Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR411.02 FtUSD394.48 FtCHF438.79 FtGBP494.07 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #7309. hozzászólásra
Ezen a linken több kérdésedre is választ találsz:
http://agronaplo.hu/a-szaktanacsado-valaszol-aprilisban/
Az adásvétel különben ott kezdődik (legalábbis nálunk), hogy elsétálsz az ügyvédhez, ahol megírják az adásvételi szerződést, kifizeted az ügyvédet és az ügyvédnél letétbe helyezed a vételár bizonyos százalékát. Ezt a szerződést 60 napra kifüggeszti az önkormányzat és addig azon aggódsz, hogy ne legyen veled szembe olyan, akinek elővásárlási joga van és neki is kell a terület. A kifüggesztés után az önkormányzat beküldi a földhivatalba a levett és záradékolt szerződést. A földhivatal elküldi a helyi földbizottságnak véleményezésre, az visszaküldi a földhivatalnak és küldözgetik a papírokat még további 1-2 hónapon keresztül. Ha minden renden van, akkor a kifüggesztés napjától számítva kb. 4 hónap telik el, mire tiéd lesz a terület (persze, ha közben nem az lesz a jogos vásárló, aki szintén benyújtotta az ajánlatát, mert erről te már csak a dolog legvégén értesülsz - és még nem számoltam az NFA elővásárlási jogával)
Az elővásárlásra jogosultak sorrendje, és az elővásárlási jog gyakorlása
18. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
b) a földet használó olyan földművest,
ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
(2) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott földművest - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi
a) a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása;
b) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása.
(3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a földműves tulajdonostárs.
(4) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő
a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.
19. § (1) Az államot megillető elővásárlási jogot a földalapkezelő szerv gyakorolja.
(2) A 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti földet használó földműves alatt azt a földművest kell érteni, aki legalább 3 éve használja a földet, ideértve azt is, akit a 65. § szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki.
(3) Az olyan föld eladása esetén, amely a 18. § (2) bekezdésben meghatározott művelési ágak mellett az ingatlan-nyilvántartásban más művelési ágban is nyilván van tartva, a 18. § (2) bekezdése szerinti elővásárlásra jog abban az esetben áll fenn, ha a 18. § (2) bekezdésében meghatározott művelési ágak valamelyikének, vagy mindegyikének a területnagysága meghaladja a más művelési ágú területnek vagy területeknek a nagyságát.
(4) Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell.
(5) Több föld egybefoglalt vételáron történő eladására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak.
20. § E törvény szerinti elővásárlási jog nem áll fenn
a) a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,
b) a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,
c) a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adás-vétel,
d) a 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból történő adás-vétel
esetén.
21. § (1) A föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: adás-vételi szerződés) kell foglalni, és azt a tulajdonosnak - a felek aláírásától számított 8 napon belül - közölnie kell e törvényen, valamint más törvényen, illetve a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival. Az adás-vételi szerződést - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell. Az adás-vételi szerződésnek a vevő részéről tartalmaznia kell a 13-15. §-ban előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 13-15. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően az adás-vételi szerződéshez csatolni kell.
(2) Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban együtt: polgármesteri hivatal) esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára és a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik azzal, hogy a szerződésben felismerhetetlenné kell tenni az eladó és a vevő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot.
(3) A közlés kezdő napja az adás-vételi szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap. Az elővásárlási jog jogosultja a közlés kezdő napjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül tehet az adás-vételi szerződésre elfogadó, vagy az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot. Az elővásárlásra jogosult - ide nem értve a földalapkezelő szervezetet - a jognyilatkozatát a jegyző részére személyesen adja át. A földalapkezelő szervezet a jognyilatkozatát a jegyzőnek megküldi, vagy a földalapkezelő szervezet képviseletében eljáró személy átadja a jegyzőnek. Az elővásárlási jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha az elővásárlásra jogosult az e bekezdésben meghatározott határnapig nem nyilatkozik.
(4) A jegyző köteles az elfogadó jognyilatkozat személyes átvételekor az elővásárlásra jogosult - ide nem értve a földalapkezelő szervezetet - személyazonosságát ellenőrizni az elfogadó jognyilatkozatban szereplő természetes személyazonosító adatoknak a személyazonosító okmányban foglalt adatokkal való összevetésével, továbbá az elővásárlásra jogosultat nyilatkoztatni arról, hogy az elfogadó jognyilatkozaton szereplő aláírását a saját kezű aláírásának ismeri el. Ha a jegyző megállapítja, hogy az elfogadó jognyilatkozat az azt átadó elővásárlásra jogosulttól származik, ezt a tényt az elfogadó jognyilatkozaton az aláírásával igazolja, és azt átveszi. Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy az elfogadó jognyilatkozat nem az azt átadó személytől származik, a jegyző az elfogadó jognyilatkozat átvételét megtagadja, és ennek tényét, valamint okát az elfogadó jognyilatkozaton rögzíti.
(5) Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az elővásárlási jogosultság jogalapját, továbbá ha az elővásárlási jog törvényen alapul, akkor azt is, hogy az elővásárlásra jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát. Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a 13-15. §-ban foglalt esetekben az ott előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 13-15. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően a jognyilatkozathoz csatolni kell. Az elfogadó jognyilatkozathoz - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl a 18. § (2) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott elővásárlásra jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmazni kell azt is, hogy a 18. § (2) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott célból gyakorolják az elővásárlási jogukat.
