Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR404.69 FtUSD392.62 FtCHF430.85 FtGBP485.44 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz hashtag #2034. hozzászólásáraA hányinger kerülgetett engem is....jol nézzük meg őket!! K.rvára kitömték a zsebüket a gazdák átverésével....Szerintetek ezek csak nekünk, vagy egymásnak is hazudnak? ( utóbbi a tippem ) ...És igazad van, ha meglátja egy proli, akkor jön a szöveg hogy megnyiltak a milliárdos pénzcsapok, és luxushelyen rázzák a rongyot a 6 elemit végzett parasztok..a l.faszt ezeknek támogatást!
Válasz TeljesenMindegy #2030. hozzászólásáraNem véletlenül vitték az ország legburzsujabb nerlegvárába az eseményt, ahol egy lepattant kockaház is 200 millió.
Látva a drága italokat, meg a táncot, ez minden volt, csak nem a dolgozó embernek kitalált szakmai rendezvény, hanem rongyrázás a legfelsőbb szinteken. De a lényeg, hogy akik ott voltak, jól érezték magukat. Csak azt nemtudom, hogy nekünk ehez miközünk, tartsák meg maguknak az örömöt, a belem ettől a 3 perctől is majdnem kifordult. Megnézi egy városi, aztán nemcsoda hogy magában elküldi az összes parasztot a jóédes anyjàba. Pedig a felvételen nem sok volt belőle, szerintem.
Válasz TeljesenMindegy #2030. hozzászólásáraAmíg a Nato főtitkára közgazdász, a Who igazgatója maoista terrorista, az Eu vezetője szülésznő, addig simán belefér a párhuzamos valóságba ez is.
Válasz ..,-:) #2029. hozzászólásáraA résztvevők közül nem sok ülhetett életében traktorban.
Szerintem most osztották le, hogy jövőre ki milyen pályázaton fog majd nyerni.
"Óriási sikerrel zárult a Portfolió Agrár konferencia, Siófokon!!"
Miből mérték le a sikert??? Milyen eredménye lett??? (mi lesz veled mezőgazdaság?)
Esetleg a szállodának, vagy a szervezőknek?! Részvételi díj, 170 ezer/fő, állítólag voltak 2000 -en!!
Így már elhiszem , a "sikert" !
Válasz nemerdőmérnök #2023. hozzászólásáraEgyébként nemrég olvastam egy törvényszéki ítéletet, ahol a felperes egy erdőgazdálkodó volt. Erdőterv módosítási kérelmet nyújtott be, ha jól értettem védett természeti területen akácos állományok tarvágás utáni felújításával kapcsolatban. A kérelemben felhívta a 287/2022. Korm. rendeletet, amely elméletileg lehetővé teszi, hogy ezeket akác sarjaról újítsa föl.
Az erdészeti hatóság a rigócsőszökkel karöltve ezt elutasította. A törvényszék ezt a döntést helyben hagyta.
Az érdekesség az, hogy sem az erdészeti hatóság, sem a törvényszék nem indokolta meg, miért lehet figyelmen kívül hagyni a Korm. rendletet. Nem tudom, megy-é tovább az ügy a Kúriára, vagy sem.
Válasz nemerdőmérnök #2023. hozzászólásáraNem minden Natúrás terület védett természeti terület. A jogszabályi előírás szerint a védet természeti területek esetében az erdőrészlet elsődleges rendeltetése természetvédelmi. Ahol nem ez az elsődleges rendeltetés, ott csak az egyik erdőfelújítási módot határozhatja meg az NFK az erdőtervezés során ajánlásként, a másik verziót az erdőgazdálkodó határozza meg. Ezért koptatom a klaviatúrát minden tavasszal, hogy ahol erdőtervezés indul, ott a gazdálkodó, vagy a tulajdonos legyen észnél, mert 10 évre segíthet magán, vagy kicseszhet magával.
Mindezeken túl azonban az erdészeti hatóságok - ide értve az erdőterveőket is - a gyengébb ellenállás felé nyomulnak, vagyis az erdőgazdálkodók hátrányára hoznak döntéseket. Szerintem nagyon sok esetben jogszabály ellenesen.
Perelni lehet, de nem érdemes, mert ez polgári per lenne, ahol neked kell meghatározni a kártérítés mértékét. Ha viszont egy erdőtervi határozatot viszel perre, az köz. ig per, ahol ha nincs meghatározva a kártérítés, akkor a bíróság erre kötelezi az NFK-t, vagy az erdészeti hatóságot.
Szerintem az állam részére történő eladás is opció, vagy a földcsere. Azt nem tudom, ezek hogyan működnek, de most ez lesz az egyik csapásirány, aminek utána járok.
Ami a 8 napos határidőt illeti, az marad, mert meghosszabították a vészhelyzetet.
Válasz az őrző #2021. hozzászólásáraDe a "sima" Naturás területen a fafajcsere benne van a Naturás terület ún. fenntartási terveiben is.
Ez nem tudom milyen következményekkel jár (gondolom evégett tervezik így az erdőfelújítást is...).
A védett területeken előírt fafajcsere miatt pedig mi a javaslat ? Pereljük az államot ? Kitől kell kártalanítást kérni ? Engem kb. 40 ha-on érint ez a baromkodás, de még a tervező barátom is azt javasolta, hogy hagyjuk kiszáradni az erdőt, nincs jobb ötlete (Akác felújítás őshonosra, kb. 20-30%-os lejtőn...).
Gyakran találkozom azzal, hogy a védett természeti területeken az erdők jelentős részének nincs erdőgazdálkodója. Ennek az oka elsődlegesen a a felújítási kötelezettségként előírt fafajcserés szerkezetátalakítás. Ezt az esetek elsöprő többségében senki, még a tulajdonos(ok) sem akarják bevállalni.
Felhívnám a figyelmet, hogy a fafajcserés szerkezetátalakítás nem tartozik a rendes erdőgazdálkodás körébe. Ez az erdőgazdálkodás jelentős mértékű, közérdekű korlátozása.
Az Evt. ezért egyrészt kinondja, hogy ha mindkét felújítási mód ilyen kötelezettséget tartalmaz, akkor az erdőgazdálkodónak megfelelő mértékű kártalanítása jár. Ennek szabályozására meg kellett volna alkotni a szükséges kormány rendeletet, ami nem történt meg. Ez azonban nem akadálya a kártalanítás érvényesítésének.
A másik megoldás, hogy ezeket az erdőket fel lehet ajánlani egyrészről megvételre az államnak, másrészről lehet kérni az értékaraányos földcserét.
