Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak628 FtEUR414.42 FtUSD402.74 FtCHF441.31 FtGBP493.58 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #924. hozzászólásra
Öööö, ezen mindig megy a vita.
A gazdasági év mindig 08.31, akkor is, ha a területen kukorica van, és azt csak majd októberben vágják. A NAV-os pedig a gazdasági év.
A gazdasági és gazdálkodási évet nem kutyuljuk, ugye???
Ahogy a többiek is mondják csak a haszonélvezőt illeti meg a bérleti díj. A nevében is benne van, a tulajdon minden hasznát ő élvezi. A tulajdonosnak itt nincs mit beleszólnia, a haszonélvező az úr. Egymás között egyezzenek meg, ha a haszonélvező átenged neki valamit a bérleti díjból akkor jó, ha nem akkor a tulaj így járt. Neked mint bérlőnek nincs semmi kötelezettséged a tulajdonos felé, a haszonélvezővel kell foglalkozni.
Ilyeneket nem nagyon lehet beleírni, hogy elmaradt haszon és társai. Annyit kell leírni, hogy a tulajdonos köteles megtéríteni az ültetvény maradványértékét a telepítőnek. Egy normális ügyvéd tud segíteni ebben.
Nem nagyon vagyok járatos az ültetvényekben, nekem az túl macerás műfaj a szántóföldihez képest. Nem tudom, hogy milyen szerződéseket szoktak kötni ilyen esetekben. Józan paraszti észjárás mentén kell haladni, abból nagy gond nem lehet.
Köszi a válaszokat! Akkor tehát, ha a bérbeadó elhatározza, hogy eladja a területet, -amit persze nem feltételezek, de jobb mindkét oldalnak felkészülni mindenre- és az új tulaj nem kívánja a földet tovább bérbeadni, akkor kirakhat minket? A kártalanítás mértékét hogyan érdemes megállapítani, mit érdemes belevenni a bérleti szerződésbe (pl. befektetés a telepített növényekbe, elmaradt haszon x évre?
Mi a bevett szokás?
Köszi!
Válasz #918. hozzászólásra
Elvileg az új tulaj a jogutód, azaz azzal a feltétellel vette meg a földet, ahogy a szerződés megíródott. Szerintem nem kell új szerződés, a földhasználat a földhivatalban úgy is a Te neveden van. Igen, már neki kell a bérleti díjat adnod, ha utólag fizetsz. Az új tulaj ha úgy gondolja, gazdasági év vége előtt írásban felmondhatja a bérleti szerződést 60 nappal, de el kell számolnotok ( altalajlazítás, szerves trágya kijuttatás... ami több évig fejti ki hatását).
Ezt az új tulajnak a döntése, hogy mi a terve a földdel.
A gazdálkodási év minden év aug.31-e.
Már csak 2014.08.31-el mondhatja fel.
Remélem érthető nagyjából.
Üdv
Kicsit össze vagyok zavarodva, ha bérelek egy földet és időközben tulajdonos váltás van akkor kell e az új tulajjal szerződést kötni? Ha nem akkor az új tulaj értesít hogy mostantól neki küldjem a haszonbért, v. min 60 nappal gazdasági év vége előtt visszaveszi. MOST AKKOR MIVAN!!!
Válasz #914. hozzászólásra
Haszonélvezetes földnél a tulaj egy senki ( már elnézést), ő nem diktálhat. A haszonélvező kezébe kell adnod a bérleti díjat.
A tulajdonos pedig vár, mikor temetik a haszonélvezőt, vagy ad neki pénzt, hogy mondjon le róla.
Talán az államtitkárunk tudna tippet adni a jó szerződés elkészítésében.
A jelenlegi törvény szerint tulajdonos váltás esetén a korábbi tulajdonossal kötött megállapodásod semmissé válik.
Így semmizik ki az osztatlan közös korábbi bérlőit.
Kezdjük ott, hogy maximum 20 évre köthető meg a szerződés.
Aztán művelési ágat kell majd váltani. A szerződés lejárta után ha a tulaj nem nektek adja ki a területet akkor köteles titeket kártéríteni. Jogilag a terület a tulajdonosé, az ültetvény a ti tulajdonotok. A bérbeadó minden különösebb gond nélkül eladhatja a területet.
