Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak628 FtEUR415.11 FtUSD403.06 FtCHF442.48 FtGBP497.76 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #7975. hozzászólásra
Talán "repcebecőrontó" Alternaria brassicae. A mi repcénken is elkezdett terjedni, de ahogy látom csak a széleken, mostanra megállt a fertőzés.
Válasz #7970. hozzászólásra
Dehogy nem lehet, a búzából gond nélkül kivettem az árpakelést. Plusz költség gyomirtóra, és nem csak árpa mentes lessz a búza, hanem a többi füféle is ki lessz belőle takarítva
Értelek, és ti sörárpát termesztettek vagy takarmányt? Meg amit még megszeretnék kérdezni az a következő, a mustár mennyit termett nállatok minimum és maximum? Azért kérdezem mert ajánlanának nekem is mustárt de nem merek belevágni mert nem tudom mennyit hozhat, jó tudom hogy mennyit írnak/mondanak de ez eltér a valóságtól
Búza után árpa??Itt is csináltak ilyet,csak fordítva.Árpa után búza.Kalászoláskor lepődött meg a gazda,hogy árpás búzája van.Napszámossal nekiálltak,tépték le az árpa kalászát.
Sajnos a kár több 100 kiló is lehet hektáronként. 2010ben nekünk volt kísérletünk ahol pictor elmaradt mert a gazdatárs nem kérte, 800 kgmal volt kevesebb a termése. Minden más azonos volt, egy táblában volt csak övét látva a fekete foltokat külön takarítottuk be, kicsit meglepődtünk....
búza-árpa-repce-búza-árpa-napra. Van h repce helyett is napra megy. Nem minden esetben van így, de sokszor. Nem mondom h nincs 1-1 kukorica, de de nem általános. Elvétve van t.árpa is, és idén van borsó is. Volt mustár és olajretek is(erről már leszoktam), de az alap a búza-árpa-napra(repce). AKG miatt van/volt somkóró és lucerna is. Idén van először nagyobb arányú tak.kukorica és hibrid.
A scleritiniának két főbb károsítása lehet.
Az egyik a talajból fertőző szártövi. Ez ellen használják a trifendert, konit stb. Ez ellen gombaölővel védekezni gyakorlatilag lehetetlen, mivel a szisztemikus gombaölők mind felfelé szállítódnak nem lefelé. (a pictor sem kivétel).
A későbbi fertőzés az úgynevezett szárközepi fertőzés. Na ezek ellen lehet permetezni. Nehéz időzíteni. Az időjárástól függ. Egy permetezés biztos nem elég és nagyon jó fedettség kell. (mert lefelé nem mozog a hatóanyag)
Akkor lesz szabad desszikálnod amikor a felső repce emeletek már majdnem be is értek, lefelé a nagyrésze becőben barnák a szemek és már nem annyira eleven élénk zöld a színe kívülről nézve, alul meg úgyis találsz olyat amiben zöld szemek lesznek, meg amik utólag virítottak még azok. Általában ez szokott lenni, a közepére koncentrálunk hehe
Válasz #7957. hozzászólásra
Üdv! Nem vagyok professzor, de ilyen irányú nemesítések folynak. Még az egyetem alatt dolgoztam kinn németeknél repce nemesítő cégnél, és ott speciel a legnagyobb munka az volt hogy a learatott repce tarlót kellett felszedni. Majd a felszedett szárakat fóliasátor alá felhalmoztuk, és ott voltak pár hetet, közbe naponta locsolták. Szépen megrohadtak és kifejlődtek a gombatelepek, ezután az egészet ledaráltuk, és kézzel ki lett szórva a friss repce vetésre ami még csak pár leveles volt.
Hát már meg ne haragudj, de köpjenek szemközt ha én ezt ajánlottam, neked szövegértési problémáid vannak. Leírom még 1x magyarul: MA AZ ELŐADÁSON AZ LG KÉPVISELŐJE BESZÉLT RÓLA ÉS MUTATOTT KÉPEKET ÉS ÁLLÍTÓLAG AZ A NÖVÉNY IS ILYEN VOLT AMI FAJTASORBA VOLT VETVE. A meghívóm sem tudott róla többet, ő is csak nézett mint Jenő a moziban. Jah, ő sem ajánlotta..........
