Hirdetés
Fórum
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- IH Cyclo vetőgép új
- Tavaszi bokrosító hengerezés új
- John Deere traktorok, kombájn minden mennyiségben új
- Napraforgó ára új
- Kukorica terményárak új
- Szántóföldi permetezőgépek új
- Körbálázót, de milyet? új
- AKG támogatás új
Cikkajánló
616 hozzászólás
Üdv!
Segítsétek szeretnék kérni. Mondta a falugazdász, hogy mivel 2 blokkban művelt földem is nitrátérzékeny, ezért ki kell töltenem az ányk val az MGSZH_NITRAT adatbekérőt, ott ki kell töltenem az NT1-et és az NT5-öt. Az NT5 nél a trágyakijuttatás adatainál berakom az "x" et a nitrátézékeny blokkhoz és megadom a blokkban használt föld adatait is, de ami nem nitrátérzékeny azokkal abszolút nem kell foglalkoznom, vagy ugyan úgy megadom az adatokat, csak értelemszerűen nem rakom be az "x" et? Mert nem nitrátérzékeny területnél volt minimális műtrágyázás.
Nem vagyok akg-s, de naturás területem van, illetve jószág sincs.
Köszönöm előre is!
Akkor nem kell. A rendelet azt írja, hogy a tápanyag utánpótlás megalapozásához kell a talajvizsgálat.
Ha nincs szervestrágya, sem műtrágya felhasználás, akkor is kell talajminta? Mert a falugazdász nem mondta.
Válasz #112. hozzászólásra
Köszi!
Lassan kezdem érteni.
Válasz #111. hozzászólásra
Táptervet minden évben csinálni kell, hiszen az a vetésforgód függvényében változik. A talajvizsgálat eredményeit használhatod 5 évig.
Válasz #109. hozzászólásra
Beviszek egy mintát valamelyik laborba. (nitrátérzékeny terület) A kamarával megcsináltatom a táp tervet, akkor ez nem 5 évre érvényes?
Válasz #107. hozzászólásra
Ha a gazdálkodási naplóra gondolsz, akkor azt csak a nitrátos területekre kell vezetned.
Válasz #108. hozzászólásra
Mindkettő az..
Nitrátérzékeny terület esetén.
Az előbb beszéltem az egyik gazdatársammal és állítja, hogy ha valaki maga viszi be a mintát, akkor évente kell vinni.
Ha viszont valami szakértő veszi és viszi , akkor az 5 évre szól! Szerintem ez hülyeség
Hogy van ez pontosan? Gyors választ kérnék! Köszi!
Ha van 6 táblám. Ebből 4 nitrátérzékeny, 2 nem. Ilyen esetben a nyilvántartás vezetése mind a 6 táblára vonatkozzon vagy csak arra a 4-re, ami NÉT-es? Köszönöm a válaszokat.
Kicsi hozzászólás ha a nagytiszteletü érdekképviseleti szervünk ugymint kamara a tájékoztatóksorán kihagyott!!!!! Igaz a beigért 2400-as vizsgálat 2800 lett ! (3) Több földhasználó szomszédos, kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területei azonos célprogram csoportokban való részvétel esetén összevonhatók a mintavétel szempontjából. De olvassatok! http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0900061.fvm
Köszöntem csókollak benneteket érte, mert szerdán hajnalba indulunk és visszük a mintákat köszi mégegyszer.
Válasz #102. hozzászólásra
Ahogy boncso írta, minden megkezdett 5 ha-ból kell 1 minta, a 12 ha-ból 3 mintát kell vennetek. 1 minta maximum 5 ha-t jellemezhet, de ez nem jelenti azt, hogy a 12 ha-t mindenképpen 5+5+2 hektáros osztásban kell szedni, lehet 3 db 4 hektáros mintavételi egységed is.
Nekünk most nem kell, mert nem adunk ki semmilyen trágyát, de anno az AKG miatt kellett. 5ha/minta. 9 ha-2 minta, 12 ha-3minta. Sztem ez azóta sem változott. (26,97 ha-ra kellett anno beadnunk 6 mintát+mintavételi rajzot)
Azt szeretném megkérdezni, hogy 9 ha-nál 2 db minta kell és 12 ha-nál is 2 db kell a nitrátérzékenyterületek talajminta vizsgálatához, mert arról volt szó hogy 5 ha-onként kell, irjatok hogy ahogy irtam ugy jó lesz e? köszi sürgős lenne.
Válasz #95. hozzászólásra
" kis területekből nem lehet szabályos mintát venni és nem is érdemes. "
Átalg mintát érdemes leadni a labornak.
Anno azt mondtuk, hogy:
ha a területed kis része nagyon jó, vagy egy kis része nagyon roszz.
amelyik rész eltér az átlagtól, mert kiborült egy zsák műtrágya, vagy ott votl egy kupac istállótrágya,
Ezekből a részekből nem ajánlott a mintavétel, mert torzítja az eredményt.
Ha nem tudsz ilyen részeket, akkor: átlósan feljárod a területet, és az összegyűjtött mintát összekevered és egy kilónyit leadsz a labornak.
A terv elkészítésében ha választol egy névjegyzékes szaktanácsadót ő "ingyen" elkészíti neked.
Ha nincs a közeledbe, akkor kössél velem szerződést és én is elkészítem.
