Válasz Praetor #50740. hozzászólásáraNem az a legnagyobb probléma.
Az a legnagyobb probléma, hogy mikor az eső átjön az egész országon, akkor miért lövi (automatán) mikor addig sem volt jég.
Annyit ér el vele, hogy a mögötte lévő települések nem kapnak majd esőt.
Azt lehet tudni, hogy hol vannak helyileg ezek a Jégkármérséklő rendszerek, mennyi van?
Mikor jön egy kisebb-nagyobb város nagyságú felleg és olyan bordó piros mint az állat meg szórja a radaron a tűzijátékot ezerrel majd esik belőle a dió nagyságú jég másnap meg tojás nagyságú akkor gondolom, hogy nem olyan nagy baj hogy megbolygatja a csapadék eloszlást?
pl Ukrajna felől ritkábban jön eső de akkor az a kérdés sokszor, hogy dőlnek e majd a fák és hullik e majd a cserép...
Válasz #bandi #50741. hozzászólásáraMás országok használnak ilyen a hazaihoz hasonló rendszereket?Náluk vajon mi a tapasztalat,már ha használnak ilyet.
Válasz Miért nem esik? #50742. hozzászólásáraÉs ez az élet minden területére igaz,a természet törvényeit büntetlenül megszegni nem lehet.Sajnos ez nap mint nap bekövetkezik.Most meg kell menteni a klimát jelszó alatt minden elektromos lesz,álljunk át geotermikus fűtésre.De azt senki nem tudja,hogy pi. a milliárdnyi fúrással mit fogunk befolyásolni a bolygó életében.Mindig a természet által alkotott folyamatok a tökéletesek a bolygónk szempontjából.Amit az ember létrehoz azt mindig a saját érdekében teszi,figyelmen kivül hagyva többi szereplőt.
Válasz Rabó001 #50736. hozzászólásáraEz mind mellébeszélés. Egy a lényeg, nem kéne belenyúlni olyan dologba, amihez nem értenek, nem kell Istent játszani. Önmagában nem tudnak rendesen időjárást előrejelezni, annyira komplex, bonyolult az egész történet, aztán egy ilyen rendszerbe nyúlnak bele, egy ilyen rendszert befolyásolnak. Szerintem azok se tudják, mit csinálnak, akik ezt az egészet kitaláltak, nem ismerik a folyamatot, annak hatásait teljes egészében.
Ahol nagy a baj, ott már azzal óriási kárt okoznak ha egy-egy 10-15 mm-es esőt megakadályoznak.
1000-ből 999 gazda azt mondja, nem baj, ha jéggel jön az eső, csak jöjjön. Jégkárra fizet a biztosító, jégkárból még lábra tud állni a kukorica, napraforgó egy megafolos, vagy amalgerolos kezelés után. Az aszállyal nem tudsz mit kezdeni, csak látod, ahogy egy évnyi munkád hiábavaló volt, és napról-napra megy tönkre minden.
Válasz Praetor #50740. hozzászólásáraAmúgy igen, talán jobb módszer lenne, ha több pénz lenne egy jégkárt kifizető alapban, aztán a természet menne a maga útján. Ahol meg èpp kár van, azt fizetné mindenki.
Csakhogy ottvannak még a nem mezőgazdasági károk is. Évente többezer autó szenved jégkárt kisebb-nagyobb mértékben. Én sokkal hamarabb kinézem a biztosítókból, hogy ők nyomást gyakorolnak ezügyben, mint bármilyen más szektor szereplői, mivel a biztosító csak rosszúl tud járni egy esővel/viharkárral/jégkárral. A pénzt meg nagyon szeretik ám, nem szivesen osztogatják szét.
Válasz Rabó001 #50736. hozzászólásáraJégkármérséklő rendszerrel szemben nem ez lehet az érdemi kritika, amit mondasz, mert sztem nem logikus. Hanem inkább az, hogy az országos csapadékeloszlást megbolygatja. Ahol amúgy is könyebben lehullott az eső, ott még több esik, és így szárazabb légtömegek mennek tovább olyan helyekre, ahol meg kevésbé tud leszakadni az ég.
Válasz #bandi #50738. hozzászólásáraNem csak konkrétan a te hozzászólásodra reagáltam, csak nem írtam külön-külön.
Nyilván nem mindegyek az arányok, de ezt írtam is.
Az biztos hogy a környezet egy rettentő bonyolult rendszer, amit alapvetően jól kitaláltak, és ha egy elemébe beavatkoznak, az nagy valószínűséggel kihat másra is.
