Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR410.68 FtUSD393.86 FtCHF436.49 FtGBP495.05 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Ma megnéztük a búzát, hááááááááááááttttttttttt gombás mint állat.
pirenofórás levélfoltosságot vagy szeptoforias levélfoltosságot okozó gomba valamelyike sújtja a búzát! még elég kicsi a levélfelület kérdés érdemese vele most foglalkozni vagy először nyomjak rá nitorosolt és a már megindult dúsabb levélzetet próbáljam védeni? a Nitrosol a búza levelét ill szövetét lazítja így azonban kedvez a gomba szaporodásánka! Mitévő legyek védekezzek gomba ellen és inkább csak utána etessem a búzát? Ki hogy döntene?
Na de ez már oldatban van, szóval az a 31 fok már nem mérvadó.
Egyébként sokszor volt már, hogy napokig fújta a meleg szél a műtrágyát, aztán mégis jó termés volt. Szóval a fene se tudja mi történik vele. :)
jah, de a párolgási hőmérséklete egészen pontosan 31,4 C fok, álítólag addig nem párolog, annyi pedig nem volt, még a közelében sem (napon sem) A hétre sem mond, még annyi esőt sem mint ami a hét végén volt, tehát most még annyira sem lenne jó kiszórni, sőt még harmat sem igen lesz, a szeles idő miatt
Ezen én is folyamatosan agyalok, és én nem mertem kiszórni a hétvégére se a pétit, se semmi szilárdat. Nem is volt csak 2 mm eső,, sokan kiszórták, és nem nagyon látszódnak a szemcsék... Lehet "elfújta a szél"???? Viccet félretéve, nem tudni mennyire kötődik az enyhén bemosódott nitrogén a talajszemcsékhez, de véleményem szerint ilyen szélben nagy a párolgás nitrogénből is, nem csak a vízből...
Megnéztem ma a tegapelőtti AN szórást a repcében, nyoma sincs a szemcsének, a tegnapi 6 mm eső szépen beolvasztotta még ma de-t is esegetett rá, sok nem volt, de nedvesen tartotta. 10-11 óra óta azonban viharos erejű szél fúj és a teteje meg is száradt a földeknek. Befolyásolhatja ennek az őrült szélnek a szárító hatása a már beolvadt Nitrogén további hasznosulását, vagy eliilanását? Nem mint ha lehetne bámit is csinálni ellene, de ez a szemcsés anyagok beolvadása, bemosódása örök kérdés, és mindig ad témát.
Hát nem a hátár melletti, hanem a szója jégert tábla de csak a teteje ennyire repedezett (a forgóban) a vetéseket lezártam hengerrel!!!
Hanem ez a sok elszíneződés nem tetszik nekem! Az mitől lehet? jól feltöltött talajokon nem lenne szabad így kinézni pedig ez kapott rendesen!
Arra gonodok esetleg a tavalyi jégverés árvakelése!
Szanberg a szolovák bárátok 3 ért adták el a 4 méteres rapidot, pedig nagyon patika volt! Mostmeg nem bírja a nagy JD húzni a műtrágyaadagolósat úgy hogy vesznek egy mégnagyobbat! :) gonodlom JD-t!
itt nemsokára meglesz az eredménye a talajvizsgálatoknak! Kíváncsi leszek, hogy hogyan alakult!
Ez kb 40 tonna/ heki, de majd minden évben, mert ez a terület van a legközelebb.... 17 Ak, , mély fekvésű, adja is 110-120 mázsa kukoricát, 2 q pétivel sor mellé
kollégák az a helyzet áll fent hogy én akartam szórni repcére kénes műtrágyát de nem kaptam genezis-est mikor kellett volna, de most kaptam ajánlatot ammónium-szulfátra ez is kénes nitrogén ezt 11600-ért kínálják szerintetek ez mennyire jó ez mehet repcére? ti esetleg szórtatok már ilyet?
