Hirdetés
Fórum
- Strip-till (Orthman) féle sávos művelésé a jövő! új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Claas traktorok új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Karácsony új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Haszonbérleti szerződés új
- Poénok új
- Hol vannak a régi fórumosok? új
- De gáz a gáz!!!!!!! új
Cikkajánló
44 hozzászólás
Válasz RkTomi #43. hozzászólásáraJó nektek.Nekem 9 éve kezdödött teljesen kiszáradt ,aranyvesszövel benött 5 Ha próbálnak láppá minösiteni .Biróság uj eljárásra utasittota öket ,de nem reagálnak.H.N.P.
Válasz én 11 #42. hozzászólásáraKb 3 éve minősítettek át nekünk 10 Ha mocsarat 6. osztályú szántóvá. Előtte zúztuk , hogy a nád és a gyékény ne legyen 3 méter magas. Aztán minden kérés nélkül jött egy emberke akkor még az NFA-tól. Kérdezte szokott-e itt víz állni mondtuk, hogy nem akkor hivatalból átminősítik azt mondta. Kb. fél év múlva jött is róla a határozat. Azóta tárcsázzuk 2 alkalommal évente így nem kell más területből kihagyni az ugart a zöldítéshez.
Válasz én 11 #40. hozzászólásáraVolt ilyen ügyem.Kb 2-3 éve lezárták.Osztatlan közösben volt szántó és rét .Kb 5 ha rét érintett ami kaszálva van részben,csak be kell jelenteni a kaszálást.Egyik tulajdonos megfellebbezte az elsőfoku határozatot de elutasították.Én nem foglalkoztam vele.
?????????????
Valakit érdekel még ez a téma.esetleg ilyen ügye van,
?
Válasz én 11 #36. hozzászólásáraSzívesen segítek, ha már egyszer úgyis beleástam magam a témába.
Írj ide légyszi!
exlegelap@gmail.com
Válasz mtarka #35. hozzászólásáraAbban időrendi sorrendben van minden esemény ki mikor melyik hatóság irta
Válasz mtarka #35. hozzászólásáraJÓ a fórum ezt a témát én hoztam létre.Jó ha másokkal is meg osztjuk amit tudunk azért kezdtem el .De ha irsz egy email cimet irok és kérek egy teló számot .magamhoz veszem legutolsó határozatot ami egy ismerősőmnél van .Ügyvédet keres hozzá.felhivlak és válaszolok konkrét kérdéseidre söt bizonyos iratokat át is küldhetek
Ha valamiért nem akarsz mindent a fórum közösségének nyilvánosságára hozni, nyugodtan írhatsz nekem e-mailt is.
Szívesen segítek, ingyen is. Nem vagyok ügyvéd, de van olyan jogterület, amit jobban ismerek, mint az ügyvédek általában. És a természetvédelmi jog pont ilyen.
Ha ügyvédi képviseletre van szükséged, abban is tudok segíteni. Van egy ügyvéd, aki az elmúlt években a HNP Ig. visszaéléseire "szakosodott". Őt tudom ajánlani jó szívvel.
Nem a reklám kedvéért:
Dr. Zeke László Ügyvédi Iroda
https://www.facebook.com/DR-ZEKE-%C3%9Cgyv%C3%A9di-Iroda-416600121795223/?ref=page_internal
Válasz én 11 #29. hozzászólásáraAzért gratula, nem ügyvéd írta a fellebbezésed és mégis "nyertél" első körben. Nem semmi!
Az ex lege védett "láp" lehatárolással érintett terület mekkora?
Egy hrsz-ot érint?
Ez a hrsz. osztatlan közös tulajdonban van?
NEM KELL ELFOGADNOD azt, amit a határozatban leírnak! SŐT! Azért fellebbezel, mert azt szakmailag nem tartod megalapozottnak!
Nem a zöld hatóság állapította meg a láp lehatárolását, hanem a HNP Ig.!
Nem a zöld hatóság írta ezt a sok "zagyvaságot" a láp lehatárolásáról szóló határozatban, hanem csak "átemelte" a HNP Ig. "szakvéleményéből"! DE a HNP Ig. nem szakértő ebben az ügyben csak ügyfél!
Ez olyan mintha én meg te bíróságon vitáznánk a közös legelőnk használatának határvonalán, aztán te simán elfogadnád, amit én mondok, mert én földmérő vagyok, aztán ezért biztos jobban tudom.