Más: valahol olvastam egy cikket, már vagy 10 éve. Az elmúlt 30 év magyarországi kukorica és búza termésátlagait elemezte, a műtrágyafelhasználás és a csapadék összefüggésében. És az volt a következtetése, hogy a műtrágyamennyiségtől függött mindkettő, a kimondott aszályos években is jó termés volt, ha kellő mennyiségű műtrágyát adtak ki. Bár a csapadéknál az éves mennyiségen kívül az eloszlása is számít valamit talán.
Válasz Rabó001 #50736. hozzászólásáraEgy szóval nem mondtam a jégkárhárítós dologra, hogy szerintem pusztán az lenne a bűnös. De a párolgásra visszatérve, ha kiraksz egy mècsest a pusztába éjjel, még nem lesz tőle világos egy fél országban.
Válasz #bandi #50735. hozzászólásáraDe a párolgó vízből meg felhő lesz, amiből majd kihull a csapadék. Meg a párolgás is jót tesz a környék mikroklímájának. Persze a tó kiterjedése se mindegy, ugye az Aral tó elég jól megszűnt, na ott írják hogy azóta még szárazabb lett a terület, és hidegebb is, mert a tó párolgásából keletkező pára már nem fogta meg a Szibériából jövő hideg légtömegeket.
Lehet itt okoskodni, de szerintem egyikünk se meteorológus, talán hasutas áll a legközelebb hozzá, bár nemtudom mi a végzettsége, de akkor úgy mondom, valószínűleg neki a legbővebb az ilyen irányú ismerete.
Az összes többi csak találgatás, okoskodás, bűnbak keresés, az ember lelkének könnyebb, ha hibáztathat valakit.
Van a közelünkben is egy gyümölcsös, már jó régóta van jégágyúja, meg nem mondom a pontos nevét, de ha közeledik a vihar, durrog rendesen. Persze arra is mondják hogy lövi szét a felhőket, meg megint szétlőtte. Az elmúlt 2 hétben mégis 100mm felett esett nálunk, pedig most is "lőtte a felhőket". A 2000-es évek elején voltak aszályosabb évek erre, emlékszem a kocsmában azt is megfejtették, hogy azért mert a falu felett olyan sok repülő megy, azért nincs eső.
Én most is azt mondom. Az egész ország le van fedve jégkár mérséklő rendszerrel. Ha az miatt kevesebb lenne az eső, akkor mindenhol kevesebb lenne. Meg ha ilyen könnyű lenne befolyásolni az időjárást, akkor amerikában se lennének pusztító hurrikánok, és a többi.
Válasz #bandi #50731. hozzászólásáraItt mifelénk igen sok homok,kavics bánya van!
Ami kamion anyagot elhordanak egy nap alatt, az igen elég lenne nekem kukoricából lehet egy életre
Na onnan amit kibányásznak anyagot oda megy az összes talajvíz esetleg is innen.
Mert mást nem tudok elképzelni.
Nyékladháza kitudja milyen mély már.
Hejőpapi,Igrici ezek igen nagy ,mély bányatavak.
Válasz #bandi #50731. hozzászólására Meg a vizett elviszik csőveken 30.km. tisztitani.(szenyvíz hálózat) Az őregek már akkor mondták hogy baj lesz Mikor még csak terv alat volt. Lehet igazuk volt.
Válasz Földönfuto #50726. hozzászólásáraItt volt már incidens a polgármester és a jobbágyok között, miután kiderült, hogy a polgármester stikában indítgatja a jégelhárító ezüst-jodidot.
Szerintem, ha valamelyik idegesebb beutalt leönti 20liter 480forintossal, majd meggyújtja az egész bódét, hamarabb elviszi az ÁVH, minthogy kettőt pislogna.
Lehet, hogy dózerolni kellene? Ledúrjuk azt, amit a NAK a tagdíjunkból épített?! Hmz...
Válasz rigás #50730. hozzászólásáraEbben nyilván van valami!
A mikroklíma is megváltozott.
De a vetésszerkezet is.
Ma már minden belvízveszélyes területre kapások kerülnek. Mert a búza az kockázatos, hogy kimegy. A forgó/kukorica pedig, szépen kiszívja az egész évben lehulló csapadékot. A tavasszal lehullót már nyárra kiszívja, ami nyáron leesik azt meg értelemszerűen ugyancsak. Tehát a gyökérzónán nem jut át semmi, a talajvíztartalom csökkenése könnyen belátható folyamat. Nincs miből, nincs mikor pótlódnia.
Ez pedig a nyugvó vízszint csökkenését okozza, a fák alól eltünik a víz, kiszáradnak. Satöbbi satöbbi.
Nekem van egy elméletem az alföld kiszáradását illetően Az pedig nem más mint a folyószabályozás kései következménye.
