Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR407 FtUSD389.56 FtCHF429.55 FtGBP485.67 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Sk Laci #4091. hozzászólásáraJajj ne agyalj már annyit, ha tudod menj és szórjad!
Nincs meleg erős napsütés ami bonthatná az anyagot, nem is értem mitől féltek.
Bezzeg április végén lazán kiszórja mindenki 28-30fokban is a második adagot és az úgy van jól szerintük...
Válasz csoppika #4087. hozzászólásáraNálunk 15.-ke után lehet hivatalosan szórni a mütrágyát. Lehet holnap hazahozok 8 tonna DASA-t, alszok rá egyet, és meglátom...
Válasz mtz1221 #4088. hozzászólásáraÉn jártam úgy , hogy majdhogynem zuhogott az eső mikor az utolsó zsákkal szórtam...aztán elállt 3 hetig...
Jövôre lötty lesz asszem... Ősszel megveszem, ibcbe beteszem a szín alá , letakarva... Amennyi a 2. adagra kell, oszt milyen idő lesz, azt szórom...
Válasz Sk Laci #4086. hozzászólásáraÉn jártam úgy Ns-el három éve hogy nem jött rá eső 2 hétig.A reggeli párától fagyoktól kiolvadt a közepe a burkolat része meg mind ott maradt.Amit pár napon belül mind egy szálig elfújt a szél.Hogy mi lehetett a burkolatában kén vagy nitrogén vagy semmi azt nem tudom,de azóta nagyon félek hogy hiába szórom el ha nem kap esőt.
Válasz Sk Laci #4086. hozzászólásáraÉn holnap megyek. Tegnap már nemigen ragadt. Szo-V-H mond némi hajnali fagyot... Csak nem tudom mi legyen az adag... 220 vagy 280/ha...
Válasz Gatti #4083. hozzászólásáraEttől az elillanástól tartok én is. A búzák nagyon gyatrák, nem tudom érdemes-e kiteni 52 kg N/ha. Ha el lenne bokrosodva, kiszórnám, de 1-2-3 leveles állapotban van a száraz ősz miatt. Esőt nem mond, hát nem tudom.....
Válasz mikulangy #4084. hozzászólásáraSimán mehet a búzára, én már egy részét kiszórtam.
Savanyítja a talajt, ahol amúgy is savanyú, oda nem azért nem az igazi
Kénes ammoniumszulfátttal vannak-e tapasztalataitok ??
20,-21,5 %-os N- és 58 % SO3-ot tartalmazó műtrágya
Napra alá rendeltem de egy kicsit sok lett belőle és gondoltam szórok a búzára is.
Válasz atisgyulai #4082. hozzászólásárahétvégén lehet én is szórok vagy jövőhét közepe körül, hét elejére ködös időt is jósolnak hátha az is segítene a bomlásban. Csak ha megbontja a pára vagy a köd és utána nem lesz csapi akkor nem fog sok N hatóanyag elillanni? Az lenne a jó ha biztosra lehetne venni hogy jövőhét vége fele lesz csapi :D
Válasz Gatti #4050. hozzászólásáraMa reggelre -5 volt, nagy köddel, így korán nekiugrottunk mi is az öregemmel.
Nagyon száraz a talaj, kiolvadás után sem ragadt, csak kisebb foltokban.
Nagyon kellene rá a csapadék.
Válasz J.D. Borda #4071. hozzászólásáraAzt mondta, hogy az ország déli részében van nagyobb esély csapadékra, de az is jövő hét második felében, vagyis teljesen bizonytalan, akárcsak a kutya vacsorája. Ha pedig mediterrán ciklon éri el az országot, annak területi eloszlását még egy nappal előtte sem tudják nagy biztonsággal megmondani.
Engem is esz az ideg,de nem merem elszórni a kimaradtat.Jövő hétre + 15 fokokat mond felénk,eső nélkül.Jövő hétvégén elszórom,utána meg lehengerelem és ott egye meg a fene.
