Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR412.88 FtUSD390.32 FtCHF442.87 FtGBP497.02 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz A.I. #24044. hozzászólásáraUgye gyümölcsösbe úgycsináluk hogy, megvolt a hőösszeg és utána volt kirakva a csapda.
De a kukorica biztos más!
Állítólag a fmc nek van monitoring alkamazása kimondottan a kukorica molyra és a gyapottopra.
Válasz utasid99 #24039. hozzászólásáraVan csemege fórum is.
Hiába kérdezdeztem mikor, hogy, mivel.
Olyanok mint a fasz.
Ők basztatják mikor nemválaszol nekik a pacák.
De ők sem válaszolnak.
Nekem pattogatnivaló van.
Azért kellet volna.
Tisztelet a kivételnek.
De nagyon titkolóznak.
A coregen élelmezésire figyelj.
Csak ember eszi meg!
Válasz utasid99 #24041. hozzászólásáraKukoricában soha nem csináltam, gyümölcsben igen. Biztos van ahhoz is csapda. Csalomont megkérdezed, segítenek.
Igen számolni kella fogott molyt és a rajzáscsúcsból lehet lárvakelést számolni.
Az a helyzet, hogy kontakt szereknél így tudsz időzíteni, mert hiába fújod ha nincs ott senki.
Sziasztok! Idén van elősször csemege kukoricám és az első vetésben rengeteg cső kukacos volt (2x permeteztem karate zeon-nal ) . A második vetésben most is már a bajuszban benne vannak a pici lárvák, coragen 20 sc -vel lepermeteztem. Azt szeretném kérdezni hogy hogy kell a rajzást megfigyelni? Honnan tudom mikor van a rajzás csúcs?
Válasz rtamas1976 #24036. hozzászólásáraEsővel könnyű. Az enyémet szerintem két héten belül vágni lehet. Csak senki nem fog augusztus közepén kukoricával foglalkozni.
Válasz mtz1221 #24033. hozzászólásáraNemvalami hűtőkocsit vettél?
Nekem mindkét kia alapból uv szűrős üveggel van és volt.
Mi a a régikiával voltunk görögbe is , volt 40⁰
És kilehetett bírni.
A mostanival beszoptam de ezis azért mert faszvolt az 1gazdi basztak olajat cserélni.
30e periódust betartották.
Mosmár renben, igaz 1 haszálható autó ára ráment.
Vagy 5évig biztos megmarad.
Válasz rtamas1976 #24032. hozzászólására3 van, megy mint az állat. Érdekes hogy nincs benne klíma, mégis valahogy elviselhető hideget fúj be, és ha el csapod a melegítőt, 10 másodperc után már ismét hideget fúj.
Válasz berenyil2 #24023. hozzászólásáraA kukorica szemtelítődése után nincs értelme öntözni. Ha a tejvonalat már nem látod, akkor kész a szem. Aztán kezdi leszárítani. Ha zöld a levele, akkor nagyobb felületen párologtat, adja le a nedvességet. A fekete réteg után szűnik meg a szem-csutka közötti anyagáramlás, ezután már csak a csuhé felnyílásával szárad a szem.
Normál években augusztus 10-ig szoktam öntözni, de idén tegnap befejeztem. A tenyészidő előbb kezdődött, intenzívebb növekedés volt, kb. 10-15 nappal előbb jár a vegetáció, mint átlagos években. A hőösszeg kb 200 foknappal több, mint átlag ilyenkor szokott, így azt gondolom, hogy a FAO360-as középérésű kukoricák szeptember 15-20-ra biztosan vághatók lesznek. Már ami eddig nem sült fel.
Az öntözés kb 2-3 héttel nyújtja meg a kukorica vegetációját, azaz kb. a FAO 360-as kukorica a FAO 400-410-zel érik együtt.
Kukoricát öntözőket kérdezném.
Ki meddig öntözi ha van rá lehetősége? Mennyire tudja majd leadni a vizet ha sokáig van öntözve?
Ha a csövek már szépen tele vannak, érdemes majd még Augusztusban is adni neki?
Válasz termelo #24015. hozzászólására30 fokban, bokáig érő pangóvízben megesik az ilyesmi. Legkésőbb akkor, amikor az ásóval beengeded az árokba. Mondjuk ez nen gyakori példa, de csak azt tudom leírni, ami itt volt.
Válasz termelo #24017. hozzászólásáraÉrdekes, meg az is mi sóznak a nyakunkba. Nekem urea volt már ami csepegett a szóróból szórás közben, meg olyan is ami okokból kint maradt tavasszal a 30 fokban bedolgozás előtt, és egy szem sem olvadt meg belőle.
