Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak610 FtBenzin árak602 FtEUR400.16 FtUSD369.69 FtCHF426.44 FtGBP481 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Az mitől van, és gyakorlatilag minden évben -de maradjunk a jelenben- hogy foltokban még zöldes a cső feletti levél réteg, de mára azért már a táblák 2/3-a total elszáradt itt is, lógnak a csövek teljesen őszi aratási képet fest.
Ennek ellenére 29-et mértünk tegnap kézzel törve.....290-es Fao számú kukorica. Közben meg 40km-el lentebb kb ugyanúgy kinéző kukoricákat meg 10-12 vízzel vágják.
Válasz termelo #24273. hozzászólásáraA Netparaszt ha előkerülne frissíthetné az eddig megosztott információit olyanokkal ami nem tőlunk jobb környezeti adottságokkal rendelkező országokból származik hanem olyan helyekről mint pl. Ausztrália egyes régiói ahol már teljesen felhagytak a gazdálkodással.
Az ott megtapasztalt "átmenet" lépcsői hasznos információval szolgálhatnak arra az 1-2 évtizedre ameddig kiderül, hogy merre-mennyire változik a klíma.
Hajnali 2 kor 36 fokos a talaj, északabbra ez csak 28...
Mivel a talaj melegíti fel a levegőt ez jóval magasabb érték nappal, pl. érezhető is hogy éget a tarló az ember lába alatt.
Amikor egy beteg belázasodik az azért van, hogy elpusztuljanak a benne kárt tévő a baktériumok de sajnos a talajban élő baktériumok jelentős részével is ugyanez történik a 40+fokos talajban...
Ennyire szélsőséges környezetben már a gyökerek is károsodnak. Ez szemmel látható, kiég a gyep, a gaz, egyes fafajok egyedei kiszáradnak stb.
Ezekre a problémákra jelenleg a talajművelési rendszerek egyike sem ad megoldást és a minimum elv nem csak a Lieblig féle tápanyagokra igaz hanem a vízre is.
Száraz forró élettelen talajon jelenleg nem lehet sekélyen gyökerező növényt termeszteni...
Nem azért, hogy bántsak valakit de met-net szerint a Hajdúságban 5-6 fokkal hidegebb van mint Bácskában és kicsit több mint 100 millivel több is esett eddig idén mint itt.
Nálunk a metnet szerint mindössze 173 mm eső volt idén viszont 41,7 fokra eddig nem emlékszem, hogy valaha lett volna.
Ezt a két veszélyes kombót már nem lehet megoldani semmilyen talajművelési módszerrel.
A szakemberek jelenleg arról beszélnek, hogy egy-egy régióban teljesen fel kell hagyni a tavaszi vetésű növényekkel
Értelem szerűen ezeken a helyeken semmi értelme nem lesz a takarónövényeknek.
A talajélet a nyári kánikula beállta után szép lassan megszűnik és majd csak az októberi novemberi esők után éled újra.
Jelenleg próbára tavaszi vetésű kalászos-t vetünk novemberben de borsó, bab stb. növények is termeszthetőek a téli fagyok hiánya végett bár ebbe még a Golf áramlat lassulása/megszűnése 10-20 év múlva beleszólhat.
Akkor az ilyen bölcs és nagytudású embernek, azonnal fel kell kínálni 1000 Ha a Szaharából, 1000 Ha a Góbi sivatagból, ingyen minden technikával és inputtal, hogy mutassa meg a tudását.
Víz nélkül nincs élet, így lettünk teremtve, vagy a másik elmélet szerint így alakult ki az evolúció nyomán.
Az egyik barátom földjei öntöző csatorna mellett vannak, ahol a vízszint kb 2 m magasabb, mint a talajszint.
Tavasszal, majd elsüllyed a traktor vetőgépestől, amikor vetek neki, míg a sajátomon arrébb 20 km-el csak porolok.
A csatorna víznyomásának köszönhetően sokkal magasabb a talajvízszint nála.
De most ott is elvan száradva minden.
Az ember vagy bármely élőlény a földön hány napot bír ki víz nélkül, talán 3-4 napot.
Még az is Isteni csoda, hogy azzal a 50-60 mm csapadékkal, ami esett itt felénk, megnőtt a kukorica és talán még lesz rajta valami minimális termés.
2022 ben össz. 34 mm volt itt, nem is nőtt nagyobbra, mint 50-60 cm
Válasz mtz1221 #24269. hozzászólásáraHogyne tudna! Alacsony fekvésü 1 és 2-másod osztályu földeken idén se látszik az aszály!
Van aki ilyen helyen gazdálkodik és azt képzeli,hogy ö találta fel a spanyolviaszt.
Pár éve olvastam itt a talajmegujitó forumon volt itt valaki aki az állitotta,hogy ö esö nélkül termel (notillben)15 Tonna/hektár kukoricát!!! Bele se kell gondolni,hogy mennyit tud,ha esik is
Válasz .Fecó. #24259. hozzászólására5 év múlva térjünk erre vissza. Én is 4 éve még mindenkit marhának tartottam aki nem 600as faot vet, mert az tud teremni. Azóta meg azok meg sem tudnak lassan kötni, csak a nagyon idejében(március vége) elvetett 300 és 400as faosok.
Válasz envagyok2 #24267. hozzászólásáraÖntözésben? Talán ha vizügyi mekmesterek kinxitnák amikor van viz folyókon a zsilipeket!
Holtágakat csatornákat feltölteni! Vagy vannak árapasztórendszereink! De miértiscsodálkoznék? Várták a havazásnélküli belvizet! Hngarikum bizottságnak jelölöm! Hazánk talán az egyetlen! Országból többviz fojikki mint ami bejön! Szerződésszerint vizügy? Vagy mineknevezzem? viztározónál nemtudta teljesiteni vizszintet mert csatornánál főnököknek fátvágtak! Van vizkivételi papirom? De nincs viz? Kitpereljek?
Válasz .Fecó. #24262. hozzászólásáraKösz. De ez 590-es?
Emlegetted Nebraskat meg az USA kukorica övet. Én kint nem voltam, de pár csatornát nézek youtubon. Nemtudom ott mennyi az eső. Az egyik nebraskai azt tudom, no tilleznek, de azt se hagyjuk ki hogy majdnem minden földjukon mennek a linearok. Nyáron mást se csinálnak mint öntöznek, Reggel az a dolga hogy korbejar indítani a centerlinearokat a quaddal. Amin nincs linear azt meg barázdásan öntözi.
Válasz Nagy Péter 40 #24260. hozzászólásáraNálam rossz vízgazdálkodású, kötött talajok vannak. Ha nincs mélysége a művelésnek, akkor csak nagyon kevés vizet enged az alsóbb rétegekbe, a nagyrésze a légkörbe elpárolog. Sokan hiszik, hogy a víz a földben csak lefelé megy, pedig ha a csapadékot jól raktározza a föld, onnan visszafelé is tud jönni, és akkor abból a növényed aszályos időben még sokat fel tud venni. Az hogy nem bolygatod a talajt, az nem minden típusnál nyerő
Válasz SzikiSzokeveny #24257. hozzászólásáraÉn azt látom hogy ezek nem működnek tavaszi vetésűeknél csak ha jön előtte vagy utána egy eső.Van itt egy nagyobb cég aki a földjei egy részét direkt vetésben műveli már jó pár éve.
2022-ben búza volt benne majd azt learatták, szalma szétfújva 2023 ban kukorica vetés előtt gyomirtó(nem volt jelentős gyomosodás) majd vetés.Április közepe körül vetették viszont sorolni csak május 4 én sikerült mert 26-áig nem jött meg az eső.Termés átlagok tavaly 7-9 tonnák voltak a cégnek 4,6 tonnára jött ki.
