Hirdetés
Fórum
Ki milyen alapműtrágyat vesz az idén repce vagy búza...
Létrehozta: drifter23 , 2009-06-28 12:02:45
Kedvencekhez
Segítség
Cikkajánló
Sajtóközlemény
Hatályba lépett egy fontos jogszabály! Egyetlen szerződéssel átadható a teljes gazdaság!
A gazdaság valamennyi vagyoneleme egyszerre, egy időpontban száll át a...
562 hozzászólás
Nem az gond,hogy kiszórtad,hanem az,hogy a búza és a repce nyugalmi időszakban van,és minden bizonnyal a jövő héten abban is marad! Ugyanis a hó hatására derűs éjszakákon erős lesz a lehűlés!Környezetemben is sok ideges már kiszórta a kekszet,vakargatják is a fejüket!
Ráadásúl a mai árak mellet elég kemény játék!Amikor a gazdálkodás legnagyob költségtényezője a műtrágya, akkor,azt okosan illik felhasználni!
Válasz #158. hozzászólásra
tegyétek mihamarább!!!!az a 100%!!!!!
mi is kiszórtuk a búzára, a repcére meg elötte de már alig vártam hogy essen rá valami
Válasz #159. hozzászólásra
Miért ? Mit gondolsz 10 centi hó , az milyen mélyre tudná lemosni , ha lassan kienged a fagy?
Az annyi mint egy köpet eső...
Meg hát , jól oldódik a nitrogén , de azért ez még se Nesquick kakaó...
Nem tűnik az el ha kiolvad se egy perc alatt.
Sziasztok!
. Szerintetek az olvadás elviszi mélyre ezt a dózist? 
Tegnap sikerült kiszórnom a búzára a neki szánt nitrogénadagját ma reggelre meg lehullott kb.10 cm hó
Nálunk (szabolcs) egész nap szakadt a hó, van már vagy 7-8 centi
Pedig holnap vagy hétvégén akartunk műtrágyázni.
Ezzel egy jó időt várni kell sajnos, mert erre a hóra rá nem tesszük az biztos!!!
Meghajlok előttetek, már szombat du-ra is +3 körül beszél és vasárnaptól tartósan ígéri a nappali plusszokat ebben igazatok van, és köszi a bíztatást. Az AZO-SPEDET próbáljátok ki egy kisebb (néhány hektár) referencia területen Meglátjátok nem hazudik
Válasz #154. hozzászólásra
Jó helyen van az a földön, hidd el.
Vasárnapra enyhülés várható, talajban meg van annyi nedvesség, h ha felenged, beszivárog vele a műxar.
Válasz #154. hozzászólásra
nem lesz annak semmi baja nyugi az a fő hogy ki van szórva
Válasz #147. hozzászólásra
Nálunk is fagy egész nap, persze én is kiszórtam az elmúlt 3 napban mindent és még vagy 2 napig fagyni fog, mire talán majd enged, a nap nem viszi el a 34 -es AN-t addigra? Először örültem hogy megvan most meg már attol félek hogy hiába dolgoztam és kidobtam egy csomó pénzt az ablakon. Ti hogyan látjátok?
