Nemcsak az új belépők száma emelkedett jelentősen – mintegy duplájára az előző évhez képest –, hanem a régóta szójázó gazdálkodók egy része is a 2023-as sikeres év után növelte a szója-vetésterületet. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen tapasztalatokat szereztek az idei évben a nagy rutinnal rendelkező szójatermelők. Czina György, Andreas Schindler, Rapp Attila és Baranyi Attila avatnak be bennünket a szójatechnológia rejtelmeibe a kihívások tükrében.

CZINA GYÖRGY – Czinagro Kft.

CZINA GYÖRGY – Czinagro Kft.

CZINA GYÖRGY – Czinagro Kft. – fotó: Agroinform.hu

A Czinagro Kft. családi gazdaság Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében gazdálkodik 500 hektár szántón. Termőföldjeik változatos éghajlati és talajtani adottságokkal rendelkeznek. Művelnek erősen kötött réti agyagtalajt a Taktaközben, csernozjom réti talajt Szerencs térségben, barna erdőtalajt Hejce-Fony határában, vályogos öntéstalajt a Hernád-völgyében. Szerencs térségében az éves csapadékmennyiség 580 mm, a Hernád-völgyében 650 mm körül alakul. A 100 hektáros szójatermesztésüket idén is jellemzően a Hernád-völgyében, illetve a Zemplén-Abaúji dombságra koncentrálták.

10–15 éves tapasztalatuk, hogy a Hernád-völgye (annak ellenére, hogy légvonalban csak 25 km-re van Szerencs térségétől) az igazi termőhelye a szójának. Laza, könnyen melegedő, jó vízgazdálkodású talajadottságok, folyóvölgyi párás mikroklíma, éves szinten 60 mm-rel több csapadék teszik jó termőhellyé. Itt a szóját kukorica-bikultúrában termelik. A fehérpenész kivédésére Trichoderma hiperparazita gombát alkalmaznak. A Hernád menti öntéstalajokon az idei aszályos és 45 napot meghaladó hőségnapok ellenére 4,4 t/ha átlaghozam született, míg az abaúji dombvidéken 2,2 t/ha hozamot realizáltak. Dupla nullás, fémzárolt, oltott, gombaölő szerrel és biostimulánssal csávázott vetőmagot használnak. A fenti éréscsoport szeptember végére deszikkálás nélkül beérik.

A vetés időpontját náluk a talajhőmérséklet határozza meg, 12°C-on elkezdik a szója vetését. A vetést 4-5 cm-es mélységben sávművelő vetőgéppel végzik. A lazítókések, melyek egymástól 36 cm-re vannak, 13-15 cm mélyen járnak, ezt követi a tömörítő kerék a vetőgép súlyával.  A tömörítő kerekek nyomában fut a vetőcsoroszlya és az azt követő lezáró kerék, melyek talajnyomása hidraulikusan állítható. Így alakul ki az egyenletes vetésmélység és a vízmegőrző felszín. Czina György véleménye szerint nem a magágynak, hanem a vetésnek kell egyenletes mélységűnek lennie, hogy minden mag vizes talajjal érintkezzen. A kivetett csíraszám 400–450 ezer/ha.
A vetéssel egy menetben történik komplex N:P műtrágya, valamint Trichoderma gomba és talajkondicionálót tartalmazó starter granulátum kijuttatása. A nitrogén nem haladja meg a 20 kg-ot, a foszfor pedig a 40 kg-ot hektáronként. Kiemelte: a szója jól alkalmazkodik a menetszámcsökkentéshez. Az így kialakuló nedvességmegőrzés és aktív talajélet segíti a szélsőséges időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodást.

A szója 1–4 leveles állapotában ellenőrzik a gyökérgümők jelenlétét. Ha vannak gombostű nagyságú gümők, a szója tápanyagellátása megoldódik. Az idei hőség és aszálynapok elején indokolt volt a lombtrágyák és biostimulánsok kijuttatása.

