#165 *** HM ***

2013-01-03 22:44:55

Válasz erre

Válasz #164. hozzászólásra

aha szóva biznisz hinteni a mizbe?

#164 Diesel Tibor

2013-01-03 22:42:53

Válasz erre

Válasz #163. hozzászólásra

Közel volt a cukorgyár az akácfához.

#163 *** HM ***

2013-01-03 22:23:53

Válasz erre

Mitől van h. az akác??????? méz megkristályosodik mint az állat?

#162 Dini37

2013-01-03 18:09:05

Válasz erre

Szia Pintér Zoltán! Köszönöm szépen a receptet.

#161 Pintér Zoltán

2013-01-03 15:38:13

Válasz erre

Beporzási munka Németországban.
A linket az elérhetőség.
http://www.backinjob.de/detailFrame.php?Chiffre=997830000036202004

#160 Dini37

2012-12-26 15:16:05

Válasz erre

Válasz #159. hozzászólásra

Üdvözöllek!Elérhetőségem: ocsika2@freemail.hu

#159 Pintér Zoltán

2012-12-25 09:34:00

Válasz erre

Válasz #155. hozzászólásra

Üdv, ha lenne elérhetőséged akkor igen, de az NINCS az adatlapodon.:(

#158 Dini37

2012-12-25 07:55:49

Válasz erre

Áldott,békés örömökben gazdag karácsonyi ünnepeket kívánok minden méhésztársnak.És jövőre nagyobb súlyt a kaptárakba.

#157 Koppány Vezér

2012-12-24 11:25:37

Válasz erre

Tegnap esett nálunk valamicske hó,ami aztán ónosesőre váltott.
Jól berakódtak a kijáratok.

#156 AgroBen

2012-12-21 20:56:14

Válasz erre

Válasz #154. hozzászólásra

Túlzásba biztos, hogy nem vittem, a méhész ismerősömmel beszéltem, viszont ő már nem látta teleltetés előtt őket. Úgyhogy lehet itt csúszott be a hiba a gépezetbe, hogy nem jól ítéltem meg az atkafertőzést. Az bizonyos, hogy van még hova fejlődnöm, de hát senki sem profiként kezdi

#155 Dini37

2012-12-21 20:01:37

Válasz erre

Üdvözlök minden méhésztársat! Érdeklődni szeretnék,hogy propoliszos kenőcs elkészítéséhez receptet tudna-e valaki küldeni? Üdv: Dini

#154 Pintér Zoltán

2012-12-21 12:33:34

Válasz erre

Válasz #153. hozzászólásra

Üdv, ha végigcsináltad az atkairtást és leellenőrizted akkor tudnod kell hogy kb milyen állapotban teleltél be.
A másik, véletlenül nem vitted túlzásba a vegyszer használatot, mert bizony akkor is lehet ilyen eset .

#153 AgroBen

2012-12-20 13:04:14

Válasz erre

Üdv!
Kb 4-5 éve járok egy nagyobb méhészetbe segédkezni, és idén tavasszal - mivel jó viszont ápolunk a méhésszel - kaptam 1 családot. NB 24-ben voltak, teljesen szépen fejlődtek, már egy kis méz is csurrant a kaptárból, teljes volt az örömöm. Megküzdöttünk kis és nagy darazsakkal, néha egymással is, mégis nagyon tetszett az egész. De jött az ősz. Etetés, atkakezelés oxálsavval, jó reményekkel teleltem be. Az időjárás miatt (ugyebár többször felszökött 20°C köré is a hőmérséklet) arra számítottam, hogy egy pár kijáró méh csak lesz október végén is, de nem volt, csak kis darazsakat láttam ki-be repkedni. Egyszer felnyitottam november közepe körül, gondoltam benézek a kaptárba mi újság is van, de sanda gyanúm volt, hogy baj van, ugyanis semmi hangot nem hallottam. Felnyitottam és egy deka élő méhem nem maradt. Tele van takarmánnyal egy csomó keret, úgyhogy éhen nem halhattak. Rendesen le voltak takarva és különben sem volt még olyan borzasztó hideg, úgyhogy meg sem fagyhattak, marad az atka. Na most kérdem én. Lehetséges, hogy az őszi atkairtó dömping ellenére a darazsak behurcolták az atkákat? Milyen védekezési módokat alkalmaztok az ilyen esetek ellen?
Minden esetre tavasszal kezdem újból, mert szeretem csinálni.
(Bocs a hosszú szövegért)

