Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR410.51 FtUSD391.85 FtCHF441.7 FtGBP491.64 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Sziasztok.
Most hallgatuk a Kossuth Rádió 12 órai krónikát, Romániában több millió hektár termés semmisült meg, méter mélyen nincs a talajokban nedvesség!
A román kormány Brüsszeli kárenyhítést ígér ősszre, hektáronként 200 eurót ! Marha állományokat kényszer vágásra vitték szerte az országban!!
Válasz envagyok2 #13929. hozzászólásáraVan itt játszásra nekik majd 1 hektár legelő, ha bővülnének lesz még egy, több nincs. Bevetettem valami több fajta legelős keverékkel, 1x megnőtt 30 centire, azóta kopár. 1 hónappja mondom egye fene a víz számlát meglocsolom pár éjszaka. Megnőtt köbméter/négyzetmétertől 10 centit, ráhagytam. Siló lett, szárat bálázom, lucerna csak a bociknak jut, nem termett. Árpa szalmát eszik, abból is van. Van 20 hektár kiszáradó mislingem, hátha megázna és be bírnánk csomagolni.
Válasz mtz1221 #13927. hozzászólásáratehénnek télre szerintem napi 3 kg abrak a létfenntartás, ebbe nem nagyon van benne, hogy novemberben ellik, és májusig szoptat. de ha van jó tömegtakarmányod, száraz, szélvédett hely, süt a nap, akkor nem kell abrakolni, egyen silót, szénát. ha párás, esős idő van, ordít a szél, és kint áll egész nap, akkor nincs mese, etetni kell. csak abrakon nem lehet áttelelni, meg fog állni az emésztése, muszáj szénát, silót is kapjon. egyszer modntad, hogy fél méteres humuszon nem csinálunk legelőt, értem, de errefelé azért olcsóbb a siló, mint az abrak. azt is teheted, hogy rozsot időben (!!!!) csomagolod, és kaszálás, terítés, söprés, bálázás után azonnal belehúzod a szudánit, kis szerencsével azon szokott lenni. így két hozam csak több, olcsóbb és egészségesebb, fenntarthatóbb, mint abrakon áttelelni. napi 20-30 kg jó siló, és mondjuk átlagba 2 kiló abrak per állat, csak télre + korlátlan széna. nyárra sem tudsz valami legelőt keríeni, mindenki mindent fleszántott ott? nincs valami elhagyott terület, nem lehet kibérelni? állategészségügyileg is jó lenne, ha mozogna, járna, körmeit lejárná, meg olcsóbb is, mint naponta megetetni vele ki se merem számolni mennyi pénzt.
egyébként én rozsról lehet átállok fűre, horror az évi vetőmag, talajmunka, vetés, és nincs rajta több, mint egy igen jó kaszálón. és ha időbe le van kapva, akkor második kaszálásra azért van valami kis műtrágyával, és ősszel ha megsrjad, azt még lehet rágatni, leszedni, szóval összességében lehet több, mint a csak rozs. szudáni se rossz, de azt le kell vágni tényleg mikor derékig ér, és szecskázni, mert különben kiválogatja.
borjú hízlalalás végsúlytól függ, eleinte pár kiló per nap, nagy súlyban, fajtától függően ez simán lehet 10 kiló per nap is. számold ki, egy évig eteted, 5-6 kiló per napos átlaggal.
Válasz mtz1221 #13927. hozzászólására15q-t,de ne magában hanem vegyes daraként használva,ha nevel a tehén és még fejed is durvábban kell abrakolni,ha csak sétálós bocik ,elég ha lucernával eteted őket,eladhatod a kukoricát nyugodtan.
Válasz mtz1221 #13922. hozzászólásáraez oké, de 22est biztos nem vágnék amíg 13,5-es nem lesz., mondjuk az a 65ös hektolitersúly is kemény... lesznek itt még rácsodálkozások máshol is.
Válasz envagyok2 #13921. hozzászólásáraA 22est és van mégegy 19es, azt nem bántom. De többi 9 és 13al mi a faszra várjak ??? Mire többi észbe kap megjönnek az esők.