Válasz #7957. hozzászólásra
Lehetett ilyen repcét kinemesíteni, nem állitom hogy lehetetlen. Lehet olyan lessz mint a lisztharmatra rezistens árpa, hogy van benne beépitett gén, hogy nem tud rajta kiugorni a lisztharmat. Próbáltam én is. De úgy is kellett fújnom, mert csak kínlódott, a fehér lisztharmat helyett barna foltok jelentek meg. Igaz hogy ellenállóbb, de az nem azt jelenti hogy másként nem üt vissza a betegség. Amiket leírok a hozzászóllásaimban mind kipróbált dolgok saját tapasztalattal. Sose kínáltam olyan megoldást amiről csak hallottam.
Mai LG bemutatón rezisztens repcét mutattak. Félre ne értsetek, meghalgattam, megnézten, ámultam, ahogy illett, de nem tudom télleg lehet -e ilyet nemesíteni? Kérdeztem növ védős havert aki meghívott, hogy van-e ilyen? Azt válaszolta nem tudja, ő is most hallja először. Na professzorok lehet kutakodni, engem is érdekel a téma.
Válasz #7952. hozzászólásra
Nálam is van parcella ahol a repce, búza vetésforgó van a talajadotságok, és a vadak miatt. Mégis féken tartom a betegséget már lassan 10 éve ilyen vetésforgóval.
Válasz #7950. hozzászólásra
Csak a gombaölő kihagyása üt vissza. Lehet vetés előtt bedolgozni Contanst /scleróciumgombán parazitáló gomba/ 1 órán belül bedolgozni. Hátrányok: macerás kijuttatás viszi be a szitákat, van jócskán mérgelődés. Nagy szárazság esetén elhal a gomba, ha a földben nincsen nedvesség. Lehet kora tavasszal gyomirtóval Pictort kiadni, nagyon hatásos.
Válasz #7947. hozzászólásra
Decsi, ha lefújod mostan akkor a nem kifejlett repceszemek miatt kissebb lessz a termés. Idénre már hagyjad ahogyan van, már úgy sem segítesz. Azokkal az állitásokkal hogy virágzáskor kellett volna fújni akkor nem lenne, nem értek eggyet. Ez ellen a betegség ellen jóval korábban kell védekezni! Vetés előtt, vagy kora tavasszal is lehet.
Na most jőn az okoskodás hogy valamelyik professzor azt mondta hogy virágzáskor kellett volna.
Jelentőség: A repce egyik legsúlyosabb betegsége, amire a „repcerák” elnevezés is utal. Akár 50 %-os kártételt is okozhat.
Tünetek: Általában foltokban jelentkezik. A növény szárain világosbarna, kerek, megnyúlt foltok jelentkeznek. Ezeken enyhe gyűrűs mintázat látható. A szár belsejében apró, fekete szkleróciumok (termőtestek) képződnek. Időnként a talajjal érintkező szárrészen is kialakul. A fertőzött növények becői kifehérednek.
Telelés: szkleróciumokkal a fertőzött növényi maradványokon, talajban
Környezeti igény: Mély fekvésű, nedves talajok kedveznek a fertőzésnek. Csapadékos, mérsékelten meleg időjárásban a kár tetemes.
Biológiája: minden egyes csapadékkal fertőzés következhet be. A szártövi rész micéliumos, a szárközép és a becők aszkospórás fertőzés áldozatai.
Terjedés: aszkospórával
Védekezés:
- 5-6 éves vetésváltás
- Magtételek szkleróciummentessége
- Fungicides kezelés virágzás környékén
- Árvakelések irtása
- Virágzás idején vegyszeres védekezés
Javasolt készítmények:
Pictor SC (II.) 0,5 l/ha
Folicur Solo (II.) 1,0 l/ha
Ez az amit nem lehet előre tudni, kérdeztem növ védős havert érdemes-e? Azt mondta ha száraz lesz a május akkor nem érdemes, ha csapadékos akkor érdemes, döntsem el. Döntöttem fújták, qrva sokba került, de nem rohad legalább is még nem az biztos, hogy mennyi a szer hatástartama azt nem tudom. De a repce várható árak amit ma mondtak hát....... lehet hogy neked legalább a fújás ára megmaradt
A repce egyik legsúlyosabb betegsége a repcerák. Az általa okozott kár meghaladhatja az 50%-ot is. A növények szárán világosbarna, kerek, világosabb sávokkal zonált megnyúlt foltok jelennek meg. A szárban fehér szövedék látható, benne fekete kitartóképletek (szkleróciumok). Csapadékos időben a száralapon is megjelenik a fehér, vattaszerű micélium. A betegség általában foltokban jelentkezik. Végső tünetként a növény hervad, majd elpusztul. Meleg, csapadékos időszakban okoz súlyosabb kárt. Fontos az 5-6 éves vetésváltás betartása úgy, hogy ez idő alatt más gazdanövénye (pl. napraforgó) sem kerül a vetési sorba.