Azt is tapasztalom, hogy az erdőtervezők gyakran a "sima" naturás területeken is - vagyis amelyek nem védett természeti területek - ugyan ilyen fafajcserés szerkezetátalakítást írnak elő mindkét lehetőség esetében akkor is, ha egyébként lehetőség lenne a természetes - akár sarj - feújításara is.
Ez egyértelműen jogszabálysértő, amit erdőterv módosítással lehet orvosolni.
-forintgyengülés, mivel szinte minden helyen már euró alapú árlisták vannak, így ha a forintgyengülés révén lesz ez egy kis többletbevétel a még tárolt termények értékesítésnél, az majd költség oldalon el is megy
-tavaszi értékesítésnél a szállítás már sokkal drágább lesz, mint az idei, tárolás, anyagmozgatás, gázosítás ugyancsak növelik a költségeket
-a magyar gazdák abban bízhatnak hogy az eu a következő években is folyósítja a földalapú, s egyben nagyvonalú agrártámogatásokra??? mi a fasz??
Válasz Moki.1 #2008. hozzászólásáraUgyan ez a példa, mi seprű cirkot termeltünk, vagy tizenöt éven át, amikor elkezdtük, akkor a 2.400 Ft-os havi fizetés mellé, jött a 1 holdnyi cirok 40,000 Ft-os haszna, 25 Ft -os napszámos órabérrel. Tehát a fizetésem, majd kétszeres lett a cirokból.
Tizenöt évvel később 1995-ben, amikor abbahagytuk a cirok termesztést, ugyanúgy 40-45.000 Ft hozott, de a fizetés már 40.000 Ft/hó volt és a napszám pedig 300 Ft/óra.
Igen ennyit romlott a helyzetünk már akkor is, de a mostani eredményesség romlás sem piskóta.
Én személy szerint 18 éve csinálom és 2012-ben láttam a trend fordulót, amikor elvileg utol értük a nyugati gazdákat a támogatások tekintetében.
Na onnantól kezdett el a nyereségesség csökkenni. Drasztikusan emelkedtek az input, gép és egyéb termelési költségek árai. (pl a Neoma vetőmag a 37.000-ről 74.000 Ft lett)
Sajnos nem lehet mindenki akkumulátor gyári munkás, már a korunk miatt sem.
Mert a gazdatársadalom igen jelentősen túlkoros.
Az egész életét keményen végig dolgozó ember, mint a gazdák, már komoly egészségügyi problémákkal rendelkeznek.
Nemrégiben regisztráltam a faszbukon, természetesen nem a saját nevemen. Konkrétan Raskó, és Schiffer miatt.
Erre tegnap meghívót kaptam az Agroinform faszbuk csoportjába.
Te Bence, ez most komoly? Meggondoltátok ti ezt?DDDDDDDDDDDDDDD
György Raskó
1 n.
·
Ma reggel már a második telefont kapom hazai gazdáktól, hogy nem tudnék vevőt szerezni malmi minőségű búzájukra. Nagyon kéne már a bevétel, lehetőleg még az idén. A kérés abból a szempontból szokatlan, hogy a telefonáló gazdák az év vége felé jellemzően olyan kérésük szokott lenni, hogy oké, de már túl sok a bevételem erre az évre, a teljesítést át kellene tolni a jövő év elejére.
Az idén nem így van. A gazdák kifogytak a cash-ből.
Vevőt persze mindig lehet találni gabonára, olajos magra egyaránt. Az idén azonban nagy kérdés az ár, ami a nemzetközi piacokon sajnos igencsak lelombozóan alakul. Például a mai napi piaci árak a tavaly november véginek csak az 56-58%-át teszik ki. Az étkezési búzáért Dunántúlon most 65-66 ezer forintot kínálnak tonnánként. Tavaly a búza125 ezer Ft körül ment ab telep paritáson. A kukorica most 55-57 ezer Ft/t, tavaly meg a duplája volt novemberben.
De az egész világon alacsonyak most az árak, Argentínában ugyanúgy, mint Franciaországban. Rouan-ban például most 63 ezer Ft/t FOB paritáson a malmi búza (12,5-ös fehérje minimum). Kelet-Európában pedig még ennél is olcsóbban kínáljak a gabonát az arab és európai vevőknek. Orosz malmi búzát Fekete tengeri kikötőből szállítva már 57 ezer forintért is lehet venni, de az ukrán sem több 60 ezernél.
Ha nézzük a határidős tőzsdei jegyzéseket, látjuk, hogy a közel jövőre nincs semmi biztató fejlemény. Európában egyelőre folytatódik az árzuhanás. Az Euronext jegyzések decemberi szállításra malmi búzára 81-83 ezer Ft/t, kukoricára 76-78 ezer Ft/t. Tavaszi határidőkre sem sokkal több...
A hazai árutulajdonosok, termelők, kereskedők maximum abban bízhatnak, hogy tavaszra begyengül a forint... 5%-os gyengülés 400 Ft/eurós árfolyamot jelentene, azaz a gazdák maximum 4-5 ezer Ft/t árfolyam-nyereséget érhetnének el. Ez nem kevés, de az MNB nem biztos, hogy akar ekkora árfolyam-esést. Mindenesetre a gyengülés benne van a levegőben...
Világpiaci árak ide-oda, az igazi probléma a magyar termelők számára a magas termelési költségekben rejlik. Egy tonna búza teljes termelési költsége az idén számításaim szerint 65-70 ezer Ft között lesz, azaz termelése a mai árak mellett a gazdák többsége számára veszteséget hoz. A kukorica még ennél is rosszabb pozícióban van. Önköltsége a viszonylag jó terméshozamok mellett is magas marad, biztosan 60 ezer Ft/t felett átlagban, így aki most kényszerül eladni kukoricáját, annak vesztesége hektáronként 40-60 ezer Ft körül valószínűsíthető. Az eladással ugyan várhat jövő tavaszig, de a legjobb esetben is csak arra számíthat, hogy nullára kijön.
A két fontos olajos magunk, a napraforgó és a repce sem hoz mérhető hasznot a gazdáknak az idén, noha egészen jó termésátlagok voltak. A két növényből talán a repce lesz nyereséges, a napraforgó-termelők többsége számára kizárt a profit-realizálás.
Miért írom ezeket? Mert az említett négy növény: a búza, a kukorica, a napraforgó és a repce a szántó művelésben lévő vetésterület több, mint 80%-át adja. A maradék 20%-on árpát, cukorrépát, burgonyát, lucernát, szóját és egyéb - kis területet elfoglaló - haszonnövényt termelnek, de tudomásom szerint az idén e termények sem igazán jövedelmezőek.