Te ugyanúgy felfogadhatsz egy botanikai szakértőt, aki felméri a lápot, mint ahogy erre a zöld hatóság felkérte a HNP Ig-ot!
Vagy kérheted a bíróságtól, hogy rendeljen ki egy szakértőt (csak vigyázz arra, hogy független legyen)!
Válasz én 11 #31. hozzászólására
Válasz én 11 #31. hozzászólásáraCsak segíteni akarok. Félreértetted, nem téged "cikizlek", hanem a "láp lehatároló" határozatot.
Elég szomorú, hogy ez átment másodjára a másodfokon.
Ne haragudj, hogy nagyon "nyaggatlak", de egyrészt az ismerősöm összes ügye (4 db) még csak az első fok fellebbezésénél jár - és szeretnék tisztán látni, hogy mi vár rá, másrészt, ha olvassa valaki ezt esetlegesen szintén "szenvedő alanyként", akkor tudjon pontosan tájékozódni.
Megírnád, hogy hol van pontosan ez a hely? Legalább település?
Mikor született a második láp lehatároló határozat? Már Kormányhivatal hozta vagy még a zöld hatóság?
Mikor hozta a másodfok a jóváhagyó határozatot? Milyen közig szerv hozta ezt a másodfokú jóváhagyó határozatot (tekintve azt, hogy az országos zöld hatóság is megszűnt 2017. jan. 01-én)?
Válasz én 11 #29. hozzászólásáraa kék a buglyos? nincs de mit tehetek ha szerintük az az
Válasz én 11 #29. hozzászólásáraa kék a buglyos? nincs de mit tehetek ha szerintük az az
Válasz mtarka #27. hozzászólásáraUGY értem aenyém egy helyrazi szám teljes területe .Tehát teljes aranykorona értéke tulajdonos 1/1 A többi hrsz amire lápot szeretnének ,még nem történt meg atulajok megegyezése FÖLDJEIK kimérése .VAGYIS osztatlan közös tulajdonban van.nem én irtam azagyvaságot hanem ahatározatban igy van leirva .Egyszer fellebeztem akkor másodfoku kötelezte elsöfokut uj eljárásra utasitva hogyan járjon el .NEMugy járt el ujból láppá minősitette .Ekkor még egyszer fellebezte .DEakkor már a másodfoku helyben hagyta elsö foku határozatát Azzal fellebezés nyujtható be illetékes munka ügyi birósághoz Én csak leirom ami a határozatokon van.Nem ügyvéd irta afellebezést A te ügyed hogy áll
Válasz én 11 #23. hozzászólásáraEgy példa kiszáradó kékperjés láprétre.
Ilyen van nálatok?
Válasz én 11 #21. hozzászólásáraMit értesz azon, hogy a tiéd "kimérve"?
Ki mérte ki és milyen eljárás során?
Ha "saját tulajdon", akkor miért van még "osztatlan tulajdon"?
Úgy érted, hogy az ingatlan osztatlan tulajdonban van és készítettetek egy "használati megállapodást", amely alapján neked jutott 5ha nád "kizárólagos használata"?
Vigyázz! Ez a kizárólagosság nem az ingatlanrész tulajdonjogára vonatkozik, csak használatára!
Válasz én 11 #23. hozzászólásáraFigyelj, amit írsz egy nagy "katyvasz". Se füle, se farka.
Pl. egy lápot nem lehet kaszálni (gondolj az égeresedre).
Olyan, hogy KASZÁLT ÜDE LÁP nincs.
A láprét nem "ex lege" védett (csak a láp), akár kiszáradó kékperjés láprét, akár mészkedvelő üde láprét.
A mocsárrét esetében fel sem merülhet az "ex lege láp" védelmi kategória.
Szerintem, ha lehet valamit kaszálni, akkor az nem is lehet természettudományos értelemben láp. A HNP Ig. "csinálhat" belőle lápot, de csak jogilag...
Van olyan, hogy rekettyefűz-mocsár (ez lehet a szóhasználatod szerinti "mocsárerdő"). Ez megint nem "ex lege láp" védelmi kategória.
A magassásos teljesen egyértelműen nem "ex lege láp" védelmi kategória.
