Válasz Csavarkulcs #11824. hozzászólására Azért érdeklődőm mert ugye tegnap végig szaladtunk itt rajta s hogy hogyan lesz aflatoxinos na de ha ahogy terem bekerül ebbe a tömlőbe akkor az már nem lesz toxinos vagy az Ukrán az úgy jó ahogy jön csak a miénk lesz veszélyes hulladék????
Válasz Mihály #11823. hozzászólásáraAz üzemeltető annyit mondott,itthon szárazkukoricával dolgoztak. Amerikában van hogy a tábla szélén a kombájn alól rakják ilyenbe. Majd van egy cél gép,mi rakta a kamiont és vágja húzza a csomagoló anyagot,eléggé zárt rendszer. Eggy időben agyaltunk mi is hasonló tároláson. Vagy a gabonagyűrűs megoldáson.
"A tárolócsövek vagy tárolóhüvelyek hőszigetelő polimer anyagból készült, 60 m hosszú és 2,7 m széles, henger alakú „zsákok", amelyek a földre fektetve és géppel feltöltve alkalmasak egyenként mintegy 200 tonna szemestermény tárolására." Ott helyben a föl végén mint már vagy 10 éve tárolják így az ukránok biztos nem toxinos mint a miénk a szárítóban
Válasz .Feco. #11816. hozzászólásáraÉrdekes ez a határérték mert mindenki az 5-tel jön, de az pl a tejelőnek meg a növendéknek, a húsmarhànak meg a hízónak már 20 de az a kutyát nem érdekli
Válasz Koczka József #11815. hozzászólásáraA gombák ivaros és ivartalanul is szaporodnak. A spóra ivaros szaporító képlet, az ivartalan(pl:konidiumok) pedig vegetatív képletek. Az ivartalan szaporodás gyakoribb, gyakran nedves, beázott kukorica halmokban az utóbbi üti fel a fejét(ahogy lentebb is írták. Végül persze a spórás képletek is kialakulnak.
Válasz molnarmi1 #11813. hozzászólásáraÉn meg úgy emlékszem bár lehet rosszul hogy a gomba sporával szaporodik és terjed de ahoz hogy a zárt száraz spóra kötődjön ahoz nedvesség kell.
Válasz Koczka József #11801. hozzászólásáraÚgy kell elképzelni az aszály és hő stressz hatását a növényen, mint egy beteg, legyengült , éhező, szomjazó ember haláltusáját. A kórokozók mindíg jelen vannak környezetünkben. Az utolsókat rúgó növény képtelen védekezni ellenük. Ezért kiugróan magas az Aspergilus, Fusarium gomba-fajok fertőzöttsége az aszály sújtotta térségekben.
Válasz Batka #11809. hozzászólásáravalaki azt mondja, hogy az össz termés 80%-a toxinos. vannak keverők, akik már úgy adják el a takarmányt, hogy mondják mellé, hogy nem tudnak toxinmentes takarmányt kiadni.
Nem célom védeni akereskedő mundérját, de tény, hogy a dunántúlon a termések is magasabbak voltak, itt azért 1 1,5 hónappal tovább élt a növény, kevesebb stressz talán valamivel alacsonyabb hőmérséklwtek, ki tudja mi játszott még be, ennek ellenére a dunántúlon is van toxinos kukorica. Csupán leirtam egy lehetséges magyarázatot, többet nem tudok én sem.
Válasz Koczka József #11805. hozzászólására Hogy is mondta miniszterünk tavaly Spekulatív szándékkal kivárnak a gazdák a magasabb termés árakra .... hát persze spekulatív ja a kereskedők most nem vártak ki
Válasz Mihály #11806. hozzászólásáraSzerintem földrajzi okai vannak.
Itt közelebb van ukrajna
De amúgy tényleg, nyugaton azért esett néha, nem voltak annyira cudarok a körülmények, ami kell ennek a vacaknak.
Meg amit először írtam.
Válasz Batka #11804. hozzászólására még ezt is megértem de akkor Kelet Magyarország tiszta fosó szílvás vagy mi mert nem Kaposváron lett toxinos a Kukorica hanem Csongrád Szolnok Hajdúbihar Szabolcs megye szóval itt valami nem kerek a NAK meg alszik ill. nem ad véleményt
Válasz Batka #11803. hozzászólásáraVagy talál vagy nem. A lényeg magasak a termény árak, és ilyenkor szar a kereskedőnek. Mert mennyivel jobb lenne 9000ft/q meg venni és 15000ft/q eladni de már a gazdák zöme is érti a csiziot.
