Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak651 FtBenzin árak635 FtEUR411.35 FtUSD399.52 FtCHF437.83 FtGBP488.76 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Ne parázz már..Nekem 2 hónapja nem kapot a pétim semmi esöt..És mégis meg vagyok..Egyébként ha enyire fitire akartad a dolgot miért nem valami oldott lötyel próbálkoztál?? Én már azzal megyek egy hónapja..És az tartja benne a lelket..
és hogy most el kezdett esegetni mondhatni hogy a maradék pézti kezd mutatkotzni a növényeken!! TEHÁT NÓ-PARA!!
Csütörtökön dobtunk búzára AN-t bízva a péntekre ígért esőben, ami persze elmaradt, holnapra ígéri újra, harmatok voltak reggelre, nem nagy harmat, de volt. Érhet a a műtrágya még valamit vagy már a mennyek országában van????
Szép estét kívánok. Nem kell urazni az nem én vagyok.:)
Igen vettem, Kecskemétem az Altoterránál , Halasi út 29.
Az Epso.Top Br: 110.-Ft/kg,
Epso-Microtop Br: 190.-Ft/kg
Epso-Combitop Br: 229.-Ft/kg.
A telefonszám: +36-76-327-818
Válasz #1067. hozzászólásra Pintér Úr! Vettél ebben az évben EPSO top-t és mennyiért ! Más is megírhatja,hogy mennyiért vette! Nem szeretnék balek lenni!
Válasz #1067. hozzászólásra Nagyon köszönöm Pintér Úr! Alul a parancssor nem nyitja meg a gépem! Beszéltem már Dr Zsom Eszterel és Abonyi Rolanddal is. Holnap lesz már keserűsó,de a falusi növényvédő árus igen ködösít! Holnap majd kiderül mit számol nekem és milyen keserűsót,ha nagyon "keserű lenne,akkor vitesse vissza Győrbe! Akkor beszerzek címeket és megyek érte,nehogy már jól keressen rajtam !
Kívánságod parancs.:) Kérlek hívd fel az alul található
szaktanácsadó számát, segíteni fog hogy hozzád közel hol kapsz.
Minden kérdésre itt a válasz. Tessék. Legalul van egy link zölddel nyisd meg és olvashatod magyarul miről is van szó. Jó munkát.
"Fórum hozzászólások
Lombtrágya | Szabi. küldte be 2011-05-04 11:44:20-kor Kukorica- és gabonatermesztésben több termés, jobb minőség érhető el EPSO
Top levéltrágyázással
Magnéziumhiány viszonylag gyakran fordul elő gabonaféléknél. A látható hiánytünetek többnyire a szárbaszökés idején figyelhetők meg, a kalászolás időszakában azonban eltűnhetnek. A hiány következményei: késleltetett növekedés, majd terméscsökkenés, minőségromlás.
Magnézium levéltrágyázási kísérletekben beigazolódott, hogy az olyan gabonaállományok is, melyekben hiánytünetek nem észlelhetők, 5%-ig terjedő többlet szemterméssel reagálnak a keserűsó-oldat permetre, esetenként 8 % terméstöbblet is elérhető.
Gyakorló gazdák tapasztalata szerint a gabona kezelése keserűsópermettel növeli a szárszilárdságot, nagyobb kalászokat eredményez, és a vadkár is kisebb. (A keserűsó a növények számára közvetlenül felvehető magnézium-szulfát, hatóanyagtartalma 16% MgO és 13% S. Kereskedelmi forgalomba EPSO Top néven kerül).
A magnézium felvétele az egész tenyészidőszakban folyamatos
A magnézium nemcsak a klorofillban nélkülözhetetlen, hanem ezen kívül több mint háromszáz enzim aktiválásával vesz részt az anyagcserében, különösen az energia-, fehérje- és szénhidrát-anyagcserében. Éppen ezért lehet a meghatározott fejlődési szakaszban alkalmazott kiegészítő, gyorsan ható magnéziumellátás eredményes. A káliumtól eltérően, melynek felvétele a virágzással gyakorlatilag befejeződik, a magnézium felvétele a gabonanövényeknél egészen az érésig tart. Mivel a magnézium nemcsak a növekedéshez, hanem az optimális szemképzéshez is szükséges, a talaj magnéziumellátottsága fontos tényező. Amennyiben ez nem kielégítő, vagy kedvezőtlen körülmények, mint pl. a szárazság akadályozza a magnézium felvételét, a keserűsóoldat permetezés termésmeghatározó szerephez jut. A levéltrágyázást tehát a kedvezőtlen felvételi viszonyok hatásának kiküszöbölésére is alkalmazhatjuk.
Betakarításkor az összesen felvett magnézium 50%-a a szemben található (1.táblázat). A gabonanövény a szemben felhalmozott magnéziumnak csak kis részét veszi fel virágzás után a talajból. Legnagyobb részét a szárból és a levelekből transzlokálja, adja át a szemtermésbe.
Fontos: A gazdának alapvetően a talaj magnéziumellátottságát kell szem előtt tartania, módjában áll azonban a vegetációs időszakban célzott keserűsó-oldat levéltrágyázással a szem magnéziumfelvételét elősegíteni. A levéltrágyázás semmi esetre sem helyettesítheti a talajtrágyázást. A talajvizsgálatok alapján gyengén ellátott talajokon elengedhetetlen a talajtrágyázás ESTA Kieserittel (25% MgO és 20% S ).
A magnézium levéltrágyázás módja és ideje
Az oldat növényvédelmi permetezőgépekkel kijuttatható, mivel a keserűsó maradék nélkül oldódik, a fuvókák nem dugulnak el. Az anyagra jellemző, hogy a zsákokban összeáll, ez azonban nem befolyásolja az oldhatóságát. A permetező trágyázáshoz javasolt oldatkoncentráció 5%, vagyis 5 kg keserűsót oldunk száz liter vízben. Amennyiben kis oldatmennyiségeket (200 l/ha) használunk, továbbá akut látható magnéziumhiány esetén, a permetezést 5-10 napos időközönként többször ismételjük meg.
A keserűsó-oldat kijuttatása sok esetben összekapcsolható a növényvédelmi permetezésekkel. A keserűsó folyékony műtrágya oldatokkal is keverhető (pl. karbamid-ammónium-nitrát oldat). Ez esetben azonban figyelembe kell venni a gyártók ajánlásait.
A legkedvezőbb alkalmazási időpontokat és a hatás helyét a 2. táblázat tartalmazza:
1. Alkalmazás bokrosodás és szárbaszökés idején
A magnéziumfelvétel és a növekedés között a szárbaszökés kezdetéig, -majd a szemnövekedés időszakában ismét- szoros a kapcsolat (1.ábra). A szárbaszökés idején a magnéziumfelvétel nem tud lépést tartani a növények gyors növekedésével. Ennek következménye: a felvétel csökken, a növények magnéziumtartalma erősen felhígul, hiánytünetek lépnek fel (1. kép). Ezek később eltűnhetnek, – ha a magnéziumhiányt nem a talaj gyenge magnéziumellátottsága idézte elő – de mindig minőségromlás és terméskiesés következik be. Keserűsó-oldattal nem csak azért kell permetezni, hogy a hiány időszakát áthidaljuk, hanem azért is, hogy az ne alakulhasson ki.