Ha ránézünk egy régi térképre azt látjuk, hogy a Tisza a Körösök és részben a Duna mentén kiterjedt mocsaras vidékek voltak szerteágazó folyó ágakkal és ártéri erdőkkel. A víz nem Szaladt keresztül az alföldön hanem szétterült és egy sajátos mikroklímát hozott létre, volt helyi párolgásból elég nedvesség a levegőbe.
A lényeg, hogy úgy gondolom annak idején magunk alatt vágtuk a fát. A folyószabályzással, mocsarak lecsapolásával sokszorosa lett ugyan megművelhető terület, viszont szép lassan eltűnt a víz. Ráadásul mostanra azért tényként kezelhetünk egy globális felmelegedést ami fokozza a bajokat.
Válasz Földönfuto #50723. hozzászólásáraOké, de ha addig eleve nem jut el a nyugati eső, akkor mindegy.
Az aszálytól sínylődő sípcsontig érő búza, és az ugyanekkora kukorica jelképes mennyiségű vizet párologtat àm.
Főleg úgy hogy egy gödörben, katlanban vagyunk, ahol olyan meleg van mint a sós síkságon.
Válasz Sanyee #50701. hozzászólásáraÉs még néhány független szakértő elmagyarázhatná a jégelhárító rendszer működését és esetleges mellékhatásait,melőtt néhány idegesebb gazda el nem tolólapozza ezeket az állomásokat.
Válasz Földönfuto #50723. hozzászólásáravalamint azért a bevetett szántóföldek növényei is párologtatnak amelyek még zöldek, szóval szerintem se itt lehet a gond.
Válasz TeljesenMindegy #50692. hozzászólásáraTermészetesen nem,inkább arra keresem a magyarázatot amikor a fél országon keresztül jön a felhőzóna és itt a településtáblánál feloszlik.
Válasz hasutas1 #50719. hozzászólásáraAkkor az elmélet szerint, itt pont az volt a lényeg, hogy ezmiatt ne termeljenek a gazdák mer a jégessső kivégzi a kukit, búzát, gyümölcsöst.
Megen egy konteó.
Amúgymeg itt is telekurelják a felhőket ezüstjodiddal meg a lótúró tuggya mivel, erre kaposvár környékét úgy teleszórták golflabdával, meg tojás méretű jéggel, mintha ruszkik szórták volna meg katyusával a területet.
Ja és a háztetők nyugati fele kuka, főleg ahol pala volt, meg régi cserép.
Válasz MrPoke #50714. hozzászólásáraNálunk 10 ezer hektár körül volt a tsz, van egy csatorna, amiből üzemel néhány lineár, meg dobokkal is öntöznek a helyi nagy cégek, település szinten öntöznek pár száz hektárt, de ilyen kevés területre is kevés a víz, folyamatos konfliktus van, civakodnak, nyitják, zárják a zsilipeket, kinek hogy kívánja az érdeke. Mi lenne, ha 2-3-szor ennyi területet kéne öntözni?
Szóval itt helyben kevés az öntözhető terület, nincs megfelelő csatornahálózat kiépítve, ami csatorna van, abban meg mindig kevés a víz.
Kérdem én, mi értelme így az öntözési pályázatoknak? Több terület nem lesz öntözve, mert nincs infrastruktúra, nincs rá akarat se, a már egyébként is öntözött területeken tudnak ilyen pályázati pénzekből fejleszteni, de ettől sok minden nem változik, nem javul nemzetgazdasági, makrogazdasági szinten.
Válasz MrPoke #50714. hozzászólásáraFelénk vannak földek, amikben még ott vannak a régi hidránsok, de erős a gyanúm, hogy jó eséllyel már szétrohadtak, tönkrementek.
Itt a 20e hektáros TSZ nek kiépített csatorna rendszere volt ami a földöszzás után el os lett felejtve. És nem is lesz soha vissza állítva. Volt olyan rész aholl a szépen kiépített földalatti nagynyomású öntöző rendszer, lekötési pontjait a MÉH be vitték el mert útba volt a traktorosnak.
Vagyis csak akkor lesz öntözés ha egy térség egy kézbe kerül PL megvásárolja Mészáros. Mert a Magyar ember képtelen bármiféle társulat, szövetkezet, TÉSZ zartós működtetésére.
