Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak652 FtBenzin árak637 FtEUR407.83 FtUSD391.39 FtCHF431.41 FtGBP487.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Mert ha nem szórok rá műtrágyát akkor termés sem lesz vagy legalábbis kevés.Viszont ha véletlen mégsem tudom gyomirtani attól teremni fog.A kalászos elég jó gyomelnyomó képeséggel rendelkezik.
Válasz #2174. hozzászólásra
Igazán köszönöm az okfejtő magyarázatot, sokat segítettél, idéntől mindent mésként fogok csinálni, szakítok a 22 éves tapasztalattal, meg az eddigi gyakorlattal
Azért arra kíváncsi lennék hogy amikor a nitrosolt szórni akarjátok rá-e lehet majd menni a földre.Volt olyan évem amikor nem tudtam gyomirtani a kalászost mert elakadtam a permetezővel és úgy maradt 2010 vagy 11 ha jól emlékszem, a mostani helyzet pont ugyanaz,a vegyszereket meg sem veszem egyenlőre.Tehát maradt a februári gyenge fagyokon való szilárd műtrágyaszórás.
Addig amíg nem indul be a búzád addig a nitrosol is inkább talajról fog majd hatni. Kifújod, betaknyosodik a fődbe aztán majd felveszi ha lágyabb az idő és zsendűl.
Én a tél folyamán egyet bánok. Ha jól emlékszem a szilveszteri kemény fagyok után enyhe idő volt. Volt eső is de nem sok, viszont a búzák akkor megindultak, amit lenyomott a fagy visszazöldült, ami igen későn lett elszórva kukorica után az erősödött.
No akkor kelett volna neki egy kis nitrosolt adni szerintem, azon a héten tudott volna dolgozni és felvenni belőle mert egyértelműen fotoszintetizált, meghaladt a növény.
Hááááát dimbes dombos a pálya, de szerintem most a laposon is gond volna a kimosódás.
Egyszerűen színig van a talaj vízzel, telítődött, ha még kap nedvességet nembiztos, hogy csak lefelé megy hanem amerre tud. Valamelyik nap láttam épen, egy igen kis lankás szinte lapos táblánál a főd szélén csurgott a víz folyamatosan, csendesen, engem az meggyőzött.
Válasz #2173. hozzászólásra
Mi is korán ki szoktuk dobni de nem vennék be rá mérget hogy egyértelműen előnyben van tőle a növény.
Ott van neki korán az tény de a veszteség is nagy. Művelek több kisebbnek is bérbe és azok nem engedik korán szórni. Nem igazán rosszabb nekik mint amikor meg van dobva a fagyon. Az a jó mikor ősszel kap p-t is meg n-t is és akkor fejlett lesz a gyökérzet meg az n-ből marad annyi tavaszra hogy nem kell rohanni a szóróval febr 2-án, hanem csinálja az ember mikor rá lehet menni.
gazda 001
30-40mm csapadék??
20cm hó ilyen intenzív olvadás mellet nem hiszem hogy meg állna a gyökér mellet a (N)!! Még a sík területen se szóval egy kicsit a tápanyag felvételről!
A termesztett növényeink közül a kalászos gabonák, az őszi búza reagál a legérzékenyebben a nitrogén ellátásra. A tél beálltáig nagyon minimális zöldtömeget kell előállítani a növénynek, ezért a N-igénye jóval kisebb ebben az időszakban.
A nitrogén számított adagját megosztva; első adagot ősszel a magágy készítésekor, a fennmaradó nitrogén mennyiségét legalább két fejtrágyázással kell kijuttatni. Az első fejtrágya adagját kora tavasszal a vegetáció induláskor, február 15-e után, ha hó nincs a területen, lehet kijuttatni és ezzel elsősorban a kalász differenciálódását segítjük elő, ami meghatározó lesz a termés mennyiségére.
A második fejtrágyázással a minőség javítása (fehérjetartalom növelése) a cél.
A virágzást követően mérsékelt, de élettanilag fontos N-felvétel történik még az érésig.
