
Válasz Mézga #3197. hozzászólásáraLáttad amit MF-es vett????
Az ukrán direktvetőt!
Ebből a 3,6 méteres valami 7 milla körül van, vetőmag és műtrágya adagolós, amolyan greatplains koppintás, de tök jól néz ki!
Egy nem teccik rajta, a viszonylag kicsi magtartály illetve műtrágya tartály, de hát az akár nagyobbítható is, meg arra a kis területre megoldható az aprólékosabb tankolás is talán.
Válasz Praetor #3190. hozzászólásáraVan eléggé nagy kocsinyomás de szerintem lenne itt gond bizonyos pályákon főleg ha keményedik a teteje. Az üzem területeinek nagyrészét így nem merném elvetni, talán még akkor sem ha lenne egy full direktvető masínám.
Azért mondom, hogy ha ilyen helyzetbe kerülünk tavasszal sekélyebbre veszem a stripcat-et, mondjuk úgy 15-20centi közé csak, nem kapkodva de időben meghúzzuk a sávokat aztán lesz mibe vetni. Így viszont csak egy gépel tudok dolgozni amiben az RTK van, végülis 3-400 hektárt a 8 sorossal el lehet vetni elég gyorsan csak már ez is régi(2003), meg a monosem is(2002) utóbbi szokta vetni napraforgót, másik a kukoricát végén meg szóját, illetve most szója helyett cirok lesz jövőre gyomírtási problémák végett(parlagfű)
lesz még biztos november másfelén jó idő, addigra elszivalkodik a lehullott eső, feltéve ha nem duplázódik meg 100mm-re... és akkor tudok még cultussal majd vakarózni szerintem, meg ha jönnének fagyok annak elején is egykét pár nap míg nem fagy keményre addig is meg lehet szorítani majd...
Azt láttam, hogy a csökkentett gyökérzónás művelésnél(striptill) semmilyen terméskiesést nem okoz az, hogy nincs teljes keresztmetszetben lazítva a gyökér zóna, hanem csak a vetősorok alatt keskenyen, szóval talán még jobb terméseim is voltak idén a sávos tábláimon de legalább olyanok mint a nehézkultis alapművelés esetében vagy szántásos pályán, így akár rekord közeli eredmények is jönnek ami fontos mert valamiből megkell lenni, fenntarthatóan fejlődni, terület inkább csak csökken, létszám megvan meg kell is mert állattartás is van illetve terményszárító tisztító, de mindig megérezzük ha gyenge hozam volt valamiből, hiányzik a kiesett mennyiség az a helyzet, így nem lehet kockáztatni teljes felületen.
Válasz MrPoke #3179. hozzászólásáraSzépen müködik nálad a forgatásnélküli talajmüvelés
De egyet elárulhatnál: Hogyan érted el, hogy a "debilek" ne futkossanak keresztül kasul a területeiden???????
Én is csinálnám de az említett probléma miatt nem lehet. Parcella mellettt ott van 5 m széles út, ő akkor is a parcellán megy, mert ott jobb a talaj. Másik parcellán ugyan úgy az út mellett jártak a területemen 40 ha kukorica betakarítását mind a területemen keresztül ment. Pedig itt az út abszolut nagyon is jó gödör és kátyu mentes.
Válasz MrPoke #3192. hozzászólásáraVégülis 150 hektár őszi vetésre egy 4 méteres is tökéletesen elég és akkor a gigante kistesója a DP400 jó lehet de szerintem az is vagy 12milla akkor nemde!?!?!?!?
Kalászost lazán vetnék így direktbe de kukoricánál nagyon félnék, hogy komoly hozam csökkenést eredményezne, napraforgónál szintén...
Válasz MrPoke #3192. hozzászólásáramég az esők előtt a szántósok nem tudtak szántani a búzák alá. volt egy föld amit már 4 éve csak lazítottam, most visszavették. úgy ment bele az eke, mint kés a vajba
Kukoricat matermact vetőgéppel vetem, egyedi tömörítővel. és idén kap előre egy hullámos tárcsát.
Azért más ám az mikor már több éve csak a talaj felszíne van kapargatva. Itt az agyagos szikbe is úgy szalad már bele a vetőgép, ahogy kell, nem cserepesedik. Kemény az alja traktor nem süllyed.
