Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR413.22 FtUSD397.3 FtCHF442.87 FtGBP497.76 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Nem a legkedvezőbb kilátások:
"A kukorica ezzel ellentétesen mozgott – ott a hét nagyobb részét inkább a csökkenés jellemezte és csak pénteken tudta visszatornázni magát az árszint a nyitó értékekre. Itt sokkal egyértelműbben tartott illetve a távolabbi, márciusi határidő esetében még inkább csökkenő maradt a trend. A párizsi tőzsde, a MATIF jegyzésében még nem látszott, de a fekete-tengeri és az európai fizikai piacon is ennél lényegesebb elmozdulás következett be. A romániai és a bulgáriai várható termést a csökkenő vetésterület ellenére is magasabbra várják és ezt most a COCERAL számok is megerősítették. Romániában 10 %-os, Bulgáriában 7%-os hozamjavulással számolnak. Ez egyértelműen az EU28-ak felé irányuló ajánlatokat növeli és így nem meglepő, hogy a kikötőkben hajóba rakott árura vonatkozó jegyzések immár 150 EUR/to szintre estek. Ennek a magyarországi eladási árakra gyakorolt hatása is az egész szezont meghatározhatja – a mai kalkuláció szerint a FOB Duna vagy a Kelet-Magyarországi vasúti állomáson vagonba rakott árszint éppen csak hogy meghaladja a 40.000,-Ft/to szintet. (További árakat a www.prudensceres.hu/aralakulas oldalon találhatnak.)
Egy héttel ezelőtti elemzésben is látható volt, hogy az európai kukorica termés összességében nem lesz lényegesen kisebb, mint a tavalyi volt és bár ezt most a COCERAL jelentés árnyalja – 1,7 millió tonnával kisebb 2018-as termést jelezve, az egyértelműen kitűnik, hogy a francia és német piac kiszolgálása nem kerül veszélybe."
Válasz Sk Laci #16387. hozzászólására140fölötti ha leszerződte pár hete.... kis mennyiség pár 100 t.
Napraforgó meg ki hogy hova tudott becsuszni vele 250 vagy eléggé alatta... vagy fölötte 270 280...
Válasz Vinkó75 #16391. hozzászólásáraMindenki a saját problémájával küzd.Épp ma kellett lenyelnem az eladott naprám tárolási díját.Vagy veszekszek,lehet választani.
Ez a tároló téma..pont olyan,mint a van kalap a fején-nincs kalap a fején ! Ha nincs akkor az a baj...ha van akkor mindenki lop csal hazudik. Miközben elvárnám....eppen szociális alapon kezelje a portékámat. Ilyen nincs ! Alapból van 1-1,5% technológiai "szemét" a terményen. Kombájn,plató oldala,rakodógép, felvonók...vagy magasról esik a száraz szem,majd maga a száradási veszteség. Majd ezt követi maga a léha-szármaradvány...stb. Tárolót kell építeni,akkor a tárolási díj,mozgatási,száradási veszteség.."házon belül" marad. Ezt matakolja ki mindenki. De zömében természetesen ezt a szárítós oldja meg.Mivel nekem és családnak elköltöttem vagy 80 millát autókra. "Tisztelet a kivételnek". Ezért a költekezésem miatt...még mindig én elvárom hogy első legyek,és bagóért pesztrálják a portékám. Na ja !!! Majd ha kelepel a vagina !
Válasz Sk Laci #16387. hozzászólásáraFingom nincs ezzel nem foglalkozunk itthon most desemennyit se
Kuk nem most lesz eladva a 7en... saját napraforgóföldet meg tavaly láttunk a cégnél utoljára.
Ne feleseljetek Fecóval. Tiszteségesen megmondta, miért jó, ha a kukorica átmegy a szárítón, ha mindjárt 14-es is a nedvesége, főleg a toxin terén.
Én teljes mértékben igazat adok neki, aki meg nem érti mit írt ide nekünk, az inkáb egy kicsit gondolkozon, mielőt kapzsinak vagy másnak nevezné.
Most a 300 400t napi bevitt anyag után van pár 10 zsáknyi könnyű anyag meg pár zsáknyi törött ami simán eladható falun.
Lehet számolni mázsácskák csak... Kemény kevéske x tized százalékocska.
Válasz Sz_Pisti #16381. hozzászólásáraNem erről beszéltem. Versenyképes ha nem máshoz viszik. A lopás más tészta. Az büntetendő m de most a más profitját számolni sem illendő. Láttam olyat aki szalmával szarit. Az ő haszna és extra profitja
Válasz .Feco. #16368. hozzászólásáraNem rád gondoltam.Csak termelőknek,inkább rossz tapasztalata van a szárítósokkal,mint jó.
Pl.búza,veszik kombájntisztán,tárolják befelé,tisztítót se lát.Van rajta 2 tized víz,papíron,és levonja a szárítás költségét.
