Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak628 FtEUR413.05 FtUSD403.06 FtCHF439.56 FtGBP492.13 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz VMisi #9889. hozzászólásáraAzt 100%-osan tapasztaltam, hogy ha nem megy a szecskázó makukában akkor utána nagyon csíkos tud lenni a búza. Régebben ezt rendszeresen tapasztaltam, még tavasszal is a kombájn nyomában látszott mindez. Ez egyrészt származhat abból is, hogy a gép nyomán rengeteg szármaradvány, ugye az összes kalap maradék, meg minden ami átmegy a kombájnon ottlesz csíkba lerakva a földre. Hiába 2sor tárcsa itt már kelésben is bejátszhat a sok szár, meg aztán csak van valami erősebb pentozán hatás is a bőséges maradványos csíkokban.
Ezzel szemben a szecskázó a mostani kombájnon szó szerint porrá őröl mindent és szétfújja, teljesen egyenletes terítettséget produkál. Ez mind talajmunkában jó, mind a következő kultúrának homogénebb pályát eredményez.
Zúzásról annyit, hogy ha jó roppanós száraz szár van akkor a tárcsa is igenjól szétveri szét roppantja a szárakat, viszont ha eleven zöld az alja akkor az olyan zömök, hogy zúzó kell neki máskülönben sosem bomlik el. Volt amikor leszántottuk de következő évben kukorica ment utána és pl nembírtuk sorközművelni mert a talajban levő erős és hosszúnak maradt napraforgó szárak döntögették ki a kukoricát keményen, pedig levolt tárcsázva ősszel.
Így én mindig lezúzom a makukát, simán RZ-vel. Nem tökéletes az biztos, de mindenképpen előrrébb vagyunk vele mintha nem ezt tenném, sok tő csak kidől a zúzó előtt meg levágja tőről oszt cső, de a javát azért szétroppantja és szórja.
Ha volna egy direktvető masínám símán húznám a zúzott tarlóba, meg szója után bele a búzát
Válasz .Feco. #9888. hozzászólásáraKíváncsi lennék arra, hogy mennyivel terem utána több búza ott ahol zúzva van a napraszár, mint ahol simán két sor tárcsába (rövidtárcsa) van vetve.
Az a baj, hogy a függőleges tengelyű az nem igazi a vízszintes meg eléggé igényli a kakaót ráadásul még taposod is. Ha utána még grubberezed akkor nem könnyű abból magágyat csinálni (legalábbis felénk)
De elméletben egyetértek veled!
Válasz thomas01 #9887. hozzászólásáraNapraforgó utan simán mehet búza vagy árpa,ha gyengén ellátott a talaj akkor Sörárpa. Amugy az önmagában nem igaz, hogy talajzsarolo a napraforgó. Tény, hogy nagy a gyökerek szivoereje, es nagyon nagy hatásfokkal veszi fel a vizet es a tananyagot. Ugyanakkor helyes szarmaradvany kezeléssel a zöme vissza is kerül a talajba es a kovetkezo növény szamara is rendelkezésre áll. Csak nem szabad rendre rakni a rendet állva hagyni a korot es adni neki két sor tárcsát majd vetni! Szecskazza a kombájn, majd mehet a szarzuzo, es kultivatorral azonnal talajba dolgozni hogy minél hamarabb bomoljon! Meg ősszel is adni 30-50 kg nitrogén hatóanyagot!
Válasz .Feco. #9884. hozzászólásáraÉrdeklődnék, hogy nálad hogy néz ki egy vetési sorrend? Értem hogy kukorica után inkább borsó vagy szója illetve ezek után kiválóan tud teremni a búza de pl. napraforgó után amiről köztudott hogy igencsak "tápanyag rabló" mit tennél ill. milyen tápanyag visszapótlásokkal?
Igaz hogy jó pár éve termelek én is,de én azok közé tartozok akik nem kívánják folytatni a régi hagyományokat hanem hajlandó a rutinosabb ill. tapasztaltabb gazdálkodó társaktól az okszerű és persze jövedelmezőbb gazdálkodást elsajátítani!