Válasz GREVEN #50707. hozzászólásáraHA tényleg kétélű fegyver az ezüst jodid, akkor még nemszándékosan is felboríthatják a csapadékelolszlást. A domborzat és felületi érdesség jóval meghatározóbb lehet, mint a jégkármérséklő, de ahol amúgy is nehezen eredtek meg az ég ereszei, ott lehet, hogy közel teljesen el is zárja egy "kis" beavatkozás. A biztosítás mindenképpen jobb válasz a jégkárra, mint olyannal babrálni, aminek nagyobb az összetettsége, mint amennyire az ember képes részleteiben megérteni és kezelni. Még megfelelő információval sem rendelkeznek a hatóságok és intézmények a konkrétan megtörtént időjárásról. nem tudják pontosan, hogy minden egyes km2-en pontosan mennyi csapadék esett, csak becslésekkel rendelkeznek, ami gyakran köszönő viszonyban sincs a valósággal. Így a döntések sem tudnak megfelelőek lenni.
Ezen nem veszünk össze. Te gondolsz valamit amit a meglévő tudásodból raksz össze, nekem csak egy elméletem van. De szerintem joggal lehetnek összeesküvés elméleteim akkor ha egy 3 AK-s földet 4 millioért veszik meg hektárját parknak.
Kb 10 napelempark van csak a környezetünkben, körös körbe elhárítókkal.
És amióta megépült az első azóta nincs eső nálunk. 5 éve épült az első, abba az évbe volt utoljára belvizünk.
Válasz GREVEN #50707. hozzászólásáraTudod van egy bizonyos napsütéses órák száma helyzet. Az lehet, hogy 1 évben 100-150 órával több, de mi van ha a következő év annyit vissza vesz?
Nincs összefüggés a napelem park meg napsütés között.
A hibát máshol keresni.
Pl nálunk megyei szinten szerintem itt van a legtöbb napelem park. Na most az nekik se jó ha el van borulva és esik, mert egy 20-30 hektáros parknak jo nagy kiesés 2-3 esős nap.Havonta ha 4-5 napig borult az ég komoly tétel már.
A téli karcsú termelést nyáron be kell hozni valahogy.
Válasz #bandi #50705. hozzászólásáraIgen, de 20 éve is az volt a domborzat 4x ennyi esővel.
Lehet a sivatagos példád miatt nem jön ide eső?
A szárazság meg csak szárzságot szül?!
Válasz hasutas1 #50693. hozzászólásáraAzt mondjàk az a baj az amazonasi erdőirtással, hogy a csökkenő famennyiség majd kevesebbet párologtat, és ez a száraz környezet kevésbé fogja behúzni a tenger felől érkező esőket a szárazföld belseje felé.
Ez nem fordulhat elő kicsiben itt is? Mármint az, hogy a puskaporszáraz alföld egyszerűen no-go zóna a párás légtömegeknek. Se fa semmi, csak a sivatag, meg a 32 fok. A szaharába se nagyon vágyik be egy jó eső.
Én nem hibáztatom a jégeső elhárítást.
Pusztán jó lenne, ha egy meterológus megmondaná, elmagyarázná, hogy miért esünk bele a vörös zónába (főleg K-Magyarország) és ezzel eggyütt miért kevés a csapadék?
2022 Nyár jóslatok.;
61998 hozzászólás
Válasz Praetor #50740. hozzászólásáraNem az a legnagyobb probléma.
Az a legnagyobb probléma, hogy mikor az eső átjön az egész országon, akkor miért lövi (automatán) mikor addig sem volt jég.
Annyit ér el vele, hogy a mögötte lévő települések nem kapnak majd esőt.
Azt lehet tudni, hogy hol vannak helyileg ezek a Jégkármérséklő rendszerek, mennyi van?
Mikor jön egy kisebb-nagyobb város nagyságú felleg és olyan bordó piros mint az állat meg szórja a radaron a tűzijátékot ezerrel majd esik belőle a dió nagyságú jég másnap meg tojás nagyságú akkor gondolom, hogy nem olyan nagy baj hogy megbolygatja a csapadék eloszlást?
pl Ukrajna felől ritkábban jön eső de akkor az a kérdés sokszor, hogy dőlnek e majd a fák és hullik e majd a cserép...
Válasz #bandi #50741. hozzászólásáraMás országok használnak ilyen a hazaihoz hasonló rendszereket?Náluk vajon mi a tapasztalat,már ha használnak ilyet.
Válasz Miért nem esik? #50742. hozzászólásáraÉs ez az élet minden területére igaz,a természet törvényeit büntetlenül megszegni nem lehet.Sajnos ez nap mint nap bekövetkezik.Most meg kell menteni a klimát jelszó alatt minden elektromos lesz,álljunk át geotermikus fűtésre.De azt senki nem tudja,hogy pi. a milliárdnyi fúrással mit fogunk befolyásolni a bolygó életében.Mindig a természet által alkotott folyamatok a tökéletesek a bolygónk szempontjából.Amit az ember létrehoz azt mindig a saját érdekében teszi,figyelmen kivül hagyva többi szereplőt.
