Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz hasutas1 #50814. hozzászólásáraHa lehetne fogadni arra, hogy az Alföld még ebben az évben megázik, mennyit tennél rá?
A kalászosok rotty, a kapások még 1 hét, és rotty.
persze hogy hülyének néztek mindenkit akinél nem esik, mert találgat...
nem tudom, hogy romániában van e ez a szar jégelhárító, de mikor jön fel arad felől, érdekes módon a határon nem tud átjönni...
elmegy mellettünk a határ túloldalán meg szakad az eső.
persze semmi összefüggés nincs a jégelhárító rendszerrel....
Válasz Gumóka #50811. hozzászólásáraCsak pozitívan!!!!
A héten még ne essen,mert szombaton nekiestünk a szénának,(ami elég karcsú,a téli aszály meghozta a gyümölcsét)meg a kapáspknak most csak a nap+a meleg kell......
Válasz Gatti #50810. hozzászólásáraA feljegyzések megemlítik még a következő 2 évet, 1865-ben csak az alföldet érintették, addigra már a Fertő tó magához tért. Ezenkívül meg lehetne említeni az 1910-es, 20-as éveit, bár azok ennyire nem voltak durvák, akkor "csak" a telek maradtak el.
Válasz Gumóka #50811. hozzászólásáraAzt írod, kalászos lesz, de ha bejön a szárazság, a kapás nem lesz jó.
Mindezt egy 80 milliméteres elmúlt hónap után.
És ahol fele se volt, az hogy tervezzen, ha ti se vagytok bizakodók a 80-nal?
Válasz hasutas1 #50809. hozzászólásáraÉn elhiszem hogy 160 évvel ezelőtt is volt száraz év. Simán.
Csak most arról beszélünk, hogy újabban mi a tendencia.
Meg akkor talajgenerátorok se voltak, ahogy én tudom.
Válasz #bandi #50803. hozzászólásáraTavaly nálunk a nyári 3 hónapban alig volt eső, elő kéne keressem a füzetem, de tudom, hogy itt sokat nem írtam bele, írom, augusztusban a lazító hegyén sistergett a nyálam. A tarló alig gyomosodott ki... Cserébe meg nagyon meleg is volt, tavaly itt a kapásnövények bukósak voltak.
Májusba esett.
Tehát hiába most a jó esők, kalászos lesz, de ha beér a rendes nyár meleggel, eső nélkül, ugyan ott leszünk, mint tavaly. Légköri aszályban sült el minden.
Egyik földem patak végén van, ott tavaly hozott a lazító fel nedveset, tehát a patakból volt némi víz, unokatesom kukoricája a szomszédban meg sült fel.
Válasz hasutas1 #50809. hozzászólásáraPersze mindig voltak szélsőségek. De itt már éve óta az van, nem csak kiugróan 1 év. Valamint ugye még nem régen foglalkozik az emberiség a meterológiával(komolyabban) mert ugye régebben nem voltak ilyen műszerek. Szóval senki nem tudja megmondani hogy a jövőben milyen hatásai lesznek az időjárás bármilyen módú befolyásolásának. Az is lehet hogy a megnövekedett légi forgalom is változtatott az időjáráson mivel régen nem volt ennyi gép egyszerre fent. A légkör pedig folyamatos változásban van és folyamatosan tanulmányozás alatt jó pár éve mégse tudnak még pontos előrejelzéseket kiadni.
De javítsatok ki ha tévedek, de szerintem senki nem tudja garantálni hogy ezek a dolgok milyen módon fogják változtatni az időjárást x év múlva.
Szóval akkor ez csak az ezüstjodid miatt van.
Nézzünk egy nagyon régi évet mikor oly csodás volt minden
Az év 1863:
Dabas - "...május folytonosan száraz és meleg. Június szinte száraz. [...] Július folyvást száraz. augusztusban szinte, noha voltak imit-amot zápor esõk pásztássan. A forróság igen nagy volt és a nagy szélben minden kiszáradt. a harmat már a mult hóban tisztán elmaradt. A nyár folytában tartott. Iszonyú szárazság végett semmi sem termett. [...] A járó jószág már a nyár folytában éhen döglött; lovat, birkát, marhát elhagyta gazdája, mert nem tudott neki legelõt adni. Széna és takarmány a lehetõ legkevesebb termett, ugyhogy az Alföldrõl a marhát és birkát, ami nyáron megmaradt a Felvidékre és Erdélybe hajtották..."
Sopron - "...Száraz hó nélküli telünk volt, kevés hideggel. Amárcius és április is szárazak s általában véve az egész év száraz volt, hogy a kutakat mélyíteni kellett. Jóformán vízínség volt. A Fertõ-tó teljesen kiszáradt, hal sem volt, és az emberek gyalogszerrel átmehettek a Mosoni síkságtól Rákosra..."
Szentes - "Az 1863-ban sem a télen hó, sem a tavaszon és július 22-ig esõ nem volt. Mindszent nap tájékon volt csak jó esõ..."
