Hirdetés
- Talajmegújító Mezőgazdaság új
- VI. Agroinform Fórum Találkozó 2025.02.15. új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- RS-09 eszközhordozó új
- Direktvetés, no-till. új
- Gazdálkodási napló/táblatörzskönyv új
- Használt szántóföldi permetező új
- MTZ 1221 traktor új
Cikkajánló
Marhatrágyát ilyen drágán még sohasem adhattak el
A régi közmondás szerint az ízlésről nem lehet vitatkozni.
Hirdetés
1113 hozzászólás
Szokott valaki vetni rövid tenyészidejű kukoricát mert olcsón jutottam hozzá KWS Lacta maghoz lülföldről és csak 240-250-es a Fao ja ! mire számíthatok ha elvetem?
Válasz #60. hozzászólásra
NANÁ!!
Ha a 34-es 8500-8700!Oszd vissza!JÓÓ
Válasz #58. hozzászólásra
Mivan figyelsz a hó alól????????
mit gondoltok a 27%-os nitrogénra jó ár az 5000 Ft-q?
..
Válasz #56. hozzászólásra
A komplexek ára csökkenni fog,föleg akkor majd ha a tavaszi talajmunkák befejeződnek,és látni fogják a kereskedők a fel nem használt mennyiségeket-ebben az esetben kell vásárolni startert!
A N trágyákkal kapcsolatban kétségeim vannak!Azzal,hogy péten áll az AN gyártás véleményem szerint mesterséges hiányt akarnak előidézni a piacon,men válalják be a buktát!Én igy látom!
Válasz #55. hozzászólásra
Én már elégedett lennék egy 70e körüli N34-el. Szerintem még egy 15e powert sem bír el mos a kukorica.
Válasz #53. hozzászólásra
Nyugi! A power ára már elkezdett csökkenni!Kukorica vetésre még bármi történhet a piacon!
Ja igaz hogy a hideg talajban a P felvétel csökken igy túlajdonképpen a hideg stressz P hiányt is okoz.
Válasz #52. hozzászólásra
A powernek az árát már akkor is sokaltam amikor 80e ft volt, hát én 22e ft-ért nem adok neki 2q-t. Ja meg nincs is olyan szántóföldi növény amelyiknél megtérülne.
A kukorica lilulása kelés után valóban lehet P hiány is,de az csak nagyon szélsőséges P hiánynál van. Sokkal gyakoribb a hideghatás ( főleg dekalb) vagy gyomirtószer stressz ( szulfonil-ureák) lehűléssel egyűtt különösen jellemző.
Sziaztok!
Olvasom az elöttem szólókat,és a következőt fűzném a témához.
16 éve starter vetést alkalmazok kukorica.napra,régebbenfpaprika esetében.Toxikus hatást még soha nem tapasztaltam,pedig komplex,MAS,AN mütrágyát is használtam.Abban az esetben,ha nem szórtatok alaptrágyát a kuki,napra alá akkor mindenképpen javasolt a starteres vetés.Én a vizben oldódó pówer tipusú trágyákat ajánlanám.A gyors oldódás a jól elhelyezet műtrágya nagyot dob a növény kezdeti fejlődésén.Különös tekintettel a P-ra ami a kerdeti gyökér fejlődésnek az alapja.Biztosan mindenki látott már pirosodó kukorica táblát kelés után.Ez is a korlátozott p felvételét jelzi!
Próbáld ki egy kisebb területen.Lehet,h lesz 5-10 q plussz.
A JD-be műtrágyától függően 6.5-7 q körül megy,így szinte 2 ha onként kell tankolni.
28 ha-t vetettünk így egy nap egy táblában,h telephelytől 30 km-re van.
Válasz #48. hozzászólásra
Az igen. Én nem mertem volna 3,5-4 q így odaadni, de ezek szerint a gyakorlatban működik.
Mi is JD vetögéppel vetünk, jó nagy a műtrágya tartálya, de akkor az tényleg nagyon lecsökkentheti a teljesítményt.
NPK nálunk is csak a repce és a búza kap.