Mondtam 2 példát ezek vmit brutálisan elrontottak művelés szempontjából?
Válasz Sk Laci #24252. hozzászólásáraCsak gondolj bele, hogyan néz ki és mire való egy rövid tenyeszideju kukorica, és egy hosszú tenyeszideju.
Az első a hűvös tájak növénye, ahol kisebb esély van hosttesszre, emiatt kevés a hoosszeg, cserébe gyakrabban van harmat vagy eső. Emiatt nem gond hogy kicsi a gyokerzet, vékony a szar, kevés a levél, stb… a cél hogy legyen silo a marháknak meg a biogazba tolunk akar 1000 km-el északabbra is…
Ahol viszont forróság van, mint Dél-Európa vagy Amerikában a kukorica öv ott mindenki hosszú tenyeszidot termel. A jelenlegi klimank kb Iowa Illinois Nebraska… ott 600-ról indulnak… hatalmas magas növények, iszonyatos mennyiségű lomb, 2-3 m-re lehatolo növényzet… eddig is tudtuk, hogy ezek a jók, csak eddig a hűvösebb éghajlat miatt ezek vagy be sem értek mert szeptemberben elfagytak vagy nagyon nyersen voltak meg novemberben is. Ez mára már nem gond.. idén a 800-as Fao-hoz is lenne kb hőösszeg… ami listán elérhető leghosszabb hibrid ma 590-es itthon, az jelenleg 24-es vízzel van… és augusztust írunk…
Ezek két hetes képek. Mindkét cső ugyanazon a növényen nőtt…
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24256. hozzászólásáraMihez vagy kihez képest több termés? Van olyan akivel összebeszélsz hogy "figyelj te szántasz én meg nem csináljunk már egy kisérletet hogy ugyanazt a magot vetjük hasonló időben ,lehetőleg hasonló tápanyag utánpótlással meg a gyomirtás azonos eredménnyel záruljon"
Mert láttam már én is jó pár példát mikor egy dkc 4943-at egy batangával hasonlítják össze..meg az egyik gaztengerbe volt míg a másik tiszta..
Akik itt felénk takarónövényeznek szeptember közepe felé szokták vetni mert az utóbbi évek tapasztalata az hogy olyankor szokott esni.
Júliusi augusztusi vetés csak magpazarlás..
Válasz Nagy Péter 40 #24253. hozzászólásáraEz inkább egy mintill művelés.
Én azt látom, hogy nálunk mi az ami működik. Nekem sincs meg hozzá a teljes gépsor de már így sem rossz. De két dolgon nem tudok spórolni. A menetszámon és a gázolajon. Hál istennek azért a végeredmény szerint megéri.
Válasz Nagy Péter 40 #24255. hozzászólásáraValamit akkor rosszul csinál a szomszédod. A forgatás nélküli működik, nagyon jól működik, kevesebb üzemanyag felhasználás, a szántotthoz képest több termés, legalábbis nálam ez így van. Felénk a takarónövény a nehéz kérdés, mert nyáron egyszerűen nincs csapadék.
Válasz .Fecó. #24248. hozzászólásáraSztem itt sokan szeretnék ha meggyőznék őket csak éppen amit a környezetükben látnak az nem az az eredmény mint amiket te és a hozzád hasonlóak mondanak.
Amikor a saját vidékünkön is gomba látjuk a jó példákat hogy a forgatásnélkülivel sokkal jobb eredményeket lehet elérni nyílván vált az ember vagy hagyja magát elsülyeszteni,de amíg azt lehet látni hogy a tavaszi vetésűek eső nélkül nem vagy csak vontatottan kelnek ki nem sokan fognak váltani olyan vidéken ahol évek óta az első 3-4 hónapban 100 mm eső alatt vagyunk bőven.
Ha a kelésnél problémák vannak az kihatással lesz mindenre.
A talaj eróziót sztem senki nem vitatja hogy nem szabadna szántani de van egy olyan makacs dolog hogy én válthatok forgatásnélkülire de ha ne adj isten én is abba a helyzetbe kerülök mint a szomszéd hogy eső nélkül nem csírázik meg a kukoricám az 1,8 tonna termés kiesést jelentett volna hektáronként amit ha a 240 hektárommal felszorzom az cirka 430 tonnával kevesebb termés.
Azért az egy kicsit fájt volna mert sajnos idén azon múlt a termés hogy kivetette el a leghamarabb és kinek kelt ki leghamarabb.Persze nyílván ahol betalált 1-1 zivatar és kapott plusz 30-60 mm-t ott lehet más a helyzet de nálunk idén ez elmaradt így a termés is.
Gyorsan lépéshátrányba lehet kerülni itt a próbálgatásokkal de amikor elmész bérmunkázni és beül melléd a tulaj és azt mondja hogy 140 ezerért bérbe adná az éppen 2 tonnás átlagot adó földjét akkor kell végig gondolni hogy ilyen körülményke között hogyan lehet azt kitermelni az itt látott tapasztalatok alapján.
Ha már a Kitét szóba hoztad.Nekik vannak kisérleteik elvileg minden művelési módra,de nem igazán láttam még hogy egyértelműen kihozták volna hogy többet lehet termelni.Van a
H. László nevezetű innovációs vezető pár hónapja láttam vele interjút és hogy őt idézzem
"több módon is a mennybe lehet jutni"
Válasz mtz1221 #24169. hozzászólásáraAhogyan kinéz a kukorica, és sikerülne elérni a 3 tonnát hektáronként, már örülnék.
Majd megírom mennyi lessz rajta.
A héten megyen összeszerelni a kukoricaadaptert. Ha sikerül kompletizálnom, jövőhéten belevágok.
Válasz SzikiSzokeveny #24245. hozzászólásáraNem tudom mit értesz gányolás alatt,de hogy a szomszédnál maradjak tavaly learatta a búzát szétfújta a szalmát majd kapott egy sekély grubert. tavasszal meg egy sor kombinátor és vetés.
Gyomosodás minimális volt ősszel meg tavasszal, a kombinátor szépen "gaztalanította" vetés előtt azt a keveset ami volt.
Válasz .Fecó. #24225. hozzászólásáraKizárólag hosszú tenyészidejü kukorica szárazság esetén???
Nekem pont az ellenkezője a tapasztalatom.
Van 370 és 400 fao kukoricám. Csupán 30 fao a különbség, mégis elég volt a 370fao-nak, hogy elmeneküjön a szárazság elől. Ezen legelább van olyan amilyen cső. 400 fao-s kukorica siralmasan néz ki.
Szomszédom tett 280 fao-s kukoricát, neki szépen kifejlettek a csövek, azon részeken, ahol nem nyomta el a gyom a kukoricát. Neki a gyom miatt nem lessz rendes termés.
Válasz .Fecó. #24250. hozzászólásáraBiztos kivétel vagyok mert, szerintem az a jó ha áll a traktor. Mondjuk azon én is csodálkozom, mikor csak gondot csinálnak maguknak.
Válasz jetta #24249. hozzászólásáraHat lentebb a kollégák meg épp azt mesélik, hogy mennyivel jobb amikor jó melyen meg vágja a tárcsa, aztán megy az eke, borona, kompaktor henger minden… humbuk csak, hogy a kevés menet szám víztakarékos lenne…
Válasz .Fecó. #24247. hozzászólásáraEzt alá írom, csak víz nélkül nehéz . Minden vas húzása költség,víz veszteség. Terület kevés ha gabonából kellene meg élni már be csuktam volna a kaput. Vető maggal foglalkozom,inkább azt várom mikor lesz fél sívatag.
