Hirdetés
Fórum
Cikkajánló
Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.
148 hozzászólás
Válasz #97. hozzászólásra
Szia Barátom!
Felébredtél?
Mizu, h vagy?
Mi van itt töri óra! :)
Válasz #95. hozzászólásra
Azt a könyvet bizonyára egy olyan iró irta aki követi a Finn - Magyar rokonság elméletét.
Pedig azt is egy osztrák fickó találta ki ránk, mert A finneket minősitették olyan barbár és bunkónak, mint a Magyarokat és jót röhögtek rajtunk.
6048. éves történelmünk minden nemzetnél régebbi.
Olvasd el az Arvisura c könyvet és rájössz, h az előző könyv az nem szól semmiről sem.
Gondolj bele, hogy az autópályaépitések során feltárt leletek is bizonyítják, hogy több ezer éves mintázatok csak a Hun törzseknél lelhetők fenn, egyetlen más nemzet sem hordozza tárgyaikon.
De a jó multkorában is megjelent valami iszonyú drága szines képekkel illusztrált könyv olyan leletekkel, melyek a világnak azon tájairól valók ahol Magyar törzsek, Hunok éltek, az pedig eléggé nagy ( egész Ázsia,Észak Afrika, Indijó föld ( Közép-Amerika), vagy akár Hawai is),.
Ebből a szemszögből nézve nem kell csodálkozni, hogy a rovásirás ugymond a Magyarok számára olvasható, hiszen ez volt az alap valamikor sok sok nemzet számára.
Válasz #94. hozzászólásra
Kaptam pár éve egy Magyarország Története c. könyvet, amiben az áll, hogy a magyaroknak semmi közük nincs a hunokhoz.
Az ekéhez meg a hunoknak nincs, mert nomádok voltak és minek cipelték volna magukkal legeltetés közben??:DDD
Válasz #93. hozzászólásra
Olvasd el az ARVISURÁK ( Igazszólás könyvet ), egy kicsit valósabb történek a Hunok nemzetségéről, mint ahogy a történelemkönyvekben irják.
Mi Magyarok a Hunok nemzetségének egyik törzse vagyunk.
Nagyon sok dolog van a világban ami a Hunoktól származik.
A nyugati népek ma is kézzel ennének, ha a Hunok nem találják fel az "eszcájgot" az evőeszközöket .
Gondolj bele, hogy többezer éves kulturánk során Mi voltunk az az egyik kulturnemzet aki tudta, hogy a Föld gömbölyű, és összesen 12 bolygó kering a Nap körül.
A jó multkorában találtak egy leletet, melyre a bolygók felvoltak vésve.
És a honfioglalás során nem kellett megközdeni az itt élő törzsekkel, mivel azok is Hun törzsek voltak.
Volt honfoglalás, de csak a Magyar törzseknek.
nnyit a történelemről.
De olvass bele:
http://arvisura.freeweb.hu/
Bár ez csak egy honlap a könyv jóval vaskosabb.
Nem vagyunk olyan buták mint ahogy a nyugati kutatók beállitják.
Válasz #92. hozzászólásra
Hogy a hunoknak volt közük az ekéhez, ugye viccnek írtad?! A kérdésedre már válaszolt lejjebb.
Válasz #91. hozzászólásra
Még szerencse, hogy az ekét a Hunok találták fel több ezer évvel ezelőtt, most nem volna mivel megmüvelni a földjeinket :-)))
Akkor szerinted azok akik kitalálták a technológiát ezek szerint nem értenek a földmüveléshez?
Válasz #90. hozzászólásra
aza több tizezer gazdálkodó azért töltöget,mert az elődeitől igy tanulta,vagy netán a trehány gazda,aki a gyomos kukiját akarja látszólag tisztába tenni,azzal,hogy letekarja a sorban a gazt.
Válasz #89. hozzászólásra
Nem, nem én vok az okosabb, hanem az a néhány tizezer gazdálkodó aki töltöget.
A gyártók általában tesztelik, teszteltetik gépeiket mielőtt kikerülnek a használatba.
Ez nálunk sincs másképpen.
Válasz #88. hozzászólásra
Sztem ne fáradj! Józsi okosabb:D
Válasz #83. hozzászólásra
elolvastam a cikket,csak annyit ir,hogy a töltögetés,és a talajfertőtlenitéssel együtt várják az eredményt.ez még nem tapasztalat,nincsennek eredmények.Másik,az általam irt cikk nagyban a talajnedvesség megörzése,tudni kell,hogy a mai világban a nedvességmegörzés ugyanolyan fontos mint a bogár elleni védelem.