Válasz Rranbax #16380. hozzászólására Szolgáltasson versenyképes áron, vonjon le 2-3%-ot, meg keressen is kicsit a terményen, de ne húzzon le a mázsáláson, meg a vízen, minőségen
Válasz Cafi #16375. hozzászólásáraKapitalizmus van. Nincs értelme más zsebében kotoraszni. Mindenki annyiért szolgáltat amennyiért akar és tud. Gondolom a fagyist sem kérdezed meg miért annyi egy gombóc és nem tizede mint amennyiért vette az alapanyagot. Téged sem kerdeznek és engem sem mennyiért termett a föld
Válasz .Feco. #16365. hozzászólására2009 óta tárolok szárítas nelkül amikor 15 alatti a kukorica betakarítaskor.Sose volt gond toxin se pedig mérik mindig.
Veszteség semmi se a kombájnnál se az adapternél utána meg pláne nem hisz a potkocsi lebillenti a raktarba a teleszkopos meg feltolja.
Válasz Cafi #16375. hozzászólásáraAmiket írsz nem egzakt módon számolható dolgok. Még egyazon telep esetén is nagyon évjáratfüggő, pláne nem összehasonlítható más telepekkel.
Itt van mindjárt a szemtörés. Egészen más a szemtörés amikor 13-14-es kukorica megy be mint amikor 20-as. egészen más egy olyan telepen ahol a rendszerben csigák vannak meg surrantó csövek és más ahol rédlerek, más a silóban és más a síktárolóban... silóból is van 12 m magas is meg 40 m-es is, egészen más menyniséget fog törni a kettő...
ugyanez igaz a szárítási ktg-re is: teljesen más gázmennyiség kell 15-ről 14-re szárítani mint 25-ről 14-re ugyanaz az 1%-hoz... ugyangy szártíó és szárító között is nagyon nagyok a különbségek, mert a kialakítása, hőszigetelése, felhasznált energia jellege nagyon nagy szórást mutat..
a tároló építés költsége is sántít... van aki a régi téesztől elörökölt düledező magtárakban sokezer tonnákat tárol 30 éve, minimális fenntartással míg ha most akarsz építeni egy 25x60 m-es 3500 tonnás magtár 110m...
a bevételt is könnyű úgy számolni, hogy x millió/hó, csak a valóságban ez úgy néz ki, hogy nagyon ritkán fizetnek a tárolásrért, külön, jellemzően a vevő úgy veszi meg hogy x ft/t márciusi elszállítással, és addig a te sarad, kalkuláld bele ha tudod vagy nyeld le ha nem... ugyanez a kitárolási ktg is, csak akkor fizetik ha az áru tulajdonosa elviszi az árut, vevő jellemzően nem fizet ezért (sem) ezt nyeld le... számold bele a vételárba...
és mondjuk itt van az idei év amikor nem nincs szárítás, a felvásárolt terményekre nincs betárolás, kitárolás, nincs raktározás, akkor miből is kellene fizetni az embereket, áramot, rakodó gumiját?
és ez nem sírás, csak azt mondom hgy a gazdák zöme azt mondja hogy dögöljön meg a szárítós, de neki levonás nélkül fizesse a maximálsi elérhető vételárat! meg sokszor a kompfelárat, amit ugye ő sosem kap meg csak majd hónapokkal később áfa-visszaigényléskor az államtól...
Én azt vallom hogy én sem vágok át senkit, nem dolgozok sosem extra profittal, nincs sehol átverés. Bárkinek megadom a telefonszámot hogy honnan kell szárítót venni, vegyen felőlem mindenki magának, de ha nem kell a majré csak a szajré akkor ne másra mutogasson hogy rohadt köcsög képes pénzt eltenni a szolgáltatásokért cserébe...
Válasz Cafi #16375. hozzászólásáraHogy mást ne mondjak, nem mindegy, hogy szeptemberben 30 fokban vonsz el 3% vizet vagy novemberben 0 fokban 3% vizet. Nem mindegy, hogy földgázzal szárítasz, vagy pb-vel Stb. a lényeg, hogy nincsenek olyan fix összegek amiket hallani szeretnél. Ugyan az a tároló nm. lehet vadi új beruházás többszörös áron mint egy kiprivatizált szoc telephely. Mindenki annyiért dolgozik amennyiért úgy gondolja, hogy megéri, és mindenki eldöntheti mit vesz igénybe. Nyilván mi is azért építettünk szárítót mert nem voltunk megelégedve az elérhető szolgáltatásokkal, de semmi pénzért nem kínlódnánk bérszárítással. És nem igazán van olyan, hogy szárítós föld nélkül, minden termelő cég magának épít szárítót és esetleg azon felül tud fogadni még....
azt igazán leírhatná egy szárítós, hogy a 16-17-18-as kukoricának mennyi a szárítási költsége, hány m3 gáz megy el 1000 tonna 17-es kukorica 13-ra történő szárításával. Majd hozzá plusz tételként az áram ára, napi bérköltség, hány nap alatt szárítják le, amortizáció költsége, stb...
ami egy pontos képhez kell, hogy lássa mindenki, ha 10.000 tonna kukoricát, ami mondjuk 18-as vizű volt, leszárít egy szárító 13 %-osra, akkor az mennyi gáz költséggel, bér, stb költséggel jár.
majd ugyan ez, ha 14--15-ös a kukorica és 13 helyett 12-re tudják szárítani.
vagy az is nagyban segítené a tisztánlátást ha csak lenne egy bátor, és beírná, mikor végzett novemberben a teljes évi szárítással, minden hozzá tartozó szolgáltatással, akkor abban az évben hány tonna kukoricát, hány % átlag vízzel, mennyi össz költséggel és mennyi össz bevétellel szárított.
