na végre valaki aki heves megyei ez azért már jó infó köszönöm már meg is néztem a no1 mindjárt megtekintem a másikat is hétfön jön a területis lefixálni a dekalbról van infód
Én azon a véleményen vagyok, hogy ha jó idő jár a kukoricára, adsz neki műtrágyát, tisztán tartod akkor teljesen mindegy mit vetel, akkor is jó termésed lesz. Jó péda volt erre a 2008-as év, de akár a tavalyit is felhozhatom. 2008-ban 3 hibridünk volt, három fajta termőhelyen, 10,8 - 11,2 t/ha közötti termésátlagot tudtunk 16.4%-os vízzel, a tápanyagazdálkodásunk kimerült 2q pétisóban. 2009-ben két hibrid volt közel azonos termőhelyen 6,5 és 8,2 t/ha volt a termésátlag, 13.9%-os vízzel és szintén 2q pétisóval.
Nekem a leginkább szimpatkus a pio-tól a Reseda hibridjük, nagyon olcsó, és viszonylag sokat tud extrém időjárásban is. Tavaly a heves megyei Poroszlón voltam pio-s találkán, ott a méregdrága N01-es hibridjük mögött közvetlen a 2. helyen végzett, ami szerintem elég beszédes. Nekünk tavaly 8,2 t/ha átlaggal jött ki.
Válasz #146. hozzászólásra
Üdv! Engem érdekelne a KWS Laureat. Megköszönném ha írnátok róla még tapasztalatokat. Olyan fajtát szeretnék vetni ami meghálálja a jó talajt (28-30Ak) de a rosszabb minőségű(12-15Ak) területeken is kielégítő termést ad. Pio Danellán gondolkodtam eddig, de a Laureat is szimpatikus és az ára is jó.
Ha szarabb a terület oda valami olcsót,de jó fajtát/laureat,occitán stb./,ami jó terület oda viszonylag vmi. frissebb fajtát javasolnék/dkc 4490,pio 01 stb.Legalábbis én így csinálnám.
Ja,így is fogom.
Nálam 3 parcella/19 ha/,kettőben lucerna volt,tehát jobb földek azokba pio 01-t rakok,dekalbom volt tavaly de leszerepelt/drága is/,a harmadikba pedig Kws laureat megy,ez nem homogén terület,kis homok is van benne.Tavaly próbáltam bevált nagyon,és ráadásul olcsó a mag/85q körül adott,míg a 440 55q-t alig/.
Következő kérdésem lenne lesz idén kb 15 ha kukoricánk viszont a fajta kérdése még nem dőlt el nézegetem a pioner hibrideket és a dekalbokat viszont jó lenne ha írnátok melyik az amelyik nektek bevált olyan 350-es FAO kell
Örülj a csapinak, mert meghálálja.. a mi földjeink melioráltak, nem győzzük bedugni a csöveket, nehogy a a talajvizet lehúzza az árkokba és ami van is elmenjen...
itt 35-40 centi hó most ,meg éjszakáként -15-20. most kezdett megint esni a hó. egész ősszel is végig esett, okt 20 körül volt 2 hét akkor lehetett búzát vetni, decemberig egyfolytába esett sinte állandóan ,olyan hét nem is volt amikor ne esett volna valamiféle csapadék.
nekünk ez a levonás nélküli volt a legjobb...máshol minimum 2400(15ös vízzel) at kellett volna érte kapni hogy tisztán kijöjjön a 2000, na és még ha hozzá számolod hogy 18as víz.....itt volt ismerősnek pio ,nem jött le a vize a nagy esőzések előtt(amikor nekünk 15volt neki 20 felett)okt 20után vágták, akkor volt vagy 100mm csapadék......
DE a legjobb üzlet az a napra volt 2008-ban .
35 q netto szárítás nélkül mert 8,5-volt, 115ezer/tonna+olaj. :)
Azt visszasírom szerintem amig élek. Na akkor megcsinált az ember két évet az tuti! Persze 2009-ben azért vett is vissza a természet a szemét búza az rossz volt sajna...
