Hirdetés
Fórum
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Gazdálkodási napló/táblatörzskönyv új
- Munkabérek a mezőgazdaságban új
- Haszonbérleti szerződés új
- De gáz a gáz!!!!!!! új
- Poénok új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Kukorica gyomirtása új
- New Holland traktorok új
- Zene, ami boldoggá tesz... új
Cikkajánló
Sajtóközlemény
Ne csak főzeléket készíts a lencséből!
A fehérjékben gazdag hüvelyes remekül megállja a helyét a főételekben és a...
223 hozzászólás
Válasz Gatti #22. hozzászólásáraTavaly olvastam egy cikket, hogy valamelyik szigetállam, már teljes egészében irányított időjárással bír.
Igaz tavalyi cikk de máshol is beavatkoznak az időjárásba amit nem kéne.
Ez is időjárás manipuláció...
Válasz erdész59 #20. hozzászólásáraDe már csak pár nap és kiszáradnak.
Homokhatsag É-i részén lévő vízelvezető csatornák tegnap még vígan vezették a vizet a DUNA irányába ????.DE mar csak nap és kiszaradnak!
Vízügy és zsilipek hol vagytok??
Probléma oka ez is!!!!!
"Talajmegújító Mezőgazdaság - Kökény Attila
eorotpsnSd
.
hgfgl
1
79l7m1u0
ó
3l8
·
Legalább az ötvenes évek óta közismert, hogy az éves potencionális párolgás 400-500 mm-el haladja meg Közép- és Kelet-Magyarországon a leeső csapadék mennyiségét.
Azt is rég ismert, hogy a biotikus pumpa segíti a helyi esők kialakulását.
Az is, hogy az erdőkből légáramlásokkal felszálló gombaspórák és baktériumok azok a nukleusok, amelyeken létrejönnek az esőcseppek, de a helyettük található, szétszántott földeken csak minimális mennyiségben léteznek, viszont helyettük az elporosított talajfelszínről felszálló por részecskéi túl nagyok az esőképződéshez, azaz elűzik az esőt.
Álljon itt változtatás nélküli két bejegyzés a keleti országrészt sújtó aszályról és tájszintű vízgazdálkodásról, amelyek összefüggnek, de évtizedek óta nem képzik párbeszéd részét.
***********************
Dr. Nagy István, agrárminiszter:
https://fb.watch/e64BQ7xax4/
Békés megyében jártam határszemlén???????? Emberemlékezet óta nem volt ekkora aszály hazánkban.☀️
A kialakult helyzetben az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a gazdákat.????????????
Az aszálykárokról tájékoztatni fogom a kormányt. A végleges gazdálkodói kárigények összesítése után pedig javaslatot teszek arra, hogy a kárigények alapján a kabinet döntsön a kárenyhítési alap forrásainak kiegészítéséről.☝????
#agrárminiszter #magyaragrárium #aszály #Kondoros
***********************
Balogh Péter, gazdálkodó geográfus:
https://www.facebook.com/100020273974607/posts/1016364802382643/
A hivatalos vízügy nyilatkozatban igazolta szakmai alkalmatlanságát.
A jelenlegi helyzetben le merték írni, hogy
„Az ország azon területein, ahol biztosítottak a megfelelő eszközök (pl.
csatornahálózat), a vízügy tevékenységének köszönhetően - az időjárástól
függően - a megfelelő vízmennyiség a felszín alatt és a felszínen is
rendelkezésre áll, nem csak a mezőgazdaság, hanem a vizet igénylő
ökoszisztémák számára is. Ilyen terület pl. a Tisza-völgyi vízgazdálkodási
rendszer.”
Az időjárástól függően. Rendelkezésre áll. A vizet igénylő ökoszisztémák számára is.
Az is ciki szakmailag, hogy ezek szerint van vizet nem igénylő ökoszisztéma is, de ez lehetne egy szerencsétlen fogalmazás is, azonban koncepciózus szakmai-értékrendi tévedésre mutat, hogy a mezőgazdaságot nem tekintik az ökoszisztéma részének. S hogy meri állítani, hogy van elég víz.