Békéscsaba - "Csabán rendkívüli aszály és inség"
Csongrád - "...Két hónapig volt a Tiszában jég, egy kis ideig jó szánút is volt, általában igen nagy száraz tél ment végbe, olyan nagy por volt az utcákon, mint derék nyárban, azt mondották 70 esztendõs emberek, hogy még ilyen apadását a Tiszának nem érték, a vizimalmokat el kellett hordani az õszi apadásokra, a tavaszi elsõ vetéseket porba vetették el, kikeletkor igen szépen ment az idõ, hanem lett szárazság, mert sohasem ázott meg a föld, nem lett semmi gyepszéna még a semlyékekben (vizenyõs, ingoványos rét) sem..." (ezután két nagy - lúdtojásnyi jeget potyogtató - zivatarról ír, ami azért bõ csapadékkal járt, de ezeken kívül nem volt és az õsz is száraz volt)
Szent-Margita - "Az 1863. év Szent Margitán nagyon siralmas volt. Az elvetett gabonaszemek többnyire csak szeptember végén keltek ki..."
Debrecen - "Az 1863-dik évbe vólt a nagy szárazság, s megint következett egy drága inséges nyág, mert ebben az évben sem búza, sem rozs, árpa, tengeri egyszóval semmi nem termett."
Abony -"...Ámde ezen évnek legnevezetesebb eseménye volt a már június havában beállott nagy inség, az ezen nyomoruságok tetejébe jött s Abony életében legkeservesebb esztendõ legnagyobb nyomorusága: a határ összes terményeinek az aszály által teljes tönkretétele. [...] A csekély havú tél után kevés esõjû február és március, teljesen esõtlen, rendkívüli forróságu április, május, június következtek. [...] A város közepán dísztelenkedõ Czigánytó a száraz idõben fenékig ki lévén száradva..."
Budaörs - "...1863-ban forró nyár volt és éhinség keletkezett..."
Bánát - "...Bánát vidékén 4 megyében semmi sem termett, sõt a fák is kiszáradtak az erdõben. Olyan szárazság volt, hogy a Dunából kellett vizet hozni, mert a legtöbb kút vagy egészen kiszáradt, vagy naponta kiürítették..."
Sarkad - "1863-hoz a legsújtóbb emlékek fûzõdnek. Minden perce oly száraz, oly esõtlen volt, hogy még harmat sem járt [...] Az õszi esõzések azonban annyi hasznot mégis hajtottak..."
Válasz Gatti #50807. hozzászólásáraHa tudnám, hogy nincs csapadékképződést befolyásoló rendszer, akkor azt mondanàm, hogy ez van, kimaradt a kelet.
De mivel van, nyilván kérdések is felmerülnek.
Azért ha az egész országot olyan aszály sújtaná mint keletet, akkor sok más kolléga is vitatná a dolgokat. De így úgy mond csak a "keletiek" sírnak, pedig ha fordítva lenne a helyzet és a nyugati gazdák zsebéből potyognának a zsetonok egyből más lenne a leányzó fekvése. Valami biztos megváltozott az utóbbi években, az is lehet hogy a jégkár mérséklő miatt, de az is lehet hogy nem. (senki nem tudja pontosan miket okoz, majd talán évek múlva ha lesz több tapasztalat)
1 kg üzemanyag elégetéséhez 14,7 kg levegőre van szükség!!! Azaz 14,7 kg levegő alakul át teljesen mássá. Ez azt jelenti, hogy a levegő és az üzemanyag égésèből , mechanikus energia, sok hő, co, co2, so2, nox keletkezik. A szén égetése(pl erőművek) még rosszabb.
A szárazföldi járművek mellett a tengerjàrók is brutális szennyezők, a repülők meg még rosszabbak. Ráadásul azok rögtön fentre viszik a gázokat. Mindenféle járműszám az utóbbi 30-40 évben megsokszorozódott. Valaki elfelejti/letagadja, hogy ezek miatt van globális felmelegedés??? Nem zárom ki h az ezüst-jodid felelős pár lokális eső elmaradásáért, de a döntő tényező a GFMelegedés.
Válasz agroanti #50804. hozzászólásáraCsak beszélgetünk, interneten található, elvileg hiteles információkból táplálkozva. Hazugságot én itt még nem írtam, de ha igen, kérlek jelezzétek!
Válasz hasutas1 #50801. hozzászólásáraSzokas szerint az ostobasag hangos, az ertelem a hatterbe huzodik. Az iskolakat is be lehetne zarni, mert anelkul is mindenki ert mindenhez.
Válasz hasutas1 #50802. hozzászólásáraVevő vagyok a cáfolatodra, ha jön.
Újfent leírom, tavaly április 15 és szeptember 30 között, 53 napon volt aktív a rendszer.
Nem tudok minden napot visszakeresni, hányszor jött esö az ország fölé, de szerintem ettől nem többször.
Tehát mindet lőtték. Mármint magvasították.
Nem én találtam ki, a megyei valaki nyilatkozta.