Mert én is mint ti is sokan ezen a fórumon nem vagyok a saját pénztárcám ellensége.
Mondjuk azért törekedni kell rá... Vesztes meccset el sem kell kezdeni, szóval ha egy mód van rá minden után olyan növényt teszek ami optimális, vagy minimum jó! Ha tudom, hogy kukorica, sőt akár késői kukoricáról van szó, nem is erőltetem mondjuk a búzát, vagy a kukoricát, hanem eleve borsót, szóját, naprát vetek...
ki kell számolni, de érdemesebb mondjuk egy kukorica után vetni borsót, ami kijön kicsivel önköltség felé, de utána nagyon komoly repcét vagy kalászost lehet tenni, ami komoly hasznot hoz, mint nagyon magas költséggel megerőszakolni egy búzát, ami már eleve úgy indul, hogy nehéz belőle hasznot csinálni...
Válasz .Feco. #9884. hozzászólásáraMinden növény számára nem lehet optimumot biztosítani. Ott, ahol eddig a kukorica volt a fő csapásirány, nyilván kedvezőtlenebb helyzetben volt a kalászos, most a többség számára jelentősen romlott a kukorica pozíciója, kezdik másképp összerakni a vetésszerkezetet.
Ami még lényeges, hogy sokat változott a fajtakínálat. Azért 6-8 évvel ezelőtt nemigen gondolkodott senki sem a kétszámjegyű búzákban. Megváltozott a termesztési cél is, előtérbe került a mennyiség a minőséggel szemben.
Válasz Vadmalac #9880. hozzászólásáraértem mire gondolsz. Én csak azt mondom, hogy a legtöbb esetben a termelő saját maga zárja be maga előtt a lehetőséget. Pl. kezdődik a vetési sorrend meghatározásánál. Ha pl. kukorica után erőltetik a búzát ott bármit csinál, és bármi történik már nem lesz 8 tonna sem. Ha repce után kerül benne van 10 tonna is, borsó, szója vagy egyéb pillangós után bőven megvan az esély kétszámjegyű termésre. Természetesen egy rossz minősségű, vagy helytelenül megválasztott talajműveléssel már el lehet búcsúzni ezektől a hozamoktól. Viszont az is igaz, hogy nincs olyan talajművelés, ami után egy rosszul megválasztott, elavult, alacsony termőképességű, vagy egyszerűen termőhelyhez nem illeszkedő fajta kiemelkedő eredményt hozzon!
Ezt a sort sokáig lehetne folytatni úgy, hogy szóba sem jönne az időjárás. Mint mondtam, volt olyan földszomszédom, akinek idén 13 tonnás búzája volt. ugyanitt rengeteg 5-6 tonnás termés volt. Ennyit nem változik az időjárás 1-2 km-en belül. Csak arra a legkönnyebb fogni. Ha mindent megteszel, ami rajtad múlik, és takonyn xar az időjárás, akkor sem 3-4 tonnás termésed lesz, hanem 7-8....
Válasz .Feco. #9877. hozzászólásáraIgazad van persze hogy nem fogják elérni, hisz a 90%-a régi befásult termesztés technológiát használ meg ezt is fogja még 10-15 év múlva is Lehet egy kicsit magamnak való vagyok, de engem különösebben nem is zavar had csinálják úgy mert ők tipikusan "a tőlük senki nem tudja jobban" emberek,
Válasz .Feco. #9877. hozzászólására"Anno 2008-9 környékén, mikor először elkezdtem itt fórumozni én azon az állásponton voltam, hogy túlértékelt az időjárás, mint limitáló tényező. Akkr mindenki úgy letorkolt....."
Emlékszem rá, szerintem én voltam az egyik!