Plusz lehetne egy olyan kimutatás is, hogy szeptembertől novemberig betároltunk X % levonással 12.000 tonna nedves kukoricát leszárítva 13-ra, és miután köv évben májusban eladtuk az utolsó tételt is, akkor hány tonna kukorica maradt pluszban vagy mínuszban a raktárban.
olyan mintha két különböző bolygón élnénk, egyik bolygón a szárítósok degeszre keresik magukat, másikon meg majdnem éhenvesznek...
csak pár érdekesség
egyik-másik szárító díjtételeinek szélsőértékei:
2-4,5 % szemét és törtszem levonás összesen
600-790 Ft/víz%/t szárítási költség
1.600-2.300 Ft ki-be tárolás és rostálási költség
egyik szárítós 2 %ot von össz szemét és törtszem, másiknak csak 4.5 levonással éri meg?
egyik 600 Ft-al számolja a vízelvonást, másik 790-el?
egyik telepen jobban kopik a rosta és csigák, vagy rakodó gumija, hogy 1600-2300 Ft/tonna kibetár és rosta?
a tárolási bevételekkel el is felejtettem számolni. ami 10.000 tonnánál havonta kb 2.5 millió HUF
egy szárítós igazán leírhatná, ha épített 100 millióért szárítót, hozzá placcot, mérleget, meg 100-150 millióért 10.000 tonna tárolót, akkor a 250 millió befektetése ha kihasználja max a telepet, akkor hány év alatt térül meg.
Válasz Sz_Pisti #16372. hozzászólásárakíméletes szárítás során minimálisan vagy semennyire. az inkább akkor gond amikor nekieresztik 120 C-nek és lekapnak 4-5 óra alatt 10-12%-ot...
megérne, de címerhányáskor még nem tudod hogy miylen lesz a kukorica vize... mondjuk egyre többen (mi is) ettől függetlenül is csináljuk mert jó eredmények vannak vele...
Válasz .Feco. #16370. hozzászólásáraAz aminosavak mennyire sérülnek a szárítás során?
A szárítás nélkül betárolt kukorica lehet, hogy megérne egy rovarölő + gombaölő kombót címerhányáskor
Válasz Mf-es? #16367. hozzászólásáraNekem nincsen állatok, de azt azért nem szeretném átélni, hogy visszahozza a kamion a tejet, mert toxinos a siló, amivel etetem az állományt.
Találkoztam már több olyan állattenyésztővel, aki kifejezetten a cső és szem egészség alapján választ hibridet ábrák fogyasztó fajoknál is.
Válasz fexco #16366. hozzászólásáravagy szándékosan beszélsz mellé, vagy nem érted mit mondok, de mindegy, a saját állataiddal azt etetsz amit szeretnél, ezen nem fogunk összeveszni...
Válasz Mf-es? #16367. hozzászólásárasosem fogom ezt a hozzáállást megérteni... soha egy szem kukoricát nem vettem, és nem is fogok tőled venni, mert olyan messze vagy hogy sosem leszünk üzleti kapcsolatban... az ember jószándékkal mond valamit, amire a legtöbben nem gondolnak, és erre az a válasz, hogy biztosan azért mondom, mert anyagi érdekem fűződik hozzá...
bennem sosem merülne fel, hogy ha valaki mond valamit, akivel nem üzletelek akkor biztos azért mondja mert ahhoz érdeke fűződik, de bizonyára mások vagyunk...
Válasz .Feco. #16364 hozzászó nemérted a lényeget:lehet,hogy mondjuk az én 15ös kukoricámat megoldod 10perc alatt,de a mondjuk a Te "gépkímélő 24es anyagodat tuti nem 10perc alatt nyomod átt.na ez eddig engem nemérdekel,csak téged.de az már viszont nagyon is érdekel,amikor kihozom a száritóból az esetleg a volt 25ös kukoricádat. tudom,nemvagy szélhámos,meg nemmma kezdted,de azért vajjuk meg mindenki a maga malmára hajtsa a vizet....a 13,5anyagnak semmi baja,a 14,5 meg toxinos az őszi-téli-tavaszi időjárásba. haggyukmá..
Válasz Dns8 #16362. hozzászólásáranézd meg hogy néz ki a kombájnasztal alatt a föld, nézd meg menyni a szemtörés aratáskor, nézd meg azt is, hogy mennyi a szemtörés mire átmegy a szírítón, plusz sem a szárítóban a gázt sem a hűtésnél az áramoit nem fizeti senki... nélküle meg életveszélyes berakni...