25125 hozzászólás
Válasz #7978. hozzászólásra
Szia Koszi.!
Írtam Neked kb egy hete emailt. Nem tudom megkaptad- e?
Válasz #7983. hozzászólásra
Igen, sima 480-assal, 3liter/ha plusz nitro.
Válasz #7982. hozzászólásra
Most nem. A múlt 7en kapott vmennyit, a talaj 1-2 cm mélyen már nedves.
Válasz #7982. hozzászólásra
Most nem. A múlt 7en kapott vmennyit, a talaj 1-2 cm mélyen már nedves.
Válasz #7981. hozzászólásra
totállal fújtad?
jól összeesett a gyom
Válasz #7981. hozzászólásra
Kapott esőt most???
Meg a végén lesz belőle valami. :)
Válasz #7979. hozzászólásra
nézz be a kukorica gyomírtása topikba légy szíves!
Válasz #7975. hozzászólásra
Szerintem is Alternaria vagy nézd meg nincsenek-e benne kis fehér lárvák mert akkor lehet gubacsszúnyog is.(esetleg repce becő ormányos)
Válasz #7976. hozzászólásra
Érdekes , itt is mintha csak a széleken lenne
Ez nagyon redben van, ezen meg kell lennie 30q nak , lehetne jobb is, de sokkal roszabbra számítottam..
Napraforgóban meg áll a víz idő kérdése és rothadni fog a töve:(( ráadásul 30 napos előrejelzés szerint szinte naponta esni fog:(
Válasz #7975. hozzászólásra
Talán "repcebecőrontó" Alternaria brassicae. A mi repcénken is elkezdett terjedni, de ahogy látom csak a széleken, mostanra megállt a fertőzés.
Ez mitől lehet? ismerősöm repcéje, képek nem az igaziak, lényeg hogy a becők kb 5-10 százaléka elkezdett hírtelen "leszáradni" és szétnyilni.
Válasz #7973. hozzászólásra
Tavaszi árpára gondoltam, az őszi árpát nem tudum megmondani.
Válasz #7970. hozzászólásra
Dehogy nem lehet, a búzából gond nélkül kivettem az árpakelést. Plusz költség gyomirtóra, és nem csak árpa mentes lessz a búza, hanem a többi füféle is ki lessz belőle takarítva
Válasz #7966. hozzászólásra
Értelek, és ti sörárpát termesztettek vagy takarmányt? Meg amit még megszeretnék kérdezni az a következő, a mustár mennyit termett nállatok minimum és maximum? Azért kérdezem mert ajánlanának nekem is mustárt de nem merek belevágni mert nem tudom mennyit hozhat, jó tudom hogy mennyit írnak/mondanak de ez eltér a valóságtól
Válasz #7969. hozzászólásra
Nem mondod, ilyen elmeroggyant létezik?
Válasz #7969. hozzászólásra
azért nem szabad árpa után búzázni, de az árpában lehet búza, hiszen takarmány.
Válasz #7966. hozzászólásra
Búza után árpa??Itt is csináltak ilyet,csak fordítva.Árpa után búza.Kalászoláskor lepődött meg a gazda,hogy árpás búzája van.Napszámossal nekiálltak,tépték le az árpa kalászát.
Válasz #7935. hozzászólásra
Sajnos a kár több 100 kiló is lehet hektáronként. 2010ben nekünk volt kísérletünk ahol pictor elmaradt mert a gazdatárs nem kérte, 800 kgmal volt kevesebb a termése. Minden más azonos volt, egy táblában volt csak övét látva a fekete foltokat külön takarítottuk be, kicsit meglepődtünk....
desszikálást ki milyen géppel csinálja? Normál traktor a nyomat teljesen letarolja, gondolom az kizárt?
Válasz #7933. hozzászólásra
búza-árpa-repce-búza-árpa-napra. Van h repce helyett is napra megy. Nem minden esetben van így, de sokszor. Nem mondom h nincs 1-1 kukorica, de de nem általános. Elvétve van t.árpa is, és idén van borsó is. Volt mustár és olajretek is(erről már leszoktam), de az alap a búza-árpa-napra(repce). AKG miatt van/volt somkóró és lucerna is. Idén van először nagyobb arányú tak.kukorica és hibrid.
A scleritiniának két főbb károsítása lehet.