2. Alkalmazás virágzás és érés időszakában
A második kritikus időszak a virágzás utáni idő. Ekkor vándorol a levelekben képződött keményítő a magvakba. Minél tovább marad a zászlóslevél zölden (marad meg a klorofilltartalma), annál jobb lesz a szemtelítődés. Ezért nagyon szoros az ezerszemtömeg korrelációja a szem Mg-tartalmával. Kis Mg-tartalom kis ezerszemtömeget eredményez (2.ábra).
A gazda ez esetben a keserősóoldat permetezéssel célzottan segíti a termésképzést. Ez a művelet átlagosan 700-1.500 Ft/ha költséggel igen gazdaságos és hatékony beavatkozás. Az 5%-os keserűsó-oldat alkalmazása abban a stádiumban a legeredményesebb, amikor a kalászok, illetve a bugák már teljesen láthatók. Ekkor a magnézium nagyrészt a toklász és pelyvalevél, vagyis a szem környezete veszi fel.
A keserűsó kereskedelmi forgalomba EPSO Top néven kerül. Összetétele: 16% MgO és 13% S. Az egyidejű kénpótlással a kén-hiánytünetek is megelőzhetők (2. kép). Egy a gabonákra és kukoricára kiválóan alkalmazható mikroelemekkel dúsított keserűsó is forgalomba kerül: EPSO Combitop néven a cinkkel és mangánnal kiegészített változata kapható. Összetétele: 13% MgO, 13% S, 1% Zn, 4% Mn.
A cink:
- fontos a növekedéshez,
- hiányra utaló tünetek: satnyaság, aprólevelűség, rozetta-képződés, a búzán sárgás-fehéres foltok jelennek meg, ami a levél teljes hosszára is kiterjedhet.
A mangán:
- számos enzimet aktivál, ezáltal sokoldalú hatást gyakorol a növények anyagcseréjére,
- növeli a növény betegség-ellenállóságát,
- a klorofillképzésen keresztül a fotoszintézist, a nitrát-redukciót és az aminosavak képzését is befolyásolja,
- hiányában az idősebb levelek világosabb színűek lesznek, ráeső fényben világos pettyesnek tűnnek, zöld foltokkal az erek mentén.
- hiánya súlyos esetben a fiatal hajtások száradását is okozhatja.
- hiánya főleg humuszban és tőzegben gazdag talajokon jelentkezik.
Milyen adagokkal?
EPSO Top-ot gabonára 2 alkalommal, összesen 25 kg/ha dózisban:
1. hozzászólás, jani6 küldte be 2012-03-28 17:30:42-kor A tavaszi bokrosító hengerezésnél foglalkozva lett a keserűsóval,de helyén kellene ezzel a szerrel foglalkozni. Aki ott feltette erről az ismertetőt,legyen szíves ide át tenni ! Most vet -e valaki EPSO top (keserű sót) és mennyiért! Mert itt mondanak mindenfélét és a Győri Agrókernél nem ismerik ilyen néven!!
kedves kolléga, nem vetted még észre hogy MO-n minden jogszabály gumiból van, ha akarom így értem, ha akarom úgy értem, sztem azt is tudot hogy miért? Uraink így könnyebben zsírosodnak, több a kiskapu, stb... nem véletlenül van ez így de nem áma piktogram természetesen nem neked szól, hanem úgy is tudot kinek......
itt még mindig sáros, reggel fagy nincs, ma is -1 volt csak, az meg nem elég, beszakad a gép alattholnapra esőt mond, úgy hogy lehet hogy tovább tolódik a dolog, ez van..
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben van egy nagyon általános megfogalmazás:
42. § A földhasználat során a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást kell folytatni.
-Olyan,mint HGGY egy régebbi kritérium volt az első körös AKG-nak,ter.alapú igénylésének,ami teljes egészében beleolvadt a HMKÁ fogalmába.A HMKÁ meg ugye a KM rendszer része lett.Így a NEM nitrát érzékeny területeken nincs kritérium a nitrát hatóanyag kiszórása tekintetében.Bár lehet, hogy valamilyen vízjogi vagy Tf. tv, esetleg más rendelet szabályozza(mert csak nem szórhat ki az ember 15 q AN-t 1 hektárra)a termőföld,környezet megóvását.Ha tudja vki leírhatná.
-Úgyhogy most HMKÁ és Kölcsönös Megfeleltetés,de a KM is alapjában legalább 10 éves jogszabálycsokor,amit Hánsz Grün és tsai (EU) írtak elő keresztmegfeleltetés gyanánt.Innen a Cross Compliance kifejezés magyarrrrosítva.
-A másik,meg hogy nem sokáig kell különválasztani a nem nitrátosokat,mert az egész országot nitrátérzékennyé szeretnék besorolni.Folynak az egyeztetések tán'... Hogy ez kinek jó, kinek nem, vagy jó-e vagy sem,azt mindenki maga döntse el.Végül is igen jó víz van alattunk,érthető lenne.
Én jogszabályi szinten csak a nitrátérzékeny területeket találom.
59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed
a) a nitrátérzékeny területen valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytatóra, továbbá (...)
Cselekvési Program
3. § A cselekvési program a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (a továbbiakban: HMGY) e rendeletben foglalt előírásainak betartása az 1. § a) pontban meghatározott mezőgazdasági tevékenységet folytatók számára.
Ha a rendelet a további részeiben "mezőgazdasági területet" említ, az alatt csak a nitrátérzékeny területet kell érteni.
A Kölcsönös Megfeleltetésen belül a Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) között:
JFGK 4. "A mezőgazdasági eredető nitrátszennyezés elleni védelem" is hazai jogszabályként az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletet jelöli meg.
Véleményem szerint a HGGY szabálya szélesebb kört érintenek, mint a nitrátérzékeny területek, tekintve, hogy pl külön részletezi, hogy mennyi N hatóanyag szórható a nem kedvezőtlen adottságú területekre és a nem nitrátérzékeny területekre.
De a hangsúly nem ezen a részen van, hanem azon, hogy ha a területalapún kívül más támogatási formát is igénybevesz a kérelmező (pl géptám.), akkor már a HGGY szabályai vonatkoznak rá. Az pedig ezt írja:
3. Tápanyag-gazdálkodás 1. Ötévente szűkített talajvizsgálat (pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K20).
2. Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya kijuttatás és talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat.
3. A gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során nem lépheti túl a kedvezőtlen és nem kedvezőtlen adottságú, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területekre megadott határértékeket (lásd a kiegészítő táblázatot).
4. A nitrátérzékeny területeken az akcióprogram előírásait kötelező betartani [a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 8. § (1)-(3) bekezdései, illetve 9. § (1)-(2) és (4) bekezdésében foglaltak mellett].
5. A nem nitrátérzékeny területeken az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Meredekebb lejtésű területeken trágyát kijuttatni csak azonnali bedolgozás mellett lehet.
b) Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól tízméteres sávban, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken.
c) Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre még az adott évben, ha a trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetése közötti idő nem több mint tizennégy nap.
d) Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj öt centiméter vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra.