Válasz mtz1221 #24016. hozzászólásáraVagonrakodáskor a kiszóródott nitrogént mindig 1 kupacba hordták. Kb. 5-6 év után elkezdtek baszkódni, hogy el kellene tüntetni, veszélyes anyag, elmossa az eső, bla-bla.
A TSZ agronómusa vett mintát és elvitte az agrolaborba. :
Válasz hashtag #24013. hozzászólásáraOtt a lényeg, ha ott van a mélyben. Nekem két földem van ami rájár egy csatornára. A lenti részen 30 centis csövek (hiába volt ott is hetekig 40+) és földig zöld, ugyanott a dombon meg 15 centis aratható szarok.
Válasz Gumóka #24009. hozzászólásáraKétélű! Itt a tenyészidő közepéig sok eső volt. Belvíz is. Aki aláttette a rengeteg nitrogént, az jól járt, mert a vîz miatt a kevés nitrogéneseknek elillant a nitrogén, (kimosódott, elbomlott, elfolyt, eltűnt), szóval azok mind elsültek, ami alatt ottvan a mélyben, az még zöld. Másik oldalról meg nyilván a sok N, főleg ha egyoldalúan kapja, tehàt nincs mellé más fontos tápelem példul K, akkor tud problémát okozni, főleg azzal, hogy vízpazarlóvà teszi a növényt, kicsit olyan mint amikor padlógázon üzemel valami, szép-jó, de ha bármi van, akkor hamar beüt a balhé. Nehezen fenntartható. Heti 20 mm esővel természetesen jól működik, rekordtermés lesz. Amúgymeg… nem biztos..
Én amúgy ahova brunyàlok, ott dupla akkora volt a fű, bár locsolva is van néha, vagy csak simán mást iszunk, a sört lehet jobban szereti a gyep mint a bort, kitudja
Válasz Gumóka #24000. hozzászólásáraNe haragudjatok, de ez nem újdonság hogy a sok nitrogén kiegeti a növényt. A sok persze relatív, ha van eső fel tudga venni, ha nincs viz akkor még kiegeti. Csak ezt ugye veteskor az ember nem tudja hogy mi lesz júliusban.
Amelyik termelési elemből hiány van, az limitálja a termést. Nem én mondtam, hanem Leibig, nem biztos hogy jól írtam a nevét.
Nálunk Zalában is néhol elkezdett már a kukorica felégni, felsülni.
Hála jobbára csak a dülő, beljebb azért szép zöld.
Kiderül majd, 8-9 tonna csak csak ...
Válasz Gumóka #24000. hozzászólásáraItt most még az is meglátszik vetéskor ki mit adott neki. Aki ANt, neki jobb mint aki ureát. Rohadt urea pont azért jó, hogy olyenkor adja ki az erejét, mikor itt elfogyott a víz.
Válasz Georgosz #24001. hozzászólásáraEllnézést 70x32 akart lenni. Az a max amit a tárcsám tud. Első levegő s gépemhez volt olyan kuki tárcsa, ami egész 60 centis tőtávot us tudott. Volt itt valami a 80as években is, el nem tudtam találni mit akartak azzal a régi öregek.
Válasz kajszi_71823 #24003. hozzászólásáraVolt már nem 1x, hogy beszáradt szeptemberre 13-14-re, és nem feltétlenül aszály miatt. Amikor kellett a víz megkapta, amikor napozni szeretett volna, na akkor volt UV!
Válasz Gumóka #24000. hozzászólásáraÉn is ezt tapasztaltam, olyan mint az emberben a só-víz koncentráció. Ha nincs víz, a bőven nitrogénezett növények sokkal hamarabb megégnek maguktól is.
Válasz mtz1221 #23998. hozzászólásáraTavaly előtt figyeltem meg éppen, abban az aszályban aki bízott és tette még a műtrágyát, az sült fel először. De gabonánál is aki később még szórt , kevesebb lett, mint aki csak kora tavasszal.
Szerintem kellő csapadék nélkül égeti a nitrogén. Én az idén is vetés előtt adtam 280kg/ha pétit neki, aztán gyomírtáskor elköszöntem, azóta se láttam.