Igazából arról sem volt szó, hogy addig jut a csapadék ahol most tart.
Persze ez titeket ne zavarjon össze - tudom lövik mint állat - csak toljátok nyugodtan a marhaságokat .
Mondjuk a topicot is át lehetne nevezni "ezüstjodid meg fikciók" topikra
Válasz csuti0 #50794. hozzászólásáraSzélsőséges is lett. Csak szerintem kár mégjobban szétkúrni azt ami maradt belőle.
Ez gyakorlatilag egy esőfelhő elleni légelhárító rendszer. Ha kitartóan lövöd vele az ellenséget, elpusztul, azaz leesik.
Namost na nekem lenne ilyen az udvaron, én is egész nap járatnám.
Csak mivel nem erről jönnek a felhők, hanem arról, így hiába.
Sziasztok!
Tényleg a jégkár rendszert hibáztatjátok, mert nem esik az eső?
Nem az éghajlat változás a hibás? Már 15 évvel ezelőtt voltak koponyák, akik pontosan ezt prognosztizálták,hogy kis hazánk időjárása, csapadék eloszlása mennyire szélsőséges lesz!
Üdv.: Csuti
A keze essen le aki a jégkármentesítőt üzemelteti!
Szabolcsban másik elejétől összesen volt 25 mm csapadék.
Remélem egyszer átfordul és keletről jön az eső...
Válasz Praetor #50779. hozzászólásáraNálunk amiről én tudok, az magánkézben van, a szőlősgazdák üzemeltetik már nagyon régóta. Nem tudom, hogyan zajlik az üzemeltetés.
Válasz GREVEN #50782. hozzászólásáranálunk vágják az árpát, kuki furulyázik, napra szenved.
búzák nem tudják kinevelni a szemet, befullad a kalászba...
miért nem esik?????????
kit érdekel a jég, jöjjön az is víz, de ide még felhő se jut, nem hogy eső.
könnyű úgy a jéger mellett érvelni hogy van eső szarásig, mi meg itt csak okoskodunk...
Válasz Gatti #50778. hozzászólásáraItt a héten nem csak az árpát lehet learatni. a gyenge földeken a napra és a kuki is kimúlik. Eső nélkül ez a 35 fok plusz a forró szél. Semmi esély. Ezt nincs növény és technológia ami kibírja vagy megoldja.
Szóval lehet itt takaró növényezni, nem szántani, direktbe bohóckodni egy és ugyanaz a végeredmény, maximum a költséged kevesebb kicsit, de aratnod se igy se ugy nem kell.
Válasz Gatti #50778. hozzászólásáraÉs ha mutatna? Én már azt se hiszem el, amit a múltra vonatkozóan mutatnak ezek az időjárással foglalkozó weboldalak, alkalmazások, nemhogy amit ezek a szélhámosok a jövő időre jósolgatnak.
Válasz Gumóka #50775. hozzászólásáraMiért ne működtek volna? Az országos hálózat mellett még működnek az egyénileg telepítettek is, úgyhogy nem kicsit túl van lőve a rendszer.
Egyébként már csak az arcvesztés miatt sem egyszerű beismerni a kamara részéről, hogy hiba volt országos rendszert építeni belőle. Még akkor sem, ha szakmailag látszik, hogy az egyes térségek csapadékellátottságát megborította. Meg ehhez évek kellenek, míg kilóg a lóláb. Addig, amíg nemzetgazdasági szinten nincs komoly árualap-csökkenés tartósan, addig valószínűleg próbálják éltetni a dolgot a népharag ellenére is. Ha meg jelentős árualap-csökkenés következik be, akkor meg felülről fogják, a feldolgozóüzemek nyomására visszabontani a rendszert. Nem saját beismerésből, és korrektségből. Pedig egy olyan beismerés, hogy "kiépítettük, és voltak nem várt komoly mellékhatásai a rendszernek, ezért leépítjük, jelentősen korlátozzuk a működését" szerintem jelentősen tudná javítani a NAK megítélését. Persze a büszkeségen csorba esik, de a megítélés sokkal fontosabb egy ilyen szervezet számára.
Szerintem államilag kellene korlátozni/szabályozni a jégkármérséklő rendszerek használatát, ne lehessen ötletszerűen ilyeneket telepíteni, alkalmazni.
A napelemeseknek legyen kötelező jégkárbizosításuk, talajgenerátor helyett, és az autógyártók meg vegyenek egy pár hektárnyi trapézlemezt, és az alá tologassák a tragacsokat. A trapézlemezek tetejére meg napelemeket is lehet telepíteni, és máris meg van oldva a gyár energiaellátása.
Engem inkább az zavar hogy a köv 2 hétre nem mutat semmi érdemleges csapadékot ide keletre. Persze ahol esett manapság azok nyugton vannak mert bírják a növények de itt ahol semmi nem esett nagyon necces helyzetbe vagyunk. Remélem nem az lesz mint tavaly hogy szinte egész nyáron alig lesz csapadék, mert akkor itt teljesen lefőtt a kávé.