Válasz Nagy Péter 40 #24243. hozzászólásáraMint lentebb is írtam engem nem kell meggyőzni semmiről. Aki úgy látja szantson!
Én annak idején azért hagytam el a szantast, mert a kötött talajokat nagyon nehéz és nem hatékony volt művelni. De ahol voltam szerte a világban mindenhol azt láttam, hogy a víz megőrzés és a talaj erózió miatt használják első sorban ezt… azóta ez nálunk is téma lett és így már ebben is van saját tapasztalat is.
Mindenesetre a világon mindenhol mindenki áll át, nyilván mind téved…
Mindenki úgy csinálja ahogy akarja, én csak feldobtam egy dolgot.
(Néhány éve a Kite akart hozni ide a szomszéd céghez striptill technológiát, hogy meggyőzzék őket az előnyeiről. A helyi agronómus ezt egy hazi termés versenynek fogta fel, be kellett bizonyítani, hogy ő is tud annyit mint a Kite… megmutatták hogy lehet szántás nélkül többet termelni… a legtöbb termelő ugyanezt teszi. Ha ki is próbál ezt-azt akkor is inkább elszabotalja csak nehogy az jöjjön ki hogy ő valamit eddig nem jól csinált. Ilyen az emberi természet)
Válasz jetta #24246. hozzászólásáraA jól megválasztott és jól megvalósított takaronoveny +100-150 mm csapadék, a rosszul megválasztott és rosszul megvalósított pedig -100-150mm… szerintem…
Válasz .Fecó. #24240. hozzászólásáraTeljesen tisztában vagyok vele, dolgoztam szárítóba mint mag táros,ezt azért kérdeztem tőlled mert te mondtad,hogy mindenkinek a saját talaját kell ismerni és a legjobb és leghatékonyabb müvelést kell alkalmazni. Sajnos nálunk annyira kevés a csapadék, hogy a talaj takaró vetés inkább bűn , mint járható út. Szerintem a tarló békén hagyása szalma takarása a járható út.(Saját vélemény)
Válasz Nagy Péter 40 #24243. hozzászólásáraOlyan problémák vannak itt a forgatás nélkülivel, hogy egyre biztosabb vagyok benne, hogy a legtöbben csak gányolnak, azért nem jön össze nekik.
Válasz .Fecó. #24240. hozzászólásáraBérmunkázunk már csak mert a sajátot levágtuk múlt héten 11-12,2 es vízzel,ma 6,7 és 8,8 között mértük a vizeket.. rengeteg tört szem plusz pattogott is ki az adapterből.
Súlya nincs,tavaly a 24 tonnás pótra 27 tonna fért most meg 23.
A témádhoz hozzászólva én szántok a szomszédos földön meg 7 éve forgatásnélküli művelés van, ugyanaz a fajta kukorica én március 28 án vetettem 67 ezerrel 180 kg karbamiddal.
Szomszéd április 1 jén 62 ezerrel 120 kg karbamiddal.
Enyém 7 -én ki volt sorolva övé 20-án kezdett sorolni mert hiába vetette 8 centi mélyre ahogy én nem volt már nedvesség megkellett várnia az esőt mivel itt Békésben évek óta a tavasz brutál száraz.Gyomirtás ugyanaz Laudissal ki is vitt mindent.
Eredmény 5,4 tonna nekem 3,6 tonna a szomszédnak.
Nekem is csak azért lett ennyi mert mire ideért a brutál meleg már hozott csövet.
Az enyém egy héttel hamarabb kezdett el "meghalni".
Amit kiakarok belőle hozni és amiről 3 éve panaszkodnak itt a forgatásnélküli takarónövényesek és anélküliek hogy a tavaszi vetésűeknél a felső 10 centi kiszárad mire vetni kellene így ameddig nem jön egy eső nem is csíráznak vagy csak pár és egyenetlen lesz a kelés.
Az esőt felesleges emlegetned hogy ennyi meg annyi esik Békésben mert a lényeg hogy mikor mennyi esik.
Majd idén is leesik az 500 mili és majd az jön le hogy átlagos év volt?Mikor nálad még 30-as a vize nálunk meg már 10 alatt van...
Válasz .Fecó. #24240. hozzászólásáraItt felénk nem is nagyon akarják átvenni, ha 13-14 %-nál magasabb a vizzel, mert senki nem akarja beindítani a szárítóját a 7-800 Ft os gázzal.
Egyébként nekem a naprámnak már 4 % -os víze van, a kukorica az még 15,8-as volt tegnapelőtt.
Tudod felénk is elkezdte ez a technológiát egy két merész gazda pár kisebb területen jó pár éve, de pár év múlva abba is hagyták és visszatértek a hagyományos gazdálkodáshoz, mert akkor legalább volt termésük.
Egyébként a palesztin területek tönkretétele és bekebelezése bizony igaz és azt, hogy miképp csinálták a média sohasem fogja az orrunkra kötni, mert az is az övéké, de megtörtént esemény és nem elmélet.
Csak nekem nagyon hasonlóak az események és elgondolkodtató, hogy ripsz-ropsz 3 év alatt akkorát változott a természet, amit 100-200 év alatt nem tett.
Mert ugye 2021 ben nem volt semmi előjele, hogy a következő években Afrika lesz az Alföldön.
Voltak melegek és aszály is volt pl. 2012 ben, de utána volt 9 relatíve normális év.
Egyébként most bajban is vannak a klímarettegők, mert az Atlanti Óceán ez év májusától hirtelen 2 C fokot hűlt és nem tudják, hogy miért.
Talán azért, mert az amcsik, hogy megvédjék New York és Washinton államokat a felmelegedéstől valami anyagot szórnak szét repülőről felettük, ami meghülyíti a Golf Áramlatot, ami valójában Európa klímáját befolyásolja.
Az Európai tudósok már szóltak is ezért az amcsiknak, hogy ezzel iszonyatos hőhullámokat generálnak Európa déli és keleti része felett, de szartak a figyelmeztetésre, mert hát ők az amcsik.
Persze ez a hír sincs és nem is lesz benne soha a hivatalos mainstream média hírei között.
Persze ez sem összeesküvés elmélet.
Válasz jetta #24235. hozzászólására8,5 nem is lehet, az már nem kukorica... mire azt learatod kb 10-20% daraként megy a levesbe... 16% alá nem engedünk kukoricát csak a szárítóban. (amúgy 20-30 közötti vizeket méregetünk.)
Válasz Ohaza63 #24233. hozzászólásáraNézd, engem nem kell meggyőznöd semmiről, ahogyan nekem sem téged.
Én leírtam, hogy nálunk mi az ami működik. Ugyanez működik skóciától portugáliáig, alaszkától mexikóig. Felőlem nyugodtan lépj túl azon amit mondtam, és csinálj mindent úgy ahogy szeretnéd.
Annyi, hogy majd egyszer lesz egy szomszédod aki lehet elgondolkozik ezen, és kipróbálja. Ne adj isten még be is jön neki. Aztán felcsillan a szeme, és elkezd sokkal magasabb bérleteket ajánlani és mindenki el lesz hűlve, hogy mégis hogyan meg miért... Mint mondtam nekem mindegy. Én ott nem gazdálkodok, nem veszek nem bérelek, semmi érdekem nem fűződik semmihez, csak leírtam, hogy máshol mi működik.
