Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak644 FtBenzin árak625 FtEUR415.97 FtUSD403.23 FtCHF443.85 FtGBP501 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz kori01 #11170. hozzászólásáraha egyszer megtárcsázod kb. fele ennyire sem nézne ki, mert a felszint összekutymázza, a szármaradvánt belekeveri a talajba, ami pentozán hatást eredményez, alul megtömöríti ami rontja a gyökeresedét, ráadásul a mozgatott talajban nem dolgoznak a kapák, összehúzza a szárat és romlik a magtakarás egyenletessége, arról nem is beszélve hogy a tárcsa nem egyenletes mélységben dolgozik, így ahol sekélyebb, ott kiemeli a vetőcsoroszlyát s, ahol meg mélyebb, ott a puha földben mélyre süllyed a mag is... ocsmány lenne az egész...
így a magok tista földben vannak, a szármaradványok meg a felszínen, ahol a helyük van...
Válasz Gege #11168. hozzászólásáraJó így félnedves jó puha makuka tarlóba belelehet vetni egy IH 6200-as géppel is direktbe nem rossz minőségbe, nem is erre gondoltam, hanem amikor kemények a pályák.
Itt ami a képen látható egyébként nem is nagyon indokolt forgatni a földet, azért a kombájn nyomát is nézzétek meg, ha nyers volt mikor vágta akkor olyan lesz mint a mosódeszka, jól felkeményedik a tömörödéstől, ilyenkor lehet a nyomokon végigkell szaladni valami véknyan vakaróval majd más időben, klasszikus vetőgépknél van, hogy még művelet után is a föld tetején marad ilyenkor a mag
Amúgy echte notill gépet nem mernék venni mert voltak már próbálkozások több oldalról de a nagyon kötött ülepedett könnyen tömörödő talajoknál nem annyira egyszerű ez a műfaj.
nemkell megmagyarázni, már most tudom mit mondanál erre, most nem erről van szó.
Ha most tele lennék zsetonnal és új gépet kéne vennem valami ilyet akkor vennék egy Mzuri Protil 4T-t. Strip masína, menne műtrágya is vetéskor direktbe a tarlóba.
Van a neten is sok anyag róla de én járok lengyelbe gépkiállításra ott szoktam a cégvezető úriemberrel társalogni erről illetve belső kép és videóanyagot mutogat mindig amit a neten nem lelsz fel.
Nekem nagyon bejön, egyébként a kapa rendszere hasonló a horsc-hoz.
Válasz Netparaszt #11152. hozzászólásáraNem azért van tömörítő kerék rajta mert a duett csúszótalpja nem tömörít eléggé.
Ez másképen működik ahogyan már írták is, itt a csúszótalp meghúzza a vetőpadozatot, arra szórja rá a magot, ráforog a föld mivel több sorban a kapák egymásra is dolgoznak, aztán van egy 3soros rúgós kaparós egyengető sor, majd a tömrítőkerék. Ahogy ráfújja a vetőpadozatra a magot a rá hulló földet porhanyítja egyengeti el a 3soros rugóujjas vakaró és erre tapos rá a kerék.
Egyébként titkos ügynök vagyok de nem a horsch-nál, megsúgom 12éve nem gyártanak már CO-t szóval polírozhatom, sok újat nemfog senki venni ebből kifolyólag sem hehe
de ha hiszed ha nem kegyetlen jó technika, én szkeptikus voltam vele kapcsolatban de most a leg bitangabb durva darabos troszka száraz pályától a hullámzós iszapos malajig vetettem vele, mag nincsen a földön, minden egy mélységben van lerakva és nagyon haladós.
Félig művelt talaj kell neki nem púderesre művelt pálya. Tökéletes csökkentett művelésű technológiai vetőgép. Direktbe majd kipróbálom, külföldön úgy húzzák ezerrel de nekünk nem ez a sztenderd agrotechnikánk szóval nem is ilyen szempontból esett erre a választás.
Válasz Netparaszt #11152. hozzászólásáraEgyáltalán nem fikázás céljából írtam amit írtam, csak hirtelen ez ugrott be róla, de nemhogy élőben, még közeli fotón sem igazán láttam a gépedet.
A 6 méteres jobban leköveti a talajt mint a 4 méteres, mivel ez utóbbi fix vázas míg a 6-os 3 tagból áll, értelem szerűen 2méteresekből.
A szárny nyitó munkahenger úgy néz ki ezen a gépen, hogy összevan kötve a kétoldali szárny vele, széttolatom így nyitja ugye szét a keretet, viszont 10-tizenx centis méretű hosszúkás furat van mindkét csapszegénél és ha felemelem a gépet akkor kicsit gyárilag lefelé lógnak a szárnyak negatívban alapból, ha pedig valami dombra húzod nagyon sokat tud felfelé csuklani.