Válasz 72 #4067. hozzászólásáraÉn hétvégén elszórom. Mindig van egy kis fagy, egy kis pára, a talaj felszíne is nedves még, arra jó hogy betaknyolódjon aztán majd az eső bemossa.
Válasz Gatti #4068. hozzászólásáraEgyik ismerősöm meteorológiával foglalkozik, és azt mondta, hogy ha marad az omega blokk, februárban nem nagyon kell csapadékra számítani. Márpedig úgy tűnik, nem nagyon tágít a Kárpát-medencéből, legalábbis az elkövetkező 1 hétben. Én még biztosan várok a szórással.
Válasz Nskype #4066. hozzászólásáraÉn is megvárom a jovoheten most egy omega blokk jött felénk ami nyáron a több hetes aszályos időt okozza, előreláthatólag jövőhet második felébe szűnhet meg felettünk. Szóval én egyelőre varok, bár akinek sok van annak menni kell.
Válasz .Feco. #4037. hozzászólásáraa szántóföldi körülmények között az ésszerűen megvalósítható technológia meg az, hogy akkor adunk és olyan műtrágyát, ami nagy valószínűséggel akkor ott lesz, ahol és amikor a búza azt keresi. mivel a csapot jórészt nem mi tekergetjük, ezért én a helyes gyakorlaton annyit változtatok, hogy igyekszem figyelembe venni, hogy nem csak a kijuttatásnak, hanem a talajba jutásnak is van időigénye. ammóniát, kardamidot én bátran juttatok ki (késő) ősszel, különösen agyagra azzal a megfontolással, hogy ott tél(vég)en úgy sem tudok elmenni, amikor meg igen, akkor meg a helyes gyakorlatot már nem tudom betartani. volt időszak, mikor igyekeztem, szórtam én már helikopterrel is, valami miatt nem jött be...
Válasz gcastle #4061. hozzászólásáraNos...ha már tavaly valaki benyögi, hogy ilyenkor nem számít a párás levél nitrózásnál, akkor biztosan azt fújok... Így max a második dózist...
Válasz Isssti #4059. hozzászólásáraFiatal koromban én is 174 kiló mapot ősszel meg 174 kiló karbamidod februárban szórtam (semmi mást)és akkor is sokszor termett 6,5-7 tonnát.Ma se azért nyomom minden félével mert nagyobb hasznom lenne a + terméssel,hanem azért mert a következő növénynek lesz jobb az átlaga meg sokan nem hiszik de az aszályt is jobban tolerálja.
Válasz mtz1221 #4058. hozzászólásáraNem csak a növények használják a nitrogént, hanem a talajélet is bőven, szerintem ilyenkorra az ősziből már nem sok marad és nem csak a kimosódás hanem a denitrifikáció is meghatározó. Én ezt a nitrogént kora tavasszal inkább "katalizátor" (ami nem igaz mert eltűnik vagy átalakul) szerűen képzelem el, hogy hamarabb beinditsa a talaj életet, ami indit kis nitrifikációt vagy talajból nitrogén feltáródást. Egyébként meg el nem tudom képzelni mi folyik egy talajban annyira összetett rendszer és időjárás tehát hőmérséklet, víztartalom és annak hozzáférhetősége valamint az oxigén mennyisége ami talajok baktérium, gomba, élőlények összetélét befolyásolja akár hétről-hétre.
Egyébként én 160-170kg karbamidot szórtam hétvégén eső előtt és bízom benne hogy április lesz annyira esős hogy egy kis AN-t tudok még dobni neki.
Válasz krokodil007 #4044. hozzászólásáraDe ha ősszel is kapott nitrogént főleg hogy el sem bírta használni mert a hó alatt kelt ki,akkor meg lehet pont jó lesz ha most elszórt karbamid egy hónap múlva kezd el hatni.Na de mindegy is hiába okoskodunk,mindenkinél más a föld az időjárás is.Ki kell kísérletezni.Én se mertem tisztán karbamidod szórni,feleztem Ns-el.Ha márciusban látok bennük extrát,akkor majd majd kap még egy szórás An-t.
