Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR411.69 FtUSD396.2 FtCHF437.45 FtGBP497.51 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz ano #11663. hozzászólásáraEzt lehet, hogy kipróbálom, elég sok munka, de 1 hektár nem sok idő. Annyi, hogy én 250 litert fújok 1 hektárra, így gyengül a koncentráció, de gondolom ez nem gond.
Válasz Attikaa #11661. hozzászólásáraerre szerintem így nincs recept.
én azt gondolom, hogy most azért kapkod mindenki, és azért van megbolondulva február 1-én, hogy minél előbb kapjon kaját a gabona/repce. ha ennek van értelme, és ez igazi cél, vagyis a minél előbbi kaja juttatás hasznos, akkor olyan műtrágyát kell adni, amit fel is tud venni. ez pedig a nitrát-ion forma. hiába szórsz ki február 1-én karbamidot, amiból 2 hónap múlva lesz nitrát-ion (ammónium-ionból sem sokkal előbb)... tehát ilyenkor csak a nitrát-ionnak van értelme, ha egyébként a műtrágyázásnak van értelme...
később már érdekes a téma, mráciusban szórni karbamidot annyi esze lehet, hogy ebből hónapok múlva lesz nitrát-ion, addig nem mosódik ki, és amikor majd akkor kell, akkor fel tudja venni. ennek így lehet értelme. de sztem kevesen szórnak márciusban karbamidot, hogy majd júniusban legyen belőle nitrát, aztán vagy lesz zöld felület vagy nem, vagy agyonvágja az aszály, vagy nem, sztem egyre többen átálltak a nitrosolos permetezésre, ha van értelme, és még kell a nitrogén, akkor ezt ki lehet adni júniusban is, és jó része levélen keresztül (majdnem azonnal) is hat, egy része meg megy a talajvízbe.
kukorica alá még talá Fecó írta régebben, hogy amcsiban hogy csinálják, nekem annyi maradt meg, hogy ott folyamatosan tolják ki az öntözővízzel a nitrogént. nekem ebből az maradt meg, és ezt így fordítom le magamnak, hogy ha kétszer kapálnám, akkor először nitrát-ion tartalmúval mennék, másodjára belehúznék karbamidot, aztán ha lesz még zöld növény augusztusban, akkor ott lesz neki, ha nem lesz, akkor kapufa. de nem kapálunk kétszer, és egyébként talán okkal tartok tőle, hogy nem a nitrogén szokott a kevés lenni, hanem a víz. ha előre tudánk, hogy mennyi vízünk lesz, akkor egyrészt vetnénk 110 ezer szemmel, másrészt tolnánk bele karbamidot, de...
MAP, DAP más téma, azok nem nitrogén műtrágyák, még ha azt is tartalmaznak...
Válasz tibi16 #11657. hozzászólásárafordítva csináld, annak is van (elvileg lenne) értelme.
de csináld úgy, hogy második szilárd műtrágya helyett permetezővel belemész 2 hetente, és lefújod kabamiddal. fele hatóanyagból, igaz több munkával, de többet ki tudsz hozni, rádásul a gabona fehérje tartalma is jobb lesz.
de idén is tudsz kísérletezni, hasíts ki egy hektárt, és permetezgesd le karbamiddal 2 hetente, áprilistól, mondjuk 200 l víz + 10 kg karbamid. ez 8 alkalom, összesen 80 kg karbamid, még mindig belül vagy a kiszórni szánt 150 kg-on, és nem lesz rosszabb. persze szar ügy, hogy nincs alatt a földben a nitrát, és ezért nem lesz összemérhető azzal, ha kilöksz a többi alá 1,5 mázsa an-t, mert az azért megkapja, pláne ha gyorsan kap esőt.
az lenne a király, ha mindent leszórnál an-nel, és egy hektárt meg kezdj el permetezgetni karbamiddal, nem nagy költség, nem nagy idő, de hátha, azt majd számolj be az eredményről (mennyiség, minőség)...