Gyomirtás: Vetés után 3–5 nappal gyomfésű, esetleg küllős kapa a csírázó gyomokat jól irtja.
A mezei acat és az évelő gyomok az előző növény tarlóján irtandók. Kikelt állományban a cserepesedés megszüntetésére és a gyomok irtására gyomfésűt, küllős kapát az idén is használtak. Az engedélyezett posztemergens gyomirtó szereket az engedélyokiratban javasolt kétszikűek elleni 2-4 leveles, egyszikűek elleni 1–3 leveles gyom állapotban használják. Fejlettebb gyomoknál figyelik az állományt, és 7–10 nap múlva, ha vannak újra kelő gyomok, másik engedélyezett szerrel ismétlik a kezelést. Járható út az úgynevezett pontkezelés, ekkor a gyomok kettő- és szikleveles állapotát célozzák fél dózissal, ötnaponta ismételve. Tapasztalatuk, hogy a szójának térségükben még nincs gazdasági kárt okozó kártevője és kórokozója.


Idén is kihívást jelentett a betakarítás időzítése. A szója aratható, ha a lombleveleinek 90%-át elhullajtotta, a felső hüvelyekben is barna színűek a magok, a szemek nedvességtartalma 13–14%. A 10 mm fölötti csapadékot a szója ismét fölveszi, 3–4 nappal kitolva az arathatóság idejét.  Hagyományos gabonavágó asztallal a szója aratási sebessége 3 km/h. A dobfordulat 400–450 percenként. Flexibilis vágóasztal alkalmazásával a betakarítási veszteség 1–3%-ra csökkenthető, a hagyományos gabonaasztalok 10–15%-os veszteségével szemben.

Gazdaságukban a szója az egyik legjövedelmezőbb kultúra. 270–300 ezer Ft/ha költség mellett, jó értékesítési stratégiát lehetővé tevő tőzsdei lekötéssel évek óta stabil 400–450 ezer Ft/ha bevételt realizálnak. A szakember határozott véleménye, hogy a szója megfelelő termesztéstechnológia mellett jól alkalmazkodik a klímaszélsőségekhez, fenntartható módon kevés inputtal, jövedelmezően termelhető térségükben.

Andreas Schindler – Aranykert Kft.

Andreas Schindler – Aranykert Kft.

Andreas Schindler – Aranykert Kft. – fotó: Agroinform.hu

A gazdaság központja Győrsövényházon található, ami Győr-Moson-Sopron vármegye északnyugati részén helyezkedik el, azon belül is a Rábaközben a Csornai-síkon. A tájegység klimatikus viszonyait a meleg-száraz nyár és az enyhe tél jellemzi. Csapadék szempontjából általánosságban elmondható, hogy kb. 600 mm csapadék hullik, azonban előfordulnak olyan esztendők, amikor ennél kevesebb érkezik a vidékre. A 2023. év kivételes év volt, hiszen a Győrsövényház térségben mért éves csapadékösszeg megközelítette a 900 mm-t.

A talajviszonyokat tekintve kötött és homokos talajok egyaránt előfordulnak a térségben.

Ökológiai gazdálkodást folytatnak Győrsövényházon és a környező szomszédos településeken, mintegy 850 ha szántón és 130 ha gyepen. A gazdaságban termesztett növények mindegyike bio minősítéssel rendelkezik. Ezek közül a szója jelentős arányban veszi ki részét, vetésterülete minden évben kb. 250 hektárt tesz ki. Elsősorban étkezési célú szója előállítása a cél, emiatt a fajta kiválasztásánál fontos szempont, hogy magas fehérjetartalommal – 40% feletti értékkel – rendelkezzen az adott fajta. A saját bio-sertésállományukat is az általunk termesztett szójával takarmányozzák.

Andreas Schindler kedveli a szóját, mert jól illeszthető a vetésforgóba, jó előveteménye a kalászosoknak. A vetését kizárólag május 5. után kezdik, és az időjárási körülményektől függően május közepéig fejezik be. A magokat kb. 3 cm-es mélységbe és 50 cm-es sortávolságra vetik.