Válasz #84. hozzászólásra
Azért ne nézzétek már ennyire butának azokat az embereket akik évtizedek óta vannak a mezőgépgyártásban fejlesztésben.
Minden termékük fejlesztésébe bekapcsolódik általában a Gödöllői egyetem is, az FVMMI szakemberei akik azért láttak már fűben nyulat, falon pókot is.
:-)))
Válasz #85. hozzászólásra
Erről beszéltem én is! Nekem is van ludtalkapa elől töltéskor, csak az a képen nincs most rajta!
A töltögetésnek van egy technológiája, amelyet nem csinálnak a gyártók.
Nos ez egy összetett folyamat, melyben több kapa van felfüggesztve a tagra.
A lúdtalp kapák kivágják a gazt, mig hátul a töltögetőkapák már ugymond "gyommentesitett " földréteget forditanak a tövekre.
Ezt hivják 5 kapás rendszernek.
Válasz #81. hozzászólásra
és a fejlesztőmérnöknek hány hektár kukija van?szerintem az nem vitás,hogy azt fejlesztenek amire igény van.ha fekete foszforeszkálós wc papirra lesz szükség akkor azt fejlesztenek.ha senki nem venne töltögetőkapát nem fejlesztenék tovább.csak még a gazdatársadalom se tudjami volna a legjobb,és a töltögetés is apáról fiúra száll.
Válasz #82. hozzászólásra
http://www.gak.hu/aw/show.asp?page=content/wcr.asp
valahol a sorok között irnak róla
Válasz #77. hozzászólásra
Josey,szerintem tiszteljük az elődeinket,nyugodjanak békébe.Szerintem csinálj több kisérleti parcellát,hivatalosat,és tedd közzé az eredményt melyik a jobb (töltve,vagy töltés nélkül).ez olyan minta rekordkisérletek,még valaki nem dönti meg az elődeink állitását addig az van érvényben.
Válasz #79. hozzászólásra
Senki nem mondta, hogy ezt a cikket az üzlet szülte volna.
Úgy 2000 tájékán voltam fenn az Agromashexpón és beszélgettem az Agrikon fejlesztőmérnökeivel.
Ők azt mondták, hogy kell a töltögetés.
Igaz Hajdúban nem nagyon tudnátok mutatni olyan gazdát aki kihagyná a töltögetést.
Ha csak az illető nem akar elspórolni egy sorközművelési feladatot.
Válasz #76. hozzászólásra
Látod ilen vagy Te :-)))
Jössz és ellesed a technológiát :-)))
Hivj fel telefonon !
Válasz #77. hozzászólásra
ezt a cikket nem az üzlet szülte,ez egy 70 éves kisérleti tapasztalat.ez olyan érveket ir ami szerintem megcáfolhatatlan igazság.Én nem azt állitom ,hogy lustaságból ne töltögessünk,hanem többször sorművelőzzünk.Talán minden eső után kellene.
Válasz #75. hozzászólásra
Te vagy a szánalmas, mert arról sincs fogalmad, hogy valójában miről irsz :-(((
Abszolúte nem zavar és zaklat, hogy melyik gyártó milyen terméket ad el Magyarországon.
Bár azért ide hozzánk Magyarországra is járnak technológiákat ellesni a nyugatiak.
De még soha nem perelte be egyik cég sem a másikat ezért vagy azért.
Válasz #69. hozzászólásra
Igen aki ezen cikket megálmodta biztosan tudja, hogy mit csinál.
Csak az a másik tudós aki meg azt mondja, hogy kell a töltögetés akkor miért annak szavára adnak valójában a gazdák?
Szerintem a 2 okos embert szavazzuk be egy pankrációs bajnokságra és döntsék el, hogy mi a jobb :-)
Válasz #72. hozzászólásra
Josey!
Milyen időben vagy nyitva? Elmegyek már egyszer hozzád és szétnézek nálad és egy két technológiát lelesek! :)
Válasz #71. hozzászólásra
Na látod, ez a szánalmas hogy, amit nem tölled vesznek, vagy nem Te csinálod az már kókány. Met Te enyit tudsz, az nem mérvadó , abban, hogy más mire képes. (szerencsére!)