#152 Pintér Zoltán

2012-12-05 17:34:28

Válasz erre

Válasz #150. hozzászólásra

Üdv,javaslom a méhész fórumot.

#151 Pintér Zoltán

2012-12-05 17:33:46

Válasz erre

Válasz #149. hozzászólásra

Üdv ,bizony létezik , sőt egyre inkább jellemző a túlterheltség, mert meg van ez, leírva is hogy egy hektár hány családot bír el.

#150 buc80

2012-12-05 16:49:53

Válasz erre

sziasztok kaptárépítéshez valami részletes leírást nem tud valaki valahol neten? Méretek ilyesmi?

#149 Baranya Aranya

2012-12-05 16:45:10

Válasz erre

Válasz #148. hozzászólásra

Ilyen hogy túlterhelés létezik?

#148 Pintér Zoltán

2012-12-05 12:22:15

Válasz erre

2012 évben a napraforgók értékelése

"Méhészeti szempontból méhlegelőnek javasolt hibridek az NK Armoni, Viki és NK NX 99338 hibridek jó méhészeti értékük miatt. Közepes méhészeti értékű az NK Neoma és NK Tristan. Átlag alatti nektártermelőnek és átlagostól szintén elmaradó cukortartalommal rendelkező hibridnek találtuk a PR 64H42-t. Sűrű nektárt adó, de átlagtól elmaradó nektártermelésű és méhészeti értékű hibrid az LG 55.25. Alacsony cukorértékük miatt gyengén mézelőnek találtuk az NK Ferti, Iregi szürke csíkos és az LG 56.58 CL hibrideket illetve fajtát.
A méhészeknek javasoljuk, hogy a napraforgó méhlegelő kiválasztásánál tartsák szem előtt az általunk felállított méhészeti sorrendet. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az időjárási körülmények egy jól mézelő hibridre is lehetnek kedvezőtlen hatással. Fontos tényező még, hogy a méhészek lehetőleg kerüljék a méhlegelő túlterhelését."

Link:http://www.omme.hu/portal/download/napraforgo_jelentes_OMME_2012.pdf

#147 Pintér Zoltán

2012-11-27 09:44:00

Válasz erre

Válasz #145. hozzászólásra

Üdv Pilátus.
ezt nem lehet befolyásolni,várni kell.
Bár most már lehet mert nincs fiasítás.

Most ne vegyél már... majd tavasszal akác után.
Most nem mozgatjuk már őket, tavasszal pedig mérhetetlenül drágák akác előtt.

Minden kaptár típus jó, kérdés ki mit szeretne.
(állóméhészet,vándorlás)
A szúrások....: ha félsz tőle, annál hamarabb bekövetkezik.

Be kell öltözni ha ennyire félsz.Bár füstölővel a kezedben inkább a méhek félnek Tőled.
Kérdés még hogy allergiás vagy-e, ha igen akkor mindig legyen kéznél egy adag kalcium oldat, kapsz ilyet gyógyszertárban 500 ml.

Neked is javaslom ha eddig nem csináltad hogy keress valakit aki gyakorolja és segíts neki, így tanulhatsz sokat.

#146 csontii

2012-11-27 09:34:41

Válasz erre

Minden kezdőnek és nem kezdőnek ajánlom a meheszforum.hu-t.

