Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak628 FtEUR415.28 FtUSD400.96 FtCHF441.5 FtGBP501 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
A léalma ipari almát érdemes termelni az étkezési almával van a gond mert sokkszor kell permetezni 15x legalább kézzel kell szedni óvatosan meg stb! Sokba van az önköltsége! Léalmát lerázod konténerbe szeded és traktor+borító villával felöntöd sokkal kevesebb kézi munkaerő kell hozzá! 10fős csapat 100mázsát pillanatok alatt megszed 2-3óra! 100mázsa étkezési almát 10fős csapat legalább 3nap!
Itt csak a régi fajta öreg ültetvényekkel van a gond! Amiket még min 6x7 térállásba vagy még nagyobba ültettek! meg már elmultak 30évesek!
A mai rezisztens fajta kimondottan léalmának való ültetvények már 5x2,5m térállásba vannak ültetve és így sokkal több fa megy egy hektárba a sor úgy néz ki mint a szőlőlugas! Két fa közt nincs hézag gazdaságosabb permetezni!
Válasz #87. hozzászólásra
A léalma(ipari) Re(Rewanda,stb) fajtáknak a betegségekkel szembeni ellenállósága a pozitívuma.Én magamnak is nem eladfásra Florinat és hasonlókat fogok űltetni.A tűzelhalás(Erwinia Amilovora) ellen azért védettek valamennyire,mert a virágban nagyon kevés nektár van és így nehezebben tud fertőzni.
Válasz #83. hozzászólásra
Azt már több helyen is hallottam hogy kimondottan léalmát termelni nem éri meg, a léalmatermelés a világ minden részén az almatermesztés mellékterméke.
Egyébként itt a szűkebb környéken is van vagy 3 komolyabb almás, pedig errefele soha nem volt gyümölcstermelés nagyban, ezeket is a 90-es években telepítették. A 3 közül az egyik egy igazi mintagazdaság, almát és meggyet termel, annak biztos nyereséges az almatermesztés, 2 fűszál nincs keresztbe a gyümölcsösben és környékén.
A léalma ültetvények nagyon jók mert kevesebett kell permetezni stb... Csak az idén rekordtermés termett! És a winkesek se gondolták, hogy ennyi sok fog teremni, az egyik ismerősőmnek 4hektár(5-6éves) van, ebből a fajtából 500mázsát szerződött tavaszal és augusztusban módosította a szeződést 1200mázsára. Mikor leszedték majdnem 1500mázsa lett! 21,5 ft-os léalma ár mellett is elég jó jövedelmezett a 4hektár kb 3.2milla! 5x permetezték, a sorközöket nyírják a soralját meg tárcsázzák autómata kitérős soraljművelő tárcsával. Ezen felül van még neki 6hektár étkezési almának való fajta is! Azon is bőtermés van!
Nekem 1hektáros darabon lett 290mázsa a félhektároson meg 105mázsa! Ezek mind a hagyományos fajták!
Válasz #84. hozzászólásra
Ha Homokháti vagy ,akkor nem kell bemutatni a nagykőrösi konzervgyárat és a többit.A privatizációkor szarért-hugyért eladtak mindent( pl a mosonmagyaróvárit is Tröschnek,aki egy osztrák kalandor és a termelőket sem fizette ki) és ezzel együtt és nagyrészt ezért vették meg a gyárakat,a piacokat is megszerezték.
Ez a körte viszont elgondolkodtató.(én már túl vagyok az elgondolkodáson,a telepítést tervezem:o))
A mai gyümölcstermesztésünk töredéke a 80-as években termelt mennyiségnek. Nincs feldolgozóiparunk és nincs a keleti blokk, ami korlátlanul felvásárolt minden készítményt és nyersárut amit megtermeltünk. Piac kellene, nem pedig a termőfelület növekedésével van baj. A léalma és a meggy egy alaptermék a feldolgozóipar számára. Minden gyümölcskészítmény alapja.
Válasz #81. hozzászólásra
Ez mind igaz.
A bajt még tetézi az,hogy az EU csatlakozás előtt rengetegen telepítettek almást ész nélkül.Ugyanez van a meggyel is.Az almánál még az is baj,hogy behülyítettek sok embert a Winkék anno és iparialma célültetvényeket telepítettek.Amikor elültették még 42 forint volt a léalma ára.Egyébként a Dél-Dunántúlon akkor is 6-7 forint volt,amikor Szabolcsban 42.Na ezeket a támogatásra létesített ültetvényeket valami nagyon sokáig kell művelni,amielőtt kíhúzhatja.Az iparialma-ültetvényeknek csak egyirányú piaca van,ilyet sem szabad csinálni.Én már ezt akkor mondtam egy termelőnek,amikor éppen érdeklődött a telepítési támogatásokról a nyíregyi fm hivatalban.
Hát igen régen nagyon jó volt az alma az oroszok kihordták mindegy szemig! Emlékszem, hogy régen az udvaron több ezer láda alma volt és nem volt gond az értékesítéssel jött az orosz fizetett és elvitte!