bocs a mg 33gr/l
Válasz #150. hozzászólásra
A dolog nagyon összetett, nekem is egy szakmérnök magyarázta megpróbálom átadni. A talajban sokkal több tápanyag van mint ami a növény számára közvetlenül felvehető. Nem tudom emlékszel-e arra a reklámra mikor a kisrác bevezette a kutyájának a borjút, meg bevitte a búzát, sárgarépát stb kosárban és a kutya csak nézegette, amikor pedig egy spec kutyakajában kapta a szénhidrátot, meg a borjú húst azte megette. A növény is így van, hiába van neki ott a tápanyag ha nem tudja felvenni. A nitrogén felvételéhez nélkülözhetetlen sejtalkotó a kén, és ha figyelted 67 gr/litert tartalmaz, ami már nem kevés, és ott a 25gr/liter mg, ami cukorképző, és szintén arra ösztönzi a növényt hogy minél több nitrogént vegyen fel, tehát nem csak a 300 gr nitrogén ami amin formában van jelen, spec vivőanyaggal hasznosul hanem a növényt egyre több nitrogén felvételére készteti atalajból is Ami pedig negyon lényeges a felvett nitrogént a növény fel is tudja használni. Nem beszélve arról hogy ez nem mosódik ki, nem számít ha nincs csapadék a talajra adott N oldódásához. Tehát nincs veszteség, én láttam egy olyan táblázatot amelyben elemzi ezen tényezők+talajhőmérséklet, páratartalom stb hatását és hát az eredmény elég lesújtó: sokszor a kiadott AN még 50% ban sem lesz felévehető a növény számára. Szóval valahogy így magyarázta az én barátom, de hívjad fel a te területeden garázdálkodó KWIZDA területi képviselőt ( A kwizda. hu-n megtalálod országos lefedettségük van)Ő majd szakszerűbben elmeséli neked, bár nem mindig az a jó, mert az is fontos hogy az ember meg is értse amit mondanak. Az bizti hogy én az idén 200AN- adok és 2*5 liter AZO SPEDET és slussz. De csak akkor van értelme kiadni mikor már bvan levélfelület ami fel is veszi. Búzában a bokrosodás közepe vége környékén és majd másodszor a zászlósra kap. Repcében a szárbaindulás kezdete és a virágbimbós állapot.
Nekem bejött.
kész az első fejtrágyázás most kellene egy kis hó pár centi csak
aztán ha március áprilisba úgy néz ki akkor kap még egy keveset
Válasz #148. hozzászólásra
Hali szval a 10L anyagban lévő 3kg N hatóanyag hatása megegyezik a 100kg AN-ban lévő 33kg N hatásával? az meg hogy!!!????
itt is megvagyunk az első adag fejtrágyával, jöhet a tavasz, nőhet búza repce, kaja már van nekik /ha megették, még kapnak
hello!
a neve: AZO-SPEED 300gr/l N 
33 gr/l Mg és 67gr/l S a Nitrogén karbamid formában formaldehid vivőközegben tehát nem perzsel
15-20l/ha is mehet akár és ez megfelel 150 kg/ha 34 es AN-nek. Tavaly 200 kgAN mellétettem búzára 10 l és repcére 250 AN mellé 10 l hektáronként. Búza 4,2t/ha repce 3,2t/ha
. Mindenkinek ajánlom 600 Ft600 Ft/lityi tehát a 10 liter 6 ropi és megfelel kb 80-100 kg AN nek és nincs kimosódás, nem kell bemosó csapi, nincs kecmec ezt felveszi ha akarja ha nem. Bővebb info kwizda. hu Nekem szakmérnök haverom ajánlotta és bejött
toljuk mi is rendesen ( győr megye) tegnap a búzára, ma a repcére, holnap pedig a kis területeken megy a buli és remélem az első adag kész. A másodikat megtoldom a kwizda új termékével
hali!
ma a faluban egy srác nekiállt a buzát dobni..gondolom holnaptol nyomják jobban!-3fok volt ma egész nap!
ma reggelre volt akkora fagy, hogy 3 ig lehetett menni, a búza nagy részére kiszórtuk a műtrágyát, holnap köv.a repce.
Válasz #144. hozzászólásra
Ertem, koszi...
Válasz #142. hozzászólásra
Mivel fagyott a föld és van bőven nedvesség tartalma...
Kienged , és szépen magával húzza a műtrágyát , mikor kezd a víz elszivárogni. Tehát nem feltétlen kell bemosó csapadék.
Válasz #142. hozzászólásra
hidd el idén nem lesz ilyen gond csak ki tudd szórni
Sracok, ha fagyott foldon kiszorom a mukakit, akkor eso hijan hogyan szivarog a talajba? Parazok, mert tavaly is a 9. napon jott az eso es szinte semmi hatasa nem lett a mukakinak...
Válasz #140. hozzászólásra
Holnap vetés előtt szórjuk tavaszi búza balá keddtől tervezem a repcét.