(7) Az államot megillető elővásárlási jog gyakorlása esetén az (5) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell, miszerint a földalapkezelő szervezet a 18. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mely célból gyakorolja az elővásárlási jogot. Ha a földalapkezelő szervezet valamely földbirtok-politikai irányelv érvényesítése céljából, vagy közérdekű cél megvalósítása érdekében tesz elfogadó jognyilatkozatot, meg kell jelölnie a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti mely földbirtok-politikai irányelv, illetve milyen közérdekű cél megvalósítása érdekében gyakorolja az állam nevében az elővásárlási jogot.
(8) Az eladót az olyan elfogadó jognyilatkozat köti, amelyet az elővásárlásra jogosult határidőn belül tesz meg, és a jognyilatkozatában az adás-vételi szerződést magára nézve teljes körűen elfogadja.
(9) A (3)-(7) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az elővásárlási jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna.
22. § (1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adás-vételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi
a) az eladó részére, ha az adás-vételi szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy
b) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe az elővásárlásra jogosult az elfogadó jognyilatkozatának az eladóval történt közlése napján lép be. Több elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozata esetén az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe a sorrendben előrébb álló elővásárlásra jogosult, több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult esetén pedig az eladó választása szerinti elővásárlásra jogosult lép.
A pofon az ami mindent "eldönt"...csak jó lendület kell hozzá
Már senkit nem nézek én sem ha valaki gátlástalanul kever pld a földügyekben ...
Jogi uton csak is a hivatali dolgokat rendezi az ember...a többit "személyesen"...
én is vettem egy hektárt,már én szántom ki,amikor kifizetted az a tied,vagyis én igy vagyok vele,nem érdekel semmilyen bérlet,habár itt a tsz rugalmas mióta egy embertől kapott 2 pofont az elnök a variálásért
Sziasztok! Tudom lehet nem pontosan ide tartozik a téma de segítségeteket szeretném kérni abban a dologban hogy a mellettem lévő föld a TSz-nél van még bérbe adva 4 évre de az eladó eladná nekem a földet, azt akarnám megtudni hogy megkell-e várnom a 4 év leteltét hogy tudjam használni vagy van valaami törvény hogy kilehet hozni a földet a TSZ-ből???hallottam amúgy olyat hogy 6 hónapra rá ki kell adni a földet ha megvették, ez 2014-től érvényes elvileg. Ti tudtok valamit errről? Nagyon hálás lennék ha segítenétek!
Azt csiripolják az ázott verebek, hogy benn ragadt az országba egy nagy rakás HF és egyéb húshasznú bika amit amit eredetileg kis súlyba szállítottak volna. Ezek mostanra nagysúlyúak lettek így komoly túlkínálat van, ráadásul a kereskedők is onnan viszik ahol egyszerre meg tudnak pakolni. Akinek csak néhány van az várhat a sorára...
Hülyék ezek a verebek, nem tudják mekkora üzlet a marha tartás?!
Válasz #7304. hozzászólásra
igy legalább mindenki kap,nem csak az aki tudta annak idején hogy mikor lesz a kvóta év.. egy fickó csak abba az évbe tartott 300 bikát,mindenkitől megvette a feketéket,és évek óta kapja a pénzt,semmit nem csinál érte.. aki meg kinlódik 10 feketével minden nap az meg nem kapott eddig semmit.
szerintem 2015-ben darabszámos leosztás miatt ha egy állat után is lehet igényelni olyan alacsony lesz az összeg hogy nem szabad vele foglalkozni.de csak így tudták elvenni a 10 -éve megszerzett kvótáinkat amit a tönkretételünk után simán bevezetnek újra az inaktív jószágsétáltatóknak.
ezzel a kéknyelvvel kapcsolatban egy mondat:vasárnap dunaföldváron volt vásár(ez védőkörzetbe tartozik)volt kb.10-15db borgyu,ennyi kecske+birka.elméletileg 1etlen1 kérőzzőt nem engedtek be.döntse el mindenki erről ki-mit gondol......
Elég sz@rul fest.
Megjegyyzem mindenki a románokat szidja, miközben ők jelentettek eseteket. A szerbeket nem hallottam, miközben a térképet nézgetve kizárt hogy náluk ne lenne, sőt az nyári uralkodó nyugati, délnyugati szelet feltételezve inkább onnét terjedt románia felé is...
Nálunk Békésben a MT bikára 530 bruttót ajánlottak belföldre egész évben.Export nem is volt, csupán 1-2 legenda! Ezért az árért most is elvinnék.... Itt nem sok mindenen változtat ez a kék-nyelv kitaláció és műbalhé...
Válasz #7284. hozzászólásra
Na ez a vonat is elment. Néztem azt a térképet, hát mint mondjak. Múlt hét csütörtökön beszéltem egy szegedi állatorvossal és akkor még csak 2 konkrét eset volt, de már több állat is gyanús volt amiknek a vére már a laborban volt. Most már a térképen 8 eset van és kedd van és egyre bövül a kör. Nem lesz ennek jó vége. Lajosmizsén és Nagykörösön már nem lesz állatvásár.
A legutolsó is így lett feloldva mivel vezéreink lábát nem taposták a jószágok ezért mint aki jól végezte dolgát szépen kivárták és b....ták kezdeményezni korábban az illetékes eu -s bizottságnál a korlátozás feloldását.
Szállítani pedig lehet exportra de csak azonnali vágási és befogadási engedéllyel.Ebből kifolyólag az export árak a kereskedők kénye-kedve és falánksága szerint alakulnak.Ha tehetnénk mindet mi is megehetnénk mert ugye az emberre nem veszélyes fogyasztásra korlátozás nélkül alkalmas!
Csak akkor mi a nátháért húzzák le az árat a Taljánok!
