Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR413.74 FtUSD396.67 FtCHF443.85 FtGBP498.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Apukám mesélte, a Rákosi időben nem lehetett leszedni a faggyatt, mert az is csövet hoz.A fagy a régi saját vetőmag elő állításnál keletkezett nem kevés, kapálás, faggyazás, s haza a tehénnek. A technológia fejlődésével alig lehet találni.
Én valahogy nem így emlékszem rá a tanultak alapján.
Az, hogy fattyasodik-e az nem attól függ, hogy mennyire jól él a növény, hanem attól, hogy olyan fajta.
Olyat érdemes választani, amelyik kevésbé hajlamos a fattyasodásra, mivel az csak elfelé vonja a tápanyagot az anyanövénytől, az a későbbiekben nem fog energiát, tápanyagot visszaszolgáltatni a fő növénybe, hogy az nagyobb vagy több csövet növesszen.
Érdemesebb olyan hibridet választani ami kevésbé hajlamos erre.
Ezt mondják sokan mert mit is lehetne kezdeni pld egy ezer hekis táblával ha fattyas. Olyan ez a magyarázkodás mint kátyút javítani 30-as táblával.Álltalában magas szakirányú végzetséggel rendelkezők szokják ezt állítani.Próbáltam 0.6HA lefattyazni,és szemre egyértelműen szebb volt ott mint ahol nem lett leszedve.Amikor még kicsi nem veszi észre a kuki.Mikor nagy már jobb hagyni.Régen is leszedték nem sajnálták rá a fáradságot, pedig biztos tudtak volna helyette mást is csinálni.Ezt én egy idő óta úgy oldom meg hogy bizonyos siló jellegű fajta hibrideket mellőzök.
elvileg nem okoz kárt, amit elszív most energiát azt csőképzés,szemkitelítődés során visszaadja, ahol szépek a kuki-k ott minden fajtán van, még olcsó szegedi fajtán is láttam pár napja
Válasz #4778. hozzászólásra
Igen fattyasodás lesz az, köszi! És most hogy mondod tényleg ott olyan, ahol a legszebb, legnagyobb a kuki, de akkor megnyugodhatok ezekszerint, remélem hogy tényleg így lesz és nem lesz ziccer vele.
Gondolom ez majd idővel lemarad, de nem fog a kuki növekedésének a rovására menni?
Egyébként Dkc 4795 !
Üdv!
Fattyasodás? Ha az akkor az azt jelenti hogy jól él a kukoricád, meg van neki minden ami kell, akkor szokott növeszteni, majd csőképzésnél meg szemkitelítődésnél kivonja belőle a növény ami kell neki.
Tavaly csak repce után ment a kukorica és mind kék volt de utána amikor kiheverte úgy beindult hogy utolérte a nem stresszelőt. Tavaly semmi kárt nem okozott a stressz szerintem mert jól termett nagyon
Üdv!
Nekünk is ez van, 12 hektáros táblából 7 búza 5 repce(ikarussal gyomírtva tavasszal) elővetemény és a repce utáni 4 leveles és kék a búza utáni is kék volt de már kiheverte 2 nap jóidő után már olyan 6-7 leveles és minden ugyanaz, kivéve az alapműtrágyázást, mert a 7 hektár megkapta ősszel repcevetés előtt a komplexet , emez meg vetéssel egy menetbe, majd holnap lesz róluk kép..
Válasz #4766. hozzászólásra
nekem csak a repce utáni kukoricám kékült meg,+ le is van maradva a többihez képest. Én a butisan star utóhatásra tippelek, vagy ott túl sok neki a tápanyag. Ugyanabban a táblában volt zab és búza is a repce mellett, azok után nincsen semmi tünet.
A tavalyi betakarítás után az összes művelet, műtrágyázás stb. minden azonos volt.
Kedves Termelő Kollégák!
A vetés végeztével megkezdődött a növénytermesztési feladatok legizgalmasabb része, az állományok megfigyelése. Az elmúlt pár hétben megfigyelhető legszembetűnőbb reakciója a kukorica növénynek a gyökérváltás utáni antociános elszíneződés a levélen, mellyel talán mindenki találkozott és a rutinosabbakat már nem lepi meg a ’tünet’.
Azonban az idei év is tartogat meglepetéseket az előzőhöz képest. Az érkező hideg frontokkal igen erős szél is érkezett az ország több területére.