Szerintem, egyedül az égeres esetében merülhet fel egyáltalán az "ex lege láp" védelmi kategória. De ez is csak akkor, ha úgy néz ki, mint az előző hozzászólásomhoz mellékelt fotó.
Neked nincs fotód a vitatott "láp" területéről?
Most már igazán érdekelne, hogy hol van ez a "láp"? Nem írnád meg? Soha nem lehet tudni, lehet egykor én is jártam ott
Válasz én 11 #22. hozzászólásáraNem csoda. Az egyik volt ombudsman - Fülöp Sándor - a láp lehatárolás egyik "élharcosa". Jelenleg "az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekei védelmét ellátó helyettese".
Én már írtam neki a saját ügyeimben, hogy nem éppen tartható az "ex lege védett lápok lehatárolása" terén kialakított álláspontja a HNP Ig. "visszaélésszerű" joggyakorlata miatt.
A HNP Ig. valami egész másra használja a jogosítványát, mint amire anno a természetvédelmi törvény megalkotása során a jogalkotók gondoltak.
A HNP Ig. egyfajta - középkori nagyúrként - képzeli betölteni a természetvédelmi feladatát. Például földet osztogat használatra (mégpedig majd százezer hektárt!!) mindenki által ismert "szakértő" útmutatása alapján, kegyenceket tart ál-természetvédelmi munkák elvégzésére (pl. Natura 2000 fenntartási terv készítése), "lepkepereket" indít teljesen ártatlan emberek ellen, "ex lege" védelem alá akar helyezni olyan területeket, amelyek Nyugat-Magyarországon még csak fel sem merülnének a lápok kijelölése során.
Nem tudom, hogy mikor fog végre a nemzeti parki rendszer egyszer "akadályt" képezni egy még a "HNP Ig-nál is nagyobb úr" számára, de sokan várják már ezt a pillanatot
Válasz én 11 #21. hozzászólásáraA láp lehatárolás csak az "égeres láperdőre" terjed ki, vagy belerakták a "kiszáradó kékperjés láprétet" is (ahol a Molinia faj van, itt lehet a buglyos szegfű is)?
Gyebrószky Szilvi egyébként egy nagyon rendes lány, legalábbis az volt, amikor még én ismertem. Vele nem lehetett anno beszélni?? Lesku Balázs viszont egy igazi csőlátású hivatalnok, vele nem csoda, hogy nem vergődtetek zöld ágra. Rengeteg kárt okoz nemcsak a természetvédelmi területen gazdálkodóknak, hanem magának a természetvédelemnek is. Amit itt leírsz, az nem ritkaság a HNP Ig. működési területén és általában Lesku Balászhoz vezetnek vissza a szálak. Szakmailag - szerintem - nem védhető az az álláspontja, hogy minden éger fafajjal borított szatmári (vagy beregi??) erdő egyben égeres láperdő is. Óriási, botanikus számára egyértelmű különbség van a kettő között. Volt nálatok rendes botanikus, aki legalább "botanikai szakvéleményt" adott az élőhely pontos besorolásáról? Most készülnek a Natura 2000 fenntartási tervek (ez is egyébként egy fantasztikus pénzlenyúlás), ebben ki mérte fel a te égeres láperdődet?
Az eljárás (per) szempontjából perdöntő lehet annak a kérdésnek eldöntése, hogy a kérdéses élőhelyfolt (nem lehet valami nagy kiterjedésű) tényleg "égeres láperdő" vagy csak egy lepusztult állapotú, szegényes fajkészletű, letermelést követően felsarjadt, telepített éger fafajú szabad rendelkezésű fásított terület.
Ez bizony egy szakkérdés, amelyet nem a HNP Ig. "szakvéleménye" dönt el.
A HNP Ig. nem hatóságebben az eljárásban.
A HNP Ig. nem szakértő ebben az eljárásban.
A HNP Ig. valójában egy nagy semmi ebben az eljárásban.A HNP Ig. csak "tanácsot" ad a zöld hatóság részére, de nem "szakértői véleményt" (mert gondolom szakértő kirendelésére nem került sor), hanem "természetvédelmi kezelői nyilatkozatot".
Azt értsd meg, hogy a HNP Ig. ugyanúgy ÜGYFÉL ebben az eljárásban, mint ti, a tulajdonosok. Igazából egy ellenérdekű ügyfél. Így is kellene kezelni. Ehelyett a zöld hatóság azt csinálja és úgy csinálja, amit és ahogy a HNP Ig. "dirigál".