Először is én nem sokat tudok az almatermesztésről. Szerintem az egyik fő baj az almánál is az, hasonlóan más termékekhez, hogy 90-előtt főleg a szovjet piacra termeltek, aztán a rendszerváltáskor hátat fordítottak a ruszkiknak a politikusok. Kivonultunk a világ egyik legnagyobb piacáról. A magyar cégek sorra vonultak ki az orosz piacról szinte minden területen, a nyugati cégek meg örömmel tódultak be a hekyükre és adnak el a mai napig mindent. Szerintem ez egy oriási elhibázott lépése volt az akkori vezetésnek. Az igaz hogy nem volt szép amit 40-évig műveltek nálunk, de a gazdasági dolgokban nem kellett volna mindent felrúgni velük.
Tegnap a nyíregyházi nagybani piacon a kisméretű Bosc Cobak körtét 200 Ft/kg-os áron azonnal elkapták a termelőtől. Ezért mondtam a múltkor, hogy alma helyett körtét kell termelni. Ez a vonat rohant bele a másikba.
A szabolcsi almatermelés jelenlegi helyzete - akár csepp a tengerben - kicsiben megmutatja az egész rendszermódosítás-kori történelmünket, azt a lejtős zsákutcát, amely a magyar társadalom mintegy 75%-ának nem hozott semmi jót az egzisztenciális ellehetetlenülésen, a lelki bajokon és egészségi állapotának tragikus leromlásán túl.
Napjainkban újabb és újabb élelmiszerbotrányoktól hangos már nemcsak a hazai, hanem a világsajtó is. Természetesen, ne áltassuk magunkat, a média által a közvélemény tudomására jutott esetek csupán a jéghegy csúcsát jelentik. Hogy valójában mennyi az egészségre káros adalékanyagot, színezéket és élelmiszeripari mérget etetnek-itatnak meg egy ma élő emberrel élete során a gyártók és a forgalmazó nagy kereskedelmi üzlethálózatok, annak csak a Jóisten a megmondhatója. Legújabban a Kínából származó élelmiszerekben az egészségre veszélyesen ártalmas melaminmennyiség többszörösét mutatták ki, ezzel borzolva az emberek kedélyeit és idegeit. A Szlovákiából hazánkba érkezett kínai eredetű tejben, a Nestle állítólag Bangkokban gyártott kávéhabosítójában, s legutóbb a Balmazújvárosban lefoglalt kínai eredetű mogyoróban találtak az egészségügyi határértéket jóval meghaladó mennyiséget e veszélyes adalékanyagból.
Itt, e ponton azért nem árt föltenni azt a kérdést, hogy vajon mi szüksége van arra egy közép-európai embernek, hogy kínai tejet fogyasszon, amikor hazánkban tömegesen mennek tönkre a kiváló tejet piacra vivő hazai tejtermelők? Egyébként is országszerte köztudomású ténynek kellene lennie annak, hogy egy étel annál kevesebb konzerváló- és adalékanyagot tartalmaz, minél kevesebbet „utaztatják”, azaz minél közelebb termelik meg a fogyasztó lakóhelyéhez, és minél kevésbé konyhakész állapotban kerül az a vásárló kosarába.
Magyarországot azonban úgy érte a „látványtechnikai tereprendezés” (Bogár László kifejezése), azaz a rendszermódosítás, majd 2004-ben az európai uniós csatlakozás, hogy annak az országra és a hazai produktív gazdaságra leselkedő pusztító veszélyeiről - hála politikusainknak, ún. értelmiségünknek és a médiának - a magyar emberek 99%-ának fogalma sem volt.
Mert emlékezzünk vissza, hogy 2003-2004-ben az akkori kormány, amely lényegében megegyezett a maival, olyan magasröptű érvekkel propagálta uniós csatlakozásunkat, hogy „jó csajok vannak az EU-ban”, meg majd nyithatunk Bécsben is cukrászdát stb. Persze akkori ellenzéke – amely lényegében megegyezik a maival – sem volt különb e kérdés mérlegelésében és a közvélemény tájékoztatásában. A magyar gazdaság elpusztításában az egész ún. „rendszerváltoztatás-kori elit” egyetemlegesen felelős és bűnös. Remélhetőleg még életükben kimondatik rájuk a történelem ítélőszékének megfellebezhetetlen, elmarasztaló ítélete.
A teljes piaci liberalizáció, a behozatali korlátozások eltörlése, a totális privatizáció, az ún. kárpótlás és a dereguláció lényegében már 1989 táján halálra ítélte egész gazdaságunkat és a hazai termelői szektort, még azt is, ami a Kádár-korszakban - legtöbb esetben annak ellenére - legalább működött. Gondoljunk az élelmiszer-iparra, a növényolaj- és cukorgyártásra, a textiliparra stb. Ezek a hazai termelői szektorok azóta már nem léteznek.
Hasonlóképpen már csak romjaiban létezik az egykor híres szabolcsi almatermelés is. S mielőtt még bárki megvádolna valamiféle Kádár-korszak iránti nosztalgiával - noha azt hiszem, nincsen szükségem semmiféle magyarázkodásra -, azonnal szeretném leszögezni: ennél a politikai rendszernél aljasabb, kegyetlenebb, embermilliók életét tönkretevő és hazaárulóbb rezsim kevés létezett a történelem során, ám ami utána jött, az sem jobb, csupán egy másfajta, rafináltabb birodalmi elnyomást hozott a nyakunkra, és másféleképpen, talán még aljasabb módon teszi tönkre embermilliók életét, mint az előző rendszer. Egyvalamiben azonban fellelhetjük a közös nevezőt a két diktatúra között: mindkét korban olyan hazaáruló vezetése és „elitje” volt hazánknak, amely idegen, birodalmi, nagyhatalmi érdekeket képviselt, és semmi köze nem volt a nemzeti önvédelemhez és érdekképviselethez.