Kedves Fórumozók! Életünk első haszonbérleti szerzősését készülünk megkötni. Remélem vannak itt nagyobb tapasztalattal rendelkező tagok.
A területen ültetvényt szeretnénk létesíteni, aminek a költségeit, és munkabefektetéseit mi, a bérlők, állnánk. Mind a bérbeadó, mind pedig mi hosszú távú bérletben gondolkodunk, de a bérbeadó bizonyos okok miatt nem szeretné szerződésben pl. 50 évre lekötni a területet. Milyen szerződéses megoldások léteznek arra, hogy a bérbeadónak ne legyen teljesen megkötve a keze, tehát szükség esetén el tudja adni a földet, ugyanakkor mi bérbevevők se bukjuk el a befektetett munkánkat, pénzünket egy ilyen helyzetben.Előre is köszönöm a válaszokat!
Ki kell függeszteni a hosszabbítást, egy kivétel van, ha a szerződésben előre le van írva, hogy a későbbiekben módosítható a bérleti idő és a bérleti díj.
Érdekes a dolog amúgy, mert a 20 év max bérleti időt is lehet többféleképpen értelmezni. Van aki azt mondja, hogy 20 évnél hosszabb szerződést nem lehet kötni. Van pedig aki azt, hogy egy bérlő max 20 évig bérelhet egy földet. Nem kis különbség van köztük. Az utóbbit a mostani bárók nagyon ellenzik, mert a földjeik javát a 90-es években szedték össze, nem nagyon akarják ezeket elveszíteni.
Válasz #904. hozzászólásra
Most hogy van ez a hosszabítgatás??
Lehet, nem lehet?
Le kell járnia vagy nem?
Mintha úgy hallottam volna, hogy nem engedik a földhivatalnál, de nem vagyok biztos benne. Azt tudom, hogy tavaly a szövetkezetek maximális évre bebiztosították magukat, mindenkivel kötöttek gyorsba....
Nem tom...
Válasz #899. hozzászólásra
akkor ha osztatlan közösben vagyok tulaj és bérlő is, de van más bérlő is bent aki nem társtulaj. Neki lejár jövőre a szerződése (5 évnél régebben bérli) ha ő hosszabbítani akarja akkor ki kell-e függesztenie jövőre és én előtte fogok állni a rangsorban avagy nem?
Ptk 373.§
Erre hivatkozva lehet elővásárlási jogot engedni másik személy részére. Olvasd végig a jogszabályt és rájössz mindenre. Kevesen veszik a fáradtságot, hogy utánaolvassanak. Elég visszatartó erőnek bizonyul ha bele van írva a vételi ajánlatba.
Ez nekem gyanús annak ellenére, hogy te már vettél így, mert ezek szerint ha 2 fél köt egy olyan szerződést, ami nem haszonkölcsön vagy egyéb földhasználatra irányuló, mindössze annyi van beleírva, hogy amennyiben a földtulajdonos el akarja adni a földet a jövőben, akkor a másik félnek elővásárlási joga van, akkor ezzel bárki bárhol megkerülhetné a törvényt. Egy sima polgári szerződés szerintem nem léphet át a törvényi kereteken, kivéve ha valamelyik törvény erre nem ad lehetőséget.
Mivel a szerződésnek mindig meg kell felelnie a törvényeknek így bele kell írni. Arról nem is beszélve, hogy nem lehet minden részletre kitérni, a törvényileg szabályozott dolgokat pedig felesleges beleírni, szaporítani a szót. A törvény mindenki által hozzáférhető, megtalálható, elegendő a rá való utalás.
A szerződésbe az kerül bele amit a törvény nem foglal magába, pl az elővásárlási jog nem biztosított haszonkölcsön esetében, itt egy szerződéses megállapodásról van szó ami szerint a kölcsönvevő a szerződés alapján jogosult az elővásárlásra.
Ezt a szerződést én írtam, használom már egy ideje, eddig soha nem volt vele gond, sőt vettem már így földet miszerint én vagyok az elővásárlásra jogosult.