Ezt találtam, csak nem tudom, hogy most is ez az érvényes eljárásrend? "Megfigyelési körzet települései: Belföldön a körzetből jelenleg továbbtartásra kizárólag a megfigyelési körzeten belül és a védőkörzetbe lehet fogékony állatokat szállítani. Vágási céllal mindhárom területre szállítható kérődző. Bizonyos feltételek teljesülése esetén más uniós tagországba, illetve egyes, ún. 3. országokba is lehetőség van az innen származó állatok kiszállítására. Az állatforgalmazás előfeltétele ilyenkor is minden esetben az állatorvosi vizsgálat megtörténte és a szükséges igazolás kiállítása."
Válasz #7284. hozzászólásra
Én úgy olvastam zónán belül lehet mozgatni az állatokat. Persze engedéjjel. Persze minden hatósági állatorvos várja hogy akkor részleteen mi a teendő. Én nem értek hozzá, de úgy lenne a logikus, hogy a fagyos idők ha eljönnek és plusz a kéknyelv lappangási ideje után lazítani lehetne a dolgokon tavaszig.
Persze, de nem is akarom eladni. Hisz pont a benne lévő tenyészérték miatt vettem meg és mert "használni" szeretném. Ennyi erővel nem érdemes tenyésztéssel foglalkozni, hanem szaporítani kell aztán jó napot nem érik ilyen meglepetések az embert.
Nem arról van szó, hogy ki kell irtani a szúnyogot, kivitelezhetetlen is a dolog. Elegendő a gyérítés is, már azzal is csökken a kockázat. Főleg úgy, hogy az idei év kedvezett is nekik, no meg a betegség sem egyik pillanatról a másikra került a közelünkbe. Korábban jóval többször repültek, legalábbis felénk, mint mióta nemzeti program van. Ráadásul mindenhol azt hallja az ember, hogy milyen kevés lett belőlük mert összehangoltan irtottak.
Frissítették a nebih.gov.hu oldalon a védő-, megfigyelési körzetbe tartozó településeket. Nagyjából majdnem mindenki beletartozik már vmilyen körzetbe. Ami a legjobb, semmit nem írnak arról, hogy ha a megfigyelési körzetből szeretnénk eladni, akkor mi az eljárásrend. Tegnap azt hallottam - nagyon remélem, hogy nem igaz -, hogy nem mozgatható el az állat a megfigyelési zónába tartozó területről. (Szomszéd településre adnánk el, de azt mondták, nem lehet.) Hallott vki vmit????Köszi
Szúnyogírtással lehetetlen védekezni, a szúnyogok kedvező szélel napi harminc kilométert is sodródhatnak. A szúnyogok legnagyobb ellensége a szeles idő mert a szél összetöri őke, meg legnagyobb barátjuk is mert kedvező széllel új területekre juthatnak el. Szóval ha az államhatár mentén folyamatosan szúnyogirtanának egy húsz kilométeres sávot akkor is bejöhetnek a fertőzött törpeszúnyogok. De ha sikerülne is a vadkérődzők akkor is átjönnek. Akkor a határőrök minden szarvast meg őzet is lőjenek le a határnál?
Sok minden nem jött össze az idén. A szokásosnál harmad annyiszor irtották a szúnyogot. Nálunk az ök évente esős időben 4-5x írtott, lerepülték nem csak a belterületet, hanem a közeli lápos, vizenyős részeket is. Soha nem is volt gond. Most az idén 1x volt repülés, annyi van belőlük, hogy az valami eszméletlen. Így nem lehet mit kezdeni, főleg úgy, hogy nem istállóba vannak zárva az állatok hanem ridegen, legelőn tartottak. Azzal sem vagyok beljebb, hogy a drága pénzen megvett tenyészanyagomat leölik és gyanítom selejt közeli áron fizetik ki. Szívás ez úgy ahogyan van.
Ha jól rémlik, akkor 2008-ban volt már ezzel zűr!
Akkor rögtön vakcinázni akartak, gondolom valakik zsebébe jó sok % vándorolt volna a gyógyszergyáraktól...
Elég nehéz volt átütni a mentesítést. De fontos, mert ha pl. valaki tenyészállatot akar eladni egy mentes országba, akkor azt az értékesítési utat el lehet felejteni, mert egy vakcinázott állomány már soha nem lesz mentes.
A szúnyogokra soha nem lesz pénz!
Ha a hatóság szerette volna megállítani a szúnyogokat akkor megtehette volna mert azt a 20km -es kört lehúzta volna repcsivel egy két óra alatt ,kb.annyi mint egy falu ,csak sok lett a (volna)A napokba én is jártam Baján meg Szegeden akár én is elhozhattam a szúnyogot Hajdúba is.A mai világban ha akarunk akkor lépni kell de sürgősen ,addig amíg csak egy faluban van a dolog nem köröket kellett volna rajzolni a hatóságnak ,hanem cselekedni és nem az a módja,hogy kiírtunk egy két faluba a marhákat .Úgy hogy ha ez befedi az országot akkor ezt mind fellehet írni a felelős hatóság számlájára ,a pöcsölés ide vezet.
Olyan ez, mint a madárinfluenza... meg a h1n1...nagyobb a füstje, mint a lángja....sőt, inkább csak kőkemény politika...
Azt meg jobb, ha hagyjuk, mert rövid úton eljutok a kampósorrúak jellemzéséhez, oszt a végén még kitiltanak...
Válasz #7272. hozzászólásra
A paraszt nyelve kékebb lesz mint a marhájáé, mikor megszorongatják a nyakát az árakkal!
Mert a szúnyogok fognak győzni, és azok akik a szúnyogokkal vannak ha nem az idén jövőre...
Bocsánat, de egy dologról nem esett szó. Két lehetőségünk van!