Válasz mtz1221 #13917. hozzászólásáravágjátok, vagy csak mintét vettél? nem ér rá? ha idén nem szárad le, akkro soha, nektek ott van még 3 hét 30 fok meleg. én bztos nem vágnám le most, hacsak valami miatt nem égetően szükséges
Válasz mtz1221 #13917. hozzászólásáraNekem két egymás mellett lévő sor is tud ilyet. A tőszámra gondolok, mert ahol 50 ezer körül van meg a tőállomány ott magas, ahol 70 ezer körül ott kevesebb a vize. A csövek mérete is eltérő, a ritkább jóval nagyobb, de vizesebb.
Válasz szelindi1965 #13913. hozzászólásáraItt az intelligens nem igen vált be kashmirral szemezek, meg látom most oltenio van kitáblázva, igaz egy nagyon homokos földbe van, az szerintem az idén nem lesz mérvadó.
Syngentás kukoricát is látok, vetik a nagyok is, tehát gondolom ott is van ami jó.
Felénk a pio nem megy, alig vet valaki, valahogy itt nem vált be.
Sokat járom a határt éven át, elmotorozgatok, mindig azt nézem, miket vetnek a nagyok, sok helyen táblázzák ki, meg ismerősöket is kérdezgetek mindig, ki, hogy csinálja.
Én eddig csak dkc-t vetettem, egyébként amit vártam, hozta, de próbálnék mást is, meg lett pár darab kicsi fél ha-s parcellám, azok ilyen kísérletezésre pont jók.
Itt Zalába, Nagykanizsa környékén, még nem aratnak semmit.
De már látszik, hogy a gyengébb, homokosabb kukoricák felsültek..2 hét múlva akár vághatók.
Szotyit, szóját még nem desszikáltak.
Felénk is szeptemberben sok minden lekerül...
Kukorica ár hol tart?
Válasz Igazi Földönfutó #13890. hozzászólásáraElég gyatra átlagok jöttek le kint is a nyári terményekből. Szójába-szotyiba most csaptak bele. 1-1,5 tonnákat írnak. De van videó hol 250 kiló/ha a szotyi. Kukorica sem lesz egy kiválló adat. Az árakat úgy manipulálják ahogy akarják. Ha viszont kit is gyatra a termés az az árakat felfelé viszi. Szóval nem kizárt hogy dárgább az ideszállított kukorica mint itthon. Ezért olcsóbban akar itthon venni mert a drágábbal kell kipótolnia. Így kap egy talán elfogadható átlagot.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #13912. hozzászólásáraTerület válogatja meg mikro klíma válogatja . De. Egy jó P 9415 vagy P9363 oda ver. Persze számot ki mit ad neki és milyen a talaj gaztenger vagy tiszta . Mennyi az input . De kinek mi jőtt be. Idén megint majd kiderül.
Válasz Gumóka #13904. hozzászólásáraNyugodtan vess KWS-t, a lényeg hogy oda valót ahol termelni akarod. Ma vágtuk ki a végét egy KASHMIR INITIO-s táblának,itt a semmi közepén,harmadszorra kukorica a tábla,nevetséges eszközeimmel és költséggel művelve,62000 szemmel vetve, nem elkényeztetve ugyanúgy hozza a duplacsövűségét mint tavaly,pedig itt két hónapja elzárták a csapot.
Válasz Gatti #13907. hozzászólásáraNem tudom minden év mas, de nekem mindíg a dkc jött ki győztesnek, PL mikor még volt 5143 , meg N01 , ami jóval drágább volt mint a dkc , akkor is a dkc győzött. tavaly meg talán a 0216 . meg a 3972 közül a 3972 győzött pedig a pio 20 000 el drégább volt.