A helyenként 60km/h szél a múlt heti melegek hatására lecserepesedett, kiszáradt talajok tetejéről elhordta a felső porréteget.
A kukorica növények többsége jelenleg a legkiszolgáltatottabb 3-6 leveles állapotban van, éppen a gyökérváltás után.
A szél által lehordott felső földréteg aprószemcséi nagy sebességgel ütköznek neki a növények zöld felületének, és felsértik a sejteket.
Porfelhő átvonulása a kukoricatábla fölött (Felsőkörtvélyes 2012.05.16.)
A növényen a sérült sejtek, szövetek elhalása fokozatosan következik be, így a vihar után nehéz megállapítani a kár mértékét. A teljes zöldfelület vesztés megállapításához a közvetlen fizikai hatás után 3-4 nappal érdemes újra kimenni, és ne keseredjünk el, ha drasztikus látvány fogad minket.
„Homokverést” szenvedett tábla (Szenta, 2012.05.15)
Azon növények, melyek első 4-5 levele teljesen elszáradt a „homokverés” hatására - bár igen rossz képet mutatnak- teljesen életképesek. Ha megvizsgáljuk a gyökérrendszert, vagy a növényt eltörjük a föld felett, megfigyelhetjük, hogy a növény csak külső felületi sérüléseket szenvedett, de a belső szövetek zöldek és a tenyészőcsúcsot sem érte olyan fizikai hatás, mely a növény további fejlődési folyamatait gátolná.
Fontos, hogy bár a homokos területeken tud nagyobb kárt okozni a jelenség, megfigyelhető olyan területeken is, ahol a talaj kötöttebb szerkezetű, hiszen a felső poros talajréteget a szél ebben az esetben is felkapja.
Homokverést szenvedett növények (Enying, 2012.05.16)
Mit tegyünk?
Amit biztosan állíthatunk, hogy semmilyen körülmények között nem kell újravetni a táblát, ha a károk csak a „homokverés” hatására keletkeztek. A „homokverés” könnyen felismerhető, ha a tábla mélyebb pontjain, illetve szélárnyékos részein nincs megfigyelhető kártétel.
A növény újabb levelei pár héten belül előbújnak, és a tábla képe is jelentősen javul majd. Az elveszített első pár levél a termésre nem lesz nagy hatással, hiszen a csőkezdemény képződése majd a 6-8 leveles korban kezdődik meg.
Fungicid kijuttatása későbbi fertőzések megelőzésére alkalmas lehet, de hazánkban nem gyakorlat a kukorica kultúrák fungicides kezelése, így a használható szerekről érdemes előtte tájékozódni.
Fehérvári Sándor Monsanto Fejlesztés
Vissza a tartalomjegyzékhez
A kukorica állományok ’lilulása’
A május eleji szokásos lehűlés idén is esővel, és egy markáns hidegfronttal köszöntött be. A csapadék már nagyon hiányzott a talajból, viszont a hideg idő számos egyéb problémát vethet fel a kikelt kukorica állományokban. Az éjszakai léghőmérséklet gyakran 10°C alá süllyed, és napközben sem kúszik 15-18°C fölé. A lehulló csapadék és a folyamatos felhőtakarás tovább hűtötte a talajokat.
Az április második felében elvetett kukoricák a gyökérváltás idejét élik, ebben az időszakban gyakran előfordul a kukorica növények ’lilulása’, a levelek antociános elszíneződése. A lilulás- antociános elszineződés- egyik leggyakrabban előforduló oka a foszforhiány.
A talajban található foszfor-források:
- Adszorbeált (kötött) formában orto-foszfát vegyületek
- Szerves vegyületek humusz-foszfor tartalma
- Műtrágyákkal bevitt foszfor vegyületek
A foszfor felvehetőségét több tényező befolyásolja.
A talaj teljes foszfor tartalmából csak egy rész elérhető a növények számára. A foszfátfixáció során a talaj foszfortartalmának jelentős része lekötődik a talajban, így a növények számára felvehetetlenné válik. A fixáció hatására viszont a foszfor mozgása minimális a talajban, így a tápelem kimosódástól nem kell tartanunk.