Tavaly 6200-al vetettem a gabonákat, és mivel minden a tanya mellet van bejártam tankolni a mintilles takarónövényes táblán át. Vagy 8* egy nyomon. Nem látszott meg a kukoricán, hogy hol volt széttaposva a föld. Azóta engem nem érdekel ha kemény a talaj. Csak az a fontos a mag kemény talajon legyen és viszonylag lazább talaj borítsa. Hogy ezt most egy sor rövidtárcsával, vagy csak egy hullámos elővágóval érem el nem számít....
Persze ehez kell vagy 3-4 es sekély talajművelés, hogy az altalajban kialakuljanak a csatornák. Ezeket nem lehet széttaposni, nem mossa össze az eső stb... mint egy 40cm-re megvakart földet......
Válasz szanberg #3189. hozzászólásáraIgen, ha sok a szármaradvány marad tavaszra, akkor az gond lehet sávtisztító nélkül, de amit felsoroltál vetőgépet, azzal minddel el tudnál vetni szerintem.
Búza után felénk egy Kverneland Optima minden különösebb nélkül beleteszi a magot akárhová. A magárok visszazárás volt csak gond a teljes direktvetésnél, amikor későn lett kitotálozva a búza árvakelés. Ha időben volt, akkor tökéletes volt. De ha egy sor rövidtárcsát tudsz neki adni tavasszal, akkor a szármaradvány sem lenne gond.
Az optima kocsinként 129kg, a vázat ráterhelve lehet emelni még kb 100kg-al. A monosem és a maxima kocsik tömege is hasonló, ha jól emléxem, és kicsit megfeszítve a rugókat szerintem elfogadható szinten tenné bele a magot.
Válasz Praetor #3188. hozzászólásáraDe nem tudok mivel belevetni, nincs direktvető masína, egy Maxima van meg egy monosem és a területek nagyrésze kukorica tarló.
Válasz szanberg #3184. hozzászólásáraHa tavasszal megszurkálod a táblákat gazdabottal, akkor lehet, hogy sok terület kellően lazultnak találsz, és elhagyhatod a sávozást is. Kicsivel több nitrót adsz neki, és lehet, hogy különbséget sem fogsz látni a terméseredményekben.
Válasz MrPoke #3179. hozzászólásáraNa nézegettem, Gaspardo Gigante 6 méteres van!
Annak a vetéstechnikája/képessége ugyan az mint a Tiédnek, csak nagyobb üzemi ahogy látom.
Bár az árára kíváncsi lennék, tavaly hungexpón valaki állított ki ilyet úgy emlékszem.
Válasz Dns8 #3183. hozzászólásáraNem akarok. Ekéket 2 éve benőtte a gaz, rendbe kéne tenni őket hozzá meg amúgy is lassú munka, kínlódás, inkább majd kínlódunk máshogyan...
Bajban leszünk azt érzem.
Egy tört napra való kukorica aratás is maradt még, de ami a nagyobb gond, hogy van párszáz hektár talajmunka amit el kellene végezni és esett kb. 42 mm.
Olyan sár van tőle hogy ihajj, tegnap néztem kukorica tarlót mélyen átázott, nemtudom mikor bírunk rámenni...
Van B-terv ha esetleg így maradna az idő/állapot aztán meg kifagyunk vagy valami, a sávművelővel tavasszal is tudunk jó munkát végezni csak egy gépre ez sok terület ám, főleg hogy aztán ezzel kell elvetni is majd ezeket, hát kíváncsi leszek...
Válasz MrPoke #3179. hozzászólásáraNem néz ki rosszul!
Annyit azért észrevenni, hogy nem teljesen folytonosak a búza sorok, gondolom csakcsak felugrik a csoroszja időnként ahol sok szárat kap aztán ott a magok lehelyezése is romlik.
Szerintem mindenre jó lenne ráhúzni előtte az aprító hengert úgy vetni a direktvetővel szépen.
Visszatérve a direkt vetésre nincsenek fotóid munka közbenről?
Mennyire bír talajba hatolni a csoroszlya meg ilyesmi.
Ha nem bírok semmivel feljebb menni termésben akkor átállok ilyen vetéstechnikára búza esetében, aztán le lesz ejtve az egész maradunk 5 tonnás szinteken, szükséges rossz minőségben a vetésforgóban...
Válasz kis Zombi #3173. hozzászólásáraNekem traktorral jó elhordani van földem ami párszáz méterre van tőlük.
Amit én hoztam most az fínom liszt volt amúgy.
A kalcit nem mindig azonos szemcseméretet szállít. Tavaly finom apró anyagot küldtek, idén sokkal durvábbat. Volt benne 2 mm feletti méret, és kevesebb volt a finom lisztszerü anyag.