Válasz Gatti #13907. hozzászólásáraSokat számít a fao.is minnél nagyobb annál jobban tartja magát és ha bejőn 5-10mm akkor még jobban kitolódik pl tavaly a 350 és 520fao között 1.5% viz volt a különbség viszont 800kg tőbbet tudott
Válasz Gatti #13907. hozzászólásáraA 4943 bírja legtovább az aszályban, legalábbis itt, az Alföldön. Mikor minden fajta letérdelt, és mindenki zúzta a kukoricát hektárszámra, mert nem volt termés, a 4943 akkor is termett 2-4 tonnát, egy csoda az hibrid, komolyan mondom!!!
Válasz R Sándor #13905. hozzászólásáraSzerintem a dkc hamarabb elvérzik az aszályban, legalábbis az alföldön. Értem én hogy többet tud teremni ideális feltételek között mint a többi, de az aszályba ők sülnek fel először.
Válasz R Sándor #13905 hozzászólásár
Ez embere válogatja . Én csak pio abból is már meg vannak a jól bevált fajták a főldekhet . Saját kisérleteket is csinálok mondtam a dkc nak hozzon 380-470 közti fao kisérletbe oda teszem a pio mellé ugyan abba a parcellába és kiderul hát nem hoznak én meg nem veszek . Tavaly tisztán a P9398 13.2t lett leg rossza is 11.8t nagy átlag 12.4t lett eddig ez volt a legjobb átlag amióta kukoricázunk 2010 ig amig csak az n01 használtuk 2x200 kg p3tivel 8-9t között volt a nagy átlag . 2010 után kezdtem el tőbb hibridet vetni és keverni a porzás időket
Válasz Gumóka #13904. hozzászólásáraAzért ne csak kws -t vess ,ne hagyd a dkc - én is sokszor rá próbálok másra de még nem találtam jobbat .A kws intelligens elvileg egy csúcs hibrid, mégse veri meg a dkc -t nagyon nagy cső óriási szár de a szem termés nem jó/SZERINTEM/ 4943- 5092- 4709- 3972- ezektől nincs jobb.Az idén vetettem pár hektár pioneert, meg singettat, így most ránézésre alul maradnak.
Válasz Soma123 #13899. hozzászólásáraA 4897 nekem francia mag volt tavaly, igaz az év is jó volt, soványabb- erősebb földbe hozta a 8,5-11 tonnát, az idei meg olyan lesz, amilyen.
Lett vetve 4897, abból 1 zsák tavalyi, az idei mag magyar volt, meg vetettem még 5092-t az is magyar.
Válasz SzikiSzokeveny #13900. hozzászólásáraEgyszerre volt argentin és román napra vetőmagunk pár éve ,mindkettő azonos néven és azonos csávázószerrel,viszont az egyik lila a másik fekete színű,egyformán remek magok voltak remek termést hoztak.
Válasz Soma123 #13895. hozzászólásáraKukoricánál nem tudom mi a helyzet de az ukrán napra más csávázószert kap. Egy időben sokan megbuktak vele, mert az euban nem engedélyezett.
Válasz medikus #13896. hozzászólásáraNekem a draga 4943 dkc roman volt. Ha tudom nem kell. Az olcsobbik magyar volt. Legkozelebb elore megkerdem mert mar nem eloszor van igy. De a pionernel is igy jartam rendszeresen. Jovore kws lesz az még nem volt
Válasz envagyok2 #13877. hozzászólásáraEgyetertek. Undorodom a sok szaklaptol amiben foleg hirdeteseket lehet olvasni, meg amit osszehazudoznak a semmirevalo firkaszok. Pl milyen karos a mezogazdasag a vilagnak es milyen jo az a tobb millio repulo hetente a vilagnak. Meg mást kell vetni szlogen stb. Regen sok erdekesseg volt benne, de 6eve ki se csomagolom hegyekbe all a pallason. A legundoritobb az agrarszektor...
Válasz Igazi Földönfutó #13890. hozzászólásáraOtt lehet hogy nem, de itt viszont úgy tűnik, hogy mindenki, ha még mindig beveszi azt a mesét, hogy ukrajnából áramlik ide kukorica... Nem hogy olcsón, de egyáltalán...