Válasz #7200. hozzászólásra
No Feco abban nagyon igazad van, hogy nem küzdünk trágya elhelyezési problémával! Ennek az okát mindenki tudja, hogy kevés az állat, ami trágyát termeljen /de sok van ami szart, meg hülyeséget /. Ilyen a gazdálkodási rendszerünk. Pedig a szerves trágya több szempontból is többet ér a talajnak, mint a műkaki. Ezt a tényt nem én fedeztem fel, és nem most, hanem az élet bizonyította. A műtrágyázást a kényszer szülte.
Válasz #7201. hozzászólásra
Csak persze az sem mindegy mikor szórták ki, és miből keletkezett a hígtrágya. Mert ugye itt közelben az osztrák sógorok csak azt használnak, és ehető a szénájuk. Ott valami más baj lehetett!
Mondtam neked, hogy nemszabad szántani alá. Láttam ősszel milyen röges volt, sokhelyütt embertelen szinten.... Le sem hengerezted pedig ott a kishenger nálad.
Alapból az sem a legjobb, hogy búza utn búza kerül, persze gyarkan vadkáros táblákon ígykell tennünk. Most olyan évjárat van, hogy nem jön be, máskor volt, hogy a vetett búza után elszórt sárba betárcsázott kényszerpálya után meg jobb volt mint a vetőgépes elővetemény búza.
Nekünk a verő ilyen bizonyos részein Szuhogyon. Ott ahol víznyomás volt a múltkori sok esőktől, sárgás barnás streszes....meg eleve ősszel ezeken a helyeken a talaj is rögesebb volt nemvolt jó magágy.
Aztkell, hogy mondjam direktvető gépet fog kelleni vennünk mert az ilyen területeken sokkal jobb lenne mint a felrögelt közelsem magágynak mondható talajba való vetés....
Pár éve Somogyban láttam egy hígtrágya tárolós sertéstelepet. Két qrva nagy kifóliázott hígtrágyatárolójuk volt, hektártól nagyobbak voltak /db. Két nagy nyuszi két 20m3 körüli tridemes szippantóval napi 8órába hordta és nyomta a szárba lévő búzákra a hígtrágyát, le is volt perzselve mind. De nem tudtak mit csinálni valahová el kellett tüntetniük, tele voltak a tárolók. Ja és 10kmes körzetben átható disznó szag volt, több falu is belül volt a körön. Itt meg ha kinyomja vlaki a szenyvíziszapot és azonnal bedolgozza, kedvezőtlen széljárás esetén van 1-2-3napig büdös akkor már aláírást gyűjtenek a faluban hogy ezt betiltassák. Pedig lett szólva előre a lakosságnak, hogy mi lesz és meddig fog tartani.
mondjuk itt ha nem lenne az idióta natura faxság, és engednék a gyepekre is a hígtrágyát, mint rajtunk kívűl az EU összes országában más lenne a helyzet!
A probléma nem az EU, hanem a magyar hatóságokban keresendő! Másrészről nem mondható el az, hogy minden gazdaság trágyaelhelyezési problémával küzd és nem tudja betartani a határértékeket, hanem csak néhány állattartó! Nem mellesleg ez pont Hollandiában, Dániában, valamint egyes német területeken is így van, ahol nem tud vele mit kezdeni ott ingyen juttatja ki a nem-állattartók földjére, ha már ez sem megy, akkor pedig fizet érte! Meg persze építi a biogázt hegyre-halomra! Ott a szabályok betartására olyan iparág alakult ki magától, amilyen itt soha nem lesz!
Nálunk olyan rendszer van, hogy túllihegjük az egészet, mindenki elcsalja, és aztán aki nem szimpi, azt jól megbírságoljuk, de úgy, hogy roppanjon bele! A rendszer barátai meg persze sértetlenek, mert őket nem ellenőrízzük...
Persze sokkal könnyebb az EU-t átkozni, mint pénzt áldozni a szabályok betartására...
Dániában meg Hollandiában 10xennyi trágyát termelnek még sincs gond a nitrát érzékenységgel,pedig hollandoknak közel fele terület tenger szint alatt van mi lehet ott a talajvízben??