A másik fele: igen lehet időjárást befolyásolni, kb qrva régóta. Csinálják is kommunista országok pártrendezvényeken, katonai parádékon, arab országok hogy elviselhetőbb hely legyen a sivatag, stb. Az, hogy bárki azért akarna ide rossz klímát hogy akkor majd élhetetlenné váljon.... már ne is haragudj, de ez akkora baromság, hogy arra kifejezés sincs... Időjárást befolyásolni olyan qrva nagy pénz, hogy ha ugyanabból idejönne és azt mondaná viktornak, hogy "nesze itt van x ft, aztán mindenki csomagoljon és húzzatok a picsába, holnapra senki ne legyen ott, mert mi akarunk itt élni" már délután jönnének a buszok értünk... Senki nem olyan hülye, hogy csilliárdokért tönkre tegye a földet, hogy aztán majd megvehesse hogy aztán csilliárdokért valahogy megpróbálja újra gatyába rázni, mikor megveheti már most is, amikor még minden szép...
De ez egy nagyon jó önhitegetési módszer: én mindent jól csináltam, de a sors/isten/allah/arabok/zsidók/világhatalom/ufók (megfelelő rész hitvilág szerint aláhúzandó) ellenem dolgoznak és titkos összeesküvéssel tönkre akarnak tenni... Ezzel gyorsan felmented magad minden alól, majd megmagyarázod miért nem kell tenned semmit, nem kell változtatnod semmit, nem kell átgondolni semmit, mert hát felsőbb hatalom ellen mégis mit lehetne....
Válasz jetta #24235. hozzászólásáraAz nem a kukorica nedvességtartalma, hanem a tenyészidőszakának a felénél elszáradt növény kényszerérett termésének a nedvességtartalma. Nem tudta befejezni az életfolyamatát, nem telt ki a szem, túl sok keményítő nem lehet benne, hektólitersúly és beltartalom szempontjából nemigazán hozza a kukoricára jellemző értékeket, ezért is nehéz rámondani azt, hogy 8,5 a vize a “kukoricának”.
Augusztusban..
Pl. idén nem is láttam csak 1 db repceföldet itt városom környékén, de az sem ért még combig sem.
Valóban itt Békésben repce csak a mazoistáknak van, akik élvezik a sok szívást, meg azt hogy kétnaponta permetezhetnek, mert minden normális rovarölőt betiltottak.
Lehet hogy igazad van , hogy amatőr vagyok, de akkor erre és dél Csanádban is mindenki az.
Itt minden lesülve augusztus elejére.
Augusztus 13.-án családi ünnep miatt Szegeden voltam és tatásan vezetve csak a határt néztem.
Végig csak lesárgult kukoricát láttam és totálisan összeaszalódott napraforgót, meg már learatott tarlókat.
Direkt elmentem Makó felé hazajövet és ott sem láttam egyebet.
Még a gaz is teljesen lesárgulva.
Még a nejem szúrta ki, hogy az miért olyan, földjeim mellett a fenyércirok a dűlőszélén elszáradva, pedig az a Jó Isten "édes gyermeke" , nem úgy mint a kultúrnövény.
Apósom 6 méter mély ásott kútjában a ledobott kő koppan és nem csobban.
A földem mellett folyó Maros holtágban, amiben 2006 ban még a gyereket tenyeres aranykárászokat fogtak pecabottal, 2012 óta egy szem víz nincs.
Arra nem is merek gondolni, hogy esetleg a földemnél hol lehet a talajvízszint, ha mellette a 5 méteres holtág csont száraz.
Egyébként ami bosszant, vagy Én emlékezem rosszul, de mintha Nagy Pista öcsém azt ígérte, 2022 ben, hogy feltöltik a csatornákat vízzel, hogy legalább nem legyen légköri aszály és az ott lévő víz talán esőt is tudna generálni, meg talán öntözni is lehetne belőle.
Teljesen elfeledkeztek az ígéretükről, inkább a több száz milliárd forintot beleölték a kínai beruházások támogatásába, ami szerintem egy zsákutca.
Tudod szerintem ilyet a természet nem produkál magától ami van, Keneddy elnök már 1963 ban lelövése előtt arról értekezett egy beszédében, hogy tudják befolyásolni az időjárást, na azóta eltelt 60 év és a technika is fejlődött rengeteget.
Valakiknek nagyon kell a földünk, úgy járunk mint a palesztin gazdák, akiket évekig aszály kínzott, majd a kútjaik is kiszáradtak és fillérekért felvásárolták a földjeiket, majd érdekes módon virágzó mezőgazdaságot teremtettek utána a vásárlók.
Egyébként délelőtt beszéltem az egyik barátommal a szomszéd településről, ahol egy külföldi fasz úgy felverte az árakat, hogy már 4,5 millióért mentek el a földek, de most már csak 2,5 az áruk és fog ez még lejjebb menni, mert így csak veszteséget termel.
Persze ez egy összeesküvés elmélet, de Én hiszek az ilyenekben
Válasz .Fecó. #24231. hozzászólásáraSajnos felénk nem igaz, amit te állítasz, hogy aratáskor nyers lenne a föld. Kereskedővel is beszéltem, a repcetermelés majdhogynem megszűnt Békés megyében, nagyon visszaesett, szinte lehetetlen neki talajt csinálni, 10-ből 9-szer elfogadhatatlan a kelés, megy helyette a tavaszi kultúra.
Válasz Ohaza63 #24226. hozzászólásáraIgen. Itt akkor is sáros leszel ha a kövesútról nézed. Én nem panaszkodok a termés miatt. Az ár lehetett volna jobb is. A kukorica bukta lesz egy kicsit de mivel nagyon kevés van, ezért az se gond. De a következő év katasztrófának néz ki.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24223. hozzászólásáraBetakarításkor nyári kánikula közepén is olyan nyers a föld, hogy ragad a kerékre. Ha akkor bele huzod és rá nyomod a szalmat minden kikel. Ott van egy 24-48 órás idő ablakod. Ha abból kifutottal akkor az első eső előtt újra lehet próbálkozni. Ha akkor sem ment bele, akkor szeptemberben amikor a repce kel, akkor kikelhet a takarónövény is.
Persze akinek hetekig vannak a balak szanaszét meg méteres parlagfű szívja kifelé azt a kis vizet is annak nem is fog menni. Meg a két sor tárcsa után sem kelne ki semmi, nagymagvu hüvelyes sem, nemhogy keresztesviragu növény… idén is vetettünk több, mint száz hektárt, és mivel valószínű hogy nem lesz elvetve a repce így meg fogunk is vetni. Nem volt baj egyik kelesevel sem..
24477 hozzászólás
Az mitől van, és gyakorlatilag minden évben -de maradjunk a jelenben- hogy foltokban még zöldes a cső feletti levél réteg, de mára azért már a táblák 2/3-a total elszáradt itt is, lógnak a csövek teljesen őszi aratási képet fest.
Ennek ellenére 29-et mértünk tegnap kézzel törve.....290-es Fao számú kukorica. Közben meg 40km-el lentebb kb ugyanúgy kinéző kukoricákat meg 10-12 vízzel vágják.
Válasz termelo #24273. hozzászólásáraKis olvasnivalo a témában…
Talajhőfok-levegőhőfok-talajélet-növényborítottság összefüggései
Válasz termelo #24274. hozzászólásáraNetparaszt bent van a közéletben, csak más oldalakon.
Mi döntöttünk így.
Válasz termelo #24273. hozzászólásáraA Netparaszt ha előkerülne frissíthetné az eddig megosztott információit olyanokkal ami nem tőlunk jobb környezeti adottságokkal rendelkező országokból származik hanem olyan helyekről mint pl. Ausztrália egyes régiói ahol már teljesen felhagytak a gazdálkodással.