KB 30 millió tonna fog hiányozni a világ éves kukorica felhasználásból de ezt még pontosan senki sem tudja.Magyarországon a mennyiség is és a minőség is bizonytalan ezért nem nagyon akar kijönni senki árral .
Válasz Igazi Földönfutó #13890. hozzászólásáraValamire hivatkozni kell, hogy miért alacsony az ár. Korábban mindig a tőzsde volt a mumus, ha lefele ment az ár, nálunk is csökkentettek. Persze 50-60 eurós árréssel.
Válasz SzikiSzokeveny #13889. hozzászólásáraAz általában úgy működik, hogy valamilyen feldolgozó megszólítja az integrátort, felvásárlót, hogy szerezzen neki be alapanyagot, egy bizonyos árért. Erre rárakják a saját hasznukat, aztán futnak egy kört. Indul a piackutatás és ha nagyon jó árnak tűnik, már faragják is le. Ha nyögvenyelős a beszerzés, akkor engednek a nyereségükből és picivel többet ajánlanak. Ekkorra már nagyon szépen kialakul, mennyire vannak a gazdák megszorulva.
Ha korábban tudtak jó áron kötni, van mozgásterük, de ha túllőttek a célon, akkor a hiányt be kell hajtani.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy naponta érkeznek külföldről is ajánlatok, sokszor extrán támogatott terményekkel.
A Magyarországon vett deklab kukorica vetőmagom ukrán volt.
Válasz envagyok2 #13888. hozzászólásáraÉn pl. az ukrán árakat se értem,hogy lehet ilyen alacsony amit itthon emlegetnek van kint ismerős aki gazdálkodik,és amikor kérdezem mindig magasabb árat mond mint a mienk.Azért ott se hülye mindenki teljesen.
Válasz boldizsár1988 #13887. hozzászólásáraAzért arra kíváncsi lennék én is, hogy a magyar árat ki vagy mi határozza meg, mert hogy nem a kereslet kínálat viszonya, az biztos. Pár éve a húshasznú juh is ilyen volt, se vágó se tenyészállat nem volt az országban, szinte bármennyit el lehetett volna adni, ára meg mégsem volt.
Válasz Mötözö #13885. hozzászólásáraNem akarok beleszólni,de ha a mag duplája,a kenyèr 15szöröse a buzának,a gázolaj duplája,akkor ha a kukorica nincs 14ezer, de ehhez viszonyítva 18ezer is lehetne. Lehet magyarázni,hogy a gazdaság meg akármi,de lehet termelni víz nèlkül. .akkor senki ne vessen,meg ne is vegyen mert nincs mit. .
_fill_540x300_0.jpg)
14431 hozzászólás
Sziasztok.
Most hallgatuk a Kossuth Rádió 12 órai krónikát, Romániában több millió hektár termés semmisült meg, méter mélyen nincs a talajokban nedvesség!
A román kormány Brüsszeli kárenyhítést ígér ősszre, hektáronként 200 eurót ! Marha állományokat kényszer vágásra vitték szerte az országban!!
Válasz envagyok2 #13929. hozzászólásáraVan itt játszásra nekik majd 1 hektár legelő, ha bővülnének lesz még egy, több nincs. Bevetettem valami több fajta legelős keverékkel, 1x megnőtt 30 centire, azóta kopár. 1 hónappja mondom egye fene a víz számlát meglocsolom pár éjszaka. Megnőtt köbméter/négyzetmétertől 10 centit, ráhagytam.
Siló lett, szárat bálázom, lucerna csak a bociknak jut, nem termett. Árpa szalmát eszik, abból is van. Van 20 hektár kiszáradó mislingem, hátha megázna és be bírnánk csomagolni.