Olvasd el figyelmesen a 3. alpontot:
Ptk 145. §
(1) Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet.
(2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.
(3) A külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog - ha törvény kivételt nem tesz - megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.
Lénygében a Ftv-ben hibáztak ugyanis a kivétel hiányzik belőle ami szerint a tulajdonostárs elővásárlási vagy előhaszonbérleti joggal rendelkezne. Sajnos a törvénykezés nem mindig ésszerű. Jelen pillanatban úgy van értelmezve a törvény, hogy két tulajdonostárs között közvetlenül létrejött vásárlási szándéknál nincs elővásárlási sorrend, viszont mikor egy harmadik személy az ajánlattevő és kifüggesztésre kerül sor akkor már nem a tultárs az első. Sőt nincs szükség a kiértesítésére sem.
Ez olyan, hogy ebben vagy egy másik topicban többen írták, hogy bírósági ítélet mondta ki miszerint a kifüggesztésre észrevételt tevő társtulajdonos nem kapta meg a tulajdonjogot. Ezzel ellentétben nálunk a földhivatali ügyintézők simán bejegyzik mindkettőt, társtulajdonos észrevétellel történő vásárlására konkrét példát is tudok. Ügyvéd ismerős azt mondta, hogy a tulajdonostárs van legelöl, mert a polgári törvénykönyv felette van a földtörvénynek, így ha valaki társtulajdonosként nem nyerte meg a pert, akkor az valami más miatt volt, nem a törvény miatt. De ha belegondol az ember, ha van egy tanya adásvétel amit szintén ki kell függeszteni, akkor a társtulajdonos nem veheti meg a háza másik felét? Ez durva lenne!
RÉSZLET A HASZONKÖLCSÖN SZERZŐDÉSBŐL. Amennyiben a Kölcsönadó az ingatlant eladni szándékozik, a Kölcsönvevő, ezen okirat megállapodása alapján, elővásárlási joggal élhet. (Ptk. 373.§)
A szerződő felek kijelentik, hogy a jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv haszonkölcsönre vonatkozó szabályai (Ptk. 583–585. §), valamint a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény rendelkezései az irányadóak.
A szerződési feltételeket mindkét fél szabad akaratával elolvasta, megértette és elfogadta, a szerződést aláírásával hitelesítette.
Haszonkölcsön szerződést olvasgatva találtam ezt a részletet, lényeg : "a jelen szerződésben nem szabályzott kérdésekben az xy törvény rendelkezések az irányadóak" Olvasatom szerint ami le van írva a szerződésbe az az irányadó! Akkor nem értem hogy egy egyedi szerződést amit mindkét fél szabad akaratából elfogadott és aláírásával ellátott plussz két tanu, milyen jogon teszi semmissé?
Az ajánlat nem egységes okirat, szabadon szerkeszthető, 1-2 formai dolog van ami jó ha rajta van, de különösebb kikötés nincs. Mindenki olyanra szabja amilyen neki tetszik.
Nálunk nem kötelező az alap nyomtatványt használni. Ha rajta van minden ami kell, akkor te is megszerkesztheted otthon. Akkor azt írsz még rá amit akarsz.
Ha mindkettőtök szerződésében benne van valami hasonló passzus akkor nincs gond, értesíteni kell a tulajokat és ennyi. Nem kell kifüggeszteni, variálni, csak művelni.
"Amennyiben a gazdaságos művelés miatt szükséges, a haszonbérbeadó hozzájárulásával, a termőföld művelési cseréje megvalósítható."
SOS! Valaki megtudná mondani hogy hová kell megjegyzést egyébb közölni valót írni a haszonbér ajánlati nyomtatványra mert hely az nincs. (EGY TUDATLAN EMBER)
Köszi a segítséget!!!
Én is úgy gondoltam hogy maradjon csak a mamika nevén(bemegyek és elintézem neki a bejelentést),és csak úgy használom.
És így megúszom az újranősülést is!
Válasz #886. hozzászólásra
Ha ki van takarítva, akkor következő évben változásvezetéssel kell kérelmezni a területet. Vagy kimennek megnézni vagy műholdról tekintik meg.