Válasz mtz1221 #11656. hozzászólásáraez a sor:
"KAN/MAS – 25% vagy 27% nitrogén tartalmú műtrágya"
önmagában nekem nem mond semmit a benne lévő molekuláról, ez ettől még simán lehet karbamid. keresd meg valahol, hogy mi az összetétele, mi a hatóanyag molekula benne (pl. biztonsági adatlapnak sztem ott is lennie kell)
lényeg, hogy a pétisó ammómiun-nitrát, NH4NO3, és emellé tesznek dolomitport. a lényeg, hogy ennek fele amónium-, fele nitrát-ion formában tartalmazza a nitrogént, talajból a nitrát ion a felvehető.
de nitrát lehet pl. a kálium-nitrát tartalmú műtrágya is, ezt kertészek használják, és ez egyébként teljesen vízoldható is (egyébént a pétisó is az lenne, ha nem raknának mellé dolomitport), de ez horror drága (lehet).
ammóniun tartalmú az ammónium-szulfát tartalmú műtrágya, ugye ebben a nitrogén ammónium ion formában van, de van benne szulfát (kén tartalom).
de létezik ammónium-foszfát műtrágya is (pl. monoammónium-foszfát: MAP, diammónium-foszfát: DAP).
meg még biztos más sókat is műtrágyásítanak, attól függően, hogy ki mit tud kibányászni, vagy kinek mi marad meg a lőporgyártás után melléktermékként...
Válasz ano #11654. hozzászólásáraRendben, akkor köszönöm a jótanácsot, mostmár csak jövőre fogom tudni kipróbálni, de elgondolkodtam a dolgon, hogy van benne valami és ki is fogom próbálni jövőre.
Válasz mtz1221 #11655. hozzászólásáraMi pár éve kétszerre szórunk tavasszal, 200/h karbamid január vége február eleje, ahogy engedi az idő, második túrára meg 150/h an megy ki márciusban valamikor kb 6-7 hét szokot lenni a két szórás között, volt hogy kevesebbet szórtunk, de valójában így tudunk relatív "nagy" hozamokat elérni.
Válasz tibi16 #11647. hozzászólásáranem bántani akarlak, segíteni akarok, hogy többet ne szórj karbamidot gabonára. sok értelme nincs. nyilván, a semminél több, de ugyan annyi pénzből vett ammónium-nitrátnál (pétisó, mas, akármi...) lényegesen kevesebb.
levéltrágyakánt lehet használni karbamidot, (sőt, igazán csak azt lehet) de majd akkor, ha lesz lomb, lesz felület, és a nitrátot már nincs értelme szórni.
Válasz mtz1221 #11650. hozzászólásáraNekünk is volt már ilyen , túlszórtuk, próbára és sokkal gyengébb lett, nagyobb szárral, mindenesetre, könnyen lehet h nem hülyeség amit ano mond, meg is fogom próbálni jövőre kísérletben, de azért saját tapasztalat azt mutatja, hogy hat az a karbamid csak jó korán kell kiszórni normális mennyiséget, persze nem jelenti azt h nem lehetne jobb a termés ha máshogy csinálnám.
Válasz tibi16 #11647. hozzászólásáraVolt nekem is tavaly valamennyi,hogy agyon ureázott búza a 80centi helyett megugrott 120 cm-re termés meg fele.Az okosabbak pont a rossz időben rossz dózissal elszórt urára fogták.
Én a múlt heti fagyon nem tudtam volna még szórni a víz miatt. Ahol meg nem volt víz, ott a gumicsizma is süllyedt keményen. Ma voltam kint az egyik búza táblán. Már a nagyja víz elment, de tele van pocsolyával, és bár sok helyen már pirul a teteje, de még igencsak kerülgetni kellene, meg be lenne nyomalva keményen. Úgy döntöttem nem várok tovább, hétfőn lerepültetem az összeset 1,5q pétisóval. Ez kb. 1,5 q búza ára (a tavalyi áron), cserébe nem lesz egy nyom sem, ha megszikkad rendesen majd megy a földi szórás.
Válasz ano #11644. hozzászólásáraLegyen, nem akarok vitatkozni, bár ahogy írtad, hogy csak másjuban találkozig a gabona a nitráttal akkor nagyon nagy hibát követnek el azok akik karbamidot használnak hiszen addig a gabona éhezik, viszont májusra felénk már térdig érő gabonák vannak, biztosan ha nem szórnánk a karbamidot akkor is pont "olyanok" lennének májusra...