#145 Pilátus

2012-11-26 23:52:56

Válasz erre

Értem...csak azt nem hogy a fiasítást lehet befolyásolni,vagy meg kell várni amig ez az álapot bekövetkezik? Na kezd érdekelni(régen évekig járt a Méhészet újság),csak ne félnék a csípéstől...veszek egy kaptárt méhekkel,melyik most a legjóbb kaptár itthon ill melyik a legjóbb a világon?Ha jól tudom többen voltak Amerikában is körülnézni...

#144 Zetoros Gyerök

2012-11-26 19:46:57

Válasz erre

vagy az amitrázos füstölés is jó, csak tutira ne legyen fiasítás, mert akkor nem annyira hatásos

#143 Koppány Vezér

2012-11-25 18:56:53

Válasz erre

Válasz #142. hozzászólásra
Az oxálsavas csurgatás a betelelés előtti utolsó atka kártevők elleni kezelés.

#142 Pilátus

2012-11-25 18:49:01

Válasz erre

Válasz #119. hozzászólásra

Ez miért kell?

#141 Pintér Zoltán

2012-11-23 10:50:39

Válasz erre

Válasz #139. hozzászólásra

Üdv, Kamionos hozzáállása a jó, érdemes évekig csak tapasztalatot gyűjteni és otthon egy-két családdal foglalkozni.Közben eldől hogy akarod-e ,szereted-e, s akkor neki fogni a vizsgának. (Szerintem.)

#140 Kamionos

2012-11-23 09:19:59

Válasz erre

Válasz #139. hozzászólásra

Szép napot!

Én a helyedben elmennék egy méhészhez, "belesni" a méhészkedésbe. Lehet élesben nem is tetszik. De ezzel egy időben az olvasgatás is jó dolog. Nem biztos, hogy először költeni kellene egy kalap pénzt tanfolyamra, vagy esetleg felszerelésre, kaptárra vagy méhekre, ha még nem is biztos, hogy tetszik a dolog. Szerintem meg kell kóstolni először, utána kell belemerülni.

#139 xerion

2012-11-22 20:52:55

Válasz erre

üdv!


Azt szeretném kérdezni,hogy mivel érdemes kezdeni a könyvek olvasásán,memorizálásán kívűl ? Érdemes megcsinálni 140ezerért a méhészképzést, vagy előbb vegyen az ember egy két családot és tapasztalja ki mi hogy működik? Vagy menjen el egy méhészetbe és ott tanuljon?

#138 Pintér Zoltán

2012-11-22 16:12:45

Válasz erre

Faluba Zoltán - Gyakorlati méhészkönyv.pdf
letölthető
innét:

http://href.hu/x/iuyf

#137 Rönó

2012-11-22 11:49:01

Válasz erre

Válasz #136. hozzászólásra

Szia!
Nagyon köszönöm az útmutatást!
Üdv: Tóth Attila

#136 Gábor Gábor

2012-11-20 18:26:20

Válasz erre

Válasz #135. hozzászólásra

Tamási méhészet. Google.

#135 Rönó

2012-11-20 17:48:19

Válasz erre

Sziasztok!
Érdeklődni szeretnék hogy "méhegészségügyi kiskönyv"-et honnan lehet letölteni, illetve keríteni?
Előre is köszi!
Üdv: Tóth Attila

#134 Pintér Zoltán

2012-11-13 12:39:49

Válasz erre

Mézelő méhek parazitás megbetegedései - Varroatosis

A hazai méhállományokban két parazitás betegség okoz érzékeny veszteségeket: az ázsiai óriás atka (Varroa destructor) által előidészett fertőzés (varroosis), és a nosemosis. A többi parazitás betegség (légcsőatkakór, malpighamoebosis) rendkívül ritka, nem okoz tömegfertőzéseket és számottevő károkat a hazai méhészetekben. Az ázsiai méhatka (Varroa destructor). A háziméh (Apis mellifera) ektoparazitája.
A közelmúltig általában a Varroa jacobsoni néven volt ismert. Az eddig Varroa jacobsoni-nak tartott fajról azonban kiderült, hogy valójában két hasonló, de jól elkülönülő fajból áll.