A szabolcsi almatermelés jelenlegi helyzete - akár csepp a tengerben - kicsiben megmutatja az egész rendszermódosítás-kori történelmünket, azt a lejtős zsákutcát, amely a magyar társadalom mintegy 75%-ának nem hozott semmi jót az egzisztenciális ellehetetlenülésen, a lelki bajokon és egészségi állapotának tragikus leromlásán túl. Most ott tartunk, hogy almatermelők tucatjai neki sem kezdtek a mostani őszön a betakarításnak, hiszen az a jelenlegi felvásárlási árak mellett biztos veszteséget hozna számukra! Személyesen is meggyőződtem róla, hogy vannak szabolcsi gazdák, akik közhasználatra bocsátották almáskertjeiket, és meghirdették: bárki szabadon mehet ezen helyekre, és ingyen annyi almát szedhet, amennyit csak tud és bír. Ennek ellenére valószínűleg több tucat tonnányi nemes alma fog megrohadni a fák alatt teljesen értelmetlenül, mert a nép inkább jár a nagy multinacionális bevásárlóközpontokba, hogy méregdrágán vásárolja meg az Afrikából, Amerikából, s még a jó ég tudja, honnan ide kerülő, tisztázatlan eredetű, kétes minőségű, vízízű árut.
Ugyanakkor szűkebb pátriám iránti elfogultság nélkül is állíthatom, hogy a szabolcsi alma a világ egyik legjobb minőségű terméke. S vajon miért nem éri meg az almatermelőnek leszednie, illetve leszedetnie fáradtságos munkálkodásának gyümölcsét? Több termelőtől is tájékozódtam, és kaptam szíves tájékoztatást ez ügyben.
Az érintettek elmondták, a felvásárló cégek 16 ft-ot hajlandók fizetni a gyümölcsért kilogrammonként, de hallani 13 ft-os árakról is. Némi utánajárással és információk gyűjtésével azt is sikerült megtudnom, hogy egy almaszedő napszámosnak napi 9 órai munka után átlagosan 4000 ft. a bére. Ennyi idő alatt és ezért a juttatásért napi átlagban mintegy 6 mázsa gyümölcsöt szed le, esetleg 7-7.5 mázsát. Az átlaggal számolva - ami viszonylag bizonyosnak tekinthető már előre - egy munkás 9600 ft. értéket termel a tulajdonosnak, aki viszont kifizeti neki az említett napszámot, továbbá egyéb működési költségei is vannak. Ezek közül a legjelentősebb tétel az üzemanyagköltség, amely azért terheli, mert azokat az erőgépeket, amelyek a kerten belül a konténerek szállítását, mozgatását és a teherautókra való felpakolását végzik, működtetnie kell. (A fuvarköltség természetesen a felvásárlót terheli.) Egy traktor egyszeri feltöltése kb. 100 liter diesel-olajjal, jelenlegi árakon hozzávetőlegesen 30000 ft-ba kerül, s ez a mennyiség folyamatos napi munkát feltételezve három napra elegendő, vagyis egyetlen napra újabb 10000 ft-os kiadás terheli az almatermelőt.
Tehát: a mérleg kiadási serpenyőjében - a termelő szempontjából tekintve – elhelyezhetünk 14000 ft-ot, ellenben a bevételi serpenyőben mindössze 9600 ft. a hozadék. Ezen felül a munkaadót terheli az ún. alkalmi munkavállalói nyilvántartás vezetése, amelybe egy munkavállaló után napi 600 ft. értékű bélyeget kell beragasztani, ez így immáron kereken napi 5000 ft-os veszteséget jelent a gyümölcstermelő gazdának. (Ez az ún. Gyurcsány-bélyeg, amelyet még egy nagyobb családi szüret alkalmából is ragasztgatnia kellene a szőlősgazdának a családtagok után. Persze még nem hallottam olyan bolondról, aki ezt a kiötlőjére valló, elmebeteg intézkedést komolyan véve be is tartotta volna.)
E tényekhez azonban még mindig vegyük hozzá azt a korántsem elhanyagolható apróságot, hogy a munkaadó tulajdonosnak minden nap a munka befejeztével ki kell fizetnie alkalmazottja számára annak járandóságát, és három naponta üzemanyagot kell tankolnia traktoraiba, míg ő maga legjobb esetben is 40-60 nap elteltével veheti kézhez a felvásárlótól almája pénzbeli ellenértékét. Nem általános, de előfordul az is, hogy egyes termelőknek még tavalyelőtti járandóságukkal tartozik valamelyik felvásárló vállalkozó. A 2008. évi betakarítást különösen nehézzé teszi a gazdák számára, hogy tavaly a rendkívül erős május eleji fagy következtében egész termésük odalett, így sokan már akkor csődbe mentek…
Itt tartunk tehát ma, s ebben a helyzetben jóérzésű embernek nehéz dolog indulatok nélkül megszólalnia. Úgy mégis, miféle lelketlen, kaszaélre való aljas, gazember társaság vezeti ezt az országot, amely hidegvérrel hagyja, hogy a magyar vállalkozások, üzletek, földek, intézmények kivérezzenek és tönkremenjenek? Miféle orbitális gazemberség, amit nap mint nap művelnek elpusztításunkra? Kik ezek, azon túl, hogy aljas, vészkorszakot a fejünkre hozó nemzetgyilkos hóhérok ? A multinacionális céghálózatok strómanjai? Igen, persze, hogy azok, de akkor mit keresnek itt? S miért nem vonul ki az utcára egymillió ember, hogy lendületből elsodorja a magyar történelem talán csak a Rákosi-érához mérhetően aljas totalitárius diktatúráját? Talán most, hogy a neoliberális, a szabad piac szentségére épülő világrend utolsó óráit éli, mi is reménykedhetünk: hazai képviselői ideje is lejárt.