Válasz fexco #16363. hozzászólásáraazt csak hiszed! tele van a felszíne gombákkal, amik toxint termelnek... ezt egy 90-100 C-os szárítólevegő 10 perc alatt elpusztítja, illetve ha lehűtöd akkor leáll a működésük, de ha nem csinálsz vele semmit néhány hónap múlva megnézheted mi lett az eredménye...
Válasz .Feco. #16361. hozzászólására14-15-16os kukoricának semmi baja se lesz....az jó amikor a száritóból amikor beviszik a 20+as kukoricát,oszt jön a popcornszag kilóméterekről,gondolhatod.
Válasz fexco #16360. hozzászólásáraépp az a abj, hogy amit így beviszel és beraksz egy magtárba két hónap múlva olyan toxinos lesz, hogy minden belepusztul ami eszi, illetve kereskedemi tétel esetén pedig kb. mehet a halaknak vagy az égetőbe...
ilyenkor is vagy szárítani vagy hűteni kell, ami költség és súlyveszteség, plusz ez a nagyon száraz termés fokozottan törik, pattan, és eszi meg a gépeket a határban és a telepen is..
összeségében olcsóbb egy 16-os kukoricát leszárítani mint ezt a száraz xart kinlódni
Válasz .Feco. #16356. hozzászólásáranálunk is a 320as fao pio 14,2es vizet produkált 91mázsával.azért nem mindenki ugy van mint Ti,etettél már hizóbikával száritott kukoricát-és kombályból behozott kukoricát??remélem érted mire gondolok...
Válasz Sk Laci #16358. hozzászólásáraföldbe injektálva, csak és kizárólag! változó a dózis, attól is függ milyen az állomány, milyen a talaj állapota, milyen az időjárás kilátás... egy tenyészidőben 2-3x kap összesen 150-500 kg-ot
jövőre lesz nagyobb felület amibe beleküldjük +1x a Hagie-t... az még tol rajta majd egy kicsit, nem tudom még az hogy lesz elosztva...
Válasz .Feco. #16356. hozzászólásáraFeco, a folyékony N-t a levélre jutatátok ki permetezővel, vagy a gyökér mellé a földbe injektálva? És ha nem titok milyen adag ment ki ?
Válasz gyorfy10 #16351. hozzászólásáraInkább az a kérdés jog tudnánk megakadályozni hogy bármilyen hosszú tenyeszidot választunk, ne tudjon a vize 16-18 alá menni, mert nagyon nem szeretjük most hogy a túl száraz kukoricával kell küzdenünk... 480 alatti fao már nincs a vetés tervében, júliusban meg ment rá a folyekony N, mégis 13% szeptember közepén!
Az kellene hogy október közepén végén legyen 16-18%...
Válasz gyorfy10 #16351. hozzászólásáraAz időjárás a válasz, augusztusban itt végig 35-38 fok volt 3-4 héten keresztül, szeptemberben is 30 fok körül tegnap előttig. Az 560-as faojú kukorica vize is 13 környékén van.
Azt árulja el nekem valaki, hogy hogyan tudtok 400 fölötti FAO-val 13 környéki vizeket. Itt 350 körülieket 16-17 es vízzel szedték, pedig aratást megelőzően 1,5-2 hétig 0 csapadék és 30 fok végig.
Nekem egyébként P9415 95q/HA 13 ra szárítva. 17,3 volt a vize. Ápr. 16.-i vetés.
Válasz broll79 #16331. hozzászólásáraA mezőgazdaságban nagy csodák nem történnek az arany középutat kell megtalálni aki sok műtrágyával dolgozik az egyik évben ha van megfelelő csapadék kaszál ha meg aszály van terem neki 40 q és lesül az egész
24596 hozzászólás
Válasz Mf-es? #16392. hozzászólásáraCsak tudod a feltételeket, mikor beviszed, ha meg nem megbízható az ember, akkor mindent papírra kell vetni.
Válasz Mf-es? #16392. hozzászólásáraTározó kell. 70 hektáros gazdaság...jövőre kezdi építeni a tározóját. És megoldódik a gondja. Ez van !
Nem a legkedvezőbb kilátások:
"A kukorica ezzel ellentétesen mozgott – ott a hét nagyobb részét inkább a csökkenés jellemezte és csak pénteken tudta visszatornázni magát az árszint a nyitó értékekre. Itt sokkal egyértelműbben tartott illetve a távolabbi, márciusi határidő esetében még inkább csökkenő maradt a trend. A párizsi tőzsde, a MATIF jegyzésében még nem látszott, de a fekete-tengeri és az európai fizikai piacon is ennél lényegesebb elmozdulás következett be. A romániai és a bulgáriai várható termést a csökkenő vetésterület ellenére is magasabbra várják és ezt most a COCERAL számok is megerősítették. Romániában 10 %-os, Bulgáriában 7%-os hozamjavulással számolnak. Ez egyértelműen az EU28-ak felé irányuló ajánlatokat növeli és így nem meglepő, hogy a kikötőkben hajóba rakott árura vonatkozó jegyzések immár 150 EUR/to szintre estek. Ennek a magyarországi eladási árakra gyakorolt hatása is az egész szezont meghatározhatja – a mai kalkuláció szerint a FOB Duna vagy a Kelet-Magyarországi vasúti állomáson vagonba rakott árszint éppen csak hogy meghaladja a 40.000,-Ft/to szintet. (További árakat a www.prudensceres.hu/aralakulas oldalon találhatnak.)