Válasz Mihály #11800. hozzászólásáraEzeknek a gombáknak egy rakás gazdanövénye van, nem csak kukoricán élnek, a táblaszéli fasorban lévő fosószilva termésén ugyanúgy ott lehet, csak a kutya nem foglalkozik vele... ott bőven elvan a szaporitóképlet a föld felett....
Válasz Koczka József #11801. hozzászólásáraA gomba általában sérüléseken keresztül tud fertőzni adott esetben itt jöhet be a gyapottok bagolylepke hernyója például, de egy stresszes növény eleve gyengébb ellenállóképességgel rendelkezik, gyengébb az epidermisz stb. Egyébként maga a spóra ott van a levegőben is, mint pl a gyommag, amit a szomszéd táblájáról áthoz a szél.... aztán talál fogékony növényt és behatolási pontot, vagy nem....
Válasz Batka #11797. hozzászólásáraHogyan kerül gomba a kukoricára? Mivel csávázott vetőmag így onnat nem fertőződhet meg, eső nincs csak szárazság, gomba nem szaporodik. Ahoz hogy a cső re vagy a szára kerüljön csapadék és szél kell. Utánna a csuhé alatt fejlődhet ez igaz. Csak azt nem tudom hogy magára a kukoricára hogy került.
Válasz Koczka József #11795. hozzászólásáraSzerintem meg nincs ellentmondás, azt kell megérteni, hogy a gomba jelenléte és a toxintermelés két különböző dolog. Amúgy augusztus elején mennyi a kukoricaszem nedvességtartalma 30-40% , amit elkezd leadni mikor megkapja a hőstresszt, mindezt a zárt csuhélevél alatt! Akkor ott mennyi a páratartalom?
A gondot meg fokozza, hogy ha aug elején teljesen döglött a növény a gomba ott garázdálkodik még 2 hónapot a kombájnig, rosszabb esetben még a száritón sem küldik át, mert száraz, akkor még tovább!!!
Válasz Batka #11793. hozzászólásáraAzért ebben van némi ellent mondás. Mert gomba csak nedves vagy párás környezetben alakul ki vagy képződik. És nem vagyok növényorvos.
Válasz Mihály #11792. hozzászólására
Forrás alltech tájékoztató anyaga.
A gomba normál körülmények közt is ott lehet csak nem biztos, hogy toxint is termel. A száraz meleg idő a toxintermelést ösztönzi, nem a gomba szaporodását segiti. A fuzáriumesetében is lehet hasonló, adott esetben lehet látni olyat, hogy szemmel látható a fertőzés, mégis határérték alatti a don toxin.
Válasz Koczka József #11791. hozzászólására Nos az elmúlt 10 évben volt meleg bőven csapadék nem mindig de most toxinos hát ez több mint furcsa ja és a Dunáig volt csapadék akkor áthordták ide a toxinos kukoricát állami támogatás mellett na ez még furcsább valaki helyre tehetné ezt a faramuci helyzetett vagy a jéger esőt ugyan nem de aflatoxint tudott csinálni azzal a ködszerű csapadéknak nem nevezhető pára tartalommal ami a nyáron volt eső helyett.....?????
Az Aspergillus flavus egy gyakran előforduló penészgomba, amely magas páratartalom és magas hőmérséklet mellett terjed leginkább, és főként a mogyorót és bizonyos gabonaféléket támadja meg. A gomba a talajon telepszik le, és ott rothadásnak indítja a gazdanövényt. Legalább 13 különböző aflatoxint találhatunk a természetben, melyek közül a B1 aflatoxin számít a legmérgezőbbnek. Ugyan az Aspergillus flavus jelenlétéből nem minden esetben következik az, hogy az aflatoxin mérgező koncentrációban van jelen, mégis potenciális aflatoxin-termelésről beszélhetünk. Az aflatoxinok a szervezetben májbetegségeket, autoimmun betegséget, a szívet érintő gyulladásos betegséget, ételallergiát okozhatnak.