Mindezt egy cikkre válaszul, ami azt merte gondolni a kialakult vízügyi helyzet kapcsán, hogy a vízügy felelős, illetve szakmailag kompetens. Egyébként a vízügyi helyzet nem az újságíró kitalációja, hanem a szomorú valóság.
A hivatalos reagálásból kiderül, hogy identitásukban érzik megtámadva magukat, pedig csak egy társadalmi, szakmai visszajelzésről van szó, miszerint másképp van az Alföld és a víz működése, és esetleg MÁSKÉPP KÉNE CSINÁLNI, mint ahogy eddig. Ehhez képest nagyon ciki, hogy levetik magukról a kialakult helyzetért való felelősséget. Ha a vízügy nem tehet a szárazodásról, akkor nem volt hatékony az évszázados munkájuk?
Az még egy jobb válasz volt, hogy „társadalmi megrendelésre” tették; illetve, hogy „kor szava” az (volt!), hogy vízteleníteni kell a „mezőgazdasági termelés” miatt, amin persze a szántóföldi nagyüzemi növénytermesztést értik, röviden búzabányát. Persze ez esetben is megáll a szakmai hiba és felelősség: ugyanis nem szóltak a vízügyes kollégák, hogy ez így nem lesz jó. (Illetve volt, aki szólt, de aztán a szakmai köztudás benne ragadt a modernkori szabályozás védelmében, majd „továbbfejlesztésében”, annyira, hogy az alternatív gondolatokat belülről üldözik, kívülről semmibe veszik.)
Mindenesetre a „létező” vízügy működésből, az eredményből és a kommunikációból is az látszik, hogy a szakmai vezetés szintjén nem ismerték fel a vízháztartási féléveket, az árvíz szerepét, a kisvízkörforgások jelentőségét, stb. A nyilatkozatokkal pedig aláhúzzák, hogy tudatosan elkövetett szakmai hibákról van szó. (Nem felejtjük az ártéri öreg erdő eltüntetése kapcsán az alternatív javaslat arrogáns elutasítását.)
„A szemléletváltás is nagyon régen megtörtént, hosszú ideje nincs
meggondolatlan vízelvezetés.” – írja a reakció.
Épp az a nagy bajunk, hogy meggondoltan vezetik el a vizet egy olyan tájból, ahol a többszörösen meghaladja a párolgási kereslet a leeső csapadékot a vegetációs időszakban. S a biztosíték, hogy koncepciózusan csinálják rosszul: hogy úgy tudják, hogy jól tudják, és csak ők tudják jól. A szemléletváltás már régen megtörtént - írják. „Nagyon régen”. Hát, igen.
Akkor jöjjön néhány példa, hogy mi az a szemléletváltás, amivel a valóság kopogtat:
• Káros víz nincs, csak olyan, aminek nincs meg a helye. (Vagyis helytelen a vízhasználat, illetve víztelen a helyhasználat.)
• A feladat nem az, hogy levezessük a vizeket, hanem hogy találjuk meg a helyüket a tájhasználatban.
• A vízpuffer-orientált tájhasználat tudná megmenteni a szántóföldi gazdálkodás feltételeit is.
• Az árvíz nem arra való, hogy hősiesen levezessük, hanem hogy pótolja a hiányzó csapadékot.
• Nem mesterséges víztestekben, vonalas csatornákban és folyóelgátolások által kell tározni a vizet, hanem a táj élő alrendszereiben, a talajban, a növényzetben és az alsó légkörben.
• A vízgazdálkodás problémáit nem lehet megoldani a vízgazdálkodás klasszikus eszközeivel, hanem területi, tájhasználati változtatásokkal.
• A haszonnövények tábla szintű vízpótlása nem lehet hatékony az évszázados táji szintű kiszárítás közben.
• A víz évszázados koncepcionális levezetése bizony levezette a vizet a tájból. A klímaváltozás tehát klímaváltoztatás, a sivatagosodás sivatagosítás, és buta hárítás „természeti katasztrófára” hivatkozni.