Az ott megtapasztalt "átmenet" lépcsői hasznos információval szolgálhatnak arra az 1-2 évtizedre ameddig kiderül, hogy merre-mennyire változik a klíma.
Válasz termelo #24272. hozzászólására
Hajnali 2 kor 36 fokos a talaj, északabbra ez csak 28...
Mivel a talaj melegíti fel a levegőt ez jóval magasabb érték nappal, pl. érezhető is hogy éget a tarló az ember lába alatt.
Amikor egy beteg belázasodik az azért van, hogy elpusztuljanak a benne kárt tévő a baktériumok de sajnos a talajban élő baktériumok jelentős részével is ugyanez történik a 40+fokos talajban...
Ennyire szélsőséges környezetben már a gyökerek is károsodnak. Ez szemmel látható, kiég a gyep, a gaz, egyes fafajok egyedei kiszáradnak stb.
Ezekre a problémákra jelenleg a talajművelési rendszerek egyike sem ad megoldást és a minimum elv nem csak a Lieblig féle tápanyagokra igaz hanem a vízre is.
Száraz forró élettelen talajon jelenleg nem lehet sekélyen gyökerező növényt termeszteni...
Nem azért, hogy bántsak valakit de met-net szerint a Hajdúságban 5-6 fokkal hidegebb van mint Bácskában és kicsit több mint 100 millivel több is esett eddig idén mint itt.
Nálunk a metnet szerint mindössze 173 mm eső volt idén viszont 41,7 fokra eddig nem emlékszem, hogy valaha lett volna.
Ezt a két veszélyes kombót már nem lehet megoldani semmilyen talajművelési módszerrel.
A szakemberek jelenleg arról beszélnek, hogy egy-egy régióban teljesen fel kell hagyni a tavaszi vetésű növényekkel
Értelem szerűen ezeken a helyeken semmi értelme nem lesz a takarónövényeknek.
A talajélet a nyári kánikula beállta után szép lassan megszűnik és majd csak az októberi novemberi esők után éled újra.
Jelenleg próbára tavaszi vetésű kalászos-t vetünk novemberben de borsó, bab stb. növények is termeszthetőek a téli fagyok hiánya végett bár ebbe még a Golf áramlat lassulása/megszűnése 10-20 év múlva beleszólhat.
Válasz BBK #24270. hozzászólásáraÜdv!
Akkor az ilyen bölcs és nagytudású embernek, azonnal fel kell kínálni 1000 Ha a Szaharából, 1000 Ha a Góbi sivatagból, ingyen minden technikával és inputtal, hogy mutassa meg a tudását.
Víz nélkül nincs élet, így lettünk teremtve, vagy a másik elmélet szerint így alakult ki az evolúció nyomán.
Az egyik barátom földjei öntöző csatorna mellett vannak, ahol a vízszint kb 2 m magasabb, mint a talajszint.
Tavasszal, majd elsüllyed a traktor vetőgépestől, amikor vetek neki, míg a sajátomon arrébb 20 km-el csak porolok.
A csatorna víznyomásának köszönhetően sokkal magasabb a talajvízszint nála.
De most ott is elvan száradva minden.
Az ember vagy bármely élőlény a földön hány napot bír ki víz nélkül, talán 3-4 napot.
Még az is Isteni csoda, hogy azzal a 50-60 mm csapadékkal, ami esett itt felénk, megnőtt a kukorica és talán még lesz rajta valami minimális termés.
2022 ben össz. 34 mm volt itt, nem is nőtt nagyobbra, mint 50-60 cm
Válasz mtz1221 #24269. hozzászólásáraHogyne tudna! Alacsony fekvésü 1 és 2-másod osztályu földeken idén se látszik az aszály!
Van aki ilyen helyen gazdálkodik és azt képzeli,hogy ö találta fel a spanyolviaszt.
Pár éve olvastam itt a talajmegujitó forumon volt itt valaki aki az állitotta,hogy ö esö nélkül termel (notillben)15 Tonna/hektár kukoricát!!! Bele se kell gondolni,hogy mennyit tud,ha esik is
Válasz .Fecó. #24259. hozzászólására5 év múlva térjünk erre vissza. Én is 4 éve még mindenkit marhának tartottam aki nem 600as faot vet, mert az tud teremni. Azóta meg azok meg sem tudnak lassan kötni, csak a nagyon idejében(március vége) elvetett 300 és 400as faosok.
Válasz envagyok2 #24267. hozzászólásáraÖntözésben? Talán ha vizügyi mekmesterek kinxitnák amikor van viz folyókon a zsilipeket!
Holtágakat csatornákat feltölteni! Vagy vannak árapasztórendszereink! De miértiscsodálkoznék? Várták a havazásnélküli belvizet! Hngarikum bizottságnak jelölöm! Hazánk talán az egyetlen! Országból többviz fojikki mint ami bejön! Szerződésszerint vizügy? Vagy mineknevezzem? viztározónál nemtudta teljesiteni vizszintet mert csatornánál főnököknek fátvágtak! Van vizkivételi papirom? De nincs viz? Kitpereljek?
Válasz .Fecó. #24263. hozzászólásáraaz öntözésben mi hozza a többletet? a tőszámsürítés, a teljes termékenyülés, a nagyobb ezermagtömeg?
Válasz Rabó001 #24265. hozzászólásáraigen, DKC5810
Válasz .Fecó. #24262. hozzászólásáraKösz. De ez 590-es?
Emlegetted Nebraskat meg az USA kukorica övet. Én kint nem voltam, de pár csatornát nézek youtubon. Nemtudom ott mennyi az eső. Az egyik nebraskai azt tudom, no tilleznek, de azt se hagyjuk ki hogy majdnem minden földjukon mennek a linearok. Nyáron mást se csinálnak mint öntöznek, Reggel az a dolga hogy korbejar indítani a centerlinearokat a quaddal. Amin nincs linear azt meg barázdásan öntözi.
Válasz Nagy Péter 40 #24260. hozzászólásáraNálam rossz vízgazdálkodású, kötött talajok vannak. Ha nincs mélysége a művelésnek, akkor csak nagyon kevés vizet enged az alsóbb rétegekbe, a nagyrésze a légkörbe elpárolog. Sokan hiszik, hogy a víz a földben csak lefelé megy, pedig ha a csapadékot jól raktározza a föld, onnan visszafelé is tud jönni, és akkor abból a növényed aszályos időben még sokat fel tud venni. Az hogy nem bolygatod a talajt, az nem minden típusnál nyerő
Válasz Rabó001 #24261. hozzászólásáraOntozottet nem is mutatok, mert úgyis az lesz, hogy “Jajj úgy könnyű…”
Válasz Rabó001 #24261. hozzászólásáraEz nem ontozheto helyen van, kukorica után no-till
Válasz .Fecó. #24259. hozzászólásáraNagyon szép. Ez FAO 590-es? Ontozve is volt? Mert ti szoktatok öntözni.
Válasz SzikiSzokeveny #24257. hozzászólásáraÉn azt látom hogy ezek nem működnek tavaszi vetésűeknél csak ha jön előtte vagy utána egy eső.Van itt egy nagyobb cég aki a földjei egy részét direkt vetésben műveli már jó pár éve.
2022-ben búza volt benne majd azt learatták, szalma szétfújva 2023 ban kukorica vetés előtt gyomirtó(nem volt jelentős gyomosodás) majd vetés.Április közepe körül vetették viszont sorolni csak május 4 én sikerült mert 26-áig nem jött meg az eső.Termés átlagok tavaly 7-9 tonnák voltak a cégnek 4,6 tonnára jött ki.