Az idei N adagokat majd a mtrágya ár fogja megszabni.
Válasz #47. hozzászólásra
Én sekély termőrétegű földet nyugaton nem láttam,kövest igen,de nem az volt a jellemző a szántóterületeken.A sekély termőrétegű földeken legeltetenek,mert ott sem az égből hullik a pénz,hogy hobbiból műveljék a határföl alatti földeket.Én ezt láttam.
A vetőgépes műtrágyaszórást elvileg a starter kiszórásához találták ki,nem N alaptrágyázásra.Azért írtam azt ,hogy talaja is válogathatja,mert egy kötöttebb területen szórva jobb,mert a gyökér sem hatol olyan mélyre,mint a lazábban.A laza talajon azért nem annyira kohser a szórt műtrágyakijuttatás,mert mire a(pl kukorica) gyökere elérné,addigra kimosódik.Ezt a jelenséget úgy kell elképzelni,mint a csepegtető öntözés vízbemosódási-nedvesítési képét.Homokon mélyebbre hamarabb,kötött talajon lassabban húzódik a műtrágya.
Szerintem még az is lehet,hogy mindenkinek igaza van ezt illetően,mert mindenütt más lehet a talaj és így a kijuttatás módja is itt így ,ott úgy vált be.
Kukoricának csak AN-ot adunk ki vetőgéppel 3.5-3.8 q-t.Talajainkon THERMO 120q.D 25 115-117q, 3511 114q.
Semmi toxikus hatás.A vetőgép JD 1750 big-bagből tankoljuk.Addig vágjuk ki a zsákot,amíg megtelik a tartály.Visszafogja a vetést,de ez bevált.
Komplexre nincs zsé,csak kalászos alá adjuk és cserélgetjük a növényeket.
Vetőgéppel starter trágyát kell kiadni 34N-ből 2 q-nál többet nem igen szabad mert az már toxikus lehet a sor mellé kijuttatva, a többit érdemes vetés előtt kiszórni és bedolgozni.
Egy időben nagy divatja volt ennek a kultivátorral való N kijuttatásnak, csináltak rá kísérleteket, de igazán nem volt érdemi termésnövelő hatása a hagyományos technológiához képest. Ha nem volt rá időben csapadék nem hasznosult megfelelően és megnyújtotta a tenyészidőt, megnövelte a betekarításkori víztartalmat. Persze szemre tetszetősek voltak ezek a kukoricák csak a mérleg nem mutatta a többletet.
Ny Európában az éves 800 mm csapadék és a sekély termőrétegű talajok miatt dolgoznak többszörösen megosztott adagokkal.
2 q npk ősszel, 2 q AN34 vetéskor ( Monosem 6rs ) 110q/ha kukorica ( DK 5143 ) október 6-án. A vadkárt nem számítottam bele. Ennél többet nálam sem kap a kukorica. Az őszben meg csak 1q NPK-t kapott, meg majd kap 1,5 q nitrogént. Aztán legfeljebb megfejelem egy kis levéltrágyával.
Válasz #44. hozzászólásra
De nemám!
Főleg ha neked kell töltögetni! :-))))
Válasz #31. hozzászólásra
Sztem sokat vetőgéppel nem jó kiadni, inkább kiszórni vetés előtt és bekombinátorozni.
Válasz #42. hozzászólásra
Nem akarok veled vitatkozni de ilyen általad írt váztalajokat-mert azt írtad-én se Ausztriában ,se Németországban nem láttam.Nem a polderekről írtam.
Az osztráknak is van elég jó földje,meg esze,mert nem akarja kizsarolni a talajt,hogy a gyerekének már csak a leromlott semmi maradjon.
Válasz #41. hozzászólásra
a nyugati gazda egyet mond....eik az esö -mütrágyázok.ést ezt vagy 6-7 szer.miért mert talajaaik csak hordozokk.se tápanagtökéjükk sem tárolókapacitásikk nincs.ezért vannak a vizeik elfertözve nitráttal.. mi magyarok többségében a zsirós FEKETE földeken töredék kajával elérjük ugyanazt mint a nagy nyugati gazdák.50-100kg hatóanag nitrogén.