A gond az, hogy ugyanez itt is szerepel:
"4/2004. (I. 13.) FVM rendelet
az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások
igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”,
illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének
meghatározásáról "
"1. § (1) E rendelet célja, hogy jogszabály vagy pályázati felhívás erre vonatkozó rendelkezése esetén - az abban
meghatározottak szerint - az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott
a) egyszerűsített területalapú támogatás, illetve
b) az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programban, illetve
c) a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglalt vidékfejlesztési támogatások
igénybevétele feltételeként szükséges, egyes nemzeti és európai uniós jogszabályokban előírt minimális gazdálkodási
és környezetvédelmi követelményeit meghatározza.
(2) Az egyszerűsített területalapú támogatások igénybevételéhez szükséges „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti
Állapot” feltételrendszerét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) A vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez szükséges „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat”
feltételrendszerét a 2 számú melléklet tartalmazza. A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásait az 1. számú
mellékletben meghatározott feltételekkel együtt kell alkalmazni.
(4) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott előírásokon
kívül további feltételeket is megállapíthat az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott támogatások
igénybevételéhez.
2. § (1) A rendelet hatálya az 1. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénybe vevő mezőgazdasági termelőre terjed
ki.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az 1. és 2. számú mellékletekben foglalt követelményeket a
gazdálkodók gazdaságuk teljes területén kötelesek alkalmazni a vonatkozó támogatás igénylése esetén." Értelmezze mindenki maga, de szerintem ha csak egyszerűsített területatalpú támogatást vesz igénybe a manus, akkor csak a HMKÁ, ha emellett bármi mást is, akkor a HGGY vonatkozik rá, a HGGY pedig egyértelműen tiltja.
Sapsifülest is kérdeztem,neki nem egyértelmű a jogszabály.Egy talajvédelmist is kérdeztem,Ő szerinte nem tiltja a jogszabály,csupán a konkrét szabályzat,nitrátérzékeny területre szól.59/2008 FVM rendelet.
Nálunk a hétvégén ment el a hó 85-90%-a, most viszont nem mond fagyot még éjjelre se! Szerintem két hétig tuti nem lehet rámenni, tegnap gumicsizmában is csúszkáltam....
Elnézést kell kérjek a szakértőtől, mert tényleg csak nitrátérzékeny területre találtam ilyen előírást. Akkor ezek szerint a többire akkor szórod amikor akarod? 50cm hóra is mehet?
4. § (1) Évente mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal, valamint szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is. Legeltetésből, továbbá az állattartó telepről származó kijuttatásra kerülő nitrogén hatóanyag mennyiségének meghatározásakor az 1. számú mellékletben meghatározott értékekkel kell számolni.
(2) Tilos kijuttatni trágyát november 15-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megengedett. A trágya kijuttatása során a 6. § (9) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni. Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére.
(3) Amennyiben az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget, úgy a téli legeltetés megengedett.
(4)1 Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya.
(5) Hígtrágya nem juttatható ki 6%-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással, melynek alkalmazása 12%-ig megengedett. Injektálási technológia 17% meredekségig alkalmazható.
(6)2 Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét.
(7) 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki.
(8) Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki.
5. § (1) A trágyázás során a tápanyagok közvetlenül vagy közvetve, beszivárgás vagy erózió útján sem juthatnak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében nem juttatható ki:
a) műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában;
b) szervestrágya:
ba) tavak partvonalától mért 20 méteres sávban,
bb) egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű,
bc) forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be,
(3) Ivóvízbázis, távlati ivóvízbázis védőterületén, továbbá vízjárta területeken és a nagyvízi mederben a trágyázás során az e rendeletben meghatározott előírásokat a külön jogszabályokban foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.
6. § (1) A mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét.
(2) A kijuttatandó tápanyagok mennyiségének kiszámításánál az alkalmazott értékek nem haladhatják meg az 1-4. számú mellékleteiben szereplő értékeket.
(3) Hígtrágyázott területen, ahol az engedélykérelemhez készült talajvédelmi terv szerint a talajvíz a felszínhez képest 5 méteren belül van, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 49. § (1) bekezdés d) pontja alapján kiadott engedély kiadását követő harmadik évben a talajvíz szintjét és minőségét - elsősorban nitráttartalmát - az engedélyesnek meg kell vizsgáltatni, és az eredményeket a talajvédelmi hatóság részére meg kell küldeni. A talajvédelmi hatóság a talajvíz minőségére vonatkozó adatokat a külön jogszabály szerint évente egy alkalommal megküldi a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) részére.
(4) A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni.
(5) A trágyát a termesztett növénynek és a termőhely adottságainak megfelelő adagokban, egyenletesen, az alábbi szempontok figyelembevételével kell kijuttatni úgy, hogy az átfedések elkerülhetők legyenek. A talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt kedvező hatás elérése érdekében:
a) olyan trágyaszóró gépeket kell alkalmazni, amelyek egyenletes keresztirányú szórásképet mutatnak,
b) a hígtrágya kijuttatását olyan gépekkel kell elvégezni, melyek közvetlenül a talajra vagy a talajba juttatják ki a hígtrágyát és egymenetben talajtakarást is végeznek,
c) a kijuttatás során biztosítani kell a fogásonkénti pontos csatlakozásokat annak érdekében, hogy a terület egészén egyenletes legyen a trágyaszórás,
d) a trágyakijuttatást csak rendszeresen karbantartott munkagépekkel lehet elvégezni, ezért a szakszerű ellenőrzésről évente legalább egyszer gondoskodni kell.
(6) Forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező műtrágya, engedélyköteles szerves trágya, ásványi trágya, illetve letermett termesztő közeg az e rendeletben és a külön jogszabályban előírtak szerint használható fel.
(7) A kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiséget az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni. A szükséges talajvizsgálatokhoz a külön jogszabályban foglaltak szerint kell talajmintát venni.
(8) Intenzív legeltetéses állattartás esetén szakaszos vagy pásztoroló legeltetést kell alkalmazni kivéve, ha az állattartó telepen az állománysűrűség meghatározásánál a figyelembe veendő állatok száma nem több mint 15 ÁE.
(9) Adott területen betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a csírázáshoz és az őszi-téli növekedéshez szükséges mennyiséget. Ezen kívül betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni, legfeljebb a 3. számú melléklet C) pontjában meghatározott mennyiség figyelembevételével.
7. § Az öntözött terület talaját, valamint - amennyiben a talajvízszint 5 méteren belül elérhető - a talajvíz szintjét és minőségét 5 évente az öntözéshez a külön jogszabály szerinti vízjogi engedéllyel rendelkezőnek ellenőriztetni kell a külön jogszabályban meghatározott követelmények szerint. A talajvédelmi terv részeként a talajvédelmi hatóság részére beérkező, a talajvíz minőségére vonatkozó adatokat, vízvizsgálati eredményeket évente megküldi a felügyelőség részére.
8. § (1) Állattartó telepen képződött trágyát a (2)-(11) bekezdések szerint kialakított trágyatárolóban kell gyűjteni a külön jogszabályban meghatározott időpontot követően. A (2)-(11) bekezdésekben foglalt előírásoktól eltérni abban az esetben lehet, ha az állattartó a tartási hely szerint illetékes felügyelőségnek bejelenti és igazolja, és ezt e rendelet szerinti adatszolgáltatása során jelenti, hogy a trágya közvetlen termőföldön történő felhasználását továbbiakban nem folytatja, azaz a keletkező trágya meghatározott időközönként feldolgozásra kerül, így különösen komposzt, fermentálási vagy biogázüzem alapanyagként. Ez esetben olyan méretű, vízzáróan szigetelt trágyatárolót kell kiépíteni, amely biztosítja az elszállításig a trágya biztonságos tárolását.