Összefoglalva: bár 2023-ban a szántóföldi növénytermelés kifejezetten jó évet zár a termelés mennyiségét, a hozamokat illetően, még sincs jövedelem, mert a hazai és a nemzetközi árak nagyon alacsonyra zuhantak. És az árakban nem várható érdemi javulás a jövőre sem. Sajnos a hazai növénytermelés egésze felett sötét felhők gyülekeznek. Vége az aranyéveknek, amikor a magas termelői árak mellé még az unió is odatette a földalapú támogatását. A vetésszerkezet-váltás, átalakítás elkerülhetetlennek látszik. A gabona- és olajos magvak helyett más "pénzes" növényeket kellene termelni - mondják az okosok. Én meg azt mondom, hogy inkább a hatékony termelésre koncentráljunk. Kevesebb ráfordítással, azaz alacsonyabb önköltség mellett, magasabb hozamok elérésével talpon lehet maradni hosszú távon is. Ha ez nem, vagy csak részben sikerül, akkor a magyar gazdák csak abban bízhatnak, hogy az unió a következő években is folyósítja a föld-alapú s egyben nagyvonalú agrártámogatásokat. Ehhez viszont bent kell maradni az EU-ban. Huxit párti gazdák figyelem, egy kis józanságot kérünk tőletek.
György Raskó
19 ó.
·
Igen, ez a lényeg. Ukrajna havonta sok millió tonna gabonát tud az új Fekete-tengeri útvonalon exportálni, s célja, hogy a háború után már havi 5-6 millió tonnát szállítson ezen az útvonalon. Tehát nem Magyarországra, meg Lengyelországba akar szállítani, hanem a távolabbi piacokra, beleértve Olaszországot és Spanyolországot. Ettől függetlenül, exportárai meghatározóak lesznek azokon a felvevőpiacokon, ahová a magyar gabona is szeretne megjelenni. Ennek nem is lesz akadálya, csak hát az ár. Az meg mindig nyomott lesz, ha Ukrajna szabadkereskedelmi feltételek mellett szállíthat. És úgy fog, hiába a magyar kormány tilalma és ágálása. Ezt csak azért tartom fontosnak megjegyezni, hogy a magyar gazdák egy percre se ringassák magukat hamis illúzióba.
Nak, csakis a gazdákért!
Kidolgozott egy "képletet" a termőföld értékének meghatározására. Mindenki jól jár vele, csak a gazdálkodó/földtulajdonos nem! Hajrá, csak így tovább!!
Válasz Ohaza63 #2011. hozzászólásáraValakik majd csak kiszámolják már, hogy ezzel az ukrán gabonával a nagy kassza bukott-e legalább akkorát, mint a gazdák……..
Válasz Radocz #2003. hozzászólásáraÁtkos Kádár rendszer... 1979. Édesapám felvitt a budapesti nagybani piacra 100 láda csemegeszőlőt, 100 000, azaz százezer forinttal jött haza! Előtte egy évvel 98 000 forintért vette az ezerötös Ladát... Mostani áron ez kb. százezer/ láda, ki venné meg ? Valójában ötezerért tudom eladni, ennyit romlott a helyzetünk.
Válasz Radocz #2003. hozzászólásáraAkkor Te kiemelkedően kerestél, vagy az akkori krémben voltál.
Az akkori ilyen termékeket TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKK nek hívták, mert azok voltak.
Az első 67 cm-es francia képcsöves Videoton színes TV-m 1985 ben 64.000 Ft volt és kerestem, 3.400 Ft-ot
A Hajdú Energomat mosógépem 17.200 Ft ba került 1986 ba és kerestem 3.800 Ft-ot.
A Fater 1963-as Trabant 500-asa 34.000 Ft volt, 750 Ft-os keresettel, 1967 ben vett Wartburgja 67.000 Ft ba került és keresett 1.600 Ft-ot, eladta 1972 ben 74.000 Ft-ért és az új Wartburg 78.000 Ft ba került, amit Én vittem ki a bontóba 2010 ben tökéletes, szinte gyári állapotban 54.000 Km-rel.
Bánom is , hogy kidobtam, mert most aranyat érne OT -s rendszámmal.
Sajnos a 4 lámpás 1500 Ladám nem jött meg, pedig vártam rá 8 évet.
A mosógép a mai napig működik, a TV pedig 20 évig néztük, azután a Sógoromék nézték.
A mostani mosógép és TV, mobil, vagy bármi más kütyü 2-3 év után magától szétesik a tervezett avulás miatt. (a garancia lejárta után 1-2 hónappal)
Ezek már kedves Barátom, már nem tartós fogyasztási cikkek, csak termékek.
Vedd meg, ha lehet hitelre, mire kifizetted már tönkre is ment, vegyél újat.
Ez igaz mindenre, legyen az autó, traktor, kombájn, vagy bármilyen elektromos gép.
Tervezők ezrei dolgoznak azon, hogy ne használd az életed végéig a terméket, hanem menjen tönkre, ne javíttasd, hanem vegyél újat.
Bizony, így nem gazdagszik meg a multi, ha Te 20-30 évig használod a TV-jét, mosógépét, hűtőjét, autóját, vagy bármijét.
A Youtubon rengeteg videó van a tervezett avulásról, hogyan kell valami termék életét rövidíteni.
Válasz Ohaza63 #2002. hozzászólásáraMennyit kellett dolgozni egy személy gépkocsiert?
Az első színes TV-t hat havi fizetésbol tudtam megvenni.
A mostani hasonló méretű, fél havi nyugdíjba került.
A Kádár rendszerben a gyakran emlegetett 3,60 Ft-os kenyér idejében a búza kilója 1 Ft 20 fillérbe került. (nem sírom vissza, csak az arányokért írtam)
Tehát háromszorosa volt a kenyér ára a búza árának.
Most a 50 Ft –os búzából készítenek 950-1200 Ft –os kenyeret.
Most 20 szoros a szorzó.
Miért is??? Talán, mert a miénkkel verik a csalánt.
Valójában, akkor most 150 Ft-nak kellene lennie a kenyér árának.
Extra profittal is csak 250-300 Ft/kg, de nem 1000 Ft/kg-nak.
Válasz Koczka József #1994. hozzászólásáraNem mindegyik magyar Nobel díjas a szocializmusban szocializálódott, mint az állítottad.
Valamennyi kiemelkedő mindig lesz, nem ez a gond. A nagyobb gond hogy egyre több a funkcionális analfabéta.
Válasz Koczka József #1992. hozzászólásáraCsak Karikó és Krausz tanult a cuclista rendszerben, az összes többi vagy előtte, vagy külföldön. Oláh György határeset, de 56-ban lelépett, gondolom, nem véletlenül...