1. Mentesítünk
2. Vakcinázunk
Namost, ha valaki utánaszámol, higy a vakcinázás hosszútávon évente mennyibe fog kerülni állatonként, akkor egyet kell, hogy értsek a hatósággal. Pláne, hogy a legutöbbi,esetben pont mi kértük, higy mentesítsünk, ne vakcinázzunk!
Akkor is megérteették az álltorvosokl bár elég nehéz volt meggyőzni őket, sikerült és most is a mentesítés a cél.
Gondoljátok végig. Magyarország státusza mentes legyen, vagy vakcinázott?! Nem mindegy az áraknál sem!
A szúnyogokkal valóban baj van, de erremnem lesz pénz! Az biztos! Gondoljátok végig, hogy ez mennyi embert érint, szemben a sok lusta szavazöval, akik 4évente húzzák az x-et a közmunkáért, a segélyért, a sok másért amiben nincs kockázat.
Aztán mit irtanak? A szúnyogot, vagy a marhát? Mert nagyon nem mindegy... bár, a kiirtott szúnyogot biztos nem viszik az Atev telepre...:D
Na, a viccet félretéve: vagy ökörséget irkálsz, vagy valami túlbuzgó idióta rendezkedik arrafelé...
"A kéknyelv-betegséget terjesztő vírus az emberi egészségre ártalmatlan. Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt."
Részben igazad van, de ez egy kicsit olyan mintha a krumplit inkább kiszednénk hogy eltünjön a krumplibogár. Azoknak a fránya szúnyogoknak sem vonta be a légügyi hatóság a repülési engedélyüket,talán inkább azok írtására kéne nagyobb erőfeszítéseket tenni,lásd sajnos itt a példa rá hogy románia túlfeléről szúk két és fél-három hét alatt itt volt a betegség!!
Ma reggel hallottam a rádioban, hogy Veszprém megyében is valami gigxer van a kék nyelvvel, tehát néhány északi terület kivételével az egész ország le lesz zárva valszeg.
Válasz #7265. hozzászólásra
Eszemben sem volt "hőbörögni legfeljebb nem értettem, illetve félre értettem a "leölést" mint olyat. Az rendben van ha a beteg állatot veszik ki a többi közül, hogy ne fertőzhessen tovább.
Én megértem egy száj és körömfájás és egy sertéspestis járványt. Ott tényleg nem vacakoltak jött a puskás ember (70-es évek) a megyétől egy állatorvos meg a dögös kocsi. Kinyírtak válogatás nélkül minden állatot a faluba ha beteg volt ha nem, a gazdának meg orra alá nyomtak egy cetlit "ott írja alá" és kész. Na innen az én félelmem ha ilyet hallok, hogy leölés mert már volt benne részem.
Ne idegesítsetek már...Mit nem lehet érteni a leölésen? A szúnyog alapjában véve nem hordozza a vírust, csak miután megcsípett egy fertőzött állatot.Na már ha van egy kéknyelves az állományban, akkor az a szúnyog nem azt az egy szerencsétlent fogja mindíg megcsípni hanem a többit is. így terjed a betegség. Hát jó hogy le kell ölni.. amúgy meg elvileg a leölt állatot kifizetik, így tulajdonképpen a tenyészérték veszik el "csak"...
Ha gyorsan jönne a tél, amit kétlek, hamar pontot tenne az ügy végére. Az igazi baj az lesz ha elterjed, akkor senkinek nem fog kelleni a Magyar húsmarha, bent ragad az országban, borzasztó túlkínálat lesz, és szemtelenül alacsony áron lehet majd eladni. Az meg ugye senkinek nem érdeke itt... A juhászok helyzete még rosszabb lesz.
Tehát ha valaki ezek után is azon hőbörög, hogy le kell ölni néhány állatot, amit még ki is fizetnek, annak érdekében hogy megfékezzék ezt a betegséget, és ne csődöljön be több száz gazdaság, annak súlyos problémái vannak, mert nem lát el az orra hegyéig sem.
Sajnos az állam nem gondoskodik a szúnyog irtásról! Rá hárítja a gazdákra. Az rendben, hogy az épületben megoldja a gazda a szúnyog irtást, de mi van a gyepeken meg a szántóföldi növényéken. A növénytermesztő gazdát nem érinti, nem is foglalkozik vele, még aki kérődzővel foglalkozik az meg nem tud ellene mit tenni. Azok az állatok amit legjobban érint főleg a legelőn vannak. (Tehetetlenek vagyunk és reménykedünk, hogy nem jut el az állományunkba)
12713 hozzászólás
Válasz #7309. hozzászólásra
Ezen a linken több kérdésedre is választ találsz:
http://agronaplo.hu/a-szaktanacsado-valaszol-aprilisban/
Az adásvétel különben ott kezdődik (legalábbis nálunk), hogy elsétálsz az ügyvédhez, ahol megírják az adásvételi szerződést, kifizeted az ügyvédet és az ügyvédnél letétbe helyezed a vételár bizonyos százalékát. Ezt a szerződést 60 napra kifüggeszti az önkormányzat és addig azon aggódsz, hogy ne legyen veled szembe olyan, akinek elővásárlási joga van és neki is kell a terület. A kifüggesztés után az önkormányzat beküldi a földhivatalba a levett és záradékolt szerződést. A földhivatal elküldi a helyi földbizottságnak véleményezésre, az visszaküldi a földhivatalnak és küldözgetik a papírokat még további 1-2 hónapon keresztül. Ha minden renden van, akkor a kifüggesztés napjától számítva kb. 4 hónap telik el, mire tiéd lesz a terület (persze, ha közben nem az lesz a jogos vásárló, aki szintén benyújtotta az ajánlatát, mert erről te már csak a dolog legvégén értesülsz - és még nem számoltam az NFA elővásárlási jogával)
Az elővásárlásra jogosultak sorrendje, és az elővásárlási jog gyakorlása
18. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
b) a földet használó olyan földművest,
ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
(2) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott földművest - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi
a) a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása;
b) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása.