Válasz SzikiSzokeveny #23996. hozzászólásáraA nagyobb a két végéről ahol nem kapott műtrágyát, és lett belőle kitaposva is. Minden évben meg fogadom felét 70x32 vetem, és nsp kap műtrágyát, csak ha az utolsó pillanatig am8g bele lehet menni heti szinten kap esőt, dehát én magam ellensége vagyok már 5 éve. Pedig hat éve volt hogy márciusban került hozzánk egy darab föld, és csak 6x24x12 kapott zero nitrogénnel, és a legjobb lett napra előveteménnyel, és 70x12es vetéssel. Ki tudott 2 bazi nagy csövet nevelni. Akkor volt utoljára 10 tonnás kuki felénk.
24596 hozzászólás
Válasz A.I. #24044. hozzászólásáraUgye gyümölcsösbe úgycsináluk hogy, megvolt a hőösszeg és utána volt kirakva a csapda.
De a kukorica biztos más!
Állítólag a fmc nek van monitoring alkamazása kimondottan a kukorica molyra és a gyapottopra.
Válasz utasid99 #24039. hozzászólásáraVan csemege fórum is.
Hiába kérdezdeztem mikor, hogy, mivel.
Olyanok mint a fasz.
Ők basztatják mikor nemválaszol nekik a pacák.
De ők sem válaszolnak.
Nekem pattogatnivaló van.
Azért kellet volna.
Tisztelet a kivételnek.
De nagyon titkolóznak.
A coregen élelmezésire figyelj.
Csak ember eszi meg!
Válasz utasid99 #24041. hozzászólásáraKukoricában soha nem csináltam, gyümölcsben igen. Biztos van ahhoz is csapda. Csalomont megkérdezed, segítenek.
Igen számolni kella fogott molyt és a rajzáscsúcsból lehet lárvakelést számolni.
Az a helyzet, hogy kontakt szereknél így tudsz időzíteni, mert hiába fújod ha nincs ott senki.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24042. hozzászólásáraÖnállóan kb 3000nm²
Válasz utasid99 #24039. hozzászólásáraÖnállóan csinálod, vagy konzervgyárnak?
Válasz A.I. #24040. hozzászólásáraÉs naponta számoljam mennyit fog, vagy mi alapján tudom eldönteni mikor van rajzás?
Válasz utasid99 #24039. hozzászólásáraFeromon csapdázás lehet megoldás.
Sziasztok! Idén van elősször csemege kukoricám és az első vetésben rengeteg cső kukacos volt (2x permeteztem karate zeon-nal ) . A második vetésben most is már a bajuszban benne vannak a pici lárvák, coragen 20 sc -vel lepermeteztem. Azt szeretném kérdezni hogy hogy kell a rajzást megfigyelni? Honnan tudom mikor van a rajzás csúcs?
Válasz SzikiSzokeveny #24037. hozzászólására220nn ez éven
Ebből 2x60mm júniusban.
Azóta számottevő csapadék nemvolt.
Válasz rtamas1976 #24036. hozzászólásáraEsővel könnyű. Az enyémet szerintem két héten belül vágni lehet. Csak senki nem fog augusztus közepén kukoricával foglalkozni.
Válasz mtz1221 #24029. hozzászólásáraScorpius
Válasz mtz1221 #24033. hozzászólásáraNemvalami hűtőkocsit vettél?
Nekem mindkét kia alapból uv szűrős üveggel van és volt.
Mi a a régikiával voltunk görögbe is , volt 40⁰
És kilehetett bírni.
A mostanival beszoptam de ezis azért mert faszvolt az 1gazdi basztak olajat cserélni.
30e periódust betartották.
Mosmár renben, igaz 1 haszálható autó ára ráment.
Vagy 5évig biztos megmarad.
Válasz R Sándor #24028. hozzászólásáraEngem nem fog érdekelni ha fel is rakod, csak szép zöld kukoricáról ne tegyél.
Válasz rtamas1976 #24032. hozzászólására3 van, megy mint az állat. Érdekes hogy nincs benne klíma, mégis valahogy elviselhető hideget fúj be, és ha el csapod a melegítőt, 10 másodperc után már ismét hideget fúj.
Válasz mtz1221 #24029. hozzászólásáraMivan a Hunyadival?
Vanmár fék?
Válasz fattyú #24024. hozzászólásárahányszor öntöztél idén, összesen mennyi vizet tettél ki kb? melyik nagytájon gazdálkodsz?
Válasz mtz1221 #24029. hozzászólásáraCsirke vagy, nemmered!?
Válasz rtamas1976 #24026. hozzászólásáraAz lesz a vége hogy én is csinálok a végén valamiről, hogy lenyugodj.
Válasz mtz1221 #24025. hozzászólásáraAz enyémet fel sem merem tenni
Válasz mtz1221 #24025. hozzászólásáraA lazítózottban szebb!
Ez sajnos szántott.