Válasz #139. hozzászólásra
szerintem kár meggázolni keddtől rendes mínuszokat mond vagy 3 napig az alatt le lehet szórni rendes területet. Nálunk volt aki erőltette de a jó benne hogy a művelőnyom kérdése meg van oldva vagy 20-30 cm nyomott hagyott a traki
Jövőhét közepén már komolyabb fagyok lesznek mi holnap reggel is próbálkozunk, majdnem minden évben ez van ilyenkor kora reggel ki aztán ameddig lehet.
Válasz #137. hozzászólásra
Erre felénk mondanak csüt. péntek körül nappali fagyokat.Hát lehet hogy megindulunk.Próba cseresznye.
Mikor lesz itt műtrágyaszórás... azt nem tudom
Tiszta víz minden, nem úgy néz ki, mintha a közeljövőben felszáradna...
Fagyot meg csak éjjelre, és kora reggelre mondanak az időjósok.
Végén az lesz, h éjjel kell műtrágyázni
Inkább ebbe műtrágyázzunk ...
táblázat. Műtrágyázás hatása az őszi búza szemtermésére és minőségére tartamkísérletben (Fülöpszállás, 3 fajta és 2 év átlaga 2004-2005) /Petróczi-Gyuris/
Akkor végső soron arra jutottunk, hogy mindegy ki mit szór, majd lesz valahogy.
Válasz #130. hozzászólásra
Azt még nem árt mérlegelni, hogy egységnyi N hatóanyaghoz nem mindegy mennyiért jutsz hozzá. Legolcsóbb a karbamid, utána AN, és legdrágább a MAS de utóbbi mégis gazdaságosabb az AN-nál lentebb leírtak miatt.
Egyébként, ha van lehetőség bedolgozásra, szerintem mindig a karbamid a legjobb választás, olcsó, és tavasszal vetés előtt bedolgozva kb. olyan ütemben tárul fel ahogy a növényeknek szüksége van rá. De nincs értelme vetés előőt 2-3 héttel bedolgozni, egyrész szerintem még senki nem tapasztalt ez miatt kelési problémát, és egyébként meg minek bolygatni a földet olyankor. Talajtaposás, nedvességveszteség stb. legjobb úgy elmunkálni ősszel, hogy tavasszal csak magágyat keljen csinálni.
Tavasszal kukorica alá azért nem jó a kálium, mert egyébként a foszfort is inkább ősszel kellene, hogy mélyebre a gyökérzónába jusson a K-val együt, ha tavasszal sekélyen bedolgozod az ott is marad, nem mosódik le a N-el ellentétben és nem jut a gyökérzónába nem tudja olyan hatékonyan fölvenni a növény.
Kis adagú foszfor csak azért jó vetéskor, hogyha hideg a talaj, segít csökkenteni az ezáltali stresszt.
A Genezis honlapját nézegetem és a kálium tartalmú komplex műtrágyát őszi felhasználásra ajánlja,Kukorica alá a nitrogén-foszfort tavaszi kijuttatásra.Miért nem jó a káli tavasszal????
Előbbi beszólásomat helyesbítve:a NITRIT párolog.Erre utal a szöveg is
Válasz #129. hozzászólásra
Köszi a segítségetközben találtam egy jó szöveget,amit érdemes elolvasni annak aki nem ért hozzá: Tavasszal mindig visszatérő és nagyon lényeges kérdés a gazdálkodók számára a megfelelő nitrogénműtrágya kiválasztása. Karbamidot, ammónium-nitrátot, esetleg MAS-t vásároljunk? A megfelelő döntéshez ismerni kell a műtrágyák, illetve a saját talajaink tulajdonságait.