Válasz mtz1221 #13927. hozzászólásáratehénnek télre szerintem napi 3 kg abrak a létfenntartás, ebbe nem nagyon van benne, hogy novemberben ellik, és májusig szoptat. de ha van jó tömegtakarmányod, száraz, szélvédett hely, süt a nap, akkor nem kell abrakolni, egyen silót, szénát. ha párás, esős idő van, ordít a szél, és kint áll egész nap, akkor nincs mese, etetni kell. csak abrakon nem lehet áttelelni, meg fog állni az emésztése, muszáj szénát, silót is kapjon. egyszer modntad, hogy fél méteres humuszon nem csinálunk legelőt, értem, de errefelé azért olcsóbb a siló, mint az abrak. azt is teheted, hogy rozsot időben (!!!!) csomagolod, és kaszálás, terítés, söprés, bálázás után azonnal belehúzod a szudánit, kis szerencsével azon szokott lenni. így két hozam csak több, olcsóbb és egészségesebb, fenntarthatóbb, mint abrakon áttelelni. napi 20-30 kg jó siló, és mondjuk átlagba 2 kiló abrak per állat, csak télre + korlátlan széna. nyárra sem tudsz valami legelőt keríeni, mindenki mindent fleszántott ott? nincs valami elhagyott terület, nem lehet kibérelni? állategészségügyileg is jó lenne, ha mozogna, járna, körmeit lejárná, meg olcsóbb is, mint naponta megetetni vele ki se merem számolni mennyi pénzt.
egyébként én rozsról lehet átállok fűre, horror az évi vetőmag, talajmunka, vetés, és nincs rajta több, mint egy igen jó kaszálón. és ha időbe le van kapva, akkor második kaszálásra azért van valami kis műtrágyával, és ősszel ha megsrjad, azt még lehet rágatni, leszedni, szóval összességében lehet több, mint a csak rozs. szudáni se rossz, de azt le kell vágni tényleg mikor derékig ér, és szecskázni, mert különben kiválogatja.
borjú hízlalalás végsúlytól függ, eleinte pár kiló per nap, nagy súlyban, fajtától függően ez simán lehet 10 kiló per nap is. számold ki, egy évig eteted, 5-6 kiló per napos átlaggal.
Válasz mtz1221 #13927. hozzászólására15q-t,de ne magában hanem vegyes daraként használva,ha nevel a tehén és még fejed is durvábban kell abrakolni,ha csak sétálós bocik ,elég ha lucernával eteted őket,eladhatod a kukoricát nyugodtan.
Válasz envagyok2 #13926. hozzászólására1 tehénnek és egy borjúnak mennyi kukoricát hagyjak meg minimum darának 1 évre ???
Válasz mtz1221 #13925. hozzászólásáraezt nem értem, hogy mennyi kell borejú feéhízlalásához, vagy hogy kérded?
Válasz mtz1221 #13924. hozzászólásáraTehén és borja is felhizlalva , mennyi kukoricát számoljak nekik ???
Válasz envagyok2 #13923. hozzászólásáraA 3-3.5 tonna a kemény, és ez még itt jónak is mondható. Aki április vége felé vetett, 1sen lesz.
Válasz mtz1221 #13922. hozzászólásáraez oké, de 22est biztos nem vágnék amíg 13,5-es nem lesz., mondjuk az a 65ös hektolitersúly is kemény... lesznek itt még rácsodálkozások máshol is.
Válasz envagyok2 #13921. hozzászólásáraA 22est és van mégegy 19es, azt nem bántom. De többi 9 és 13al mi a faszra várjak ??? Mire többi észbe kap megjönnek az esők.
Válasz mtz1221 #13917. hozzászólásáravágjátok, vagy csak mintét vettél? nem ér rá? ha idén nem szárad le, akkro soha, nektek ott van még 3 hét 30 fok meleg. én bztos nem vágnám le most, hacsak valami miatt nem égetően szükséges
Válasz mtz1221 #13917. hozzászólásáranincs még megérve, mitől lenne, auguaztus közepe van...
Válasz mtz1221 #13917. hozzászólásáraNekem két egymás mellett lévő sor is tud ilyet. A tőszámra gondolok, mert ahol 50 ezer körül van meg a tőállomány ott magas, ahol 70 ezer körül ott kevesebb a vize. A csövek mérete is eltérő, a ritkább jóval nagyobb, de vizesebb.