Válasz MrPoke #3171. hozzászólásáraMondom terraalco-t szórtunk ki, megy még felénk a vulcan agros cucc, ikr a kalcifertet tolja bár ez drága de 8% nitró is van benne, meg most timacból kivállt emberek is tolnak egy új céget, azthiszem Milagro a neve, komoly jó palettájuk néz ki korrekt piacképes árakon...
Annyi, hogy a szalonnai talajjavító nekem itt van a számba, hiszen a szomszéd falu...sőt a kőbánya tulajdonosa cimborám, onnan is lenne direktbe anyag nemcsak a kalcittól...
Válasz szanberg #3168. hozzászólásáraHA gyorsan akarsz Ca-t növelni akkor minél apróbb szemcseméretű granulált kalcium-karbonát ot kellene kirakni 3-4q az kb 2 évi szinten tartja a talajod, aztán lehet megint adagolni. Nem is vészes az ára.
Saját földre mehet a nagyobb szemcseméret ha megoldod a kijutatástt.
Válasz szanberg #3169. hozzászólásáraAkkor azok eléggé savanyú talajok.
Nálunk a kötött réti agyagtalajok 4,8-5,5 ph között vannak. Már 2x tettünk rájuk terracalco-t.4-5 mázsát hektáronként, és észrevenni a növényeken.
Válasz 4964 #3166. hozzászólásáraPrémium, sűrű nehéz tömény lombtrágyákat használtam én is, pl Tuttoferti, Biolchim, Timac agro, bár volt mikor csak genezis olcsó anyag jutott rá, de egyszer mikor egy 8 hektáros táblám adott 85mázsát hektáronként, az pl akkor pont semmit nem kapott... és harmadfok exotic volt, havertól hoztam kipróbálni mégis milyen a habitusa...
Szóval a fene tudja, szerintem nem ezeken múlik...
Válasz 4964 #3159. hozzászólásáraRégen sokat foglalkoztam tápanyagos kérdésekkel, igazából nitrogén hiány volt majdnem mindig, gondolom azért is mert kukorica után szántottunk csak, minden más forgatás nélkül ment illetve 10hektárról hordunk le kb minden évben szalmát csak a jószág állomány miatt, azt is mindig máshonnan, minden más vissza van szecskázva a földbe, illetve ezek a földek elég szegényesek, gyenge nitrogén ellátó képességgel bírnak...
Kálium mindenhol volt bőven, levélanalízis után is nemcsak talajmintákban, foszfor is korrekt minőségben adódott, igaz azt tizenéven keresztül gyakorlatilag minden kultúra elé szórtunk minden évben, lehet, hogy egyfajta feltöltöttség is volt akkoriban. Jövőre újra beleakarok futni hasonló dolgokba, ránézni komoly szinten a tápanyag kérdésre, valamint ami tuti, hogy probléma az a 4-4,5-jobb esetben 5-ös p.H-k...
Idén próbáltunk mészkő lisztet is szórni, ment ki 4q/ha terracalco, tavasszal a striptilles tábláimnál front tartályból kalcifertet akarok sávba tolni lokálisan töményen oda összpontosítva gyökérzónába, meg ha közben kiméri a földeket a mészkőporos talajjavítót akarok kijuttatni nagyobb felületen is.
Búza 250 DAP, 100l nitrosol most ősszel, jó időzített vetés, szép pontos kelés, nem túl fejlett de eléggé megbokrosodott jelenlegi állapot, semmi hiánytünet, szép állomány.... amit most látunk, tehát jó az indulás, van mire alapozni...
Válasz szanberg #3162. hozzászólásárayarás lombtrágya de nem vészes árban van,
korábban nálunk is gyengék voltak a réz ellátottságok és az a hozamokon is látszott.
Sok cég lombtrágyája víz állagú de lehet annyit is ér. A gramitrel vagy 17-18 kiló a 10 liter és sűrű massza állagú. 1,5 liternél nem is szoktam többet egyszerre fújni hektáronként mert berakódik tőle a csepegésgátló membrán.
Válasz 4964 #3159. hozzászólására250 DAP lett alá tolva.... de régebben is 2-2,5q map vagy dap vagy bármi más is mert sokminden ki volt próbálva.
A vicc az, hogy valamelyik éven nem ment ki semmi csak 1 mázsa pétisó ősszel de legalább olyanok voltak a búzák mint máskor...