Válasz atisgyulai #4049. hozzászólásárama nálunk is -1 a minimum,pedig felkeltünk ,készültünk.
néztem 4.50-kor az országost ,északon láttam -7-et is több helyen,de tőlünk 10km-re is írt -4-eket az időkép....e van
Válasz atisgyulai #4049. hozzászólásáraItt -3 de szerintem hétvégére sziklás még annyit hogy ralehet majd menni gond nélkül. Felétek milyen fejlettsegbe van a búza? Tudsz majd csinálni róla képet?
Válasz bandigh #4047. hozzászólásáraViszont ilyenkor,mivel nincs hő,kell neki egy-két hét az átalakuláshoz.
Plussz előnye a karbamidnak,hogy amíg nem alakul át,addig nem is tud kimosódni,akármennyi csapadékot kap.
Válasz .Feco. #4038. hozzászólásáraHa kora tavasszal, vetés előtt dolgozod be, akkor lehet benne valami. De mivel a feltáródást nem az IDŐ okozza, hanem az ureáz enzim, hagy idézzek szakemberektől.
“Az átalakulás sebessége a hőmérséklet, a nedvességtartalom és a levegőzöttség függvénye. Az ureáztermelő mikroorganizmusok aerob szervezetek. Száraz talajban a karbamid átalakulása vontatott, de a levegőtlenséget okozó túlzott nedvességtartalom is kedvezőtlen. Jó szerkezetű talajokon az átalakulás általában néhány nap alatt végbemegy. A keletkező ammónium-karbonát disszociál, az NH4+-ionok levegős talajon gyorsan nitrifikálódnak.”
Válasz gcastle #4045. hozzászólásáraA Pétisó és társai egyáltalán nem nehezen oldható műtrágyák, bár van egy olyan közhiedelem miszerint ha kevés a csapadék aratáskor is ott vannak a mutragyaszemek... ez azonban óriási tévedés, az arataskor meg ott levő szemcsek csak maga a meszvaz, a nitrogén már nincs benne!
Második kezeléstől kezdődően én is csak a folyekonyra szavazok de ilyen korán meg jobb a szilárd...
Válasz krokodil007 #4044. hozzászólásáraCsapadék nélkül a pétit inkább zsákban hagynám! Vegyszerőd gondolom van... Szerinted a nagyüzemek totál Tódik? Miért féltek a folyékonytól? Abban ammónium, nitrát, amid minden egyben... Plusz a kalászoson kívül más növény nem sok marad utánad!
KARBAMID foss fejkakinak nagyjabol jol gondoltam mosg kikerestem l
Lassú és egyben tartós hatású N tartalmú mûtrágyáknak tekinthetõk azok a mûtrágyák, amelyek a nitrogént a növény számára nem közvetlenül felvehetõ formában tartalmazzák (pl.: karbamid, kalcium-ciánamid). Az ilyen formában kijuttatott nitrogénnek a talajmikroorganizmusok segítségével elõször ammóniává kell alakulni, majd csak ez után tudják a növények felvenni. Az ide tartozó mûtrágyák ezért elsõsorban alaptrágyázásra alkalmazhatók, máskülönben nitrogén tartalmuk rendkívül rosszul hasznosul. Abban az esetben, ha ezeket a mûtrágyákat fejtrágyázásra használnánk elmaradna a várt eredmény.
Különösen õszi gabonák nitrogén ellátása során van nagy jelentõsége a fejtrágyázásnak. A fejtrágyákat rendszerint a légköri csapadék, vagy a permetezõ öntözés mossa be a talajba, ezért erre a célra karbamidot ne használjunk, mivel a levegõ páratartalmával illetve a felszíni csapadékvizekkel reagálva bomlik és a N jelentõs része ammónia formájában elillan, másrészt a karbamidban amid formájában található nitrogént a növények nem tudják gyökérzetükön keresztül közvetlenül felvenni. Levéltrágyaként viszont az egyik legmegfelelõbb N forma. A talajban az urobaktériumok által termelt ureáz enzim hatására a karbamid ammonifikálódik, majd nitrifikációs folyamatokon megy keresztül, így válik felvehetõvé nitrogénje a növények számára. Tekintettel arra, hogy tél végén, kora tavasszal a talaj hõmérséklete még annyira alacsony, hogy az említett mikrobiológiai folyamatok lejátszódása gátolt, a karbamid amúgy is több hetet igénybe vevõ átalakulása ilyenkor még tovább tart, tehát ebben az esetben nem oldható meg az ásványi N ellátás növény igényeihez történõ precíz adaptálása. Fejtrágyázásra tehát gyors hatású, a nitrogént a növény számára felvehetõ formában (NH4+, NO3-) tartalmazó mûtrágyák alkalmazhatók hatékonyan.
