Dánia olyan átfogó irányelvekkel állt elő a mezőgazdasági kibocsátások csökkentésére, amelyek egyelőre precedens nélküliek a világ többi részén. A terv szerint megadóztatják az állattenyésztésből származó kibocsátásokat, újraerdősítenek bizonyos mezőgazdasági területeket, és fizetnek azoknak a gazdáknak, akik csökkentik a nitrogénszennyezésüket.

Dánia háromoldalú zöldmegállapodásnak nevezett tervét júniusban jelentette be. Az új irányelvek célja a mezőgazdaság környezeti hatásainak csökkentése, melyről a gazdák, szakszervezetek, politikai pártok és környezetvédelmi szervezetek közel fél évig tárgyaltak.

A tripartite, azaz háromoldalú megállapodás azért kapta ezt a nevet, mert a mezőgazdasági tevékenységek három fő környezeti hatásának mérséklését célozza: az állattenyésztésből származó üvegházhatású gázokat, a földhasználat hatásait és a nitrogénszennyezést.

Az állattenyésztés hatásainak mérséklése

A megállapodás egyik része a mezőgazdasági kibocsátásokért leginkább felelős ágazatot fogja érinteni: a húst és a tejtermékeket. Ennek részeként a gazdáknak a disznók és marhák miatt kibocsátott üvegházhatású gázok – tehát főleg a metán – után tonnánként 300 koronát kell majd fizetni 2030-tól, mely összeg 2035-től 750 koronára növekszik.

szarvasmarha

Dánia háromoldalú zöldmegállapodásnak nevezett tervét júniusban jelentette be – fotó: Pixabay

Újraerdősítés

Dánia célja a biodiverzitás növelése is, aminek része egy nagyszabású újraerdősítés. 43 milliárd dán koronáért – körülbelül 5,76 millió euróért – fog felvásárolni földterületeket az állam a gazdáktól, amelyeket a következő két évtizedben erdővé terveznek alakítani. Ez várhatóan növelni fogja a biológiai sokféleséget, csökkenteni fogja a nitrogénszennyezést, és fontos szerepet fog játszani az üvegházhatású gázok megkötésében. A terv a korábban mezőgazdasági célokra lecsapolt tőzeglápokat is helyre akarja állítani, ezek ugyanis több szén-dioxidot kötnek meg világszerte, mint amennyit az összes többi természettípus együttvéve, beleértve az erdőket is.


A nitrogénszennyezés csökkentése

Régóta komoly probléma a mezőgazdaságból származó nitrogénszennyezés is, ami miatt üvegházhatású gázok szabadulnak fel dinitrogén-oxid formájában, valamint a környező földek és vizek nitrogéntöbbletnek vannak kitéve. Dániában ráadásul a túlzott nitrogénhasználat miatt a part menti területek és fjordok oxigénszintje veszélyesen alacsony szintre csökkent. A nitrogénhasználat csökkentését ezért a tervek szerint anyagi ösztönzőkkel biztosítanák, ami a tervek szerint fenntarthatóbb földhasználati gyakorlatokat eredményez majd.

Jelenleg Dánia területének 60 százalékát mezőgazdasági célokra használják, ami az ország üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 22 százalékáért felelős.

Dánia a világ egyik legnagyobb sertéshúsexportőre, és a marhahúsexportban is kiemelkedő helyet foglal el. A marhahústermelés csökkentése önmagában 45 százalékát teszi ki a kibocsátási mutatók csökkentésére vonatkozó terveknek.

A 2030-as klímatervek szerint Dániának 70 százalékkal csökkentenie kell a kibocsátását, ezért mindenképpen szükséges volt a mezőgazdaság megreformálása.

A dániai élelmiszerreform a húsadó bevezetése, a nitrogénszennyezés csökkentése és az újraerdősítés mellett a növényi alapú élelmiszerek támogatására is kiterjed.

Kritikák

Azonban, bár Dánia új intézkedéseit sokan úttörőként könyvelik el, a tervekkel nem mindenki elégedett.

A dán Rådet for Grøn Omstilling (Zöld Átmenet Tanács) szervezet a húsadóval kapcsolatban azt írja:

"Van néhány új termelési mód és új technológiák, köztük olyanok, amelyeket már egyébként is széles körben használnak, amik bizonyos esetekben mentesíteni fogják a gazdálkodókat az adó megfizetése alól. Emiatt azonban fennáll annak a veszélye, hogy a nagyüzemi állattenyésztés a megszokott módon folytathatja majd a működést, vagy további technológiákba és bővítésekbe fektet be, ezzel aláásva a szénadót. Ez inkább a nagyüzemi állattenyésztés bebetonozódását segítheti elő hosszú távon, nem pedig arra ösztönzi az ipart, hogy alapjaiban változtasson a termelési módokon."

Úgy vélik, az is megkérdőjelezhető, hogy az újraerdősítés célt ér-e majd, elég erősek-e az ösztönzők a földtulajdonosok számára, hogy feladják földjeiket; továbbá a nitrogéncsökkentésre vonatkozó terveket sem tartja a szervezet elégségesnek.

A szervezet emellett azt is kifogásolja, hogy Dánia tervei jelentős mértékben támaszkodnak a technológiai megoldásokra, ami véleményük szerint végső soron oda vezethet, hogy sokan még intenzívebb állattartásba fognak majd. Szerintük hatásosabb lenne a problémát az állatállomány csökkentésével kezelni.

Forrás: prove.hu

Indexkép: Shutterstock