(2) Trágyatároló műtárgyak méretezésekor figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt, ami a kijuttatásra használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból - különösen belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből származó elöntés - adódhat. A trágyatárolók méretének, illetve minőségének meghatározásakor, legalább az 5. számú melléklet 1. és 2. pontjaiban szereplő értékeket és előírásokat kell figyelembe venni.
(3) Hígtrágya, trágyalé kizárólag műszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen.
(4)3 A (3) bekezdésben meghatározott követelményeket csak e célnak megfelelő építési termékekkel lehet megvalósítani, melyek alkalmasságát az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályairól szóló külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani. A szivárgásmentességet és korrózióállóságot a trágyával érintkező felülettel, az ezt alkotó anyaggal kell biztosítania. A tervezés során figyelembe veendő előírásokat e rendelet 5. számú mellékletének 5.2. pontja tartalmazza.
(5) A hígtrágyatároló kapacitását a külön jogszabályban meghatározott időpontig 6 havi hígtrágya befogadására kell alkalmassá tenni.
(6) Istállótrágyát szivárgásmentes, szigetelt alapú, a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatárolóban kell tárolni. A trágyalé a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy az istállótrágyára visszaöntözhető.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott szivárgásmentesség biztosításához az 5. számú melléklet 2. pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.
(8) Az istállótrágya-tároló kapacitásának elegendőnek kell lennie legalább 6 havi istállótrágya tárolására. A trágyatároló kapacitása az (1), illetve a (11) bekezdésben foglaltak szerint csökkenthető.
(9)4 Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld az e jogszabályban meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges.
(10) A silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni. A silólé a trágyalével azonos módon használható fel.
(11) Legeltetéses állattartás esetén az istállótrágya-tároló kapacitását az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani.
(12) Műtrágya, illetve egyéb termésnövelő anyag a külön jogszabályban foglaltak szerint tárolható.
(13) Vízbázisvédelmi területen trágyatároló nem létesíthető.
9. § (1) Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn:
a) vízjárta, pangóvizes területen, valamint alagcsövezett táblán,
b)5 november 15.-február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon.
(2)6 Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha:
a) felszíni víz nincs 100 m távolságon belül,
b) a talajvíz legmagasabb szintje a külön jogszabály szerinti mezőgazdasági parcella azonosító rendszer (a továbbiakban: MePAR) szerint 1,5 méter alatt van, illetve
c) a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerinti egységben 1,5 méter felett van ugyan, de a tárolt trágyakazal közvetlen környezetében a talajvíz szintje 1,5 méter alatt van.
(3) Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható.
(4) Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani.
(5) Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható.
Tegnap kimentem a határba megnézni, hogy mi a helyezet.
Hát itt még sok helyen 20 cm-es hó van a földeken, úgyhogy nem tudom mikor lesz itt műtrágyázás, talán 1-2 hét múlva esetleg...
Kicsit tartok attól, milesz, ha elolvad mind, mennyi víz lesz stb.
De az megnyugtat, hogy ahol megkapartam a hó alatt szép zöld a búza, kifagyást nem láttam.
itt már csak a domboldalak maradtak ki de még lucskos. hétfőre kddre reggelre mondogatott fagyocskát akkor meghintjük a maradékot szépen ahogy kell és remélem jó lesz neki
Az biztos, hogy ereszt ki folyamatosan a főd és ha agyökérzónában már nincsen fagyott főd csak lucskos nitrogén beoldott plusz melegvan lágy az idő süt a nap és éjjel is plusz 3-4fokok vannak akokr már indúl is a vegetáció. 0fok felett már indul egyébként de 5fok felett meg kimondottan
Ugye-ugye kedves kolléga kell ez már, főként ha megmarad az időjárásnak ez a melegedő jellege, márpedig úgy néz ki kisebb törésekkel de marad, felénk még tegnap kezdett szikkadni, remélem holnap reggel-de, le tudjuk nyomni az elmaradtakat, ha nem lesz nagyon nagy szél. Sok szerencsét, jó termést!!!
5825 hozzászólás
Válasz #1074. hozzászólásra
Ne parázz már..Nekem 2 hónapja nem kapot a pétim semmi esöt..És mégis meg vagyok..Egyébként ha enyire fitire akartad a dolgot miért nem valami oldott lötyel próbálkoztál?? Én már azzal megyek egy hónapja..És az tartja benne a lelket..
és hogy most el kezdett esegetni mondhatni hogy a maradék pézti kezd mutatkotzni a növényeken!! TEHÁT NÓ-PARA!!
Válasz #1073. hozzászólásra
senki?????
Csütörtökön dobtunk búzára AN-t bízva a péntekre ígért esőben, ami persze elmaradt, holnapra ígéri újra, harmatok voltak reggelre, nem nagy harmat, de volt. Érhet a a műtrágya még valamit vagy már a mennyek országában van????
Válasz #1071. hozzászólásra
Dehogy haragszom.:)
Válasz #1070. hozzászólásra Vettem! Aki "Úr ,az a pokolban is Úr--szokták mondani felénk! Nehogy megharagudj ezért a kiszólásért!
Válasz #1069. hozzászólásra
Szép estét kívánok. Nem kell urazni az nem én vagyok.:)
Igen vettem, Kecskemétem az Altoterránál , Halasi út 29.
Az Epso.Top Br: 110.-Ft/kg,
Epso-Microtop Br: 190.-Ft/kg
Epso-Combitop Br: 229.-Ft/kg.
A telefonszám: +36-76-327-818
Moderálta: (575) 2012-03-28 20:42:55
Válasz #1067. hozzászólásra Pintér Úr! Vettél ebben az évben EPSO top-t és mennyiért ! Más is megírhatja,hogy mennyiért vette! Nem szeretnék balek lenni!
Válasz #1067. hozzászólásra Nagyon köszönöm Pintér Úr! Alul a parancssor nem nyitja meg a gépem! Beszéltem már Dr Zsom Eszterel és Abonyi Rolanddal is. Holnap lesz már keserűsó,de a falusi növényvédő árus igen ködösít! Holnap majd kiderül mit számol nekem és milyen keserűsót,ha nagyon "keserű lenne,akkor vitesse vissza Győrbe! Akkor beszerzek címeket és megyek érte,nehogy már jól keressen rajtam !
Válasz #1066. hozzászólásra
Kívánságod parancs.:) Kérlek hívd fel az alul található
szaktanácsadó számát, segíteni fog hogy hozzád közel hol kapsz.
Minden kérdésre itt a válasz. Tessék. Legalul van egy link zölddel nyisd meg és olvashatod magyarul miről is van szó. Jó munkát.
"Fórum hozzászólások
Lombtrágya | Szabi. küldte be 2011-05-04 11:44:20-kor Kukorica- és gabonatermesztésben több termés, jobb minőség érhető el EPSO
Top levéltrágyázással
Magnéziumhiány viszonylag gyakran fordul elő gabonaféléknél. A látható hiánytünetek többnyire a szárbaszökés idején figyelhetők meg, a kalászolás időszakában azonban eltűnhetnek. A hiány következményei: késleltetett növekedés, majd terméscsökkenés, minőségromlás.