Mondtam 2 példát ezek vmit brutálisan elrontottak művelés szempontjából?
Válasz Sk Laci #24252. hozzászólásáraCsak gondolj bele, hogyan néz ki és mire való egy rövid tenyeszideju kukorica, és egy hosszú tenyeszideju.
Az első a hűvös tájak növénye, ahol kisebb esély van hosttesszre, emiatt kevés a hoosszeg, cserébe gyakrabban van harmat vagy eső. Emiatt nem gond hogy kicsi a gyokerzet, vékony a szar, kevés a levél, stb… a cél hogy legyen silo a marháknak meg a biogazba tolunk akar 1000 km-el északabbra is…
Ahol viszont forróság van, mint Dél-Európa vagy Amerikában a kukorica öv ott mindenki hosszú tenyeszidot termel. A jelenlegi klimank kb Iowa Illinois Nebraska… ott 600-ról indulnak… hatalmas magas növények, iszonyatos mennyiségű lomb, 2-3 m-re lehatolo növényzet… eddig is tudtuk, hogy ezek a jók, csak eddig a hűvösebb éghajlat miatt ezek vagy be sem értek mert szeptemberben elfagytak vagy nagyon nyersen voltak meg novemberben is. Ez mára már nem gond.. idén a 800-as Fao-hoz is lenne kb hőösszeg… ami listán elérhető leghosszabb hibrid ma 590-es itthon, az jelenleg 24-es vízzel van… és augusztust írunk…
Ezek két hetes képek. Mindkét cső ugyanazon a növényen nőtt…
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24256. hozzászólásáraMihez vagy kihez képest több termés? Van olyan akivel összebeszélsz hogy "figyelj te szántasz én meg nem csináljunk már egy kisérletet hogy ugyanazt a magot vetjük hasonló időben ,lehetőleg hasonló tápanyag utánpótlással meg a gyomirtás azonos eredménnyel záruljon"
Mert láttam már én is jó pár példát mikor egy dkc 4943-at egy batangával hasonlítják össze..meg az egyik gaztengerbe volt míg a másik tiszta..
Akik itt felénk takarónövényeznek szeptember közepe felé szokták vetni mert az utóbbi évek tapasztalata az hogy olyankor szokott esni.
Júliusi augusztusi vetés csak magpazarlás..
Válasz Nagy Péter 40 #24253. hozzászólásáraEz inkább egy mintill művelés.
Én azt látom, hogy nálunk mi az ami működik. Nekem sincs meg hozzá a teljes gépsor de már így sem rossz. De két dolgon nem tudok spórolni. A menetszámon és a gázolajon. Hál istennek azért a végeredmény szerint megéri.
Válasz Nagy Péter 40 #24255. hozzászólásáraValamit akkor rosszul csinál a szomszédod. A forgatás nélküli működik, nagyon jól működik, kevesebb üzemanyag felhasználás, a szántotthoz képest több termés, legalábbis nálam ez így van. Felénk a takarónövény a nehéz kérdés, mert nyáron egyszerűen nincs csapadék.
Válasz .Fecó. #24248. hozzászólásáraSztem itt sokan szeretnék ha meggyőznék őket csak éppen amit a környezetükben látnak az nem az az eredmény mint amiket te és a hozzád hasonlóak mondanak.
Amikor a saját vidékünkön is gomba látjuk a jó példákat hogy a forgatásnélkülivel sokkal jobb eredményeket lehet elérni nyílván vált az ember vagy hagyja magát elsülyeszteni,de amíg azt lehet látni hogy a tavaszi vetésűek eső nélkül nem vagy csak vontatottan kelnek ki nem sokan fognak váltani olyan vidéken ahol évek óta az első 3-4 hónapban 100 mm eső alatt vagyunk bőven.
Ha a kelésnél problémák vannak az kihatással lesz mindenre.
A talaj eróziót sztem senki nem vitatja hogy nem szabadna szántani de van egy olyan makacs dolog hogy én válthatok forgatásnélkülire de ha ne adj isten én is abba a helyzetbe kerülök mint a szomszéd hogy eső nélkül nem csírázik meg a kukoricám az 1,8 tonna termés kiesést jelentett volna hektáronként amit ha a 240 hektárommal felszorzom az cirka 430 tonnával kevesebb termés.
Azért az egy kicsit fájt volna mert sajnos idén azon múlt a termés hogy kivetette el a leghamarabb és kinek kelt ki leghamarabb.Persze nyílván ahol betalált 1-1 zivatar és kapott plusz 30-60 mm-t ott lehet más a helyzet de nálunk idén ez elmaradt így a termés is.
Gyorsan lépéshátrányba lehet kerülni itt a próbálgatásokkal de amikor elmész bérmunkázni és beül melléd a tulaj és azt mondja hogy 140 ezerért bérbe adná az éppen 2 tonnás átlagot adó földjét akkor kell végig gondolni hogy ilyen körülményke között hogyan lehet azt kitermelni az itt látott tapasztalatok alapján.
Ha már a Kitét szóba hoztad.Nekik vannak kisérleteik elvileg minden művelési módra,de nem igazán láttam még hogy egyértelműen kihozták volna hogy többet lehet termelni.Van a
H. László nevezetű innovációs vezető pár hónapja láttam vele interjút és hogy őt idézzem
"több módon is a mennybe lehet jutni"
Válasz mtz1221 #24169. hozzászólásáraAhogyan kinéz a kukorica, és sikerülne elérni a 3 tonnát hektáronként, már örülnék.
Majd megírom mennyi lessz rajta.
A héten megyen összeszerelni a kukoricaadaptert. Ha sikerül kompletizálnom, jövőhéten belevágok.
Válasz SzikiSzokeveny #24245. hozzászólásáraNem tudom mit értesz gányolás alatt,de hogy a szomszédnál maradjak tavaly learatta a búzát szétfújta a szalmát majd kapott egy sekély grubert. tavasszal meg egy sor kombinátor és vetés.
Gyomosodás minimális volt ősszel meg tavasszal, a kombinátor szépen "gaztalanította" vetés előtt azt a keveset ami volt.
Válasz .Fecó. #24225. hozzászólásáraKizárólag hosszú tenyészidejü kukorica szárazság esetén???
Nekem pont az ellenkezője a tapasztalatom.
Van 370 és 400 fao kukoricám. Csupán 30 fao a különbség, mégis elég volt a 370fao-nak, hogy elmeneküjön a szárazság elől. Ezen legelább van olyan amilyen cső. 400 fao-s kukorica siralmasan néz ki.
Szomszédom tett 280 fao-s kukoricát, neki szépen kifejlettek a csövek, azon részeken, ahol nem nyomta el a gyom a kukoricát. Neki a gyom miatt nem lessz rendes termés.
Válasz .Fecó. #24250. hozzászólásáraBiztos kivétel vagyok mert, szerintem az a jó ha áll a traktor. Mondjuk azon én is csodálkozom, mikor csak gondot csinálnak maguknak.
Válasz jetta #24249. hozzászólásáraHat lentebb a kollégák meg épp azt mesélik, hogy mennyivel jobb amikor jó melyen meg vágja a tárcsa, aztán megy az eke, borona, kompaktor henger minden… humbuk csak, hogy a kevés menet szám víztakarékos lenne…
Válasz .Fecó. #24247. hozzászólásáraEzt alá írom, csak víz nélkül nehéz . Minden vas húzása költség,víz veszteség. Terület kevés ha gabonából kellene meg élni már be csuktam volna a kaput. Vető maggal foglalkozom,inkább azt várom mikor lesz fél sívatag.