Az ökogazdálkodás miatt az egyik legnagyobb kihívásnak a gyomirtást említette a szakember, mivel az csak mechanikailag lehetséges. Ráadásul az időjárás egyre gyakoribb kiszámíthatatlansága miatt rövid az idő, ami a gyomirtásra alkalmas. A gyomok irtására gyomfésűt és kamerával vezérelt sorközművelő kultivátort használnak, minden traktoruk GPS-vezérlésű. Az aratást szeptember végén kezdik, ami októberre is áthúzódik. Termésátlagaik általában 2,5 t/ha körül mozognak, de volt rá példa, hogy 3 t/ha feletti átlagot sikerül elérni, viszont volt olyan év is, amikor alig érték el az 1,5 t/ha termésmennyiséget. Az idei évben mind a belvízzel, mind az aszállyal meg kellett küzdeni, sajátos év volt ebből a szempontból, de így is sikerült áltagban 2 t/ha termést betakarítaniuk.

Rapp Attila – Rapp és Társa Agrár Kft.

Rapp Attila – Rapp és Társa Agrár Kft.

Rapp Attila – Rapp és Társa Agrár Kft. – fotó: Agroinform.hu

Harminc év szójatermesztési tapasztalattal a birtokában részletesebben mutatta be technológiáját Rapp Attila. Gazdaságuk Baranya délnyugati régiójában, Szentlőrinc-Kacsóta térségében helyezkedik el. Domborzata sík, zömében agyagos vályog-, és vályogtalajok, 40–52 KA, jó és közepes P- és K-ellátottsággal. A gazdaság területének mintegy 80%-a alkalmas szójatermesztésre. Az átlagos évi csapadékmennyiség 550-600 mm, eloszlása az utóbbi években nem a legideálisabb.

470 ha-on gazdálkodnak, ebből a szója vetésterülete évente 170-190 hektár. Öt-hatféle 000-I. éréscsoportú fajtát használnak, a vetésterület mintegy 25%-án II. fokú vetőmagot állítanak elő. A vetésterület nagysága miatt szükséges a több éréscsoport használata, mert a növényvédelmi, agrotechnikai és betakarítási munkák szervezésénél így elkerülhetők az átfedések. Vidékükön a 000-s éréscsoportú szója szeptember első hetében betakarítható, és a fajtaszortiment miatt időjárástól függően folyamatosan végezhető a betakarítás.

A szakember úgy véli: a szóját az ország nem minden területén lehet rentábilisan termeszteni, ehhez megfelelő éghajlati viszonyokra, talajadottságokra, szakmai hozzáértésre és e növény termesztésére való elhivatottságra van szükség. Felsorolt néhány termesztési szempontot, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni: földrajzi elhelyezkedés, talajadottságok, gyomfertőzöttség, csapadék- és klímaviszonyok, gépesítettség, logisztikai háttér, fajtaválasztás, szakértelem.

Kiemelte: a szójanövény a jó vízellátottságú, lehetőleg párás mikroklímájú termőterületen érzi magát a legjobban. Elővetemény szempontjából fontos a főnövény lekerülése után a tarló gyommentesen tartása, a tarlómaradványok megfelelő kezelése. Náluk jól működő elővetemény a kukorica, mert jelentős szármaradvány marad vissza utána. Leszántva, szárbontó baktériummal kezelve jelentős szervesanyag-visszapótlás, megfelelő talajélet érhető el. Gazdaságukban jól prosperál a kukorica-szója vetésváltás. Alkalmaznak őszi középmély lazításos művelést is, főként gabona-elővetemény esetén. Felkészülve az időjárási szélsőségekre, a csapadékmegőrzés jelentőségére, új irányvonalként idei évtől kerül alkalmazásra a szántóföldi kultivátorral történő talaj-előkészítés. Hangsúlyozta: a szójának tavasszal egyenletes talajfelszínt kell készíteni, amelynek szerepe döntő fontosságú a vetés, mechanikai gyomirtás és betakarítás szempontjából.


Kiemelte: a jó termés elérésének alapfeltétele a jó minőségű, fémzárolt, oltott vetőmag használata. Amin spórolni lehet – tette hozzá –, az a kijuttatott N műtrágya mennyisége. Nitrogénből ma már csak vetéssel egy menetben a sor mellé kijuttatott starter műtrágya N-tartalmát juttatják ki. Ez a műtrágya összetételétől függően 12-16 kg N hatóanyagot jelent hektáronként. A kezdeti gyors növényfejlődés elősegítése érdekében szintén a vetéssel egy menetben mikrogranulátum is kerül kijuttatásra jelentős foszfortartalma miatt. Mivel a szója nitrogéngyűjtő növény, a továbbiakban a tenyészidő alatti N-szükségletét biztosítja magának, de ennek hatékonysága csak akkor vehető számba, ha megfelelően oltott vetőmagot használunk.