Válasz Vadmalac #11161. hozzászólásárajó dolog volna egy féltárcsás vetőgép csak 2millio környéke:)lehet akármilyen vetőgép esőt akkorsem adhatunk mellé
itt nógrádba a tritikálét szeptember 31én vetettük hiába vetettük volna korábban a mag a porzó talajba csak kinlódott volna
Válasz Vadmalac #11161. hozzászólásárajó dolog volna egy féltárcsás vetőgép csak 2millio környéke:)lehet akármilyen vetőgép esőt akkorsem adhatunk mellé
itt nógrádba a tritikálét szeptember 31én vetettük hiába vetettük volna korábban a mag a porzó talajba csak kinlódott volna
Válasz szanberg #11137. hozzászólásáraA Technotill-nél a talp nem a padozatot húzza a magnak, hanem a lehullott magot és a ráhullott földet megtömöríti. Ég és föld.
Válasz Netparaszt #11154. hozzászólásáraNem sunyizunk,tudok a gépről majd rá is lesünk.A 11135-ös hozzá szólás kevert meg.Netparasztot kérdezték Gege válaszolt.
Válasz Dave #11157. hozzászólására Ha a takaró fölé megy a mag síkjának 1-2 centivel, már nem ér semmit az egész, nem tömöríti be a padba. A kapaszár 1-2 centis kilengése azon az erőkaron jelentősen megváltoztatja a takaró szögét, így elfut a mag felett.
Én befogtam a satuba egy kapaszárat mikor próbálgattam mennyit mozog. Ráhúztam egy csövet, előre-hátra jobbra-balra is csak pár centit mozgott, inkább a satupad akart arrébb menni. De lehet neked ennyi mozgás is sok, és már akkor sem tömörít rendesen az a lapka. Húzom 15cm mélyen is gruberként, de ott is csak ezt a mozgást produkálja.
Válasz Dave #11151. hozzászólására Az ékgyűrűs és T profilos elég könnyű és jól bírja a sarat is.
A rugós kapaszár nem vált be vetésnél, ahogy nő a talajellenállás, úgy emeli ki a takarót, ezért váltottam fix szárra.
Válasz mtz1221 #11143. hozzászólására Persze komám, a szanberg meg a horsch titkos ügynöke, hogy így polírozza a COt.
Szerintem felétek nem divat a sunyi találgatás, a hozzászólásaiból pontosan tudni, hol éred el a szomszédodban, ha kíváncsi volnál a gépére.
Válasz szanberg #11137. hozzászólására Lényegében a Lada is olyan, mint a Bentley, csak kicsit más.
Egyik sem különbözik koncepcióban egy néger ma is használt ásóbotjától, húz egy árkot a földben, oszt beleejti a magot.
Ez a "csenevész" csak pont annyira bolygatja a talajt, amennyire a magnak kell, ezért rendkívül könnyű a húzása, könnyű gépet is lehet belőle előállítani.
Lehet szélesebbre is építeni, hogy vastag kukoricában se húzza össze a szárat, ez már csak gerendatávolság és vágótárcsa kérdése.
A duett vetőpadja nem tömörít megfelelően, ezért gumikerekeznek is mögötte, ez viszont beszögeli a magot a padkába, felesleges a tömörítő henger.
Az is csak plusz súly, nehezebb húzás,nagyobb gép, feleslegesen több taposás, a mélységtartó ékgyűrűs, könnyű henger elég a sorok közét egyengetni.
A cél az volt, hogy akár MTZ-vel is lehessen talajművelés nélkül, jó minőségben, termelékenyen vetni, akár extrém nedves vagy száraz körülmények között is.
Megvalósult a cél, lehet fikázni.
Mellesleg a CO hogy oldja meg a talajkövetést 6 méteren?
Válasz Vadmalac #11136. hozzászólásáraKöszi, már mióta indult a topic olvasom! Azok rugós kapaszáron vannak, ezek pedig fixen, a lényeg nem látszik, mi vet. Csak ennyit jegyeztem meg. Ezeket is úgy mert már túl vagyok egy vetőgép építésén. Igaz én használom gruberként is! Tavaszra pedig kap egy úgy hengert, ami az IH6200 tömörítőkerekeiből áll, mert ez a csőpálcás henger nem szereti a sarat.
Válasz Mézga #11148. hozzászólásáravolt újkorában hehe.
Most 100-at sem tud már, nemrégen mértük át teszterrel, sőt nagy nyomásnál meg drasztikusan lecsökken.
A 110 literes alap szivattyúval egy 6400-as gépnek ez pont gyerekjáték működtetni, mégha nem is ostorcsapás szinten kapná ki a földből, de szépen muzsikálna.