A délkelet-ázsiai Apis carena méhen terjedt el a mai értelemben vett Varroa jacobsoni, míg az Európában is tenyésztett háziméh (Apis mellifera) parazitája a Varroa destructor. Az atka által terjesztett betegség neve: varroatosis.
Ezek az atkák csak méhek kolóniáiban élősködve képesek szaporodni. A méhek testfelületén megtapadva azok szövetnedveiből táplálkoznak, miközben további kórokozókat (pl. vírusokat) is terjeszthetnek. Olyan RNS vírusok terjesztői, mint például a DWV (deformed wing virus - deformált szárny vírus). Az erős fertőzöttség okozta betegség, a varroatózis, az egész méhcsalád pusztulását okozhatja. A betegség elleni gyógyszeres védekezés viszonylag nehézkes, ezért jelentős gazdasági károkat okoz.

Az atka alakja
A felnőtt atka vöröses-barna színű, lapos, gomb alakú, 1-1,8 mm hosszú és 1,5-2 mm széles, nyolc lába van.

Biológia és a varroa sp. atka viselkedése
Jelenleg a varroatosis panzootikus, amely az egész világot elárasztotta, és veszélyezteti a méheknek, mint fajnak a létét. Rendszertanilag az atkaacarian a varroidae család tagja, Varroa változat. A méhekben sokfélét megtalálhatunk: V. jacobsoni (Qudemans 1904); V. underwoodi (Delfinado – Baker & Aggarwall 1987); V. rindereri (Guzman & Deldinado – Baker 1986); V. destructor (Anderson & Trueman 2000). Az Európában is jelen lévő, Atka Varroa destructor a mézelő méhek legagresszívebb külső parazitái, melyek az egész felnőtt populációra hatással vannak (dolgozók, herék, királynő) ugyanúgy, mint a kifejlődő állapotban lévőkre, a 9 napos lárváktól kezdve.
Az atka fejlődése a méhek születésénél kezdődik, és a királynő peterakási folyamatának végéig tart. A parazita behelyezi magát a felnőtt méh kitin páncélja alá, ahol átszúrja az interszegmentális tegumentet, és megeszi a hemolymph-et. Azzal, hogy az interszegmentált membránokat átszúrja, a méh kolónia vírussal való megfertőződéséért és ennek az állapotnak a fenntartásáért felelős. Az atka élősködő tevékenysége nagyon káros, legyöngíti a méh szervezetét, megrövidíti életét és elősegíti a bakteriális és mikotikus betegségek kialakulását.
A szaporodással kapcsolatban: behatol a here és dolgozó méheket termelő petékbe még a sejtek lezárása előtt. Az atka vonzódik a méhekhez kémiailag, hő kibocsátásuk miatt és a vibráció miatt. A lezárás után akár petét is lerakhat 1-2 napos időközökkel. Néhányuk metamorfózis útján eléri a felnőtt kort. Az atkák globális termékenységét befolyásolja a méh kolónia fejlődési ciklusa, és a környezet hőmérséklete. A nősténynek ovális alakú teste van, fejtől a lábig terjedő átmérője kisebb, mint laterális átmérője. A nőstény anatómiai szokatlansága bizonyítja adaptációs képességét az élősködő életformához. A test és a tapadó lábak formája biztosítja, hogy az atka szorosan hozzá tud tapadni a méh testéhez. Továbbá evés alkalmával, tökéletes csatlakozását még az első láb (chelicarae) tevékenysége is segíti. Mind a test, mind pedig a végtagok pedipalps és lábak) szőrösek, amely egy elasztikus takarót alkot, elősegíti a nőstény mobilitását (a báb és a lárva között), és a kifejlett méh kitin páncéljai között (tergites/sternites). Az atka csatlakozását a méhhez a szőrvégek tollszerű felépítése segíti a Varroa nőstény hasán, amely mint egy zipzár működik a méhek testén lévő szintén tollszerű szőrökkel érintkezve. Az anális szelep hiánya a melléktermék távozását egy kis helyre koncentrálja, és a perithermalis csövek proximalis extremitásai mozgathatósága biztosít megfelelő légzést különböző körülmények között. Az atka elrejtőzik abdominális gyűrűk között, ahol petéiket lerakják a viasz-tükör fölött, ahol általában védettek a méh tisztogatási akcióival szemben és el vannak rejtve a méhész szeme elől. (1, 11) A hím kisebb a nősténynél és a lezárt cellákban marad a fejlődőkkel együtt. A burok színe szürkés-fehér vagy sárgás és kitint nem tartalmaz. A párosodás a cellákban történik, a kifejlett méhek kibúvása előtt. A párosodás után a hím elpusztul. A nőstény csak méh lárvákra helyezi petéit. Az atkák tojásának színe tej-fehér. Az első pete nőstény, a második hím, a többi is nőstény lesz. Az utódok nemének meghatározása pete megtermékenyítésétől vagy nem-megtermékenyítésétől függ.
Az aktív időszak alatt a megtermékenyített nőstények méheken találhatók, vagy a lezárt cellákban az utódokkal (1/3 – 1/6 arányban). Lehetnek nőstények, amelyek új ciklust kezdenek, fiatal nőstények, amelyeket testvéreik termékenyítettek meg és amelyek első ciklusukat fogják elindítani vagy még nem párosodott nőstények, akik a következő fázisban fogják elindítani az ő első partenogenetikus ciklusukat, melyeket majd a normális ciklusok követnek.