5843 hozzászólás
Válasz Sk Laci #4091. hozzászólásáraJajj ne agyalj már annyit, ha tudod menj és szórjad!
Nincs meleg erős napsütés ami bonthatná az anyagot, nem is értem mitől féltek.
Bezzeg április végén lazán kiszórja mindenki 28-30fokban is a második adagot és az úgy van jól szerintük...
Válasz mtz1221 #4088. hozzászólásáraNem vagy vele egyedül....
Válasz csoppika #4087. hozzászólásáraNálunk 15.-ke után lehet hivatalosan szórni a mütrágyát. Lehet holnap hazahozok 8 tonna DASA-t, alszok rá egyet, és meglátom...
Válasz 72 #4080. hozzászólásáraAkkor meg kiszedi mind a 4 nyomon.
Válasz mtz1221 #4088. hozzászólásáraÉn jártam úgy , hogy majdhogynem zuhogott az eső mikor az utolsó zsákkal szórtam...aztán elállt 3 hetig...
Jövôre lötty lesz asszem... Ősszel megveszem, ibcbe beteszem a szín alá , letakarva... Amennyi a 2. adagra kell, oszt milyen idő lesz, azt szórom...
Válasz Sk Laci #4086. hozzászólásáraÉn jártam úgy Ns-el három éve hogy nem jött rá eső 2 hétig.A reggeli párától fagyoktól kiolvadt a közepe a burkolat része meg mind ott maradt.Amit pár napon belül mind egy szálig elfújt a szél.
Hogy mi lehetett a burkolatában kén vagy nitrogén vagy semmi azt nem tudom,de azóta nagyon félek hogy hiába szórom el ha nem kap esőt.
Válasz Sk Laci #4086. hozzászólásáraÉn holnap megyek. Tegnap már nemigen ragadt. Szo-V-H mond némi hajnali fagyot... Csak nem tudom mi legyen az adag... 220 vagy 280/ha...
Válasz Gatti #4083. hozzászólásáraEttől az elillanástól tartok én is. A búzák nagyon gyatrák, nem tudom érdemes-e kiteni 52 kg N/ha. Ha el lenne bokrosodva, kiszórnám, de 1-2-3 leveles állapotban van a száraz ősz miatt. Esőt nem mond, hát nem tudom.....
Válasz mikulangy #4084. hozzászólásáraSimán mehet a búzára, én már egy részét kiszórtam.
Savanyítja a talajt, ahol amúgy is savanyú, oda nem azért nem az igazi
Kénes ammoniumszulfátttal vannak-e tapasztalataitok ??
20,-21,5 %-os N- és 58 % SO3-ot tartalmazó műtrágya
Napra alá rendeltem de egy kicsit sok lett belőle és gondoltam szórok a búzára is.
Válasz atisgyulai #4082. hozzászólásárahétvégén lehet én is szórok vagy jövőhét közepe körül, hét elejére ködös időt is jósolnak hátha az is segítene a bomlásban. Csak ha megbontja a pára vagy a köd és utána nem lesz csapi akkor nem fog sok N hatóanyag elillanni? Az lenne a jó ha biztosra lehetne venni hogy jövőhét vége fele lesz csapi :D
Válasz Gatti #4050. hozzászólásáraMa reggelre -5 volt, nagy köddel, így korán nekiugrottunk mi is az öregemmel.
Nagyon száraz a talaj, kiolvadás után sem ragadt, csak kisebb foltokban.