Nekem kezdődő szivattyús a gép, ha lemegy a szezon veszem ki belőle és csere lesz mert keveset szállít, elkopott. 9-10ezer órás a gép, végülis ilyenkor már nem meglepő az ilyen dolog, főleg, hogy van is használva a hidraulika keményen, nagy nehéz függesztett eszköz, 4kört használó vetőgépek, eleve a gép hídrugózása miegymás....meg minden ami erről üzemel
Válasz szanberg #11144. hozzászólásáraA 75cm-re voltam kíváncsi!
S a gerendelyek egymáshoz képest is 75cmre vannak?
A 6 méteres, vagy a 4 méteres hány szegmensből áll, vagyis milyen hosszú egy gerendely?
Arra gondolok hogy mennyire tud egyforma mélyen vetni az 1. Kapa meg a 20.(pl) Ha egyenletlen a talaj?
Válasz Mézga #11146. hozzászólásáraNekem igen de láttam már kardánosat is 4méteres gépnél.
Jobb a hidrós, nekem szivattyú sincsen, bedugom egyik körbe amit folyamatosan nyomatok picire szabályzott átömléssel, másik vége meg szabad visszafolyón keresztül jut a váltóba.
Válasz Mézga #11142. hozzászólásáraIdőrendbe nézve az Airseeder CO6 volt előbb, ebből lett a Sprinter ST, vagyis egy rendszerű és lényegű gépek ezek, csak a sprinter újabb, továbbfejlesztett technika. A vetőkapái ugyan azok, a lényeg megegyezik. Ja igen, az ST-k szilárd műtrágyát tudnak szórni középen a magárokba vetésközben, az énféle régi CO-m nem műtrágyás, az újabb CO-k pedig folyékony műtrágyások voltak, egyébként a mag adagoló rendszere ezeknek már ugyan olyan mint a Sprinter ST-ken volt.
Lényegében a 6métereseknél vannak nagyobb különbségek a váz-tartály-vetőegység elhelyezésekben, a 4méteresek szinte ugyan olyanok.
25centi kapatávolság van, 3 gerendelyre elosztva, magyarul 1 gerendán 75centinként vannak egymás mellett a kapák.
Itt egy kapa kétoldalra egy-egy sávba szórja be a magot, kb 5-7centi szélességben, magyarul egy kapa nem csak egy csíkot vet hanem kettőt, vagyis két sávot. Végülis ez olyan mint egy szórvavetés, jó térállással, csak épen pontos maglehelyezés mellett, pontos magmennyiséggel és mégiscsak egyfajta sora van neki mert látszik gyönyörűen a sok sávocska.
A kapa bontócsúcsa vagy 10centivel mélyebbre jár középen, ez előbontja a földet, elősegítve a lazult talajállapotot a gyökérzónában a sávok közé-alá. No most ilyen mancsban meg művelt földön végülis ez felesleges, ezért vannak az előző fotókon lévő sima lúdtalp kapák, hogy ne nyúljon mélyre, csak vetésmélységig vakarja meg a talajt.
A kapa sűrűség...
A horsch co n mekkora távokra vannak a kapák Szanberg? Egyenlő mindkét irányba?
Kíváncsi vagyok rá! Ha tudod mérd le légyszives! S a magasságát is!
Válasz Dave #11135. hozzászólásáraAzért nem lett szélesebb, mert prototipus. Nem tudtuk előre hogy mennyire lesz könnyű vagy nehéz..
A 3 méteres kukoricaszár az egy érdekes dolog. De a legelő, földesút, stb. nem gond neki.
Borsó kelések
Válasz Vadmalac #11132. hozzászólásáraIgen, nedvesbe ilyen kapatesteket kell alkalmazni, tavasszal is ilyennel vetik a szójákat is a ragadósabb földeken, de mivel nincsen így nem is használjuk hehe. Meg a fene sem szerelgetné, akkor elszórom szóróval ha már végképpen nem megy, de amilyen malajba vetettem szombaton is, attól sarasabb körülmények között már úgysem lehet vetni szóval, nem szerelgetünk semmitsem mégjobban
Válasz Netparaszt #11133. hozzászólásárafigyeljmár az a technotill kapa lényegében ugyan olyan mint a Horsch duett kapája, van egy bontócsúcs meg utána egy csúszótalp ami a vatőpadozatot húzza a magoknak, csak véknyabb csenevészebb kivitelben.
Válasz Netparaszt #11133. hozzászólásáraNéztem a videokat a Youtube-on, jól néz ki végül is, ilyen körülmények között jól dolgozik, de kukorica után direktbe biztos nem vet ez sem. Nagyon sűrűn vannak a kapák mind két irányban. Ha már ilyen könnyű húzni miért nem lett szélesebb?