Tavaly elmaradt de idén csinálni fogok egy képösszellítást (montázst) ahogy az 1 méteres kukoricám napról-napra elszárad.
Válasz Miért nem esik? #50742. hozzászólásáraEggyet értek veled. Ha az emberiség belenyulkál a természet bolgába az revansot fog venni és megdüntet.
Válasz Miért nem esik? #50742. hozzászólásáraSzombat délután kaptunk 10 mm.esőt.Aki indítja a jégelhárítót,otthon volt.Talán ezért esett??
Válasz Rabó001 #50736. hozzászólásáraEz mind mellébeszélés. Egy a lényeg, nem kéne belenyúlni olyan dologba, amihez nem értenek, nem kell Istent játszani. Önmagában nem tudnak rendesen időjárást előrejelezni, annyira komplex, bonyolult az egész történet, aztán egy ilyen rendszerbe nyúlnak bele, egy ilyen rendszert befolyásolnak. Szerintem azok se tudják, mit csinálnak, akik ezt az egészet kitaláltak, nem ismerik a folyamatot, annak hatásait teljes egészében.
Ahol nagy a baj, ott már azzal óriási kárt okoznak ha egy-egy 10-15 mm-es esőt megakadályoznak.
1000-ből 999 gazda azt mondja, nem baj, ha jéggel jön az eső, csak jöjjön. Jégkárra fizet a biztosító, jégkárból még lábra tud állni a kukorica, napraforgó egy megafolos, vagy amalgerolos kezelés után. Az aszállyal nem tudsz mit kezdeni, csak látod, ahogy egy évnyi munkád hiábavaló volt, és napról-napra megy tönkre minden.
Válasz Praetor #50740. hozzászólásáraAmúgy igen, talán jobb módszer lenne, ha több pénz lenne egy jégkárt kifizető alapban, aztán a természet menne a maga útján. Ahol meg èpp kár van, azt fizetné mindenki.
Csakhogy ottvannak még a nem mezőgazdasági károk is. Évente többezer autó szenved jégkárt kisebb-nagyobb mértékben. Én sokkal hamarabb kinézem a biztosítókból, hogy ők nyomást gyakorolnak ezügyben, mint bármilyen más szektor szereplői, mivel a biztosító csak rosszúl tud járni egy esővel/viharkárral/jégkárral. A pénzt meg nagyon szeretik ám, nem szivesen osztogatják szét.
Válasz Rabó001 #50736. hozzászólásáraJégkármérséklő rendszerrel szemben nem ez lehet az érdemi kritika, amit mondasz, mert sztem nem logikus. Hanem inkább az, hogy az országos csapadékeloszlást megbolygatja. Ahol amúgy is könyebben lehullott az eső, ott még több esik, és így szárazabb légtömegek mennek tovább olyan helyekre, ahol meg kevésbé tud leszakadni az ég.
Válasz #bandi #50738. hozzászólásáraNem csak konkrétan a te hozzászólásodra reagáltam, csak nem írtam külön-külön.
Nyilván nem mindegyek az arányok, de ezt írtam is.
Az biztos hogy a környezet egy rettentő bonyolult rendszer, amit alapvetően jól kitaláltak, és ha egy elemébe beavatkoznak, az nagy valószínűséggel kihat másra is.
Más: valahol olvastam egy cikket, már vagy 10 éve. Az elmúlt 30 év magyarországi kukorica és búza termésátlagait elemezte, a műtrágyafelhasználás és a csapadék összefüggésében. És az volt a következtetése, hogy a műtrágyamennyiségtől függött mindkettő, a kimondott aszályos években is jó termés volt, ha kellő mennyiségű műtrágyát adtak ki. Bár a csapadéknál az éves mennyiségen kívül az eloszlása is számít valamit talán.
Válasz Rabó001 #50736. hozzászólásáraEgy szóval nem mondtam a jégkárhárítós dologra, hogy szerintem pusztán az lenne a bűnös. De a párolgásra visszatérve, ha kiraksz egy mècsest a pusztába éjjel, még nem lesz tőle világos egy fél országban.
Válasz Rabó001 #50736. hozzászólására
Válasz #bandi #50735. hozzászólásáraDe a párolgó vízből meg felhő lesz, amiből majd kihull a csapadék. Meg a párolgás is jót tesz a környék mikroklímájának. Persze a tó kiterjedése se mindegy, ugye az Aral tó elég jól megszűnt, na ott írják hogy azóta még szárazabb lett a terület, és hidegebb is, mert a tó párolgásából keletkező pára már nem fogta meg a Szibériából jövő hideg légtömegeket.
Lehet itt okoskodni, de szerintem egyikünk se meteorológus, talán hasutas áll a legközelebb hozzá, bár nemtudom mi a végzettsége, de akkor úgy mondom, valószínűleg neki a legbővebb az ilyen irányú ismerete.