Nagyon kellene rá a csapadék.
Válasz J.D. Borda #4071. hozzászólásáraAzt mondta, hogy az ország déli részében van nagyobb esély csapadékra, de az is jövő hét második felében, vagyis teljesen bizonytalan, akárcsak a kutya vacsorája. Ha pedig mediterrán ciklon éri el az országot, annak területi eloszlását még egy nappal előtte sem tudják nagy biztonsággal megmondani.
Válasz cimbike. #4079. hozzászólásáraAzt szórjátokel kerekesssel.
Válasz 72 #4067. hozzászólásáraNekünk kiszedte a hevedernyomban az összes repcét, ráhagytuk.
Válasz J.D. Borda #4077. hozzászólásáraSzerintem nagyon nem, csak a mellélövéseikről nem szokott szó esni.
Válasz Gatti #4074. hozzászólásáraAz amatőr meteosok sokszor jobban mint a milliárdokbol fenntartott orszagos...
Szerintem túlstresszelitek ezt az egészet!
Ha május vagy június lenne akkor én se szórnám,de február van!
Engem is esz az ideg,de nem merem elszórni a kimaradtat.Jövő hétre + 15 fokokat mond felénk,eső nélkül.
Jövő hétvégén elszórom,utána meg lehengerelem és ott egye meg a fene.
Válasz J.D. Borda #4071. hozzászólásáraŐ se tudna biztosat mondani, aztán menne a szidkozodas hogy hát pedig esőt mondtál akkorra
Válasz Bárány #4072. hozzászólásárahasutas 1?
Válasz J.D. Borda #4071. hozzászólásáraMiért gondolod, hogy ő pontosabb lenne, mint a nagy szolgáltatók?
, a nickje most nem jut eszembe.
Egyébként van
Válasz Hunor11 #4069. hozzászólásáraJó lenne ha lenne köztünk meteos is az mindenkinek nagy segitség lenne.
Válasz 72 #4067. hozzászólásáraÉn hétvégén elszórom. Mindig van egy kis fagy, egy kis pára, a talaj felszíne is nedves még, arra jó hogy betaknyolódjon aztán majd az eső bemossa.
Válasz Gatti #4068. hozzászólásáraEgyik ismerősöm meteorológiával foglalkozik, és azt mondta, hogy ha marad az omega blokk, februárban nem nagyon kell csapadékra számítani. Márpedig úgy tűnik, nem nagyon tágít a Kárpát-medencéből, legalábbis az elkövetkező 1 hétben. Én még biztosan várok a szórással.
Válasz Nskype #4066. hozzászólásáraÉn is megvárom a jovoheten most egy omega blokk jött felénk ami nyáron a több hetes aszályos időt okozza, előreláthatólag jövőhet második felébe szűnhet meg felettünk. Szóval én egyelőre varok, bár akinek sok van annak menni kell.
Válasz Nskype #4066. hozzászólásáraNem nyár van hogy elsüsse a nap!
Válasz 72 #4065. hozzászólásáraAz a baj, hogy két hétig nem mond semmi csapadékot... :( Mi is most kezdenénk, de tartok tőle, hogy nem kap esőt... :(
Válasz gcastle #4061. hozzászólására
Válasz .Feco. #4037. hozzászólásáraa szántóföldi körülmények között az ésszerűen megvalósítható technológia meg az, hogy akkor adunk és olyan műtrágyát, ami nagy valószínűséggel akkor ott lesz, ahol és amikor a búza azt keresi. mivel a csapot jórészt nem mi tekergetjük, ezért én a helyes gyakorlaton annyit változtatok, hogy igyekszem figyelembe venni, hogy nem csak a kijuttatásnak, hanem a talajba jutásnak is van időigénye. ammóniát, kardamidot én bátran juttatok ki (késő) ősszel, különösen agyagra azzal a megfontolással, hogy ott tél(vég)en úgy sem tudok elmenni, amikor meg igen, akkor meg a helyes gyakorlatot már nem tudom betartani. volt időszak, mikor igyekeztem, szórtam én már helikopterrel is, valami miatt nem jött be...