Na majdnem 1-kor,de itt vagyok.:o)Hjanalban meg megyek dolgozni ki.
Ez a legállatabb tantárgyak egyike és az egy vizsga kettőből áll.Van egy elővizsga,ha az nem jó jöhet haza azember.Ha jó,akkor beengednek a másodikra.Na mindegy túl vagyunk rajta.
Ha multinak véletlenül sikerül eladni terméket akkor 90-120napra fizet csak! Ha bemegyek vásárolni a multiba miért nem fizethetek én is később? Nem hitelre gondoltam!
Ja és ráadásul nem magyar! Ma néztem pont a tecsóba, hogy én különb almát öntöttem a léüzemben a gödörbe!
129-ért láttam!
Ja és golden(sárga) almát ma láttam a profiba 199-ért darabját!
Igen van mert mást piac nem nagyon van! Meg léalmába a legkönnyebb és legolcsóbb a leszedése: lerázod a fát és öntöd fel pótkocsira, étkezési almának már sokkal babrásabb a szedése sok idő és a napszámos is drága!
Nem tudom te mit termelsz de biztos nem adtad el dupláért ami a felvásárlási ára bármelyik termékről is legyen szó?
Válasz #55. hozzászólásra
Hát biz nem tudlak itthagyni Titeket.(főleg ha nincs qrvaanyádozás:o))
A pórébicnic nagyon jó,csak messzire vagyok a piactól.
Utána kell számolni:
10000:(0,7x0.1)x kb 70ft=1 hektár bevétel
Fogadni merek,hogy kétszer is utánaszámoltok.Ugye milyen érdekes a ,,jövedelmező"kukoricával összehasonlítva.Na csak jó ,,agyalást"!
Válasz #51. hozzászólásra
Ismerem a környéket.Évekig a Dunántúlon laktam és 98-2000-ig beszállító voltam a Metroba is.Nem virággal.Mi voltunk a legnagyobb póréhagymatermesztők az országban.A hagymáim jóval két méter felé nőttek a teljes hosszukkal.A dísznövénybe majd ott akarok komolyan belefogni,mint termelő és mint kereskedő is.Amit nem tudok megtermelni,azt hozzá kell venni a lerakatba,vagy nagykerbe.Kemény menet lesz .
3101 hozzászólás
Válasz #98. hozzászólásra
Alma mennyi időre fordul termőre és a körte???
esetleg 2hektárt! :)))
Válasz #97. hozzászólásra
Biztos hogy nem szimpatikus valakinek a zelvtárs
Válasz #92. hozzászólásra
A léalma ipari almát érdemes termelni az étkezési almával van a gond mert sokkszor kell permetezni 15x legalább kézzel kell szedni óvatosan meg stb! Sokba van az önköltsége! Léalmát lerázod konténerbe szeded és traktor+borító villával felöntöd sokkal kevesebb kézi munkaerő kell hozzá! 10fős csapat 100mázsát pillanatok alatt megszed 2-3óra! 100mázsa étkezési almát 10fős csapat legalább 3nap!
Válasz #88. hozzászólásra
A körte kissé több befektetéssel,de több,mint tízszeres áron értékesíthető.1 hektár körte kivált kb 12 hektár almát.Hoppá!Ez sem elhanyagolható!!
:o))
Válasz #93. hozzászólásra
Az egy átverés, nincs kiírva a rendes telefonszám, és amúgy sem igaz ebben a formában.
Válasz #95. hozzászólásra
az első oldalon van a hirdetés , elég furcsa....
Válasz #93. hozzászólásra
nem, mikor hirdették?
Válasz #91. hozzászólásra
Itt csak a régi fajta öreg ültetvényekkel van a gond! Amiket még min 6x7 térállásba vagy még nagyobba ültettek! meg már elmultak 30évesek!
A mai rezisztens fajta kimondottan léalmának való ültetvények már 5x2,5m térállásba vannak ültetve és így sokkal több fa megy egy hektárba a sor úgy néz ki mint a szőlőlugas! Két fa közt nincs hézag gazdaságosabb permetezni!
A földet vseszek hirdetést olvastátok az aprók közöztt?????????
Válasz #88. hozzászólásra
ezt csak kis betűkkel írd, hisz még pár napja a tévében veszteségesnek mondták! :)))
Válasz #88. hozzászólásra
Mondtam hogy különösebben nem értek az almához, úgyhogy ezt nem tudom, de én ezt hallottam tv-rádió.