“
A fertőzéshez a virágzás idején párás, mérsékeltebben meleg időjárásra, a későbbi toxinfelhalmozódáshoz viszont már száraz, forró időjárásra van szükség.
“
Válasz Mihály #11787. hozzászólásáraSzia hát én sem vagyok növényorvos ezért nem is értem hogy, hogy lett aflatoxinos a kukorica felénk? Mert amikor régen tanultam azt mondták hogy a gomba kialakulásához meleg párás illetve csapadékos idő kell. Na már most ekkora aszály ami az idén volt ritka és ha nincs eső nincs pára, gomba még is van. Hát elég furcsa.
Válasz Sz_Pisti #11772. hozzászólására Én nem vagyok növény orvos de ha te ilyen jól tájékozott vagy ne tartsd magacba mond el nekünk is hagy tanuljunk már valamit ebben a szürke összi napokon
Válasz termelo #11783. hozzászólásáraEz egy kicsit másképp dolgozik. 160-oldalszámú angol anyag van amerikai-Olasz vizsgálati eredményekkel. Már vagy 10 éves anyag. 70-90% mérséklődott a kezelt álományban a toxin.
Válasz Csavarkulcs #11782. hozzászólásáraCsírakori betegségek (Fusarium spp., Rhizoctonia sp., Pythium spp.) erre jó a Maxim ;
A fuzárium könnyen félrevezethetett mert van gyökérfuzárium is.
Az aflatoxin virágzáskori 2 hétben fertőz a pollentömlőkön keresztül addigra már a csávázó nem hat.
Válasz termelo #11778. hozzászólásáraAkkor annyit, hogy forgatás nélküli, Dél-Borsod, csapadék tenyész időben, ~200mm, ebből 130 szeptemberben.
Toxin 3,6. Hozam siralmas.
Szántott, vagy forgatás nélküli, a talaj mindkettőben ott van.
Válasz termelo #11778. hozzászólásáraRovarolő sokat segít...pl,az hogy ki mit és hogy vásárol azt mindenki maga dönti el. Nem vagyok Trigó szakértő. Szerintem ők sem szívesen olvassák a posztot.
Válasz Csavarkulcs #11777. hozzászólásáraÉn nem tudok róla, hogy van olyan csávázószer amivel a toxint lehetne mérsékelni de érdekelne kérlek oszd meg velünk melyik az?
Ha a toxin aszályban mindenhol ekkora probléma akkor szerinted hogy tudok 2-es 3-as ppb vel bevinni kukoricát a Trigóhoz? A faluban a telepen volt 2000-es mérés-is
Válasz Sz_Pisti #11772. hozzászólásáraSzerintem a kolléga a kukorica utáni kukorica vetésről beszélt és a búza utáni búza vetésről elsősorban.
Miért beszélne hülyeségeket amikor köztudott, hogy az aflatoxint termelő penészgomba talajról fertőz?
14525 hozzászólás
Válasz Csavarkulcs #11824. hozzászólására Azért érdeklődőm mert ugye tegnap végig szaladtunk itt rajta s hogy hogyan lesz aflatoxinos na de ha ahogy terem bekerül ebbe a tömlőbe akkor az már nem lesz toxinos vagy az Ukrán az úgy jó ahogy jön csak a miénk lesz veszélyes hulladék????
Válasz Mihály #11823. hozzászólásáraAz üzemeltető annyit mondott,itthon szárazkukoricával dolgoztak. Amerikában van hogy a tábla szélén a kombájn alól rakják ilyenbe. Majd van egy cél gép,mi rakta a kamiont és vágja húzza a csomagoló anyagot,eléggé zárt rendszer. Eggy időben agyaltunk mi is hasonló tároláson. Vagy a gabonagyűrűs megoldáson.
Válasz Csavarkulcs #11822. hozzászólására Értem s nincs semmi baja a kombájn tiszta kukorinak májusig vagy meddig lehet benne??
Válasz Mihály #11821. hozzászólásáraEz évek óta itt sem újdonság. "Hernyónak hívjuk."