(3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a földműves tulajdonostárs.
(4) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő
a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.
19. § (1) Az államot megillető elővásárlási jogot a földalapkezelő szerv gyakorolja.
(2) A 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti földet használó földműves alatt azt a földművest kell érteni, aki legalább 3 éve használja a földet, ideértve azt is, akit a 65. § szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki.
(3) Az olyan föld eladása esetén, amely a 18. § (2) bekezdésben meghatározott művelési ágak mellett az ingatlan-nyilvántartásban más művelési ágban is nyilván van tartva, a 18. § (2) bekezdése szerinti elővásárlásra jog abban az esetben áll fenn, ha a 18. § (2) bekezdésében meghatározott művelési ágak valamelyikének, vagy mindegyikének a területnagysága meghaladja a más művelési ágú területnek vagy területeknek a nagyságát.
(4) Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell.
(5) Több föld egybefoglalt vételáron történő eladására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak.
20. § E törvény szerinti elővásárlási jog nem áll fenn
a) a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,
b) a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,
c) a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adás-vétel,
d) a 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból történő adás-vétel
esetén.
21. § (1) A föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: adás-vételi szerződés) kell foglalni, és azt a tulajdonosnak - a felek aláírásától számított 8 napon belül - közölnie kell e törvényen, valamint más törvényen, illetve a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival. Az adás-vételi szerződést - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell. Az adás-vételi szerződésnek a vevő részéről tartalmaznia kell a 13-15. §-ban előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 13-15. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően az adás-vételi szerződéshez csatolni kell.
(2) Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban együtt: polgármesteri hivatal) esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára és a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik azzal, hogy a szerződésben felismerhetetlenné kell tenni az eladó és a vevő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot.
(3) A közlés kezdő napja az adás-vételi szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap. Az elővásárlási jog jogosultja a közlés kezdő napjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül tehet az adás-vételi szerződésre elfogadó, vagy az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot. Az elővásárlásra jogosult - ide nem értve a földalapkezelő szervezetet - a jognyilatkozatát a jegyző részére személyesen adja át. A földalapkezelő szervezet a jognyilatkozatát a jegyzőnek megküldi, vagy a földalapkezelő szervezet képviseletében eljáró személy átadja a jegyzőnek. Az elővásárlási jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha az elővásárlásra jogosult az e bekezdésben meghatározott határnapig nem nyilatkozik.
(4) A jegyző köteles az elfogadó jognyilatkozat személyes átvételekor az elővásárlásra jogosult - ide nem értve a földalapkezelő szervezetet - személyazonosságát ellenőrizni az elfogadó jognyilatkozatban szereplő természetes személyazonosító adatoknak a személyazonosító okmányban foglalt adatokkal való összevetésével, továbbá az elővásárlásra jogosultat nyilatkoztatni arról, hogy az elfogadó jognyilatkozaton szereplő aláírását a saját kezű aláírásának ismeri el. Ha a jegyző megállapítja, hogy az elfogadó jognyilatkozat az azt átadó elővásárlásra jogosulttól származik, ezt a tényt az elfogadó jognyilatkozaton az aláírásával igazolja, és azt átveszi. Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy az elfogadó jognyilatkozat nem az azt átadó személytől származik, a jegyző az elfogadó jognyilatkozat átvételét megtagadja, és ennek tényét, valamint okát az elfogadó jognyilatkozaton rögzíti.
(5) Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az elővásárlási jogosultság jogalapját, továbbá ha az elővásárlási jog törvényen alapul, akkor azt is, hogy az elővásárlásra jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát. Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a 13-15. §-ban foglalt esetekben az ott előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 13-15. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően a jognyilatkozathoz csatolni kell. Az elfogadó jognyilatkozathoz - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl a 18. § (2) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott elővásárlásra jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmazni kell azt is, hogy a 18. § (2) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott célból gyakorolják az elővásárlási jogukat.
(7) Az államot megillető elővásárlási jog gyakorlása esetén az (5) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell, miszerint a földalapkezelő szervezet a 18. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mely célból gyakorolja az elővásárlási jogot. Ha a földalapkezelő szervezet valamely földbirtok-politikai irányelv érvényesítése céljából, vagy közérdekű cél megvalósítása érdekében tesz elfogadó jognyilatkozatot, meg kell jelölnie a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti mely földbirtok-politikai irányelv, illetve milyen közérdekű cél megvalósítása érdekében gyakorolja az állam nevében az elővásárlási jogot.
(8) Az eladót az olyan elfogadó jognyilatkozat köti, amelyet az elővásárlásra jogosult határidőn belül tesz meg, és a jognyilatkozatában az adás-vételi szerződést magára nézve teljes körűen elfogadja.
(9) A (3)-(7) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az elővásárlási jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna.
22. § (1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adás-vételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi
a) az eladó részére, ha az adás-vételi szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy
b) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe az elővásárlásra jogosult az elfogadó jognyilatkozatának az eladóval történt közlése napján lép be. Több elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozata esetén az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe a sorrendben előrébb álló elővásárlásra jogosult, több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult esetén pedig az eladó választása szerinti elővásárlásra jogosult lép.
Sok sikert a vásárláshoz!
A pofon az ami mindent "eldönt"...csak jó lendület kell hozzá
Már senkit nem nézek én sem ha valaki gátlástalanul kever pld a földügyekben ...