Egy kis itt-ott minőségű repce árvakelésen kívül tömeges gyomosodás nincsen, igaz szerettem volna ősszel gyomírtani mint régen, mert 10 éve mindig toltuk ezt, csak most a szárító miatt felborul minden...
Fog kapni kora tavasszal mangán-molibdén es lombtrágyát keserűsóval együtt, ez utóbbiból vagy háromszor akarok rátolni , bár nem ezt érzem a megváltásnak, inkább csak megnyugtatásképpen, és nem is drága hehe
gramitrelt nem ismerem azt sem tudom mi megmondom őszintén....
Ja igen, gyomírtáskor gombázni is fogok, árpán pl láttam szeptóriát itt ott nagyon kis mértékben a múltkor, ha arra kedvező idő lesz a tavaszon biztos, hogy lesz gond vele annak aki nem védekezik.
Válasz 4964 #3159. hozzászólásáraHát én ahogy most átnéztem a levélmintákat, annyi jött le, hogy kénből 2* annyi kell a búzának. Ez lehet egy ok. Foszfor, réz ugyanaz.
Válasz MrPoke #3156. hozzászólásáraA kukoricának 3-4x akkora a gyökérzete mint a búzának. Ha a talajvíz nincs túl mélyen nyáron akkor a relatív alacsony tápanyag koncentráció esetén is tud tápanyagot felvenni a kukorica a nagy gyökérzete miatt.
A nyári melegben több tápanyag is szabadul fel a humuszból ha van kellő nedvesség.
Válasz szanberg #3154. hozzászólásáraHa a kukorica jó a búza meg kevésbé akkor a foszfor és a réz lehet a gond.
220kg dap az alapművelés előtt, őszi gyomirtás,
Tavasszal 2 strobis lombvédelem. 1x ősszel 2x tavasszal 1,5 l gramitrel lombtrágya keserűsóval. Ennyi kb.
Válasz szanberg #3154. hozzászólásáraVan egy haver ott nem messze aki ugyanebben szenved. Kukorica jó, de gabonát nem tud termelni. Ki fogjuk nyomozni, mi az ami ezt okozza :) Biztos valami tápelem hiány lesz.
7405 hozzászólás
Válasz Praetor #3190. hozzászólásáraHungexpón figyeltem tavaly a Sola Prosem vetőgépét minden direktvetős cuccal felszerelve, most nem találok képet a neten erről, de ezen láttam csak egy dolgot ami megfogott.
Mégpedig egy nagyon keskeny vésőkést ami a sor elővágó yetter és a sávtisztítók után van elhelyezve a magárok nyitó tárcsa párok előtt. Ezzel szerintem működne taposott pl kombájn nyomában is a vetés gond nélkül.
Válasz szanberg #3200. hozzászólásáranem láttam
Válasz Becő #3202. hozzászólásáraHát ha a gigante 30 millió akkor ez 40 felett biztosan....
de most nem is ez a kérdés, tavasszal kukorica napraforgó vetése...
Válasz szanberg #3200. hozzászólásáraItt van ami teljesíti a kívánalmaid.
Válasz MrPoke #3192. hozzászólásáraSzia,
Facebook csoportban olvastam az NPK műtrágyázással kapcsolatban.
Itt tudunk róla beszélni?
Őszi vs tavaszi npk kijuttatás.
Van aki az őszire van aki a tavaszira vetéssel egymenetbenre esküszik.
Mi jópár éve az őszit preferáljuk, de írtad hogy az ősszel kitett p és k lekötődik tavaszra.
Viszont a vetőgépes kijuttatással pedig nem nagyon találkozik az 5-8 centire vetett mag a mellé tett és 3-4 centire rakott műtrágyával.
Akkor melyik is lenne az ideálisabb ?
Válasz Mézga #3197. hozzászólásáraLáttad amit MF-es vett????
Az ukrán direktvetőt!
Ebből a 3,6 méteres valami 7 milla körül van, vetőmag és műtrágya adagolós, amolyan greatplains koppintás, de tök jól néz ki!
Egy nem teccik rajta, a viszonylag kicsi magtartály illetve műtrágya tartály, de hát az akár nagyobbítható is, meg arra a kis területre megoldható az aprólékosabb tankolás is talán.
Válasz Praetor #3190. hozzászólásáraVan eléggé nagy kocsinyomás de szerintem lenne itt gond bizonyos pályákon főleg ha keményedik a teteje. Az üzem területeinek nagyrészét így nem merném elvetni, talán még akkor sem ha lenne egy full direktvető masínám.