Magnézium levéltrágyázási kísérletekben beigazolódott, hogy az olyan gabonaállományok is, melyekben hiánytünetek nem észlelhetők, 5%-ig terjedő többlet szemterméssel reagálnak a keserűsó-oldat permetre, esetenként 8 % terméstöbblet is elérhető.
Gyakorló gazdák tapasztalata szerint a gabona kezelése keserűsópermettel növeli a szárszilárdságot, nagyobb kalászokat eredményez, és a vadkár is kisebb. (A keserűsó a növények számára közvetlenül felvehető magnézium-szulfát, hatóanyagtartalma 16% MgO és 13% S. Kereskedelmi forgalomba EPSO Top néven kerül).
A magnézium felvétele az egész tenyészidőszakban folyamatos
A magnézium nemcsak a klorofillban nélkülözhetetlen, hanem ezen kívül több mint háromszáz enzim aktiválásával vesz részt az anyagcserében, különösen az energia-, fehérje- és szénhidrát-anyagcserében. Éppen ezért lehet a meghatározott fejlődési szakaszban alkalmazott kiegészítő, gyorsan ható magnéziumellátás eredményes. A káliumtól eltérően, melynek felvétele a virágzással gyakorlatilag befejeződik, a magnézium felvétele a gabonanövényeknél egészen az érésig tart. Mivel a magnézium nemcsak a növekedéshez, hanem az optimális szemképzéshez is szükséges, a talaj magnéziumellátottsága fontos tényező. Amennyiben ez nem kielégítő, vagy kedvezőtlen körülmények, mint pl. a szárazság akadályozza a magnézium felvételét, a keserűsóoldat permetezés termésmeghatározó szerephez jut. A levéltrágyázást tehát a kedvezőtlen felvételi viszonyok hatásának kiküszöbölésére is alkalmazhatjuk.
Betakarításkor az összesen felvett magnézium 50%-a a szemben található (1.táblázat). A gabonanövény a szemben felhalmozott magnéziumnak csak kis részét veszi fel virágzás után a talajból. Legnagyobb részét a szárból és a levelekből transzlokálja, adja át a szemtermésbe.
Fontos: A gazdának alapvetően a talaj magnéziumellátottságát kell szem előtt tartania, módjában áll azonban a vegetációs időszakban célzott keserűsó-oldat levéltrágyázással a szem magnéziumfelvételét elősegíteni. A levéltrágyázás semmi esetre sem helyettesítheti a talajtrágyázást. A talajvizsgálatok alapján gyengén ellátott talajokon elengedhetetlen a talajtrágyázás ESTA Kieserittel (25% MgO és 20% S ).
A magnézium levéltrágyázás módja és ideje
Az oldat növényvédelmi permetezőgépekkel kijuttatható, mivel a keserűsó maradék nélkül oldódik, a fuvókák nem dugulnak el. Az anyagra jellemző, hogy a zsákokban összeáll, ez azonban nem befolyásolja az oldhatóságát. A permetező trágyázáshoz javasolt oldatkoncentráció 5%, vagyis 5 kg keserűsót oldunk száz liter vízben. Amennyiben kis oldatmennyiségeket (200 l/ha) használunk, továbbá akut látható magnéziumhiány esetén, a permetezést 5-10 napos időközönként többször ismételjük meg.
A keserűsó-oldat kijuttatása sok esetben összekapcsolható a növényvédelmi permetezésekkel. A keserűsó folyékony műtrágya oldatokkal is keverhető (pl. karbamid-ammónium-nitrát oldat). Ez esetben azonban figyelembe kell venni a gyártók ajánlásait.
A legkedvezőbb alkalmazási időpontokat és a hatás helyét a 2. táblázat tartalmazza:
1. Alkalmazás bokrosodás és szárbaszökés idején
A magnéziumfelvétel és a növekedés között a szárbaszökés kezdetéig, -majd a szemnövekedés időszakában ismét- szoros a kapcsolat (1.ábra). A szárbaszökés idején a magnéziumfelvétel nem tud lépést tartani a növények gyors növekedésével. Ennek következménye: a felvétel csökken, a növények magnéziumtartalma erősen felhígul, hiánytünetek lépnek fel (1. kép). Ezek később eltűnhetnek, – ha a magnéziumhiányt nem a talaj gyenge magnéziumellátottsága idézte elő – de mindig minőségromlás és terméskiesés következik be. Keserűsó-oldattal nem csak azért kell permetezni, hogy a hiány időszakát áthidaljuk, hanem azért is, hogy az ne alakulhasson ki.
2. Alkalmazás virágzás és érés időszakában
A második kritikus időszak a virágzás utáni idő. Ekkor vándorol a levelekben képződött keményítő a magvakba. Minél tovább marad a zászlóslevél zölden (marad meg a klorofilltartalma), annál jobb lesz a szemtelítődés. Ezért nagyon szoros az ezerszemtömeg korrelációja a szem Mg-tartalmával. Kis Mg-tartalom kis ezerszemtömeget eredményez (2.ábra).
A gazda ez esetben a keserősóoldat permetezéssel célzottan segíti a termésképzést. Ez a művelet átlagosan 700-1.500 Ft/ha költséggel igen gazdaságos és hatékony beavatkozás. Az 5%-os keserűsó-oldat alkalmazása abban a stádiumban a legeredményesebb, amikor a kalászok, illetve a bugák már teljesen láthatók. Ekkor a magnézium nagyrészt a toklász és pelyvalevél, vagyis a szem környezete veszi fel.
A keserűsó kereskedelmi forgalomba EPSO Top néven kerül. Összetétele: 16% MgO és 13% S. Az egyidejű kénpótlással a kén-hiánytünetek is megelőzhetők (2. kép). Egy a gabonákra és kukoricára kiválóan alkalmazható mikroelemekkel dúsított keserűsó is forgalomba kerül: EPSO Combitop néven a cinkkel és mangánnal kiegészített változata kapható. Összetétele: 13% MgO, 13% S, 1% Zn, 4% Mn.
A cink:
- fontos a növekedéshez,
- hiányra utaló tünetek: satnyaság, aprólevelűség, rozetta-képződés, a búzán sárgás-fehéres foltok jelennek meg, ami a levél teljes hosszára is kiterjedhet.
A mangán:
- számos enzimet aktivál, ezáltal sokoldalú hatást gyakorol a növények anyagcseréjére,
- növeli a növény betegség-ellenállóságát,
- a klorofillképzésen keresztül a fotoszintézist, a nitrát-redukciót és az aminosavak képzését is befolyásolja,
- hiányában az idősebb levelek világosabb színűek lesznek, ráeső fényben világos pettyesnek tűnnek, zöld foltokkal az erek mentén.
- hiánya súlyos esetben a fiatal hajtások száradását is okozhatja.
- hiánya főleg humuszban és tőzegben gazdag talajokon jelentkezik.
Milyen adagokkal?
EPSO Top-ot gabonára 2 alkalommal, összesen 25 kg/ha dózisban:
1./ bokrosodás, szárbaszökés kezdetén, 10-12,5 kg/ha (szemképződmények kialakulására hat),
2./ virágzás után az érésig, 10-12,5 kg/ha (a szem növekedéséhez szükséges megfelelő magnézium-ellátás szükséges).