A tulaj felszántatta velünk, tavasszal meg jól kibéreltem.
Válasz mtz1221 #24025. hozzászólásáraVan ettöl szebb is.
Holnap lövök képet róla.
Hétfőn mértem 320cm és brutál zöld.
Válasz rtamas1976 #24020. hozzászólásáraNe basztasd itt jó népet, ilyen jó kukoricával.
Válasz berenyil2 #24023. hozzászólásáraA kukorica szemtelítődése után nincs értelme öntözni. Ha a tejvonalat már nem látod, akkor kész a szem. Aztán kezdi leszárítani. Ha zöld a levele, akkor nagyobb felületen párologtat, adja le a nedvességet. A fekete réteg után szűnik meg a szem-csutka közötti anyagáramlás, ezután már csak a csuhé felnyílásával szárad a szem.
Normál években augusztus 10-ig szoktam öntözni, de idén tegnap befejeztem. A tenyészidő előbb kezdődött, intenzívebb növekedés volt, kb. 10-15 nappal előbb jár a vegetáció, mint átlagos években. A hőösszeg kb 200 foknappal több, mint átlag ilyenkor szokott, így azt gondolom, hogy a FAO360-as középérésű kukoricák szeptember 15-20-ra biztosan vághatók lesznek. Már ami eddig nem sült fel.
Az öntözés kb 2-3 héttel nyújtja meg a kukorica vegetációját, azaz kb. a FAO 360-as kukorica a FAO 400-410-zel érik együtt.
Kukoricát öntözőket kérdezném.
Ki meddig öntözi ha van rá lehetősége? Mennyire tudja majd leadni a vizet ha sokáig van öntözve?
Ha a csövek már szépen tele vannak, érdemes majd még Augusztusban is adni neki?
Udv
Felénk silózgatják. De fogalmam sincs mit fizethetnek érte.
Egy tábla két véglet . Korán kelt viszont most erdő mellet megszorult a meleg vs későbbi kelés szellősebb
Már kezd látszani a vízhiány.
Válasz termelo #24015. hozzászólására30 fokban, bokáig érő pangóvízben megesik az ilyesmi. Legkésőbb akkor, amikor az ásóval beengeded az árokba. Mondjuk ez nen gyakori példa, de csak azt tudom leírni, ami itt volt.
Válasz termelo #24017. hozzászólásáraÉrdekes, meg az is mi sóznak a nyakunkba. Nekem urea volt már ami csepegett a szóróból szórás közben, meg olyan is ami okokból kint maradt tavasszal a 30 fokban bedolgozás előtt, és egy szem sem olvadt meg belőle.
Válasz mtz1221 #24016. hozzászólásáraVagonrakodáskor a kiszóródott nitrogént mindig 1 kupacba hordták. Kb. 5-6 év után elkezdtek baszkódni, hogy el kellene tüntetni, veszélyes anyag, elmossa az eső, bla-bla.
A TSZ agronómusa vett mintát és elvitte az agrolaborba. :
33,5-% -ot mértek...
Válasz termelo #24015. hozzászólásáraCsak valahol volt már fent másik táblázat is, ott meg az amoszulfánnak voltak hasonló adatai, nem az ANnak.
Válasz hashtag #24013. hozzászólásáraNa-Na
Homokon 100mm fekete földön 300mm egyszeri eső kell ahhoz, hogy kimosódjon a nitrogén.
Elbomlott? Eltűnt?
Nézd meg az alsó párhuzamos vonalat, búzánál már volt tárgyalva...
Válasz hashtag #24013. hozzászólásáraOtt a lényeg, ha ott van a mélyben. Nekem két földem van ami rájár egy csatornára. A lenti részen 30 centis csövek (hiába volt ott is hetekig 40+) és földig zöld, ugyanott a dombon meg 15 centis aratható szarok.
Válasz Gumóka #24009. hozzászólásáraKétélű! Itt a tenyészidő közepéig sok eső volt. Belvíz is. Aki aláttette a rengeteg nitrogént, az jól járt, mert a vîz miatt a kevés nitrogéneseknek elillant a nitrogén, (kimosódott, elbomlott, elfolyt, eltűnt), szóval azok mind elsültek, ami alatt ottvan a mélyben, az még zöld. Másik oldalról meg nyilván a sok N, főleg ha egyoldalúan kapja, tehàt nincs mellé más fontos tápelem példul K, akkor tud problémát okozni, főleg azzal, hogy vízpazarlóvà teszi a növényt, kicsit olyan mint amikor padlógázon üzemel valami, szép-jó, de ha bármi van, akkor hamar beüt a balhé. Nehezen fenntartható. Heti 20 mm esővel természetesen jól működik, rekordtermés lesz. Amúgymeg… nem biztos..