Egy héttel ezelőtti elemzésben is látható volt, hogy az európai kukorica termés összességében nem lesz lényegesen kisebb, mint a tavalyi volt és bár ezt most a COCERAL jelentés árnyalja – 1,7 millió tonnával kisebb 2018-as termést jelezve, az egyértelműen kitűnik, hogy a francia és német piac kiszolgálása nem kerül veszélybe."
Válasz Sk Laci #16387. hozzászólására140fölötti ha leszerződte pár hete.... kis mennyiség pár 100 t.
Napraforgó meg ki hogy hova tudott becsuszni vele 250 vagy eléggé alatta... vagy fölötte 270 280...
Válasz Vinkó75 #16391. hozzászólásáraMindenki a saját problémájával küzd.Épp ma kellett lenyelnem az eladott naprám tárolási díját.Vagy veszekszek,lehet választani.
Ez a tároló téma..pont olyan,mint a van kalap a fején-nincs kalap a fején ! Ha nincs akkor az a baj...ha van akkor mindenki lop csal hazudik. Miközben elvárnám....eppen szociális alapon kezelje a portékámat. Ilyen nincs ! Alapból van 1-1,5% technológiai "szemét" a terményen. Kombájn,plató oldala,rakodógép, felvonók...vagy magasról esik a száraz szem,majd maga a száradási veszteség. Majd ezt követi maga a léha-szármaradvány...stb. Tárolót kell építeni,akkor a tárolási díj,mozgatási,száradási veszteség.."házon belül" marad. Ezt matakolja ki mindenki. De zömében természetesen ezt a szárítós oldja meg.Mivel nekem és családnak elköltöttem vagy 80 millát autókra. "Tisztelet a kivételnek". Ezért a költekezésem miatt...még mindig én elvárom hogy első legyek,és bagóért pesztrálják a portékám. Na ja !!! Majd ha kelepel a vagina !
Válasz Rranbax #16384. hozzászólására
Válasz Sk Laci #16387. hozzászólásáraFingom nincs ezzel nem foglalkozunk itthon most desemennyit se
Kuk nem most lesz eladva a 7en... saját napraforgóföldet meg tavaly láttunk a cégnél utoljára.
Ne feleseljetek Fecóval. Tiszteségesen megmondta, miért jó, ha a kukorica átmegy a szárítón, ha mindjárt 14-es is a nedvesége, főleg a toxin terén.
Én teljes mértékben igazat adok neki, aki meg nem érti mit írt ide nekünk, az inkáb egy kicsit gondolkozon, mielőt kapzsinak vagy másnak nevezné.
Válasz *** HM *** #16386. hozzászólásáraHeci, nálatok menyi a kukorica felvásárlási ára? Elárulhatod, a napraforgóé is menyit adtak.
Válasz *** HM *** #16379. hozzászólásáraTovább megyünk mert ezzel sokat nem mondtam...
Most a 300 400t napi bevitt anyag után van pár 10 zsáknyi könnyű anyag meg pár zsáknyi törött ami simán eladható falun.
Lehet számolni mázsácskák csak... Kemény kevéske x tized százalékocska.
Válasz Claastra. #16383. hozzászólásáraNem is kell építeni. Vannak a mobil szárítók azok olcsóbbak
Válasz Sz_Pisti #16381. hozzászólásáraNem erről beszéltem. Versenyképes ha nem máshoz viszik. A lopás más tészta. Az büntetendő m de most a más profitját számolni sem illendő. Láttam olyat aki szalmával szarit. Az ő haszna és extra profitja
sok a baj a szárítósokkal,hát építeni kell egyet és nem rinyálni,és ha sok van a környéken a legjobbat választani,
Válasz .Feco. #16368. hozzászólásáraNem rád gondoltam.Csak termelőknek,inkább rossz tapasztalata van a szárítósokkal,mint jó.
Pl.búza,veszik kombájntisztán,tárolják befelé,tisztítót se lát.Van rajta 2 tized víz,papíron,és levonja a szárítás költségét.
Válasz Rranbax #16380. hozzászólására Szolgáltasson versenyképes áron, vonjon le 2-3%-ot, meg keressen is kicsit a terményen, de ne húzzon le a mázsáláson, meg a vízen, minőségen
Válasz Cafi #16375. hozzászólásáraKapitalizmus van. Nincs értelme más zsebében kotoraszni. Mindenki annyiért szolgáltat amennyiért akar és tud. Gondolom a fagyist sem kérdezed meg miért annyi egy gombóc és nem tizede mint amennyiért vette az alapanyagot. Téged sem kerdeznek és engem sem mennyiért termett a föld
Van a családban szárító 1 száz. sincs a szemét meg a törött amit kiszed betárolásnál a saját komb.tól.