EPSO Combitop-ot búzára és kukoricára, összesen 25 kg/ha dózisban:
a vegetáció kezdetétől (ha már látszanak a hiánytünetek, akkor azonnali kezelés szükséges)--> 2 x 12,5 kg/ha, 15 napos szünettel.
Búza esetén:
1./ bokrosodás, szárbaszökés kezdetén, 10-15 kg/ha (szemképződmények kialakulására hat)
2./ virágzás után az érésig, 10-15 kg/ha (a szem növekedéséhez szükséges megfelelő magnézium-ellátás szükséges)
Így összesen 25 kg/ha magnézium-szulfát kijuttatásával 3,25 kg MgO-t, 3,25 kg S-t juttatunk ki.
Kukorica esetén: 2-3 x 15 kg/ha:
1.4 leveles állapotban,
2.8 leveles állapotban,
3.10 leveles állapotban.
További felvilágosítást ill. katalógust kérhet a 30/2320154-es telefonon vagy a zsom.eszter@t-online.hu címen.
Dr. Zsom Eszter, szaktanácsadó
K+S KALI GmbH
30/232 01 54
"
http://www.kali-gmbh.com/export/sites/kali-gmbh.com/en/pdf-broschures/hu-product_programme.pdf
Moderálta: (575) 2012-03-28 19:35:32
1. hozzászólás, jani6 küldte be 2012-03-28 17:30:42-kor A tavaszi bokrosító hengerezésnél foglalkozva lett a keserűsóval,de helyén kellene ezzel a szerrel foglalkozni. Aki ott feltette erről az ismertetőt,legyen szíves ide át tenni ! Most vet -e valaki EPSO top (keserű sót) és mennyiért! Mert itt mondanak mindenfélét és a Győri Agrókernél nem ismerik ilyen néven!!
énis még épp az esö elött megrepültem az árpát még két adagot kap és hali
Válasz #1059. hozzászólásra
Talán holnap, ha még reggel is esőt jósol. De ahogy nézem pár óránként máshogy mutatja az előrejelzés.
Válasz #1061. hozzászólásra
Végeztünk mi is. Jöhetne az eső. Bár a harmat elég nagy reggelente, de az "lehet" nem lesz elég neki.
Válasz #1059. hozzászólásra
ma fejeztük be mi is épp h sikerült, már kezdett ragadni
7-9ig 35ha bement.
mostmár várjuk holnapra az esőt. irány a templom holnap délelőtt
Válasz #1059. hozzászólásra
Most vagyunk felébe. Ide holnap estére és hétfő reggelre esőt mond... hátha be is jön neki.
mindenki kinyomta már a műkakit ?
mert én még esőre várok, majd előtte
Az alaprendelet a kiegészítésekkel itt olvasható.
http://gtr2.uw.hu/4per2004.htm
http://gtr2.uw.hu/4per2004.htm
Ehhez jön a Nitrát rendelet.
http://gtr2.uw.hu/59per2008.htm
http://gtr2.uw.hu/59per2008.htm
Ha megfogalmazod a kérdésed privátban, vagy itt
http://ide-ide.hu/forum/viewforum.php?f=24&sid=40a722ebc68a0f87995ae6c05383c204
akkor utána böngészek.
Mikor áll meg!?
Esik a hó, ki tudja mokr áll meg!
Válasz #1054. hozzászólásra
beregsurány
Válasz #1053. hozzászólásra
bereg melyik részén?
15 cm hó fedi a tájat. Majd ha elolvadt akkor kap 150 kg NS-t
üdv Mennyi nitrogént adtok ki most búzára? Kap később is? Mikorra terveztek?
Válasz #1049. hozzászólásra
mi az isten van veled
hajt a tatár
nyugi van!!
Válasz #1037. hozzászólásra
a piktogram természetesen nem neked szól, hanem úgy is tudot kinek......
kedves kolléga, nem vetted még észre hogy MO-n minden jogszabály gumiból van, ha akarom így értem, ha akarom úgy értem, sztem azt is tudot hogy miért? Uraink így könnyebben zsírosodnak, több a kiskapu, stb... nem véletlenül van ez így de nem ám
Válasz #1045. hozzászólásra
holnapra esőt mond, úgy hogy lehet hogy tovább tolódik a dolog, ez van..
itt még mindig sáros, reggel fagy nincs, ma is -1 volt csak, az meg nem elég, beszakad a gép alatt
Válasz #1047. hozzászólásra
Ezek szerint simán lehetne kérni a CSAK SAPS-os NÉT területeken kívüli szűkített talajmintát a hozzá tartozó táp. tervel....
Válasz #1046. hozzászólásra
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben van egy nagyon általános megfogalmazás:
42. § A földhasználat során a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást kell folytatni.
-Olyan,mint HGGY egy régebbi kritérium volt az első körös AKG-nak,ter.alapú igénylésének,ami teljes egészében beleolvadt a HMKÁ fogalmába.A HMKÁ meg ugye a KM rendszer része lett.Így a NEM nitrát érzékeny területeken nincs kritérium a nitrát hatóanyag kiszórása tekintetében.Bár lehet, hogy valamilyen vízjogi vagy Tf. tv, esetleg más rendelet szabályozza(mert csak nem szórhat ki az ember 15 q AN-t 1 hektárra)a termőföld,környezet megóvását.Ha tudja vki leírhatná.
-Úgyhogy most HMKÁ és Kölcsönös Megfeleltetés,de a KM is alapjában legalább 10 éves jogszabálycsokor,amit Hánsz Grün és tsai (EU) írtak elő keresztmegfeleltetés gyanánt.Innen a Cross Compliance kifejezés magyarrrrosítva.
-A másik,meg hogy nem sokáig kell különválasztani a nem nitrátosokat,mert az egész országot nitrátérzékennyé szeretnék besorolni.Folynak az egyeztetések tán'... Hogy ez kinek jó, kinek nem, vagy jó-e vagy sem,azt mindenki maga döntse el.Végül is igen jó víz van alattunk,érthető lenne.
Amíg kiderítitek, hogy kire vonatkozik a jogszabály, addig ma reggel elszórtuk a búzára, holnap reggel meg az árpára fogjuk.
Válasz #1043. hozzászólásra
Én jogszabályi szinten csak a nitrátérzékeny területeket találom.
59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed
a) a nitrátérzékeny területen valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytatóra, továbbá (...)
Cselekvési Program
3. § A cselekvési program a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (a továbbiakban: HMGY) e rendeletben foglalt előírásainak betartása az 1. § a) pontban meghatározott mezőgazdasági tevékenységet folytatók számára.
Ha a rendelet a további részeiben "mezőgazdasági területet" említ, az alatt csak a nitrátérzékeny területet kell érteni.
A Kölcsönös Megfeleltetésen belül a Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) között:
JFGK 4. "A mezőgazdasági eredető nitrátszennyezés elleni védelem" is hazai jogszabályként az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletet jelöli meg.
Talán ez segít
Most megint külföldre készülök (nem síelni, dolgozni), jövő héten megpróbálom körbetudakolni a témát.
Válasz #1038. hozzászólásra
De egyébként SAPSI-t érdemes lenne megkérni, hogy nézzen utána. Az a lényeg,, hogy ők hogyan értelmezik!