A talajban található foszfor felvételét számos tényező befolyásolja:
- Talajhőmérséklet- alacsony talajhőmérséklet csökkenti a foszfor felvehetőségét, 12-14 °C alatt a foszfor felvétele gátolt, a növények nem képesek felvenni a talajból.
- A talaj kémhatása- az ideális kémhatás- pH 6-7,5 (semleges kémhatás). Mindkét szélsőség- túlzottan savas (pH 6 alatt), vagy lúgos talaj (pH 7,5 fölött) jelentősen csökkenti a foszfor felvehetőségét
- Tömörödött talaj- az oxidatív viszonyok csökkenésével a foszfor felvétele gátolt, szélsőséges esetekben teljesen megszűnhet. ’Csapó’ esők után, forgókban gyakran figyelhető meg, hogy az állományok lilulnak (vagy jobban lilulnak), mint a jobban levegőzött területeken. Nagy szerepe van az előveteménynek is- érzékenyebb a cukorrépa, búza utáni kukoricavetés.
Általában a lilulás a május eleji lehűlés után figyelhető meg, ilyenkor a ’csapó’ esők által letömörödött talaj, és az alacsony talajhőmérséklet együtt hozza létre a tüneteket. A hibridek érzékenysége eltérő. Az érzékeny hibridek esetében a tünetek megjelenése és a termés mennyisége között nincs összefüggés.
A foszfor re-utilizálható tápelem, így a növények idősebb leveleiből könnyen átvándorol a fiatalabb részekbe (merisztéma közeli, fiatal levelek), így a lilulás tünete az idősebb leveleken figyelhető meg először.
Meg kell azonban említenünk, hogy a kukorica lilulásának egyéb okai is lehetnek, amelyek nem a foszforhiányára vezethetőek vissza. Ilyen ok lehet például a gyökérzetet ért károsodás (pl. talajlakó kártevők kártétele), vagy herbicid maradék is.
A lilulás a talaj hőmérsékletének emelkedésével megszűnik, a lila rész a levelek széle felé mozog, majd teljesen eltűnik. Egyes hibrideknél megfigyelhető, hogy az antociános levelek előbb sárgás árnyalatot kapnak (időszakos nitrogén hiány), majd visszazöldülnek.
Mit tehetünk a ’lilulás’ ellen? Amennyiben az alacsony hőmérséklet az ok- ebben az esetben: semmit. Várjuk meg a felmelegedést, a tünetek megszűnnek, a kukorica fejlődése újra elindul, a levelek visszazöldülnek. Kémhatás problémák esetén állományban nem tudunk mit tenni, savanyú talajokon meszezéssel, lúgos kémhatású talajoknál gipszel növelhetünk, illetve csökkenthetünk a kémhatást.
Starterműtrágyák használatával (könnyen felvehető foszfor) csökkenthető, elkerülhetőek a tünetek. Tüneti kezelésre lombtrágyák használata is megfelelő lehet (ebben az esetben érdemes cink- foszfor lombtrágyákat használni).
Szabó Szilárd
Fejlesztési Vezető- Monsanto Hungária Kft.
Kicsit megkésve:
MV277 40e 7t/ha 18% vetés május eleje
Sarolta 70e 6t/ha 15% április vége
DK440 70e 8t/ha 13,4% április közepe
DK440 70e 10t/ha 13,3-13,6% április közepe
DK391 70e 7,4t/ha 11,9% április 20
A talajok 10-20AK közöttiek. ÉK-Mo.
Tavaszi tárcsázás, egyedül a 10t/ha-os volt szántva.
Egységesen 110kg N hatóanyag. semmi más.
2012-ben is lesz néhány 40e "kísérlet".
Tavaj homokra 3q 34-es só ment vetéskor aztán széppen ki is kelt a vetés de jött egy fagy ami a gyümiket le is rendezte teljesen itt felénk.
2-3 nap mulva már azon tanakodtunk hogy kitárcsázzuk vagy ne a teljes állományt.
Hála istennek Úgy voltunk hogy várjunk még 1-2 hetet.
Féltünk a fagyoktól!:-)
A fagyott bestresszelt tengeri úgy megindult hogy nem akartuk elhinni . főlegakkor mikot már látszottak a csövek 2 csöves rengeteg volt és ki is nevelte de a 3 csöveseken már látszott hogy sok neki.
Homokról ilyen jó termésünk még soha nem volt .