Szerintem, nem jársz rosszul, ha már most kéred a bíróságtól egy HNP Ig-tól és a teljes magyar természetvédelmi szervezettől FÜGGETLEN természetvédelmi szakértő kirendelését a fenti kérdés eldöntésére.
Valamit még nem értek. Azt írtad, hogy először hoztak egy határozatot a láp lehatárolásáról, amelyet megfellebbeztél (érdekességként: te készítetted vagy ügyvéd?). A fellebbezésed alapján a másodfok megsemmisítette az elsőfokú zöld hatósági határozatot (az országos zöld hatóságnál ki volt az ügyintéző - Tóth Tímea, Szentmiklóssy Zoltán?). Az újraindított eljárásban megint született egy zöld hatósági határozat. Ez mikor? Ezt nem fellebbezted meg? Miért nincs másodfokú közig. eljárás? Egyből a bíróság?
Melyik bíróságon lesz egyébként a tárgyalás? Lesz tárgyalás? Kértétek a tárgyalás tartását?
Nyilván jó helyzetből indulsz, hiszen a hatóságnak (amely már a Kormányhivatal) kell igazolni, hogy jogszabályszerűen járt el, illetve a határozat tartalmilag is megfelel az akkor hatályos jogszabályoknak.
A láp lehatárolásánál ezeknek az eljárási és anyagi jogi jogszabályi rendelkezéseknek csaknem lehetetlen megfelelni, sőt szerintem lehetetlen.
Innentől kezdve rajtad múlik, hogy ezt mennyire tudod a "előadni", meg persze a közig. bírón, hogy mennyire lesz "vevő" az előadásodra.
Válasz mtarka #19. hozzászólásáraMég annyi nagyrészt kaszált üde láp ésmocsár rétek magasásos és láp és mocsár erdö ezek az élöhelyek Növényei mocsári csillaghur kocsord buglyas sze gfü egy egy példánya felkutatva .Én hrsz egy sem enyém égeres kevés nád aranyvesszö nagy csalán siska nád
Válasz mtarka #20. hozzászólásáraÉs még annyit volt panasz beadva alapvető jogok biztosához .az elhuzódó ügyintézés miatt. Udvariasan másról irtak vissza
Válasz mtarka #20. hozzászólásáraIgen ügyintéző volt a hölgy Zsombéksás nincs egy kevés szőnyegszerü sás aranyvesszövel Az ingatlannak 17 tulajdonosa van .ebből kb 10 tulajdonosé ossztatlan közösben .Enyém kimérve saját tulajdon 5ha nád réggeben rét gyep átminösittem .Többi tulaj szántójából és enyémböl 0.1 v,0,3ha még láp Az égeresről azt irta hnpi természetes jellegü de valószinü ültetett vannak spontán ujjulatai.AZ 0.2haés 0,3ha szabad rendelkezésü fásittot terület nem kivánnjuk müvelni DE nem olyan mint akép amit küldtél. Nincs benne sás csak fekete bodza és nagy csalán Viz még nem állt rajta Többször leégett körülötte nádas kormosok száradnak ki afák nincs ugynevezett lábuk .Lesku Balázs volt JA és a viznek való kitettséget ugy állapitoták meg fel soroltak 52 növényfajt köztük pl.hinár ami soha nem volt ott Ésazt irták ezek több mint 55 százaléka viz igényes bocs helyesirási hibákért üdv mi lesz abiróságon?
Válasz én 11 #16. hozzászólásáraJól értem azt, hogy az ingatlan 30 ha és neked 5 ha van benne.
Készült a tulajdonosok között "használati megosztás"?
Ezt azért kérdezem, mert gondolom a láp lehatárolás nem érinti mind a 30 ha-t, csak egy részét az ingatlannak.
Ha készült használati megosztás, akkor a te részedet érinti?
Ha nem készült, akkor mindenkit - a tulajdoni hányada szerint - érint ez a nagyszerű természetvédelmi beavatkozás. Legalábbis elméletben...
Válasz én 11 #16. hozzászólásáraIlyen a területetek? Mert ez az égeres láperdő. Ha nem ilyen, akkor a HNP Ig. megvezetett benneteket. Ki volt ott a HNP-től - Lesku Balázs, Olajos Péter, esetleg Habarics Béla?