Válasz Koczka József #1992. hozzászólásáraMindenkinek a maga keresztje.
Összefogás, közös érdekvédelem hiámyában lehet hegylakóként is harcolni. Én is ezt teszem. Senkitől nem félek, kivéve a Jóistent, kitaposom az igazamat ha törik, ha szakad, akkor is ha ezt valamely megbízóm érdekében kell megtennem, és soha nem adom föl.
Ez utóbbi abból is látszik, hogy még mindig itt vagyok.....
Válasz Rabó001 #1993. hozzászólásáraElőször is nem sokkal korábban élt mert a 1980 években halt meg, ha kell utánna nézek de 1937 ben kapott Nóbel díjat és igen valóban vannak akik korábban is kaptak de én arra céloztam hogy lesz e ennek a korosztalynak (1990-2030).
Válasz az őrző #1986. hozzászólásáraCsak annyit, hogy a Nóbeldijasok nem ebben a rendszerben tanultak, szocializálódtak. Hanem az semmire tartott átkosban. Ez a rendszer oly mértékig le züllesztette a társadalmat, oktatás révén hogy itt már alulról szerveződés egy jó darabig nem lesz. Mert a tanulatlan buta ember el hisz mindent amit a média közvetít és ennek a rendszernek ez élet halál kérdés hogy így maradjon. Azok meg akik tudnának változtatni már nincsennek Magyarországon vagy bele fáradtak a harcba. Mert kiért is kellene harcolni? Azokért akik sírnak rinak hogy nem jó de az x et még is mindig oda teszik. Itt is nap mint nap panaszkodik mindenki, hogy nem jön a támogatás, vagy sok az ellenőrzés vagy a papír munka sok de tenni nem tesz érte nem akarja hogy Gyurcsány legyen kormányon vagy valaki más. Pedig Gyurcsányt el lehetett zavarni hogy valami jobb jöjjön ezt is ellehetne csak fel kell hozzá nőni. És ha a következő sem jó el kell azt is zavarni, nem kell mindig meg várni a választást. Van itt sok büszke ember aki traktorral vonult Pestre mert augusztus helyett októberben jött a támogatás, most meg be van mind szarva pedig most jövő év juniusáig fizetik. Ja de most nem Gyurcsány van hatalmon. És ne értsd félre nekem se ingem se gatyám Gyurcsány meg már lassan egyiksem.
Válasz Stabi #1990. hozzászólásáraMégis akkor mit kéne vetni?? Nem vethet mindenki kevésbé ismert, kevésbé szokvànyos, alternatív kultúrákat. Most, ha mindenki nekiáll mákot, zabot, rozst, cirkot, stb. vetni, akkor ezen kultúrák vetésterülete hirtelen sokszorosára ugrik, ki veszi meg, ki tisztítja, szárítja, dolgozza fel, adja tovább, hova vigye be a gazda tároltatni??? Ezekre kene választ adni a sok okostojásnak, nem triviális faszságokat nyilatkozgatni.
Azt mondja az Este Bank szakértője, hogy" nem tudja hová tették a gazdák az eszüket, amikor 900 ezer ha.gabonát elvetettek, vagy el akartak vetni! Még szerencse, hogy az esős idő miatt ezt nem tudták megvalósítani!!" Még szerencse!!! Ezért nem megyek az Agrár konferenciára ,nem akarom hallgatni, hogy mit csesztek el a gazdák , és nem állnak készen az új kihívásokra.
Bezzeg a Kamara és a Kormány ki áll a gazdák és az új kihívások mellett!! Most már oda sem vihetjük a gabonáinkat ahová eddig, köszönhetően a tavalyi export stopinak! Nyilván a gazdák is hibásak, de nekik-ünk ,nincs annyi infójuk, max paraszti észjárásuk, ami mára már tényleg kevés!!
Válasz az őrző #1986. hozzászólásáraNeked teljes mértékben igazad van!! Annyit azért hozzá tennék, hogy nem igen kérdeztek meg bennünket. Csak kapkodjuk a fejünket és folyamatosan alkalmazkodunk,a politikai döntésekhez.
Csodálkozol?, hogy "fentről" Várják-juk a segítséget??? Az Osztrákoknál nem volt Géngszter váltás, ők máshogy szocializálódtak!! Nagyon jó amit írtál, ennyit fűznék hozzá!!
4838 hozzászólás
Válasz rongyos #2037. hozzászólásáraIgyatok meg valamit s spuri a szundiba
![smile tongue](/oldforum/images/smiles/tongue.gif)
Válasz hashtag #2034. hozzászólásáraA hányinger kerülgetett engem is....jol nézzük meg őket!! K.rvára kitömték a zsebüket a gazdák átverésével....Szerintetek ezek csak nekünk, vagy egymásnak is hazudnak? ( utóbbi a tippem ) ...És igazad van, ha meglátja egy proli, akkor jön a szöveg hogy megnyiltak a milliárdos pénzcsapok, és luxushelyen rázzák a rongyot a 6 elemit végzett parasztok..a l.faszt ezeknek támogatást!
Válasz hashtag #2034. hozzászólásáraRégi TSZCS buli hasonló volt csak nem volt öltöny:Én atttól is hánytam.
Válasz Gandhy #2031. hozzászólásáraSzerintem a sportmenedzser külügyminiszterrel is elég jól versenyben vagyunk![smile thumbup](/oldforum/images/smiles/thumbup.gif)
Válasz TeljesenMindegy #2030. hozzászólásáraNem véletlenül vitték az ország legburzsujabb nerlegvárába az eseményt, ahol egy lepattant kockaház is 200 millió.
Látva a drága italokat, meg a táncot, ez minden volt, csak nem a dolgozó embernek kitalált szakmai rendezvény, hanem rongyrázás a legfelsőbb szinteken. De a lényeg, hogy akik ott voltak, jól érezték magukat. Csak azt nemtudom, hogy nekünk ehez miközünk, tartsák meg maguknak az örömöt, a belem ettől a 3 perctől is majdnem kifordult. Megnézi egy városi, aztán nemcsoda hogy magában elküldi az összes parasztot a jóédes anyjàba. Pedig a felvételen nem sok volt belőle, szerintem.