Válasz #2172. hozzászólásra
Sík terepen 20-on centi nem mossa le, dimbes-dombos vidéken sok lehet, akkor főleg ha fagyos alatta a föld, most viszont a hó alatt nem volt megfagyva, tehát szépen tudott bele olvadni. A pétinek minimum 30-40 mm csapadék kell hogy rendesen beolvadjon, és a felvételi zónába jusson a hatóanyaga. Úgy hogy én jobban örülnék ha kint lenne, vagy ha most a hó után volna keményebb fagy hogy hajnalonta lehessen nyomni. Bánom már hogy nem dobtam rá a hóra
Aki a térségben elszórta, most fájhat a feje szerintem.
Másnap huszon centi hó esett rá.
kétéve volt ilyen márciusban, mi is elszórtuk előtte, nem is lett jó búzánk, elmosta ott a nitrót...
pont ugyanez volt a helyzet mint most.
Ha most elolvad utána viszont a hó végére rákéne szórni reggelente, úgyhogy lassan gondolkodunk a dógokon, de nem kapkodunk...korai még
Válasz #2169. hozzászólásra
Miért, nem múlt el febr. 1?????
Azon kívül nem az a lényeg hogy mit szabad, mit nem, hanem hogy mit lehet és mit nem. Nálunk most pl. esélytelen, nagy a sár, olvad a hó ezerrel, ha nem lesz komolyabb fagy akkor 1-2 hétig lehetetlen lesz.....
Van, aki erre esküszik . A lényeg, hogy a vegetáció beindulása kor felvehetőlegyen a növénynek. Én még várnék kicsit, ha szilárd át szórnék, még lesznek komolyabb mínuszok éjszaka. DE ez csak az én véleményem!
Nálunk esélytelen a szórás gyalog bejártam a területet de nem birja el a gépet ahol lágyabb még alattam is sülyedt a föld de ahogy nézem a pocok is jó eltünt ,remélem nem is szaporodik vissza.
A permetező jelenleg átalakítás alatt van, 12-ről 14 méteresre, de az időjárás sem engedi a fújást. Azt gondolom fokozatosan csökkentem az adagot, és szeretnék 5 alkalommal nitrozni. A terv 150, 100, 70, 50, 50 liter 3-4 hét elteltével.
A folyékonynek kb 1,3kg/dm3 a falysulya tehát 100liter az 130kg. Én szilárból 27/os MAS-t szórok az IKR-s folyékony cucc pedig 28%os. Tehát 100liter folyékonyba sokkal több a hatóanyag mint 100kiló szilárdba. De mivel sulyra adják mindkettőt így ugyanannyi sulyban nagyságrendileg ugyanannyi a hatóanyag. Csak a kijuttatáskor kell odafigyelni nehogy elkalkulálja magát az ember. Ja és a permetező ugyanazon a beállításon kevesebbet nyom ki a sűrűbb folyékony műtrágyából mint mondjuk víz+ növ védszer oldatból.
Én Enyingről hozom, pótkocsira feldobom az IBC tartályt, ott megtöltik, és hozom, nem kell ADR. Én előre kifizettem, csak oda kell telefonálni, és a rendszámot leadni. 63.300 Ft / T. Enying neked sem nagy távolság.
Abba kapod, amiben hozni akarod, tojnak rá.
Nem ADR-es!
Én Nádudvar Kabai útról hozom, autómentő futó, IBC, 140 km... Így is megéri, főleg, ha aszályban tűzoltásra kell!!!
Szilárd 27-ből 3q-t szórók, folyékonyból az 300l?? Mennyi a minimális amit kisszállítanak? Vagy IBC tartályban el is tudnám hozni 20km-ről? Vagy ehhez kellene valami engedély. Nálad ez a logisztika hogy működik?
5835 hozzászólás
3q/ha péti kipörgetve a búzára!
Válasz #2182. hozzászólásra
Mert ha nem szórok rá műtrágyát akkor termés sem lesz vagy legalábbis kevés.Viszont ha véletlen mégsem tudom gyomirtani attól teremni fog.A kalászos elég jó gyomelnyomó képeséggel rendelkezik.