A mai álláspontom a következő:
A Liebig hordóhoz hasonlóan nyugodtan lehetne csinálni egy olyat, aminek a dongáira olyanok lennének felírva, hogy agrotechnika, tápanyagellátás, fajtaválasztás, időjárási tényezők (csapadék, hőmérséklet), talaj tulajdonságai (kötöttség, termőréteg vastagsága, humusz tartalom, kémhatás), a tábla fekvése (belvízre való hajlam miatt pl.), stb..., még akár a szerencsét is fel lehetne írni, mert ennek mindnek hatalmas jelentősége van. Pl. ha a termőréteg csak 20-30cm, akkor komoly hátránnyal indul egy ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkező, de 60-80cm vastagságúhoz képest. Vagy pl. olyan a fekvése, hogy nem áll meg rajta a víz, Vagy pl. nem mindegy, hogy ugyanolyan csapadékellátás mellett ha mondjuk a hőmérséklet nem ment volna 30°C fölé, mindjárt mást mutatnának a kukoricák. 100 meg 100 példát lehetne mondani arra, amit egyszerűen nem tud a termelő befolyásolni, és mindaddig nincs is nagy jelentősége, amíg pont az nem lesz a limitáló tényező éppen abban a szituációban. Egy adott termelő biztosan sokat tud javítani a saját eredményein, ez tény. De kizártnak tartom, hogy megfelelő agrotechnikával egész magyarország területén a közelébe lehetne érni német vagy angol terméseredményeknek. Ha ez így lenne, akkor pl. a nálunk élő belga embernek miért nem terem sokkal többet a földje, mint a környező magyaroknak? Max. annyival, hogy agyon-szervestrágyázza a marhatelepéről a földjeit. Saját bevallása szerint náluk a 8 tonna gabona az gyengének számít, 10-12 tonna az átlag. Minálunk meg a 40Ak-s szervestrágyázott földeken ha jó év van, akkor lesz neki 70 mázsa fölött.
Egyébként semmilyen célom nem volt ezzel a cikkel, csak egyszerűen betettem ide érdekességként.
Válasz Viktor 12045 #9874. hozzászólásáraIgen 2x megyünk el. Nem sok 11 hektárt elhúztam vele délután 2től este 10ig szép nyugodt tempoba(ami amúgy 22hektár) mert ugye 2x megyünk el.
Válasz Vadmalac #9876. hozzászólásáraitt volt olyan termelő, akinek 13 tonnás Irridiumja volt idén, de nekünk is volt már nem egyszer 10+ tonnánk. Anno 2008-9 környékén, mikor először elkezdtem itt fórumozni én azon az állásponton voltam, hogy túlértékelt az időjárás, mint limitáló tényező. Akkr mindenki úgy letorkolt, hogy ilyen pedig nincs, 8-9 tonna a búza vége, de az sem a termelőn múlik, hanem csak szerencse kérdése...
Én azt mondom ma is, amit akkor: természetesen az időjárás keresztül tudja húzni a számításokat, és szélsőséges esetben tudja is korlátozni a termést. Ugyanakkor az agronómia legalább annyit számít, és elsősorban a termelő ügyessége vagy ügyetlensége fogja behatárolni a tényleges termést!
A hazai gazdaságok technológiája olyan, hogy bármilyen időjárás mellett sem lenne képes elérni a 8 tonnás termést sem!
Válasz Ares 826 #9872. hozzászólásáraHát 76 de visszafelé bevetünk még egy sort a két sor közé ìgy lesz 38cm és a műtrágya is megy persze egy menetbe. Nekünk ez bejött már más évben is!
Na meggyüttek a kis g.c.k, A száraz meleg napok előcsalogatták őket, nam baj tegnap du-tán 27 fok volt,kaptak is finom kaját.... remélem kiüti őket. Eyébként szépen kisorolt, szik-kezdődő lomb leveles, de nemigen nől, hiába van meleg, eső kellene hogy meg ugorjon.
Válasz Devyd #9859. hozzászólásáraSztem napok kérdése nálam is, ma du-tán már lényegesen melegebb van mint eddig, holnapra hűvösebbet ígér, aztán újra meleget, úgyhogy hamarosan esélyes a dolog, anyag már megvan, ma újra szemle lesz.
Válasz gazda001 #9857. hozzászólásáraFelénk már fújtak is ellene.
Darázs ellen!
Ki se nagyon kelt a repce a rovar már ott van.
Minden 2. 3. nap figyelik a repcetáblákat.
Rovarölök berendelve.
Ha hosszú meleg ősz lesz, elég sokszor kell permetelni.