Válasz tibi16 #11643. hozzászólásárasemekkora része sem felvehető, és ennek egyrészt épp ahhoz van köze, hogy hóra szórtad, másrészt az eltelt 3 hét miatt.
fagyos, hideg, levegőtlen talajban nulla része alakult át, 3 hét alatt pedig nyáron, meleg, levegős, ámde nedves talajban is csak kis hányada alakul át, és az még mindig hol van a felvételtől, a klorofiltól meg pláne.
Válasz ano #11640. hozzászólásáraNem gondolom, hogy hasznosított, csak azt gondolom, hogy a 3 hét alatt a karbamid egy része már felvehető(nem mind), főleg, hogy hóra ment ki így azonnal elkezdődhetett az átalakulás. Van ahová nem birtam azonnal kiszórni (csak pár napja) kb egyszerre lettek vetve mégis van kis különbség színben.
Válasz borda77 (Joe) #11641. hozzászólásárakarbamiddal műtrágyázott gabona majd májusban találkozik a nitráttal, mikor megkapja a második fejtrágyát, remélhetőleg nitrát formában
Válasz ano #11640. hozzászólásáraezek még szerintem semmit nem vettek fel de ha ilyen idő lesz akkor elkezd majd zabálni és addigra ott lesz a nitrogén felvehető formában...
Válasz tibi16 #11635. hozzászólásáragondolod hogy a február elején kiszórt karbamidot február 23-án már hasznosította a növény? ismered a karbamid hatásmechanizmusát, tudod milyen átalakuláson kell átmennie, hogy talajból felvehető legyen?
(nem a karbamidot látod, hanem a napfényt...)
Volt itt róla szó, hogy lehet még jó búza abból ami most kel ki. Az első kép október 3-i vetés a második november 10-i. Azért látszik a két kép közötti különbség. És ez a különbség végig meg lesz(a termésbe is).
Válasz Myrrdin #11629. hozzászólásáramég ráfoghatnám arra, hogy a mások oldalon kezdtünk vetni, aztán így adta ki, de nem ebből a lisztből sütik majd a kiflit
Válasz Kackac #11625. hozzászólásáraáltalában mi is úszni szoktunk ilyenkor, de az ide dec-jan, szinte csapadék mentes volt (Vas-megye), pár éve húsvét hétfőn jött az árvíz, éppen búza volt ebben a táblában akkor is
25115 hozzászólás
Válasz ano #11663. hozzászólásáraEzt lehet, hogy kipróbálom, elég sok munka, de 1 hektár nem sok idő. Annyi, hogy én 250 litert fújok 1 hektárra, így gyengül a koncentráció, de gondolom ez nem gond.
Válasz Attikaa #11661. hozzászólásáraerre szerintem így nincs recept.
én azt gondolom, hogy most azért kapkod mindenki, és azért van megbolondulva február 1-én, hogy minél előbb kapjon kaját a gabona/repce. ha ennek van értelme, és ez igazi cél, vagyis a minél előbbi kaja juttatás hasznos, akkor olyan műtrágyát kell adni, amit fel is tud venni. ez pedig a nitrát-ion forma. hiába szórsz ki február 1-én karbamidot, amiból 2 hónap múlva lesz nitrát-ion (ammónium-ionból sem sokkal előbb)... tehát ilyenkor csak a nitrát-ionnak van értelme, ha egyébként a műtrágyázásnak van értelme...
később már érdekes a téma, mráciusban szórni karbamidot annyi esze lehet, hogy ebből hónapok múlva lesz nitrát-ion, addig nem mosódik ki, és amikor majd akkor kell, akkor fel tudja venni. ennek így lehet értelme. de sztem kevesen szórnak márciusban karbamidot, hogy majd júniusban legyen belőle nitrát, aztán vagy lesz zöld felület vagy nem, vagy agyonvágja az aszály, vagy nem, sztem egyre többen átálltak a nitrosolos permetezésre, ha van értelme, és még kell a nitrogén, akkor ezt ki lehet adni júniusban is, és jó része levélen keresztül (majdnem azonnal) is hat, egy része meg megy a talajvízbe.