Válasz #2174. hozzászólásra
Igazán köszönöm az okfejtő magyarázatot, sokat segítettél, idéntől mindent mésként fogok csinálni, szakítok a 22 éves tapasztalattal, meg az eddigi gyakorlattal
Válasz #2181. hozzászólásra
Ha le sem tudod vegyszerezni, akkor minek szórsz rá műtrágyát?
Azért arra kíváncsi lennék hogy amikor a nitrosolt szórni akarjátok rá-e lehet majd menni a földre.Volt olyan évem amikor nem tudtam gyomirtani a kalászost mert elakadtam a permetezővel és úgy maradt 2010 vagy 11 ha jól emlékszem, a mostani helyzet pont ugyanaz,a vegyszereket meg sem veszem egyenlőre.Tehát maradt a februári gyenge fagyokon való szilárd műtrágyaszórás.
Válasz #2176. hozzászólásra
Addig amíg nem indul be a búzád addig a nitrosol is inkább talajról fog majd hatni. Kifújod, betaknyosodik a fődbe aztán majd felveszi ha lágyabb az idő és zsendűl.
Én a tél folyamán egyet bánok. Ha jól emlékszem a szilveszteri kemény fagyok után enyhe idő volt. Volt eső is de nem sok, viszont a búzák akkor megindultak, amit lenyomott a fagy visszazöldült, ami igen későn lett elszórva kukorica után az erősödött.
No akkor kelett volna neki egy kis nitrosolt adni szerintem, azon a héten tudott volna dolgozni és felvenni belőle mert egyértelműen fotoszintetizált, meghaladt a növény.
Válasz #2173. hozzászólásra
Hááááát dimbes dombos a pálya, de szerintem most a laposon is gond volna a kimosódás.
Egyszerűen színig van a talaj vízzel, telítődött, ha még kap nedvességet nembiztos, hogy csak lefelé megy hanem amerre tud. Valamelyik nap láttam épen, egy igen kis lankás szinte lapos táblánál a főd szélén csurgott a víz folyamatosan, csendesen, engem az meggyőzött.
Válasz #2173. hozzászólásra
Mi is korán ki szoktuk dobni de nem vennék be rá mérget hogy egyértelműen előnyben van tőle a növény.
Ott van neki korán az tény de a veszteség is nagy. Művelek több kisebbnek is bérbe és azok nem engedik korán szórni. Nem igazán rosszabb nekik mint amikor meg van dobva a fagyon. Az a jó mikor ősszel kap p-t is meg n-t is és akkor fejlett lesz a gyökérzet meg az n-ből marad annyi tavaszra hogy nem kell rohanni a szóróval febr 2-án, hanem csinálja az ember mikor rá lehet menni.
Válasz #2176. hozzászólásra
úgyhogy azon is kell agyalgatni, de abba igazad van hogy az ráérősebb dolog 
Hát azért ezt ne mondja nekem senki mert azt se repülővel fújjuk
Válasz #2175. hozzászólásra
Ezért is jó a folyékony. Ott nem nagyon kell már ilyenekkel agyalni.
Válasz #2172. hozzászólásra
Egyenlőre én is ezt vallom hogy korai még, így még lehet agyalni hogy mit és hogyan
gazda 001
30-40mm csapadék??
20cm hó ilyen intenzív olvadás mellet nem hiszem hogy meg állna a gyökér mellet a (N)!! Még a sík területen se szóval egy kicsit a tápanyag felvételről!
A termesztett növényeink közül a kalászos gabonák, az őszi búza reagál a legérzékenyebben a nitrogén ellátásra. A tél beálltáig nagyon minimális zöldtömeget kell előállítani a növénynek, ezért a N-igénye jóval kisebb ebben az időszakban.
A nitrogén számított adagját megosztva; első adagot ősszel a magágy készítésekor, a fennmaradó nitrogén mennyiségét legalább két fejtrágyázással kell kijuttatni. Az első fejtrágya adagját kora tavasszal a vegetáció induláskor, február 15-e után, ha hó nincs a területen, lehet kijuttatni és ezzel elsősorban a kalász differenciálódását segítjük elő, ami meghatározó lesz a termés mennyiségére.