Van akinek teljesen pöttyös a területe, és úgy igényel. Zártkertnél is van ilyen.
Változásvezetési kérelemmel nem lehet visszatenni? Nekem volt olyan igaz az nem ilyen bokros volt, de a meparban nem engedte és visszatették támogathatóvá:
Válasz #883. hozzászólásra
Azokkal mi a helyzet amik szántók most is és azok is voltak de mondjuk a 10-15 %-át benőtték a bokrok az évek alatt. Az ilyen ha ki van teljesen pucolva tuskózva, akkor sem enged rá igényelni a meparban területalapút.
Ezek a területek akkor örökre elvesztek ezen a téren, vagy majd ökológiai célterületként lesz rá támogatás?
Azért egy ilyen kitisztítás meg tuskózás stb, majdnem elviszi az adott föld értékének felét harmadát.
Hali
kérdésem a következő:egy barátom bérel egy darab földet hivatalosan,én átvehetem-e tőle azt a földet hivatalosan egy termelési évre valamilyen formában?
Válasz #875. hozzászólásra
Ööööö, a területalapúhoz összesen1 ha terület kell, de a legkisebb terület 0,25 ha-nál kisebb nem lehet.
A Mepar-ban sok zártkert ki van automatikusan pöttyözve a Fömi által, mert évek óta nem igényel rájuk senki ( kicsi területük miatt), de jelentős a számuk és bezavarja a magyarországi "szántó" adatokat. Ezekre akkor lehet igényelni, ha 2003-ban művelés alatt volt, vagy csak mostanában lett kipöttyözve. Most ezeket a területeket vásárolgatják össze itt is, és beadáskor a kipöttyözött területekre változás vezetést kell indítani.
Válasz #878. hozzászólásra
Saját föld és bérlemény nélkül,csupasz gépparkkal elég nehéz gazdálkodni.Gépeket bárki vehet,de földet bérelni,venni új beszálóként szinte lehetetlen.Szerintem a földnek van értéke nem a gépeknek.
Hát ez iszonyat, persze nekünk kiesembereknek nem hagytak semmi kiskaput hogy esetlek a nagybirtokos ele kerülhessünk, bezzeg maguknak igen. Teljesen magam alatt vagyok , 10 évig güriztem hogy egy komplett gépparkot összehozzak a szántástól az aratásig, tavasszal sikerült kombájnt venni és mostmár csak földet kellene bérelnem de úgy nézki 10év munkája kuka. Pusztuljon a narancs!
5077 hozzászólás
Válasz #925. hozzászólásra
"Kivéve, ha a szerződésben más dátum szerepel."
Minden támogatás 09.01-től a következő év 08.31-ig van besorolva...bármiről is szól a szerződés.
"Ha jól értelmezem az írásokat, akkor már nem az új bérlő kapja 2020 ig a területalapú támogatást."
???
Ezt nem értem.
Válasz #925. hozzászólásra
Na itt vagytok tévedésbe. Túl vagyok egy bíóságin.. Gazdasági év vége MINDEN ESETBEN a szerződés lejárati hó és napja.... Ez a mérvadó!!!
Badarság amivel nálam is próbálkoztak 09.31 vagy 08.31-el....
Válasz #924. hozzászólásra
Öööö, ezen mindig megy a vita.
A gazdasági év mindig 08.31, akkor is, ha a területen kukorica van, és azt csak majd októberben vágják. A NAV-os pedig a gazdasági év.
A gazdasági és gazdálkodási évet nem kutyuljuk, ugye???
Válasz #919. hozzászólásra
"A gazdálkodási év minden év aug.31-e.
Már csak 2014.08.31-el mondhatja fel."
Kivéve, ha a szerződésben más dátum szerepel.
Ha jól értelmezem az írásokat, akkor már nem az új bérlő kapja 2020 ig a területalapú támogatást.
Válasz #919. hozzászólásra
Érthető voltál , köszöszönöm!