24596 hozzászólás
Válasz #4794. hozzászólásra
Ha már poénkodtok, kérdés van 1 házaspár nevük ondó györgy és györgyné, megáldja őket a sors iker gyerekekkel, hogy fogják őket hívni?????
Válasz #4791. hozzászólásra
csak rosszul írtam.
"Ty" erre is,
Válasz #4790. hozzászólásra
de éhes voltam azon járt az eszem.
Igaz,
Válasz #4791. hozzászólásra
mit mondanak a törvénytelen gyerekre ,fattyú vagy faggyú ,de majd jön tanárnéni és megmondja a tutit
Válasz #4789. hozzászólásra
Hazahortuk mi is a teheneknek abban az időben, kádár korszakban!! Ki gondolta volna akkor hogy lesz itt még maszek világ!!
Válasz #4790. hozzászólásra Vidéke válogatja,hogy ty vagy gy!
Válasz #4789. hozzászólásra
jó-jó de inkább ty-vel mint gy-vel
Válasz #4778. hozzászólásra
A fagy a régi saját vetőmag elő állításnál keletkezett nem kevés, kapálás, faggyazás,
s haza a tehénnek.
A technológia fejlődésével alig lehet találni.
Apukám mesélte, a Rákosi időben nem lehetett leszedni a faggyatt, mert az is csövet hoz.
Válasz #4787. hozzászólásra
Ez ritka, SPC vetés?????????
Válasz #4778. hozzászólásra
Én valahogy nem így emlékszem rá a tanultak alapján.
Az, hogy fattyasodik-e az nem attól függ, hogy mennyire jól él a növény, hanem attól, hogy olyan fajta.
Olyat érdemes választani, amelyik kevésbé hajlamos a fattyasodásra, mivel az csak elfelé vonja a tápanyagot az anyanövénytől, az a későbbiekben nem fog energiát, tápanyagot visszaszolgáltatni a fő növénybe, hogy az nagyobb vagy több csövet növesszen.
Érdemesebb olyan hibridet választani ami kevésbé hajlamos erre.
Válasz #4783. hozzászólásra
Válasz #4782. hozzászólásra
a hidegtől.....mára már méregzöld...
Válasz #4782. hozzászólásra
tallán a 200 mili esőtöl
Válasz #4770. hozzászólásra
Te ez miért ilyen sárga?????????
Válasz #4780. hozzászólásra
Ezt mondják sokan mert mit is lehetne kezdeni pld egy ezer hekis táblával ha fattyas. Olyan ez a magyarázkodás mint kátyút javítani 30-as táblával.Álltalában magas szakirányú végzetséggel rendelkezők szokják ezt állítani.Próbáltam 0.6HA lefattyazni,és szemre egyértelműen szebb volt ott mint ahol nem lett leszedve.Amikor még kicsi nem veszi észre a kuki.Mikor nagy már jobb hagyni.Régen is leszedték nem sajnálták rá a fáradságot, pedig biztos tudtak volna helyette mást is csinálni.Ezt én egy idő óta úgy oldom meg hogy bizonyos siló jellegű fajta hibrideket mellőzök.
Válasz #4779. hozzászólásra
elvileg nem okoz kárt, amit elszív most energiát azt csőképzés,szemkitelítődés során visszaadja, ahol szépek a kuki-k ott minden fajtán van, még olcsó szegedi fajtán is láttam pár napja
Válasz #4778. hozzászólásra
És most hogy mondod tényleg ott olyan, ahol a legszebb, legnagyobb a kuki, de akkor megnyugodhatok ezekszerint, remélem hogy tényleg így lesz és nem lesz ziccer vele.
Igen fattyasodás lesz az, köszi!
Gondolom ez majd idővel lemarad, de nem fog a kuki növekedésének a rovására menni?
Egyébként Dkc 4795 !
Válasz #4777. hozzászólásra
Üdv!
Fattyasodás? Ha az akkor az azt jelenti hogy jól él a kukoricád, meg van neki minden ami kell, akkor szokott növeszteni, majd csőképzésnél meg szemkitelítődésnél kivonja belőle a növény ami kell neki.
Sziasztok!
Olyan problémám van hogy az egyik "kék" fajta kukin erős fiók téma van!
Van olyan hogy 3-4 db is egy növényen!
Okozhat ez problémát?