kukorica alá még talá Fecó írta régebben, hogy amcsiban hogy csinálják, nekem annyi maradt meg, hogy ott folyamatosan tolják ki az öntözővízzel a nitrogént. nekem ebből az maradt meg, és ezt így fordítom le magamnak, hogy ha kétszer kapálnám, akkor először nitrát-ion tartalmúval mennék, másodjára belehúznék karbamidot, aztán ha lesz még zöld növény augusztusban, akkor ott lesz neki, ha nem lesz, akkor kapufa. de nem kapálunk kétszer, és egyébként talán okkal tartok tőle, hogy nem a nitrogén szokott a kevés lenni, hanem a víz. ha előre tudánk, hogy mennyi vízünk lesz, akkor egyrészt vetnénk 110 ezer szemmel, másrészt tolnánk bele karbamidot, de...
MAP, DAP más téma, azok nem nitrogén műtrágyák, még ha azt is tartalmaznak...
Válasz tibi16 #11657. hozzászólásárafordítva csináld, annak is van (elvileg lenne) értelme.
de csináld úgy, hogy második szilárd műtrágya helyett permetezővel belemész 2 hetente, és lefújod kabamiddal. fele hatóanyagból, igaz több munkával, de többet ki tudsz hozni, rádásul a gabona fehérje tartalma is jobb lesz.
de idén is tudsz kísérletezni, hasíts ki egy hektárt, és permetezgesd le karbamiddal 2 hetente, áprilistól, mondjuk 200 l víz + 10 kg karbamid. ez 8 alkalom, összesen 80 kg karbamid, még mindig belül vagy a kiszórni szánt 150 kg-on, és nem lesz rosszabb. persze szar ügy, hogy nincs alatt a földben a nitrát, és ezért nem lesz összemérhető azzal, ha kilöksz a többi alá 1,5 mázsa an-t, mert az azért megkapja, pláne ha gyorsan kap esőt.
az lenne a király, ha mindent leszórnál an-nel, és egy hektárt meg kezdj el permetezgetni karbamiddal, nem nagy költség, nem nagy idő, de hátha, azt majd számolj be az eredményről (mennyiség, minőség)...
Válasz ano #11659. hozzászólásáraMAS= mészammon-salétrom ugyan az mint pétisó csak nem dolomittal hanem mésszel(mészkő) tehát nincs benne Mg.
Válasz ano #11659. hozzászólásáraAkkor mi a legjobb ilyenkor fejtrágyaként illetve később? És kapás növények esetén?
Pétisó? Am.nitrát? DAP? MAP? KAN? MAS? 1000 féle van már, az ember nem győz rajta kiigazodni...
Válasz ano #11659. hozzászólásáraJó így már meglesz.Itt csak kán van több gyártótól is,de összetételt nem néztem soha.
Válasz mtz1221 #11656. hozzászólásáraez a sor:
"KAN/MAS – 25% vagy 27% nitrogén tartalmú műtrágya"
önmagában nekem nem mond semmit a benne lévő molekuláról, ez ettől még simán lehet karbamid. keresd meg valahol, hogy mi az összetétele, mi a hatóanyag molekula benne (pl. biztonsági adatlapnak sztem ott is lennie kell)
lényeg, hogy a pétisó ammómiun-nitrát, NH4NO3, és emellé tesznek dolomitport. a lényeg, hogy ennek fele amónium-, fele nitrát-ion formában tartalmazza a nitrogént, talajból a nitrát ion a felvehető.
de nitrát lehet pl. a kálium-nitrát tartalmú műtrágya is, ezt kertészek használják, és ez egyébként teljesen vízoldható is (egyébént a pétisó is az lenne, ha nem raknának mellé dolomitport), de ez horror drága (lehet).
ammóniun tartalmú az ammónium-szulfát tartalmú műtrágya, ugye ebben a nitrogén ammónium ion formában van, de van benne szulfát (kén tartalom).
de létezik ammónium-foszfát műtrágya is (pl. monoammónium-foszfát: MAP, diammónium-foszfát: DAP).
meg még biztos más sókat is műtrágyásítanak, attól függően, hogy ki mit tud kibányászni, vagy kinek mi marad meg a lőporgyártás után melléktermékként...