Válasz lala #2032. hozzászólásáraA trakiban legalább a magad ura vagy,
Válasz TeljesenMindegy #2030. hozzászólásáraHa ott lehetnél te sem ülnél traktorban?![smile tongue](/oldforum/images/smiles/tongue.gif)
Válasz TeljesenMindegy #2030. hozzászólásáraAmíg a Nato főtitkára közgazdász, a Who igazgatója maoista terrorista, az Eu vezetője szülésznő, addig simán belefér a párhuzamos valóságba ez is.![smile devil](/oldforum/images/smiles/devil.gif)
Válasz ..,-:) #2029. hozzászólásáraA résztvevők közül nem sok ülhetett életében traktorban.![smile laugh](/oldforum/images/smiles/laugh.gif)
Szerintem most osztották le, hogy jövőre ki milyen pályázaton fog majd nyerni.
Válasz Stabi #2027. hozzászólására170ezer/fő !?![smile scared](/oldforum/images/smiles/scared.gif)
![smile scared](/oldforum/images/smiles/scared.gif)
![smile scared](/oldforum/images/smiles/scared.gif)
![smile lol](/oldforum/images/smiles/lol.gif)
Az is hü.ye, aki azokat az előadókat végig hallgatja…….
Válasz Stabi #2027. hozzászólásáraa szállodaiparnak volt siker, de nekünk már nem tudnak mit hazudni....körbeértek..
"Óriási sikerrel zárult a Portfolió Agrár konferencia, Siófokon!!"
Miből mérték le a sikert??? Milyen eredménye lett??? (mi lesz veled mezőgazdaság?)
Esetleg a szállodának, vagy a szervezőknek?! Részvételi díj, 170 ezer/fő, állítólag voltak 2000 -en!!
Így már elhiszem , a "sikert" !
Válasz nemerdőmérnök #2023. hozzászólásáraEgyébként nemrég olvastam egy törvényszéki ítéletet, ahol a felperes egy erdőgazdálkodó volt. Erdőterv módosítási kérelmet nyújtott be, ha jól értettem védett természeti területen akácos állományok tarvágás utáni felújításával kapcsolatban. A kérelemben felhívta a 287/2022. Korm. rendeletet, amely elméletileg lehetővé teszi, hogy ezeket akác sarjaról újítsa föl.
Az erdészeti hatóság a rigócsőszökkel karöltve ezt elutasította. A törvényszék ezt a döntést helyben hagyta.
Az érdekesség az, hogy sem az erdészeti hatóság, sem a törvényszék nem indokolta meg, miért lehet figyelmen kívül hagyni a Korm. rendletet. Nem tudom, megy-é tovább az ügy a Kúriára, vagy sem.
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-12-06 10:03:52
Válasz nemerdőmérnök #2023. hozzászólásáraNem minden Natúrás terület védett természeti terület. A jogszabályi előírás szerint a védet természeti területek esetében az erdőrészlet elsődleges rendeltetése természetvédelmi. Ahol nem ez az elsődleges rendeltetés, ott csak az egyik erdőfelújítási módot határozhatja meg az NFK az erdőtervezés során ajánlásként, a másik verziót az erdőgazdálkodó határozza meg. Ezért koptatom a klaviatúrát minden tavasszal, hogy ahol erdőtervezés indul, ott a gazdálkodó, vagy a tulajdonos legyen észnél, mert 10 évre segíthet magán, vagy kicseszhet magával.
Mindezeken túl azonban az erdészeti hatóságok - ide értve az erdőterveőket is - a gyengébb ellenállás felé nyomulnak, vagyis az erdőgazdálkodók hátrányára hoznak döntéseket. Szerintem nagyon sok esetben jogszabály ellenesen.
Perelni lehet, de nem érdemes, mert ez polgári per lenne, ahol neked kell meghatározni a kártérítés mértékét. Ha viszont egy erdőtervi határozatot viszel perre, az köz. ig per, ahol ha nincs meghatározva a kártérítés, akkor a bíróság erre kötelezi az NFK-t, vagy az erdészeti hatóságot.
Szerintem az állam részére történő eladás is opció, vagy a földcsere. Azt nem tudom, ezek hogyan működnek, de most ez lesz az egyik csapásirány, aminek utána járok.
Ami a 8 napos határidőt illeti, az marad, mert meghosszabították a vészhelyzetet.
Válasz az őrző #2021. hozzászólásáraDe a "sima" Naturás területen a fafajcsere benne van a Naturás terület ún. fenntartási terveiben is.
Ez nem tudom milyen következményekkel jár (gondolom evégett tervezik így az erdőfelújítást is...).
A védett területeken előírt fafajcsere miatt pedig mi a javaslat ? Pereljük az államot ? Kitől kell kártalanítást kérni ? Engem kb. 40 ha-on érint ez a baromkodás, de még a tervező barátom is azt javasolta, hogy hagyjuk kiszáradni az erdőt, nincs jobb ötlete (Akác felújítás őshonosra, kb. 20-30%-os lejtőn...).
https://privatbankar.hu/cikkek/agrar/kivalo-lett-az-idei-ukran-gabonatermes.html?amp;utm_medium=referral
Gyakran találkozom azzal, hogy a védett természeti területeken az erdők jelentős részének nincs erdőgazdálkodója. Ennek az oka elsődlegesen a a felújítási kötelezettségként előírt fafajcserés szerkezetátalakítás. Ezt az esetek elsöprő többségében senki, még a tulajdonos(ok) sem akarják bevállalni.
Felhívnám a figyelmet, hogy a fafajcserés szerkezetátalakítás nem tartozik a rendes erdőgazdálkodás körébe. Ez az erdőgazdálkodás jelentős mértékű, közérdekű korlátozása.
Az Evt. ezért egyrészt kinondja, hogy ha mindkét felújítási mód ilyen kötelezettséget tartalmaz, akkor az erdőgazdálkodónak megfelelő mértékű kártalanítása jár. Ennek szabályozására meg kellett volna alkotni a szükséges kormány rendeletet, ami nem történt meg. Ez azonban nem akadálya a kártalanítás érvényesítésének.
A másik megoldás, hogy ezeket az erdőket fel lehet ajánlani egyrészről megvételre az államnak, másrészről lehet kérni az értékaraányos földcserét.
Azt is tapasztalom, hogy az erdőtervezők gyakran a "sima" naturás területeken is - vagyis amelyek nem védett természeti területek - ugyan ilyen fafajcserés szerkezetátalakítást írnak elő mindkét lehetőség esetében akkor is, ha egyébként lehetőség lenne a természetes - akár sarj - feújításara is.
Ez egyértelműen jogszabálysértő, amit erdőterv módosítással lehet orvosolni.
Válasz Sylva #2019. hozzászólásáraTúl jó az újságíró fantáziája, szépen kikerekítette.
Huxit
Ez csodás...