Válasz #bandi #50774. hozzászólásáraA semmiből nem alakulnak ki hitelen szupercellák, nem az a jellemző nagyrészt.
Egész hónapban mikor nincs eső akkor a semmiből hirtelen miért nem alakul ki semmi?
Pesten mondtam a munkatársamnak, hogy nem lesz itt nagy eső néztem a radaron nyugat felől jön egy kis felhő az is valószínű, hogy elmegy mellettünk.
Eltelt vagy fél óra és szakad az ég.
Ránéztem a radarra az egész Dunántúlt majdnem lefedi akkora felhő lett, hirtelen...
Az sem hirtelen volt, legfeljebb nem működött megfelelően a radar.
Válasz #bandi #50774. hozzászólására53 nap jégeső be is b.na. Itt ugye senki nem tudja, hogy abból a felhőből jég esik e, vagy sem. Tehát nem a jégeső ellen van, hanem annak megelőzésére az előrejelzések alapján.
Pénteken kaptunk két felhőszakadást is délután, ahol én lakom nem volt jég, de a város több pontján a széleken volt.
Tavaly, mikor kaptuk a nagy vihart, ami vitt tetőt, lemezgarázst, trambulint, fákat, akkor is kaptunk jeget, ismerősnél a szigetelt, vakolt falat kilyugatta, mintha sörétessel meglőtték volna.
Aztán azt nem tudom, a mienk itt ezekben az esetekben működött e.
Válasz hasutas1 #50771. hozzászólásáraAz hogy máshol mivan, miért tartozik ránk? Elhiszem h dunántúliként nem nagyon izgat ez a téma, de mint látod, sokan vannak szopóágon. És nem hiszem el, hogy egy fél év alatt 53 napon esett volna felétek a jégeső. Mert ezekszerint, azért használták a rendszert, hogy megakadályozzák a jégesőt. De mivel a dolog bekövetkezte előtt 2 órával(!) elkezdik a magvasítást, így korántsem biztos, hogy abból jégeső is lett volna, vagy csak egy eső. Te tudod a legjobban, hogy néha fél óra alatt alakul ki a semmiből egy cella, azt honnan tudják előtte 2 órával??
Egész egyszerűen az van, hogyha jön BÁRMI komolyabb dolog, ezek a rendszerek beindulnak. És lehoznak mindent az égből.
El is mondják benne, hogy a kárenyhítési alapból fizetik az üzemeltetést. Tehát inkább ne legyen jégeső, mert fizetni kell, az aszálykárral meg így jártál, mehetsz a híd alá.
Válasz Praetor #50770. hozzászólásáraFöleg mióta kimutatták, hogy a mikorműanyagok eljutnak az agyba is, és ott fehalmozódva semmilyen pozitív hatást nem váltanak ki, hosszútávon
Válasz #bandi #50766. hozzászólásáraA Zisten áldjon meg már téged is, gondolkozz már egy kicsit reálisabban.
Ha csak itt van ilyen kütyü, akkor más országokban miért van mégis hasonló helyzet?
Válasz Földönfuto #50769. hozzászólásáraA műanyag fog még megdöbbenést okozni a következő évtizedekben, és könnyen lehet, hogy idővel egy sor fajtájuk úgy végzi majd, mint az uránfesték. Unokáink, dédunokáink meg majd fogják a fejüket a zseni nagyszülők "szakértelmén".
Válasz Bárány #50757. hozzászólásáraAzért a szakemberek is igencsak mellélőnek időnként.Annak idején az. Oskolában azt tanultam,hogy a műanyag a bolygó és az erdő megmentője.Mit tesz Isten alig 40-50 év mulva a műanyag a bolygó gyilkosa,aki pedig fát és papirt használ helyette az a klimavédelem hőse.Lehet ez a téma is igy végzi néhány évtized mulva
_jpg_fill_540x300_0.webp "Ha támad az aflatoxin – mit tehetünk ellene?")
61517 hozzászólás
Válasz hasutas1 #50814. hozzászólásáraHa lehetne fogadni arra, hogy az Alföld még ebben az évben megázik, mennyit tennél rá?
A kalászosok rotty, a kapások még 1 hét, és rotty.
Válasz hasutas1 #50802. hozzászólásárade kíváncsi lennék ha nem ülnél a mocsok sok eső közepén akkor milyen cikkeket szednél elő...
persze hogy hülyének néztek mindenkit akinél nem esik, mert találgat...
nem tudom, hogy romániában van e ez a szar jégelhárító, de mikor jön fel arad felől, érdekes módon a határon nem tud átjönni...
elmegy mellettünk a határ túloldalán meg szakad az eső.
persze semmi összefüggés nincs a jégelhárító rendszerrel....
Válasz Gumóka #50811. hozzászólásáraCsak pozitívan!!!!
A héten még ne essen,mert szombaton nekiestünk a szénának,(ami elég karcsú,a téli aszály meghozta a gyümölcsét)meg a kapáspknak most csak a nap+a meleg kell......