A kaptár elfoglalását csak a nőstények végzik, az atkák átjárnak a keretek között, hogy elérjék a méheket, amelyekhez tapadókorongjaikkal csatlakoznak. A méh testén egy nőstény atka könnyen mozog, és megtalálja a legkedvezőbb tapadási pontokat, melyek általában az első hasi kitin részek között van.

Az érzékelők az első pár lábakon végzik a tájékozódást: legfőbb ingerük a vibrációk, szaglás, ízlelés és hőmérséklet. Az első pár lábon egy kis érzéskelő üreg van, (9. fotó) kémiai érzékelővel, amely mint egy szaglószerv működik. Az első lábak tövénél szagló és ízlelő SENSIL-ek vannak, amelyek szaglószervként működnek, és mobil pedilaplok, amelyeknek szaglási szerepük van.
Ezek érzékelő szervek, amelyek a nőstény atka reakcióit kontrollálják a környezetben (a méhekhez való csatlakozást, a cellába való behatolást mielőtt azt lezárják a burok perforálását és etetést, stb.) A kezdemények (lárva, protolárva, másodlagos lárva) és a hímek nem hagyják el a cellákat, míg a nőstény elhagyhatja. Az etetés a hemolymph-fel történő többszöri kontaktussal történik, a dolgozó méh vagy a here intersegmentális burkának perforálásával vagy a lárvai epidermisz perforálásával. A reprodukciónál a nőstények a here lárvákat részesítik előnyben a dolgozó méhek lárváival szemben. Amikor egy nőstény behatol egy here cellába, az evolúciós ciklus meghosszabbodik, és még 7 pete is lehet, és a viasz elmozdításakor 2 fiatal megtermékenyített nőstény is lehetséges és 1 meg nem termékenyített. Tehát egy heréket nevelő cellában - különösen júliusban – legalább 1-3 nőstény atka van, vagy még több, míg a dolgozó méheket nevelő cellákban csak 1 nőstény. Telhetetlen viselkedésével a Varroa nőstény meghosszabbítja a cellába való bezártság időtartamát, ezzel is növelve az ő leszármazottjainak a növekedési esélyét, ezzel is alátámasztva elburjánzásra törekvő természetét. A Varroa nőstény reproduktív ciklusainak száma egy év alatt elérheti a 3-4-et is, de még 7 is lehet. A nőstény életciklusa nyáron 2-3, télen 6-8 hónap.
A paraziták legnagyobb számban az aktív szezon végén vannak jelen, amikor a betegségek első jelei is mutatkozni kezdenek. Ősszel a nőstények a legutolsó dolgozó méhekre koncentrálnak, és a cellákban egyszerre több nőstény is lehet. A cellában lévő dolgozó lárvák megfertőzésének kritikus szintje 10 %, e szint felett a család kihal. Azokban a családokban, amelyeket nem kezelnek ősszel, a dolgozó méhek fertőzöttsége elérheti az 50 %-ot, és minden cellában több kifejlett nőstény is lehet.
Az áltagos 10 % dolgozó méh fertőzöttségnél 40 % here méh fertőzöttségről beszélhetünk. A kaptár alji záró lapon végzett megfigyeléseink szerint a természetes halálozás (lehullott atkák) növekszik májustól kezdődően, és az invázió erősségétől függően csúcsát júliusban, augusztusban éri el.
Úgy tűnik, hogy a Varroa nőstény túléléséhez 25 fok Celsius and 50 % relatív páratartalom kell, amikor 3-5 napig (még talán tovább is) élelem nélkül is elél. A méhészeti szezon végén megtermékenyített Varroa nőstény a fiatal méhek hasi kitin páncél rései közé ékelve (tergite/sternite) kitelelhet. A tavaszi költés celláiba azonnal behatol. Azokban a családokban, amelyeket ősszel nem kezeltek, az atkák száma 100 és 1000 között mozoghat – minél nagyobb a kolónia és minél több a lárva, annál több atka van a családban.