Míg volt a faluban tehenészet 10-12 T6os szórtunk hektáronként. Néha kíváncsiságból megmértük. 7-8to volt rajta mindig. Gond nélkül le volt szántva. Inkább az okozott gondot, hogy úgy széthúzni hogy elég legyen a 10 kocsi hektáronként hogy jusson máshová is. Csirketrágyából is ugyanez volt a helyzet. De az zabban okozott megdőléseket csapadékos évben.
A szervestrágya OK, de nem 1x800q 3 évente, hanem minden évben 150-200 q!!!! Egyrészt mert törvényes, másrészt mert kíméletes, harmadrészt mert racionálisan kezelhető!
Még leszántani sem nagyon bírsz 300-400-tól többet, mert már nem megy el rajta a gép!!!
Napraforgó volt az elővetemény. Fajtáját és hogy mivel volt kezelve sajnos nem tudom, mert ez a terület ki volt bérbe adva és most vettük vissza használatra. Azért zártam ki a vegyszer utóhatást, mert a miénk melletti darabot is a korábbi bérlő használja és a két darab egybe volt művelve. A másik darabba is búzát vetettek, az viszont nagyon szép. Mi egy héttel előbb vetettük el, nagyon szépen kikelt és fejlődött, de decemberben kb. 1/3 része csúnyán bebarnult. Most is nagyon gyenge, fejletlen és nagyon ritka is. A beteg részen a gyökerével se vagyok megelégedve.
Van ezen gombafertőzés is rendesen, azon kívül a barna talajon nem elegendő a kiadott tápanyag. A talaj túlzottan lúgos kémhatása miatt a növény nem képes a tápanyagokat felvenni. Ide mehetne az AN bővibe, + Kén és magnézium. Paradicsommal jártam így rátettem a gatyámat is és mégsem volt eredmény, ha a tápanyag ott van az nem jelenti azt hogy a növény hasznosítani is tudja Talajvizsgálatra alapozott tápanyaggazdálkodás. Azon kívül ez a talaj agyontömörödött levegőtlen, a gyökér nem kap levegőt, erre volt jó régebben a tüskésborona, volt hogy 2 x is elmentek vele ilyen talajokon tavasszal
Nitrát rendelet ide vagy oda. De a szervestrágyát vastagon meghálálja a növény az tuti. Úgyhogy Tibi bátyánknál a pont szerintem. Másfelől nekem is voltak így kinéző búzáim pár éve. Két okra tudnám visszavezetni, egyik a tápanyag hiány ami a leírtak szerint nem valószínű hogy fennáll. A másik a talajművelés és vetéstechnológia. Nálam addig voltak ilyenek amíg erőltettem a szántást, nem tudtam rendes magágyat csinálni kemény, röges lett és olyan vetőgéppel vettettem ami nem tette be a magot rendesen a földbe.
Én olyan megfontolásból nem teszek AN-t hogy az savasítja a talajt. Nálunk meg magától is elég savas. Első szórásra nálam MAS megy utána meg folyékony. Napránál is sor mellé MASt teszek. Szép lassan oldódik be gyökérzónába ahogy nő a növény és feltudja venni.
Kösz, az idő rövidsége miatt magam is így gondolom, ma 12-13 fok napsütés nélkül itt ÉNY-on, úgy hogy ma szerintem már semmi veszteség. Kösz a megerősítést.
Pétiben is ugyan az van mint az AN-ben, csak ott mészbázisban van elnyeletve azért lassabban és nehezebben is oldódik, viszont tovább bírja a Napot és meleget, Első szórásra én is mindig pétit nyomok februárban akkor még jobban lehet bízni a csapadékban. A másodikra szoktam AN-t szórni mert akár egy jó harmat is beoldja, (nem a gyökérzónába viszi le, de legalább bemegy) Hátránya hogy gyengébb a hőtűrő és napsütéstűrő képessége, de szerintem azért 4-5 óránál több.
Tegnap du-tán kapott a repce 150 kg AN-t, ma délután(most az előbb) megázott 6 mm- eső jött le ebből a viharból. Viszont tegnap du-tán 16-18 fok volt kb 4-5 órán át az AN-re remélem ennyi idő alatt ezen a hőmérsékleten még nem volt nagy veszteségem belőle. Vélemény?