Válasz Gatti #50810. hozzászólásáraA feljegyzések megemlítik még a következő 2 évet, 1865-ben csak az alföldet érintették, addigra már a Fertő tó magához tért. Ezenkívül meg lehetne említeni az 1910-es, 20-as éveit, bár azok ennyire nem voltak durvák, akkor "csak" a telek maradtak el.
Válasz Gumóka #50811. hozzászólásáraAzt írod, kalászos lesz, de ha bejön a szárazság, a kapás nem lesz jó.
Mindezt egy 80 milliméteres elmúlt hónap után.
És ahol fele se volt, az hogy tervezzen, ha ti se vagytok bizakodók a 80-nal?
Válasz hasutas1 #50809. hozzászólásáraÉn elhiszem hogy 160 évvel ezelőtt is volt száraz év. Simán.
Csak most arról beszélünk, hogy újabban mi a tendencia.
Meg akkor talajgenerátorok se voltak, ahogy én tudom.
Válasz #bandi #50803. hozzászólásáraTavaly nálunk a nyári 3 hónapban alig volt eső, elő kéne keressem a füzetem, de tudom, hogy itt sokat nem írtam bele, írom, augusztusban a lazító hegyén sistergett a nyálam. A tarló alig gyomosodott ki... Cserébe meg nagyon meleg is volt, tavaly itt a kapásnövények bukósak voltak.
Májusba esett.
Tehát hiába most a jó esők, kalászos lesz, de ha beér a rendes nyár meleggel, eső nélkül, ugyan ott leszünk, mint tavaly. Légköri aszályban sült el minden.
Egyik földem patak végén van, ott tavaly hozott a lazító fel nedveset, tehát a patakból volt némi víz, unokatesom kukoricája a szomszédban meg sült fel.
Válasz hasutas1 #50809. hozzászólásáraPersze mindig voltak szélsőségek. De itt már éve óta az van, nem csak kiugróan 1 év. Valamint ugye még nem régen foglalkozik az emberiség a meterológiával(komolyabban) mert ugye régebben nem voltak ilyen műszerek. Szóval senki nem tudja megmondani hogy a jövőben milyen hatásai lesznek az időjárás bármilyen módú befolyásolásának. Az is lehet hogy a megnövekedett légi forgalom is változtatott az időjáráson mivel régen nem volt ennyi gép egyszerre fent. A légkör pedig folyamatos változásban van és folyamatosan tanulmányozás alatt jó pár éve mégse tudnak még pontos előrejelzéseket kiadni.
De javítsatok ki ha tévedek, de szerintem senki nem tudja garantálni hogy ezek a dolgok milyen módon fogják változtatni az időjárást x év múlva.
Szóval akkor ez csak az ezüstjodid miatt van.
Nézzünk egy nagyon régi évet mikor oly csodás volt minden
Az év 1863:
Dabas - "...május folytonosan száraz és meleg. Június szinte száraz. [...] Július folyvást száraz. augusztusban szinte, noha voltak imit-amot zápor esõk pásztássan. A forróság igen nagy volt és a nagy szélben minden kiszáradt. a harmat már a mult hóban tisztán elmaradt. A nyár folytában tartott. Iszonyú szárazság végett semmi sem termett. [...] A járó jószág már a nyár folytában éhen döglött; lovat, birkát, marhát elhagyta gazdája, mert nem tudott neki legelõt adni. Széna és takarmány a lehetõ legkevesebb termett, ugyhogy az Alföldrõl a marhát és birkát, ami nyáron megmaradt a Felvidékre és Erdélybe hajtották..."
Sopron - "...Száraz hó nélküli telünk volt, kevés hideggel. Amárcius és április is szárazak s általában véve az egész év száraz volt, hogy a kutakat mélyíteni kellett. Jóformán vízínség volt. A Fertõ-tó teljesen kiszáradt, hal sem volt, és az emberek gyalogszerrel átmehettek a Mosoni síkságtól Rákosra..."
Szentes - "Az 1863-ban sem a télen hó, sem a tavaszon és július 22-ig esõ nem volt. Mindszent nap tájékon volt csak jó esõ..."
Békéscsaba - "Csabán rendkívüli aszály és inség"
Csongrád - "...Két hónapig volt a Tiszában jég, egy kis ideig jó szánút is volt, általában igen nagy száraz tél ment végbe, olyan nagy por volt az utcákon, mint derék nyárban, azt mondották 70 esztendõs emberek, hogy még ilyen apadását a Tiszának nem érték, a vizimalmokat el kellett hordani az õszi apadásokra, a tavaszi elsõ vetéseket porba vetették el, kikeletkor igen szépen ment az idõ, hanem lett szárazság, mert sohasem ázott meg a föld, nem lett semmi gyepszéna még a semlyékekben (vizenyõs, ingoványos rét) sem..." (ezután két nagy - lúdtojásnyi jeget potyogtató - zivatarról ír, ami azért bõ csapadékkal járt, de ezeken kívül nem volt és az õsz is száraz volt)
Szent-Margita - "Az 1863. év Szent Margitán nagyon siralmas volt. Az elvetett gabonaszemek többnyire csak szeptember végén keltek ki..."