Válasz #70. hozzászólásra
www.agroporta.hu
Válasz #69. hozzászólásra
Töltögetni nem csináltam a kukit csak krumplit, Elsejére középen összehúzattam a földet, majd másodjára 4kapával mentem, és harmadjára is ugyanezzel mentem!
Válasz #70. hozzászólásra
Szia Jólaci!
Nézd meg a 31 számú hozzászólásomat, ott van néhány kép róluk.
Válasz #67. hozzászólásra
Ki erőlteti rád a portékámat?
Olyan rozzant géppel dolgozhatsz amit csak kiakarsz találni a sufniban hátul az udvar végében.
Senkit sem zaklat.
Ha éppen Rau , Monosem, Sfoggia, IH vagy akármit akarsz venni ahoz sincs közöm, ha csak annyi nem, hogy nálam rendeled meg.
Azok a vásárlók akik nálam vásároltak ez elmult 10-en évben ugy látszik jól döntöttek, mert gépeink igen tartósak, nem kell sufnituningolni, és versenyképesek a nyugati technológiákkal.
Válasz #62. hozzászólásra
hol lehet megnézni a kultivátorjaidat?képek!
"Ne töltögesd a kukoricát, mert a gyakorlati kísérletek eredményeiből határozottan kitűnt az, hogy a töltögetett kukorica egyáltalában nem ad nagyobb termést, mint a simán művelt tengeri, azon kívül a szél ellen sem nyújt védelmet. Hazánk szárazsásgra hajló éghajlata alatt a töltögetés inkább kárral, mint haszonnal jár. A töltögetés alkalmával ugyanis friss, porhanyó földet halmozunk a kukoricatövek köré, a kukorica ezen frissen felhalmozott nyirkos földben új gyökereket ver. A töltögetés után beálló nagyobb melegekre vagy hosszabb szárazságra feltöltött talajréteg rövid idő alatt kiszárad, a benne levő gyökerek helyett a kukoricának új gyökereket kell nevelnie. Hogy ez az új gyökérképződés azután a kukoricának gyengébb fejlődését idézi elő, azt nagyon is könnyű belátni.
Sima művelésénél a kukorica a természettől fogva arra fejleszti gyökérzetét, ahonnan elegendő nedvességet és tápanyagot kaphat, tehát a gyökérképződés elsősorban a mélyebb rétegekbe fog irányulni, ahol is a kukorica még huzamosabb szárazság esetén is elegendő nedvességet talál. A gyökerek mélyebbre hatolása által a kukorica nem fogja a szárazságot oly hamar megérezni, mint a töltögetett kukorica, mert az ilyen kukorica gyökérzetének jó része a talaj felső rétegében található, tehát ott, amelyik talajréteg legkönnyebben kiszárad, továbbá a mélyebb gyökérzettel bíró kukorica szilárdabban is áll, tehát a szél sem döntheti ki egykönnyen.
A töltögetés által a talaj felületét megnagyobbítjuk, tehát nagyobb felületet ér a szél, nagyobb felületre tűz a nap. Természetes dolog tehát, hogy a töltögetett tengeri földjéből hamarább eltávozik a talaj nedvessége, mint a simán művelt földből. A töltögetéssel továbbá a gyomnövényeket, melyek a kukorica sorok mellett találhatók, nem kapáljuk ki, hanem csak porhanyó földdel takarjuk be. Az élelmes gyomnövények a laza földréteg alatt nem pusztulnak el, hanem rövid idő alatt a felszínre kerülve, még erőteljesebb fejlődésnek indulnak, s minthogy közvetlen a tengeri sorok mellett nőnek, a talaj nedvességét és tápanyagait elsősorban a kukorica rovására használják fel.
Nyirkos, nedves éghajlat alatt a töltögetés előnyös lehet, de hazánk legnagyobb részének száraz az éghajlata, éppen ezért a töltögetés nem hazánk éghajlata alá való."
Válasz #67. hozzászólásra
Eröltetem :S
Válasz #62. hozzászólásra
Igem nekem kis kombájnom van De nem is reöltetem senkire az árumat, mint egyesek:-)) mégis megy egész szezonba.