A vetési idő ma már nem naptári dátumhoz kötött, hanem talajállapothoz, talajhőmérséklethez. Tapasztalata szerint előrébb tolódott a vetési idő, a talaj nedvességi állapota döntőbb az egyenletes keléshez, mint a talaj hőmérséklete, ezért a vetés idejét és mélységét mindig a tartósan nedves magágy mélységéhez igazítja, ez általában 4–6 cm. A túl sekély vetés nagy rizikót jelent egy tartósabb száraz periódus esetén, mert a talaj kiszáradhat, és egyenletlen lesz a kelés.

Tizenöt éve 45 cm-es sortávolságra vetnek, melynek véleménye szerint számtalan előnye van. Többek között a pontos vetésmélység és tőtávolság tartása, melynek eredménye a gyors és egyenletes kelés, ami a gyomirtás szempontjából is kulcsfontosságú. Az egyöntetű állomány miatt kiszámíthatóbban tervezhetők a növényvédelmi munkák. A kezdeti kisebb gyomelnyomó képességet kárpótolja a mechanikai gyomirtás lehetősége, melyre egészen az állomány záródásáig lehetőségük van, és ami egyre inkább előtérbe kerül a kevés rendelkezésre álló szer miatt.

A technológiához megfelelő gépesítettséggel rendelkeznek: RTK-vezérlésű traktor, szakaszvezérelt vetőgép, ami a vetőmag mellett műtrágya-kijuttatásra is alkalmas, valamint szakaszvezérelt kamerás 12 soros kultivátor, ami saját permetezőegységgel rendelkezik, amivel lehetőségük van sorpermetezésre, miközben a sorközt mechanikailag tartják tisztán. Így jelentős, 50%-os növényvédőszer-mennyiséget takarítanak meg. Minden évben alapgyomirtást végeznek a vetés után, így ha az megfelelő bemosó csapadékot kap, és a mechanikai gyomirtást jól időzítik, előfordulhat, hogy a posztemergens gyomirtást elhagyhatják. Ezzel a technológiával a 6–8 cm-es növényállapottól a sorzáródásig 2–3 mechanikai gyomirtást, sorpermetezést (ha indokolt), illetve lombtrágya-kijuttatást tudnak elvégezni.

Sok múlik a betakarítás minőségén. Rapp Attila kihangsúlyozta: aki komolyan foglalkozik a szójatermesztéssel, elengedhetetlen, hogy speciális betakarítógép-sorral rendelkezzen. Több géptípust használt már az elmúlt időkben, így jelentős tapasztalattal állítja: a rotoros rendszerű kombájn flexibilis vágóasztallal a legalkalmasabb a minőségi betakarításra, mivel a tört szemek aránya minimálisra csökkenthető.

Vidékükön jellemzően 3,6–4,2 t/ha átlagtermés realizálható jó időjárási körülmények között. Szigorú technológiai fegyelem betartása mellett a 2,5 t/ha termésnél, a jelenlegi piaci viszonyokat figyelembe véve, támogatás nélkül már rentábilis a termesztés.

Pap és Papp Kft. – Baranyi Attila

Pap és Papp Kft. – Baranyi Attila

Pap és Papp Kft. – Baranyi Attila – fotó: Agroinform.hu

Szintén Baranya vármegye délnyugati részén, a Szigetvári járásban, 530 hektáron gazdálkodik a Pap és Papp Kft. családi gazdaság. Baranyi Attila mint mentor, a kezdő szójások tapasztalatairól szóló cikk szerzője ez esetben rutinos szójásként a saját gazdaságukban megélt 2024. évi kihívásokról számolt be.