Az egyik a talajból fertőző szártövi. Ez ellen használják a trifendert, konit stb. Ez ellen gombaölővel védekezni gyakorlatilag lehetetlen, mivel a szisztemikus gombaölők mind felfelé szállítódnak nem lefelé. (a pictor sem kivétel).
A későbbi fertőzés az úgynevezett szárközepi fertőzés. Na ezek ellen lehet permetezni. Nehéz időzíteni. Az időjárástól függ. Egy permetezés biztos nem elég és nagyon jó fedettség kell. (mert lefelé nem mozog a hatóanyag)
Válasz #7947. hozzászólásra
Akkor lesz szabad desszikálnod amikor a felső repce emeletek már majdnem be is értek, lefelé a nagyrésze becőben barnák a szemek és már nem annyira eleven élénk zöld a színe kívülről nézve, alul meg úgyis találsz olyat amiben zöld szemek lesznek, meg amik utólag virítottak még azok. Általában ez szokott lenni, a közepére koncentrálunk hehe
Válasz #7961. hozzászólásra
Bocsánat, de én nem írtam hogy te ajánlottad volna nekem. Valamit elértettél.
Válasz #7957. hozzászólásra
Üdv! Nem vagyok professzor, de ilyen irányú nemesítések folynak. Még az egyetem alatt dolgoztam kinn németeknél repce nemesítő cégnél, és ott speciel a legnagyobb munka az volt hogy a learatott repce tarlót kellett felszedni. Majd a felszedett szárakat fóliasátor alá felhalmoztuk, és ott voltak pár hetet, közbe naponta locsolták. Szépen megrohadtak és kifejlődtek a gombatelepek, ezután az egészet ledaráltuk, és kézzel ki lett szórva a friss repce vetésre ami még csak pár leveles volt.
Válasz #7960. hozzászólásra
Hát már meg ne haragudj, de köpjenek szemközt ha én ezt ajánlottam, neked szövegértési problémáid vannak. Leírom még 1x magyarul: MA AZ ELŐADÁSON AZ LG KÉPVISELŐJE BESZÉLT RÓLA ÉS MUTATOTT KÉPEKET ÉS ÁLLÍTÓLAG AZ A NÖVÉNY IS ILYEN VOLT AMI FAJTASORBA VOLT VETVE. A meghívóm sem tudott róla többet, ő is csak nézett mint Jenő a moziban. Jah, ő sem ajánlotta..........
Válasz #7957. hozzászólásra
Lehetett ilyen repcét kinemesíteni, nem állitom hogy lehetetlen. Lehet olyan lessz mint a lisztharmatra rezistens árpa, hogy van benne beépitett gén, hogy nem tud rajta kiugorni a lisztharmat. Próbáltam én is. De úgy is kellett fújnom, mert csak kínlódott, a fehér lisztharmat helyett barna foltok jelentek meg. Igaz hogy ellenállóbb, de az nem azt jelenti hogy másként nem üt vissza a betegség. Amiket leírok a hozzászóllásaimban mind kipróbált dolgok saját tapasztalattal. Sose kínáltam olyan megoldást amiről csak hallottam.
Válasz #7952. hozzászólásra
Nálunk trifendert hasznalnak paprikában a sklerotinia ellen, a vegyszer semmit nem ért, de ez megvédte....
Válasz #7956. hozzászólásra
Nem 6t lesz hanem 4.5tez van!
Válasz #7954. hozzászólásra
Mai LG bemutatón rezisztens repcét mutattak. Félre ne értsetek, meghalgattam, megnézten, ámultam, ahogy illett, de nem tudom télleg lehet -e ilyet nemesíteni? Kérdeztem növ védős havert aki meghívott, hogy van-e ilyen? Azt válaszolta nem tudja, ő is most hallja először. Na professzorok lehet kutakodni, engem is érdekel a téma.
Válasz #7951. hozzászólásra
Válasz #7953. hozzászólásra
Azzal a repcebecőket védted. Addigra a szárban már régen beépült a sklerócium gomba.
Válasz #7952. hozzászólásra
Nálam is van parcella ahol a repce, búza vetésforgó van a talajadotságok, és a vadak miatt. Mégis féken tartom a betegséget már lassan 10 éve ilyen vetésforgóval.
Válasz #7952. hozzászólásra
Itt virágzás után nyomták a pictort.
Válasz #7950. hozzászólásra
Csak a gombaölő kihagyása üt vissza. Lehet vetés előtt bedolgozni Contanst /scleróciumgombán parazitáló gomba/ 1 órán belül bedolgozni. Hátrányok: macerás kijuttatás viszi be a szitákat, van jócskán mérgelődés. Nagy szárazság esetén elhal a gomba, ha a földben nincsen nedvesség. Lehet kora tavasszal gyomirtóval Pictort kiadni, nagyon hatásos.