Válasz gcastle #4061. hozzászólásáraNos...ha már tavaly valaki benyögi, hogy ilyenkor nem számít a párás levél nitrózásnál, akkor biztosan azt fújok... Így max a második dózist...
Válasz Berkó_ #4053. hozzászólásáraNyögni fog benne a kombájn...
Válasz Isssti #4059. hozzászólásáraFiatal koromban én is 174 kiló mapot ősszel meg 174 kiló karbamidod februárban szórtam (semmi mást)és akkor is sokszor termett 6,5-7 tonnát.Ma se azért nyomom minden félével mert nagyobb hasznom lenne a + terméssel,hanem azért mert a következő növénynek lesz jobb az átlaga meg sokan nem hiszik de az aszályt is jobban tolerálja.
Válasz mtz1221 #4058. hozzászólásáraNem csak a növények használják a nitrogént, hanem a talajélet is bőven, szerintem ilyenkorra az ősziből már nem sok marad és nem csak a kimosódás hanem a denitrifikáció is meghatározó. Én ezt a nitrogént kora tavasszal inkább "katalizátor" (ami nem igaz mert eltűnik vagy átalakul) szerűen képzelem el, hogy hamarabb beinditsa a talaj életet, ami indit kis nitrifikációt vagy talajból nitrogén feltáródást. Egyébként meg el nem tudom képzelni mi folyik egy talajban annyira összetett rendszer és időjárás tehát hőmérséklet, víztartalom és annak hozzáférhetősége valamint az oxigén mennyisége ami talajok baktérium, gomba, élőlények összetélét befolyásolja akár hétről-hétre.
Egyébként én 160-170kg karbamidot szórtam hétvégén eső előtt és bízom benne hogy április lesz annyira esős hogy egy kis AN-t tudok még dobni neki.
Válasz krokodil007 #4044. hozzászólásáraDe ha ősszel is kapott nitrogént főleg hogy el sem bírta használni mert a hó alatt kelt ki,akkor meg lehet pont jó lesz ha most elszórt karbamid egy hónap múlva kezd el hatni.
Na de mindegy is hiába okoskodunk,mindenkinél más a föld az időjárás is.Ki kell kísérletezni.Én se mertem tisztán karbamidod szórni,feleztem Ns-el.Ha márciusban látok bennük extrát,akkor majd majd kap még egy szórás An-t.
Válasz pamko #4054. hozzászólásáraA netes pillanatnyi időjárást sem nézem semmibe.
Ma reggel is mutatott -5-öt hozzánk.
Válasz .Feco. #4038. hozzászólásáraKapcsold már ki ezt az automata billentyűzetet (vagy épp nálad mi a neve)!
Olyan, mintha Google fordítóval írnál!
Válasz pamko #4054. hozzászólásáraNálunk +2volt a tél ugy nez felenk ismet elmaradt... lesz kartevő és betegség iden bőven.
Válasz atisgyulai #4049. hozzászólásárama nálunk is -1 a minimum,pedig felkeltünk ,készültünk.
néztem 4.50-kor az országost ,északon láttam -7-et is több helyen,de tőlünk 10km-re is írt -4-eket az időkép....e van
Válasz .Feco. #4046. hozzászólásáraMilyen hátrányt okoz nekem a búzában, ha most az első kezelés is nitrosollal fog történni?
Válasz gcastle #4045. hozzászólásáraA nitrogén pétisó megköti a levegőben lévö vizet is. A legkímeletesebb műtrágya a talajra nézve!
Válasz Gatti #4050. hozzászólására"Szikkad"
Válasz atisgyulai #4049. hozzászólásáraItt -3 de szerintem hétvégére sziklás még annyit hogy ralehet majd menni gond nélkül. Felétek milyen fejlettsegbe van a búza? Tudsz majd csinálni róla képet?
Válasz Gatti #4027. hozzászólására-1° lett.
Válasz bandigh #4047. hozzászólásáraViszont ilyenkor,mivel nincs hő,kell neki egy-két hét az átalakuláshoz.