Az összes többi csak találgatás, okoskodás, bűnbak keresés, az ember lelkének könnyebb, ha hibáztathat valakit.
Van a közelünkben is egy gyümölcsös, már jó régóta van jégágyúja, meg nem mondom a pontos nevét, de ha közeledik a vihar, durrog rendesen. Persze arra is mondják hogy lövi szét a felhőket, meg megint szétlőtte. Az elmúlt 2 hétben mégis 100mm felett esett nálunk, pedig most is "lőtte a felhőket". A 2000-es évek elején voltak aszályosabb évek erre, emlékszem a kocsmában azt is megfejtették, hogy azért mert a falu felett olyan sok repülő megy, azért nincs eső.
Én most is azt mondom. Az egész ország le van fedve jégkár mérséklő rendszerrel. Ha az miatt kevesebb lenne az eső, akkor mindenhol kevesebb lenne. Meg ha ilyen könnyű lenne befolyásolni az időjárást, akkor amerikában se lennének pusztító hurrikánok, és a többi.
Válasz hegesztocsabi #50734. hozzászólásáraÉs nyáron mekkora mennyiség elpárolog ezekből a nyílt vízfelszinekből.
Válasz #bandi #50731. hozzászólásáraItt mifelénk igen sok homok,kavics bánya van!
Ami kamion anyagot elhordanak egy nap alatt, az igen elég lenne nekem kukoricából lehet egy életre
Na onnan amit kibányásznak anyagot oda megy az összes talajvíz esetleg is innen.
Mert mást nem tudok elképzelni.
Nyékladháza kitudja milyen mély már.
Hejőpapi,Igrici ezek igen nagy ,mély bányatavak.
Válasz #bandi #50731. hozzászólására Meg a vizett elviszik csőveken 30.km. tisztitani.(szenyvíz hálózat) Az őregek már akkor mondták hogy baj lesz Mikor még csak terv alat volt. Lehet igazuk volt.
Válasz Földönfuto #50726. hozzászólásáraItt volt már incidens a polgármester és a jobbágyok között, miután kiderült, hogy a polgármester stikában indítgatja a jégelhárító ezüst-jodidot.
Szerintem, ha valamelyik idegesebb beutalt leönti 20liter 480forintossal, majd meggyújtja az egész bódét, hamarabb elviszi az ÁVH, minthogy kettőt pislogna.
Lehet, hogy dózerolni kellene? Ledúrjuk azt, amit a NAK a tagdíjunkból épített?! Hmz...
Válasz rigás #50730. hozzászólásáraEbben nyilván van valami!
A mikroklíma is megváltozott.
De a vetésszerkezet is.
Ma már minden belvízveszélyes területre kapások kerülnek. Mert a búza az kockázatos, hogy kimegy. A forgó/kukorica pedig, szépen kiszívja az egész évben lehulló csapadékot. A tavasszal lehullót már nyárra kiszívja, ami nyáron leesik azt meg értelemszerűen ugyancsak. Tehát a gyökérzónán nem jut át semmi, a talajvíztartalom csökkenése könnyen belátható folyamat. Nincs miből, nincs mikor pótlódnia.
Ez pedig a nyugvó vízszint csökkenését okozza, a fák alól eltünik a víz, kiszáradnak. Satöbbi satöbbi.
Nekem van egy elméletem az alföld kiszáradását illetően Az pedig nem más mint a folyószabályozás kései következménye.
Ha ránézünk egy régi térképre azt látjuk, hogy a Tisza a Körösök és részben a Duna mentén kiterjedt mocsaras vidékek voltak szerteágazó folyó ágakkal és ártéri erdőkkel. A víz nem Szaladt keresztül az alföldön hanem szétterült és egy sajátos mikroklímát hozott létre, volt helyi párolgásból elég nedvesség a levegőbe.
A lényeg, hogy úgy gondolom annak idején magunk alatt vágtuk a fát. A folyószabályzással, mocsarak lecsapolásával sokszorosa lett ugyan megművelhető terület, viszont szép lassan eltűnt a víz. Ráadásul mostanra azért tényként kezelhetünk egy globális felmelegedést ami fokozza a bajokat.
Nem tudom, Hasutas1 lehet ebben valami igazság?
Válasz Földönfuto #50723. hozzászólásáraOké, de ha addig eleve nem jut el a nyugati eső, akkor mindegy.
Az aszálytól sínylődő sípcsontig érő búza, és az ugyanekkora kukorica jelképes mennyiségű vizet párologtat àm.
Főleg úgy hogy egy gödörben, katlanban vagyunk, ahol olyan meleg van mint a sós síkságon.