Válasz Cajg #9856. hozzászólásáraBolha fronton mi a helyzet? Enyém is sorolgat, minden nap ádázul figyelem, de ezekben a hűvös napokban nem mozogtak hála isten, a jövő heti melegedés meghozza őket biztosan. Eső még jó lenne, megdobná a további kelést, de ide ÉNY-ra most nemigen ígér
Válasz Koszi. #9844. hozzászólásáraNekem volt idén. Egy 4 hektáros táblán volt egymás mellett 28AK. 2ha NS40, 2ha Capo. 2q 3x15 ősszel, a tavaszi N sok lett, mert eső nem jött egyik szórásra sem időben.5,2q Péti, 0.8q 34% virágzás előtt közvetlen. Nálunk 4 osztály volt: Javító, malmi, tak1 tak2...NS40:77q/ha tak1, Capo 61q/ha fele javító, fele malmi. A Capo 20cm-rel magasabb volt. Szárcsökkentőt nem kapott. Mákom volt, mert kevés helyen dőlt meg. Az mtz ajtó a Capo-ba 10cm-ert belenyílt.
Idén egy részen megpróbálom az NS Pannonia fajtát...
Válasz blink #9836. hozzászólásáraTakarmány minőségnek vették át, de 80mázsa alatt adott kicsivel...
Gyönyörű volt, a kombájn gyorsan tudott haladni benne, és gyorsan telt a tartály..Öröm volt aratni!
Válasz Koszi. #9844. hozzászólásáraNekem volt, és én kicsit csalódtam benne. A leírások alapján többet vártam volna tőle. Többféle talajon volt, a gyenge homoktól a kötött réti talajig, de voltak tőle jobb fajták is az idén. Mondjuk homokon verte az Antoniust, igaz, minőségben nagyon elmaradt tőle, de jobb talajokban a 6,7t/ha megállította, ott viszont bőven javító lett. A fene sem érti, hogy ez most az évjárat miatt sikerült így, vagy ide Északra nem igazán való ez a fajta. Jah, és a szalmája nagyon gyenge, nagyon sok helyen meg volt dőlve, pedig nem lett agyon etetve.
Válasz Marti Miklós #9845. hozzászólásáraCsak euroig????Milyen malom ez akkor?Milyen termésátlagok vannak felétek euro ból?Szerződést lehet kötni előre jobb pénzért legalább?
25128 hozzászólás
Repce 9-10 nappal ezelőtt.
Kapott a terület kb 50mm esőt, most megindulhat erőteljesen a növekedés.
Válasz decsi #9891. hozzászólásáraA tavalyihoz képest ez már valami!Látom hamar tanulsz .! Szép,egyenletes!
Válasz decsi #9891. hozzászólásáraEz igen!!!!
Alakul
Válasz VMisi #9889. hozzászólásáraAzt 100%-osan tapasztaltam, hogy ha nem megy a szecskázó makukában akkor utána nagyon csíkos tud lenni a búza. Régebben ezt rendszeresen tapasztaltam, még tavasszal is a kombájn nyomában látszott mindez. Ez egyrészt származhat abból is, hogy a gép nyomán rengeteg szármaradvány, ugye az összes kalap maradék, meg minden ami átmegy a kombájnon ottlesz csíkba lerakva a földre. Hiába 2sor tárcsa itt már kelésben is bejátszhat a sok szár, meg aztán csak van valami erősebb pentozán hatás is a bőséges maradványos csíkokban.
Ezzel szemben a szecskázó a mostani kombájnon szó szerint porrá őröl mindent és szétfújja, teljesen egyenletes terítettséget produkál. Ez mind talajmunkában jó, mind a következő kultúrának homogénebb pályát eredményez.
Zúzásról annyit, hogy ha jó roppanós száraz szár van akkor a tárcsa is igenjól szétveri szét roppantja a szárakat, viszont ha eleven zöld az alja akkor az olyan zömök, hogy zúzó kell neki máskülönben sosem bomlik el. Volt amikor leszántottuk de következő évben kukorica ment utána és pl nembírtuk sorközművelni mert a talajban levő erős és hosszúnak maradt napraforgó szárak döntögették ki a kukoricát keményen, pedig levolt tárcsázva ősszel.