Válasz #4774. hozzászólásra
Tavaly csak repce után ment a kukorica és mind kék volt de utána amikor kiheverte úgy beindult hogy utolérte a nem stresszelőt. Tavaly semmi kárt nem okozott a stressz szerintem mert jól termett nagyon
Válasz #4772. hozzászólásra
és még most is szakad rá az esső!
nem merem leirni mert nem hiszik el ......
Válasz #4773. hozzászólásra
jó lenne tudni mi okozza ezt, hallottam már mástól is hogy volt ilyen tapasztalat.
Válasz #4771. hozzászólásra
, emez meg vetéssel egy menetbe, majd holnap lesz róluk kép..
Üdv!
Nekünk is ez van, 12 hektáros táblából 7 búza 5 repce(ikarussal gyomírtva tavasszal) elővetemény és a repce utáni 4 leveles és kék a búza utáni is kék volt de már kiheverte 2 nap jóidő után már olyan 6-7 leveles és minden ugyanaz, kivéve az alapműtrágyázást, mert a 7 hektár megkapta ősszel repcevetés előtt a komplexet
Válasz #4770. hozzászólásra
kiba jó
hány 100 milit látott ez már?
Válasz #4766. hozzászólásra
nekem csak a repce utáni kukoricám kékült meg,+ le is van maradva a többihez képest. Én a butisan star utóhatásra tippelek, vagy ott túl sok neki a tápanyag. Ugyanabban a táblában volt zab és búza is a repce mellett, azok után nincsen semmi tünet.
A tavalyi betakarítás után az összes művelet, műtrágyázás stb. minden azonos volt.
kukorica várhatóan.....
Válasz #4767. hozzászólásra
Persze mert nálad az idő is Claastra jár!
Válasz #4766. hozzászólásra
Szabi akkor az idén a vetömag cégek ki tetek magukért!! Jol meg letünk mi szivatva nyugat felöl..
Válasz #4766. hozzászólásra
enyim meg claas ződ a sok csapadéktól
Válasz #4764. hozzászólásra
jd zőőddd
Teendő ???
Várni ?????
Holnap hozok képeket, szint fekete a kukorica, másoké meg zőőődddd
Várhatóan 0 tonna. (jelenleg hehehehe)
Kedves Termelő Kollégák!
A vetés végeztével megkezdődött a növénytermesztési feladatok legizgalmasabb része, az állományok megfigyelése. Az elmúlt pár hétben megfigyelhető legszembetűnőbb reakciója a kukorica növénynek a gyökérváltás utáni antociános elszíneződés a levélen, mellyel talán mindenki találkozott és a rutinosabbakat már nem lepi meg a ’tünet’.
Azonban az idei év is tartogat meglepetéseket az előzőhöz képest. Az érkező hideg frontokkal igen erős szél is érkezett az ország több területére.
A helyenként 60km/h szél a múlt heti melegek hatására lecserepesedett, kiszáradt talajok tetejéről elhordta a felső porréteget.
A kukorica növények többsége jelenleg a legkiszolgáltatottabb 3-6 leveles állapotban van, éppen a gyökérváltás után.
A szél által lehordott felső földréteg aprószemcséi nagy sebességgel ütköznek neki a növények zöld felületének, és felsértik a sejteket.
Porfelhő átvonulása a kukoricatábla fölött (Felsőkörtvélyes 2012.05.16.)
A növényen a sérült sejtek, szövetek elhalása fokozatosan következik be, így a vihar után nehéz megállapítani a kár mértékét. A teljes zöldfelület vesztés megállapításához a közvetlen fizikai hatás után 3-4 nappal érdemes újra kimenni, és ne keseredjünk el, ha drasztikus látvány fogad minket.
„Homokverést” szenvedett tábla (Szenta, 2012.05.15)
Azon növények, melyek első 4-5 levele teljesen elszáradt a „homokverés” hatására - bár igen rossz képet mutatnak- teljesen életképesek. Ha megvizsgáljuk a gyökérrendszert, vagy a növényt eltörjük a föld felett, megfigyelhetjük, hogy a növény csak külső felületi sérüléseket szenvedett, de a belső szövetek zöldek és a tenyészőcsúcsot sem érte olyan fizikai hatás, mely a növény további fejlődési folyamatait gátolná.