Válasz az őrző #2015. hozzászólásáraEz is csak egy önjelölt okostojás, közhelyeket puffogtat, és elég sok a hülyeség a kis monológjában.
![smile laugh](/oldforum/images/smiles/laugh.gif)
![smile laugh](/oldforum/images/smiles/laugh.gif)
-forintgyengülés, mivel szinte minden helyen már euró alapú árlisták vannak, így ha a forintgyengülés révén lesz ez egy kis többletbevétel a még tárolt termények értékesítésnél, az majd költség oldalon el is megy
-tavaszi értékesítésnél a szállítás már sokkal drágább lesz, mint az idei, tárolás, anyagmozgatás, gázosítás ugyancsak növelik a költségeket
-a magyar gazdák abban bízhatnak hogy az eu a következő években is folyósítja a földalapú, s egyben nagyvonalú agrártámogatásokra??? mi a fasz??
Válasz Moki.1 #2008. hozzászólásáraUgyan ez a példa, mi seprű cirkot termeltünk, vagy tizenöt éven át, amikor elkezdtük, akkor a 2.400 Ft-os havi fizetés mellé, jött a 1 holdnyi cirok 40,000 Ft-os haszna, 25 Ft -os napszámos órabérrel. Tehát a fizetésem, majd kétszeres lett a cirokból.
Tizenöt évvel később 1995-ben, amikor abbahagytuk a cirok termesztést, ugyanúgy 40-45.000 Ft hozott, de a fizetés már 40.000 Ft/hó volt és a napszám pedig 300 Ft/óra.
Igen ennyit romlott a helyzetünk már akkor is, de a mostani eredményesség romlás sem piskóta.
Én személy szerint 18 éve csinálom és 2012-ben láttam a trend fordulót, amikor elvileg utol értük a nyugati gazdákat a támogatások tekintetében.
Na onnantól kezdett el a nyereségesség csökkenni. Drasztikusan emelkedtek az input, gép és egyéb termelési költségek árai. (pl a Neoma vetőmag a 37.000-ről 74.000 Ft lett)
Sajnos nem lehet mindenki akkumulátor gyári munkás, már a korunk miatt sem.
Mert a gazdatársadalom igen jelentősen túlkoros.
Az egész életét keményen végig dolgozó ember, mint a gazdák, már komoly egészségügyi problémákkal rendelkeznek.
Na ők nem nagyon bírnák a 8-12 órás szalagmunkát.
Nemrégiben regisztráltam a faszbukon, természetesen nem a saját nevemen. Konkrétan Raskó, és Schiffer miatt.
Erre tegnap meghívót kaptam az Agroinform faszbuk csoportjába.
Te Bence, ez most komoly? Meggondoltátok ti ezt?DDDDDDDDDDDDDDD
György Raskó
1 n.
·
Ma reggel már a második telefont kapom hazai gazdáktól, hogy nem tudnék vevőt szerezni malmi minőségű búzájukra. Nagyon kéne már a bevétel, lehetőleg még az idén. A kérés abból a szempontból szokatlan, hogy a telefonáló gazdák az év vége felé jellemzően olyan kérésük szokott lenni, hogy oké, de már túl sok a bevételem erre az évre, a teljesítést át kellene tolni a jövő év elejére.
Az idén nem így van. A gazdák kifogytak a cash-ből.
Vevőt persze mindig lehet találni gabonára, olajos magra egyaránt. Az idén azonban nagy kérdés az ár, ami a nemzetközi piacokon sajnos igencsak lelombozóan alakul. Például a mai napi piaci árak a tavaly november véginek csak az 56-58%-át teszik ki. Az étkezési búzáért Dunántúlon most 65-66 ezer forintot kínálnak tonnánként. Tavaly a búza125 ezer Ft körül ment ab telep paritáson. A kukorica most 55-57 ezer Ft/t, tavaly meg a duplája volt novemberben.
De az egész világon alacsonyak most az árak, Argentínában ugyanúgy, mint Franciaországban. Rouan-ban például most 63 ezer Ft/t FOB paritáson a malmi búza (12,5-ös fehérje minimum). Kelet-Európában pedig még ennél is olcsóbban kínáljak a gabonát az arab és európai vevőknek. Orosz malmi búzát Fekete tengeri kikötőből szállítva már 57 ezer forintért is lehet venni, de az ukrán sem több 60 ezernél.
Ha nézzük a határidős tőzsdei jegyzéseket, látjuk, hogy a közel jövőre nincs semmi biztató fejlemény. Európában egyelőre folytatódik az árzuhanás. Az Euronext jegyzések decemberi szállításra malmi búzára 81-83 ezer Ft/t, kukoricára 76-78 ezer Ft/t. Tavaszi határidőkre sem sokkal több...
A hazai árutulajdonosok, termelők, kereskedők maximum abban bízhatnak, hogy tavaszra begyengül a forint... 5%-os gyengülés 400 Ft/eurós árfolyamot jelentene, azaz a gazdák maximum 4-5 ezer Ft/t árfolyam-nyereséget érhetnének el. Ez nem kevés, de az MNB nem biztos, hogy akar ekkora árfolyam-esést. Mindenesetre a gyengülés benne van a levegőben...
Világpiaci árak ide-oda, az igazi probléma a magyar termelők számára a magas termelési költségekben rejlik. Egy tonna búza teljes termelési költsége az idén számításaim szerint 65-70 ezer Ft között lesz, azaz termelése a mai árak mellett a gazdák többsége számára veszteséget hoz. A kukorica még ennél is rosszabb pozícióban van. Önköltsége a viszonylag jó terméshozamok mellett is magas marad, biztosan 60 ezer Ft/t felett átlagban, így aki most kényszerül eladni kukoricáját, annak vesztesége hektáronként 40-60 ezer Ft körül valószínűsíthető. Az eladással ugyan várhat jövő tavaszig, de a legjobb esetben is csak arra számíthat, hogy nullára kijön.
A két fontos olajos magunk, a napraforgó és a repce sem hoz mérhető hasznot a gazdáknak az idén, noha egészen jó termésátlagok voltak. A két növényből talán a repce lesz nyereséges, a napraforgó-termelők többsége számára kizárt a profit-realizálás.
Miért írom ezeket? Mert az említett négy növény: a búza, a kukorica, a napraforgó és a repce a szántó művelésben lévő vetésterület több, mint 80%-át adja. A maradék 20%-on árpát, cukorrépát, burgonyát, lucernát, szóját és egyéb - kis területet elfoglaló - haszonnövényt termelnek, de tudomásom szerint az idén e termények sem igazán jövedelmezőek.