Válasz #1038. hozzászólásra
5. A nem nitrátérzékeny területeken az alábbi előírásokat kell betartani:
d) Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj öt centiméter vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra.
-ezekkel kiemelve a lényeg!
Véleményem szerint a HGGY szabálya szélesebb kört érintenek, mint a nitrátérzékeny területek, tekintve, hogy pl külön részletezi, hogy mennyi N hatóanyag szórható a nem kedvezőtlen adottságú területekre és a nem nitrátérzékeny területekre.
De a hangsúly nem ezen a részen van, hanem azon, hogy ha a területalapún kívül más támogatási formát is igénybevesz a kérelmező (pl géptám.), akkor már a HGGY szabályai vonatkoznak rá. Az pedig ezt írja:
3. Tápanyag-gazdálkodás 1. Ötévente szűkített talajvizsgálat (pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K20).
2. Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya kijuttatás és talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat.
3. A gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során nem lépheti túl a kedvezőtlen és nem kedvezőtlen adottságú, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területekre megadott határértékeket (lásd a kiegészítő táblázatot).
4. A nitrátérzékeny területeken az akcióprogram előírásait kötelező betartani [a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 8. § (1)-(3) bekezdései, illetve 9. § (1)-(2) és (4) bekezdésében foglaltak mellett].
a) Meredekebb lejtésű területeken trágyát kijuttatni csak azonnali bedolgozás mellett lehet.
b) Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól tízméteres sávban, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken.
c) Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre még az adott évben, ha a trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetése közötti idő nem több mint tizennégy nap.
Válasz #1040. hozzászólásra
Ezt nem hiszem el! www.kolcsonosmegfeleltetes.eu
Válasz #1039. hozzászólásra
Mi a ...??? Na még egyszer: link
Válasz #1035. hozzászólásra
Én [link1] szoktam nézelődni. A főoldal alján le van írva kire mi vonatkozik.
Válasz #1036. hozzászólásra
A helyes gazdálkodásba is nitrátérzékeny szabályozás van.Mutass egy jogszabályt,ami minden területre vonatkozik.
Válasz #1035. hozzászólásra
Értem , tehát akkor a jogszabály gumiból van, ha akarom ez ha akarom az. Ez elég baj.
Válasz #1035. hozzászólásra
A gond az, hogy ugyanez itt is szerepel:
"4/2004. (I. 13.) FVM rendelet
az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások
igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”,
illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének
meghatározásáról "
"1. § (1) E rendelet célja, hogy jogszabály vagy pályázati felhívás erre vonatkozó rendelkezése esetén - az abban
meghatározottak szerint - az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott
a) egyszerűsített területalapú támogatás, illetve
b) az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programban, illetve
c) a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglalt vidékfejlesztési támogatások
igénybevétele feltételeként szükséges, egyes nemzeti és európai uniós jogszabályokban előírt minimális gazdálkodási
és környezetvédelmi követelményeit meghatározza.
(2) Az egyszerűsített területalapú támogatások igénybevételéhez szükséges „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti
Állapot” feltételrendszerét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) A vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez szükséges „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat”
feltételrendszerét a 2 számú melléklet tartalmazza. A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásait az 1. számú
mellékletben meghatározott feltételekkel együtt kell alkalmazni.
(4) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott előírásokon
kívül további feltételeket is megállapíthat az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott támogatások
igénybevételéhez.
2. § (1) A rendelet hatálya az 1. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénybe vevő mezőgazdasági termelőre terjed
ki.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az 1. és 2. számú mellékletekben foglalt követelményeket a
gazdálkodók gazdaságuk teljes területén kötelesek alkalmazni a vonatkozó támogatás igénylése esetén." Értelmezze mindenki maga, de szerintem ha csak egyszerűsített területatalpú támogatást vesz igénybe a manus, akkor csak a HMKÁ, ha emellett bármi mást is, akkor a HGGY vonatkozik rá, a HGGY pedig egyértelműen tiltja.
Válasz #1034. hozzászólásra
Sapsifülest is kérdeztem,neki nem egyértelmű a jogszabály.Egy talajvédelmist is kérdeztem,Ő szerinte nem tiltja a jogszabály,csupán a konkrét szabályzat,nitrátérzékeny területre szól.59/2008 FVM rendelet.
Válasz #1033. hozzászólásra
Üdv, teljesen igazad van.
De lehet keresgélni ha valakit valami érdekel.
CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
Válasz #1030. hozzászólásra
Ez a nitrátérzékeny területre szól.
Nálunk a hétvégén ment el a hó 85-90%-a, most viszont nem mond fagyot még éjjelre se! Szerintem két hétig tuti nem lehet rámenni, tegnap gumicsizmában is csúszkáltam....
Válasz #1025. hozzászólásra
Elnézést kell kérjek a szakértőtől, mert tényleg csak nitrátérzékeny területre találtam ilyen előírást. Akkor ezek szerint a többire akkor szórod amikor akarod? 50cm hóra is mehet?
Válasz #1028. hozzászólásra
Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai
4. § (1) Évente mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal, valamint szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is. Legeltetésből, továbbá az állattartó telepről származó kijuttatásra kerülő nitrogén hatóanyag mennyiségének meghatározásakor az 1. számú mellékletben meghatározott értékekkel kell számolni.
(2) Tilos kijuttatni trágyát november 15-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megengedett. A trágya kijuttatása során a 6. § (9) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni. Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére.
(3) Amennyiben az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget, úgy a téli legeltetés megengedett.
(4)1 Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya.
(5) Hígtrágya nem juttatható ki 6%-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással, melynek alkalmazása 12%-ig megengedett. Injektálási technológia 17% meredekségig alkalmazható.
(6)2 Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét.
(7) 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki.
(8) Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki.
5. § (1) A trágyázás során a tápanyagok közvetlenül vagy közvetve, beszivárgás vagy erózió útján sem juthatnak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében nem juttatható ki:
a) műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában;
b) szervestrágya:
ba) tavak partvonalától mért 20 méteres sávban,
bb) egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű,
bc) forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be,
(3) Ivóvízbázis, távlati ivóvízbázis védőterületén, továbbá vízjárta területeken és a nagyvízi mederben a trágyázás során az e rendeletben meghatározott előírásokat a külön jogszabályokban foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.
6. § (1) A mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét.
(2) A kijuttatandó tápanyagok mennyiségének kiszámításánál az alkalmazott értékek nem haladhatják meg az 1-4. számú mellékleteiben szereplő értékeket.
(3) Hígtrágyázott területen, ahol az engedélykérelemhez készült talajvédelmi terv szerint a talajvíz a felszínhez képest 5 méteren belül van, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 49. § (1) bekezdés d) pontja alapján kiadott engedély kiadását követő harmadik évben a talajvíz szintjét és minőségét - elsősorban nitráttartalmát - az engedélyesnek meg kell vizsgáltatni, és az eredményeket a talajvédelmi hatóság részére meg kell küldeni. A talajvédelmi hatóság a talajvíz minőségére vonatkozó adatokat a külön jogszabály szerint évente egy alkalommal megküldi a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) részére.
(4) A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni.