A területük egyharmadán termesztenek szóját, vetőmag-előállítási, valamint kísérleti és bemutató céllal. A gazdaság az ország – csapadékmennyiséget tekintve – szerencsésebb felén évi átlagosan 550–600 mm csapadékkal számolhat, javarészt sík, mély fekvésű kötött réti talajok biztosítják a szója számára optimális termőközeget. A csapadék éves eloszlása mégis kihívások elé állítja őket, mondja a szakember, hiszen a tenyészidőszakban náluk is arid környezettel kell számolni. Létfontosságúnak tartják a tenyészidőszakon kívül érkező, manapság leginkább csupán eső formájában lehulló csapadék megtartását, az elpárolgás minimalizálását. Ehhez olyan, elterjedtnek aligha nevezhető talajművelési rendszerekkel dolgoznak, mint a min-till, strip-till és csökkentett menetszámú művelés. Ezek jelenleg még nagy biztonsággal lehetővé teszik az országos átlagnál egy-másfél tonnával magasabb szójaterméshozamot, illetve megadják a szójának az árpa utáni másodvetésként való termesztés lehetőségét.

Mindenkori kihívásnak tartja Baranyi Attila a vetés optimális időpontjának meghatározását. Idén a kompromisszumot a talajnedvesség, illetve a talajhőmérséklet közötti, jellemzően fordított korreláció jelenti. Az április végi, talajhőmérséklet-függő vetést preferálják, hozzátette azonban, hogy környezetükben gyakori az április első napjaira tervezett vetés is, amikor a még jelen lévő nedvességet próbálja vegetatív fejlődési előnyre fordítani a gazdálkodó.

A növényvédelmi kihívások kapcsán megjegyezte: a talajlakó kártevők közül idén első ízben okozott jelentős kártételt a drótféreg, valamint a szűk térségükben a tavalyi évben felbukkanó fésűslábú viráglégy, amely károsító a vontatottan kelő és a hideg miatt lassabban fejlődő szóját támadta. A vegetációs időszakban sokkal kisebb kihívást jelentett idén a száraz időjárásra oly jellemző atkakártétel, viszont a kezdeti jó csapadékeloszlás és a vele együtt járó intenzív vegetatív fejlődés tökéletes alapot teremtett a peronoszpóra megjelenéséhez. A gombás megbetegedést a károsítás mértéke miatt mégis figyelmen kívül tudták hagyni.

A legkomolyabb kihívást az érés és az aratás körülményeinek szokatlan együttállása okozta. A kezdetben kiugróan fejlődő és rekordtermés képét előrevetítő állománnyal indították a nyarat. A július közepétől szeptember közepéig tartó rengeteg hőségnappal járó csapadékmentes időszak azonban a szóják java részét (kivéve talán a 000 éréscsoportú, azaz igen korai szójákat) a legérzékenyebb fenológiai állapotában érte, mégpedig a szemkitelítődés stádiumában. A rendelkezésre álló igen magas hüvelyszám és szemszám a kedvezőtlen szárazanyag-beépülési lehetőségek miatt 15-20%-kal kisebb ezermagtömegeket hozott, sok esetben az érés meglehetősen szokatlan jelenségekkel ment végbe.

Hüvelytől elválni nem tudó, beszáradt, töppedt magok, gyors vízvesztés egyébként zöld szárral és zöld levelekkel, amely a felületes szemlélővel elhitették, hogy késleltethető az aratás ideje. Sok esetben így átcsúsztak a szeptember közepén érkező csapadék utáni időszakra. Itt elsősorban a hosszabb, 1. éréscsoport volt érintett. Ez természetesen pergési szemveszteséget, sőt az eső hatására visszazöldült állományokban lényegesen nehezebb csépelhetőséget, a terményben pedig a túlszáradt szemek mellett jelentős mennyiségű zöld, duzzadt szemet mutatott.

A rutinos szójások által elmondott tapasztalatok is igazolják: a szója tudásalapú növény. Nem tartozik a „kényelmes” termesztésű kultúrák közé, gazdaságos termesztése nem hasonlítható össze egyéb szántóföldi növények termesztésével. A sikeres technológiához elengedhetetlen a folyamatos tanulás, a mindenkori személyes jelenlét. A termesztési adottságok mérlegelése mellett kulcsfontosságú mozzanat a  talaj-előkészítés, a vetés időpontjának megválasztása, a gyomok megfelelő fejlődési állapotának beazonosítása, a tápanyag-ellátottság ellenőrzése. Kiderült számunkra az is, hogy a betakarítás sem lehet rutinszerű művelet még a sok tapasztalattal rendelkező szójatermesztőknél sem.

Összeállította: Gáspár Andrea, Agroinform