17-18 körül van mindig a pio, de 90-115 között van nekem mindig... 115 volt és 3000-ért adtam el 2008-ban 18-as vízzel szedtem a szárítás nem gond...Azt megoldom...
De sztendert tudja mindig 5 év átlagában is! Igaz én nem vetek utána búzát, és okt vége nov. elején szedem le...
itt se 40ak , a 3511 xarrá sült , a nagyrésze 9-10 mázsás volt ,1 kisebb tábla javított a az átlagon..., itt áprilisba 0 eső volt ,ami a földbe volt attől kelt ki és nőtt meg az első esőig
Én csak azt mondom, hogy saját tap.-ból, nem 40 AK földeken, megéghet és jelentős kiesés lehet, e amúgy jónpa tituláltam. Aszálytűrése nem a legjobbak közt van..., én a földjeimen ezt tapasztaltam...
Mért járt el felette az idő?nekünk volt amiről ódákat zengenek, a 3511 hasonló időjárásnál mint idén 80 mázsa körüli 2007be 17 mázsa. a 4626 is ilyen 80-85termett. és mindegyik 2 mázsa powerrel.de ha az idei 95 mázsás kapott volna 2 mázsa AN akkor 15mázsával többet terem ,ahol sűrűbb volt a forgózások miatt, mert alaktalan föld ott 12 T mutatott a kombájn
Jó mag, a sztár hibridek 10mázsán belül vannak termésbe hozzá,ebből 17 1 zsák a menő hibridekből meg 28körül....2mázsa műtrágya ára......ország legnagyobb részén termesztett hibrid. nekünk tavaly 95mázsát adott 2mázsa 8-24-24 műtrágyával,most is ez lesz vetve csak. Volt már 4626,3511 de ez volt mindig a legjobb közülük ,ezen a talajon
Válasz #112. hozzászólásra
szzín ügyileg rendben van, és jó az 1-2csövűség is, nemtudom milyen hibbrid, de az enyémen a sokcsövűségre hajlamosság átka elő jött.
Válasz #111. hozzászólásra
mivel hogy az időjárás határol be majdnem mindent,így nehéz ebben 1értelműen állástfoglalni.Azt tudom hogy ezek után már nem vetem ritkára, mert ha ég a határ akkor úgy is mindegy hogy milyensűrű kései vagy korai, de ha még is lennecsapadék, és megfelelő klima Úgy meg, merjünk álmodozni.
Válasz #104. hozzászólásra
ezt a gakorlatot alkalmaztam én is 2008 65000 tő száradt sült, lett82,5/ha 2009 55000tő 3-4 cső 1 száron,sokkal zöldebb lett de a 3-4 csőböl csak csövecskék lettek ígylett belőlle 52m/ha tanulság, jobb a sürü fillér mint a ritka forint. A kora icsapadákos időben bőséges tápanyag mellett meg ered anövény hoz 4 csövet is későbbi meleg meg fogja és egyet sem tud rendesen kinevelni.Nagyobb tőszámmal vetve,nem hoz 1 esetleg 2csövet, amit harosszak akörülmények, akkor is kifejlődik Így nézki egy ritkára vetett kuki amely úgynézki mintha 100m adna ésközben meg csakfele lett.
Ez az elmélet részben jó, viszont az utóbbi években nemesítési cél az egycsövűség. Ez azt jelenti, hogy korábban (különösen az Occitan volt ilyen) virágzás, termékenyülés időszakában a kukoricán volt 3-5 csőkezdemény is, és mind beporzott, majd annyi telt ki belőle, amennyire volt víz meg tápanyag... Mára viszont már nem ez a jellemző, a modern hibridek 1-2 csövet termékenyítenek meg, és elsősorban egyet nevelnek ki.