Válasz #87. hozzászólásra
A léalma(ipari) Re(Rewanda,stb) fajtáknak a betegségekkel szembeni ellenállósága a pozitívuma.Én magamnak is nem eladfásra Florinat és hasonlókat fogok űltetni.A tűzelhalás(Erwinia Amilovora) ellen azért védettek valamennyire,mert a virágban nagyon kevés nektár van és így nehezebben tud fertőzni.
Válasz #85. hozzászólásra
csak a bolha nehogy belemenjen :)))))
Válasz #87. hozzászólásra
Miért nem érdemes léalmát termelni? 4hektárra össz vissza 1milla befektetéssel 3,2 millát hoz!
Válasz #83. hozzászólásra
Azt már több helyen is hallottam hogy kimondottan léalmát termelni nem éri meg, a léalmatermelés a világ minden részén az almatermesztés mellékterméke.
Egyébként itt a szűkebb környéken is van vagy 3 komolyabb almás, pedig errefele soha nem volt gyümölcstermelés nagyban, ezeket is a 90-es években telepítették. A 3 közül az egyik egy igazi mintagazdaság, almát és meggyet termel, annak biztos nyereséges az almatermesztés, 2 fűszál nincs keresztbe a gyümölcsösben és környékén.
Válasz #83. hozzászólásra
A léalma ültetvények nagyon jók mert kevesebett kell permetezni stb... Csak az idén rekordtermés termett! És a winkesek se gondolták, hogy ennyi sok fog teremni, az egyik ismerősőmnek 4hektár(5-6éves) van, ebből a fajtából 500mázsát szerződött tavaszal és augusztusban módosította a szeződést 1200mázsára. Mikor leszedték majdnem 1500mázsa lett! 21,5 ft-os léalma ár mellett is elég jó jövedelmezett a 4hektár kb 3.2milla! 5x permetezték, a sorközöket nyírják a soralját meg tárcsázzák autómata kitérős soraljművelő tárcsával. Ezen felül van még neki 6hektár étkezési almának való fajta is! Azon is bőtermés van!
Nekem 1hektáros darabon lett 290mázsa a félhektároson meg 105mázsa! Ezek mind a hagyományos fajták!
Válasz #84. hozzászólásra
Ha Homokháti vagy ,akkor nem kell bemutatni a nagykőrösi konzervgyárat és a többit.A privatizációkor szarért-hugyért eladtak mindent( pl a mosonmagyaróvárit is Tröschnek,aki egy osztrák kalandor és a termelőket sem fizette ki) és ezzel együtt és nagyrészt ezért vették meg a gyárakat,a piacokat is megszerezték.
Ez a körte viszont elgondolkodtató.(én már túl vagyok az elgondolkodáson,a telepítést tervezem:o))
Válasz #83. hozzászólásra
A mai gyümölcstermesztésünk töredéke a 80-as években termelt mennyiségnek. Nincs feldolgozóiparunk és nincs a keleti blokk, ami korlátlanul felvásárolt minden készítményt és nyersárut amit megtermeltünk. Piac kellene, nem pedig a termőfelület növekedésével van baj. A léalma és a meggy egy alaptermék a feldolgozóipar számára. Minden gyümölcskészítmény alapja.
Válasz #81. hozzászólásra
Ez mind igaz.
A bajt még tetézi az,hogy az EU csatlakozás előtt rengetegen telepítettek almást ész nélkül.Ugyanez van a meggyel is.Az almánál még az is baj,hogy behülyítettek sok embert a Winkék anno és iparialma célültetvényeket telepítettek.Amikor elültették még 42 forint volt a léalma ára.Egyébként a Dél-Dunántúlon akkor is 6-7 forint volt,amikor Szabolcsban 42.Na ezeket a támogatásra létesített ültetvényeket valami nagyon sokáig kell művelni,amielőtt kíhúzhatja.Az iparialma-ültetvényeknek csak egyirányú piaca van,ilyet sem szabad csinálni.Én már ezt akkor mondtam egy termelőnek,amikor éppen érdeklődött a telepítési támogatásokról a nyíregyi fm hivatalban.
Válasz #81. hozzászólásra
Hát igen régen nagyon jó volt az alma az oroszok kihordták mindegy szemig! Emlékszem, hogy régen az udvaron több ezer láda alma volt és nem volt gond az értékesítéssel jött az orosz fizetett és elvitte!
Először is én nem sokat tudok az almatermesztésről. Szerintem az egyik fő baj az almánál is az, hasonlóan más termékekhez, hogy 90-előtt főleg a szovjet piacra termeltek, aztán a rendszerváltáskor hátat fordítottak a ruszkiknak a politikusok. Kivonultunk a világ egyik legnagyobb piacáról. A magyar cégek sorra vonultak ki az orosz piacról szinte minden területen, a nyugati cégek meg örömmel tódultak be a hekyükre és adnak el a mai napig mindent. Szerintem ez egy oriási elhibázott lépése volt az akkori vezetésnek. Az igaz hogy nem volt szép amit 40-évig műveltek nálunk, de a gazdasági dolgokban nem kellett volna mindent felrúgni velük.
Válasz #79. hozzászólásra
Jó a körte de sokára fordul termőre! Láttam az összeroncsoldott vagont élőben!