Másik ami szembetűnő, még véletlen sem mutatja kiemelve, hogy lássuk mi megy a föld alatt... mintha valami hatalmas titok lenne ott... xd
Válasz dr.T #11121. hozzászólásáraSzerintem ez marhaság, akármilyen géppel is vetsz ha a vetésmélység jó, vagyis nem 10centire veted meg nem is 1centire és egy jó lezárt magágy marad utána akkor ott semmi különbség nem lesz termésben, évek óta szórva vetettünk nagyon sokat és8 tonnás búza is volt tőle itt, ahol fele ilyen átlagok voltak mindigis. Nyílván nem a szórás miatt, más fajta más technológia, elővetemény... de a lényeg, hogy ugyanaz a vége mintha géppel vetnéd.
Nagy cégeknél is ahol Rapidok vannak mikor ilyen az idő mindenki szóróval vet mégis aratáskor ugyanazt vágja.
Egyébként meg ha belegondolsz egy tárcsás gépnél egy vékonka kis csíkba szórja a magot, nincs térállás mag magot ér, míg a CO-nál meg sávot szór kétoldalra egy kapa maga mellé, sokkal lazábban állnak egymáshoz képest a búzaszemek, szerintem meg éppen ez előnyös, de ki mit gondol vegyen olyat.
Az biztos, hogy tárcsás gép nekem nemkell a portára sem, csupa szívás az egész amikor eljön az idő, plussz nincsen semmi előnye szerintem.
Válasz *** HM *** #11123. hozzászólásáraMost már nyugodtabb vagyok, mert 16-án hajnal 2-re sikerült elvetni a legnagyobb területet, így már 70%-a a földben van. A foci meg sosem érdekelt.
Válasz Sk Laci #11124. hozzászólásáraSzárazban, meg félnedves jó körülmények között símán tudunk vele dolgozni, felfelé nem szalad el meg van egy kis slipp de kitartó a gép és tényleg jól viszi.
Én nemtudom mit tudnak azok a "nagy" Fendt-ek, de ugyanakkora eszközökkel dolgozunk ezzel a 6497-es trakival, meg mostmár a vetőgép is nagy. Laposon meg mint írtam 14-ekkel is viszi a sárban is.
Válasz Sk Laci #11126. hozzászólásáraElnézést kérek ha valamelyik gyomot nem azonosítottam be rendesen,de élőben a parcellán könyeb beazonosítani, mint kép szerint.
Válasz aratinga #11125. hozzászólásáraNem akarlak elkeseríteni, de a gyom túlnyomó része már túlnőtt. Ikarus Szalsa párossal még szépíthetsz valamit, de a 90-100% hatásfokot el lehet felejteni. Ha már megvetted a rapsant tedd el jövőre, ilyenkor már csak kidobott pénz. Libatop, disznóparéj télen elfagy, árvácskák, veronikák,pipacs és a pásztortáska azok télen negyon beerősödnek, főleg ha meleg tél lessz. Mintha parlagfü is lenne a parcellán, arra nem tudom milyen hatással van, mivel nálam ez a gyom úgymond ismeretlen. A füféléket is le kell rendezni valamilyen vegyszerrel. A repce nagyon szépen sikerült, de a rapszant ki kellett volna tenni vetés után-keléskor, Szalszával pedig utánna fújni, amikor már úgymond biztos a kelés. Idén én így csináltam.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Jön a hőhullámoknak ellenálló burgonya")
_jpg_fill_540x300_0.webp "Rutinos szójások tapasztalatai")
25125 hozzászólás
Válasz Gege #11174. hozzászólásáraHa lehet akkor arról a kelésről is kérünk képet,amit tárcsázott naprába tettél.
http:/youtu.be/IQXOTw3V9NI
Válasz kori01 #11170. hozzászólásáraha egyszer megtárcsázod kb. fele ennyire sem nézne ki, mert a felszint összekutymázza, a szármaradvánt belekeveri a talajba, ami pentozán hatást eredményez, alul megtömöríti ami rontja a gyökeresedét, ráadásul a mozgatott talajban nem dolgoznak a kapák, összehúzza a szárat és romlik a magtakarás egyenletessége, arról nem is beszélve hogy a tárcsa nem egyenletes mélységben dolgozik, így ahol sekélyebb, ott kiemeli a vetőcsoroszlyát s, ahol meg mélyebb, ott a puha földben mélyre süllyed a mag is... ocsmány lenne az egész...
így a magok tista földben vannak, a szármaradványok meg a felszínen, ahol a helyük van...
https://youtu.be/IQXOTw3V9NI
Válasz Gege #11168. hozzászólásáraEzt mivel vetetted?