Válasz én 11 #16. hozzászólásáraA magassásos nem valószínű, hogy lápi élőhely lenne, esetleg ha zsombéksásos, de az sem akármilyen zsombékot képző sás fajból.
Az égeres láperdő már esélyes. Viszont ezt - szerintem - nem is biztos, hogy "művelni" kívánjátok. Vagy igen?
Apropó, hány tulajdonos van ebben az ingatlanban?
Az égeres ültetett állomány vagy természetes?
Az égeres nincs erdőtervezve? Esetleg "szabad rendelkezésű erdő"?
Találtam egy leírást a Szatmári-sík élőhelyeiről. Véletlenül nem ezt másolták be hozzád is:
"Égeres láperdő - Carici elongatae-Alnetum
A láperdők az organogén szukcessziósor első erdőtársulásai. Magas talajvízszint által befolyásolt, azonális élőhelyek. Talajuk mészben, bázisokban szegény, savanyú láperdőtőzeg, melyet természetes körülmények között egész évben víz borít. Ez ugyanis a feltétele az anaerob körülmények kialakulásának, így a tőzeg felhalmozódásának. Lombkoronájuk erősen záródó. Jellemző rájuk, hogy az égerfák támasztógyökereiből a többszöri sarjaztatás miatt óriásira nőtt ún. égerlábak alakultak ki. Ezek tetején liget- és láperdei, alsóbb részeiken láperdei, a vízbenyúló aljzatukon mocsári, míg a fák közti vízben hínárfajok élnek, a fákra liánok kúsznak.
A lombkorona uralkodó fajai az éger (Alnus glutinosa), elegyfái a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) és a vénic szil (Ulmus laevis), helyenként konszociációt alkot a rezgőnyár (Populus tremula, pl. Bábtava) és a babérfűz (Salix pentandra, Bábtava, Gelénes, Zsid-tó). Az égerfák támasztógyökér-szerűen kiszélesedő tönkjein gazdag mohaszint alakul ki, ritka mohákkal, mint a Pohlia nutans, a Mnium punctatum, M. affine, Amblystegium riparium stb. A fák „lábaira” jellemző a nyúlánk sás (Carex elongata), a szubasszociáció-karakterfaj tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) és a szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana). A cserjeszint viszonylag fajszegény, benne domináns a kutyabenge (Frangula alnus), gyakori a kányabangita (Viburnum opulus) és a rekettyefűz (Salix cinerea), jellemző liánja az ebszőlő-csucsor (Solanum dulcamara). A gyepszintre jellemző a lápi-mocsári társulások (pl. Caricetum gracilis) fragmentumainak beékelődése; ennek fajai a nyúlánk sás (Carex elongata), a zsombéksás (C. elata), a mocsári sás (C. acutiformis), a mételykóró (Oenanthe aquatica), a mocsári kocsord (Peucedanum palustre), a mocsári nőszirom (Iris pseudacorus), helyenként a tőzegeper (Potentilla palustris = Comarum palustre), a vidrafű (Menyanthes trifoliata) és a kúszó lápi csalán (Urtica kioviensis) jelentős állományaival (Bábtava, Zsid-tó). A láperdő vízében fordul elő a békaliliom (Hottonia palustris) és számos békalencse-faj (Lemna spp. és Spirodela polyrrhiza). Legfontosabb állományai: Gönte (Bockerek), Mély-éger (Lónyai-erdő), Bábtava, Nyírestó, Zsid-tó (utóbbi tűz miatt károsodott).
A láperdők zsombékosokból vagy fűzlápokból alakulnak ki. Ha a vízszint emelkedik, a láp- és mocsárrétek befásodásával is kialakulnak. Bár legtöbb értékes állományuk védett, az utóbbi évek klimatikus aszálya hozzájárult állományaik leromlásához, sőt eltűnéséhez. Időlegesen a tavaszi vizek maximális visszatartása, és esetleg a külső vizeknek szivárogtató csatornákon át a lápba vezetése segíthet. Az erdei avar ioncserélő közegként segíthet a megfelelő pH elérésében. Emellett azonban összehangolt regionális vízügyi rekonstrukció is szükséges."