Tegnap a nyíregyházi nagybani piacon a kisméretű Bosc Cobak körtét 200 Ft/kg-os áron azonnal elkapták a termelőtől. Ezért mondtam a múltkor, hogy alma helyett körtét kell termelni. Ez a vonat rohant bele a másikba.
A szabolcsi almatermelés jelenlegi helyzete - akár csepp a tengerben - kicsiben megmutatja az egész rendszermódosítás-kori történelmünket, azt a lejtős zsákutcát, amely a magyar társadalom mintegy 75%-ának nem hozott semmi jót az egzisztenciális ellehetetlenülésen, a lelki bajokon és egészségi állapotának tragikus leromlásán túl.
Napjainkban újabb és újabb élelmiszerbotrányoktól hangos már nemcsak a hazai, hanem a világsajtó is. Természetesen, ne áltassuk magunkat, a média által a közvélemény tudomására jutott esetek csupán a jéghegy csúcsát jelentik. Hogy valójában mennyi az egészségre káros adalékanyagot, színezéket és élelmiszeripari mérget etetnek-itatnak meg egy ma élő emberrel élete során a gyártók és a forgalmazó nagy kereskedelmi üzlethálózatok, annak csak a Jóisten a megmondhatója. Legújabban a Kínából származó élelmiszerekben az egészségre veszélyesen ártalmas melaminmennyiség többszörösét mutatták ki, ezzel borzolva az emberek kedélyeit és idegeit. A Szlovákiából hazánkba érkezett kínai eredetű tejben, a Nestle állítólag Bangkokban gyártott kávéhabosítójában, s legutóbb a Balmazújvárosban lefoglalt kínai eredetű mogyoróban találtak az egészségügyi határértéket jóval meghaladó mennyiséget e veszélyes adalékanyagból.
Itt, e ponton azért nem árt föltenni azt a kérdést, hogy vajon mi szüksége van arra egy közép-európai embernek, hogy kínai tejet fogyasszon, amikor hazánkban tömegesen mennek tönkre a kiváló tejet piacra vivő hazai tejtermelők? Egyébként is országszerte köztudomású ténynek kellene lennie annak, hogy egy étel annál kevesebb konzerváló- és adalékanyagot tartalmaz, minél kevesebbet „utaztatják”, azaz minél közelebb termelik meg a fogyasztó lakóhelyéhez, és minél kevésbé konyhakész állapotban kerül az a vásárló kosarába.
Magyarországot azonban úgy érte a „látványtechnikai tereprendezés” (Bogár László kifejezése), azaz a rendszermódosítás, majd 2004-ben az európai uniós csatlakozás, hogy annak az országra és a hazai produktív gazdaságra leselkedő pusztító veszélyeiről - hála politikusainknak, ún. értelmiségünknek és a médiának - a magyar emberek 99%-ának fogalma sem volt.
Mert emlékezzünk vissza, hogy 2003-2004-ben az akkori kormány, amely lényegében megegyezett a maival, olyan magasröptű érvekkel propagálta uniós csatlakozásunkat, hogy „jó csajok vannak az EU-ban”, meg majd nyithatunk Bécsben is cukrászdát stb. Persze akkori ellenzéke – amely lényegében megegyezik a maival – sem volt különb e kérdés mérlegelésében és a közvélemény tájékoztatásában. A magyar gazdaság elpusztításában az egész ún. „rendszerváltoztatás-kori elit” egyetemlegesen felelős és bűnös. Remélhetőleg még életükben kimondatik rájuk a történelem ítélőszékének megfellebezhetetlen, elmarasztaló ítélete.
A teljes piaci liberalizáció, a behozatali korlátozások eltörlése, a totális privatizáció, az ún. kárpótlás és a dereguláció lényegében már 1989 táján halálra ítélte egész gazdaságunkat és a hazai termelői szektort, még azt is, ami a Kádár-korszakban - legtöbb esetben annak ellenére - legalább működött. Gondoljunk az élelmiszer-iparra, a növényolaj- és cukorgyártásra, a textiliparra stb. Ezek a hazai termelői szektorok azóta már nem léteznek.
Hasonlóképpen már csak romjaiban létezik az egykor híres szabolcsi almatermelés is. S mielőtt még bárki megvádolna valamiféle Kádár-korszak iránti nosztalgiával - noha azt hiszem, nincsen szükségem semmiféle magyarázkodásra -, azonnal szeretném leszögezni: ennél a politikai rendszernél aljasabb, kegyetlenebb, embermilliók életét tönkretevő és hazaárulóbb rezsim kevés létezett a történelem során, ám ami utána jött, az sem jobb, csupán egy másfajta, rafináltabb birodalmi elnyomást hozott a nyakunkra, és másféleképpen, talán még aljasabb módon teszi tönkre embermilliók életét, mint az előző rendszer. Egyvalamiben azonban fellelhetjük a közös nevezőt a két diktatúra között: mindkét korban olyan hazaáruló vezetése és „elitje” volt hazánknak, amely idegen, birodalmi, nagyhatalmi érdekeket képviselt, és semmi köze nem volt a nemzeti önvédelemhez és érdekképviselethez.