Így én mindig lezúzom a makukát, simán RZ-vel. Nem tökéletes az biztos, de mindenképpen előrrébb vagyunk vele mintha nem ezt tenném, sok tő csak kidől a zúzó előtt meg levágja tőről oszt cső, de a javát azért szétroppantja és szórja.
Ha volna egy direktvető masínám símán húznám a zúzott tarlóba, meg szója után bele a búzát
Válasz .Feco. #9888. hozzászólásáraKíváncsi lennék arra, hogy mennyivel terem utána több búza ott ahol zúzva van a napraszár, mint ahol simán két sor tárcsába (rövidtárcsa) van vetve.
Az a baj, hogy a függőleges tengelyű az nem igazi a vízszintes meg eléggé igényli a kakaót ráadásul még taposod is. Ha utána még grubberezed akkor nem könnyű abból magágyat csinálni (legalábbis felénk)
De elméletben egyetértek veled!
Válasz thomas01 #9887. hozzászólásáraNapraforgó utan simán mehet búza vagy árpa,ha gyengén ellátott a talaj akkor Sörárpa. Amugy az önmagában nem igaz, hogy talajzsarolo a napraforgó. Tény, hogy nagy a gyökerek szivoereje, es nagyon nagy hatásfokkal veszi fel a vizet es a tananyagot. Ugyanakkor helyes szarmaradvany kezeléssel a zöme vissza is kerül a talajba es a kovetkezo növény szamara is rendelkezésre áll. Csak nem szabad rendre rakni a rendet állva hagyni a korot es adni neki két sor tárcsát majd vetni! Szecskazza a kombájn, majd mehet a szarzuzo, es kultivatorral azonnal talajba dolgozni hogy minél hamarabb bomoljon! Meg ősszel is adni 30-50 kg nitrogén hatóanyagot!
Válasz .Feco. #9884. hozzászólásáraÉrdeklődnék, hogy nálad hogy néz ki egy vetési sorrend? Értem hogy kukorica után inkább borsó vagy szója illetve ezek után kiválóan tud teremni a búza de pl. napraforgó után amiről köztudott hogy igencsak "tápanyag rabló" mit tennél ill. milyen tápanyag visszapótlásokkal?
Igaz hogy jó pár éve termelek én is,de én azok közé tartozok akik nem kívánják folytatni a régi hagyományokat hanem hajlandó a rutinosabb ill. tapasztaltabb gazdálkodó társaktól az okszerű és persze jövedelmezőbb gazdálkodást elsajátítani!
Mert én is mint ti is sokan ezen a fórumon nem vagyok a saját pénztárcám ellensége.
Válaszodat előre is köszönöm!
Válasz Batka #9885. hozzászólására"Minden növény számára nem lehet optimumot biztosítani."
Mondjuk azért törekedni kell rá... Vesztes meccset el sem kell kezdeni, szóval ha egy mód van rá minden után olyan növényt teszek ami optimális, vagy minimum jó! Ha tudom, hogy kukorica, sőt akár késői kukoricáról van szó, nem is erőltetem mondjuk a búzát, vagy a kukoricát, hanem eleve borsót, szóját, naprát vetek...
ki kell számolni, de érdemesebb mondjuk egy kukorica után vetni borsót, ami kijön kicsivel önköltség felé, de utána nagyon komoly repcét vagy kalászost lehet tenni, ami komoly hasznot hoz, mint nagyon magas költséggel megerőszakolni egy búzát, ami már eleve úgy indul, hogy nehéz belőle hasznot csinálni...
Válasz .Feco. #9884. hozzászólásáraMinden növény számára nem lehet optimumot biztosítani. Ott, ahol eddig a kukorica volt a fő csapásirány, nyilván kedvezőtlenebb helyzetben volt a kalászos, most a többség számára jelentősen romlott a kukorica pozíciója, kezdik másképp összerakni a vetésszerkezetet.