"A tárolócsövek vagy tárolóhüvelyek hőszigetelő polimer anyagból készült, 60 m hosszú és 2,7 m széles, henger alakú „zsákok", amelyek a földre fektetve és géppel feltöltve alkalmasak egyenként mintegy 200 tonna szemestermény tárolására." Ott helyben a föl végén mint már vagy 10 éve tárolják így az ukránok biztos nem toxinos mint a miénk a szárítóban
Válasz LiverPuli #11812. hozzászólásáraMi is megcsináltuk. 30 körül volt egy gazda tétele. Meg lett rostálva és lement 3-ra. Az aprajában volt a toxin.
Válasz .Feco. #11816. hozzászólásáraÉrdekes ez a határérték mert mindenki az 5-tel jön, de az pl a tejelőnek meg a növendéknek, a húsmarhànak meg a hízónak már 20 de az a kutyát nem érdekli
Válasz molnarmi1 #11817. hozzászólásáraJó jó csak nekem kukorica öt évente meg ez most pont lucerna után volt vetve. Úgy hogy számomra érthetetlen.
Válasz Koczka József #11815. hozzászólásáraA gombák ivaros és ivartalanul is szaporodnak. A spóra ivaros szaporító képlet, az ivartalan(pl:konidiumok) pedig vegetatív képletek. Az ivartalan szaporodás gyakoribb, gyakran nedves, beázott kukorica halmokban az utóbbi üti fel a fejét(ahogy lentebb is írták. Végül persze a spórás képletek is kialakulnak.
Válasz LiverPuli #11812. hozzászólásáraHogy csinálta? Ügyesen át csúsztatott egy borítékot a mintavevő kollégának?
Válasz molnarmi1 #11813. hozzászólásáraÉn meg úgy emlékszem bár lehet rosszul hogy a gomba sporával szaporodik és terjed de ahoz hogy a zárt száraz spóra kötődjön ahoz nedvesség kell.
Válasz molnarmi1 #11813. hozzászólásárameg a szárító előtti placcon egy héten át heverő vizes halomban
Válasz Koczka József #11801. hozzászólásáraÚgy kell elképzelni az aszály és hő stressz hatását a növényen, mint egy beteg, legyengült , éhező, szomjazó ember haláltusáját. A kórokozók mindíg jelen vannak környezetünkben. Az utolsókat rúgó növény képtelen védekezni ellenük. Ezért kiugróan magas az Aspergilus, Fusarium gomba-fajok fertőzöttsége az aszály sújtotta térségekben.
Azt hallottam, hogy Pest megyében valaki levitte a toxin szintet határérték alá. Erről tudtok valamit?
Válasz Batka #11809. hozzászólásáravalaki azt mondja, hogy az össz termés 80%-a toxinos. vannak keverők, akik már úgy adják el a takarmányt, hogy mondják mellé, hogy nem tudnak toxinmentes takarmányt kiadni.
Válasz Batka #11809. hozzászólására
Nem célom védeni akereskedő mundérját, de tény, hogy a dunántúlon a termések is magasabbak voltak, itt azért 1 1,5 hónappal tovább élt a növény, kevesebb stressz talán valamivel alacsonyabb hőmérséklwtek, ki tudja mi játszott még be, ennek ellenére a dunántúlon is van toxinos kukorica. Csupán leirtam egy lehetséges magyarázatot, többet nem tudok én sem.
Válasz Koczka József #11805. hozzászólására Hogy is mondta miniszterünk tavaly Spekulatív szándékkal kivárnak a gazdák a magasabb termés árakra .... hát persze spekulatív ja a kereskedők most nem vártak ki
Válasz Mihály #11806. hozzászólásáraSzerintem földrajzi okai vannak.
Itt közelebb van ukrajna
De amúgy tényleg, nyugaton azért esett néha, nem voltak annyira cudarok a körülmények, ami kell ennek a vacaknak.
Meg amit először írtam.
Válasz Batka #11804. hozzászólására még ezt is megértem de akkor Kelet Magyarország tiszta fosó szílvás vagy mi mert nem Kaposváron lett toxinos a Kukorica hanem Csongrád Szolnok Hajdúbihar Szabolcs megye szóval itt valami nem kerek a NAK meg alszik ill. nem ad véleményt
Válasz Batka #11803. hozzászólásáraVagy talál vagy nem. A lényeg magasak a termény árak, és ilyenkor szar a kereskedőnek. Mert mennyivel jobb lenne 9000ft/q meg venni és 15000ft/q eladni de már a gazdák zöme is érti a csiziot.