Válasz #32. hozzászólásra
Másik kérdés,hogy honnan tudja,hogy nem hasznosítja a növény?
A hollandok és egyéb nyugatiak sokkal többet kiszórnak.
A magyarországi nitrátérzékeny területeken is 170 KILÓ/HEKTÁR HATÓANYAGTARTALOMBAN VAN A MEGENGEDETT MENNYISÉG maximálva.Ez azt jelenti,hogy 27%-os Pétisóból is kiszórható 6,3 mázsa hektáronként,és ez csak a nitrátérzékeny területeken.A többin még többet lehet.(de minek,esetleg tápoldatban)
A nem felvétel pedig a talaj,időjárás,koraiság függvénye inkább ,mint a kiszórt mennyiségé.
Amit én csinálok igaz nem túl nagy területen:kukoricát olyan helyre vetek,ami bővelkedik K-ban vagy azért mert olyan termőhely(pl agyagos),vagy azért mert az előtte levő kultúrának -ami azt ki is termelte-bőségesen a nagyobb hozam,szárazságtűrés,szénhidrátfejlesztés,jobb tárolhatóság,téltűrés,stb miatt adtam a káliumból.Ez a technológia 2008-ban is bevált.N-t csak a vetőgéppel adtam kb 1,5 mázsa/hektár mennyiségben.
Jelenleg a kiszórt műkaki mennyiségét az erszény vastagsága határozza meg,azért hasznosítana a növény többet is mint amennyit kap!
Válasz #37. hozzászólásra
minden pénz kérdése.. vot anno hogy 5q -3*16 npk +2q -34%nitrát +3q powert kapott.persze CS kuki vot.
Válasz #37. hozzászólásra
úgy is lehett .de akkor már húzatoval kellenne megtúrbozni késöbb.szinte útánna mintha elszálna töle ..
Válasz #36. hozzászólásra
Akkor, ha vetőgéppel kinyomok 1,5-2q közt ne is szórjak előtte a területre? Én először arra gondoltam, hogy előtte kinyomok 1,5q-át és vetéskor 60-80kg-t.Vagy így nem olyan hatásos?
Válasz #35. hozzászólásra
azért mert 2 q. a tövin annyi mint 4 q. kipörgetve .ENNYI.
Válasz #32. hozzászólásra
Miért nem hasznosítja?
Válasz #31. hozzászólásra
Mi 1q AN-34-et adunk e kukinak csak . Idén talán lessz 3*15-ös de abból is csak 1 q vetőgéppel sor mellé
Válasz #32. hozzászólásra
nekünk bevállt!!
Válasz #31. hozzászólásra
vetögéppel 1.5-2 mázsa ellég..fellete már nem hasznositja.
Helló! Szerintetek kb mennyi AN-34-est érdemes kiszórni vetéssel egymenetben? Ősszel 2q 3x15 NPK kaptak a földek. Eddig 3,5-4q AN-t szoktam kiszórni vetés előtt bedolgozni kombival, és vetés. Most szeretném megosztani az AN mennyiségét(vetés előtt, és vetéssel egymenetben), de nem tudom, hogy lenne érdemes. Kultivátorom nincs olyan amivel később tudnék adni neki.
Válasz #29. hozzászólásra
Géza! Talajvizsgálati eredményektől függően- de vegyünk figyelembe egy közepes K ellátottságot 200-250ppm-t jelent 9t-as kukorica termést tervezve 180-200kg hatóanyag . 60%-os kálisóból ez 300-330kg mütrágy adagot jelent. Összel szántás elött kiszórva!
Feri. Ősszel a káliumot milyen formában és milyen mennyiségben. Amúgy igazad van a kukorica inkább kálium és nitrogénigényes.
Én is végeztettem talajvizsgálatot. P-ban jól ellátott és K-ban közepesen.
Válasz #25. hozzászólásra
JD-4630- 1996,2000,2005-ben végeztem tv-t Dunamelléki öntéstalajon gazdálkodok. P-t csak buza alá szórok, K-t kuki napra alá atalaj természetes tápanyagszolgáltató képességét ókszerű trágyázással fenn tudtamtartani.