Válasz szanberg #11169. hozzászólásáraén azért dobtam volna egy tárcsát neki
Válasz Gege #11168. hozzászólásáraJó így félnedves jó puha makuka tarlóba belelehet vetni egy IH 6200-as géppel is direktbe nem rossz minőségbe, nem is erre gondoltam, hanem amikor kemények a pályák.
Itt ami a képen látható egyébként nem is nagyon indokolt forgatni a földet, azért a kombájn nyomát is nézzétek meg, ha nyers volt mikor vágta akkor olyan lesz mint a mosódeszka, jól felkeményedik a tömörödéstől, ilyenkor lehet a nyomokon végigkell szaladni valami véknyan vakaróval majd más időben, klasszikus vetőgépknél van, hogy még művelet után is a föld tetején marad ilyenkor a mag
Ezek a próbavetések után mi már merjük direktbe is!
Amúgy echte notill gépet nem mernék venni mert voltak már próbálkozások több oldalról de a nagyon kötött ülepedett könnyen tömörödő talajoknál nem annyira egyszerű ez a műfaj.
nemkell megmagyarázni, már most tudom mit mondanál erre, most nem erről van szó.
Ha most tele lennék zsetonnal és új gépet kéne vennem valami ilyet akkor vennék egy Mzuri Protil 4T-t. Strip masína, menne műtrágya is vetéskor direktbe a tarlóba.
Van a neten is sok anyag róla de én járok lengyelbe gépkiállításra ott szoktam a cégvezető úriemberrel társalogni erről illetve belső kép és videóanyagot mutogat mindig amit a neten nem lelsz fel.
Nekem nagyon bejön, egyébként a kapa rendszere hasonló a horsc-hoz.
Válasz Netparaszt #11152. hozzászólásáraNem azért van tömörítő kerék rajta mert a duett csúszótalpja nem tömörít eléggé.
Ez másképen működik ahogyan már írták is, itt a csúszótalp meghúzza a vetőpadozatot, arra szórja rá a magot, ráforog a föld mivel több sorban a kapák egymásra is dolgoznak, aztán van egy 3soros rúgós kaparós egyengető sor, majd a tömrítőkerék. Ahogy ráfújja a vetőpadozatra a magot a rá hulló földet porhanyítja egyengeti el a 3soros rugóujjas vakaró és erre tapos rá a kerék.
Egyébként titkos ügynök vagyok de nem a horsch-nál, megsúgom 12éve nem gyártanak már CO-t szóval polírozhatom, sok újat nemfog senki venni ebből kifolyólag sem hehe
de ha hiszed ha nem kegyetlen jó technika, én szkeptikus voltam vele kapcsolatban de most a leg bitangabb durva darabos troszka száraz pályától a hullámzós iszapos malajig vetettem vele, mag nincsen a földön, minden egy mélységben van lerakva és nagyon haladós.
Félig művelt talaj kell neki nem púderesre művelt pálya. Tökéletes csökkentett művelésű technológiai vetőgép. Direktbe majd kipróbálom, külföldön úgy húzzák ezerrel de nekünk nem ez a sztenderd agrotechnikánk szóval nem is ilyen szempontból esett erre a választás.
Válasz Netparaszt #11152. hozzászólásáraEgyáltalán nem fikázás céljából írtam amit írtam, csak hirtelen ez ugrott be róla, de nemhogy élőben, még közeli fotón sem igazán láttam a gépedet.
A 6 méteres jobban leköveti a talajt mint a 4 méteres, mivel ez utóbbi fix vázas míg a 6-os 3 tagból áll, értelem szerűen 2méteresekből.
A szárny nyitó munkahenger úgy néz ki ezen a gépen, hogy összevan kötve a kétoldali szárny vele, széttolatom így nyitja ugye szét a keretet, viszont 10-tizenx centis méretű hosszúkás furat van mindkét csapszegénél és ha felemelem a gépet akkor kicsit gyárilag lefelé lógnak a szárnyak negatívban alapból, ha pedig valami dombra húzod nagyon sokat tud felfelé csuklani.
Válasz Vadmalac #11161. hozzászólásárajó dolog volna egy féltárcsás vetőgép csak 2millio környéke:)lehet akármilyen vetőgép esőt akkorsem adhatunk mellé
itt nógrádba a tritikálét szeptember 31én vetettük hiába vetettük volna korábban a mag a porzó talajba csak kinlódott volna
Válasz Vadmalac #11161. hozzászólásárajó dolog volna egy féltárcsás vetőgép csak 2millio környéke:)lehet akármilyen vetőgép esőt akkorsem adhatunk mellé
itt nógrádba a tritikálét szeptember 31én vetettük hiába vetettük volna korábban a mag a porzó talajba csak kinlódott volna
Válasz Dave #11151. hozzászólásáraElnézést! Már nem tudom teljesen fejben tartani ki mit olvas. De erre a képre emlékszem!