Uff, hát az elég rosz....azért kérdem mert nekem is az egyik darabom hasonlóan gyenge és nem tudom h mire számítsak. Csütörtökön kapott még 180kiló an-t, ma/holnap ha beázna talán még egy lökést adna neki, már csak ebben reménykedem
25115 hozzászólás
tippre gomba. nekünk is van ilyen.
Szerintetek mitől ilyen ez a búza?
Válasz #7222. hozzászólásra
Ma megnéztük a búzát, hááááááááááááttttttttttt gombás mint állat.
pirenofórás levélfoltosságot vagy szeptoforias levélfoltosságot okozó gomba valamelyike sújtja a búzát! még elég kicsi a levélfelület kérdés érdemese vele most foglalkozni vagy először nyomjak rá nitorosolt és a már megindult dúsabb levélzetet próbáljam védeni? a Nitrosol a búza levelét ill szövetét lazítja így azonban kedvez a gomba szaporodásánka! Mitévő legyek védekezzek gomba ellen és inkább csak utána etessem a búzát? Ki hogy döntene?
Mai permetezés. Elég fejlett az állomány....
Válasz #7219. hozzászólásra
én ősszel teszek kénes alaptrágyát, + tavasszal jello-t 2x
Válasz #7209. hozzászólásra
Ehhez a hozzászólásomhoz senkinek sincs semmi véleménye vagy ti nem használtatok még ilyet?
Válasz #7217. hozzászólásra
Na de ez már oldatban van, szóval az a 31 fok már nem mérvadó.
Egyébként sokszor volt már, hogy napokig fújta a meleg szél a műtrágyát, aztán mégis jó termés volt. Szóval a fene se tudja mi történik vele. :)
Válasz #7216. hozzászólásra
annyi pedig nem volt, még a közelében sem
(napon sem) A hétre sem mond, még annyi esőt sem mint ami a hét végén volt, tehát most még annyira sem lenne jó kiszórni, sőt még harmat sem igen lesz, a szeles idő miatt
jah, de a párolgási hőmérséklete egészen pontosan 31,4 C fok, álítólag addig nem párolog,
Válasz #7213. hozzászólásra
Viccet félretéve, nem tudni mennyire kötődik az enyhén bemosódott nitrogén a talajszemcsékhez, de véleményem szerint ilyen szélben nagy a párolgás nitrogénből is, nem csak a vízből...
Ezen én is folyamatosan agyalok, és én nem mertem kiszórni a hétvégére se a pétit, se semmi szilárdat. Nem is volt csak 2 mm eső,, sokan kiszórták, és nem nagyon látszódnak a szemcsék... Lehet "elfújta a szél"????
Válasz #7193. hozzászólásra
Mikor még élt az "öreg" Ebesi Kuruc volt hogy 1500 mázsát szóratott ki sertés trágyából......volt miből.....
Megnéztem ma a tegapelőtti AN szórást a repcében, nyoma sincs a szemcsének, a tegnapi 6 mm eső szépen beolvasztotta még ma de-t is esegetett rá, sok nem volt, de nedvesen tartotta. 10-11 óra óta azonban viharos erejű szél fúj és a teteje meg is száradt a földeknek. Befolyásolhatja ennek az őrült szélnek a szárító hatása a már beolvadt Nitrogén további hasznosulását, vagy eliilanását? Nem mint ha lehetne bámit is csinálni ellene, de ez a szemcsés anyagok beolvadása, bemosódása örök kérdés, és mindig ad témát.
Válasz #7203. hozzászólásra
Hát nem a hátár melletti, hanem a szója jégert tábla de csak a teteje ennyire repedezett (a forgóban) a vetéseket lezártam hengerrel!!!
Hanem ez a sok elszíneződés nem tetszik nekem! Az mitől lehet? jól feltöltött talajokon nem lenne szabad így kinézni pedig ez kapott rendesen!
Arra gonodok esetleg a tavalyi jégverés árvakelése!