• A víz ügye nem műszaki /mérnöki probléma. Hanem természeti működés része, amihez illik természeti szakemberek érdemi bevonása. Nem csorbul az vízügyi identitás, hanem megigazul, külső szakemberek bevonásával.
• A vízügy nem háríthatja az agrobizniszre a felelősséget, se a „társadalomra”. Ahogy az árvízveszély kártyát kijátssza a politika és a társadalom ellen, úgy a magasabbrendű természeti működésre is hivatkozhatna, amikor szakvéleményével irányítja a politikust, neveli a társadalmat, vagy szolgálja a gazdálkodókat.
Megjegyzendő, hogy ezen tételek elfogadása nem a bukását jelentené a vízügynek, hanem éppenséggel abból a katasztrófahelyzetből való kimenekülési útvonal, amibe az eddigi szemlélet vezette a vízügyet és a vízügy az Országot.
Tényleg szegény Kormányzatunkat sajnálom, amikor a jelenlegi helyzetben okként csak a „természeti katasztrófát” látja, s válaszként csak az öntözést és a kárenyhítést tudja kommunikálni – így nem lesz meg a valódi megoldás. Miközben még az OVF tudományos tanácsának anyagaiban is benne van, hogy az öntözés nem alkalmas e koncepcionális víztelenítés eredményeinek ellensúlyozására. A kárenyhítés vállalása nagyon szép a Miniszter úrtól, de a pénzből nem lesz széna. Persze általános értékrendi probléma, hogy a mezőgazdaság nem jószágot, terményt, élelmet akar termelni, hanem pénzt. Ezzel együtt a politikai vezetés gyengeségének jele, hogy ilyen szakértőket tart, s nem ismeri fel, hogy már nemzetbiztonsági kockázatot jelent a jelenlegi vízgazdálkodási és tájhasználati paradigma.
Tisztelt Miniszter Úr,
ezúton is felajánljuk a Kormánynak a segítséget, h. az öntözés és kárenyhítés eszközein túl a jelenlegi rendszeren kívüli megoldást megismerjék.
A precíziós gazdálkodás jelentse azt, hogy a gazdálkodás precízen illeszkedik annak a rendszernek a működésébe, amibe tartozik.
Kérjük, h. merjenek kitekinteni az eddigi ismereteikből és az eddigi szakértőik közül, mert ez a jelenlegi gazdálkodás a csúfos bukásunkhoz vezet.
https://www.facebook.com/nagyis.../posts/1069584690602100..."
Válasz Dög #15. hozzászólásáraUgyan ez a helyzet a mi településünkön is, a környékünkön kb 2-5 kilométeres körzetben saját mérések alapján 30-40%-
l több eső esik. A legutóbbi esőnél "elfelejtette" idéző jelben bekapcsolni és mit ad isten 10 mm-rel több esett itt.
A havi 20 ezer nem tudom hogy jött ki 4 hónapig kell üzemeltetni általában 450 ezer forintért.
Válasz Dög #15. hozzászólásáraDobjatok össze neki havi 40- et és sose fogja bekapcsolni.De komolyra forditva a szót az logikus és igazad van, hogy indokolt esetben kellene használni.Még szerencse, hogy télen nem kapcsolja be.
Szeretném elmondani saját megfigyeléseimet a kárenyhítővel kapcsolatban. A falunkban van telepítve rendszer, gondosan használják is, hiszen kell az a havi kis juttatás, amiért üzemeltetik. Minden egyes riasztásnál be van kapcsolva. Amióta üzemeltetik, nem nagy a falu területhatára, de soha nem esik egyforma mennyiségű eső a határban. Nem is kicsi a differencia, és légvonalban 100-500 méterekről beszélünk. Attól függ melyik irányból kapjuk az esőt. Amint eléri a rendszert csökken az eső mennyisége. A rendszer bevezetése előtt csapadékosabb volt a falu k a környezőkhöz képest. Azóta megfordult a trend. Mivel senki semmit nem tud bizonyítani a rendszerrel kapcsolatban, ezért írtam le megfigyeléseimet. Egyébként mindent elfogadom, csak azt nem, hogy minden kis pacsulira dobálják ki a riasztást, a marha meg bekapcsolja. Ha lehet látni a radarok, hogy nem lesz jég mi a faccnak kapcsolja be??!! Meg minek riasztják!!!?? Már jeleztük, ha látja, hogy nem lesz jég, ne kapcsolja be. Nem érti, nincs földje! Kell a havi 20as.