Válasz ano #11654. hozzászólásáraRendben, akkor köszönöm a jótanácsot, mostmár csak jövőre fogom tudni kipróbálni, de elgondolkodtam a dolgon, hogy van benne valami és ki is fogom próbálni jövőre.
Válasz mtz1221 #11655. hozzászólásáraMi pár éve kétszerre szórunk tavasszal, 200/h karbamid január vége február eleje, ahogy engedi az idő, második túrára meg 150/h an megy ki márciusban valamikor kb 6-7 hét szokot lenni a két szórás között, volt hogy kevesebbet szórtunk, de valójában így tudunk relatív "nagy" hozamokat elérni.
Válasz ano #11654. hozzászólásáraA ti pétisótok az a KÁN lehet nálunk ?
Válasz tibi16 #11652. hozzászólásáraÉn tegnap,tegnapelőtt kidobtam 50 kilót(ureát)Jövő héten kap 50kg ánt,meg majd valamikor még 1x 50 ánt.
Válasz tibi16 #11647. hozzászólásáranem bántani akarlak, segíteni akarok, hogy többet ne szórj karbamidot gabonára. sok értelme nincs. nyilván, a semminél több, de ugyan annyi pénzből vett ammónium-nitrátnál (pétisó, mas, akármi...) lényegesen kevesebb.
levéltrágyakánt lehet használni karbamidot, (sőt, igazán csak azt lehet) de majd akkor, ha lesz lomb, lesz felület, és a nitrátot már nincs értelme szórni.
Válasz tibi16 #11652. hozzászólásáraNem szokott mellé beszélni(csak néha
).
Válasz mtz1221 #11650. hozzászólásáraNekünk is volt már ilyen
, túlszórtuk, próbára és sokkal gyengébb lett, nagyobb szárral, mindenesetre, könnyen lehet h nem hülyeség amit ano mond, meg is fogom próbálni jövőre kísérletben, de azért saját tapasztalat azt mutatja, hogy hat az a karbamid csak jó korán kell kiszórni normális mennyiséget, persze nem jelenti azt h nem lehetne jobb a termés ha máshogy csinálnám.
Válasz mtz1221 #11648. hozzászólásáranitrát tartalmú műtrágyát.
Válasz tibi16 #11647. hozzászólásáraVolt nekem is tavaly valamennyi,hogy agyon ureázott búza a 80centi helyett megugrott 120 cm-re termés meg fele.Az okosabbak pont a rossz időben rossz dózissal elszórt urára fogták.
Én a múlt heti fagyon nem tudtam volna még szórni a víz miatt. Ahol meg nem volt víz, ott a gumicsizma is süllyedt keményen. Ma voltam kint az egyik búza táblán. Már a nagyja víz elment, de tele van pocsolyával, és bár sok helyen már pirul a teteje, de még igencsak kerülgetni kellene, meg be lenne nyomalva keményen. Úgy döntöttem nem várok tovább, hétfőn lerepültetem az összeset 1,5q pétisóval. Ez kb. 1,5 q búza ára (a tavalyi áron), cserébe nem lesz egy nyom sem, ha megszikkad rendesen majd megy a földi szórás.
Válasz ano #11646. hozzászólásáraOk.És tél végén, starter műtrágyaként te mit szórsz?
Válasz ano #11644. hozzászólásáraLegyen, nem akarok vitatkozni, bár ahogy írtad, hogy csak másjuban találkozig a gabona a nitráttal akkor nagyon nagy hibát követnek el azok akik karbamidot használnak hiszen addig a gabona éhezik, viszont májusra felénk már térdig érő gabonák vannak, biztosan ha nem szórnánk a karbamidot akkor is pont "olyanok" lennének májusra...
Válasz mtz1221 #11645. hozzászólásáradehogynem, kérdés hogy mikor és milyen célra. tél végén, starter műtrágyaként semmiképp.
Válasz ano #11644. hozzászólásáraAkkor szerinted az ureával nem is kellene foglalkozni ??