Válasz #914. hozzászólásra
Ahogy a többiek is mondják csak a haszonélvezőt illeti meg a bérleti díj. A nevében is benne van, a tulajdon minden hasznát ő élvezi. A tulajdonosnak itt nincs mit beleszólnia, a haszonélvező az úr. Egymás között egyezzenek meg, ha a haszonélvező átenged neki valamit a bérleti díjból akkor jó, ha nem akkor a tulaj így járt. Neked mint bérlőnek nincs semmi kötelezettséged a tulajdonos felé, a haszonélvezővel kell foglalkozni.
Válasz #920. hozzászólásra
Ilyeneket nem nagyon lehet beleírni, hogy elmaradt haszon és társai. Annyit kell leírni, hogy a tulajdonos köteles megtéríteni az ültetvény maradványértékét a telepítőnek. Egy normális ügyvéd tud segíteni ebben.
Nem nagyon vagyok járatos az ültetvényekben, nekem az túl macerás műfaj a szántóföldihez képest. Nem tudom, hogy milyen szerződéseket szoktak kötni ilyen esetekben. Józan paraszti észjárás mentén kell haladni, abból nagy gond nem lehet.
Válasz #915. hozzászólásra
Köszi a válaszokat! Akkor tehát, ha a bérbeadó elhatározza, hogy eladja a területet, -amit persze nem feltételezek, de jobb mindkét oldalnak felkészülni mindenre- és az új tulaj nem kívánja a földet tovább bérbeadni, akkor kirakhat minket? A kártalanítás mértékét hogyan érdemes megállapítani, mit érdemes belevenni a bérleti szerződésbe (pl. befektetés a telepített növényekbe, elmaradt haszon x évre?
Mi a bevett szokás?
Köszi!
Válasz #918. hozzászólásra
Elvileg az új tulaj a jogutód, azaz azzal a feltétellel vette meg a földet, ahogy a szerződés megíródott. Szerintem nem kell új szerződés, a földhasználat a földhivatalban úgy is a Te neveden van. Igen, már neki kell a bérleti díjat adnod, ha utólag fizetsz. Az új tulaj ha úgy gondolja, gazdasági év vége előtt írásban felmondhatja a bérleti szerződést 60 nappal, de el kell számolnotok ( altalajlazítás, szerves trágya kijuttatás... ami több évig fejti ki hatását).
Ezt az új tulajnak a döntése, hogy mi a terve a földdel.
A gazdálkodási év minden év aug.31-e.
Már csak 2014.08.31-el mondhatja fel.
Remélem érthető nagyjából.
Üdv
Kicsit össze vagyok zavarodva, ha bérelek egy földet és időközben tulajdonos váltás van akkor kell e az új tulajjal szerződést kötni? Ha nem akkor az új tulaj értesít hogy mostantól neki küldjem a haszonbért, v. min 60 nappal gazdasági év vége előtt visszaveszi. MOST AKKOR MIVAN!!!
Válasz #916. hozzászólásra
A tulaj nem kap bérleti díjat, de ez nem is a te bajod.
Válasz #914. hozzászólásra
Haszonélvezetes földnél a tulaj egy senki ( már elnézést), ő nem diktálhat. A haszonélvező kezébe kell adnod a bérleti díjat.
A tulajdonos pedig vár, mikor temetik a haszonélvezőt, vagy ad neki pénzt, hogy mondjon le róla.
Válasz #912. hozzászólásra
Kora reggel éh gyomorra ez nagyon nehéz kérdés.
Talán az államtitkárunk tudna tippet adni a jó szerződés elkészítésében.
A jelenlegi törvény szerint tulajdonos váltás esetén a korábbi tulajdonossal kötött megállapodásod semmissé válik.
Így semmizik ki az osztatlan közös korábbi bérlőit.
Válasz #909. hozzászólásra
Ha a haszonélvezővel kötöd a szerződést a tulajdonost mennyi bérleti díjat kaphat?Mert mind ketten szeretnék a bérletet.
Válasz #912. hozzászólásra
Kezdjük ott, hogy maximum 20 évre köthető meg a szerződés.
Aztán művelési ágat kell majd váltani. A szerződés lejárta után ha a tulaj nem nektek adja ki a területet akkor köteles titeket kártéríteni. Jogilag a terület a tulajdonosé, az ültetvény a ti tulajdonotok. A bérbeadó minden különösebb gond nélkül eladhatja a területet.