Szanberg a szolovák bárátok 3 ért adták el a 4 méteres rapidot, pedig nagyon patika volt! Mostmeg nem bírja a nagy JD húzni a műtrágyaadagolósat úgy hogy vesznek egy mégnagyobbat! :) gonodlom JD-t!
itt nemsokára meglesz az eredménye a talajvizsgálatoknak! Kíváncsi leszek, hogy hogyan alakult!
Válasz #7210. hozzászólásra
Kép lemaradt.
Ez kb 40 tonna/ heki, de majd minden évben, mert ez a terület van a legközelebb.... 17 Ak, , mély fekvésű, adja is 110-120 mázsa kukoricát, 2 q pétivel sor mellé
kollégák az a helyzet áll fent hogy én akartam szórni repcére kénes műtrágyát de nem kaptam genezis-est mikor kellett volna, de most kaptam ajánlatot ammónium-szulfátra ez is kénes nitrogén ezt 11600-ért kínálják szerintetek ez mennyire jó ez mehet repcére? ti esetleg szórtatok már ilyet?
Válasz #7200. hozzászólásra
No Feco abban nagyon igazad van, hogy nem küzdünk trágya elhelyezési problémával! Ennek az okát mindenki tudja, hogy kevés az állat, ami trágyát termeljen /de sok van ami szart, meg hülyeséget /. Ilyen a gazdálkodási rendszerünk. Pedig a szerves trágya több szempontból is többet ér a talajnak, mint a műkaki. Ezt a tényt nem én fedeztem fel, és nem most, hanem az élet bizonyította. A műtrágyázást a kényszer szülte.
Válasz #7201. hozzászólásra
mindent lehet eszetlenül is meg értelmesen is csinálni...
Válasz #7201. hozzászólásra
Csak persze az sem mindegy mikor szórták ki, és miből keletkezett a hígtrágya. Mert ugye itt közelben az osztrák sógorok csak azt használnak, és ehető a szénájuk. Ott valami más baj lehetett!
Válasz #7195. hozzászólásra
Azért ha a 4méteres rapidban gondolkodsz 180traktort is keress elébe vagy nagyobbat...
Válasz #7173. hozzászólásra
Ez a határ melletti táblád ugye!?!
Mondtam neked, hogy nemszabad szántani alá. Láttam ősszel milyen röges volt, sokhelyütt embertelen szinten.... Le sem hengerezted pedig ott a kishenger nálad.
Alapból az sem a legjobb, hogy búza utn búza kerül, persze gyarkan vadkáros táblákon ígykell tennünk. Most olyan évjárat van, hogy nem jön be, máskor volt, hogy a vetett búza után elszórt sárba betárcsázott kényszerpálya után meg jobb volt mint a vetőgépes elővetemény búza.
Nekünk a verő ilyen bizonyos részein Szuhogyon. Ott ahol víznyomás volt a múltkori sok esőktől, sárgás barnás streszes....meg eleve ősszel ezeken a helyeken a talaj is rögesebb volt nemvolt jó magágy.
Aztkell, hogy mondjam direktvető gépet fog kelleni vennünk mert az ilyen területeken sokkal jobb lenne mint a felrögelt közelsem magágynak mondható talajba való vetés....
Pár éve Somogyban láttam egy hígtrágya tárolós sertéstelepet. Két qrva nagy kifóliázott hígtrágyatárolójuk volt, hektártól nagyobbak voltak /db. Két nagy nyuszi két 20m3 körüli tridemes szippantóval napi 8órába hordta és nyomta a szárba lévő búzákra a hígtrágyát, le is volt perzselve mind.
De nem tudtak mit csinálni valahová el kellett tüntetniük, tele voltak a tárolók. Ja és 10kmes körzetben átható disznó szag volt, több falu is belül volt a körön. Itt meg ha kinyomja vlaki a szenyvíziszapot és azonnal bedolgozza, kedvezőtlen széljárás esetén van 1-2-3napig büdös akkor már aláírást gyűjtenek a faluban hogy ezt betiltassák. Pedig lett szólva előre a lakosságnak, hogy mi lesz és meddig fog tartani.