Én amúgy ahova brunyàlok, ott dupla akkora volt a fű, bár locsolva is van néha, vagy csak simán mást iszunk, a sört lehet jobban szereti a gyep mint a bort, kitudja
Válasz Gumóka #24000. hozzászólásáraNe haragudjatok, de ez nem újdonság hogy a sok nitrogén kiegeti a növényt. A sok persze relatív, ha van eső fel tudga venni, ha nincs viz akkor még kiegeti. Csak ezt ugye veteskor az ember nem tudja hogy mi lesz júliusban.
Amelyik termelési elemből hiány van, az limitálja a termést. Nem én mondtam, hanem Leibig, nem biztos hogy jól írtam a nevét.
Nálunk Zalában is néhol elkezdett már a kukorica felégni, felsülni.
Hála jobbára csak a dülő, beljebb azért szép zöld.
Kiderül majd, 8-9 tonna csak csak ...
Válasz mtz1221 #24007. hozzászólásáraMost lehet hülyeséget írok, de szerintem pont ezaz.
A karbamid ott van, csak nincs nedvesség, amivel a növény felvegye, így meg szépen elégeti a nitrogén a növényt.
Ez pont olyan, mint én a kertbe 1 helyre brunyálok, azon a ponton van olyan ammónia, hogy csak a csupasz föld van már, minden kiégett.
Mondjuk amúgy is, mert nincs eső, de ott még van száraz kóró
Válasz Georgosz #24004. hozzászólásáraVan az itt is nefélj, aztán még mindig talpig zöld a 300as.
Válasz Gumóka #24000. hozzászólásáraItt most még az is meglátszik vetéskor ki mit adott neki. Aki ANt, neki jobb mint aki ureát. Rohadt urea pont azért jó, hogy olyenkor adja ki az erejét, mikor itt elfogyott a víz.
Válasz kajszi_71823 #24003. hozzászólásáraÉs még azt sem július végén.
De ha így haladunk majd làtsz, mi meg addig kaktuszt termelünk már.
Válasz Georgosz #24001. hozzászólásáraEllnézést 70x32 akart lenni. Az a max amit a tárcsám tud. Első levegő s gépemhez volt olyan kuki tárcsa, ami egész 60 centis tőtávot us tudott. Volt itt valami a 80as években is, el nem tudtam találni mit akartak azzal a régi öregek.
Válasz kajszi_71823 #24003. hozzászólásáraVolt már nem 1x, hogy beszáradt szeptemberre 13-14-re, és nem feltétlenül aszály miatt. Amikor kellett a víz megkapta, amikor napozni szeretett volna, na akkor volt UV!
Válasz mtz1221 #23992. hozzászólására18 basszus! Olyat is csak szárítóban làtunk.
Válasz Gumóka #24000. hozzászólásáraÉn is ezt tapasztaltam, olyan mint az emberben a só-víz koncentráció. Ha nincs víz, a bőven nitrogénezett növények sokkal hamarabb megégnek maguktól is.
Válasz mtz1221 #23998. hozzászólásáraTEEEEE! 70x12 az 119e!
Válasz mtz1221 #23998. hozzászólásáraTavaly előtt figyeltem meg éppen, abban az aszályban aki bízott és tette még a műtrágyát, az sült fel először. De gabonánál is aki később még szórt , kevesebb lett, mint aki csak kora tavasszal.
Szerintem kellő csapadék nélkül égeti a nitrogén. Én az idén is vetés előtt adtam 280kg/ha pétit neki, aztán gyomírtáskor elköszöntem, azóta se láttam.
Válasz mtz1221 #23998. hozzászólására
Válasz SzikiSzokeveny #23996. hozzászólásáraA nagyobb a két végéről ahol nem kapott műtrágyát, és lett belőle kitaposva is. Minden évben meg fogadom felét 70x32 vetem, és nsp kap műtrágyát, csak ha az utolsó pillanatig am8g bele lehet menni heti szinten kap esőt, dehát én magam ellensége vagyok már 5 éve.
Pedig hat éve volt hogy márciusban került hozzánk egy darab föld, és csak 6x24x12 kapott zero nitrogénnel, és a legjobb lett napra előveteménnyel, és 70x12es vetéssel. Ki tudott 2 bazi nagy csövet nevelni. Akkor volt utoljára 10 tonnás kuki felénk.
Válasz Georgosz #23995. hozzászólására