Azért mondom, hogy ha ilyen helyzetbe kerülünk tavasszal sekélyebbre veszem a stripcat-et, mondjuk úgy 15-20centi közé csak, nem kapkodva de időben meghúzzuk a sávokat aztán lesz mibe vetni. Így viszont csak egy gépel tudok dolgozni amiben az RTK van, végülis 3-400 hektárt a 8 sorossal el lehet vetni elég gyorsan csak már ez is régi(2003), meg a monosem is(2002) utóbbi szokta vetni napraforgót, másik a kukoricát végén meg szóját, illetve most szója helyett cirok lesz jövőre gyomírtási problémák végett(parlagfű)
lesz még biztos november másfelén jó idő, addigra elszivalkodik a lehullott eső, feltéve ha nem duplázódik meg 100mm-re... és akkor tudok még cultussal majd vakarózni szerintem, meg ha jönnének fagyok annak elején is egykét pár nap míg nem fagy keményre addig is meg lehet szorítani majd...
Azt láttam, hogy a csökkentett gyökérzónás művelésnél(striptill) semmilyen terméskiesést nem okoz az, hogy nincs teljes keresztmetszetben lazítva a gyökér zóna, hanem csak a vetősorok alatt keskenyen, szóval talán még jobb terméseim is voltak idén a sávos tábláimon de legalább olyanok mint a nehézkultis alapművelés esetében vagy szántásos pályán, így akár rekord közeli eredmények is jönnek ami fontos mert valamiből megkell lenni, fenntarthatóan fejlődni, terület inkább csak csökken, létszám megvan meg kell is mert állattartás is van illetve terményszárító tisztító, de mindig megérezzük ha gyenge hozam volt valamiből, hiányzik a kiesett mennyiség az a helyzet, így nem lehet kockáztatni teljes felületen.
Válasz MrPoke #3179. hozzászólásáraSzépen müködik nálad a forgatásnélküli talajmüvelés
De egyet elárulhatnál: Hogyan érted el, hogy a "debilek" ne futkossanak keresztül kasul a területeiden???????
Én is csinálnám de az említett probléma miatt nem lehet. Parcella mellettt ott van 5 m széles út, ő akkor is a parcellán megy, mert ott jobb a talaj. Másik parcellán ugyan úgy az út mellett jártak a területemen 40 ha kukorica betakarítását mind a területemen keresztül ment. Pedig itt az út abszolut nagyon is jó gödör és kátyu mentes.
Válasz szanberg #3196. hozzászólásáraa 3 méteres is több
Válasz MrPoke #3192. hozzászólásáraVégülis 150 hektár őszi vetésre egy 4 méteres is tökéletesen elég és akkor a gigante kistesója a DP400 jó lehet de szerintem az is vagy 12milla akkor nemde!?!?!?!?
Kalászost lazán vetnék így direktbe de kukoricánál nagyon félnék, hogy komoly hozam csökkenést eredményezne, napraforgónál szintén...
Válasz MrPoke #3192. hozzászólásáramég akartam kérdezni, hogy majd az új gabonavetőgéppel tervezel műtrágyát is kirakni a sorra?
Válasz MrPoke #3192. hozzászólásáramég az esők előtt a szántósok nem tudtak szántani a búzák alá. volt egy föld amit már 4 éve csak lazítottam, most visszavették. úgy ment bele az eke, mint kés a vajba
Azért ez nem rossz cuccos...
https://www.youtube.com/watch?v=_NjNCxWvrag
Válasz szanberg #3185. hozzászólásáraA 6m es gigante ára 30mFt körül lehet valahol újjonan.
Kukoricat matermact vetőgéppel vetem, egyedi tömörítővel. és idén kap előre egy hullámos tárcsát.
Azért más ám az mikor már több éve csak a talaj felszíne van kapargatva. Itt az agyagos szikbe is úgy szalad már bele a vetőgép, ahogy kell, nem cserepesedik. Kemény az alja traktor nem süllyed.
Tavaly 6200-al vetettem a gabonákat, és mivel minden a tanya mellet van bejártam tankolni a mintilles takarónövényes táblán át. Vagy 8* egy nyomon. Nem látszott meg a kukoricán, hogy hol volt széttaposva a föld. Azóta engem nem érdekel ha kemény a talaj. Csak az a fontos a mag kemény talajon legyen és viszonylag lazább talaj borítsa. Hogy ezt most egy sor rövidtárcsával, vagy csak egy hullámos elővágóval érem el nem számít....