Kedves Fórumozók! Életünk első haszonbérleti szerzősését készülünk megkötni. Remélem vannak itt nagyobb tapasztalattal rendelkező tagok.
A területen ültetvényt szeretnénk létesíteni, aminek a költségeit, és munkabefektetéseit mi, a bérlők, állnánk. Mind a bérbeadó, mind pedig mi hosszú távú bérletben gondolkodunk, de a bérbeadó bizonyos okok miatt nem szeretné szerződésben pl. 50 évre lekötni a területet. Milyen szerződéses megoldások léteznek arra, hogy a bérbeadónak ne legyen teljesen megkötve a keze, tehát szükség esetén el tudja adni a földet, ugyanakkor mi bérbevevők se bukjuk el a befektetett munkánkat, pénzünket egy ilyen helyzetben.Előre is köszönöm a válaszokat!
x
Válasz #909
Válasz #907. hozzászólásra
A tulajdonnál magasabb a haszonélvező, ő rendelkezik a területtel. Elvileg csak vele kell aláíratni...elvileg.
Válasz #907. hozzászólásra
Az a legjobb, ha mindketten aláírják. Amúgy elméletileg a haszonélvezővel kellene kötni a szerződést.
Valahol olvastam de nem találom, bérleti szerződés a haszonélvezővel kell kötni, vagy írassam alá a tulajjal és a haszonélvezővel is?
Válasz #905. hozzászólásra
Ki kell függeszteni a hosszabbítást, egy kivétel van, ha a szerződésben előre le van írva, hogy a későbbiekben módosítható a bérleti idő és a bérleti díj.
Érdekes a dolog amúgy, mert a 20 év max bérleti időt is lehet többféleképpen értelmezni. Van aki azt mondja, hogy 20 évnél hosszabb szerződést nem lehet kötni. Van pedig aki azt, hogy egy bérlő max 20 évig bérelhet egy földet. Nem kis különbség van köztük. Az utóbbit a mostani bárók nagyon ellenzik, mert a földjeik javát a 90-es években szedték össze, nem nagyon akarják ezeket elveszíteni.
Válasz #904. hozzászólásra
Most hogy van ez a hosszabítgatás??
Lehet, nem lehet?
Le kell járnia vagy nem?
Mintha úgy hallottam volna, hogy nem engedik a földhivatalnál, de nem vagyok biztos benne. Azt tudom, hogy tavaly a szövetkezetek maximális évre bebiztosították magukat, mindenkivel kötöttek gyorsba....
Nem tom...
Válasz #903. hozzászólásra
Nem állsz előtte.
Válasz #899. hozzászólásra
akkor ha osztatlan közösben vagyok tulaj és bérlő is, de van más bérlő is bent aki nem társtulaj. Neki lejár jövőre a szerződése (5 évnél régebben bérli) ha ő hosszabbítani akarja akkor ki kell-e függesztenie jövőre és én előtte fogok állni a rangsorban avagy nem?
Válasz #901. hozzászólásra
Ptk 373.§
Erre hivatkozva lehet elővásárlási jogot engedni másik személy részére. Olvasd végig a jogszabályt és rájössz mindenre. Kevesen veszik a fáradtságot, hogy utánaolvassanak. Elég visszatartó erőnek bizonyul ha bele van írva a vételi ajánlatba.
Válasz #900. hozzászólásra
Ez nekem gyanús annak ellenére, hogy te már vettél így, mert ezek szerint ha 2 fél köt egy olyan szerződést, ami nem haszonkölcsön vagy egyéb földhasználatra irányuló, mindössze annyi van beleírva, hogy amennyiben a földtulajdonos el akarja adni a földet a jövőben, akkor a másik félnek elővásárlási joga van, akkor ezzel bárki bárhol megkerülhetné a törvényt. Egy sima polgári szerződés szerintem nem léphet át a törvényi kereteken, kivéve ha valamelyik törvény erre nem ad lehetőséget.
Válasz #896. hozzászólásra
Mivel a szerződésnek mindig meg kell felelnie a törvényeknek így bele kell írni. Arról nem is beszélve, hogy nem lehet minden részletre kitérni, a törvényileg szabályozott dolgokat pedig felesleges beleírni, szaporítani a szót. A törvény mindenki által hozzáférhető, megtalálható, elegendő a rá való utalás.