A karbamid amid formában tartalmazza a nitrogént, az ammónium-nitrát és a MAS (mészammon-salétrom) viszont ammónium- és nitrát-ionok formájában. A kultúrnövények a nitrogén több mint 90 %-át nitrát formájában veszik fel. Ha a nitrogént nem nitrát, hanem karbamid (amid–nitrogén) formájában juttatjuk ki, a karbamidnak először át kell alakulnia nitráttá ahhoz, hogy a gyökerek fel tudják venni a talajoldatból. Az amid–nitrogén az ureáz enzim hatására alakul át ammóniává (NH3), melynek egy része a talajoldatban ammónium-ionná alakul (NH4+). Az ureázt termelő mikroorganizmusok minden talajban megtalálhatóak. A keletkezett ammóniát a Nitrosomonas baktériumok alakítják át nitritté (NO2-), majd ezt a Nitrobakter baktériumok nitráttá (NO3-). A karbamid alkalmazásánál tehát különösen fontos a megfelelő organizmusok jelenléte, ezért csak élénk mikrobiológiai tevékenységű talajokon célszerű alkalmazni. Azt is figyelembe kell venni, hogy kedvezőtlen körülmények között, ha az ammónia további átalakulása gátolt, a gáz halmazállapotú vegyület egy része a talajból a légkörbe távozik. A gázalakú veszteség mértékét a talajszerkezet is befolyásolja, a szerves anyagban szegény, laza talajokon több ammónia távozik. Hogy a veszteséget minimalizáljuk, a karbamidot kiszórás után feltétlenül be kell dolgozni a talajba. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a karbamid átalakulása során keletkezett ammónia csírázásgátló hatású, ezért vetés előtt néhány héttel célszerű kijuttatni.
A hatóanyag-veszteség mellett a másik lényeges szempont a nitrogénműtrágyák talajsavanyító hatásának mértéke. A tápanyagfelvétel során fellépő ioncsere miatt ezek a műtrágyák csökkentik a talaj pH-ját, ezért a talaj kémhatásának megőrzése érdekében időnként szükséges fenntartó meszezést végezni. A karbamiddal és az ammónium-nitráttal ellentétben a MAS (mint LINZER NAC 27N is) meszet is tartalmaz, ezért jóval kisebb mértékben savanyítja a talajt. Az ammónium-nitrát és a MAS összehasonlításában még a MAS mellett szól, hogy a szórásképe lényegesen jobb, illetve, hogy a mésztartalom miatt a MAS nagyobb hatásbiztonsággal alkalmazható kedvezőtlenebb időjárási feltételek mellett is.
Terméshozam és hatásbiztonság tekintetében a LINZER NAC 27N+12,5CaO egyaránt megbízható eredményt ad. A termékkel kapcsolatban keresse értékesítő kollégáinkat!
Válasz #125. hozzászólásra
mármint a sorra tevést kukoricára érted? Amit nem érdemes sorra tenni, az a karbamid, mert annak a teljes bomlása 3-4 hónap. Az AN akár 1-2 nap alatt elkezd hasznosulni, és 1-1,5 hónap után már nincsen hatása. A MAS kb 1 hét után kezdi éreztetni a hatását, és még 2 hónap mulva is van belőle.
De megint az a kérdés, hogy mikor és hányszor kap összesen. Ha pl. csak vetés előtt talajba dolgozva használsz, akkor karbamid a te barátod, és az AN jóformán pénzkidobás, mert mire a kukorica elkezd a talajból tápanyagot felvenni már nincs belőle semmi. De ha sor alá teszel , és utána még húzatáskor kap kétszer, akkor már lehet osztogatni jobban. De pl. kukoricánál a húzatás után egy 1-2 hónapig bőven magas a tápanyagfelvétele, így karbamid kivételével bármi jó.
Búza esetén is ha fagyon adod az elsőt, és utána 1-2 héttel a másodikat, akkor fagyon jobb az AN, mert hirtelen megtolja egy kicsit a növényeket, és mire elkopna már javában oldódik a második szórás MAS is... viszont ha csak egyszer kap korán, meg utána egy kicsi fejtrágyát, akkor az elsőnek jobb a MAS, másodiknak az AN, szerintem...
Válasz #125. hozzászólásra
Itt találsz olvasni valót a műtrágyákról:https://www.linzeragrotrade.com/LAT/Portal/News.aspx
-és ott leginkább ez a két téma , piros csík tartalma ad választ kéréseidre... :
---Karbamid vagy MAS?
---Milyen nitrogénműtrágyát válasszunk?