(5) A trágyát a termesztett növénynek és a termőhely adottságainak megfelelő adagokban, egyenletesen, az alábbi szempontok figyelembevételével kell kijuttatni úgy, hogy az átfedések elkerülhetők legyenek. A talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt kedvező hatás elérése érdekében:
a) olyan trágyaszóró gépeket kell alkalmazni, amelyek egyenletes keresztirányú szórásképet mutatnak,
b) a hígtrágya kijuttatását olyan gépekkel kell elvégezni, melyek közvetlenül a talajra vagy a talajba juttatják ki a hígtrágyát és egymenetben talajtakarást is végeznek,
c) a kijuttatás során biztosítani kell a fogásonkénti pontos csatlakozásokat annak érdekében, hogy a terület egészén egyenletes legyen a trágyaszórás,
d) a trágyakijuttatást csak rendszeresen karbantartott munkagépekkel lehet elvégezni, ezért a szakszerű ellenőrzésről évente legalább egyszer gondoskodni kell.
(6) Forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező műtrágya, engedélyköteles szerves trágya, ásványi trágya, illetve letermett termesztő közeg az e rendeletben és a külön jogszabályban előírtak szerint használható fel.
(7) A kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiséget az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni. A szükséges talajvizsgálatokhoz a külön jogszabályban foglaltak szerint kell talajmintát venni.
(8) Intenzív legeltetéses állattartás esetén szakaszos vagy pásztoroló legeltetést kell alkalmazni kivéve, ha az állattartó telepen az állománysűrűség meghatározásánál a figyelembe veendő állatok száma nem több mint 15 ÁE.
(9) Adott területen betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a csírázáshoz és az őszi-téli növekedéshez szükséges mennyiséget. Ezen kívül betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni, legfeljebb a 3. számú melléklet C) pontjában meghatározott mennyiség figyelembevételével.
7. § Az öntözött terület talaját, valamint - amennyiben a talajvízszint 5 méteren belül elérhető - a talajvíz szintjét és minőségét 5 évente az öntözéshez a külön jogszabály szerinti vízjogi engedéllyel rendelkezőnek ellenőriztetni kell a külön jogszabályban meghatározott követelmények szerint. A talajvédelmi terv részeként a talajvédelmi hatóság részére beérkező, a talajvíz minőségére vonatkozó adatokat, vízvizsgálati eredményeket évente megküldi a felügyelőség részére.
8. § (1) Állattartó telepen képződött trágyát a (2)-(11) bekezdések szerint kialakított trágyatárolóban kell gyűjteni a külön jogszabályban meghatározott időpontot követően. A (2)-(11) bekezdésekben foglalt előírásoktól eltérni abban az esetben lehet, ha az állattartó a tartási hely szerint illetékes felügyelőségnek bejelenti és igazolja, és ezt e rendelet szerinti adatszolgáltatása során jelenti, hogy a trágya közvetlen termőföldön történő felhasználását továbbiakban nem folytatja, azaz a keletkező trágya meghatározott időközönként feldolgozásra kerül, így különösen komposzt, fermentálási vagy biogázüzem alapanyagként. Ez esetben olyan méretű, vízzáróan szigetelt trágyatárolót kell kiépíteni, amely biztosítja az elszállításig a trágya biztonságos tárolását.
(2) Trágyatároló műtárgyak méretezésekor figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt, ami a kijuttatásra használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból - különösen belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből származó elöntés - adódhat. A trágyatárolók méretének, illetve minőségének meghatározásakor, legalább az 5. számú melléklet 1. és 2. pontjaiban szereplő értékeket és előírásokat kell figyelembe venni.
(3) Hígtrágya, trágyalé kizárólag műszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen.
(4)3 A (3) bekezdésben meghatározott követelményeket csak e célnak megfelelő építési termékekkel lehet megvalósítani, melyek alkalmasságát az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályairól szóló külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani. A szivárgásmentességet és korrózióállóságot a trágyával érintkező felülettel, az ezt alkotó anyaggal kell biztosítania. A tervezés során figyelembe veendő előírásokat e rendelet 5. számú mellékletének 5.2. pontja tartalmazza.
(5) A hígtrágyatároló kapacitását a külön jogszabályban meghatározott időpontig 6 havi hígtrágya befogadására kell alkalmassá tenni.
(6) Istállótrágyát szivárgásmentes, szigetelt alapú, a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatárolóban kell tárolni. A trágyalé a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy az istállótrágyára visszaöntözhető.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott szivárgásmentesség biztosításához az 5. számú melléklet 2. pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.
(8) Az istállótrágya-tároló kapacitásának elegendőnek kell lennie legalább 6 havi istállótrágya tárolására. A trágyatároló kapacitása az (1), illetve a (11) bekezdésben foglaltak szerint csökkenthető.
(9)4 Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld az e jogszabályban meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges.
(10) A silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni. A silólé a trágyalével azonos módon használható fel.
(11) Legeltetéses állattartás esetén az istállótrágya-tároló kapacitását az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani.
(12) Műtrágya, illetve egyéb termésnövelő anyag a külön jogszabályban foglaltak szerint tárolható.
(13) Vízbázisvédelmi területen trágyatároló nem létesíthető.
9. § (1) Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn:
a) vízjárta, pangóvizes területen, valamint alagcsövezett táblán,
b)5 november 15.-február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon.
(2)6 Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha:
a) felszíni víz nincs 100 m távolságon belül,
b) a talajvíz legmagasabb szintje a külön jogszabály szerinti mezőgazdasági parcella azonosító rendszer (a továbbiakban: MePAR) szerint 1,5 méter alatt van, illetve
c) a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerinti egységben 1,5 méter felett van ugyan, de a tárolt trágyakazal közvetlen környezetében a talajvíz szintje 1,5 méter alatt van.
(3) Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható.
(4) Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani.
(5) Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható.
Tegnap kimentem a határba megnézni, hogy mi a helyezet.
Hát itt még sok helyen 20 cm-es hó van a földeken, úgyhogy nem tudom mikor lesz itt műtrágyázás, talán 1-2 hét múlva esetleg...
Kicsit tartok attól, milesz, ha elolvad mind, mennyi víz lesz stb.
De az megnyugtat, hogy ahol megkapartam a hó alatt szép zöld a búza, kifagyást nem láttam.
Válasz #1025. hozzászólásra
Erre én is kiváncsi lennék, esetleg valami jogszabályt tudtok mondani, mert így nem tudjuk kinek van igaza.
itt már csak a domboldalak maradtak ki de még lucskos. hétfőre kddre reggelre mondogatott fagyocskát akkor meghintjük a maradékot szépen ahogy kell és remélem jó lesz neki
Az biztos, hogy ereszt ki folyamatosan a főd és ha agyökérzónában már nincsen fagyott főd csak lucskos nitrogén beoldott plusz melegvan lágy az idő süt a nap és éjjel is plusz 3-4fokok vannak akokr már indúl is a vegetáció. 0fok felett már indul egyébként de 5fok felett meg kimondottan
Válasz #1022. hozzászólásra
Ugye-ugye kedves kolléga kell ez már, főként ha megmarad az időjárásnak ez a melegedő jellege, márpedig úgy néz ki kisebb törésekkel de marad, felénk még tegnap kezdett szikkadni, remélem holnap reggel-de, le tudjuk nyomni az elmaradtakat, ha nem lesz nagyon nagy szél. Sok szerencsét, jó termést!!!