Gyebrószki Szilvi volt még az ügyintéző a "zöld hatóságnál" (most már nem dolgozik ott)?
Válasz mtarka #14. hozzászólásáraMegpróbálom leírni, hogy hogyan is történt pontosan. 2013-ban kezdődött a láplehatárolás a kérésemre, mert a területet hasznosítani szeretném. 1 év leforgása alatt megállapították, hogy a lápi kritériumoknak megfelel. Ezt követően fellebbeztem, és a másodfokú hatóság új eljárásra kötelezte az elsőfokú hatóságot, utasítva, hogy milyen módon kell a vízhatásnak való kitettséget, a növényzet lápi jellegét és a terület tőzegtartalmát vizsgálnia. Ezek nem teljesültek, tehát figyelmen kívül hagyták a másodfokú hatóság utasításait. A második eljárás újabb egy évet vett igénybe, ekkor már történt egy helyszíni szemle is, velünk, az ügyfelek bevonásával. Ugyanarra a HNPI belföldi jogsegélyére alapozta a másodfokú hatóság döntését, mint az első eljárásban, azzal a különbséggel, hogy kikérte a vízügyi hatóság, és a talajvédelmi hatóság belföldi jogsegélyét is, és ugyan azzal az EOV koordinátákkal láppá nyilvánította újra. Most lehetőségem van bíróságra fellebbezni, jogszabálysértésre hivatkozva. A töréspontokat a HNPI határozta meg, nem voltam jelen. A magas-sásos külön élőhely a láperdő, pedig éger, de az égerfák alatt szinte csak nagycsalán található. Ha van még további kérdésed, várom, a segítséget pedig előre is köszönöm szépen!
Válasz én 11 #13. hozzászólásáraNem hiszem, hogy "szántó" művelési ágú ingatlant határolnának le ex lege védett "lápként".
Nagyon hosszú időnek kell eltelni, hogy a jellegzetes "lápi élőhelyek" regenerálódjanak.
Művelt szántó esetén ez kizárt.
Nem művelt, felhagyott szántó esetében is nagyon-nagyon kicsi az esélye ennek, hiszen az egykori "lápi élőhelyek" a lecsapolásuk és felszántásuk eredményeképpen olyan mértékben roncsolódtak, hogy a jellegzetes lápi növényfajok biztosan nem találják meg speciális életfeltételeiket itt.
Persze láttam már ilyet. De akkor a HNP Ig. visszaélt a természetvédelmi törvényben biztosított jogával, olyan területre is "ráfogta", hogy az láp, amelynek köze sem volt a láphoz. El is utasította a másodfok.
Egyébként ez egyértelműen a nemzeti park igazgatóságok hibája. Keresik a helyüket. Próbálnak levegőhöz jutni a közigazgatás légüres terében. Se nem hatóságok, de nem is gazdálkodók, hiszen bérbe adják a földjeiket (leginkább ökoturisztikai irodákra hasonlítanak). Akkor mit is csinálnak? Pl. kutatnak - nézik a növényeket, madarakat. Persze, ez meg az egyetemek munkája lenne, szóval ez megint csak nem vág a profiljukba. Óriásira nőtt, fegyveres testület, amelynek gyakorlatilag semmilyen tényleges szerepe nincs. Viszont valamivel meg kell indokolni a létezésüket. Ilyenkor jönnek a "lepkeperek", meg az ilyen "ex lege védett láp" lehatárolások.
Védett területeken gazdálkodók tudnak ezekről mesélni...
Válasz én 11 #12. hozzászólásáraVáltozási vázrajz készült? Azt is a HNP Ig. csinálta vagy a földhivatal erre feljogosított földmérői?
Ha jól értem, nem a teljes hrsz. lett láp, hanem csak egy része. A láp határvonalát megjelölték EOV koordinátákkal a határozatban?
Ezek a "töréspontokat" ki határozta meg? Milyen méréssel? Milyen eszközzel? Ott voltál a "töréspontok" meghatározásánál?
A buglyos szegfű, mocsári kocsord, mocsári csillaghúr nem lápokban fordul elő. Magassásos láperdő nincs, ilyen élőhely (növénytársulás) nincs.
Fűzláp, nyírláp?
Nem fejtenéd ki alaposabban a tényállást? Volt pár ilyen ügyem, biztosan tudok segíteni.