Válasz #26. hozzászólásra
Cowboy Vetéskor és kultivátorozáskor a kiadandó mutrágya lehet an.34%-os vagy pétisó v. linzisó. az utóbbiak tartalmaznak ca- mg -ot . annak ellenére,hogy kevesebb a hatóanyaguk sokkal jobban érvényesülnek mint az an. tulajdonképpen két szakaszban bomlanak le .ebből adódóan nem is mosodnak ki olyan gyorsan eső hatására.Buza fejtrágyázásánál figyeltem meg ezt a folyamatot, én 10éve csak mas-t használok. kérdezz nyugodtan!
Igazad van JD azt is kell! Meg jó lenne jól megszórni szervestrágyával ősszel szántás előtt az lenne a legjobb!
Feri akkor már csak egy a kérdés! Az N hatóanyagú ami, vetéskor meg kultival megy ki az Pétisó legyen? Több kérdésem már nincs!
Sziasztok! Jó munkát mindenkinek!
Bocs, hogy kötözködök, de ti szoktatok talajvizsgálatot csináltatni?
A mi földjeink között van olyan ahol a P kimutatási határ alatt van van ahol a K .mal van gond más és más stratégiát követel mindkét helyzet.
Válasz #18. hozzászólásra
Cowboy! A 24-14-35 linzi komplex tipikus kukoricára kitalált komplex műtrágya. Nagyon jó a mikroelem kiegészitése. Ha még nem szórtad ki.akkor doldozd be a magágyba. annyit szórj amennyire van lehetőséged! Utánna pedig a N hatóanyagot egészitsd ki 170kg/ha -a .Vetéssel a felét kultival a másik felét.
Cowbox, az kemira, illetve most már lassan yara lesz, mert ezt is megette egy nagyobb hal. Akkor érdemes benne gondolkodni, ha vetéssel egymenetben adod ki, mert egyáltalán nem poros és jól kimegy a vetőgépből. HAműtrágyaszóróval szórod, érdemesebb szolnoki TVM-et venni, igaz az porosabb, de jóval olcsóbb.
Géza az a 8-20-30 kemira power az milyen féle? linzer? vagy genezis?
Drága Lacika a P és a K nem mosódik ki a talajból még 10 év múlva sem ,ha nem veszik fel a növények.Az ősszel kiadot N sem vész kárba mert meggyorsítja a szármaradványok lebomlását.
Te Géza tudod mennyi pénz ez?
én vetés elött két héttel karbamid 2q, vetéskor 8-20-30 kemira power, állományba sorközmüvkor 150-200 kg 34%
Látom Feri otthon vagy a témában. keresgetem is a megfelelő műtrágyát. LINZER GOLD 24/14+3S+Cu+Zn szerinted jó ez MAS alapú vagy nem? A másik kérdés, hogy te vetéskor nem adsz neki semmit? Csak 30 cm-es korában a 2,5 q pétisót?
Átlagosan mi is odaérünk 1-2 napon belül, nem merek nagyon előre dolgozni,mert ha megázik, mehetek rá mégegyszer
Batka.nálunk állandóan ugymegy ahogy irtad/szórás után egyböl vetés/de semmi gond nincs belőle.
Válasz #13. hozzászólásra
Csak úgy lehet hogy adagolsz hozzá P túlsúlyos powert. Az a lényeg hogy a P könnyen felvehető legyen . Ez nagyon jó gyökér képződésre és elmarad a hideg tavaszon tapasztalható pirosodás, ami pillanatnyi P hiányt jelez!
Nálunk karbamid megy a kukorica alá, fajlagosan olcsóbb benne a hatóanyag. A gond az vele, hogy 2-3 órán belül be kell dolgozni mert párolog. éppen emiatt javasolják a 2-3 héttel a vetés előtt kijuttatni, de nálunk volt már olyan is, hogy a tábla egyik felén még szórtuk, mikor a másik végén elkezdtük a vetést. Semmi gond nem volt vele. De starterként én se használnám.