Válasz #125. hozzászólásra
Kb jól írtad...
De nem feltétlen kell kötődésről beszélni. Bemosódik vagy nem... Mert a napon nagy hőségben mind kettő elillan , de talán az AN már egy kis harmattal is bejut a talajba míg a 27 -es nem feltétlen(a mész váz miatt)
Tehát ahogy szabi mondta 27-el kéne kezdeni amikor még bőven van csapadék és ha akarsz AN-el befejezni szerintem...
Válasz #125. hozzászólásra
Tipp: Az 1. adag korán legyen és minél több, olyan 4,5-5 q/ha-t 27-ből 1.-re.
A 2. az meg vagy-vagy, az már nem idegesít, mert csak a minőségbe szól bele.
Így ha az első adag sok és 27-es akkor annak a tartam hatása rendesen elhúzódik és folyamatos.
Valamikor tanultuk h.az a nitrogén ami nem tud a talajhoz kötődni,átalakul(vagy mit csinál)nitriddé,és ilyen formában el tud párologni.Ez főképpen búza fejtrágyázásnál lehet.Akkor érdemesebb-e 27-est használni,vagy annak meg az a hátránya h.nehezebben oldja a víz ezért fejtrágyaként inkább mégis a 34-est használjuk?A 27-est érdemesebb alapba tenni a hosszabb hatástartama miatt,és a 34-est sorra?Mennyi a max sorra amikkor még minden nitrogén talál talajkolloidot(vagy mi a frászt)és így nem párolog el????????????Igazán jó lenne ha egy agrármérnök felvilágosítana bennünket!
Válasz #120. hozzászólásra
) jobban oldódik az AN , mondjuk úgy kalászolás környékén kiszórva...
Igaz. Annyi azért hozzá tartozik az igazsághoz , hogy száraz időben(ami nem idén volt
Én használtam mindkettőt,de a 34-es lényegesen jobb eredményt ért él mint a 27-es.A 27-es lényegesen lassabb induláskor,ez nagyon szembetűnő.Én nem értek ehhez,mert gépész vagyok,de szívesen meghallgatnánk(gondolom nem csak én)egy tudományos értekezést a témában,amiből tanulhatnánk.A hiedelmekre nem érdemes sokat adni,ezt a saját szakmámból is tudom.
Válasz #120. hozzászólásra
Sőt !
Ha kenes nitrót szórsz az még inkább odabax !
Válasz #120. hozzászólásra
ez így van. Miért, van aki ezt megkérdőjelezi? A különbség a hatáskifejtés idejében van. Az AN sokkal gyorsabb, szinte ugrásszerű változást hoz, de rövid időn belül ez az előny elvész...
Kinek mi a meglátása azzal a nézettel kapcsolatban, hogy az ammónium nitrát és a Mas (pl. Linzisó, Pétisó) növényre való hatása valójában megegyezik, mert a pétisóban lévő kalcium miatt jobb a N hasznosulása mint a sima amm. nitrátnál?
5-10-30 nem cifrázom csak , hogy ne tudja mondani , hogy nem kapott
Válasz #117. hozzászólásra
Tudomásom szerint amit egy búza nem kap meg ősszel , azt tavaszon már semmivel nem lehet pótolni...
Magyarán : -egy alultáplált gyerek se hozza be a több éves lemaradását , ha már felnőttként tömik.
Most semmit sem fogok szórni, rengeteg az eső és viszi a cuccuot el a talajból. Inkább jövőre ha a búza megmarad akkor nitrogén és folyékony műkakit neki!!!!
Válasz #112. hozzászólásra
Mivel elvileg csak a Nitrogén mosódik mélyebb szinte elérhetetlen rétegekbe , szórhatnád...
Mi már csináltuk , és bejött...(gyönyörű szép Napra volt benne...)
Válasz #112. hozzászólásra
Nos, szerintem , ha varhato belviz, akkor ne osszel szord ki. De ez a maganvelemenyem...
Hyperfoszfát (Donnau Chemie Osztrák )árát tudja valaki ?
2q /ha adag lenne kuki vagy napra alá az még nem dőlt el