Nem hinném egyébként, hogy a terület védett természeti terület lenne (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület), hiszen akkor nem akarnák az "ex lege" kategóriába besorolni.
Akkor "ex lege" védett láp egy terület, ha több feltételnek megfelel, ezeket nevezik "lápi kritériumoknak".
Ezek közül az egyik az, hogy JELENTŐS RÉSZÉN lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók.
A lápi életközösségeket, jellegzetes lápi növényfajokat, helyhezkötött lápi állatfajokat részletes térképi mellékleten kell bemutatni a Zöld Hatóságnak (és nem a HNP-nek!!). Ha ilyen nincs, akkor egész egyszerűen MEGALAPOZATLAN a "láp" kiterjedésének megállapítása.
Válasz nagypistivagyok2 #10. hozzászólásáraÜDV A földhivatali müvelési ágtól függetlenül láppá határolhatják le akár még szántó területet is a megitélés szubjektiv egy növény hány hektárt tesz láppá
Válasz mtarka #11. hozzászólására ÜDV Felsö szab. természetv.terület külterület nádas fásitott terület rét gyep és még szántó nem naturás nem készült élöhelytérkép sem vegetáció ez 30 ha enyém 5 ha helyszini szemlén több száz méterre mutattak egy egy szál növényt buglyos szegfü mocsári csillaghur mocsári kocsord 10nm kékperje egyik sem az én hrsz az egész terület aranyveszövel nagy csalánnal benőtt láp mocsár rét magassásos láperdőt álapitottak meg most kerül biróságra HORTOBÁGYI NP HATÁROLTA LE
Válasz én 11 #7. hozzászólásáraSzia!
Melyik települést érinti a két "ex lege védett láp" lehatárolás?
Belterület, külterület?
Milyen művelési ágú ingatlan?
Natura2000-es, nem Natura2000-es?
Készült részletes élőhelytérkép, vegetációtérkép? Ki készítette?
Milyen növényfajok, élőhelytípusok alapján határolták le?
Ki határolta le?
Válasz Pintér Zoltán #9. hozzászólásáraTiszteletem!Szerintem itt az lehet a gond,hogy a tulajdoni lapon más mezőgazdasági művelés található.A tulajdonos(oka)t nem vonták be a hatósági eljárásba ami alapján megállapították azt,hogy a terület meg-e felel a láp fogalmának.23. §d, a láp olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és
. Üdv.
da) amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy
db) talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik;
Csak ezen tények jogerős határozatban történő rögzítése(tulaj bevonás,jogorvoslat lehetőség) után lehet ex lege védett.A művelési ág megváltoztatásához pedig a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges ha gyep vagy nádas(21 paragrafus 1,)a.Persze csak szerintem
"A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az ex lege latin kifejezés, annyit jelent: a törvény erejénél fogva. A magyar jogban jó példa erre a fogalomra a természetvédelmi törvény által nyújtott védelem.
Országos jelentőségű "ex lege" védett természeti területeknek a törvény (Tvt. 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről) által védetté nyilvánított természeti területeket nevezzük. "Ex lege" védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. "Ex lege" védettek a barlangok is, de ezek – jellegüknél fogva – védett természeti értékek."
Válasz endypapa #4. hozzászólásáraex lege azt jelenti atörvény erejével védett akkor ha még nem találták meg de meg felel aláp feltételeinek
Válasz mtarka #3. hozzászólásáraSzabolcs megye már 2 fellebeztem most megy abiróságra
Válasz hhx #5. hozzászólásáraIgen de valamikor el kell dönteni hogy valóban láp e mert 20 évvel ezelőt légi felvételek alapján valószinüszitetek sok láphoz hasonló helyet
Válasz endypapa #4. hozzászólásáraA törvény erejénél fogva, vagy is "helyből" védett. Ez azt jelenti, hogy a lápot nem kell külön valami eljárással védetté nyilvánítani, hanem mindegyik annak tekintendő, mert a törvény azt mondja
Válasz gyory1965 #1. hozzászólásáraMi az a lege láp? Milyen ügy?
Van két ismerősöm, akik ezzel szenvednek Vámospércs közelében.
Nálad hol?
Válasz gyory1965 #1. hozzászólásáraIgen nemsokára vége tájékoztatlak
keresek valakiket akik hasonló ex lege láp üggyel birkoznak