Válasz szanberg #11137. hozzászólásáraA Technotill-nél a talp nem a padozatot húzza a magnak, hanem a lehullott magot és a ráhullott földet megtömöríti. Ég és föld.
Válasz Netparaszt #11154. hozzászólásáraNem sunyizunk,tudok a gépről majd rá is lesünk.A 11135-ös hozzá szólás kevert meg.Netparasztot kérdezték Gege válaszolt.
Válasz Netparaszt #11133. hozzászólásáraKedves Netparaszt,
hol és mennyiért lehet hozzájutne az általatok használt késekhez, ha nem titok?
előre is köszi
Válasz Dave #11157. hozzászólására Ha a takaró fölé megy a mag síkjának 1-2 centivel, már nem ér semmit az egész, nem tömöríti be a padba. A kapaszár 1-2 centis kilengése azon az erőkaron jelentősen megváltoztatja a takaró szögét, így elfut a mag felett.
Válasz Netparaszt #11156. hozzászólásáraEzért vettem ezeket a gumírozott kerekeket, remélhetőleg beválik majd.
Én befogtam a satuba egy kapaszárat mikor próbálgattam mennyit mozog. Ráhúztam egy csövet, előre-hátra jobbra-balra is csak pár centit mozgott, inkább a satupad akart arrébb menni. De lehet neked ennyi mozgás is sok, és már akkor sem tömörít rendesen az a lapka. Húzom 15cm mélyen is gruberként, de ott is csak ezt a mozgást produkálja.
Válasz Dave #11151. hozzászólására Az ékgyűrűs és T profilos elég könnyű és jól bírja a sarat is.
A rugós kapaszár nem vált be vetésnél, ahogy nő a talajellenállás, úgy emeli ki a takarót, ezért váltottam fix szárra.
Válasz Mf-es? #11153. hozzászólására Azok nem mi lehettünk.
Válasz mtz1221 #11143. hozzászólására Persze komám, a szanberg meg a horsch titkos ügynöke, hogy így polírozza a COt.
Szerintem felétek nem divat a sunyi találgatás, a hozzászólásaiból pontosan tudni, hol éred el a szomszédodban, ha kíváncsi volnál a gépére.
Válasz Netparaszt #11152. hozzászólásáraHa jól emlékszem,valami vetőgépet hozattatok.Megjött?
Válasz szanberg #11137. hozzászólására Lényegében a Lada is olyan, mint a Bentley, csak kicsit más.
Egyik sem különbözik koncepcióban egy néger ma is használt ásóbotjától, húz egy árkot a földben, oszt beleejti a magot.
Ez a "csenevész" csak pont annyira bolygatja a talajt, amennyire a magnak kell, ezért rendkívül könnyű a húzása, könnyű gépet is lehet belőle előállítani.
Lehet szélesebbre is építeni, hogy vastag kukoricában se húzza össze a szárat, ez már csak gerendatávolság és vágótárcsa kérdése.
A duett vetőpadja nem tömörít megfelelően, ezért gumikerekeznek is mögötte, ez viszont beszögeli a magot a padkába, felesleges a tömörítő henger.
Az is csak plusz súly, nehezebb húzás,nagyobb gép, feleslegesen több taposás, a mélységtartó ékgyűrűs, könnyű henger elég a sorok közét egyengetni.
A cél az volt, hogy akár MTZ-vel is lehessen talajművelés nélkül, jó minőségben, termelékenyen vetni, akár extrém nedves vagy száraz körülmények között is.
Megvalósult a cél, lehet fikázni.
Mellesleg a CO hogy oldja meg a talajkövetést 6 méteren?
Válasz Vadmalac #11136. hozzászólásáraKöszi, már mióta indult a topic olvasom!
Azok rugós kapaszáron vannak, ezek pedig fixen, a lényeg nem látszik, mi vet. Csak ennyit jegyeztem meg. Ezeket is úgy mert már túl vagyok egy vetőgép építésén. Igaz én használom gruberként is! Tavaszra pedig kap egy úgy hengert, ami az IH6200 tömörítőkerekeiből áll, mert ez a csőpálcás henger nem szereti a sarat.
Válasz Mézga #11148. hozzászólásáravolt újkorában hehe.
Most 100-at sem tud már, nemrégen mértük át teszterrel, sőt nagy nyomásnál meg drasztikusan lecsökken.
A 110 literes alap szivattyúval egy 6400-as gépnek ez pont gyerekjáték működtetni, mégha nem is ostorcsapás szinten kapná ki a földből, de szépen muzsikálna.