Persze ehez kell vagy 3-4 es sekély talajművelés, hogy az altalajban kialakuljanak a csatornák. Ezeket nem lehet széttaposni, nem mossa össze az eső stb... mint egy 40cm-re megvakart földet......
Válasz szanberg #3189. hozzászólásáraVagy a fagyon egy nehéztárcsa. Tavasszal meg egy rt vagy egy jobb kombi.
Válasz szanberg #3189. hozzászólásáraIgen, ha sok a szármaradvány marad tavaszra, akkor az gond lehet sávtisztító nélkül, de amit felsoroltál vetőgépet, azzal minddel el tudnál vetni szerintem.
Búza után felénk egy Kverneland Optima minden különösebb nélkül beleteszi a magot akárhová. A magárok visszazárás volt csak gond a teljes direktvetésnél, amikor későn lett kitotálozva a búza árvakelés. Ha időben volt, akkor tökéletes volt. De ha egy sor rövidtárcsát tudsz neki adni tavasszal, akkor a szármaradvány sem lenne gond.
Az optima kocsinként 129kg, a vázat ráterhelve lehet emelni még kb 100kg-al. A monosem és a maxima kocsik tömege is hasonló, ha jól emléxem, és kicsit megfeszítve a rugókat szerintem elfogadható szinten tenné bele a magot.
Válasz Praetor #3188. hozzászólásáraDe nem tudok mivel belevetni, nincs direktvető masína, egy Maxima van meg egy monosem és a területek nagyrésze kukorica tarló.
Válasz szanberg #3184. hozzászólásáraHa tavasszal megszurkálod a táblákat gazdabottal, akkor lehet, hogy sok terület kellően lazultnak találsz, és elhagyhatod a sávozást is. Kicsivel több nitrót adsz neki, és lehet, hogy különbséget sem fogsz látni a terméseredményekben.
Válasz Tom250 #3186. hozzászólására
Erről a vetőgépről mi a véleményetek?
VIDEÓ
Egy ehhez hasonlót gondoltam építeni egy régi csúszó csoroszlyás vetőgépből , csak fix kapákkal, esetleg négy sorba elosztva.
Válasz MrPoke #3179. hozzászólásáraNa nézegettem, Gaspardo Gigante 6 méteres van!
Annak a vetéstechnikája/képessége ugyan az mint a Tiédnek, csak nagyobb üzemi ahogy látom.
Bár az árára kíváncsi lennék, tavaly hungexpón valaki állított ki ilyet úgy emlékszem.
Válasz Dns8 #3183. hozzászólásáraNem akarok. Ekéket 2 éve benőtte a gaz, rendbe kéne tenni őket hozzá meg amúgy is lassú munka, kínlódás, inkább majd kínlódunk máshogyan...
Válasz szanberg #3182. hozzászólásáraSzántani kell nincs mese
Bajban leszünk azt érzem.
Egy tört napra való kukorica aratás is maradt még, de ami a nagyobb gond, hogy van párszáz hektár talajmunka amit el kellene végezni és esett kb. 42 mm.
Olyan sár van tőle hogy ihajj, tegnap néztem kukorica tarlót mélyen átázott, nemtudom mikor bírunk rámenni...
Van B-terv ha esetleg így maradna az idő/állapot aztán meg kifagyunk vagy valami, a sávművelővel tavasszal is tudunk jó munkát végezni csak egy gépre ez sok terület ám, főleg hogy aztán ezzel kell elvetni is majd ezeket, hát kíváncsi leszek...
Válasz MrPoke #3179. hozzászólásáraJa és kukoricát mivel tudsz direktvetni?
Milyen szemenkénti géped van?
Válasz MrPoke #3179. hozzászólásáraNem néz ki rosszul!
Annyit azért észrevenni, hogy nem teljesen folytonosak a búza sorok, gondolom csakcsak felugrik a csoroszja időnként ahol sok szárat kap aztán ott a magok lehelyezése is romlik.
Szerintem mindenre jó lenne ráhúzni előtte az aprító hengert úgy vetni a direktvetővel szépen.
Van ebből a DP-ből nagyobb vas is esetleg???
Válasz szanberg #3177. hozzászólásáraVetés előtt szétszortam. Úgyis lefele mozog a ca.
Bal oldalt zúzott kukorica tarló, jobb oldalt vetett.