Összefoglalva: bár 2023-ban a szántóföldi növénytermelés kifejezetten jó évet zár a termelés mennyiségét, a hozamokat illetően, még sincs jövedelem, mert a hazai és a nemzetközi árak nagyon alacsonyra zuhantak. És az árakban nem várható érdemi javulás a jövőre sem. Sajnos a hazai növénytermelés egésze felett sötét felhők gyülekeznek. Vége az aranyéveknek, amikor a magas termelői árak mellé még az unió is odatette a földalapú támogatását. A vetésszerkezet-váltás, átalakítás elkerülhetetlennek látszik. A gabona- és olajos magvak helyett más "pénzes" növényeket kellene termelni - mondják az okosok. Én meg azt mondom, hogy inkább a hatékony termelésre koncentráljunk. Kevesebb ráfordítással, azaz alacsonyabb önköltség mellett, magasabb hozamok elérésével talpon lehet maradni hosszú távon is. Ha ez nem, vagy csak részben sikerül, akkor a magyar gazdák csak abban bízhatnak, hogy az unió a következő években is folyósítja a föld-alapú s egyben nagyvonalú agrártámogatásokat. Ehhez viszont bent kell maradni az EU-ban. Huxit párti gazdák figyelem, egy kis józanságot kérünk tőletek.
György Raskó
19 ó.
·
Igen, ez a lényeg. Ukrajna havonta sok millió tonna gabonát tud az új Fekete-tengeri útvonalon exportálni, s célja, hogy a háború után már havi 5-6 millió tonnát szállítson ezen az útvonalon. Tehát nem Magyarországra, meg Lengyelországba akar szállítani, hanem a távolabbi piacokra, beleértve Olaszországot és Spanyolországot. Ettől függetlenül, exportárai meghatározóak lesznek azokon a felvevőpiacokon, ahová a magyar gabona is szeretne megjelenni. Ennek nem is lesz akadálya, csak hát az ár. Az meg mindig nyomott lesz, ha Ukrajna szabadkereskedelmi feltételek mellett szállíthat. És úgy fog, hiába a magyar kormány tilalma és ágálása. Ezt csak azért tartom fontosnak megjegyezni, hogy a magyar gazdák egy percre se ringassák magukat hamis illúzióba.
Nak, csakis a gazdákért!![smile hammer](/oldforum/images/smiles/hammer.gif)
![smile hammer](/oldforum/images/smiles/hammer.gif)
![smile hammer](/oldforum/images/smiles/hammer.gif)
Kidolgozott egy "képletet" a termőföld értékének meghatározására. Mindenki jól jár vele, csak a gazdálkodó/földtulajdonos nem! Hajrá, csak így tovább!!
Válasz Ohaza63 #2011. hozzászólásáraValakik majd csak kiszámolják már, hogy ezzel az ukrán gabonával a nagy kassza bukott-e legalább akkorát, mint a gazdák……..![smile whistling](/oldforum/images/smiles/whistling.gif)
Válasz ..,-:) #2010. hozzászólásáraJogos!!! Igazad van!!!
![smile thumbup](/oldforum/images/smiles/thumbup.gif)
![smile thumbup](/oldforum/images/smiles/thumbup.gif)
![smile cursing](/oldforum/images/smiles/cursing.gif)
Követeljük a kormánytól az államilag garantált 30.000 Ft/q -ás búza felvásárlási árat, de azonnal, ilyen kenyér árak mellett!!!!
Azután meg felébredünk és látjuk, hogy a kezünk a bilibe lóg.
Válasz Ohaza63 #2002. hozzászólásáraHalloooo !![smile biggrin](/oldforum/images/smiles/biggrin.gif)
Nem a kenyér árat kell levinni, hanem a gabona árát felemelni ! Tud már, hogy hova beszélsz !!!!
Válasz Koczka József #1994. hozzászólásáraazok a nobel dijasok a horthy rendszerben tanultak..a klébelsberg kuno oktatási rendszere alatt...vagy előttte
Válasz Radocz #2003. hozzászólásáraÁtkos Kádár rendszer... 1979. Édesapám felvitt a budapesti nagybani piacra 100 láda csemegeszőlőt, 100 000, azaz százezer forinttal jött haza! Előtte egy évvel 98 000 forintért vette az ezerötös Ladát... Mostani áron ez kb. százezer/ láda, ki venné meg ? Valójában ötezerért tudom eladni, ennyit romlott a helyzetünk.
Válasz Gandhy #2004. hozzászólásáraÍrjál már még egyet!
Válasz Radocz #2003. hozzászólásáraAkkor Te kiemelkedően kerestél, vagy az akkori krémben voltál.
Az akkori ilyen termékeket TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKK nek hívták, mert azok voltak.
Az első 67 cm-es francia képcsöves Videoton színes TV-m 1985 ben 64.000 Ft volt és kerestem, 3.400 Ft-ot
A Hajdú Energomat mosógépem 17.200 Ft ba került 1986 ba és kerestem 3.800 Ft-ot.
A Fater 1963-as Trabant 500-asa 34.000 Ft volt, 750 Ft-os keresettel, 1967 ben vett Wartburgja 67.000 Ft ba került és keresett 1.600 Ft-ot, eladta 1972 ben 74.000 Ft-ért és az új Wartburg 78.000 Ft ba került, amit Én vittem ki a bontóba 2010 ben tökéletes, szinte gyári állapotban 54.000 Km-rel.
Bánom is , hogy kidobtam, mert most aranyat érne OT -s rendszámmal.
Sajnos a 4 lámpás 1500 Ladám nem jött meg, pedig vártam rá 8 évet.
A mosógép a mai napig működik, a TV pedig 20 évig néztük, azután a Sógoromék nézték.
A mostani mosógép és TV, mobil, vagy bármi más kütyü 2-3 év után magától szétesik a tervezett avulás miatt. (a garancia lejárta után 1-2 hónappal)
Ezek már kedves Barátom, már nem tartós fogyasztási cikkek, csak termékek.
Vedd meg, ha lehet hitelre, mire kifizetted már tönkre is ment, vegyél újat.
Ez igaz mindenre, legyen az autó, traktor, kombájn, vagy bármilyen elektromos gép.
Tervezők ezrei dolgoznak azon, hogy ne használd az életed végéig a terméket, hanem menjen tönkre, ne javíttasd, hanem vegyél újat.
Bizony, így nem gazdagszik meg a multi, ha Te 20-30 évig használod a TV-jét, mosógépét, hűtőjét, autóját, vagy bármijét.
A Youtubon rengeteg videó van a tervezett avulásról, hogyan kell valami termék életét rövidíteni.