Válasz #64. hozzászólásra
Ne beszélj többesszámba!:D
Válasz #60. hozzászólásra
T-25-össel húztam annak idején! Elég volt neki! Eredetileg 5 tagból állt, de töltésnél a T-25 elásta magát vele és eladtam majd csináltuk ezt a 3-ast némi átalakítással! Mtz-vel nem tudom húzni mert a keréknyomtáv nem passzol! Alakítani kéne rajta!
Válasz #63. hozzászólásra
Akkor ezek szerint mindennyugati gép gyártó buta hozzánk képest, mert ugye egy jobb formáju kultivátor ilyen árban rendelhető
Válasz #62. hozzászólásra
Ha csak olyan sok pénzből dudod kihozni, akkor tényleg nem vagy egy nagy géniusz:D.
Válasz #52. hozzászólásra
Téeszvilág? Hmm, ezekszerint a vásárlóink akik a vontatvaszállitható modellt választják azok mind kisebb téesznyi területeken dolgoznak, nem ugy mint egyesek nadrászijparcellára vesznek kombájnt :-)))
A tag pedig nem KSMK, mivel hogy saját gyártmány :-), mivel, hogy csak hasonlit rá. Ha KSMK lenne akkor a gép is drágább lenne kb 300 e ft-at.
Végül is rendelhető hidraulikusan csukható kultivátor a listánkból, de pont ezt a változatot nem keresik.
Vagy merevvázas, vagy kézzel csukhatót választanak.
Mindenki tudja, hogy miért.
Egyrészt az egyszerűségért, másrészt a kedvezőbb árfekvésért, kisebb meghibásodási lehetőségért.
Bár azért szép volna 6 soros hidraulikusan csukható kulti nálunk 1, 8 - 2,0 millió +áfa körül.
Vagy az már tul sok?
Válasz #55. hozzászólásra
De gonosz vagy:D!
Válasz #58. hozzászólásra
Hát inkább ne használd kuoricában, mer 2 sorral, nagyon sokat taposol a forgóban! Inkább a krumpliba.
Válasz #55. hozzászólásra
Neked milyen van?
Válasz #56. hozzászólásra
Ezt régen kukiban használtam, meg krumpliban. A képen töltésre van állítva. De három fajta műveletett tud. Ugyanazon az elven működik mint a régi lovasekekapák! Tud elsejére dolgozni akkor a sorok közt összehúzza a földet, másodoló: 4kiskapa van rajta, meg tölteni ami a képen is látszik! A harmadik pont azért tört le mert egyik ismerősőm azt hitte, hogy szántani is lehet vele, nyomatta a földbe mint az állat és elhajolt! Meglett erősítve csak nincs lefestve!
Amúgy ezzel még olyan kukit is lehet kapálni ami olyan 120cm-es és nem törik el, igaz csak melegben! :)
Válasz #55. hozzászólásra
Azért a tieddel összehasonlítanám! :)
Válasz #53. hozzászólásra
Ezt mibe használod? Látom, hogy nem könnyű, mert a harmadik pont nembírta a kiképzést:).
Válasz #53. hozzászólásra
ez nem nagy durranás,kár volt rajta dolgozni.
Válasz #52. hozzászólásra
ez igy van!!!
Ez saját fejlesztés és gyártmány egyedül a kapák gyáriak, de az is orosz:
http://www.kepmegoszto.extra.hu/publikus/205632208.jpg
Válasz #47. hozzászólásra
Még annyit erről a mankókerekes szitémáról, hogy ez a "téjesz" világban jó volt, mint a lajtavetőgép is.
De lassan 15 éve megváltoztak a birtokviszonyok, ha nem vetted volna észre.
Ennyi idő allat már tízféleképpen csukható kultivátort kifejleszthettél volna!
Az, hogy fogod a ksmk tagokat és ráteszed egy egyenes vasdarabra...
Hát nem egy mérnöki csoda az bisztos:D!
Az meg hogy mindenféle (legalább is nekem) mellékes érveket felsorakoztatsz a csukható gépek ellen, mert Te nem tudsz ilyet. Az már szánalmas is..
Válasz #50. hozzászólásra
nem!
A naprát kell-e tölteni (pl. dőlés miatt) vegyszerezés után?
Válasz #48. hozzászólásra
Az én üzletemet nem rontod, hiszen ha jól körülnézel a géppiacon, eléggé hasonlóak kultivátorok attól függően, hogy rugóskapás, vagy merevszárú kapákkal van szerelve.