Ha lessz egy jó aprító hengerem akkor azzal leaz leszaladva a zuzó nélküli asztal után és vetés.
Válasz szanberg #3177. hozzászólásáraAz 5 tonnával még így is a világ top 25%-ában lennél..
Válasz MrPoke #3176. hozzászólásáraDirektvetett kalászosra????
vetés előtt vagy után?
Visszatérve a direkt vetésre nincsenek fotóid munka közbenről?
Mennyire bír talajba hatolni a csoroszlya meg ilyesmi.
Ha nem bírok semmivel feljebb menni termésben akkor átállok ilyen vetéstechnikára búza esetében, aztán le lesz ejtve az egész maradunk 5 tonnás szinteken, szükséges rossz minőségben a vetésforgóban...
Válasz szanberg #3175. hozzászólásáraÉn az idén vulkan balance G ment ki 3q meglátjuk mitt mutat.
Válasz MrPoke #3171. hozzászólásáraVan aki búzát szór télen fagyon granulált caco-val azt mondja nagyon bejön ez a technológia is.
Válasz kis Zombi #3173. hozzászólásáraNekem traktorral jó elhordani van földem ami párszáz méterre van tőlük.
Amit én hoztam most az fínom liszt volt amúgy.
Válasz szanberg #3172. hozzászólásáraOFF
A kalcit nem mindig azonos szemcseméretet szállít. Tavaly finom apró anyagot küldtek, idén sokkal durvábbat. Volt benne 2 mm feletti méret, és kevesebb volt a finom lisztszerü anyag.
Nekem drágább volt a szállítás mint a mészkö.
Válasz MrPoke #3171. hozzászólásáraMondom terraalco-t szórtunk ki, megy még felénk a vulcan agros cucc, ikr a kalcifertet tolja bár ez drága de 8% nitró is van benne, meg most timacból kivállt emberek is tolnak egy új céget, azthiszem Milagro a neve, komoly jó palettájuk néz ki korrekt piacképes árakon...
Annyi, hogy a szalonnai talajjavító nekem itt van a számba, hiszen a szomszéd falu...sőt a kőbánya tulajdonosa cimborám, onnan is lenne direktbe anyag nemcsak a kalcittól...
Válasz szanberg #3168. hozzászólásáraHA gyorsan akarsz Ca-t növelni akkor minél apróbb szemcseméretű granulált kalcium-karbonát ot kellene kirakni 3-4q az kb 2 évi szinten tartja a talajod, aztán lehet megint adagolni. Nem is vészes az ára.
Saját földre mehet a nagyobb szemcseméret ha megoldod a kijutatástt.
Válasz szanberg #3169. hozzászólásáraAkkor azok eléggé savanyú talajok.
Nálunk a kötött réti agyagtalajok 4,8-5,5 ph között vannak. Már 2x tettünk rájuk terracalco-t.4-5 mázsát hektáronként, és észrevenni a növényeken.
Válasz 4964 #3166. hozzászólásáraPrémium, sűrű nehéz tömény lombtrágyákat használtam én is, pl Tuttoferti, Biolchim, Timac agro, bár volt mikor csak genezis olcsó anyag jutott rá, de egyszer mikor egy 8 hektáros táblám adott 85mázsát hektáronként, az pl akkor pont semmit nem kapott... és harmadfok exotic volt, havertól hoztam kipróbálni mégis milyen a habitusa...
Szóval a fene tudja, szerintem nem ezeken múlik...
Válasz 4964 #3159. hozzászólásáraRégen sokat foglalkoztam tápanyagos kérdésekkel, igazából nitrogén hiány volt majdnem mindig, gondolom azért is mert kukorica után szántottunk csak, minden más forgatás nélkül ment illetve 10hektárról hordunk le kb minden évben szalmát csak a jószág állomány miatt, azt is mindig máshonnan, minden más vissza van szecskázva a földbe, illetve ezek a földek elég szegényesek, gyenge nitrogén ellátó képességgel bírnak...
Kálium mindenhol volt bőven, levélanalízis után is nemcsak talajmintákban, foszfor is korrekt minőségben adódott, igaz azt tizenéven keresztül gyakorlatilag minden kultúra elé szórtunk minden évben, lehet, hogy egyfajta feltöltöttség is volt akkoriban. Jövőre újra beleakarok futni hasonló dolgokba, ránézni komoly szinten a tápanyag kérdésre, valamint ami tuti, hogy probléma az a 4-4,5-jobb esetben 5-ös p.H-k...