A szerződésbe az kerül bele amit a törvény nem foglal magába, pl az elővásárlási jog nem biztosított haszonkölcsön esetében, itt egy szerződéses megállapodásról van szó ami szerint a kölcsönvevő a szerződés alapján jogosult az elővásárlásra.
Ezt a szerződést én írtam, használom már egy ideje, eddig soha nem volt vele gond, sőt vettem már így földet miszerint én vagyok az elővásárlásra jogosult.
Válasz #898. hozzászólásra
Olvasd el figyelmesen a 3. alpontot:
Ptk 145. §
(1) Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet.
(2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.
(3) A külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog - ha törvény kivételt nem tesz - megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.
Lénygében a Ftv-ben hibáztak ugyanis a kivétel hiányzik belőle ami szerint a tulajdonostárs elővásárlási vagy előhaszonbérleti joggal rendelkezne. Sajnos a törvénykezés nem mindig ésszerű. Jelen pillanatban úgy van értelmezve a törvény, hogy két tulajdonostárs között közvetlenül létrejött vásárlási szándéknál nincs elővásárlási sorrend, viszont mikor egy harmadik személy az ajánlattevő és kifüggesztésre kerül sor akkor már nem a tultárs az első. Sőt nincs szükség a kiértesítésére sem.
Válasz #896. hozzászólásra
Ez olyan, hogy ebben vagy egy másik topicban többen írták, hogy bírósági ítélet mondta ki miszerint a kifüggesztésre észrevételt tevő társtulajdonos nem kapta meg a tulajdonjogot. Ezzel ellentétben nálunk a földhivatali ügyintézők simán bejegyzik mindkettőt, társtulajdonos észrevétellel történő vásárlására konkrét példát is tudok. Ügyvéd ismerős azt mondta, hogy a tulajdonostárs van legelöl, mert a polgári törvénykönyv felette van a földtörvénynek, így ha valaki társtulajdonosként nem nyerte meg a pert, akkor az valami más miatt volt, nem a törvény miatt. De ha belegondol az ember, ha van egy tanya adásvétel amit szintén ki kell függeszteni, akkor a társtulajdonos nem veheti meg a háza másik felét? Ez durva lenne!
Válasz #895. hozzászólásra
KÖSZÖNÖM SZÉPEN!!!
RÉSZLET A HASZONKÖLCSÖN SZERZŐDÉSBŐL. Amennyiben a Kölcsönadó az ingatlant eladni szándékozik, a Kölcsönvevő, ezen okirat megállapodása alapján, elővásárlási joggal élhet. (Ptk. 373.§)
A szerződő felek kijelentik, hogy a jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv haszonkölcsönre vonatkozó szabályai (Ptk. 583–585. §), valamint a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény rendelkezései az irányadóak.
A szerződési feltételeket mindkét fél szabad akaratával elolvasta, megértette és elfogadta, a szerződést aláírásával hitelesítette.
Haszonkölcsön szerződést olvasgatva találtam ezt a részletet, lényeg : "a jelen szerződésben nem szabályzott kérdésekben az xy törvény rendelkezések az irányadóak" Olvasatom szerint ami le van írva a szerződésbe az az irányadó! Akkor nem értem hogy egy egyedi szerződést amit mindkét fél szabad akaratából elfogadott és aláírásával ellátott plussz két tanu, milyen jogon teszi semmissé?
Válasz #892. hozzászólásra
Az ajánlat nem egységes okirat, szabadon szerkeszthető, 1-2 formai dolog van ami jó ha rajta van, de különösebb kikötés nincs. Mindenki olyanra szabja amilyen neki tetszik.
Válasz #892. hozzászólásra
Nálunk nem kötelező az alap nyomtatványt használni. Ha rajta van minden ami kell, akkor te is megszerkesztheted otthon. Akkor azt írsz még rá amit akarsz.