Nekem kezdődő szivattyús a gép, ha lemegy a szezon veszem ki belőle és csere lesz mert keveset szállít, elkopott. 9-10ezer órás a gép, végülis ilyenkor már nem meglepő az ilyen dolog, főleg, hogy van is használva a hidraulika keményen, nagy nehéz függesztett eszköz, 4kört használó vetőgépek, eleve a gép hídrugózása miegymás....meg minden ami erről üzemel
Válasz szanberg #11144. hozzászólásáraA 75cm-re voltam kíváncsi!
S a gerendelyek egymáshoz képest is 75cmre vannak?
A 6 méteres, vagy a 4 méteres hány szegmensből áll, vagyis milyen hosszú egy gerendely?
Arra gondolok hogy mennyire tud egyforma mélyen vetni az 1. Kapa meg a 20.(pl) Ha egyenletlen a talaj?
Válasz szanberg #11147. hozzászólásárajó, de neked van 150 literes szivattyúd
Válasz Mézga #11146. hozzászólásáraNekem igen de láttam már kardánosat is 4méteres gépnél.
Jobb a hidrós, nekem szivattyú sincsen, bedugom egyik körbe amit folyamatosan nyomatok picire szabályzott átömléssel, másik vége meg szabad visszafolyón keresztül jut a váltóba.
Válasz szanberg #11145. hozzászólásáraa ventilátor hidro hajtású?
Válasz Mézga #11142. hozzászólásáraIdőrendbe nézve az Airseeder CO6 volt előbb, ebből lett a Sprinter ST, vagyis egy rendszerű és lényegű gépek ezek, csak a sprinter újabb, továbbfejlesztett technika. A vetőkapái ugyan azok, a lényeg megegyezik. Ja igen, az ST-k szilárd műtrágyát tudnak szórni középen a magárokba vetésközben, az énféle régi CO-m nem műtrágyás, az újabb CO-k pedig folyékony műtrágyások voltak, egyébként a mag adagoló rendszere ezeknek már ugyan olyan mint a Sprinter ST-ken volt.
Lényegében a 6métereseknél vannak nagyobb különbségek a váz-tartály-vetőegység elhelyezésekben, a 4méteresek szinte ugyan olyanok.
Válasz Gege #11141. hozzászólásáraNem teljesen értem mit kell megmérjek!?!?!?!?
25centi kapatávolság van, 3 gerendelyre elosztva, magyarul 1 gerendán 75centinként vannak egymás mellett a kapák.
Itt egy kapa kétoldalra egy-egy sávba szórja be a magot, kb 5-7centi szélességben, magyarul egy kapa nem csak egy csíkot vet hanem kettőt, vagyis két sávot. Végülis ez olyan mint egy szórvavetés, jó térállással, csak épen pontos maglehelyezés mellett, pontos magmennyiséggel és mégiscsak egyfajta sora van neki mert látszik gyönyörűen a sok sávocska.
A kapa bontócsúcsa vagy 10centivel mélyebbre jár középen, ez előbontja a földet, elősegítve a lazult talajállapotot a gyökérzónában a sávok közé-alá. No most ilyen mancsban meg művelt földön végülis ez felesleges, ezért vannak az előző fotókon lévő sima lúdtalp kapák, hogy ne nyúljon mélyre, csak vetésmélységig vakarja meg a talajt.
Válasz Gege #11140. hozzászólásáraA Gege,meg a netparaszt az 1 személy ?
Válasz szanberg #11138. hozzászólásárami a különbség az st és a co között?
A kapa sűrűség...
A horsch co n mekkora távokra vannak a kapák Szanberg? Egyenlő mindkét irányba?
Kíváncsi vagyok rá! Ha tudod mérd le légyszives! S a magasságát is!
Válasz Dave #11135. hozzászólásáraAzért nem lett szélesebb, mert prototipus. Nem tudtuk előre hogy mennyire lesz könnyű vagy nehéz..
A 3 méteres kukoricaszár az egy érdekes dolog. De a legelő, földesút, stb. nem gond neki.
Borsó kelések
Válasz Sk Laci #11126. hozzászólásáraköszönöm a segítséget
Válasz Vadmalac #11132. hozzászólásáraIgen, nedvesbe ilyen kapatesteket kell alkalmazni, tavasszal is ilyennel vetik a szójákat is a ragadósabb földeken, de mivel nincsen így nem is használjuk hehe. Meg a fene sem szerelgetné, akkor elszórom szóróval ha már végképpen nem megy, de amilyen malajba vetettem szombaton is, attól sarasabb körülmények között már úgysem lehet vetni szóval, nem szerelgetünk semmitsem mégjobban
Válasz Netparaszt #11133. hozzászólásárafigyeljmár az a technotill kapa lényegében ugyan olyan mint a Horsch duett kapája, van egy bontócsúcs meg utána egy csúszótalp ami a vatőpadozatot húzza a magoknak, csak véknyabb csenevészebb kivitelben.