Ami még lényeges, hogy sokat változott a fajtakínálat. Azért 6-8 évvel ezelőtt nemigen gondolkodott senki sem a kétszámjegyű búzákban. Megváltozott a termesztési cél is, előtérbe került a mennyiség a minőséggel szemben.
Válasz Vadmalac #9880. hozzászólásáraértem mire gondolsz. Én csak azt mondom, hogy a legtöbb esetben a termelő saját maga zárja be maga előtt a lehetőséget. Pl. kezdődik a vetési sorrend meghatározásánál. Ha pl. kukorica után erőltetik a búzát ott bármit csinál, és bármi történik már nem lesz 8 tonna sem. Ha repce után kerül benne van 10 tonna is, borsó, szója vagy egyéb pillangós után bőven megvan az esély kétszámjegyű termésre. Természetesen egy rossz minősségű, vagy helytelenül megválasztott talajműveléssel már el lehet búcsúzni ezektől a hozamoktól. Viszont az is igaz, hogy nincs olyan talajművelés, ami után egy rosszul megválasztott, elavult, alacsony termőképességű, vagy egyszerűen termőhelyhez nem illeszkedő fajta kiemelkedő eredményt hozzon!
Ezt a sort sokáig lehetne folytatni úgy, hogy szóba sem jönne az időjárás. Mint mondtam, volt olyan földszomszédom, akinek idén 13 tonnás búzája volt. ugyanitt rengeteg 5-6 tonnás termés volt. Ennyit nem változik az időjárás 1-2 km-en belül. Csak arra a legkönnyebb fogni. Ha mindent megteszel, ami rajtad múlik, és takonyn xar az időjárás, akkor sem 3-4 tonnás termésed lesz, hanem 7-8....
Válasz .Feco. #9877. hozzászólásáraIgazad van persze hogy nem fogják elérni, hisz a 90%-a régi befásult termesztés technológiát használ meg ezt is fogja még 10-15 év múlva is
Lehet egy kicsit magamnak való vagyok, de engem különösebben nem is zavar had csinálják úgy mert ők tipikusan "a tőlük senki nem tudja jobban" emberek,
Válasz Viktor 12045 #9879. hozzászólásáraNem csináltattunk , van hozzá gyári repce tárcsa!
Válasz .Feco. #9877. hozzászólására"Anno 2008-9 környékén, mikor először elkezdtem itt fórumozni én azon az állásponton voltam, hogy túlértékelt az időjárás, mint limitáló tényező. Akkr mindenki úgy letorkolt....."
Emlékszem rá, szerintem én voltam az egyik!
A mai álláspontom a következő:
A Liebig hordóhoz hasonlóan nyugodtan lehetne csinálni egy olyat, aminek a dongáira olyanok lennének felírva, hogy agrotechnika, tápanyagellátás, fajtaválasztás, időjárási tényezők (csapadék, hőmérséklet), talaj tulajdonságai (kötöttség, termőréteg vastagsága, humusz tartalom, kémhatás), a tábla fekvése (belvízre való hajlam miatt pl.), stb..., még akár a szerencsét is fel lehetne írni, mert ennek mindnek hatalmas jelentősége van. Pl. ha a termőréteg csak 20-30cm, akkor komoly hátránnyal indul egy ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkező, de 60-80cm vastagságúhoz képest. Vagy pl. olyan a fekvése, hogy nem áll meg rajta a víz, Vagy pl. nem mindegy, hogy ugyanolyan csapadékellátás mellett ha mondjuk a hőmérséklet nem ment volna 30°C fölé, mindjárt mást mutatnának a kukoricák. 100 meg 100 példát lehetne mondani arra, amit egyszerűen nem tud a termelő befolyásolni, és mindaddig nincs is nagy jelentősége, amíg pont az nem lesz a limitáló tényező éppen abban a szituációban. Egy adott termelő biztosan sokat tud javítani a saját eredményein, ez tény. De kizártnak tartom, hogy megfelelő agrotechnikával egész magyarország területén a közelébe lehetne érni német vagy angol terméseredményeknek. Ha ez így lenne, akkor pl. a nálunk élő belga embernek miért nem terem sokkal többet a földje, mint a környező magyaroknak? Max. annyival, hogy agyon-szervestrágyázza a marhatelepéről a földjeit. Saját bevallása szerint náluk a 8 tonna gabona az gyengének számít, 10-12 tonna az átlag. Minálunk meg a 40Ak-s szervestrágyázott földeken ha jó év van, akkor lesz neki 70 mázsa fölött.