Válasz Nagy Péter 40 #24243. hozzászólásáraMint lentebb is írtam engem nem kell meggyőzni semmiről. Aki úgy látja szantson!
Én annak idején azért hagytam el a szantast, mert a kötött talajokat nagyon nehéz és nem hatékony volt művelni. De ahol voltam szerte a világban mindenhol azt láttam, hogy a víz megőrzés és a talaj erózió miatt használják első sorban ezt… azóta ez nálunk is téma lett és így már ebben is van saját tapasztalat is.
Mindenesetre a világon mindenhol mindenki áll át, nyilván mind téved…
Mindenki úgy csinálja ahogy akarja, én csak feldobtam egy dolgot.
(Néhány éve a Kite akart hozni ide a szomszéd céghez striptill technológiát, hogy meggyőzzék őket az előnyeiről. A helyi agronómus ezt egy hazi termés versenynek fogta fel, be kellett bizonyítani, hogy ő is tud annyit mint a Kite… megmutatták hogy lehet szántás nélkül többet termelni… a legtöbb termelő ugyanezt teszi. Ha ki is próbál ezt-azt akkor is inkább elszabotalja csak nehogy az jöjjön ki hogy ő valamit eddig nem jól csinált. Ilyen az emberi természet)
Válasz jetta #24246. hozzászólásáraA jól megválasztott és jól megvalósított takaronoveny +100-150 mm csapadék, a rosszul megválasztott és rosszul megvalósított pedig -100-150mm… szerintem…
Válasz .Fecó. #24240. hozzászólásáraTeljesen tisztában vagyok vele, dolgoztam szárítóba mint mag táros,ezt azért kérdeztem tőlled mert te mondtad,hogy mindenkinek a saját talaját kell ismerni és a legjobb és leghatékonyabb müvelést kell alkalmazni. Sajnos nálunk annyira kevés a csapadék, hogy a talaj takaró vetés inkább bűn , mint járható út. Szerintem a tarló békén hagyása szalma takarása a járható út.(Saját vélemény)
Válasz Nagy Péter 40 #24243. hozzászólásáraOlyan problémák vannak itt a forgatás nélkülivel, hogy egyre biztosabb vagyok benne, hogy a legtöbben csak gányolnak, azért nem jön össze nekik.
Válasz Nagy Péter 40 #24243. hozzászólásáraKorrekt hozzászólás.
Válasz .Fecó. #24240. hozzászólásáraBérmunkázunk már csak mert a sajátot levágtuk múlt héten 11-12,2 es vízzel,ma 6,7 és 8,8 között mértük a vizeket.. rengeteg tört szem plusz pattogott is ki az adapterből.
Súlya nincs,tavaly a 24 tonnás pótra 27 tonna fért most meg 23.
A témádhoz hozzászólva én szántok a szomszédos földön meg 7 éve forgatásnélküli művelés van, ugyanaz a fajta kukorica én március 28 án vetettem 67 ezerrel 180 kg karbamiddal.
Szomszéd április 1 jén 62 ezerrel 120 kg karbamiddal.
Enyém 7 -én ki volt sorolva övé 20-án kezdett sorolni mert hiába vetette 8 centi mélyre ahogy én nem volt már nedvesség megkellett várnia az esőt mivel itt Békésben évek óta a tavasz brutál száraz.Gyomirtás ugyanaz Laudissal ki is vitt mindent.
Eredmény 5,4 tonna nekem 3,6 tonna a szomszédnak.
Nekem is csak azért lett ennyi mert mire ideért a brutál meleg már hozott csövet.
Az enyém egy héttel hamarabb kezdett el "meghalni".
Amit kiakarok belőle hozni és amiről 3 éve panaszkodnak itt a forgatásnélküli takarónövényesek és anélküliek hogy a tavaszi vetésűeknél a felső 10 centi kiszárad mire vetni kellene így ameddig nem jön egy eső nem is csíráznak vagy csak pár és egyenetlen lesz a kelés.
Az esőt felesleges emlegetned hogy ennyi meg annyi esik Békésben mert a lényeg hogy mikor mennyi esik.
Majd idén is leesik az 500 mili és majd az jön le hogy átlagos év volt?Mikor nálad még 30-as a vize nálunk meg már 10 alatt van...
Válasz .Fecó. #24240. hozzászólásáraItt felénk nem is nagyon akarják átvenni, ha 13-14 %-nál magasabb a vizzel, mert senki nem akarja beindítani a szárítóját a 7-800 Ft os gázzal.
Egyébként nekem a naprámnak már 4 % -os víze van, a kukorica az még 15,8-as volt tegnapelőtt.
Válasz .Fecó. #24238. hozzászólásáraÜdv!
Tudod felénk is elkezdte ez a technológiát egy két merész gazda pár kisebb területen jó pár éve, de pár év múlva abba is hagyták és visszatértek a hagyományos gazdálkodáshoz, mert akkor legalább volt termésük.
Egyébként a palesztin területek tönkretétele és bekebelezése bizony igaz és azt, hogy miképp csinálták a média sohasem fogja az orrunkra kötni, mert az is az övéké, de megtörtént esemény és nem elmélet.
Csak nekem nagyon hasonlóak az események és elgondolkodtató, hogy ripsz-ropsz 3 év alatt akkorát változott a természet, amit 100-200 év alatt nem tett.
Mert ugye 2021 ben nem volt semmi előjele, hogy a következő években Afrika lesz az Alföldön.
Voltak melegek és aszály is volt pl. 2012 ben, de utána volt 9 relatíve normális év.
Egyébként most bajban is vannak a klímarettegők, mert az Atlanti Óceán ez év májusától hirtelen 2 C fokot hűlt és nem tudják, hogy miért.
Talán azért, mert az amcsik, hogy megvédjék New York és Washinton államokat a felmelegedéstől valami anyagot szórnak szét repülőről felettük, ami meghülyíti a Golf Áramlatot, ami valójában Európa klímáját befolyásolja.
Az Európai tudósok már szóltak is ezért az amcsiknak, hogy ezzel iszonyatos hőhullámokat generálnak Európa déli és keleti része felett, de szartak a figyelmeztetésre, mert hát ők az amcsik.
Persze ez a hír sincs és nem is lesz benne soha a hivatalos mainstream média hírei között.
Persze ez sem összeesküvés elmélet.
Válasz jetta #24235. hozzászólására8,5 nem is lehet, az már nem kukorica... mire azt learatod kb 10-20% daraként megy a levesbe... 16% alá nem engedünk kukoricát csak a szárítóban. (amúgy 20-30 közötti vizeket méregetünk.)
Válasz Koczka József #24236. hozzászólásáraÜdv Józsi!
Akkor Te ladikkal jársz ki a földedre ennyi eső után és énekled az Amore miót, mint Velencében a gondolások.
Nálam júliusban 9 mm, augusztusban 3 mm eső méltóztatott esni eddig.
Válasz Ohaza63 #24233. hozzászólásáraNézd, engem nem kell meggyőznöd semmiről, ahogyan nekem sem téged.
Én leírtam, hogy nálunk mi az ami működik. Ugyanez működik skóciától portugáliáig, alaszkától mexikóig. Felőlem nyugodtan lépj túl azon amit mondtam, és csinálj mindent úgy ahogy szeretnéd.
Annyi, hogy majd egyszer lesz egy szomszédod aki lehet elgondolkozik ezen, és kipróbálja. Ne adj isten még be is jön neki. Aztán felcsillan a szeme, és elkezd sokkal magasabb bérleteket ajánlani és mindenki el lesz hűlve, hogy mégis hogyan meg miért... Mint mondtam nekem mindegy. Én ott nem gazdálkodok, nem veszek nem bérelek, semmi érdekem nem fűződik semmihez, csak leírtam, hogy máshol mi működik.