Válasz #884. hozzászólásra
Ha mindkettőtök szerződésében benne van valami hasonló passzus akkor nincs gond, értesíteni kell a tulajokat és ennyi. Nem kell kifüggeszteni, variálni, csak művelni.
"Amennyiben a gazdaságos művelés miatt szükséges, a haszonbérbeadó hozzájárulásával, a termőföld művelési cseréje megvalósítható."
SOS! Valaki megtudná mondani hogy hová kell megjegyzést egyébb közölni valót írni a haszonbér ajánlati nyomtatványra mert hely az nincs. (EGY TUDATLAN EMBER)
Válasz #875. hozzászólásra
Köszi a segítséget!!!
Én is úgy gondoltam hogy maradjon csak a mamika nevén(bemegyek és elintézem neki a bejelentést),és csak úgy használom.
És így megúszom az újranősülést is!
Válasz #889. hozzászólásra
Köszi megpróbálom, a falugazdász nem tudta.
Válasz #886. hozzászólásra
Ha ki van takarítva, akkor következő évben változásvezetéssel kell kérelmezni a területet. Vagy kimennek megnézni vagy műholdról tekintik meg.
Van akinek teljesen pöttyös a területe, és úgy igényel. Zártkertnél is van ilyen.
Válasz #885. hozzászólásra
Köszi
Válasz #886. hozzászólásra
Változásvezetési kérelemmel nem lehet visszatenni? Nekem volt olyan igaz az nem ilyen bokros volt, de a meparban nem engedte és visszatették támogathatóvá:
Válasz #883. hozzászólásra
Azokkal mi a helyzet amik szántók most is és azok is voltak de mondjuk a 10-15 %-át benőtték a bokrok az évek alatt. Az ilyen ha ki van teljesen pucolva tuskózva, akkor sem enged rá igényelni a meparban területalapút.
Ezek a területek akkor örökre elvesztek ezen a téren, vagy majd ökológiai célterületként lesz rá támogatás?
Azért egy ilyen kitisztítás meg tuskózás stb, majdnem elviszi az adott föld értékének felét harmadát.
Válasz #884. hozzászólásra
Csak a tulajtól bérelheted és csak akkor, ha az előző bérlő lemond a használatról és persze függeszteni is kell.
Hali
kérdésem a következő:egy barátom bérel egy darab földet hivatalosan,én átvehetem-e tőle azt a földet hivatalosan egy termelési évre valamilyen formában?
Válasz #875. hozzászólásra
Ööööö, a területalapúhoz összesen1 ha terület kell, de a legkisebb terület 0,25 ha-nál kisebb nem lehet.
A Mepar-ban sok zártkert ki van automatikusan pöttyözve a Fömi által, mert évek óta nem igényel rájuk senki ( kicsi területük miatt), de jelentős a számuk és bezavarja a magyarországi "szántó" adatokat. Ezekre akkor lehet igényelni, ha 2003-ban művelés alatt volt, vagy csak mostanában lett kipöttyözve. Most ezeket a területeket vásárolgatják össze itt is, és beadáskor a kipöttyözött területekre változás vezetést kell indítani.
Válasz #875. hozzászólásra
Igazad van, zártkert
Majdnem szereztem neki egy másik asszonyt is
Válasz #879. hozzászólásra
Van föld a szomszédos faluba osztatlanba, a többi kimértet drága alkoholista apám eladta fillérekért mire használni tudtam volna!
Válasz #879. hozzászólásra
Válasz #878. hozzászólásra
Saját föld és bérlemény nélkül,csupasz gépparkkal elég nehéz gazdálkodni.Gépeket bárki vehet,de földet bérelni,venni új beszálóként szinte lehetetlen.Szerintem a földnek van értéke nem a gépeknek.
Válasz #877. hozzászólásra
Hát ez iszonyat, persze nekünk kiesembereknek nem hagytak semmi kiskaput hogy esetlek a nagybirtokos ele kerülhessünk, bezzeg maguknak igen. Teljesen magam alatt vagyok , 10 évig güriztem hogy egy komplett gépparkot összehozzak a szántástól az aratásig, tavasszal sikerült kombájnt venni és mostmár csak földet kellene bérelnem de úgy nézki 10év munkája kuka. Pusztuljon a narancs!