Jogi uton csak is a hivatali dolgokat rendezi az ember...a többit "személyesen"...
Válasz #7310. hozzászólásra
Csak a jogszabály nem így működik. A ti eseteteket mondják közös megegyezésnek.
Válasz #7309. hozzászólásra
én is vettem egy hektárt,már én szántom ki,amikor kifizetted az a tied,vagyis én igy vagyok vele,nem érdekel semmilyen bérlet,habár itt a tsz rugalmas mióta egy embertől kapott 2 pofont az elnök a variálásért
Sziasztok! Tudom lehet nem pontosan ide tartozik a téma de segítségeteket szeretném kérni abban a dologban hogy a mellettem lévő föld a TSz-nél van még bérbe adva 4 évre de az eladó eladná nekem a földet, azt akarnám megtudni hogy megkell-e várnom a 4 év leteltét hogy tudjam használni vagy van valaami törvény hogy kilehet hozni a földet a TSZ-ből???hallottam amúgy olyat hogy 6 hónapra rá ki kell adni a földet ha megvették, ez 2014-től érvényes elvileg. Ti tudtok valamit errről? Nagyon hálás lennék ha segítenétek!
Válasz #7307. hozzászólásra
Majd elviszik jövőre!
Azt csiripolják az ázott verebek, hogy benn ragadt az országba egy nagy rakás HF és egyéb húshasznú bika amit amit eredetileg kis súlyba szállítottak volna. Ezek mostanra nagysúlyúak lettek így komoly túlkínálat van, ráadásul a kereskedők is onnan viszik ahol egyszerre meg tudnak pakolni. Akinek csak néhány van az várhat a sorára...
Hülyék ezek a verebek, nem tudják mekkora üzlet a marha tartás?!
meg is lehet azt az állattartót nézni aki vagy atámogatás vagy az nfa-s földek miatt már előre más nyakára próbálja venni az állatokat.
Válasz #7304. hozzászólásra
igy legalább mindenki kap,nem csak az aki tudta annak idején hogy mikor lesz a kvóta év.. egy fickó csak abba az évbe tartott 300 bikát,mindenkitől megvette a feketéket,és évek óta kapja a pénzt,semmit nem csinál érte.. aki meg kinlódik 10 feketével minden nap az meg nem kapott eddig semmit.
szerintem 2015-ben darabszámos leosztás miatt ha egy állat után is lehet igényelni olyan alacsony lesz az összeg hogy nem szabad vele foglalkozni.de csak így tudták elvenni a 10 -éve megszerzett kvótáinkat amit a tönkretételünk után simán bevezetnek újra az inaktív jószágsétáltatóknak.
Válasz #7302. hozzászólásra
216€
Az anyatehén támogatás 2015-től akkor mennyi lesz,valaki erről valamit léccike
Válasz #7300. hozzászólásra
Én azt gondolom, hogy nem is volt ott egy sem amit láttál azok álruhás NÉBIH ellenőrök voltak...
ezzel a kéknyelvvel kapcsolatban egy mondat:vasárnap dunaföldváron volt vásár(ez védőkörzetbe tartozik)volt kb.10-15db borgyu,ennyi kecske+birka.elméletileg 1etlen1 kérőzzőt nem engedtek be.döntse el mindenki erről ki-mit gondol......
Válasz #7296. hozzászólásra
Szia! Én is békés megyei vagyok Orosházi, felvásárló neveket számokat tudnál küldeni? bzoly78@freemail.hu a címem. Ha küldesz akkor köszönöm :-)
Válasz #7297. hozzászólásra
Elég sz@rul fest.
Megjegyyzem mindenki a románokat szidja, miközben ők jelentettek eseteket. A szerbeket nem hallottam, miközben a térképet nézgetve kizárt hogy náluk ne lenne, sőt az nyári uralkodó nyugati, délnyugati szelet feltételezve inkább onnét terjedt románia felé is...
Nálunk Békésben a MT bikára 530 bruttót ajánlottak belföldre egész évben.Export nem is volt, csupán 1-2 legenda! Ezért az árért most is elvinnék.... Itt nem sok mindenen változtat ez a kék-nyelv kitaláció és műbalhé...
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=5&ved=0CDUQFjAE&url=http%3A%2F%2Fhalasinfo.hu%2Fmegjelent-a-keknyelv-betegseg-balotaszallason%2F&ei=4zdHVNi5Lou_ygPG-IHwAw&usg=AFQjCNFg3esceiFH6JXN3Ta9xY6gUAfAdA&bvm=bv.77880786,d.bGQ&cad=rja
Válasz #7284. hozzászólásra
Na ez a vonat is elment. Néztem azt a térképet, hát mint mondjak. Múlt hét csütörtökön beszéltem egy szegedi állatorvossal és akkor még csak 2 konkrét eset volt, de már több állat is gyanús volt amiknek a vére már a laborban volt. Most már a térképen 8 eset van és kedd van és egyre bövül a kör. Nem lesz ennek jó vége. Lajosmizsén és Nagykörösön már nem lesz állatvásár.
Válasz #7291. hozzászólásra
A legutolsó is így lett feloldva mivel vezéreink lábát nem taposták a jószágok ezért mint aki jól végezte dolgát szépen kivárták és b....ták kezdeményezni korábban az illetékes eu -s bizottságnál a korlátozás feloldását.
Szállítani pedig lehet exportra de csak azonnali vágási és befogadási engedéllyel.Ebből kifolyólag az export árak a kereskedők kénye-kedve és falánksága szerint alakulnak.Ha tehetnénk mindet mi is megehetnénk mert ugye az emberre nem veszélyes fogyasztásra korlátozás nélkül alkalmas!
Csak akkor mi a nátháért húzzák le az árat a Taljánok!