Válasz Mihály #11800. hozzászólásáraEzeknek a gombáknak egy rakás gazdanövénye van, nem csak kukoricán élnek, a táblaszéli fasorban lévő fosószilva termésén ugyanúgy ott lehet, csak a kutya nem foglalkozik vele... ott bőven elvan a szaporitóképlet a föld felett....
Válasz Koczka József #11801. hozzászólásáraA gomba általában sérüléseken keresztül tud fertőzni adott esetben itt jöhet be a gyapottok bagolylepke hernyója például, de egy stresszes növény eleve gyengébb ellenállóképességgel rendelkezik, gyengébb az epidermisz stb. Egyébként maga a spóra ott van a levegőben is, mint pl a gyommag, amit a szomszéd táblájáról áthoz a szél.... aztán talál fogékony növényt és behatolási pontot, vagy nem....
Válasz Batka #11797. hozzászólására Már ha volt cső mert 50% nem volt még cső kezdemény sem
Válasz Batka #11797. hozzászólásáraHogyan kerül gomba a kukoricára? Mivel csávázott vetőmag így onnat nem fertőződhet meg, eső nincs csak szárazság, gomba nem szaporodik. Ahoz hogy a cső re vagy a szára kerüljön csapadék és szél kell. Utánna a csuhé alatt fejlődhet ez igaz. Csak azt nem tudom hogy magára a kukoricára hogy került.
Válasz Batka #11798. hozzászólására hát úgy hogy kialakulhat a leforgatott földön vagy sem???
múlt heti ár nálunk 124 ezer, de a kereskedő azt sugallta, hogy inkább feljebb megy, mint le, még tartom.
Válasz Mihály #11796. hozzászólásáraNem értem a kérdést hogy jön ide a tavaszi szántás?
Válasz Koczka József #11795. hozzászólásáraSzerintem meg nincs ellentmondás, azt kell megérteni, hogy a gomba jelenléte és a toxintermelés két különböző dolog. Amúgy augusztus elején mennyi a kukoricaszem nedvességtartalma 30-40% , amit elkezd leadni mikor megkapja a hőstresszt, mindezt a zárt csuhélevél alatt! Akkor ott mennyi a páratartalom?
A gondot meg fokozza, hogy ha aug elején teljesen döglött a növény a gomba ott garázdálkodik még 2 hónapot a kombájnig, rosszabb esetben még a száritón sem küldik át, mert száraz, akkor még tovább!!!
Válasz Batka #11793. hozzászólására Hogy lehet ott tavaszi szántás a terület stb mint ahogy valamikor múködött ???
Válasz Batka #11793. hozzászólásáraAzért ebben van némi ellent mondás. Mert gomba csak nedves vagy párás környezetben alakul ki vagy képződik. És nem vagyok növényorvos.
Válasz Mihály #11792. hozzászólásáraNa ja nálunk még pára vagy köd sem volt
Válasz Mihály #11792. hozzászólására
Forrás alltech tájékoztató anyaga.
A gomba normál körülmények közt is ott lehet csak nem biztos, hogy toxint is termel. A száraz meleg idő a toxintermelést ösztönzi, nem a gomba szaporodását segiti. A fuzáriumesetében is lehet hasonló, adott esetben lehet látni olyat, hogy szemmel látható a fertőzés, mégis határérték alatti a don toxin.
Válasz Koczka József #11791. hozzászólására Nos az elmúlt 10 évben volt meleg bőven csapadék nem mindig de most toxinos hát ez több mint furcsa ja és a Dunáig volt csapadék akkor áthordták ide a toxinos kukoricát állami támogatás mellett na ez még furcsább valaki helyre tehetné ezt a faramuci helyzetett vagy a jéger esőt ugyan nem de aflatoxint tudott csinálni azzal a ködszerű csapadéknak nem nevezhető pára tartalommal ami a nyáron volt eső helyett.....?????