Idén próbáltunk mészkő lisztet is szórni, ment ki 4q/ha terracalco, tavasszal a striptilles tábláimnál front tartályból kalcifertet akarok sávba tolni lokálisan töményen oda összpontosítva gyökérzónába, meg ha közben kiméri a földeket a mészkőporos talajjavítót akarok kijuttatni nagyobb felületen is.
Búza 250 DAP, 100l nitrosol most ősszel, jó időzített vetés, szép pontos kelés, nem túl fejlett de eléggé megbokrosodott jelenlegi állapot, semmi hiánytünet, szép állomány.... amit most látunk, tehát jó az indulás, van mire alapozni...
Válasz szanberg #3163. hozzászólásáraNyíregyháza környéke.
Válasz szanberg #3162. hozzászólásárayarás lombtrágya de nem vészes árban van,
korábban nálunk is gyengék voltak a réz ellátottságok és az a hozamokon is látszott.
Sok cég lombtrágyája víz állagú de lehet annyit is ér. A gramitrel vagy 17-18 kiló a 10 liter és sűrű massza állagú. 1,5 liternél nem is szoktam többet egyszerre fújni hektáronként mert berakódik tőle a csepegésgátló membrán.
Válasz Mézga #3164. hozzászólásáraHa van talajmintád nézz rá. Ha 10 alatt van a kén akkor mehet... :D
KáliumSzulfát vagy akár 100kg elemi kén. Ha van Mg hiány akkor 1-2q Kieserit. Meg lehet variálni. Csak tudni kell merre indulj el.
Válasz MrPoke #3161. hozzászólásáranálunk meszes öntés talaj van és tele van foszforral
Válasz MrPoke #3156. hozzászólásáraHol van ő?
Válasz 4964 #3159. hozzászólására250 DAP lett alá tolva.... de régebben is 2-2,5q map vagy dap vagy bármi más is mert sokminden ki volt próbálva.
A vicc az, hogy valamelyik éven nem ment ki semmi csak 1 mázsa pétisó ősszel de legalább olyanok voltak a búzák mint máskor...
Egy kis itt-ott minőségű repce árvakelésen kívül tömeges gyomosodás nincsen, igaz szerettem volna ősszel gyomírtani mint régen, mert 10 éve mindig toltuk ezt, csak most a szárító miatt felborul minden...
Fog kapni kora tavasszal mangán-molibdén es lombtrágyát keserűsóval együtt, ez utóbbiból vagy háromszor akarok rátolni , bár nem ezt érzem a megváltásnak, inkább csak megnyugtatásképpen, és nem is drága hehe
gramitrelt nem ismerem azt sem tudom mi megmondom őszintén....
Ja igen, gyomírtáskor gombázni is fogok, árpán pl láttam szeptóriát itt ott nagyon kis mértékben a múltkor, ha arra kedvező idő lesz a tavaszon biztos, hogy lesz gond vele annak aki nem védekezik.
Válasz 4964 #3159. hozzászólásáraHát én ahogy most átnéztem a levélmintákat, annyi jött le, hogy kénből 2* annyi kell a búzának. Ez lehet egy ok. Foszfor, réz ugyanaz.
Válasz MrPoke #3156. hozzászólásáraA kukoricának 3-4x akkora a gyökérzete mint a búzának. Ha a talajvíz nincs túl mélyen nyáron akkor a relatív alacsony tápanyag koncentráció esetén is tud tápanyagot felvenni a kukorica a nagy gyökérzete miatt.
A nyári melegben több tápanyag is szabadul fel a humuszból ha van kellő nedvesség.
Válasz szanberg #3154. hozzászólásáraHa a kukorica jó a búza meg kevésbé akkor a foszfor és a réz lehet a gond.
220kg dap az alapművelés előtt, őszi gyomirtás,
Tavasszal 2 strobis lombvédelem. 1x ősszel 2x tavasszal 1,5 l gramitrel lombtrágya keserűsóval. Ennyi kb.
Válasz MrPoke #3156. hozzászólásáranálam is hasonló a helyzet. azonos költséggel dupla termés van kukoricából 10 év átlagában
Válasz MrPoke #3153. hozzászólásáranem értem
Válasz szanberg #3154. hozzászólásáraVan egy haver ott nem messze aki ugyanebben szenved. Kukorica jó, de gabonát nem tud termelni. Ki fogjuk nyomozni, mi az ami ezt okozza :) Biztos valami tápelem hiány lesz.