Egyébként semmilyen célom nem volt ezzel a cikkel, csak egyszerűen betettem ide érdekességként.
Válasz Gergő87 #9878. hozzászólásáraAz nem rossz! Gondolom a vető tárcsát csináltátok rá az magméret meg a tőtáv miatt!?
Válasz Viktor 12045 #9874. hozzászólásáraIgen 2x megyünk el. Nem sok 11 hektárt elhúztam vele délután 2től este 10ig szép nyugodt tempoba(ami amúgy 22hektár) mert ugye 2x megyünk el.
Válasz Vadmalac #9876. hozzászólásáraitt volt olyan termelő, akinek 13 tonnás Irridiumja volt idén, de nekünk is volt már nem egyszer 10+ tonnánk. Anno 2008-9 környékén, mikor először elkezdtem itt fórumozni én azon az állásponton voltam, hogy túlértékelt az időjárás, mint limitáló tényező. Akkr mindenki úgy letorkolt, hogy ilyen pedig nincs, 8-9 tonna a búza vége, de az sem a termelőn múlik, hanem csak szerencse kérdése...
Én azt mondom ma is, amit akkor: természetesen az időjárás keresztül tudja húzni a számításokat, és szélsőséges esetben tudja is korlátozni a termést. Ugyanakkor az agronómia legalább annyit számít, és elsősorban a termelő ügyessége vagy ügyetlensége fogja behatárolni a tényleges termést!
A hazai gazdaságok technológiája olyan, hogy bármilyen időjárás mellett sem lenne képes elérni a 8 tonnás termést sem!
No comment
Szolnok környékén nagyon rossz a kelése a repcének!A kétheti 11 mm eső nagyobb kárt csinált mint hasznot!
Válasz Gergő87 #9873. hozzászólásáraAkkor 1 vetőgépnyomon 2x mentek el? Nem sok így a vetés?
Válasz Ares 826 #9872. hozzászólásáraHát 76 de visszafelé bevetünk még egy sort a két sor közé ìgy lesz 38cm és a műtrágya is megy persze egy menetbe. Nekünk ez bejött már más évben is!
Válasz Gergő87 #9869. hozzászólásáraAz igen 70cm vetitek???
Válasz Jani455 #9854. hozzászólásáraA francia fajták a hidegebb telet, hogyan bírják?
Válasz Agromókuss #9868. hozzászólására1 egész liter/ha
Mai repcevetés befejezve!
Csak jönne az eső hétvégére
Válasz gazda001 #9867. hozzászólásáraAz ütős, az jó lesz nekik
milyen dózissal mentél?
Válasz Agromókuss #9866. hozzászólásárapyrinex supreme-t
Válasz gazda001 #9864. hozzászólásáramit fújtál nekik?
Válasz gazda001 #9864. hozzászólásárabocs a betű elütésekért, még nagyon reggel van (nekem)
Na meggyüttek a kis g.c.k, A száraz meleg napok előcsalogatták őket, nam baj tegnap du-tán 27 fok volt,kaptak is finom kaját.... remélem kiüti őket. Eyébként szépen kisorolt, szik-kezdődő lomb leveles, de nemigen nől, hiába van meleg, eső kellene hogy meg ugorjon.
Válasz Agromókuss #9862. hozzászólásáraEsőt ugyan kaptunk de a vetést most kezdjük holnap vagy holnap után!
Van még valaki olyan helyzetben mint amiben én vagyok hogy semmi esőt nem kapunk hetek óta és nem tudunk semmi repcét vetni?
Válasz gazda001 #9857. hozzászólásáraNem találtam eddig semilyen rovart, vegyszer meg van. Én is várom az esőt.