Válasz .Feco. #16365. hozzászólására2009 óta tárolok szárítas nelkül amikor 15 alatti a kukorica betakarítaskor.Sose volt gond toxin se pedig mérik mindig.
Veszteség semmi se a kombájnnál se az adapternél utána meg pláne nem hisz a potkocsi lebillenti a raktarba a teleszkopos meg feltolja.
Válasz Cafi #16375. hozzászólásáraAmiket írsz nem egzakt módon számolható dolgok. Még egyazon telep esetén is nagyon évjáratfüggő, pláne nem összehasonlítható más telepekkel.
Itt van mindjárt a szemtörés. Egészen más a szemtörés amikor 13-14-es kukorica megy be mint amikor 20-as. egészen más egy olyan telepen ahol a rendszerben csigák vannak meg surrantó csövek és más ahol rédlerek, más a silóban és más a síktárolóban... silóból is van 12 m magas is meg 40 m-es is, egészen más menyniséget fog törni a kettő...
ugyanez igaz a szárítási ktg-re is: teljesen más gázmennyiség kell 15-ről 14-re szárítani mint 25-ről 14-re ugyanaz az 1%-hoz... ugyangy szártíó és szárító között is nagyon nagyok a különbségek, mert a kialakítása, hőszigetelése, felhasznált energia jellege nagyon nagy szórást mutat..
a tároló építés költsége is sántít... van aki a régi téesztől elörökölt düledező magtárakban sokezer tonnákat tárol 30 éve, minimális fenntartással míg ha most akarsz építeni egy 25x60 m-es 3500 tonnás magtár 110m...
a bevételt is könnyű úgy számolni, hogy x millió/hó, csak a valóságban ez úgy néz ki, hogy nagyon ritkán fizetnek a tárolásrért, külön, jellemzően a vevő úgy veszi meg hogy x ft/t márciusi elszállítással, és addig a te sarad, kalkuláld bele ha tudod vagy nyeld le ha nem... ugyanez a kitárolási ktg is, csak akkor fizetik ha az áru tulajdonosa elviszi az árut, vevő jellemzően nem fizet ezért (sem) ezt nyeld le... számold bele a vételárba...
és mondjuk itt van az idei év amikor nem nincs szárítás, a felvásárolt terményekre nincs betárolás, kitárolás, nincs raktározás, akkor miből is kellene fizetni az embereket, áramot, rakodó gumiját?
és ez nem sírás, csak azt mondom hgy a gazdák zöme azt mondja hogy dögöljön meg a szárítós, de neki levonás nélkül fizesse a maximálsi elérhető vételárat! meg sokszor a kompfelárat, amit ugye ő sosem kap meg csak majd hónapokkal később áfa-visszaigényléskor az államtól...
Én azt vallom hogy én sem vágok át senkit, nem dolgozok sosem extra profittal, nincs sehol átverés. Bárkinek megadom a telefonszámot hogy honnan kell szárítót venni, vegyen felőlem mindenki magának, de ha nem kell a majré csak a szajré akkor ne másra mutogasson hogy rohadt köcsög képes pénzt eltenni a szolgáltatásokért cserébe...
Válasz Cafi #16375. hozzászólásáraHogy mást ne mondjak, nem mindegy, hogy szeptemberben 30 fokban vonsz el 3% vizet vagy novemberben 0 fokban 3% vizet. Nem mindegy, hogy földgázzal szárítasz, vagy pb-vel Stb. a lényeg, hogy nincsenek olyan fix összegek amiket hallani szeretnél. Ugyan az a tároló nm. lehet vadi új beruházás többszörös áron mint egy kiprivatizált szoc telephely. Mindenki annyiért dolgozik amennyiért úgy gondolja, hogy megéri, és mindenki eldöntheti mit vesz igénybe. Nyilván mi is azért építettünk szárítót mert nem voltunk megelégedve az elérhető szolgáltatásokkal, de semmi pénzért nem kínlódnánk bérszárítással. És nem igazán van olyan, hogy szárítós föld nélkül, minden termelő cég magának épít szárítót és esetleg azon felül tud fogadni még....
azt igazán leírhatná egy szárítós, hogy a 16-17-18-as kukoricának mennyi a szárítási költsége, hány m3 gáz megy el 1000 tonna 17-es kukorica 13-ra történő szárításával. Majd hozzá plusz tételként az áram ára, napi bérköltség, hány nap alatt szárítják le, amortizáció költsége, stb...
ami egy pontos képhez kell, hogy lássa mindenki, ha 10.000 tonna kukoricát, ami mondjuk 18-as vizű volt, leszárít egy szárító 13 %-osra, akkor az mennyi gáz költséggel, bér, stb költséggel jár.
majd ugyan ez, ha 14--15-ös a kukorica és 13 helyett 12-re tudják szárítani.
vagy az is nagyban segítené a tisztánlátást ha csak lenne egy bátor, és beírná, mikor végzett novemberben a teljes évi szárítással, minden hozzá tartozó szolgáltatással, akkor abban az évben hány tonna kukoricát, hány % átlag vízzel, mennyi össz költséggel és mennyi össz bevétellel szárított.