Fontos, hogy bár a homokos területeken tud nagyobb kárt okozni a jelenség, megfigyelhető olyan területeken is, ahol a talaj kötöttebb szerkezetű, hiszen a felső poros talajréteget a szél ebben az esetben is felkapja.
Homokverést szenvedett növények (Enying, 2012.05.16)
Mit tegyünk?
Amit biztosan állíthatunk, hogy semmilyen körülmények között nem kell újravetni a táblát, ha a károk csak a „homokverés” hatására keletkeztek. A „homokverés” könnyen felismerhető, ha a tábla mélyebb pontjain, illetve szélárnyékos részein nincs megfigyelhető kártétel.
A növény újabb levelei pár héten belül előbújnak, és a tábla képe is jelentősen javul majd. Az elveszített első pár levél a termésre nem lesz nagy hatással, hiszen a csőkezdemény képződése majd a 6-8 leveles korban kezdődik meg.
Fungicid kijuttatása későbbi fertőzések megelőzésére alkalmas lehet, de hazánkban nem gyakorlat a kukorica kultúrák fungicides kezelése, így a használható szerekről érdemes előtte tájékozódni.
Fehérvári Sándor Monsanto Fejlesztés
Vissza a tartalomjegyzékhez
A kukorica állományok ’lilulása’
A május eleji szokásos lehűlés idén is esővel, és egy markáns hidegfronttal köszöntött be. A csapadék már nagyon hiányzott a talajból, viszont a hideg idő számos egyéb problémát vethet fel a kikelt kukorica állományokban. Az éjszakai léghőmérséklet gyakran 10°C alá süllyed, és napközben sem kúszik 15-18°C fölé. A lehulló csapadék és a folyamatos felhőtakarás tovább hűtötte a talajokat.
Az április második felében elvetett kukoricák a gyökérváltás idejét élik, ebben az időszakban gyakran előfordul a kukorica növények ’lilulása’, a levelek antociános elszíneződése. A lilulás- antociános elszineződés- egyik leggyakrabban előforduló oka a foszforhiány.
A talajban található foszfor-források:
- Adszorbeált (kötött) formában orto-foszfát vegyületek
- Szerves vegyületek humusz-foszfor tartalma
- Műtrágyákkal bevitt foszfor vegyületek
A foszfor felvehetőségét több tényező befolyásolja.
A talaj teljes foszfor tartalmából csak egy rész elérhető a növények számára. A foszfátfixáció során a talaj foszfortartalmának jelentős része lekötődik a talajban, így a növények számára felvehetetlenné válik. A fixáció hatására viszont a foszfor mozgása minimális a talajban, így a tápelem kimosódástól nem kell tartanunk.
A talajban található foszfor felvételét számos tényező befolyásolja:
- Talajhőmérséklet- alacsony talajhőmérséklet csökkenti a foszfor felvehetőségét, 12-14 °C alatt a foszfor felvétele gátolt, a növények nem képesek felvenni a talajból.
- A talaj kémhatása- az ideális kémhatás- pH 6-7,5 (semleges kémhatás). Mindkét szélsőség- túlzottan savas (pH 6 alatt), vagy lúgos talaj (pH 7,5 fölött) jelentősen csökkenti a foszfor felvehetőségét
- Tömörödött talaj- az oxidatív viszonyok csökkenésével a foszfor felvétele gátolt, szélsőséges esetekben teljesen megszűnhet. ’Csapó’ esők után, forgókban gyakran figyelhető meg, hogy az állományok lilulnak (vagy jobban lilulnak), mint a jobban levegőzött területeken. Nagy szerepe van az előveteménynek is- érzékenyebb a cukorrépa, búza utáni kukoricavetés.
Általában a lilulás a május eleji lehűlés után figyelhető meg, ilyenkor a ’csapó’ esők által letömörödött talaj, és az alacsony talajhőmérséklet együtt hozza létre a tüneteket. A hibridek érzékenysége eltérő. Az érzékeny hibridek esetében a tünetek megjelenése és a termés mennyisége között nincs összefüggés.
A foszfor re-utilizálható tápelem, így a növények idősebb leveleiből könnyen átvándorol a fiatalabb részekbe (merisztéma közeli, fiatal levelek), így a lilulás tünete az idősebb leveleken figyelhető meg először.