Válasz attila74 #13. hozzászólásáraJajj, ilyen cikket ne linkelj be, mert könnyen alusisakosnak bélyegeznek itt. Különben is, egy vasból készült hajó nem tud úszni a vizen, meg az uránfesték nagyon hasznos a fürdőszobában. Meg mi baja lehetne a terhes anyukáknak az atrazintól. Mer' a szagemberek megaszonták, és egyébként is mindent tudunk már...
Érdemes elolvasni, talán ez a módszer ami nálunk.
A cikkből:
Szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy a technológia használata ugyan csak Kína területére korlátozódik, ennek hatásai átnyúlhatnak a határokon is. Egy tavalyi, a Tajvani Nemzeti Egyetem által végzett kutatás szerint a technológia nem megfelelő használata előidézheti az első-lopás jelenségét, nem csak Kína és más országok között, de Kína egyes tartományai között is.
https://raketa.hu/hatmillio-negyzetkilometernyi-terulet-felett-valtoztatna-meg-kina-az-idojarasthttps://raketa.hu/hatmillio-negyzetkilometernyi-terulet-felett-valtoztatna-meg-kina-az-idojarast
Válasz horesz #11. hozzászólásáraValóban de ez nem jelenti azt hogy mindent szabad.
Válasz Drisa #10. hozzászólásáraMaga a mezőgazdasági termelésünk is beavatkozás a természetbe. A természet nem ismeri azt a fajta monokultúrát amit csinálunk.
Nem tudom mi az igazság de mikor az ember beavatkozott a természetbe az még sosem volt jó.
Válasz Roland90 #1. hozzászólásáraNagyon sok kérdést felvet.
Valódi és elfogulatlan tudományos vizsgálatok valószínűleg nincsenek a témában.
Pedig szükség lenne rá.
És elemzésekre is, hogy amennyiben van összefüggés, mi okoz nagyobb kárt.
A jég, vagy az aszály?
Válasz Roland90 #1. hozzászólásáraA szomszéd faluban van egy jégkármentesítő! Az utőbbi két esetben ha esett az eső : első esetben nálunk 8 mm,ott 17 mm, második esetben itt 4 mm ott 27 mm! Ja és ugy tudom, hogy be sem volt kapcsolva! Ezt fejtse meg valaki!
Válasz Roland90 #1. hozzászólásáraIgen, valóban feloszlatja a felhőket, én is ezt tapasztalom. Lehet hogy a jégverés kevesebb kárt okozna.
Válasz Roland90 #1. hozzászólására
Válasz olasz_kapo #2. hozzászólásáraA melletted lévő a szélirányban kb 10-20km-re lévőket védi, téged nem.
Felénk gyakorlatilag azóta van jégeső, évente párszor. Előtte 7 évente 1-2.
Statisztika alapján korábban országos viszonylatban a mi megyénkben (JNSZ) volt a legkisebb kockázata a jégkárnak. Ez most már biztos változott.
A csapadékmennyiség éves szinten talán egy kicsit több, mint korábban. Bár az idei év lehet, hogy rácáfol.
Ajjaj! A működési elvet ismeritek?
Sajnos van tapasztalatom szarávert 3ha naprámat a jég,kb800mre ment jégelhárító a földemtől.
Tisztelt gazdák!
Településünkön amióta üzemel a jégelhárító rendszer gyakorlatilag nincs eső. A nyári záporok, szinte teljes egészében megszűntek. Az érkező esőt adó felhők elkerülnek vagy felettünk feloszlanak. A nagy kárt okozó jégverés ellen hatástalan.
Kinek mi a véleménye, tapasztalata erről?