A szabolcsi almatermelés jelenlegi helyzete - akár csepp a tengerben - kicsiben megmutatja az egész rendszermódosítás-kori történelmünket, azt a lejtős zsákutcát, amely a magyar társadalom mintegy 75%-ának nem hozott semmi jót az egzisztenciális ellehetetlenülésen, a lelki bajokon és egészségi állapotának tragikus leromlásán túl. Most ott tartunk, hogy almatermelők tucatjai neki sem kezdtek a mostani őszön a betakarításnak, hiszen az a jelenlegi felvásárlási árak mellett biztos veszteséget hozna számukra! Személyesen is meggyőződtem róla, hogy vannak szabolcsi gazdák, akik közhasználatra bocsátották almáskertjeiket, és meghirdették: bárki szabadon mehet ezen helyekre, és ingyen annyi almát szedhet, amennyit csak tud és bír. Ennek ellenére valószínűleg több tucat tonnányi nemes alma fog megrohadni a fák alatt teljesen értelmetlenül, mert a nép inkább jár a nagy multinacionális bevásárlóközpontokba, hogy méregdrágán vásárolja meg az Afrikából, Amerikából, s még a jó ég tudja, honnan ide kerülő, tisztázatlan eredetű, kétes minőségű, vízízű árut.
Ugyanakkor szűkebb pátriám iránti elfogultság nélkül is állíthatom, hogy a szabolcsi alma a világ egyik legjobb minőségű terméke. S vajon miért nem éri meg az almatermelőnek leszednie, illetve leszedetnie fáradtságos munkálkodásának gyümölcsét? Több termelőtől is tájékozódtam, és kaptam szíves tájékoztatást ez ügyben.
Az érintettek elmondták, a felvásárló cégek 16 ft-ot hajlandók fizetni a gyümölcsért kilogrammonként, de hallani 13 ft-os árakról is. Némi utánajárással és információk gyűjtésével azt is sikerült megtudnom, hogy egy almaszedő napszámosnak napi 9 órai munka után átlagosan 4000 ft. a bére. Ennyi idő alatt és ezért a juttatásért napi átlagban mintegy 6 mázsa gyümölcsöt szed le, esetleg 7-7.5 mázsát. Az átlaggal számolva - ami viszonylag bizonyosnak tekinthető már előre - egy munkás 9600 ft. értéket termel a tulajdonosnak, aki viszont kifizeti neki az említett napszámot, továbbá egyéb működési költségei is vannak. Ezek közül a legjelentősebb tétel az üzemanyagköltség, amely azért terheli, mert azokat az erőgépeket, amelyek a kerten belül a konténerek szállítását, mozgatását és a teherautókra való felpakolását végzik, működtetnie kell. (A fuvarköltség természetesen a felvásárlót terheli.) Egy traktor egyszeri feltöltése kb. 100 liter diesel-olajjal, jelenlegi árakon hozzávetőlegesen 30000 ft-ba kerül, s ez a mennyiség folyamatos napi munkát feltételezve három napra elegendő, vagyis egyetlen napra újabb 10000 ft-os kiadás terheli az almatermelőt.
Tehát: a mérleg kiadási serpenyőjében - a termelő szempontjából tekintve – elhelyezhetünk 14000 ft-ot, ellenben a bevételi serpenyőben mindössze 9600 ft. a hozadék. Ezen felül a munkaadót terheli az ún. alkalmi munkavállalói nyilvántartás vezetése, amelybe egy munkavállaló után napi 600 ft. értékű bélyeget kell beragasztani, ez így immáron kereken napi 5000 ft-os veszteséget jelent a gyümölcstermelő gazdának. (Ez az ún. Gyurcsány-bélyeg, amelyet még egy nagyobb családi szüret alkalmából is ragasztgatnia kellene a szőlősgazdának a családtagok után. Persze még nem hallottam olyan bolondról, aki ezt a kiötlőjére valló, elmebeteg intézkedést komolyan véve be is tartotta volna.)
E tényekhez azonban még mindig vegyük hozzá azt a korántsem elhanyagolható apróságot, hogy a munkaadó tulajdonosnak minden nap a munka befejeztével ki kell fizetnie alkalmazottja számára annak járandóságát, és három naponta üzemanyagot kell tankolnia traktoraiba, míg ő maga legjobb esetben is 40-60 nap elteltével veheti kézhez a felvásárlótól almája pénzbeli ellenértékét. Nem általános, de előfordul az is, hogy egyes termelőknek még tavalyelőtti járandóságukkal tartozik valamelyik felvásárló vállalkozó. A 2008. évi betakarítást különösen nehézzé teszi a gazdák számára, hogy tavaly a rendkívül erős május eleji fagy következtében egész termésük odalett, így sokan már akkor csődbe mentek…
Itt tartunk tehát ma, s ebben a helyzetben jóérzésű embernek nehéz dolog indulatok nélkül megszólalnia. Úgy mégis, miféle lelketlen, kaszaélre való aljas, gazember társaság vezeti ezt az országot, amely hidegvérrel hagyja, hogy a magyar vállalkozások, üzletek, földek, intézmények kivérezzenek és tönkremenjenek? Miféle orbitális gazemberség, amit nap mint nap művelnek elpusztításunkra? Kik ezek, azon túl, hogy aljas, vészkorszakot a fejünkre hozó nemzetgyilkos hóhérok ? A multinacionális céghálózatok strómanjai? Igen, persze, hogy azok, de akkor mit keresnek itt? S miért nem vonul ki az utcára egymillió ember, hogy lendületből elsodorja a magyar történelem talán csak a Rákosi-érához mérhetően aljas totalitárius diktatúráját? Talán most, hogy a neoliberális, a szabad piac szentségére épülő világrend utolsó óráit éli, mi is reménykedhetünk: hazai képviselői ideje is lejárt.