Meg kell azonban említenünk, hogy a kukorica lilulásának egyéb okai is lehetnek, amelyek nem a foszforhiányára vezethetőek vissza. Ilyen ok lehet például a gyökérzetet ért károsodás (pl. talajlakó kártevők kártétele), vagy herbicid maradék is.
A lilulás a talaj hőmérsékletének emelkedésével megszűnik, a lila rész a levelek széle felé mozog, majd teljesen eltűnik. Egyes hibrideknél megfigyelhető, hogy az antociános levelek előbb sárgás árnyalatot kapnak (időszakos nitrogén hiány), majd visszazöldülnek.
Mit tehetünk a ’lilulás’ ellen? Amennyiben az alacsony hőmérséklet az ok- ebben az esetben: semmit. Várjuk meg a felmelegedést, a tünetek megszűnnek, a kukorica fejlődése újra elindul, a levelek visszazöldülnek. Kémhatás problémák esetén állományban nem tudunk mit tenni, savanyú talajokon meszezéssel, lúgos kémhatású talajoknál gipszel növelhetünk, illetve csökkenthetünk a kémhatást.
Starterműtrágyák használatával (könnyen felvehető foszfor) csökkenthető, elkerülhetőek a tünetek. Tüneti kezelésre lombtrágyák használata is megfelelő lehet (ebben az esetben érdemes cink- foszfor lombtrágyákat használni).
Szabó Szilárd
Fejlesztési Vezető- Monsanto Hungária Kft.
Válasz #4761. hozzászólásra
Ezek szép eredmények...
Kicsit megkésve:
MV277 40e 7t/ha 18% vetés május eleje
Sarolta 70e 6t/ha 15% április vége
DK440 70e 8t/ha 13,4% április közepe
DK440 70e 10t/ha 13,3-13,6% április közepe
DK391 70e 7,4t/ha 11,9% április 20
A talajok 10-20AK közöttiek. ÉK-Mo.
Tavaszi tárcsázás, egyedül a 10t/ha-os volt szántva.
Egységesen 110kg N hatóanyag. semmi más.
2012-ben is lesz néhány 40e "kísérlet".
Van egy na klado 420 as napraforgo adapterem is elado. Ami 420as asztalon 6soros tálcák és a felépitmény kiváloan müködik..
Válasz #4757. hozzászólásra
komplett 600.000 ft
Válasz #4754. hozzászólásra
mennyiért árulod?
Tavaj homokra 3q 34-es só ment vetéskor aztán széppen ki is kelt a vetés de jött egy fagy ami a gyümiket le is rendezte teljesen itt felénk.
2-3 nap mulva már azon tanakodtunk hogy kitárcsázzuk vagy ne a teljes állományt.
Hála istennek Úgy voltunk hogy várjunk még 1-2 hetet.
Féltünk a fagyoktól!:-)
A fagyott bestresszelt tengeri úgy megindult hogy nem akartuk elhinni . főlegakkor mikot már látszottak a csövek 2 csöves rengeteg volt és ki is nevelte de a 3 csöveseken már látszott hogy sok neki.
Homokról ilyen jó termésünk még soha nem volt .
Milyen érdekes márciusi tőzsdei ár itthon 50e ft-on nyitott...már érzik hogy drágán kell megvenni...
Van egy mfka 5011-es kukoricaasztalom ferdével együtt átszerelövel lassito kosár minden olcson ha érdekel vkit e514-en használtuk de elkelt a gép.
Válasz #4747. hozzászólásra
Sor mellé kell szorni és nem marja meg
Pl.: www.barchart.com
Válasz #4749. hozzászólásra
ezt a MATIF-ot milyen honlapon lehet megnézni?????
Jönni is fognak több mint 6%-ot ment fel ma a kuki már.. mit gondolnak a kersekedők megszivatnak bennünket..?? 5 alatt ránk se nézzenek...
MATIF 205euro (kb. 64000ft/t) jöhetnek az 50e+áfás itthoni kereskedői ajánlatok... :) :)
Válasz #4744. hozzászólásra
Nemsokára, a világpiacon emelkedik az ár, a forint meg gyengül.
Be fog gyűrűzni ide ia az emelkedés.
Válasz #4739. hozzászólásra
, 2hétig kicsit elszomorító látvány, de utána brutálisan megindul
Én is szórtam már állományba AN34-est