A másik fele: igen lehet időjárást befolyásolni, kb qrva régóta. Csinálják is kommunista országok pártrendezvényeken, katonai parádékon, arab országok hogy elviselhetőbb hely legyen a sivatag, stb. Az, hogy bárki azért akarna ide rossz klímát hogy akkor majd élhetetlenné váljon.... már ne is haragudj, de ez akkora baromság, hogy arra kifejezés sincs... Időjárást befolyásolni olyan qrva nagy pénz, hogy ha ugyanabból idejönne és azt mondaná viktornak, hogy "nesze itt van x ft, aztán mindenki csomagoljon és húzzatok a picsába, holnapra senki ne legyen ott, mert mi akarunk itt élni" már délután jönnének a buszok értünk... Senki nem olyan hülye, hogy csilliárdokért tönkre tegye a földet, hogy aztán majd megvehesse hogy aztán csilliárdokért valahogy megpróbálja újra gatyába rázni, mikor megveheti már most is, amikor még minden szép...
De ez egy nagyon jó önhitegetési módszer: én mindent jól csináltam, de a sors/isten/allah/arabok/zsidók/világhatalom/ufók (megfelelő rész hitvilág szerint aláhúzandó) ellenem dolgoznak és titkos összeesküvéssel tönkre akarnak tenni... Ezzel gyorsan felmented magad minden alól, majd megmagyarázod miért nem kell tenned semmit, nem kell változtatnod semmit, nem kell átgondolni semmit, mert hát felsőbb hatalom ellen mégis mit lehetne....
Válasz jetta #24235. hozzászólásáraAz nem a kukorica nedvességtartalma, hanem a tenyészidőszakának a felénél elszáradt növény kényszerérett termésének a nedvességtartalma. Nem tudta befejezni az életfolyamatát, nem telt ki a szem, túl sok keményítő nem lehet benne, hektólitersúly és beltartalom szempontjából nemigazán hozza a kukoricára jellemző értékeket, ezért is nehéz rámondani azt, hogy 8,5 a vize a “kukoricának”.
Augusztusban..
Válasz .Fecó. #24231. hozzászólásáraSzia Fecó. Június 22 mm július 7 mm augusztus 5 mm. Le írod te is nálatok menyi esett.
Válasz .Fecó. #24228. hozzászólásáraSzia! Lenne egy kérdésem mennyi felétek a vize a kukoricának, nálunk békés megye közepén 8.5-13.5-ig.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24232. hozzászólásáraNálam aratáskor a kombájn nyom sem látszott, nem hogy vizes lenne.
Sőt a pótkocsin volt 170 q búza és nyoma sem volt a földön, hogy merre járt.
Pl. idén nem is láttam csak 1 db repceföldet itt városom környékén, de az sem ért még combig sem.
Valóban itt Békésben repce csak a mazoistáknak van, akik élvezik a sok szívást, meg azt hogy kétnaponta permetezhetnek, mert minden normális rovarölőt betiltottak.
Válasz .Fecó. #24225. hozzászólásáraTisztel Fecó!
Lehet hogy igazad van , hogy amatőr vagyok, de akkor erre és dél Csanádban is mindenki az.
Itt minden lesülve augusztus elejére.
Augusztus 13.-án családi ünnep miatt Szegeden voltam és tatásan vezetve csak a határt néztem.
Végig csak lesárgult kukoricát láttam és totálisan összeaszalódott napraforgót, meg már learatott tarlókat.
Direkt elmentem Makó felé hazajövet és ott sem láttam egyebet.
Még a gaz is teljesen lesárgulva.
Még a nejem szúrta ki, hogy az miért olyan, földjeim mellett a fenyércirok a dűlőszélén elszáradva, pedig az a Jó Isten "édes gyermeke" , nem úgy mint a kultúrnövény.
Apósom 6 méter mély ásott kútjában a ledobott kő koppan és nem csobban.
A földem mellett folyó Maros holtágban, amiben 2006 ban még a gyereket tenyeres aranykárászokat fogtak pecabottal, 2012 óta egy szem víz nincs.
Arra nem is merek gondolni, hogy esetleg a földemnél hol lehet a talajvízszint, ha mellette a 5 méteres holtág csont száraz.
Egyébként ami bosszant, vagy Én emlékezem rosszul, de mintha Nagy Pista öcsém azt ígérte, 2022 ben, hogy feltöltik a csatornákat vízzel, hogy legalább nem legyen légköri aszály és az ott lévő víz talán esőt is tudna generálni, meg talán öntözni is lehetne belőle.
Teljesen elfeledkeztek az ígéretükről, inkább a több száz milliárd forintot beleölték a kínai beruházások támogatásába, ami szerintem egy zsákutca.
Tudod szerintem ilyet a természet nem produkál magától ami van, Keneddy elnök már 1963 ban lelövése előtt arról értekezett egy beszédében, hogy tudják befolyásolni az időjárást, na azóta eltelt 60 év és a technika is fejlődött rengeteget.
Valakiknek nagyon kell a földünk, úgy járunk mint a palesztin gazdák, akiket évekig aszály kínzott, majd a kútjaik is kiszáradtak és fillérekért felvásárolták a földjeiket, majd érdekes módon virágzó mezőgazdaságot teremtettek utána a vásárlók.
Egyébként délelőtt beszéltem az egyik barátommal a szomszéd településről, ahol egy külföldi fasz úgy felverte az árakat, hogy már 4,5 millióért mentek el a földek, de most már csak 2,5 az áruk és fog ez még lejjebb menni, mert így csak veszteséget termel.
Persze ez egy összeesküvés elmélet, de Én hiszek az ilyenekben
Válasz .Fecó. #24231. hozzászólásáraSajnos felénk nem igaz, amit te állítasz, hogy aratáskor nyers lenne a föld. Kereskedővel is beszéltem, a repcetermelés majdhogynem megszűnt Békés megyében, nagyon visszaesett, szinte lehetetlen neki talajt csinálni, 10-ből 9-szer elfogadhatatlan a kelés, megy helyette a tavaszi kultúra.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24229. hozzászólásáraHajdúság
Válasz Ohaza63 #24226. hozzászólásáraIgen. Itt akkor is sáros leszel ha a kövesútról nézed. Én nem panaszkodok a termés miatt. Az ár lehetett volna jobb is. A kukorica bukta lesz egy kicsit de mivel nagyon kevés van, ezért az se gond. De a következő év katasztrófának néz ki.
Válasz .Fecó. #24228. hozzászólásáraKitalálom, Dunántúl!!! Esetleg Észak-Alföld!!!
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24223. hozzászólásáraBetakarításkor nyári kánikula közepén is olyan nyers a föld, hogy ragad a kerékre. Ha akkor bele huzod és rá nyomod a szalmat minden kikel. Ott van egy 24-48 órás idő ablakod. Ha abból kifutottal akkor az első eső előtt újra lehet próbálkozni. Ha akkor sem ment bele, akkor szeptemberben amikor a repce kel, akkor kikelhet a takarónövény is.
Persze akinek hetekig vannak a balak szanaszét meg méteres parlagfű szívja kifelé azt a kis vizet is annak nem is fog menni. Meg a két sor tárcsa után sem kelne ki semmi, nagymagvu hüvelyes sem, nemhogy keresztesviragu növény… idén is vetettünk több, mint száz hektárt, és mivel valószínű hogy nem lesz elvetve a repce így meg fogunk is vetni. Nem volt baj egyik kelesevel sem..