Válasz tibi16 #11643. hozzászólásárasemekkora része sem felvehető, és ennek egyrészt épp ahhoz van köze, hogy hóra szórtad, másrészt az eltelt 3 hét miatt.
fagyos, hideg, levegőtlen talajban nulla része alakult át, 3 hét alatt pedig nyáron, meleg, levegős, ámde nedves talajban is csak kis hányada alakul át, és az még mindig hol van a felvételtől, a klorofiltól meg pláne.
Válasz ano #11640. hozzászólásáraNem gondolom, hogy hasznosított, csak azt gondolom, hogy a 3 hét alatt a karbamid egy része már felvehető(nem mind), főleg, hogy hóra ment ki így azonnal elkezdődhetett az átalakulás. Van ahová nem birtam azonnal kiszórni (csak pár napja) kb egyszerre lettek vetve mégis van kis különbség színben.
Válasz borda77 (Joe) #11641. hozzászólásárakarbamiddal műtrágyázott gabona majd májusban találkozik a nitráttal, mikor megkapja a második fejtrágyát, remélhetőleg nitrát formában
Válasz ano #11640. hozzászólásáraezek még szerintem semmit nem vettek fel de ha ilyen idő lesz akkor elkezd majd zabálni és addigra ott lesz a nitrogén felvehető formában...
Válasz tibi16 #11635. hozzászólásáragondolod hogy a február elején kiszórt karbamidot február 23-án már hasznosította a növény? ismered a karbamid hatásmechanizmusát, tudod milyen átalakuláson kell átmennie, hogy talajból felvehető legyen?
(nem a karbamidot látod, hanem a napfényt...)
ma fényképeztem az egyiket...
Volt itt róla szó, hogy lehet még jó búza abból ami most kel ki. Az első kép október 3-i vetés a második november 10-i. Azért látszik a két kép közötti különbség. És ez a különbség végig meg lesz(a termésbe is).
Válasz turbinyek #11636. hozzászólásáraOktóber 8-10 körüli, ezek a legszebbek, a korábbiak és a késebbiek is kicsit gyengébbek.
Válasz tibi16 #11635. hozzászólásáraNagyon szép!
Mikori vetés?
Itt már dolgozik a karbamid(tegnapi képek), február első napjaiban szórtam hóra, ha nem esne ma akkor holnap kezdeném is a hengerezést.
Válasz mtz1221 #11632. hozzászólásárakell hozzá néhány ufó, azok tudnak vetni gabonaköröket
Válasz Gandhy #11628. hozzászólásáraMi tárcsázni sem tudtunk ősszel, sok volt a csapadék, későn lett vágva a napra és a kukorica is.
Válasz Gandhy #11631. hozzászólásáraHogy kell akkor vetni,hogy perec legyen belőle ?{:closedeyes:
}
Válasz Myrrdin #11629. hozzászólásáramég ráfoghatnám arra, hogy a mások oldalon kezdtünk vetni, aztán így adta ki, de nem
ebből a lisztből sütik majd a kiflit 
Válasz p@pesz06 #11623. hozzászólásáraA fagyon nem akartad?
Válasz Gandhy #11627. hozzászólásáraHogyne
ha majd ha megbokrosodik akkor ki egyenesedik
Válasz Kackac #11625. hozzászólásáraáltalában mi is úszni szoktunk ilyenkor, de az ide dec-jan, szinte csapadék mentes volt (Vas-megye), pár éve húsvét hétfőn jött az árvíz, éppen búza volt ebben a táblában akkor is
Válasz Myrrdin #11626. hozzászólásárabiztos előre ittunk a medve bőrére
Válasz Gandhy #11624. hozzászólására
De miért olyan görbe széle? vagy csalóka a kép?
Milyen szerencsétek van, mi úszunk a vízben...
Nekem ilyen a durum búzám!tegnap kapott egy kis kakót hátha meg indulna hátha lenne az esőből valami....
Válasz Dinnyés Laci #11621. hozzászólásáraÉrzi hogy jön a meleg
Kezd éledni a búza
Repce és búza, a búza okt 8. vetés.
Válasz Myrrdin #11617. hozzászólására
Október 10. vetés:
Itt láttam tegnap repcét szórni de 100 méter után iszkolt is kifelé. Úgy felcsíkozta a földet hogy csak na.