Az atka kórokozó képessége
A Varroa felnőtt méheket, lárvákat és pondrókat támad meg, súlyvesztést, morfológiai deformitást, a hypo-pharyngeal mirigy termelését csökkenti, csökkenti a fehérje szintet a hemolymph-ben, vírusos fertőzést, vagy más fertőző baktériumos megbetegedést okozhat, csökkentve a viasz termelési képességet és csökkentve az élet ciklus várható időtartamát, stb. és a kolónia kipusztulásához vezethet népesség csökkentés, abnormális leszármazottak produkálása, fertőző betegségek terjesztése révén. Az atkák kórokozó képessége nem csak egy kolónia komplex problémája, de attól függően is, hogy mennyire befolyásolja a méh kolónia homeosztatikus állapotát.

Epizootológia
A parazita családok fertőzésforrást jelentenek. Elhagyott és tisztaság szempontjából nem ellenőrzött méhészetek, valamint vad rajok a fő elemei a betegség terjesztésének. Azok a méhek, melyek Varroa nőstényeket hordoznak testükön, hozzájárulnak a védtelen kolóniák megfertőzéséhez. Az atkák terjesztését az elkóborolt méhek, rabló méhek, herék biztosítják, akkor, mikor az új családba rajzott méheket és királynőt kísérik. A betegség nagy területen való terjesztése különösen a méhek vándorlási tevékenységének köszönhető, amiben nem kezelt, vagy nem megfelelően kezelt méhek vesznek részt. Lehetséges, hogy a darazsak is fontos szerepet játszanak az atkák továbbításában. Az első évben a betegséget nem lehet észrevenni. A második évben válik nyilvánvalóvá és a kolónia kihalásával fenyegethet a harmadik évben, amikor is a méh-atka arány elérheti a 20:100.

#133 Kamionos

2012-11-12 11:35:22

Válasz erre

Válasz #132. hozzászólásra

Küldtem egy e-mailt. Remélem "odaér".

#132 Pintér Zoltán

2012-11-10 12:35:20

Válasz erre

Válasz #131. hozzászólásra

Más mail címed nincs,mert visszadobja a rendszer.

#131 Kamionos

2012-11-10 07:29:03

Válasz erre

Válasz #128. hozzászólásra

Köszönöm! Az adatlapomon fent van. Köszönöm!!!