Válasz Devyd #9859. hozzászólásáraSztem napok kérdése nálam is, ma du-tán már lényegesen melegebb van mint eddig, holnapra hűvösebbet ígér, aztán újra meleget, úgyhogy hamarosan esélyes a dolog, anyag már megvan, ma újra szemle lesz.
Válasz gazda001 #9857. hozzászólásáraFelénk már fújtak is ellene.
Darázs ellen!
Ki se nagyon kelt a repce a rovar már ott van.
Minden 2. 3. nap figyelik a repcetáblákat.
Rovarölök berendelve.
Ha hosszú meleg ősz lesz, elég sokszor kell permetelni.
Szeptember elsejei vetés, most kezd bújni itt-ott. Kb 9 liter csapadék volt eddig, mára még 5 körül mutat, jó lenne ha meg is jönne.
Válasz Cajg #9856. hozzászólásáraBolha fronton mi a helyzet? Enyém is sorolgat, minden nap ádázul figyelem, de ezekben a hűvös napokban nem mozogtak hála isten, a jövő heti melegedés meghozza őket biztosan. Eső még jó lenne, megdobná a további kelést, de ide ÉNY-ra most nemigen ígér
Aug 31-i vetés héten már kezd kibújni 6,5mm után
Válasz Koszi. #9844. hozzászólásáraNekem volt idén. Egy 4 hektáros táblán volt egymás mellett 28AK. 2ha NS40, 2ha Capo. 2q 3x15 ősszel, a tavaszi N sok lett, mert eső nem jött egyik szórásra sem időben.5,2q Péti, 0.8q 34% virágzás előtt közvetlen. Nálunk 4 osztály volt: Javító, malmi, tak1 tak2...NS40:77q/ha tak1, Capo 61q/ha fele javító, fele malmi. A Capo 20cm-rel magasabb volt. Szárcsökkentőt nem kapott. Mákom volt, mert kevés helyen dőlt meg. Az mtz ajtó a Capo-ba 10cm-ert belenyílt.
Idén egy részen megpróbálom az NS Pannonia fajtát...
Válasz Koszi. #9844. hozzászólásáraa francia szálkás búzák (Cellule, Altigo, Nogal) az új genetikával már simán lenyomják a szerbet
Mi a tapasztalat CL repcékkel?
Pioneer pt200CL-t vetett már vki?
Most lesz először repcém. :) Mivel gyomirtatok a nem CLesekben?
Válasz Koszi. #9844. hozzászólásáraIsterra fajták jók
Válasz blink #9836. hozzászólásáraTakarmány minőségnek vették át, de 80mázsa alatt adott kicsivel...
Gyönyörű volt, a kombájn gyorsan tudott haladni benne, és gyorsan telt a tartály..Öröm volt aratni!
Válasz Koszi. #9844. hozzászólásáraNekem volt, és én kicsit csalódtam benne. A leírások alapján többet vártam volna tőle. Többféle talajon volt, a gyenge homoktól a kötött réti talajig, de voltak tőle jobb fajták is az idén. Mondjuk homokon verte az Antoniust, igaz, minőségben nagyon elmaradt tőle, de jobb talajokban a 6,7t/ha megállította, ott viszont bőven javító lett. A fene sem érti, hogy ez most az évjárat miatt sikerült így, vagy ide Északra nem igazán való ez a fajta. Jah, és a szalmája nagyon gyenge, nagyon sok helyen meg volt dőlve, pedig nem lett agyon etetve.
Válasz Marti Miklós #9848. hozzászólásáraOké értem...
Válasz bobo77 #9846. hozzászólásáraMár mint javítótól euróig veszi, én nem szerződök, kis játékos vagyok.
Válasz Koszi. #9844. hozzászólására Nálunk már volt 2x is, mindkétszer jól szerepelt, talán a minősége nem érte el a malmit, de ez már nem 100%
Válasz Marti Miklós #9845. hozzászólásáraCsak euroig????Milyen malom ez akkor?Milyen termésátlagok vannak felétek euro ból?Szerződést lehet kötni előre jobb pénzért legalább?
Válasz bobo77 #9843. hozzászólásáraCsak Annyival többet hogy ne érje meg a minőségi búzát máshova vinni de csak euroig veszi meg.