Válasz szelindi1965 #13913. hozzászólásáraItt az intelligens nem igen vált be kashmirral szemezek, meg látom most oltenio van kitáblázva, igaz egy nagyon homokos földbe van, az szerintem az idén nem lesz mérvadó.
Syngentás kukoricát is látok, vetik a nagyok is, tehát gondolom ott is van ami jó.
Felénk a pio nem megy, alig vet valaki, valahogy itt nem vált be.
Sokat járom a határt éven át, elmotorozgatok, mindig azt nézem, miket vetnek a nagyok, sok helyen táblázzák ki, meg ismerősöket is kérdezgetek mindig, ki, hogy csinálja.
Én eddig csak dkc-t vetettem, egyébként amit vártam, hozta, de próbálnék mást is, meg lett pár darab kicsi fél ha-s parcellám, azok ilyen kísérletezésre pont jók.
Táblán belül, 1 napig gondolkodtam mi a factól lehet.
Itt Zalába, Nagykanizsa környékén, még nem aratnak semmit.
De már látszik, hogy a gyengébb, homokosabb kukoricák felsültek..2 hét múlva akár vághatók.
Szotyit, szóját még nem desszikáltak.
Felénk is szeptemberben sok minden lekerül...
Kukorica ár hol tart?
Válasz Igazi Földönfutó #13890. hozzászólásáraElég gyatra átlagok jöttek le kint is a nyári terményekből. Szójába-szotyiba most csaptak bele. 1-1,5 tonnákat írnak. De van videó hol 250 kiló/ha a szotyi. Kukorica sem lesz egy kiválló adat. Az árakat úgy manipulálják ahogy akarják. Ha viszont kit is gyatra a termés az az árakat felfelé viszi. Szóval nem kizárt hogy dárgább az ideszállított kukorica mint itthon. Ezért olcsóbban akar itthon venni mert a drágábbal kell kipótolnia. Így kap egy talán elfogadható átlagot.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #13912. hozzászólásáraTerület válogatja meg mikro klíma válogatja . De. Egy jó P 9415 vagy P9363 oda ver. Persze számot ki mit ad neki és milyen a talaj gaztenger vagy tiszta . Mennyi az input . De kinek mi jőtt be. Idén megint majd kiderül.
Válasz Gumóka #13904. hozzászólásáraNyugodtan vess KWS-t, a lényeg hogy oda valót ahol termelni akarod. Ma vágtuk ki a végét egy KASHMIR INITIO-s táblának,itt a semmi közepén,harmadszorra kukorica a tábla,nevetséges eszközeimmel és költséggel művelve,62000 szemmel vetve, nem elkényeztetve ugyanúgy hozza a duplacsövűségét mint tavaly,pedig itt két hónapja elzárták a csapot.
Válasz blsjela #13910. hozzászólásáraAgyonver mindig mindent a környéken, nem kell ezt túlmagyarázni.
Válasz Gatti #13907. hozzászólásáraNem tudom minden év mas, de nekem mindíg a dkc jött ki győztesnek, PL mikor még volt 5143 , meg N01 , ami jóval drágább volt mint a dkc , akkor is a dkc győzött. tavaly meg talán a 0216 . meg a 3972 közül a 3972 győzött pedig a pio 20 000 el drégább volt.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #13908. hozzászólásáraAzért mert az egy 410 fao igy az jobban tartja magát viszont elég öreg hibrid 2016 os más vot akkor a klima
Válasz Gatti #13907. hozzászólásáraSokat számít a fao.is minnél nagyobb annál jobban tartja magát és ha bejőn 5-10mm akkor még jobban kitolódik pl tavaly a 350 és 520fao között 1.5% viz volt a különbség viszont 800kg tőbbet tudott
Válasz Gatti #13907. hozzászólásáraA 4943 bírja legtovább az aszályban, legalábbis itt, az Alföldön. Mikor minden fajta letérdelt, és mindenki zúzta a kukoricát hektárszámra, mert nem volt termés, a 4943 akkor is termett 2-4 tonnát, egy csoda az hibrid, komolyan mondom!!!