Ennek az az oka, hogy a csőkezdemények rengeteg tápanyagot vesznek föl, ami a fő cső számára elveszne. Emiatt a kukorica az első csőre koncentrál, és abból hoz olyan nagyot, amekkorát csak tud, és nagyon sok víz és tápanyag mellett hoz még mellé egy kis satnya másodikat, de ha bármi is korlátozott a virágzás körül, akkor inkább eldobja a be nem érlelhető csöveket... (emiatt viszont a termés egyik felső korlátja nagyon gyorsan a tőszám lett!)
sajnos azonban ha olyan sz@rok a körülmények, akkor ugyanezt az eldobást az első csőnél is produkálja, ami viszont kellemetlen. 2003-ban volt P12 névre hallgató kukoricánk, 68.000-es tőszámmal volt vetve, laza, dombosabb talajra) A növény megnőtt kb. 4 méter magasra, viszont elképesztően száraz volt a nyár, és előjött ez az effektus) Mikor arattuk, beleállt a kombájn (204-es Mega) és ment... Néma csöndben zúzta a szárakat... Egyetlen szem termény nem ment be százmétereken!! Semmi!! majd leért az aljjba, és meghallt. Vissza kellett kapcsolni 1-es fokozatba, mert nem tudott olyan gyorsan menni, hogy bírta volna, fulladt meg, szórt, minden... 40-50 méter után kiért a dombra, és elnémult... tovább semmi ismét többszáz méteren... az átlag kb. 3-4 tonna lett, úgy, hogy a parton 0 t/ha, a laposba, meg a csatornához közel pedig 10-12 t/ha volt, és nem volt közte átmenet...
9254 hozzászólás
Válasz #153. hozzászólásra
34000 FT körül van az N01 80 ezres zsákban.
Válasz #152. hozzászólásra
na végre valaki aki heves megyei ez azért már jó infó köszönöm már meg is néztem a no1 mindjárt megtekintem a másikat is hétfön jön a területis lefixálni a dekalbról van infód
Válasz #148. hozzászólásra
Én azon a véleményen vagyok, hogy ha jó idő jár a kukoricára, adsz neki műtrágyát, tisztán tartod akkor teljesen mindegy mit vetel, akkor is jó termésed lesz. Jó péda volt erre a 2008-as év, de akár a tavalyit is felhozhatom. 2008-ban 3 hibridünk volt, három fajta termőhelyen, 10,8 - 11,2 t/ha közötti termésátlagot tudtunk 16.4%-os vízzel, a tápanyagazdálkodásunk kimerült 2q pétisóban. 2009-ben két hibrid volt közel azonos termőhelyen 6,5 és 8,2 t/ha volt a termésátlag, 13.9%-os vízzel és szintén 2q pétisóval.
Nekem a leginkább szimpatkus a pio-tól a Reseda hibridjük, nagyon olcsó, és viszonylag sokat tud extrém időjárásban is. Tavaly a heves megyei Poroszlón voltam pio-s találkán, ott a méregdrága N01-es hibridjük mögött közvetlen a 2. helyen végzett, ami szerintem elég beszédes. Nekünk tavaly 8,2 t/ha átlaggal jött ki.
az no1 az a danella?
Válasz #149. hozzászólásra
N01!!!
Válasz #148. hozzászólásra
Pio NO1 , DKC 4490
írjon már valaki normális kipróbált hibrideket amik normális termést adnak FAO 350 körül nem propaganda kell hanem termelői infó
Válasz #146. hozzászólásra
Üdv! Engem érdekelne a KWS Laureat. Megköszönném ha írnátok róla még tapasztalatokat. Olyan fajtát szeretnék vetni ami meghálálja a jó talajt (28-30Ak) de a rosszabb minőségű(12-15Ak) területeken is kielégítő termést ad. Pio Danellán gondolkodtam eddig, de a Laureat is szimpatikus és az ára is jó.
Válasz #145. hozzászólásra
Ha szarabb a terület oda valami olcsót,de jó fajtát/laureat,occitán stb./,ami jó terület oda viszonylag vmi. frissebb fajtát javasolnék/dkc 4490,pio 01 stb.Legalábbis én így csinálnám.