Válasz #75. hozzászólásra
Leszedtem az avatart! :)
Na majdnem 1-kor,de itt vagyok.:o)Hjanalban meg megyek dolgozni ki.
Ez a legállatabb tantárgyak egyike és az egy vizsga kettőből áll.Van egy elővizsga,ha az nem jó jöhet haza azember.Ha jó,akkor beengednek a másodikra.Na mindegy túl vagyunk rajta.
Válasz #74. hozzászólásra
Nyugikaaaa!
Nem vagy Te hevesi!
Válasz #73. hozzászólásra
Nem a stílusom! Amúgy ezt a szakmát meg kell tanulni mert könnyen játszhatsz mások életével vagy akár saját életeddel, ha hűlyeséget csinálsz!
Válasz #72. hozzászólásra
Biztos levajaztad őket 1 fél disznóval.
Szereti a pesti vizsgáztató is a husit ám!
Ne is tagadd.
Válasz #70. hozzászólásra
Az csunya szó, hogy lepuskáz! :) Inkább megnézi a könyvben, hogy jól tudja-e :)))
Szóbelinél nehéz puskázni! Meg tűzoltás vezetésből is mert akkor találják ki a szítut! :)
Válasz #69. hozzászólásra
De azt rendesen!
Válasz #68. hozzászólásra
Ja ha mindent lepuskáz az ember....
Hát úgy elhiszem.
Válasz #67. hozzászólásra
Mert szopatja a magyart rendesen!
Válasz #66. hozzászólásra
Én is vizsgáztam ma két tantárgyból és mégse vagyok fáradt! :)
Válasz #63. hozzászólásra
Ha multinak véletlenül sikerül eladni terméket akkor 90-120napra fizet csak! Ha bemegyek vásárolni a multiba miért nem fizethetek én is később? Nem hitelre gondoltam!
Válasz #64. hozzászólásra
Má lesunyt!
Kidöglött a fene vizsgáztatáson.
Majd 1-kor megjelenik.
Válasz #64. hozzászólásra
He-he!
Válasz #63. hozzászólásra
Én az összesen tűzoltási gyakorlatot tartanék élesben! :) Jaj mindgyárt kertész leszedi a fejem.... :)
Válasz #62. hozzászólásra
Van ám árrés! Milyen jó, h. vannak ezek a multik!
Válasz #61. hozzászólásra
Ja és ráadásul nem magyar! Ma néztem pont a tecsóba, hogy én különb almát öntöttem a léüzemben a gödörbe!
129-ért láttam!
Ja és golden(sárga) almát ma láttam a profiba 199-ért darabját!
Válasz #59. hozzászólásra
Ha tudnád, h. a tescóba mennyi!!
Válasz #59. hozzászólásra
Igen van mert mást piac nem nagyon van! Meg léalmába a legkönnyebb és legolcsóbb a leszedése: lerázod a fát és öntöd fel pótkocsira, étkezési almának már sokkal babrásabb a szedése sok idő és a napszámos is drága!
Nem tudom te mit termelsz de biztos nem adtad el dupláért ami a felvásárlási ára bármelyik termékről is legyen szó?
nem értek hozzá, csak eszem az almát, nem léalma, hibátlan szabolcsi, tavaszig eláll és léalmának vették át 14 ft/kg-ért
mert van aki leadja annyiért...
Válasz #29. hozzászólásra
Na ma ebből is jó jegyet kaptál? (5)??
Válasz #56. hozzászólásra
Termelik is nyugaton a rohadékok.
De ott legalább van aki megzabálja.
Termelek én neked pórét!
Csak add el nekem.
Válasz #55. hozzászólásra
Hát biz nem tudlak itthagyni Titeket.(főleg ha nincs qrvaanyádozás:o))
A pórébicnic nagyon jó,csak messzire vagyok a piactól.
Utána kell számolni:
10000:(0,7x0.1)x kb 70ft=1 hektár bevétel
Fogadni merek,hogy kétszer is utánaszámoltok.Ugye milyen érdekes a ,,jövedelmező"kukoricával összehasonlítva.Na csak jó ,,agyalást"!
Válasz #53. hozzászólásra
Mí nem tanúsz, he????
Nem bírod itthagyni a bandát mi?
Válasz #52. hozzászólásra
És mi lett a nagy pórébiznisszel????
Pórul jártál???????
A legnagyobb póréhagymatermesztők és majdnem a legnagyobb póré termesztők is.:o)
Válasz #51. hozzászólásra
Ismerem a környéket.Évekig a Dunántúlon laktam és 98-2000-ig beszállító voltam a Metroba is.Nem virággal.Mi voltunk a legnagyobb póréhagymatermesztők az országban.A hagymáim jóval két méter felé nőttek a teljes hosszukkal.A dísznövénybe majd ott akarok komolyan belefogni,mint termelő és mint kereskedő is.Amit nem tudok megtermelni,azt hozzá kell venni a lerakatba,vagy nagykerbe.Kemény menet lesz .