Válasz R Sándor #13905. hozzászólásáraSzerintem a dkc hamarabb elvérzik az aszályban, legalábbis az alföldön. Értem én hogy többet tud teremni ideális feltételek között mint a többi, de az aszályba ők sülnek fel először.
Válasz R Sándor #13905 hozzászólásár
Ez embere válogatja . Én csak pio abból is már meg vannak a jól bevált fajták a főldekhet . Saját kisérleteket is csinálok mondtam a dkc nak hozzon 380-470 közti fao kisérletbe oda teszem a pio mellé ugyan abba a parcellába és kiderul hát nem hoznak én meg nem veszek . Tavaly tisztán a P9398 13.2t lett leg rossza is 11.8t nagy átlag 12.4t lett eddig ez volt a legjobb átlag amióta kukoricázunk 2010 ig amig csak az n01 használtuk 2x200 kg p3tivel 8-9t között volt a nagy átlag . 2010 után kezdtem el tőbb hibridet vetni és keverni a porzás időket
Válasz Gumóka #13904. hozzászólásáraAzért ne csak kws -t vess ,ne hagyd a dkc - én is sokszor rá próbálok másra de még nem találtam jobbat .A kws intelligens elvileg egy csúcs hibrid, mégse veri meg a dkc -t nagyon nagy cső óriási szár de a szem termés nem jó/SZERINTEM/ 4943- 5092- 4709- 3972- ezektől nincs jobb.Az idén vetettem pár hektár pioneert, meg singettat, így most ránézésre alul maradnak.
Válasz Soma123 #13899. hozzászólásáraA 4897 nekem francia mag volt tavaly, igaz az év is jó volt, soványabb- erősebb földbe hozta a 8,5-11 tonnát, az idei meg olyan lesz, amilyen.
Lett vetve 4897, abból 1 zsák tavalyi, az idei mag magyar volt, meg vetettem még 5092-t az is magyar.
De én nagyon hajlok a kws felé jövőre.
Válasz Mötözö #13902. hozzászólásáraAha nyilvan.
Válasz Soma123 #13898. hozzászólásáraattól még hogy struccpolitikát folytatsz egy mondattal 10 milliót vesznek ki a zsebedből
Válasz SzikiSzokeveny #13900. hozzászólásáraEgyszerre volt argentin és román napra vetőmagunk pár éve ,mindkettő azonos néven és azonos csávázószerrel,viszont az egyik lila a másik fekete színű,egyformán remek magok voltak remek termést hoztak.
Válasz Soma123 #13895. hozzászólásáraKukoricánál nem tudom mi a helyzet de az ukrán napra más csávázószert kap. Egy időben sokan megbuktak vele, mert az euban nem engedélyezett.
Válasz medikus #13896. hozzászólásáraNekem a draga 4943 dkc roman volt. Ha tudom nem kell. Az olcsobbik magyar volt. Legkozelebb elore megkerdem mert mar nem eloszor van igy. De a pionernel is igy jartam rendszeresen. Jovore kws lesz az még nem volt
Válasz envagyok2 #13877. hozzászólásáraEgyetertek. Undorodom a sok szaklaptol amiben foleg hirdeteseket lehet olvasni, meg amit osszehazudoznak a semmirevalo firkaszok. Pl milyen karos a mezogazdasag a vilagnak es milyen jo az a tobb millio repulo hetente a vilagnak. Meg mást kell vetni szlogen stb. Regen sok erdekesseg volt benne, de 6eve ki se csomagolom hegyekbe all a pallason. A legundoritobb az agrarszektor...
Válasz Igazi Földönfutó #13890. hozzászólásáraOtt lehet hogy nem, de itt viszont úgy tűnik, hogy mindenki, ha még mindig beveszi azt a mesét, hogy ukrajnából áramlik ide kukorica... Nem hogy olcsón, de egyáltalán...
Válasz Soma123 #13895. hozzászólásáraNekem is volt pár éve! Rá volt írva! Borzasztó apró volt! Olyan szemek,mint ami a kuki hegyén van!