Plusz lehetne egy olyan kimutatás is, hogy szeptembertől novemberig betároltunk X % levonással 12.000 tonna nedves kukoricát leszárítva 13-ra, és miután köv évben májusban eladtuk az utolsó tételt is, akkor hány tonna kukorica maradt pluszban vagy mínuszban a raktárban.
olyan mintha két különböző bolygón élnénk, egyik bolygón a szárítósok degeszre keresik magukat, másikon meg majdnem éhenvesznek...
csak pár érdekesség
egyik-másik szárító díjtételeinek szélsőértékei:
2-4,5 % szemét és törtszem levonás összesen
600-790 Ft/víz%/t szárítási költség
1.600-2.300 Ft ki-be tárolás és rostálási költség
egyik szárítós 2 %ot von össz szemét és törtszem, másiknak csak 4.5 levonással éri meg?
egyik 600 Ft-al számolja a vízelvonást, másik 790-el?
egyik telepen jobban kopik a rosta és csigák, vagy rakodó gumija, hogy 1600-2300 Ft/tonna kibetár és rosta?
a tárolási bevételekkel el is felejtettem számolni. ami 10.000 tonnánál havonta kb 2.5 millió HUF
egy szárítós igazán leírhatná, ha épített 100 millióért szárítót, hozzá placcot, mérleget, meg 100-150 millióért 10.000 tonna tárolót, akkor a 250 millió befektetése ha kihasználja max a telepet, akkor hány év alatt térül meg.
Válasz Sz_Pisti #16372. hozzászólásárakíméletes szárítás során minimálisan vagy semennyire. az inkább akkor gond amikor nekieresztik 120 C-nek és lekapnak 4-5 óra alatt 10-12%-ot...
megérne, de címerhányáskor még nem tudod hogy miylen lesz a kukorica vize... mondjuk egyre többen (mi is) ettől függetlenül is csináljuk mert jó eredmények vannak vele...
Válasz .Feco. #16370. hozzászólásáraaz biztos:ezen nemfogunk összeveszni!!!
Válasz .Feco. #16370. hozzászólásáraAz aminosavak mennyire sérülnek a szárítás során?
A szárítás nélkül betárolt kukorica lehet, hogy megérne egy rovarölő + gombaölő kombót címerhányáskor
Válasz Mf-es? #16367. hozzászólásáraNekem nincsen állatok, de azt azért nem szeretném átélni, hogy visszahozza a kamion a tejet, mert toxinos a siló, amivel etetem az állományt.
Találkoztam már több olyan állattenyésztővel, aki kifejezetten a cső és szem egészség alapján választ hibridet ábrák fogyasztó fajoknál is.
Létező probléma sajnos
Válasz fexco #16366. hozzászólásáravagy szándékosan beszélsz mellé, vagy nem érted mit mondok, de mindegy, a saját állataiddal azt etetsz amit szeretnél, ezen nem fogunk összeveszni...
Válasz .Feco. #16368. hozzászólásáraSzimplán irigy...ennyi...
Válasz Mf-es? #16367. hozzászólásárasosem fogom ezt a hozzáállást megérteni... soha egy szem kukoricát nem vettem, és nem is fogok tőled venni, mert olyan messze vagy hogy sosem leszünk üzleti kapcsolatban... az ember jószándékkal mond valamit, amire a legtöbben nem gondolnak, és erre az a válasz, hogy biztosan azért mondom, mert anyagi érdekem fűződik hozzá...
bennem sosem merülne fel, hogy ha valaki mond valamit, akivel nem üzletelek akkor biztos azért mondja mert ahhoz érdeke fűződik, de bizonyára mások vagyunk...
Válasz fexco #16366. hozzászólásáraToxinos a pénztárcájuk a szárítósoknak.Kevés folyt bele.
Válasz .Feco. #16364 hozzászó nemérted a lényeget:lehet,hogy mondjuk az én 15ös kukoricámat megoldod 10perc alatt,de a mondjuk a Te "gépkímélő 24es anyagodat tuti nem 10perc alatt nyomod átt.na ez eddig engem nemérdekel,csak téged.de az már viszont nagyon is érdekel,amikor kihozom a száritóból az esetleg a volt 25ös kukoricádat. tudom,nemvagy szélhámos,meg nemmma kezdted,de azért vajjuk meg mindenki a maga malmára hajtsa a vizet....a 13,5anyagnak semmi baja,a 14,5 meg toxinos az őszi-téli-tavaszi időjárásba. haggyukmá..
Válasz Dns8 #16362. hozzászólásáranézd meg hogy néz ki a kombájnasztal alatt a föld, nézd meg menyni a szemtörés aratáskor, nézd meg azt is, hogy mennyi a szemtörés mire átmegy a szírítón, plusz sem a szárítóban a gázt sem a hűtésnél az áramoit nem fizeti senki... nélküle meg életveszélyes berakni...