Ezt találtam, csak nem tudom, hogy most is ez az érvényes eljárásrend? "Megfigyelési körzet települései: Belföldön a körzetből jelenleg továbbtartásra kizárólag a megfigyelési körzeten belül és a védőkörzetbe lehet fogékony állatokat szállítani. Vágási céllal mindhárom területre szállítható kérődző. Bizonyos feltételek teljesülése esetén más uniós tagországba, illetve egyes, ún. 3. országokba is lehetőség van az innen származó állatok kiszállítására. Az állatforgalmazás előfeltétele ilyenkor is minden esetben az állatorvosi vizsgálat megtörténte és a szükséges igazolás kiállítása."
Ez 2 évet jelent? A legutolsó hogyan lett feloldva?
Húsmarhára szeretnék pályázni de ez így nehéz lesz.....
Válasz #7288. hozzászólásra
Rossz hírem van olvasd el a 31/2009(III.27) rendeletet 19§ 20§ paragrafus
Válasz #7287. hozzászólásra
Ha tudnék megoldást én ülnék egy frankó télen fűtött nyáron hűtött irodában jó fizetésért..
Válasz #7284. hozzászólásra
Én úgy olvastam zónán belül lehet mozgatni az állatokat. Persze engedéjjel. Persze minden hatósági állatorvos várja hogy akkor részleteen mi a teendő. Én nem értek hozzá, de úgy lenne a logikus, hogy a fagyos idők ha eljönnek és plusz a kéknyelv lappangási ideje után lazítani lehetne a dolgokon tavaszig.
Válasz #7283. hozzászólásra
Megoldás??????
Válasz #7281. hozzászólásra
Persze, de nem is akarom eladni. Hisz pont a benne lévő tenyészérték miatt vettem meg és mert "használni" szeretném. Ennyi erővel nem érdemes tenyésztéssel foglalkozni, hanem szaporítani kell aztán jó napot nem érik ilyen meglepetések az embert.
Válasz #7283. hozzászólásra
Nem arról van szó, hogy ki kell irtani a szúnyogot, kivitelezhetetlen is a dolog. Elegendő a gyérítés is, már azzal is csökken a kockázat. Főleg úgy, hogy az idei év kedvezett is nekik, no meg a betegség sem egyik pillanatról a másikra került a közelünkbe. Korábban jóval többször repültek, legalábbis felénk, mint mióta nemzeti program van. Ráadásul mindenhol azt hallja az ember, hogy milyen kevés lett belőlük mert összehangoltan irtottak.
Frissítették a nebih.gov.hu oldalon a védő-, megfigyelési körzetbe tartozó településeket. Nagyjából majdnem mindenki beletartozik már vmilyen körzetbe. Ami a legjobb, semmit nem írnak arról, hogy ha a megfigyelési körzetből szeretnénk eladni, akkor mi az eljárásrend. Tegnap azt hallottam - nagyon remélem, hogy nem igaz -, hogy nem mozgatható el az állat a megfigyelési zónába tartozó területről. (Szomszéd településre adnánk el, de azt mondták, nem lehet.) Hallott vki vmit????Köszi
Válasz #7280. hozzászólásra
Szúnyogírtással lehetetlen védekezni, a szúnyogok kedvező szélel napi harminc kilométert is sodródhatnak. A szúnyogok legnagyobb ellensége a szeles idő mert a szél összetöri őke, meg legnagyobb barátjuk is mert kedvező széllel új területekre juthatnak el. Szóval ha az államhatár mentén folyamatosan szúnyogirtanának egy húsz kilométeres sávot akkor is bejöhetnek a fertőzött törpeszúnyogok. De ha sikerülne is a vadkérődzők akkor is átjönnek. Akkor a határőrök minden szarvast meg őzet is lőjenek le a határnál?
Válasz #7280. hozzászólásra
Olyankor nem az állatot nézik,hanem a tenyész értékét!Annyiért nem tudnád eladni az tuti ;-)
Sok minden nem jött össze az idén. A szokásosnál harmad annyiszor irtották a szúnyogot. Nálunk az ök évente esős időben 4-5x írtott, lerepülték nem csak a belterületet, hanem a közeli lápos, vizenyős részeket is. Soha nem is volt gond. Most az idén 1x volt repülés, annyi van belőlük, hogy az valami eszméletlen. Így nem lehet mit kezdeni, főleg úgy, hogy nem istállóba vannak zárva az állatok hanem ridegen, legelőn tartottak. Azzal sem vagyok beljebb, hogy a drága pénzen megvett tenyészanyagomat leölik és gyanítom selejt közeli áron fizetik ki. Szívás ez úgy ahogyan van.
Ha jól rémlik, akkor 2008-ban volt már ezzel zűr!
Akkor rögtön vakcinázni akartak, gondolom valakik zsebébe jó sok % vándorolt volna a gyógyszergyáraktól...
Elég nehéz volt átütni a mentesítést. De fontos, mert ha pl. valaki tenyészállatot akar eladni egy mentes országba, akkor azt az értékesítési utat el lehet felejteni, mert egy vakcinázott állomány már soha nem lesz mentes.
A szúnyogokra soha nem lesz pénz!
Ha a hatóság szerette volna megállítani a szúnyogokat akkor megtehette volna mert azt a 20km -es kört lehúzta volna repcsivel egy két óra alatt ,kb.annyi mint egy falu ,csak sok lett a (volna)A napokba én is jártam Baján meg Szegeden akár én is elhozhattam a szúnyogot Hajdúba is.A mai világban ha akarunk akkor lépni kell de sürgősen ,addig amíg csak egy faluban van a dolog nem köröket kellett volna rajzolni a hatóságnak ,hanem cselekedni és nem az a módja,hogy kiírtunk egy két faluba a marhákat .Úgy hogy ha ez befedi az országot akkor ezt mind fellehet írni a felelős hatóság számlájára ,a pöcsölés ide vezet.