Debrecen - "Az 1863-dik évbe vólt a nagy szárazság, s megint következett egy drága inséges nyág, mert ebben az évben sem búza, sem rozs, árpa, tengeri egyszóval semmi nem termett."
Abony -"...Ámde ezen évnek legnevezetesebb eseménye volt a már június havában beállott nagy inség, az ezen nyomoruságok tetejébe jött s Abony életében legkeservesebb esztendõ legnagyobb nyomorusága: a határ összes terményeinek az aszály által teljes tönkretétele. [...] A csekély havú tél után kevés esõjû február és március, teljesen esõtlen, rendkívüli forróságu április, május, június következtek. [...] A város közepán dísztelenkedõ Czigánytó a száraz idõben fenékig ki lévén száradva..."
Budaörs - "...1863-ban forró nyár volt és éhinség keletkezett..."
Bánát - "...Bánát vidékén 4 megyében semmi sem termett, sõt a fák is kiszáradtak az erdõben. Olyan szárazság volt, hogy a Dunából kellett vizet hozni, mert a legtöbb kút vagy egészen kiszáradt, vagy naponta kiürítették..."
Sarkad - "1863-hoz a legsújtóbb emlékek fûzõdnek. Minden perce oly száraz, oly esõtlen volt, hogy még harmat sem járt [...] Az õszi esõzések azonban annyi hasznot mégis hajtottak..."
Válasz Gatti #50807. hozzászólásáraHa tudnám, hogy nincs csapadékképződést befolyásoló rendszer, akkor azt mondanàm, hogy ez van, kimaradt a kelet.
De mivel van, nyilván kérdések is felmerülnek.
Azért ha az egész országot olyan aszály sújtaná mint keletet, akkor sok más kolléga is vitatná a dolgokat. De így úgy mond csak a "keletiek" sírnak, pedig ha fordítva lenne a helyzet és a nyugati gazdák zsebéből potyognának a zsetonok egyből más lenne a leányzó fekvése. Valami biztos megváltozott az utóbbi években, az is lehet hogy a jégkár mérséklő miatt, de az is lehet hogy nem. (senki nem tudja pontosan miket okoz, majd talán évek múlva ha lesz több tapasztalat)
1 kg üzemanyag elégetéséhez 14,7 kg levegőre van szükség!!! Azaz 14,7 kg levegő alakul át teljesen mássá. Ez azt jelenti, hogy a levegő és az üzemanyag égésèből , mechanikus energia, sok hő, co, co2, so2, nox keletkezik. A szén égetése(pl erőművek) még rosszabb.
A szárazföldi járművek mellett a tengerjàrók is brutális szennyezők, a repülők meg még rosszabbak. Ráadásul azok rögtön fentre viszik a gázokat. Mindenféle járműszám az utóbbi 30-40 évben megsokszorozódott. Valaki elfelejti/letagadja, hogy ezek miatt van globális felmelegedés??? Nem zárom ki h az ezüst-jodid felelős pár lokális eső elmaradásáért, de a döntő tényező a GFMelegedés.
Válasz agroanti #50804. hozzászólásáraCsak beszélgetünk, interneten található, elvileg hiteles információkból táplálkozva. Hazugságot én itt még nem írtam, de ha igen, kérlek jelezzétek!
Válasz hasutas1 #50801. hozzászólásáraSzokas szerint az ostobasag hangos, az ertelem a hatterbe huzodik. Az iskolakat is be lehetne zarni, mert anelkul is mindenki ert mindenhez.
Válasz hasutas1 #50802. hozzászólásáraVevő vagyok a cáfolatodra, ha jön.
Újfent leírom, tavaly április 15 és szeptember 30 között, 53 napon volt aktív a rendszer.
Nem tudok minden napot visszakeresni, hányszor jött esö az ország fölé, de szerintem ettől nem többször.
Tehát mindet lőtték. Mármint magvasították.
Nem én találtam ki, a megyei valaki nyilatkozta.
Válasz #bandi #50796. hozzászólásáraTúl tolod te is, de gondolom ez is a célod. Gratulálok.
Igazából arról sem volt szó, hogy addig jut a csapadék ahol most tart.
.
Persze ez titeket ne zavarjon össze - tudom lövik mint állat - csak toljátok nyugodtan a marhaságokat
Mondjuk a topicot is át lehetne nevezni "ezüstjodid meg fikciók" topikra
szuperrrrr kelet ma se kapott ló.aszt seee
de legalább nyugat megint
itt pedig megint nem lesz semmi mert olyan száraz a légkör mint a puskapor.
Megint kapiuk az égi áldást,6mm
Válasz csuti0 #50794. hozzászólásáraSzélsőséges is lett. Csak szerintem kár mégjobban szétkúrni azt ami maradt belőle.
Ez gyakorlatilag egy esőfelhő elleni légelhárító rendszer. Ha kitartóan lövöd vele az ellenséget, elpusztul, azaz leesik.