Az Aspergillus flavus egy gyakran előforduló penészgomba, amely magas páratartalom és magas hőmérséklet mellett terjed leginkább, és főként a mogyorót és bizonyos gabonaféléket támadja meg. A gomba a talajon telepszik le, és ott rothadásnak indítja a gazdanövényt. Legalább 13 különböző aflatoxint találhatunk a természetben, melyek közül a B1 aflatoxin számít a legmérgezőbbnek. Ugyan az Aspergillus flavus jelenlétéből nem minden esetben következik az, hogy az aflatoxin mérgező koncentrációban van jelen, mégis potenciális aflatoxin-termelésről beszélhetünk. Az aflatoxinok a szervezetben májbetegségeket, autoimmun betegséget, a szívet érintő gyulladásos betegséget, ételallergiát okozhatnak.
Válasz Meggybefőtt #11789. hozzászólásáraEzért nem értem. Mert ugye 70 napig nem esett!
Válasz Koczka József #11788. hozzászólásáraVirágzásban 42fok volt 3hetig!!! 0mm
“
A fertőzéshez a virágzás idején párás, mérsékeltebben meleg időjárásra, a későbbi toxinfelhalmozódáshoz viszont már száraz, forró időjárásra van szükség.
“
Válasz Mihály #11787. hozzászólásáraSzia hát én sem vagyok növényorvos ezért nem is értem hogy, hogy lett aflatoxinos a kukorica felénk? Mert amikor régen tanultam azt mondták hogy a gomba kialakulásához meleg párás illetve csapadékos idő kell. Na már most ekkora aszály ami az idén volt ritka és ha nincs eső nincs pára, gomba még is van. Hát elég furcsa.
Válasz Sz_Pisti #11772. hozzászólására Én nem vagyok növény orvos de ha te ilyen jól tájékozott vagy ne tartsd magacba mond el nekünk is hagy tanuljunk már valamit ebben a szürke összi napokon
Válasz termelo #11785. hozzászólására2015 környéki anyag lehet. Valahol a neten kell lennie.
Válasz Csavarkulcs #11784. hozzászólásáraMondtam, hogy érdekel légyszi oszd meg az elérhetőségét.
Előre is köszi!
Válasz termelo #11783. hozzászólásáraEz egy kicsit másképp dolgozik. 160-oldalszámú angol anyag van amerikai-Olasz vizsgálati eredményekkel. Már vagy 10 éves anyag. 70-90% mérséklődott a kezelt álományban a toxin.
Válasz Csavarkulcs #11782. hozzászólásáraCsírakori betegségek
(Fusarium spp., Rhizoctonia sp., Pythium spp.) erre jó a Maxim ;
A fuzárium könnyen félrevezethetett mert van gyökérfuzárium is.
Az aflatoxin virágzáskori 2 hétben fertőz a pollentömlőkön keresztül addigra már a csávázó nem hat.
Válasz Csavarkulcs #11779. hozzászólásáraMaxim Quattro ez lemaradt.
Válasz A.I. #11780. hozzászólásáraNem neked személyesen, bocsánat
, csak a témához általánosságban!
Válasz termelo #11778. hozzászólásáraAkkor annyit, hogy forgatás nélküli, Dél-Borsod, csapadék tenyész időben, ~200mm, ebből 130 szeptemberben.
Toxin 3,6. Hozam siralmas.
Szántott, vagy forgatás nélküli, a talaj mindkettőben ott van.
Válasz termelo #11778. hozzászólásáraRovarolő sokat segít...pl,az hogy ki mit és hogy vásárol azt mindenki maga dönti el. Nem vagyok Trigó szakértő. Szerintem ők sem szívesen olvassák a posztot.
Válasz Csavarkulcs #11777. hozzászólásáraÉn nem tudok róla, hogy van olyan csávázószer amivel a toxint lehetne mérsékelni de érdekelne kérlek oszd meg velünk melyik az?
Ha a toxin aszályban mindenhol ekkora probléma akkor szerinted hogy tudok 2-es 3-as ppb vel bevinni kukoricát a Trigóhoz? A faluban a telepen volt 2000-es mérés-is
Válasz termelo #11776. hozzászólásáraFajta és prémium csávázásokkal,mérsékelhetől. Viszont az aszályban a toxin az toxin...még a szántottban is.
Válasz Sz_Pisti #11772. hozzászólásáraSzerintem a kolléga a kukorica utáni kukorica vetésről beszélt és a búza utáni búza vetésről elsősorban.
Miért beszélne hülyeségeket amikor köztudott, hogy az aflatoxint termelő penészgomba talajról fertőz?