A második fejtrágyázással a minőség javítása (fehérjetartalom növelése) a cél.
A virágzást követően mérsékelt, de élettanilag fontos N-felvétel történik még az érésig.
Válasz #2172. hozzászólásra
Sík terepen 20-on centi nem mossa le, dimbes-dombos vidéken sok lehet, akkor főleg ha fagyos alatta a föld, most viszont a hó alatt nem volt megfagyva, tehát szépen tudott bele olvadni. A pétinek minimum 30-40 mm csapadék kell hogy rendesen beolvadjon, és a felvételi zónába jusson a hatóanyaga. Úgy hogy én jobban örülnék ha kint lenne, vagy ha most a hó után volna keményebb fagy hogy hajnalonta lehessen nyomni. Bánom már hogy nem dobtam rá a hóra
Aki a térségben elszórta, most fájhat a feje szerintem.
Másnap huszon centi hó esett rá.
kétéve volt ilyen márciusban, mi is elszórtuk előtte, nem is lett jó búzánk, elmosta ott a nitrót...
pont ugyanez volt a helyzet mint most.
Ha most elolvad utána viszont a hó végére rákéne szórni reggelente, úgyhogy lassan gondolkodunk a dógokon, de nem kapkodunk...korai még
Válasz #2167. hozzászólásra
Jól esküszik
Válasz #2169. hozzászólásra
Miért, nem múlt el febr. 1?????
Azon kívül nem az a lényeg hogy mit szabad, mit nem, hanem hogy mit lehet és mit nem. Nálunk most pl. esélytelen, nagy a sár, olvad a hó ezerrel, ha nem lesz komolyabb fagy akkor 1-2 hétig lehetetlen lesz.....
Válasz #2162. hozzászólásra
a kalászosok fejtrágyázása febr 1 -től engedélyezett
Az árpára kiszórtuk, a repcéből még van hátra.
Én nem bízok benne, hogy lesz még komolyabb fagy, bár ki tudja.....?
Válasz #2165. hozzászólásra
Van, aki erre esküszik . A lényeg, hogy a vegetáció beindulása kor felvehetőlegyen a növénynek. Én még várnék kicsit, ha szilárd át szórnék, még lesznek komolyabb mínuszok éjszaka. DE ez csak az én véleményem!
Ti is rászórjátok a pétisót a hóra?
Nálunk esélytelen a szórás gyalog bejártam a területet de nem birja el a gépet ahol lágyabb még alattam is sülyedt a föld de ahogy nézem a pocok is jó eltünt ,remélem nem is szaporodik vissza.
Sokan elszórtátok már az ősziekre a fejtrágyát? Megy az agyalás nálunk is, hogy szórjuk, ne szórjuk...
Akik már ilyenkor fejtrágyáztok! Nektek nem nitrátérzékeny besorolású a terület,vagy csak nem foglalkoztok vele?
Válasz #2160. hozzászólásra
Bár a homkhoz nem értek, lehet ott jobb ha inkább háromszorra osztod el.
Válasz #2158. hozzászólásra
Szeirntem 2,5 q mostanába, 2 q meg majd szárba indulás kezdetén, áprilisba.
Fagyot kivette a hétvégére -1 -2 fokban meg nem szabad ennyi marha csapadék után rámenni mert beszakad mint 1ccer
Kérni szeretnék segítséget, 450kg pétit búzára hogy és mikor adnátok ki homokos területen?Köszi
Válasz #2156. hozzászólásra
ha ekkora mennyiséget akarsz szórni akkor inkább 100-150-150-20-0 legyen...
de ha jobban szeretnéd, akkor 150-150-200-50-0, esteleg 100-100-150-150-50 de akkor szűkebb kiosztásbna pl. 3 hetente.