Namost na nekem lenne ilyen az udvaron, én is egész nap járatnám.
Csak mivel nem erről jönnek a felhők, hanem arról, így hiába.
Válasz Miért nem esik? #50788. hozzászólásáraSzombathely alatt 18 mm, volt benne kevéske jég is, cca. 10 percig esett, a kukoricából a táblavégén patakokban folyik ki az árokba
Sziasztok!
Tényleg a jégkár rendszert hibáztatjátok, mert nem esik az eső?
Nem az éghajlat változás a hibás? Már 15 évvel ezelőtt voltak koponyák, akik pontosan ezt prognosztizálták,hogy kis hazánk időjárása, csapadék eloszlása mennyire szélsőséges lesz!
Üdv.: Csuti
10 perc 9 mm. Előtte 1,5 órával már lőtték. Utána még fél órát lőttek
Válasz subee82 #50791. hozzászólásáraHáborús veszélyhelyzet van, itt a felhőkre kell lőni!!!
A keze essen le aki a jégkármentesítőt üzemelteti!
Szabolcsban másik elejétől összesen volt 25 mm csapadék.
Remélem egyszer átfordul és keletről jön az eső...
Válasz Miért nem esik? #50785. hozzászólásáranálunk a faluban még nem, de kaszaperen már nyomják a 40q-kat...
Válasz Miért nem esik? #50788. hozzászólásárade jóóóó hogy ott esik megint
valyon átjön a dunán????? (csak vicceltem) 
Válasz GREVEN #50787. hozzászólásáraSzombathely!!! Tüzelésre felkészülni!!!!
Dunántúlon most lövik szét az esőnket.
Válasz Praetor #50779. hozzászólásáraNálunk amiről én tudok, az magánkézben van, a szőlősgazdák üzemeltetik már nagyon régóta. Nem tudom, hogyan zajlik az üzemeltetés.
Válasz tarkamacska #50784. hozzászólásáraItt is vágják a 25 mázsás árpákat.
Válasz GREVEN #50782. hozzászólásáranálunk vágják az árpát, kuki furulyázik, napra szenved.
búzák nem tudják kinevelni a szemet, befullad a kalászba...
miért nem esik?????????
kit érdekel a jég, jöjjön az is víz, de ide még felhő se jut, nem hogy eső.
könnyű úgy a jéger mellett érvelni hogy van eső szarásig, mi meg itt csak okoskodunk...
Válasz GREVEN #50782. hozzászólásáraigen, van amikor nincs mit tenni
Válasz Gatti #50778. hozzászólásáraItt a héten nem csak az árpát lehet learatni. a gyenge földeken a napra és a kuki is kimúlik. Eső nélkül ez a 35 fok plusz a forró szél. Semmi esély. Ezt nincs növény és technológia ami kibírja vagy megoldja.
Szóval lehet itt takaró növényezni, nem szántani, direktbe bohóckodni egy és ugyanaz a végeredmény, maximum a költséged kevesebb kicsit, de aratnod se igy se ugy nem kell.
Válasz Miért nem esik? #50780. hozzászólásáraVajon miért nem lehet már megjósolni?
Működik az időjárás manipulálása és nem biztos, hogy feltétlen a jó cél érdekében?
Mikre nem lel az ember...
Tiltakoznak a termelők
Válasz Gatti #50778. hozzászólásáraÉs ha mutatna? Én már azt se hiszem el, amit a múltra vonatkozóan mutatnak ezek az időjárással foglalkozó weboldalak, alkalmazások, nemhogy amit ezek a szélhámosok a jövő időre jósolgatnak.
Válasz Gumóka #50775. hozzászólásáraMiért ne működtek volna? Az országos hálózat mellett még működnek az egyénileg telepítettek is, úgyhogy nem kicsit túl van lőve a rendszer.
Egyébként már csak az arcvesztés miatt sem egyszerű beismerni a kamara részéről, hogy hiba volt országos rendszert építeni belőle. Még akkor sem, ha szakmailag látszik, hogy az egyes térségek csapadékellátottságát megborította. Meg ehhez évek kellenek, míg kilóg a lóláb. Addig, amíg nemzetgazdasági szinten nincs komoly árualap-csökkenés tartósan, addig valószínűleg próbálják éltetni a dolgot a népharag ellenére is. Ha meg jelentős árualap-csökkenés következik be, akkor meg felülről fogják, a feldolgozóüzemek nyomására visszabontani a rendszert. Nem saját beismerésből, és korrektségből. Pedig egy olyan beismerés, hogy "kiépítettük, és voltak nem várt komoly mellékhatásai a rendszernek, ezért leépítjük, jelentősen korlátozzuk a működését" szerintem jelentősen tudná javítani a NAK megítélését. Persze a büszkeségen csorba esik, de a megítélés sokkal fontosabb egy ilyen szervezet számára.
Szerintem államilag kellene korlátozni/szabályozni a jégkármérséklő rendszerek használatát, ne lehessen ötletszerűen ilyeneket telepíteni, alkalmazni.