Válasz Miért nem esik? #50690. hozzászólásáraIgazából csak pletyka szinten hallottam a dologról, de már több embertől szóval akár igaz is lehet.
Válasz hasutas1 #50719. hozzászólásáraAzért Moszkvában nem volt még olyan állami ünnepség,hogy esett volna az eső.El lehet azt hárítani.
Válasz Sanyee #50701. hozzászólásáraÉs még néhány független szakértő elmagyarázhatná a jégelhárító rendszer működését és esetleges mellékhatásait,melőtt néhány idegesebb gazda el nem tolólapozza ezeket az állomásokat.
Válasz Földönfuto #50723. hozzászólásáravalamint azért a bevetett szántóföldek növényei is párologtatnak amelyek még zöldek, szóval szerintem se itt lehet a gond.
Válasz TeljesenMindegy #50692. hozzászólásáraTermészetesen nem,inkább arra keresem a magyarázatot amikor a fél országon keresztül jön a felhőzóna és itt a településtáblánál feloszlik.
Válasz #bandi #50702. hozzászólásáraSpeciel itt a nyírségben több erdő van mint szántó.Már a kiskerteket is akáccal rakják be.Valami más lehet az ok.
Válasz hasutas1 #50719. hozzászólásáraÚjabb érv amellett, hogy nincs szükség a jégkármérséklő rendszerre, indulhat az országos petíció ellene.
Válasz hasutas1 #50719. hozzászólásáraNo jó, de ha az ellen nem véd, akkor meg mi értelme?
Válasz hasutas1 #50719. hozzászólásáraAkkor az elmélet szerint, itt pont az volt a lényeg, hogy ezmiatt ne termeljenek a gazdák mer a jégessső kivégzi a kukit, búzát, gyümölcsöst.
Megen egy konteó.
Amúgymeg itt is telekurelják a felhőket ezüstjodiddal meg a lótúró tuggya mivel, erre kaposvár környékét úgy teleszórták golflabdával, meg tojás méretű jéggel, mintha ruszkik szórták volna meg katyusával a területet.
Ja és a háztetők nyugati fele kuka, főleg ahol pala volt, meg régi cserép.
Válasz GREVEN #50712. hozzászólásáraHa majd jársz Zalaegerszeg környékén akkor megérted miért nincs értelme az elméletednek.
Válasz Miért nem esik? #50708. hozzászólásáraMondod most. Majd amikor a NAV hetente 3x jön, akkor máshogy gondoljuk mindannyian.
Válasz MrPoke #50714. hozzászólásáraNálunk 10 ezer hektár körül volt a tsz, van egy csatorna, amiből üzemel néhány lineár, meg dobokkal is öntöznek a helyi nagy cégek, település szinten öntöznek pár száz hektárt, de ilyen kevés területre is kevés a víz, folyamatos konfliktus van, civakodnak, nyitják, zárják a zsilipeket, kinek hogy kívánja az érdeke. Mi lenne, ha 2-3-szor ennyi területet kéne öntözni?
Szóval itt helyben kevés az öntözhető terület, nincs megfelelő csatornahálózat kiépítve, ami csatorna van, abban meg mindig kevés a víz.
Kérdem én, mi értelme így az öntözési pályázatoknak? Több terület nem lesz öntözve, mert nincs infrastruktúra, nincs rá akarat se, a már egyébként is öntözött területeken tudnak ilyen pályázati pénzekből fejleszteni, de ettől sok minden nem változik, nem javul nemzetgazdasági, makrogazdasági szinten.
Válasz MrPoke #50714. hozzászólásáraFelénk vannak földek, amikben még ott vannak a régi hidránsok, de erős a gyanúm, hogy jó eséllyel már szétrohadtak, tönkrementek.
Válasz Miért nem esik? #50700. hozzászólásáraOtt maradt vízgazdálkodás aholl a régi téeszeket sikerült egyben KFT-vé átszervezni.
Itt a 20e hektáros TSZ nek kiépített csatorna rendszere volt ami a földöszzás után el os lett felejtve. És nem is lesz soha vissza állítva. Volt olyan rész aholl a szépen kiépített földalatti nagynyomású öntöző rendszer, lekötési pontjait a MÉH be vitték el mert útba volt a traktorosnak.
Vagyis csak akkor lesz öntözés ha egy térség egy kézbe kerül PL megvásárolja Mészáros. Mert a Magyar ember képtelen bármiféle társulat, szövetkezet, TÉSZ zartós működtetésére.