Válasz hargi #1999. hozzászólásáraés nem Ő volt az egyetlen
Válasz Ohaza63 #2002. hozzászólásáraMennyit kellett dolgozni egy személy gépkocsiert?
![smile cowboy](/oldforum/images/smiles/cowboy.gif)
Az első színes TV-t hat havi fizetésbol tudtam megvenni.
A mostani hasonló méretű, fél havi nyugdíjba került.
A Kádár rendszerben a gyakran emlegetett 3,60 Ft-os kenyér idejében a búza kilója 1 Ft 20 fillérbe került. (nem sírom vissza, csak az arányokért írtam)
Talán, mert a miénkkel verik a csalánt.
Tehát háromszorosa volt a kenyér ára a búza árának.
Most a 50 Ft –os búzából készítenek 950-1200 Ft –os kenyeret.
Most 20 szoros a szorzó.
Miért is???
Valójában, akkor most 150 Ft-nak kellene lennie a kenyér árának.
Extra profittal is csak 250-300 Ft/kg, de nem 1000 Ft/kg-nak.
https://www.tiktok.com/@agrar.milliok/video/7306193067818700065?_r=1&_t=8hjYUzUeyZs
Válasz hargi #1999. hozzászólásáraBocsi igazad van.
Válasz hargi #1999. hozzászólásáraHát majdnem. Osztrák - Magyar, Magyar, Svéd, Amerikai. Ez mind ő volt.
Válasz Koczka József #1998. hozzászólásáraEz sem igaz, mert Szentgyörgyi igen
Válasz Rabó001 #1997. hozzászólásáraJa és még annyit hogy egysem Magyarországon lett Nóbel díjas.
Válasz Koczka József #1994. hozzászólásáraNem mindegyik magyar Nobel díjas a szocializmusban szocializálódott, mint az állítottad.
Valamennyi kiemelkedő mindig lesz, nem ez a gond. A nagyobb gond hogy egyre több a funkcionális analfabéta.
Válasz Koczka József #1992. hozzászólásáraCsak Karikó és Krausz tanult a cuclista rendszerben, az összes többi vagy előtte, vagy külföldön. Oláh György határeset, de 56-ban lelépett, gondolom, nem véletlenül...
Válasz Koczka József #1992. hozzászólásáraMindenkinek a maga keresztje.
Összefogás, közös érdekvédelem hiámyában lehet hegylakóként is harcolni. Én is ezt teszem. Senkitől nem félek, kivéve a Jóistent, kitaposom az igazamat ha törik, ha szakad, akkor is ha ezt valamely megbízóm érdekében kell megtennem, és soha nem adom föl.
Ez utóbbi abból is látszik, hogy még mindig itt vagyok.....
Válasz Rabó001 #1993. hozzászólásáraElőször is nem sokkal korábban élt mert a 1980 években halt meg, ha kell utánna nézek de 1937 ben kapott Nóbel díjat és igen valóban vannak akik korábban is kaptak de én arra céloztam hogy lesz e ennek a korosztalynak (1990-2030).
Válasz Koczka József #1992. hozzászólásáraMilyen átkos? Szent Györgyi Albert pl. sokkal korábban élt.
Válasz az őrző #1986. hozzászólásáraCsak annyit, hogy a Nóbeldijasok nem ebben a rendszerben tanultak, szocializálódtak. Hanem az semmire tartott átkosban. Ez a rendszer oly mértékig le züllesztette a társadalmat, oktatás révén hogy itt már alulról szerveződés egy jó darabig nem lesz. Mert a tanulatlan buta ember el hisz mindent amit a média közvetít és ennek a rendszernek ez élet halál kérdés hogy így maradjon. Azok meg akik tudnának változtatni már nincsennek Magyarországon vagy bele fáradtak a harcba. Mert kiért is kellene harcolni? Azokért akik sírnak rinak hogy nem jó de az x et még is mindig oda teszik. Itt is nap mint nap panaszkodik mindenki, hogy nem jön a támogatás, vagy sok az ellenőrzés vagy a papír munka sok de tenni nem tesz érte nem akarja hogy Gyurcsány legyen kormányon vagy valaki más. Pedig Gyurcsányt el lehetett zavarni hogy valami jobb jöjjön ezt is ellehetne csak fel kell hozzá nőni. És ha a következő sem jó el kell azt is zavarni, nem kell mindig meg várni a választást. Van itt sok büszke ember aki traktorral vonult Pestre mert augusztus helyett októberben jött a támogatás, most meg be van mind szarva pedig most jövő év juniusáig fizetik. Ja de most nem Gyurcsány van hatalmon. És ne értsd félre nekem se ingem se gatyám Gyurcsány meg már lassan egyiksem.
Válasz Stabi #1990. hozzászólásáraMégis akkor mit kéne vetni?? Nem vethet mindenki kevésbé ismert, kevésbé szokvànyos, alternatív kultúrákat. Most, ha mindenki nekiáll mákot, zabot, rozst, cirkot, stb. vetni, akkor ezen kultúrák vetésterülete hirtelen sokszorosára ugrik, ki veszi meg, ki tisztítja, szárítja, dolgozza fel, adja tovább, hova vigye be a gazda tároltatni??? Ezekre kene választ adni a sok okostojásnak, nem triviális faszságokat nyilatkozgatni.
Azt mondja az Este Bank szakértője, hogy" nem tudja hová tették a gazdák az eszüket, amikor 900 ezer ha.gabonát elvetettek, vagy el akartak vetni! Még szerencse, hogy az esős idő miatt ezt nem tudták megvalósítani!!" Még szerencse!!! Ezért nem megyek az Agrár konferenciára ,nem akarom hallgatni, hogy mit csesztek el a gazdák , és nem állnak készen az új kihívásokra.
Bezzeg a Kamara és a Kormány ki áll a gazdák és az új kihívások mellett!! Most már oda sem vihetjük a gabonáinkat ahová eddig, köszönhetően a tavalyi export stopinak! Nyilván a gazdák is hibásak, de nekik-ünk ,nincs annyi infójuk, max paraszti észjárásuk, ami mára már tényleg kevés!!
Válasz az őrző #1986. hozzászólásáraNeked teljes mértékben igazad van!! Annyit azért hozzá tennék, hogy nem igen kérdeztek meg bennünket. Csak kapkodjuk a fejünket és folyamatosan alkalmazkodunk,a politikai döntésekhez.
Csodálkozol?, hogy "fentről" Várják-juk a segítséget??? Az Osztrákoknál nem volt Géngszter váltás, ők máshogy szocializálódtak!! Nagyon jó amit írtál, ennyit fűznék hozzá!!