Olyan ez, mint a madárinfluenza... meg a h1n1...nagyobb a füstje, mint a lángja....sőt, inkább csak kőkemény politika...
Azt meg jobb, ha hagyjuk, mert rövid úton eljutok a kampósorrúak jellemzéséhez, oszt a végén még kitiltanak...
Az állatorvosommal a napokban beszélgettem, és Ő azt mondja az országban nem engedélyezett a vakcinázás, csak mentesíteni lehet.
Válasz #7272. hozzászólásra
Felébredtem, bocsánat csak rosszat álmodtam!
A paraszt nyelve kékebb lesz mint a marhájáé, mikor megszorongatják a nyakát az árakkal!
Mert a szúnyogok fognak győzni, és azok akik a szúnyogokkal vannak ha nem az idén jövőre...
Bocsánat, de egy dologról nem esett szó. Két lehetőségünk van!
1. Mentesítünk
2. Vakcinázunk
Namost, ha valaki utánaszámol, higy a vakcinázás hosszútávon évente mennyibe fog kerülni állatonként, akkor egyet kell, hogy értsek a hatósággal. Pláne, hogy a legutöbbi,esetben pont mi kértük, higy mentesítsünk, ne vakcinázzunk!
Akkor is megérteették az álltorvosokl bár elég nehéz volt meggyőzni őket, sikerült és most is a mentesítés a cél.
Gondoljátok végig. Magyarország státusza mentes legyen, vagy vakcinázott?! Nem mindegy az áraknál sem!
A szúnyogokkal valóban baj van, de erremnem lesz pénz! Az biztos! Gondoljátok végig, hogy ez mennyi embert érint, szemben a sok lusta szavazöval, akik 4évente húzzák az x-et a közmunkáért, a segélyért, a sok másért amiben nincs kockázat.
Válasz #7255. hozzászólásra
Aztán mit irtanak? A szúnyogot, vagy a marhát? Mert nagyon nem mindegy... bár, a kiirtott szúnyogot biztos nem viszik az Atev telepre...:D
Na, a viccet félretéve: vagy ökörséget irkálsz, vagy valami túlbuzgó idióta rendezkedik arrafelé...
"A kéknyelv-betegséget terjesztő vírus az emberi egészségre ártalmatlan. Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt."
NÉBIH
Részben igazad van, de ez egy kicsit olyan mintha a krumplit inkább kiszednénk hogy eltünjön a krumplibogár. Azoknak a fránya szúnyogoknak sem vonta be a légügyi hatóság a repülési engedélyüket,talán inkább azok írtására kéne nagyobb erőfeszítéseket tenni,lásd sajnos itt a példa rá hogy románia túlfeléről szúk két és fél-három hét alatt itt volt a betegség!!
Ma reggel hallottam a rádioban, hogy Veszprém megyében is valami gigxer van a kék nyelvvel, tehát néhány északi terület kivételével az egész ország le lesz zárva valszeg
.
Válasz #7265. hozzászólásra
Eszemben sem volt "hőbörögni legfeljebb nem értettem, illetve félre értettem a "leölést" mint olyat. Az rendben van ha a beteg állatot veszik ki a többi közül, hogy ne fertőzhessen tovább.
Én megértem egy száj és körömfájás és egy sertéspestis járványt. Ott tényleg nem vacakoltak jött a puskás ember (70-es évek) a megyétől egy állatorvos meg a dögös kocsi. Kinyírtak válogatás nélkül minden állatot a faluba ha beteg volt ha nem, a gazdának meg orra alá nyomtak egy cetlit "ott írja alá" és kész. Na innen az én félelmem ha ilyet hallok, hogy leölés mert már volt benne részem.
Ne idegesítsetek már...Mit nem lehet érteni a leölésen? A szúnyog alapjában véve nem hordozza a vírust, csak miután megcsípett egy fertőzött állatot.Na már ha van egy kéknyelves az állományban, akkor az a szúnyog nem azt az egy szerencsétlent fogja mindíg megcsípni hanem a többit is. így terjed a betegség. Hát jó hogy le kell ölni.. amúgy meg elvileg a leölt állatot kifizetik, így tulajdonképpen a tenyészérték veszik el "csak"...
Ha gyorsan jönne a tél, amit kétlek, hamar pontot tenne az ügy végére. Az igazi baj az lesz ha elterjed, akkor senkinek nem fog kelleni a Magyar húsmarha, bent ragad az országban, borzasztó túlkínálat lesz, és szemtelenül alacsony áron lehet majd eladni. Az meg ugye senkinek nem érdeke itt... A juhászok helyzete még rosszabb lesz.
Tehát ha valaki ezek után is azon hőbörög, hogy le kell ölni néhány állatot, amit még ki is fizetnek, annak érdekében hogy megfékezzék ezt a betegséget, és ne csődöljön be több száz gazdaság, annak súlyos problémái vannak, mert nem lát el az orra hegyéig sem.
Sajnos az állam nem gondoskodik a szúnyog irtásról! Rá hárítja a gazdákra. Az rendben, hogy az épületben megoldja a gazda a szúnyog irtást, de mi van a gyepeken meg a szántóföldi növényéken. A növénytermesztő gazdát nem érinti, nem is foglalkozik vele, még aki kérődzővel foglalkozik az meg nem tud ellene mit tenni. Azok az állatok amit legjobban érint főleg a legelőn vannak. (Tehetetlenek vagyunk és reménykedünk, hogy nem jut el az állományunkba)