Válasz GREVEN #50707. hozzászólásáraHA tényleg kétélű fegyver az ezüst jodid, akkor még nemszándékosan is felboríthatják a csapadékelolszlást. A domborzat és felületi érdesség jóval meghatározóbb lehet, mint a jégkármérséklő, de ahol amúgy is nehezen eredtek meg az ég ereszei, ott lehet, hogy közel teljesen el is zárja egy "kis" beavatkozás. A biztosítás mindenképpen jobb válasz a jégkárra, mint olyannal babrálni, aminek nagyobb az összetettsége, mint amennyire az ember képes részleteiben megérteni és kezelni. Még megfelelő információval sem rendelkeznek a hatóságok és intézmények a konkrétan megtörtént időjárásról. nem tudják pontosan, hogy minden egyes km2-en pontosan mennyi csapadék esett, csak becslésekkel rendelkeznek, ami gyakran köszönő viszonyban sincs a valósággal. Így a döntések sem tudnak megfelelőek lenni.
Válasz hasutas1 #50710. hozzászólásáraDe mivel befolyásolja így hamarabb lesz +150 órája mint kevesebb.
Ezen nem veszünk össze. Te gondolsz valamit amit a meglévő tudásodból raksz össze, nekem csak egy elméletem van. De szerintem joggal lehetnek összeesküvés elméleteim akkor ha egy 3 AK-s földet 4 millioért veszik meg hektárját parknak.
Kb 10 napelempark van csak a környezetünkben, körös körbe elhárítókkal.
És amióta megépült az első azóta nincs eső nálunk. 5 éve épült az első, abba az évbe volt utoljára belvizünk.
Nekem ez elég bizonyíték.
Válasz Gatti #50695. hozzászólásáraIgaza lehett!!!!! De a dunáktúlon miért nincs aszály.??????
Válasz GREVEN #50707. hozzászólásáraTudod van egy bizonyos napsütéses órák száma helyzet. Az lehet, hogy 1 évben 100-150 órával több, de mi van ha a következő év annyit vissza vesz?
Nincs összefüggés a napelem park meg napsütés között.
A hibát máshol keresni.
Válasz #bandi #50705. hozzászólásáraOtt a pont, ez jó kiindulási alap.
Válasz K__K #50704. hozzászólásáraNem adunk el semmit, hamarabb halunk éhen!!
Válasz hasutas1 #50683. hozzászólásáraÉn továbbra is fenntartom hogy ebbe emberek keze van benne.
Pl nálunk megyei szinten szerintem itt van a legtöbb napelem park. Na most az nekik se jó ha el van borulva és esik, mert egy 20-30 hektáros parknak jo nagy kiesés 2-3 esős nap.Havonta ha 4-5 napig borult az ég komoly tétel már.
A téli karcsú termelést nyáron be kell hozni valahogy.
Válasz #bandi #50705. hozzászólásáraIgen, de 20 éve is az volt a domborzat 4x ennyi esővel.
Lehet a sivatagos példád miatt nem jön ide eső?
A szárazság meg csak szárzságot szül?!
Válasz Sanyee #50703. hozzászólásáraMondjuk ha megnézünk egy domborzati térképet, lehet ad kapaszkodót
Válasz Sanyee #50701. hozzászólásáraMagyarországon mindenhol van jégkármentesítő berendezés. De vajon mindenhol BE IS INDÍTJÁK őket?
Békés megyében még egy ilyen év, és M.Lőrinc mindent megvesz 1/4 áron, mert tönkremegyünk, mint a pinty.
Válasz Gatti #50688. hozzászólásáraKörbe piros, kék minden.
Itt meg 0-5mm 10 napra.
A lentebbi kérdésemhez is illik a kép.
Válasz hasutas1 #50693. hozzászólásáraAzt mondjàk az a baj az amazonasi erdőirtással, hogy a csökkenő famennyiség majd kevesebbet párologtat, és ez a száraz környezet kevésbé fogja behúzni a tenger felől érkező esőket a szárazföld belseje felé.
Ez nem fordulhat elő kicsiben itt is? Mármint az, hogy a puskaporszáraz alföld egyszerűen no-go zóna a párás légtömegeknek. Se fa semmi, csak a sivatag, meg a 32 fok. A szaharába se nagyon vágyik be egy jó eső.
Én nem hibáztatom a jégeső elhárítást.
Pusztán jó lenne, ha egy meterológus megmondaná, elmagyarázná, hogy miért esünk bele a vörös zónába (főleg K-Magyarország) és ezzel eggyütt miért kevés a csapadék?
2022 Nyár jóslatok.;
Képek alapján katlan lesz.
Egyet nem értek, mégpedig, hogy miért nincs vízgazdálkodás Magyarországon???
Válasz K__K #50698. hozzászólásáraÉrdekes megközelítés, mindenképpen elgondolkodtató!!