Válasz Szlovákiából #13892. hozzászólásáraMibol kovetkezik hogy ukran volt?
KB 30 millió tonna fog hiányozni a világ éves kukorica felhasználásból de ezt még pontosan senki sem tudja.Magyarországon a mennyiség is és a minőség is bizonytalan ezért nem nagyon akar kijönni senki árral .
Válasz Igazi Földönfutó #13890. hozzászólásáraValamire hivatkozni kell, hogy miért alacsony az ár. Korábban mindig a tőzsde volt a mumus, ha lefele ment az ár, nálunk is csökkentettek. Persze 50-60 eurós árréssel.
Válasz SzikiSzokeveny #13889. hozzászólásáraAz általában úgy működik, hogy valamilyen feldolgozó megszólítja az integrátort, felvásárlót, hogy szerezzen neki be alapanyagot, egy bizonyos árért. Erre rárakják a saját hasznukat, aztán futnak egy kört. Indul a piackutatás és ha nagyon jó árnak tűnik, már faragják is le. Ha nyögvenyelős a beszerzés, akkor engednek a nyereségükből és picivel többet ajánlanak. Ekkorra már nagyon szépen kialakul, mennyire vannak a gazdák megszorulva.
Ha korábban tudtak jó áron kötni, van mozgásterük, de ha túllőttek a célon, akkor a hiányt be kell hajtani.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy naponta érkeznek külföldről is ajánlatok, sokszor extrán támogatott terményekkel.
A Magyarországon vett deklab kukorica vetőmagom ukrán volt.
Válasz SzikiSzokeveny #13889. hozzászólásáravilágpiaci ár -haszon=nagy bukfenc +kompenzácio
Válasz envagyok2 #13888. hozzászólásáraÉn pl. az ukrán árakat se értem,hogy lehet ilyen alacsony amit itthon emlegetnek van kint ismerős aki gazdálkodik,és amikor kérdezem mindig magasabb árat mond mint a mienk.Azért ott se hülye mindenki teljesen.
Válasz boldizsár1988 #13887. hozzászólásáraAzért arra kíváncsi lennék én is, hogy a magyar árat ki vagy mi határozza meg, mert hogy nem a kereslet kínálat viszonya, az biztos. Pár éve a húshasznú juh is ilyen volt, se vágó se tenyészállat nem volt az országban, szinte bármennyit el lehetett volna adni, ára meg mégsem volt.
Válasz boldizsár1988 #13887. hozzászólásáraa tankönyvekben igen. meg a makro példákban. magyarországon biztos nem.
Válasz .Richard. #13886
az árat mindig a kinálat szabja ha sok van olcsó ha kevés drága a Magyar kukorica nem sok vizet zavar az árban sajnos de jogos amit írsz...
Válasz Mötözö #13885. hozzászólásáraNem akarok beleszólni,de ha a mag duplája,a kenyèr 15szöröse a buzának,a gázolaj duplája,akkor ha a kukorica nincs 14ezer, de ehhez viszonyítva 18ezer is lehetne. Lehet magyarázni,hogy a gazdaság meg akármi,de lehet termelni víz nèlkül. .akkor senki ne vessen,meg ne is vegyen mert nincs mit. .
Válasz apatizsolt1980 #13881. hozzászólásáraa 80-90 ft környéke realitás?
Válasz Georgosz #13883. hozzászólásáraÜdv. Várok mindenkit szeretettel Csengeri és Jánkmajtisi telephelyünkön !????Szuro-Trade kft.
Válasz szeles.lajos #13878 hozzászólásáraVálasz apatizsolt1980 #13881. hozzászólásáraAkkor csak pletyka lehetett, de jó, ha kibújik a szög a zsákból!
Azért Szilágyi Gabival beszéljétek meg, hogy Kósa mennyit adna, már ha tényleg a Szuro akar a legtöbbet fizetni a legkedvezőbb szolgáltatás-levonás mellett!
Válasz kiskertész #13880. hozzászólásáraigen, persze így akartam leírni.. adjuk