.Szabi.! b@azdmeg te megmondtad.
Válasz #7949. hozzászólásra
Most üt vissza az 1 sor tárcsába való vetés és a sűrűn vetett napraforgó.
Válasz #7947. hozzászólásra
Decsi, ha lefújod mostan akkor a nem kifejlett repceszemek miatt kissebb lessz a termés. Idénre már hagyjad ahogyan van, már úgy sem segítesz. Azokkal az állitásokkal hogy virágzáskor kellett volna fújni akkor nem lenne, nem értek eggyet. Ez ellen a betegség ellen jóval korábban kell védekezni! Vetés előtt, vagy kora tavasszal is lehet.
Na most jőn az okoskodás hogy valamelyik professzor azt mondta hogy virágzáskor kellett volna.
Válasz #7945. hozzászólásra
Az már eső után köpönyeg szerintem.
Egy jól időzített deszikkálással lehet mérsékelni a kárt.
Az hogy az állományban van itt-ott ilyen tő, még nem a világ vége.
Korai lenne még le fújni érésgyorsítóval?
Válasz #7944. hozzászólásra
A napra-gabona egymásutáni vetésváltásba nem igen tudod betenni a repcét.
Válasz #7944. hozzászólásra
Az a Pictor SC még jó lehet, olvass vagy kérdezzél utána....
(én használnám mielöbb)
Válasz #7943. hozzászólásra
F@sza.
REPCE FEHÉRPENÉSZES ROTHADÁS
itt irnak valamit a védekezésről is.....
Kórokozó: fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)
Jelentőség: A repce egyik legsúlyosabb betegsége, amire a „repcerák” elnevezés is utal. Akár 50 %-os kártételt is okozhat.
Tünetek: Általában foltokban jelentkezik. A növény szárain világosbarna, kerek, megnyúlt foltok jelentkeznek. Ezeken enyhe gyűrűs mintázat látható. A szár belsejében apró, fekete szkleróciumok (termőtestek) képződnek. Időnként a talajjal érintkező szárrészen is kialakul. A fertőzött növények becői kifehérednek.
Telelés: szkleróciumokkal a fertőzött növényi maradványokon, talajban
Környezeti igény: Mély fekvésű, nedves talajok kedveznek a fertőzésnek. Csapadékos, mérsékelten meleg időjárásban a kár tetemes.
Biológiája: minden egyes csapadékkal fertőzés következhet be. A szártövi rész micéliumos, a szárközép és a becők aszkospórás fertőzés áldozatai.
Terjedés: aszkospórával
Védekezés:
- 5-6 éves vetésváltás
- Magtételek szkleróciummentessége
- Fungicides kezelés virágzás környékén
- Árvakelések irtása
- Virágzás idején vegyszeres védekezés
Javasolt készítmények:
Pictor SC (II.) 0,5 l/ha
Folicur Solo (II.) 1,0 l/ha
Válasz #7939. hozzászólásra
Itt a kép
Válasz #7939. hozzászólásra
Kb az lesz.
Válasz #7938. hozzászólásra
Ez az amit nem lehet előre tudni, kérdeztem növ védős havert érdemes-e? Azt mondta ha száraz lesz a május akkor nem érdemes, ha csapadékos akkor érdemes, döntsem el. Döntöttem fújták, qrva sokba került, de nem rohad legalább is még nem az biztos, hogy mennyi a szer hatástartama azt nem tudom. De a repce várható árak amit ma mondtak hát....... lehet hogy neked legalább a fújás ára megmaradt
Válasz #7938. hozzászólásra
ezt találtam illik rá..
A repce egyik legsúlyosabb betegsége a repcerák. Az általa okozott kár meghaladhatja az 50%-ot is. A növények szárán világosbarna, kerek, világosabb sávokkal zonált megnyúlt foltok jelennek meg. A szárban fehér szövedék látható, benne fekete kitartóképletek (szkleróciumok). Csapadékos időben a száralapon is megjelenik a fehér, vattaszerű micélium. A betegség általában foltokban jelentkezik. Végső tünetként a növény hervad, majd elpusztul. Meleg, csapadékos időszakban okoz súlyosabb kárt. Fontos az 5-6 éves vetésváltás betartása úgy, hogy ez idő alatt más gazdanövénye (pl. napraforgó) sem kerül a vetési sorba.
Válasz #7937. hozzászólásra
Nem.