Erre nyomták a hígtrágyát az egyik faluban gyepre, a marha meg nem ette meg a szénát.
Válasz #7199. hozzászólásra
mondjuk itt ha nem lenne az idióta natura faxság, és engednék a gyepekre is a hígtrágyát, mint rajtunk kívűl az EU összes országában más lenne a helyzet!
A probléma nem az EU, hanem a magyar hatóságokban keresendő! Másrészről nem mondható el az, hogy minden gazdaság trágyaelhelyezési problémával küzd és nem tudja betartani a határértékeket, hanem csak néhány állattartó! Nem mellesleg ez pont Hollandiában, Dániában, valamint egyes német területeken is így van, ahol nem tud vele mit kezdeni ott ingyen juttatja ki a nem-állattartók földjére, ha már ez sem megy, akkor pedig fizet érte! Meg persze építi a biogázt hegyre-halomra! Ott a szabályok betartására olyan iparág alakult ki magától, amilyen itt soha nem lesz!
Nálunk olyan rendszer van, hogy túllihegjük az egészet, mindenki elcsalja, és aztán aki nem szimpi, azt jól megbírságoljuk, de úgy, hogy roppanjon bele! A rendszer barátai meg persze sértetlenek, mert őket nem ellenőrízzük...
Persze sokkal könnyebb az EU-t átkozni, mint pénzt áldozni a szabályok betartására...
Válasz #7197. hozzászólásra
Dániában meg Hollandiában 10xennyi trágyát termelnek még sincs gond a nitrát érzékenységgel,pedig hollandoknak közel fele terület tenger szint alatt van mi lehet ott a talajvízben??
Válasz #7193. hozzászólásra
Míg volt a faluban tehenészet 10-12 T6os szórtunk hektáronként. Néha kíváncsiságból megmértük. 7-8to volt rajta mindig. Gond nélkül le volt szántva. Inkább az okozott gondot, hogy úgy széthúzni hogy elég legyen a 10 kocsi hektáronként hogy jusson máshová is. Csirketrágyából is ugyanez volt a helyzet. De az zabban okozott megdőléseket csapadékos évben.
Válasz #7196. hozzászólásra
igen, és aki túllépett már a T-088-as szórón, az pontosan tudja, hogy éppen annyit ér mint a fentebb említett NDK-s bosszúállóval 400q...
egyékként itthon szintén komoly gondok vannak magával a trágyával is, a legtöbben xart szórnak nem trágyát. Tisztelet a kivételnek.
Válasz #7193. hozzászólásra
tudod te mennyi 150-200q ganyé?????????????
Válasz #7194. hozzászólásra
Szeva feco a vetőgéped megvan még?
lentebb tettem fel képet búzáról mi lehet vele? Gomba?
Válasz #7190. hozzászólásra
amíg nem volt EU ugyanúgy a béka segge alatt voltak a terméseink, mit most...
Válasz #7189. hozzászólásra
A szervestrágya OK, de nem 1x800q 3 évente, hanem minden évben 150-200 q!!!! Egyrészt mert törvényes, másrészt mert kíméletes, harmadrészt mert racionálisan kezelhető!
Még leszántani sem nagyon bírsz 300-400-tól többet, mert már nem megy el rajta a gép!!!
Válasz #7168. hozzászólásra
Napraforgó volt az elővetemény. Fajtáját és hogy mivel volt kezelve sajnos nem tudom, mert ez a terület ki volt bérbe adva és most vettük vissza használatra. Azért zártam ki a vegyszer utóhatást, mert a miénk melletti darabot is a korábbi bérlő használja és a két darab egybe volt művelve. A másik darabba is búzát vetettek, az viszont nagyon szép. Mi egy héttel előbb vetettük el, nagyon szépen kikelt és fejlődött, de decemberben kb. 1/3 része csúnyán bebarnult. Most is nagyon gyenge, fejletlen és nagyon ritka is. A beteg részen a gyökerével se vagyok megelégedve.