A napelemeseknek legyen kötelező jégkárbizosításuk, talajgenerátor helyett, és az autógyártók meg vegyenek egy pár hektárnyi trapézlemezt, és az alá tologassák a tragacsokat. A trapézlemezek tetejére meg napelemeket is lehet telepíteni, és máris meg van oldva a gyár energiaellátása.
Engem inkább az zavar hogy a köv 2 hétre nem mutat semmi érdemleges csapadékot ide keletre. Persze ahol esett manapság azok nyugton vannak mert bírják a növények de itt ahol semmi nem esett nagyon necces helyzetbe vagyunk. Remélem nem az lesz mint tavaly hogy szinte egész nyáron alig lesz csapadék, mert akkor itt teljesen lefőtt a kávé.
Válasz #bandi #50774. hozzászólásáraA semmiből nem alakulnak ki hitelen szupercellák, nem az a jellemző nagyrészt.
Egész hónapban mikor nincs eső akkor a semmiből hirtelen miért nem alakul ki semmi?
Pesten mondtam a munkatársamnak, hogy nem lesz itt nagy eső néztem a radaron nyugat felől jön egy kis felhő az is valószínű, hogy elmegy mellettünk.
Eltelt vagy fél óra és szakad az ég.
Ránéztem a radarra az egész Dunántúlt majdnem lefedi akkora felhő lett, hirtelen...
Az sem hirtelen volt, legfeljebb nem működött megfelelően a radar.
Válasz #bandi #50774. hozzászólásáraNa az még gyönyörű, mi fizetünk azért, hogy kibasszanak velünk.
Válasz #bandi #50774. hozzászólására53 nap jégeső be is b.na. Itt ugye senki nem tudja, hogy abból a felhőből jég esik e, vagy sem. Tehát nem a jégeső ellen van, hanem annak megelőzésére az előrejelzések alapján.
Pénteken kaptunk két felhőszakadást is délután, ahol én lakom nem volt jég, de a város több pontján a széleken volt.
Tavaly, mikor kaptuk a nagy vihart, ami vitt tetőt, lemezgarázst, trambulint, fákat, akkor is kaptunk jeget, ismerősnél a szigetelt, vakolt falat kilyugatta, mintha sörétessel meglőtték volna.
Aztán azt nem tudom, a mienk itt ezekben az esetekben működött e.
Válasz hasutas1 #50771. hozzászólásáraAz hogy máshol mivan, miért tartozik ránk? Elhiszem h dunántúliként nem nagyon izgat ez a téma, de mint látod, sokan vannak szopóágon. És nem hiszem el, hogy egy fél év alatt 53 napon esett volna felétek a jégeső. Mert ezekszerint, azért használták a rendszert, hogy megakadályozzák a jégesőt. De mivel a dolog bekövetkezte előtt 2 órával(!) elkezdik a magvasítást, így korántsem biztos, hogy abból jégeső is lett volna, vagy csak egy eső. Te tudod a legjobban, hogy néha fél óra alatt alakul ki a semmiből egy cella, azt honnan tudják előtte 2 órával??
Egész egyszerűen az van, hogyha jön BÁRMI komolyabb dolog, ezek a rendszerek beindulnak. És lehoznak mindent az égből.
El is mondják benne, hogy a kárenyhítési alapból fizetik az üzemeltetést. Tehát inkább ne legyen jégeső, mert fizetni kell, az aszálykárral meg így jártál, mehetsz a híd alá.
Válasz #bandi #50772. hozzászólásáraVan, akit ez a veszély nem fenyeget, mert nincs agya, ahova eljusson...
Válasz Praetor #50770. hozzászólásáraFöleg mióta kimutatták, hogy a mikorműanyagok eljutnak az agyba is, és ott fehalmozódva semmilyen pozitív hatást nem váltanak ki, hosszútávon
Válasz #bandi #50766. hozzászólásáraA Zisten áldjon meg már téged is, gondolkozz már egy kicsit reálisabban.
Ha csak itt van ilyen kütyü, akkor más országokban miért van mégis hasonló helyzet?
Válasz Földönfuto #50769. hozzászólásáraA műanyag fog még megdöbbenést okozni a következő évtizedekben, és könnyen lehet, hogy idővel egy sor fajtájuk úgy végzi majd, mint az uránfesték. Unokáink, dédunokáink meg majd fogják a fejüket a zseni nagyszülők "szakértelmén".
Válasz Bárány #50757. hozzászólásáraAzért a szakemberek is igencsak mellélőnek időnként.Annak idején az. Oskolában azt tanultam,hogy a műanyag a bolygó és az erdő megmentője.Mit tesz Isten alig 40-50 év mulva a műanyag a bolygó gyilkosa,aki pedig fát és papirt használ helyette az a klimavédelem hőse.Lehet ez a téma is igy végzi néhány évtized mulva
Válasz Gumóka #50755. hozzászólásáraJöhet, a gázpalack már meg van