Válasz Dave #11135. hozzászólásáraOlvasgatsd a talajmegújító-s topicot az elejéről, és ott megtalálod. Baromira egyszerű, de ötletes a dolog.
Válasz Netparaszt #11133. hozzászólásáraNéztem a videokat a Youtube-on, jól néz ki végül is, ilyen körülmények között jól dolgozik, de kukorica után direktbe biztos nem vet ez sem. Nagyon sűrűn vannak a kapák mind két irányban. Ha már ilyen könnyű húzni miért nem lett szélesebb?
Másik ami szembetűnő, még véletlen sem mutatja kiemelve, hogy lássuk mi megy a föld alatt... mintha valami hatalmas titok lenne ott... xd
Válasz Netparaszt #11133. hozzászólásáraAzt tudom!
Csak ennél 25cm-es osztással vannak a kapaszárak.
Válasz Vadmalac #11132. hozzászólásáraVagy olyan késsel, amit mi használunk, az MTZ alapjáraton is elhúzza a 20 soros direktvetőt.
Válasz szanberg #11131. hozzászólásáraLehet hogy ilyen kapákkal sokat javulna a helyzet vontatási szempontból.
Válasz dr.T #11121. hozzászólásáraSzerintem ez marhaság, akármilyen géppel is vetsz ha a vetésmélység jó, vagyis nem 10centire veted meg nem is 1centire és egy jó lezárt magágy marad utána akkor ott semmi különbség nem lesz termésben, évek óta szórva vetettünk nagyon sokat és8 tonnás búza is volt tőle itt, ahol fele ilyen átlagok voltak mindigis. Nyílván nem a szórás miatt, más fajta más technológia, elővetemény... de a lényeg, hogy ugyanaz a vége mintha géppel vetnéd.
Nagy cégeknél is ahol Rapidok vannak mikor ilyen az idő mindenki szóróval vet mégis aratáskor ugyanazt vágja.
Egyébként meg ha belegondolsz egy tárcsás gépnél egy vékonka kis csíkba szórja a magot, nincs térállás mag magot ér, míg a CO-nál meg sávot szór kétoldalra egy kapa maga mellé, sokkal lazábban állnak egymáshoz képest a búzaszemek, szerintem meg éppen ez előnyös, de ki mit gondol vegyen olyat.
Az biztos, hogy tárcsás gép nekem nemkell a portára sem, csupa szívás az egész amikor eljön az idő, plussz nincsen semmi előnye szerintem.
Válasz *** HM *** #11123. hozzászólásáraMost már nyugodtabb vagyok, mert 16-án hajnal 2-re sikerült elvetni a legnagyobb területet, így már 70%-a a földben van. A foci meg sosem érdekelt.
Válasz Sk Laci #11124. hozzászólásáraSzárazban, meg félnedves jó körülmények között símán tudunk vele dolgozni, felfelé nem szalad el meg van egy kis slipp de kitartó a gép és tényleg jól viszi.
Én nemtudom mit tudnak azok a "nagy" Fendt-ek, de ugyanakkora eszközökkel dolgozunk ezzel a 6497-es trakival, meg mostmár a vetőgép is nagy. Laposon meg mint írtam 14-ekkel is viszi a sárban is.
cellule búzát szeretnék vetni
de még a kukorica áll a helyén
erre a hétre is bőséges csapadékot ígér
szóval lehet november be csúszik át a vetés
mennyi lenne az optimális vetőmag mennyiség kg/ha mérve
Válasz Sk Laci #11126. hozzászólásáraElnézést kérek ha valamelyik gyomot nem azonosítottam be rendesen,de élőben a parcellán könyeb beazonosítani, mint kép szerint.
Válasz aratinga #11125. hozzászólásáraNem akarlak elkeseríteni, de a gyom túlnyomó része már túlnőtt. Ikarus Szalsa párossal még szépíthetsz valamit, de a 90-100% hatásfokot el lehet felejteni. Ha már megvetted a rapsant tedd el jövőre, ilyenkor már csak kidobott pénz. Libatop, disznóparéj télen elfagy, árvácskák, veronikák,pipacs és a pásztortáska azok télen negyon beerősödnek, főleg ha meleg tél lessz. Mintha parlagfü is lenne a parcellán, arra nem tudom milyen hatással van, mivel nálam ez a gyom úgymond ismeretlen. A füféléket is le kell rendezni valamilyen vegyszerrel. A repce nagyon szépen sikerült, de a rapszant ki kellett volna tenni vetés után-keléskor, Szalszával pedig utánna fújni, amikor már úgymond biztos a kelés. Idén én így csináltam.