Válasz #7173. hozzászólásra
Talajvizsgálatra alapozott tápanyaggazdálkodás. Azon kívül ez a talaj agyontömörödött levegőtlen, a gyökér nem kap levegőt, erre volt jó régebben a tüskésborona, volt hogy 2 x is elmentek vele ilyen talajokon tavasszal
Van ezen gombafertőzés is rendesen, azon kívül a barna talajon nem elegendő a kiadott tápanyag. A talaj túlzottan lúgos kémhatása miatt a növény nem képes a tápanyagokat felvenni. Ide mehetne az AN bővibe, + Kén és magnézium. Paradicsommal jártam így rátettem a gatyámat is és mégsem volt eredmény, ha a tápanyag ott van az nem jelenti azt hogy a növény hasznosítani is tudja
Válasz #7185. hozzászólásra
Ezt a nitrátot az únió találta ki nekünk ,csak ,hogy be ne előzzük őket termelési átlagokkal.
Válasz #7179. hozzászólásra
Nitrát rendelet ide vagy oda. De a szervestrágyát vastagon meghálálja a növény az tuti. Úgyhogy Tibi bátyánknál a pont szerintem. Másfelől nekem is voltak így kinéző búzáim pár éve. Két okra tudnám visszavezetni, egyik a tápanyag hiány ami a leírtak szerint nem valószínű hogy fennáll. A másik a talajművelés és vetéstechnológia. Nálam addig voltak ilyenek amíg erőltettem a szántást, nem tudtam rendes magágyat csinálni kemény, röges lett és olyan vetőgéppel vettettem ami nem tette be a magot rendesen a földbe.
Válasz #7187. hozzászólásra
Ez igaz, kb nálam 2/3 péti 1/3 AN megy egy szezonon belül.
Válasz #7184. hozzászólásra
Én olyan megfontolásból nem teszek AN-t hogy az savasítja a talajt. Nálunk meg magától is elég savas. Első szórásra nálam MAS megy utána meg folyékony. Napránál is sor mellé MASt teszek. Szép lassan oldódik be gyökérzónába ahogy nő a növény és feltudja venni.
Válasz #7183. hozzászólásra
Kösz, az idő rövidsége miatt magam is így gondolom, ma 12-13 fok napsütés nélkül itt ÉNY-on, úgy hogy ma szerintem már semmi veszteség. Kösz a megerősítést.
Válasz #7179. hozzászólásra
Hogyne persze...! A nitrát rendelet pedig csak olyan ajánlás-féle, ugye?
Válasz #7182. hozzászólásra
Pétiben is ugyan az van mint az AN-ben, csak ott mészbázisban van elnyeletve azért lassabban és nehezebben is oldódik, viszont tovább bírja a Napot és meleget, Első szórásra én is mindig pétit nyomok februárban akkor még jobban lehet bízni a csapadékban. A másodikra szoktam AN-t szórni mert akár egy jó harmat is beoldja, (nem a gyökérzónába viszi le, de legalább bemegy) Hátránya hogy gyengébb a hőtűrő és napsütéstűrő képessége, de szerintem azért 4-5 óránál több.
Válasz #7181. hozzászólásra
Jelentéktelen párolgás volt, ha egyáltalán...
Válasz #7181. hozzászólásra
AN-t sose használok. De biztos vagyok benne hogy ilyentől nem lehet számottevő veszteség.
Válasz #7180. hozzászólásra
7178-ra vélemény?
Válasz #7173. hozzászólásra
Mivel van ez vetve?
Válasz #7173. hozzászólásra
800q trágya /hektár 3évente
Tegnap du-tán kapott a repce 150 kg AN-t, ma délután(most az előbb) megázott 6 mm- eső jött le ebből a viharból. Viszont tegnap du-tán 16-18 fok volt kb 4-5 órán át az AN-re remélem ennyi idő alatt ezen a hőmérsékleten még nem volt nagy veszteségem belőle. Vélemény?
Válasz #7176. hozzászólásra
Uff, hát az elég rosz....azért kérdem mert nekem is az egyik darabom hasonlóan gyenge és nem tudom h mire számítsak. Csütörtökön kapott még 180kiló an-t, ma/holnap ha beázna talán még egy lökést adna neki, már csak ebben reménykedem