Válasz fexco #16363. hozzászólásáraazt csak hiszed! tele van a felszíne gombákkal, amik toxint termelnek... ezt egy 90-100 C-os szárítólevegő 10 perc alatt elpusztítja, illetve ha lehűtöd akkor leáll a működésük, de ha nem csinálsz vele semmit néhány hónap múlva megnézheted mi lett az eredménye...
Válasz .Feco. #16361. hozzászólására14-15-16os kukoricának semmi baja se lesz....az jó amikor a száritóból amikor beviszik a 20+as kukoricát,oszt jön a popcornszag kilóméterekről,gondolhatod.
Válasz .Feco. #16356. hozzászólásáraMesélj már hogy zajlik a küzdelem a 13 as kukoricával?
Válasz fexco #16360. hozzászólásáraépp az a abj, hogy amit így beviszel és beraksz egy magtárba két hónap múlva olyan toxinos lesz, hogy minden belepusztul ami eszi, illetve kereskedemi tétel esetén pedig kb. mehet a halaknak vagy az égetőbe...
ilyenkor is vagy szárítani vagy hűteni kell, ami költség és súlyveszteség, plusz ez a nagyon száraz termés fokozottan törik, pattan, és eszi meg a gépeket a határban és a telepen is..
összeségében olcsóbb egy 16-os kukoricát leszárítani mint ezt a száraz xart kinlódni
Válasz .Feco. #16356. hozzászólásáranálunk is a 320as fao pio 14,2es vizet produkált 91mázsával.azért nem mindenki ugy van mint Ti,etettél már hizóbikával száritott kukoricát-és kombályból behozott kukoricát??remélem érted mire gondolok...
Válasz Sk Laci #16358. hozzászólásáraföldbe injektálva, csak és kizárólag! változó a dózis, attól is függ milyen az állomány, milyen a talaj állapota, milyen az időjárás kilátás... egy tenyészidőben 2-3x kap összesen 150-500 kg-ot
jövőre lesz nagyobb felület amibe beleküldjük +1x a Hagie-t... az még tol rajta majd egy kicsit, nem tudom még az hogy lesz elosztva...
Válasz .Feco. #16356. hozzászólásáraFeco, a folyékony N-t a levélre jutatátok ki permetezővel, vagy a gyökér mellé a földbe injektálva? És ha nem titok milyen adag ment ki ?
Válasz Bárány #16350. hozzászólásáraNálad brutál volt
Válasz gyorfy10 #16351. hozzászólásáraInkább az a kérdés jog tudnánk megakadályozni hogy bármilyen hosszú tenyeszidot választunk, ne tudjon a vize 16-18 alá menni, mert nagyon nem szeretjük most hogy a túl száraz kukoricával kell küzdenünk... 480 alatti fao már nincs a vetés tervében, júliusban meg ment rá a folyekony N, mégis 13% szeptember közepén!
Az kellene hogy október közepén végén legyen 16-18%...
Válasz gyorfy10 #16351. hozzászólásáraNálunk is ez a helyzet, 4025-ös 14% 98 mázsa, P9903 15% 113 mázsa.....
Válasz Johny B. #16349. hozzászólásáraEgy tábla átlaga volt ez, 9ha.
Válasz laikus87 #16352. hozzászólásáraKöszönöm! Így már érthető :)
Válasz gyorfy10 #16351. hozzászólásáraAz időjárás a válasz, augusztusban itt végig 35-38 fok volt 3-4 héten keresztül, szeptemberben is 30 fok körül tegnap előttig. Az 560-as faojú kukorica vize is 13 környékén van.
Azt árulja el nekem valaki, hogy hogyan tudtok 400 fölötti FAO-val 13 környéki vizeket. Itt 350 körülieket 16-17 es vízzel szedték, pedig aratást megelőzően 1,5-2 hétig 0 csapadék és 30 fok végig.
Nekem egyébként P9415 95q/HA 13 ra szárítva. 17,3 volt a vize. Ápr. 16.-i vetés.
Válasz Johny B. #16349. hozzászólásáraDalmand környéke idén durva lesz.
Válasz szanberg #16341. hozzászólásáraNa akkor kukiversenyen te gyöztél volna...orszagba meg 187et senki nem termelt üzemibe gratula
Válasz broll79 #16331. hozzászólásáraA mezőgazdaságban nagy csodák nem történnek az arany középutat kell megtalálni aki sok műtrágyával dolgozik az egyik évben ha van megfelelő csapadék kaszál ha meg aszály van terem neki 40 q és lesül az egész
Válasz krokodil007 #16345. hozzászólásáraez tegnapi béraratás ,mtz-vel művelve,sajátot még csak 2 heki vadkárost vágtunk 12t volt 12-es vizzel,a földek agyagos nehezen művelhető(sok jobbat láttam már 15-20km-re északnyugatra)a szárítók délben ,legkésőbb 3kor bezárnak (nem tudnak többet beengedni )