Plussz előnye a karbamidnak,hogy amíg nem alakul át,addig nem is tud kimosódni,akármennyi csapadékot kap.
Válasz .Feco. #4038. hozzászólásáraHa kora tavasszal, vetés előtt dolgozod be, akkor lehet benne valami. De mivel a feltáródást nem az IDŐ okozza, hanem az ureáz enzim, hagy idézzek szakemberektől.
“Az átalakulás sebessége a hőmérséklet, a nedvességtartalom és a levegőzöttség függvénye. Az ureáztermelő mikroorganizmusok aerob szervezetek. Száraz talajban a karbamid átalakulása vontatott, de a levegőtlenséget okozó túlzott nedvességtartalom is kedvezőtlen. Jó szerkezetű talajokon az átalakulás általában néhány nap alatt végbemegy. A keletkező ammónium-karbonát disszociál, az NH4+-ionok levegős talajon gyorsan nitrifikálódnak.”
Válasz gcastle #4045. hozzászólásáraA Pétisó és társai egyáltalán nem nehezen oldható műtrágyák, bár van egy olyan közhiedelem miszerint ha kevés a csapadék aratáskor is ott vannak a mutragyaszemek... ez azonban óriási tévedés, az arataskor meg ott levő szemcsek csak maga a meszvaz, a nitrogén már nincs benne!
Második kezeléstől kezdődően én is csak a folyekonyra szavazok de ilyen korán meg jobb a szilárd...
Válasz krokodil007 #4044. hozzászólásáraCsapadék nélkül a pétit inkább zsákban hagynám! Vegyszerőd gondolom van... Szerinted a nagyüzemek totál Tódik? Miért féltek a folyékonytól? Abban ammónium, nitrát, amid minden egyben... Plusz a kalászoson kívül más növény nem sok marad utánad!
KARBAMID foss fejkakinak nagyjabol jol gondoltam mosg kikerestem l
Lassú és egyben tartós hatású N tartalmú mûtrágyáknak tekinthetõk azok a mûtrágyák, amelyek a nitrogént a növény számára nem közvetlenül felvehetõ formában tartalmazzák (pl.: karbamid, kalcium-ciánamid). Az ilyen formában kijuttatott nitrogénnek a talajmikroorganizmusok segítségével elõször ammóniává kell alakulni, majd csak ez után tudják a növények felvenni. Az ide tartozó mûtrágyák ezért elsõsorban alaptrágyázásra alkalmazhatók, máskülönben nitrogén tartalmuk rendkívül rosszul hasznosul. Abban az esetben, ha ezeket a mûtrágyákat fejtrágyázásra használnánk elmaradna a várt eredmény.
Különösen õszi gabonák nitrogén ellátása során van nagy jelentõsége a fejtrágyázásnak. A fejtrágyákat rendszerint a légköri csapadék, vagy a permetezõ öntözés mossa be a talajba, ezért erre a célra karbamidot ne használjunk, mivel a levegõ páratartalmával illetve a felszíni csapadékvizekkel reagálva bomlik és a N jelentõs része ammónia formájában elillan, másrészt a karbamidban amid formájában található nitrogént a növények nem tudják gyökérzetükön keresztül közvetlenül felvenni. Levéltrágyaként viszont az egyik legmegfelelõbb N forma. A talajban az urobaktériumok által termelt ureáz enzim hatására a karbamid ammonifikálódik, majd nitrifikációs folyamatokon megy keresztül, így válik felvehetõvé nitrogénje a növények számára. Tekintettel arra, hogy tél végén, kora tavasszal a talaj hõmérséklete még annyira alacsony, hogy az említett mikrobiológiai folyamatok lejátszódása gátolt, a karbamid amúgy is több hetet igénybe vevõ átalakulása ilyenkor még tovább tart, tehát ebben az esetben nem oldható meg az ásványi N ellátás növény igényeihez történõ precíz adaptálása. Fejtrágyázásra tehát gyors hatású, a nitrogént a növény számára felvehetõ formában (NH4+, NO3-) tartalmazó mûtrágyák alkalmazhatók hatékonyan.