Ja,így is fogom.
Válasz #144. hozzászólásra
nekem egy 8 ha os darab az olyan 30 ak nagyon jó vizes föld a maradék az 22-25 ak kicsit partos eddig lg volt de most lehet hogy váltunk söt biztos
Válasz #143. hozzászólásra
Nálam 3 parcella/19 ha/,kettőben lucerna volt,tehát jobb földek azokba pio 01-t rakok,dekalbom volt tavaly de leszerepelt/drága is/,a harmadikba pedig Kws laureat megy,ez nem homogén terület,kis homok is van benne.Tavaly próbáltam bevált nagyon,és ráadásul olcsó a mag/85q körül adott,míg a 440 55q-t alig/.
Válasz #142. hozzászólásra
egy max 2 fajta azért nem olyan nagy ez a terület
Válasz #141. hozzászólásra
Csak azért kérdeztem,hogy egy fajtában gondolkodol-é?
Válasz #140. hozzászólásra
ugy néz ki 2 db de még növekedhet a terület szóján hezitálunk de nekem nem tetszik akkor inkább kuki
Válasz #139. hozzászólásra
Szia!
Egy vagy több darabban lesz a kuki?/15 ha/
Üdv mindenkinek
Következő kérdésem lenne lesz idén kb 15 ha kukoricánk viszont a fajta kérdése még nem dőlt el nézegetem a pioner hibrideket és a dekalbokat viszont jó lenne ha írnátok melyik az amelyik nektek bevált olyan 350-es FAO kell
juhászfarm agrotol szokott valaki vásárolni?
veteskor szeretnem szorni mikrogranulatumszoroval,
Koszonom a valaszt
Válasz #135. hozzászólásra
Dursban 480 sorkezelés 2 l/ha, teljes terület 5-6 l /ha ( ha nem vonták még ki)
(javasolnám a Force-t 15 kg/ha )
sziasztok
Tudja valaki hogy Dursbanbol ./vagy valami mas ,/milyen mennyiseget kell szorni sorba veteskor .
Válasz #133. hozzászólásra
Örülj a csapinak, mert meghálálja.. a mi földjeink melioráltak, nem győzzük bedugni a csöveket, nehogy a a talajvizet lehúzza az árkokba és ami van is elmenjen...
Válasz #131. hozzászólásra
itt 35-40 centi hó most ,meg éjszakáként -15-20. most kezdett megint esni a hó. egész ősszel is végig esett, okt 20 körül volt 2 hét akkor lehetett búzát vetni, decemberig egyfolytába esett sinte állandóan ,olyan hét nem is volt amikor ne esett volna valamiféle csapadék.
Válasz #130. hozzászólásra
Ugye nem mindegy mikor vetik milyen FAO-t, stb... nagyon sokon múlik mikorra érik be...
Válasz #130. hozzászólásra
Felétek több eső volt igen, és 100 mm csapi az K.O. ez biztos.
Most is itt GYőrnél szar sem volt Pest meg hozzátok képest... Most is a szemét ónos eső esik tiszta jég minden :(
Válasz #128. hozzászólásra
nekünk ez a levonás nélküli volt a legjobb...máshol minimum 2400(15ös vízzel) at kellett volna érte kapni hogy tisztán kijöjjön a 2000, na és még ha hozzá számolod hogy 18as víz.....itt volt ismerősnek pio ,nem jött le a vize a nagy esőzések előtt(amikor nekünk 15volt neki 20 felett)okt 20után vágták, akkor volt vagy 100mm csapadék......
DE a legjobb üzlet az a napra volt 2008-ban .
35 q netto szárítás nélkül mert 8,5-volt, 115ezer/tonna+olaj. :)
Azt visszasírom szerintem amig élek. Na akkor megcsinált az ember két évet az tuti! Persze 2009-ben azért vett is vissza a természet a szemét búza az rossz volt sajna...