#130 Pintér Zoltán

2012-11-09 09:50:50

Válasz erre

Válasz #123. hozzászólásra

Kis ügyességgel, mert egyébként fizetős.:)
De addig adok egy linket ahol sok minden elérhető, az anyagok ZIP és RAR kiterjesztéssel vannak,tehát letölt és kicsomagol.
http://www.mediafire.com/?jt5suzklbxryu#myfiles

#129 Pintér Zoltán

2012-11-09 09:30:05

Válasz erre

Olvasnivaló a darázs vadászatról.
DARÁZSVADÁSZAT

#128 Pintér Zoltán

2012-11-09 09:28:28

Válasz erre

Válasz #123. hozzászólásra

Amint összeállítom, azonnal elküldöm Neked is ha lesz email címed.:)

#127 Pintér Zoltán

2012-11-09 09:27:32

Válasz erre

Válasz #122. hozzászólásra

Mint annyi mindent ezt sem lehet egységesen elrendelni.
Más:
De takarni lassan azért már kell.

#126 Pintér Zoltán

2012-11-09 09:25:19

Válasz erre

Válasz #121. hozzászólásra

Jól csináltad.így kell.

#125 Pintér Zoltán

2012-11-09 09:24:24

Válasz erre

Válasz #120. hozzászólásra

Üdv így van ahogyan mondod, egy-két családdal kezdeni.
Sokat tanulni mások tapasztalataiból és így tovább fejlődni így helyes ,szerintem.

#124 Koppány Vezér

2012-11-07 19:51:54

Válasz erre

Válasz #122. hozzászólásra
Nálam már nincs fiasítás.

#123 Kamionos

2012-11-07 16:57:38

Válasz erre

Válasz #116 hozzászólás
Szép napot! Ez a könyv engem is érdekelne. Innen a linkből le is tudom tölteni?

#122 pamko

2012-11-07 08:34:09

Válasz erre

Válasz #120. hozzászólásra

az egyesület még korainak találja a csurgatást

http://www.omme.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=1344&Itemid=45

#121 Kamionos

2012-11-07 07:44:54

Válasz erre

Válasz #120. hozzászólásra
Valóban érdekes dolog a méhészet. Én először kerestem egy helyi méhészt és "bekérezkedtem" hozzá egy szezonra segíteni. Megismerkedni a méhészet rendjével, mit mikor és hogy kell csinálni ahhoz hogy egészséges erős állomány, és eredményes méztermelés legyen. Ja és a szakirodalom olvasgatása a téli estéken is sokat segíthet.

#120 xerion

2012-11-06 20:45:16

Válasz erre

Üdv!

Az egyik napon meséltek a méhészetről, méhekről és nagyon megfogott a téma tetszik ahogy dolgoznak a méhcsaládok, ha valaki meg akarja ezt tanulni akkor hol érdemes kezdenie? miket kell venni hozzá a kaptár és a családon kívűl? Gondolom egy család bőven elég a tanulgatásra...

#119 Koppány Vezér

2012-11-06 15:22:35

Válasz erre

Válasz #118. hozzászólásra
Köszönöm szépen előre is.
Vasárnap jó idő volt,lecsurgattuk oxálsavval a családokat,utána letéliesítettem őket.

#118 Pintér Zoltán

2012-11-06 11:10:47

Válasz erre

Válasz #117. hozzászólásra

Üdv, egy kicsit várj,mert nem jött át az egész,ugyanis ez a könyv nem 48 hanem ha jól tudom 120 oldal,most írtam annak aki feltett, remélem átküldi,s akkor megküldöm Neked is. Mert nekem sincs meg.

#117 Koppány Vezér

2012-11-05 17:03:53

Válasz erre

Válasz #116. hozzászólásra
Szervusz Zoli.
Megkérnélek küld el elektronikus levélben nekem,ha már vetted a fáradtságot,és beszkennelted.
Köszönöm.
sambucus75@gmail.com

#116 Pintér Zoltán

2012-11-05 14:33:43

Válasz erre

Cicatricis Géza A méhészkedés gyakorlata