És ez nem liter, hanem kg nitrosol N28/N30! a lietr mindig kevesebb
Válasz #2151. hozzászólásra
Ezt a fúvókát most vettem:
http://permetezes.hu/termekek/folyekony-mutragya-fuvokak/fd-04-pom-fuvoka/
A permetező jelenleg átalakítás alatt van, 12-ről 14 méteresre, de az időjárás sem engedi a fújást. Azt gondolom fokozatosan csökkentem az adagot, és szeretnék 5 alkalommal nitrozni. A terv 150, 100, 70, 50, 50 liter 3-4 hét elteltével.
Válasz #2152. hozzászólásra
Nem szeretem benne hagyni a maradékot, mert ha megfeledkezem róla (és nem konkrétan a nitróra gondolok...) okozhat meglepetést!
Válasz #2150. hozzászólásra
Nálunk is, csak nálam a hó alól kilátszó rögök kezdtek feltapadni...
Válasz #2139. hozzászólásra
A folyékonynek kb 1,3kg/dm3 a falysulya tehát 100liter az 130kg. Én szilárból 27/os MAS-t szórok az IKR-s folyékony cucc pedig 28%os. Tehát 100liter folyékonyba sokkal több a hatóanyag mint 100kiló szilárdba. De mivel sulyra adják mindkettőt így ugyanannyi sulyban nagyságrendileg ugyanannyi a hatóanyag. Csak a kijuttatáskor kell odafigyelni nehogy elkalkulálja magát az ember. Ja és a permetező ugyanazon a beállításon kevesebbet nyom ki a sűrűbb folyékony műtrágyából mint mondjuk víz+ növ védszer oldatból.
Válasz #2134. hozzászólásra
N oldat nem fagy be. Nálam -15be is vígan lötyögött az ibc-be és a permetezőbe is.
Válasz #2148. hozzászólásra
Enyingről gondoltam én is, vannak is IBC tartályaim. És mikor szórod és mennyit, L/ha-ra, 30%-os? Fúvóka? köszi a tájékoztatást amúgy
Ma 11-ig lehetett csinálni
Válasz #2147. hozzászólásra
Köszi.
Válasz #2137. hozzászólásra
Én Enyingről hozom, pótkocsira feldobom az IBC tartályt, ott megtöltik, és hozom, nem kell ADR. Én előre kifizettem, csak oda kell telefonálni, és a rendszámot leadni. 63.300 Ft / T. Enying neked sem nagy távolság.
Válasz #2145. hozzászólásra
1.26-1.29 kg
Válasz #2145. hozzászólásra
Nitrosolos témába olvasd el.
Mennyinek kell lenni egy liter 30% nitrosolnak kg-ban, ha már méregetünk????
Válasz #2143. hozzászólásra
A laza...
Válasz #2141. hozzászólásra
Kolegám azzal hozta.
Válasz #2140. hozzászólásra
Össze kell vetni a térfogatot a tömeggel, persze 20C-on, aztán lehet számolni, hogy mennyi "nem víz" van benne!
Válasz #2139. hozzászólásra
Ja, hogy a vegyszerezővel hozod???
Válasz #2133. hozzászólásra
Ez a hozzáállás röhelyes.A szilárba,hogyan állapítod meg,hogy benne van?A folyékonyból megmérek 1 litert,és látom,hogy benne van-e.
Válasz #2137. hozzászólásra
Folyékonyból,ha 300 litert szórsz,az kb.3 mázsa 34%-os .Szóval nem kellene 300 liter.IBC-be hozom,földúton 8 km,aszfalton 20 km.
Válasz #2137. hozzászólásra
Abba kapod, amiben hozni akarod, tojnak rá.
Nem ADR-es!
Én Nádudvar Kabai útról hozom, autómentő futó, IBC, 140 km... Így is megéri, főleg, ha aszályban tűzoltásra kell!!!
Válasz #2132. hozzászólásra
Szilárd 27-ből 3q-t szórók, folyékonyból az 300l?? Mennyi a minimális amit kisszállítanak? Vagy IBC tartályban el is tudnám hozni 20km-ről? Vagy ehhez kellene valami engedély. Nálad ez a logisztika hogy működik?
Válasz #2133. hozzászólásra
Hatóanyaggal nincs gond, sőt! Ha gondolod kalászosra kapsz rezes-cinkes nitrót is!