Válasz #126. hozzászólásra
Én 2700ért még leszerződtem ősszel, és márciusig fizeti az IKR a tárolást...:)
Válasz #126. hozzászólásra
17-18 körül van mindig a pio, de 90-115 között van nekem mindig... 115 volt és 3000-ért adtam el 2008-ban 18-as vízzel szedtem a szárítás nem gond...Azt megoldom...
De sztendert tudja mindig 5 év átlagában is! Igaz én nem vetek utána búzát, és okt vége nov. elején szedem le...
Válasz #125. hozzászólásra
Most meg a szárítást fizeted......az idén mennyi vízzel mennyi termett?95 mázsa 14es vízzel, kombájntisztán eladva levonás nélkül 2000
Válasz #124. hozzászólásra
Én dekalbot már nem vetek, csak pio-t....
Nyomattam in is anno Stira, 440 stb,... de nem mindig jöttek be, a pioba na persze ott sem mind de amiket kiválasztottam nem csalódok soha!
az votl a bajom a DK-al, hoyg volt hogy alig termettek rossz időjáráskor 30q-at... és az nagy bukta nem engedhetem meg ilyen árak mellett....
Válasz #122. hozzászólásra
itt se 40ak , a 3511 xarrá sült , a nagyrésze 9-10 mázsás volt ,1 kisebb tábla javított a az átlagon..., itt áprilisba 0 eső volt ,ami a földbe volt attől kelt ki és nőtt meg az első esőig
Válasz #121. hozzászólásra
Borsod megye, Miskolc térsége
Válasz #120. hozzászólásra
Én csak azt mondom, hogy saját tap.-ból, nem 40 AK földeken, megéghet és jelentős kiesés lehet, e amúgy jónpa tituláltam. Aszálytűrése nem a legjobbak közt van..., én a földjeimen ezt tapasztaltam...
Válasz #118. hozzászólásra
Az ország mely részén gazdálkodol?
Válasz #119. hozzászólásra
Mért járt el felette az idő?nekünk volt amiről ódákat zengenek, a 3511 hasonló időjárásnál mint idén 80 mázsa körüli 2007be 17 mázsa. a 4626 is ilyen 80-85termett. és mindegyik 2 mázsa powerrel.de ha az idei 95 mázsás kapott volna 2 mázsa AN akkor 15mázsával többet terem ,ahol sűrűbb volt a forgózások miatt, mert alaktalan föld ott 12 T mutatott a kombájn
Válasz #117. hozzászólásra
Szerintem a 440 jó, de eljárt felette az idő... ennél már vannak jobbak, de persze én már pio-s vagyok...
Válasz #117. hozzászólásra
Jó mag, a sztár hibridek 10mázsán belül vannak termésbe hozzá,ebből 17 1 zsák a menő hibridekből meg 28körül....2mázsa műtrágya ára......ország legnagyobb részén termesztett hibrid. nekünk tavaly 95mázsát adott 2mázsa 8-24-24 műtrágyával,most is ez lesz vetve csak. Volt már 4626,3511 de ez volt mindig a legjobb közülük ,ezen a talajon
Sziasztok! Dekalb 440-ről kinek mi a véleménye?
Válasz #114. hozzászólásra
Jó annak aki teheti ezért szoktam írigyelni aviz mellett gazdálkodókat.
Válasz #112. hozzászólásra
szzín ügyileg rendben van, és jó az 1-2csövűség is, nemtudom milyen hibbrid, de az enyémen a sokcsövűségre hajlamosság átka elő jött.
Válasz #111. hozzászólásra
Szerintem minél több a csapadék, annál inkább nagyobb tőszám indokolt... Öntözött alatt 80-100e tőszámmal dolgoznak...
Válasz #111. hozzászólásra
mivel hogy az időjárás határol be majdnem mindent,így nehéz ebben 1értelműen állástfoglalni.Azt tudom hogy ezek után már nem vetem ritkára, mert ha ég a határ akkor úgy is mindegy hogy milyensűrű kései vagy korai, de ha még is lennecsapadék, és megfelelő klima Úgy meg, merjünk álmodozni.
Válasz #109. hozzászólásra
Válasz #106. hozzászólásra
Az a baj, hogy ez 2 külön év. Egyazon éveben nem biztos, hogy nem e más lett volna az eredmény.
Válasz #108. hozzászólásra
szerintem is az úgy jó, de különösen igaz amit leírtam azokra a hibridekre amelyek a sok csövűségre hajlamossak.
Válasz #107. hozzászólásra
Bocsi két kép lemaradt.
Válasz #107. hozzászólásra
Nekik az az érdekük, hogy minnél több magot vessél hektáronként , mert akkor több mag fogy ...
(mi mindíg 68-72e magot vetünk, hibridtöl függetlenül)
Válasz #105. hozzászólásra
Na erről a tőszám dologról lehet, hogy megkérdezem a Syngenta képviselőjét is, kíváncsi vagyok ő mit mond erre! Kösz mindenkinek a tanácsokat!
Válasz #104. hozzászólásra
Így nézki egy ritkára vetett kuki amely úgynézki mintha 100m adna ésközben meg csakfele lett.
ezt a gakorlatot alkalmaztam én is 2008 65000 tő száradt sült, lett82,5/ha 2009 55000tő 3-4 cső 1 száron,sokkal zöldebb lett de a 3-4 csőböl csak csövecskék lettek ígylett belőlle 52m/ha tanulság, jobb a sürü fillér mint a ritka forint. A kora icsapadákos időben bőséges tápanyag mellett meg ered anövény hoz 4 csövet is későbbi meleg meg fogja és egyet sem tud rendesen kinevelni.Nagyobb tőszámmal vetve,nem hoz 1 esetleg 2csövet, amit harosszak akörülmények, akkor is kifejlődik
Válasz #104. hozzászólásra
Ez az elmélet részben jó, viszont az utóbbi években nemesítési cél az egycsövűség. Ez azt jelenti, hogy korábban (különösen az Occitan volt ilyen) virágzás, termékenyülés időszakában a kukoricán volt 3-5 csőkezdemény is, és mind beporzott, majd annyi telt ki belőle, amennyire volt víz meg tápanyag... Mára viszont már nem ez a jellemző, a modern hibridek 1-2 csövet termékenyítenek meg, és elsősorban egyet nevelnek ki.
Ennek az az oka, hogy a csőkezdemények rengeteg tápanyagot vesznek föl, ami a fő cső számára elveszne. Emiatt a kukorica az első csőre koncentrál, és abból hoz olyan nagyot, amekkorát csak tud, és nagyon sok víz és tápanyag mellett hoz még mellé egy kis satnya másodikat, de ha bármi is korlátozott a virágzás körül, akkor inkább eldobja a be nem érlelhető csöveket... (emiatt viszont a termés egyik felső korlátja nagyon gyorsan a tőszám lett!)
sajnos azonban ha olyan sz@rok a körülmények, akkor ugyanezt az eldobást az első csőnél is produkálja, ami viszont kellemetlen. 2003-ban volt P12 névre hallgató kukoricánk, 68.000-es tőszámmal volt vetve, laza, dombosabb talajra) A növény megnőtt kb. 4 méter magasra, viszont elképesztően száraz volt a nyár, és előjött ez az effektus) Mikor arattuk, beleállt a kombájn (204-es Mega) és ment... Néma csöndben zúzta a szárakat... Egyetlen szem termény nem ment be százmétereken!! Semmi!! majd leért az aljjba, és meghallt. Vissza kellett kapcsolni 1-es fokozatba, mert nem tudott olyan gyorsan menni, hogy bírta volna, fulladt meg, szórt, minden... 40-50 méter után kiért a dombra, és elnémult... tovább semmi ismét többszáz méteren... az átlag kb. 3-4 tonna lett, úgy, hogy a parton 0 t/ha, a laposba, meg a csatornához közel pedig 10-12 t/ha volt, és nem volt közte átmenet...