Vettem egy szoftvert, ami több minden elvégzésében segítségünkre, van, de ezzel is dolgozni kell. Kicsiben nem éri meg mindent megvenni, inkább megkeresni azokat az hozzáértőket, akik "ebből élnek"
Válasz #94. hozzászólásra
Cumiló, NÉT esetén csak szűkített talajvizsgálat kell, ennek ára átlagmintánként 4000-4500 Ft + ÁFA (egy átlagminta max. 5 ha-t jellemezhet).
Válasz #97. hozzászólásra
Vagy megveszed 40000+Áfa áron a programot és megcsinálod a gazdatársaidnak...
Válasz #97. hozzászólásra
Válasz #96. hozzászólásra
Köszi! A kamara csinálja táptervet 260 ft/ha?
Válasz #95. hozzászólásra
Egy mintát 4000-4200+Áfa-ért vizsgálnak. A tápterv készítése kb. 260 Ft/ha. Minek ehhez szakember?
Válasz #91. hozzászólásra
Azon problémázok, hogy jön valami talajszaki és veszi a mintákat és hozza a tápanyagtervet. Földmintánként 10 ezerért.
Van kb. 4-5 területem ami nincs 40 méter széles.
40 vagy 50 ezer plusz kiadás.
A kibaszott mvh jön mindig a jogszabályokkal ( itt egyik jogszabály üti a másikat) és kis területekből nem lehet szabályos mintát venni és nem is érdemes.
AKG-és vagyok, 2010.11.20-án készitették el a talajvizsgálatot, akkor nekem csak jövőre kell csináltatnom, mivel az 5 év akkor telik le, ez komplett vizsgálat volt, most a területünk nitrátérzékeny lett, vagy most is meg kell csináltatni, irjatok róla valamit ha tudtok és hogy árban mennyi a vizsgálat összege zacskónként, előre is köszi.
Válasz #92. hozzászólásra
Pontatlanul fogalmaztam az előbb: az elegendő mennyiségű (15-20 db per parcella vagy per 5 ha) részminta azért fontos, mert korrigálja az esetleges kiugrásokat az átlagmintában. A korrekt eredmény pedig Neked számít, ha az alapján szeretnél.tápanyag tervet készíteni.
Összegezve: a szélső 5-5 métert hagyd ki és vegyél min. 15-20 mintát egy parcellából. Sok sikert!
Válasz #90. hozzászólásra
Gabesz, lásd a 86. hozzászólásomat. Mi vettünk már 20x50-es táblából mintát, reális eredmények jöttek ki. A laborba való leadáskor és egyelőre a NÉT ellenőrzéskor sem nézik a mintavétel szabályosságát. Fontosabb, hogy elegendő (15-20) részmintád legyen.
Válasz #90. hozzászólásra
Nem értem miért látsz ebben ekkora problémát? Veszel mintát és kész! Senki nem fogja megkérdezni, hogy a táblaszéltől hány méterre vetted!
Válasz #89. hozzászólásra
Látom, Te otthon vagy a témában.
Erről mi a véleményed?
A szakszerű talajmintavétel jogszabálya:
"Tilos mintát venni:
- szántóföldi kultúra esetén a táblaszélen 20 m-es sávban;
- a forgókban;
- szalmakazlak helyén;
- műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depók helyén; "
Keskeny parcellák esetén mi a helyzet, amelyik keskenyebb 40 méternél?
Tehát keskeny parcellából nem lehet szabályszerű mintát venni!
Viszont csak szabályszerűen a jogszabálynak megfelelően vett mintát lehet beküldeni?
Válasz #88. hozzászólásra
Érthető az meglepettség, hiszen nem 100%-ig magyar találmány a nitrátrendelet, hanem EU-s jogharmonizáció következménye, olyan országok mintájára, ahol sokkal komolyabb a trágyafelhasználás és vékonyabb a talajszelvény (pl. Dánia). Ami sokkolóbb volt számomra, az a 2013-as új kijelölések mértéke - Szabolcsban 100%-kal nőtt a NÉT blokkok száma (8000 után újabb 8000 került a kalapba), a Jászságban pedig 1800 blokk mellé 2013-ban újabb 10000-et (nem elírás, tízezret) csaptak hozzá.
Válasz #87. hozzászólásra
Aki ezt kitalálta, az se nóóóómális, sert trágyából számoltam / mikor még volt állatom / 300q már túl lépné a 170kg-ot, kénytelen voltam alá menni 250q körülire, na ezeknek a gyenge földeknek éppen h szervesre lenne szükségük bőven, de már nem lovaskocsiról szórogatják a súlytalan szárízékes trágyát, hanem traktor a 400q-t, mert Mtz nem bír elég gyorsan menni, h vékonyan szórja .
Válasz #84. hozzászólásra
Zoli, a nitrátérzékeny területeken való gazdálkodást szabályozó 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet valóban csak a szervestrágyával kijuttatott N hatóanyagra vet ki korlátozást, ahol a szervestrágyához sorolják "az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal, valamint szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is". Ámde itt merül fel a kérdés, hogy mi értelme az egész NÉT-nek, ha csak a szervessel kirakott nitrogént korlátozza, a műtrágyával kiszórtat nem.
A csavar a 4/2004. (I. 13.) FVM rendeletben keresendő, ahol a "Hektáronként kiadható maximális nitrogén (N) hatóanyag mértékei különböző adottságú és érzékenységű területeken" táblázat tartalmazza ezeket az értékeket:
Kedvezőtlen Adottságú Térségekben:
- nitrátérzékeny területen kiadható max. N: 170 kg/ha
--> ebből szerves eredetű: 170 kg/ha
- nem nitrátérzékeny területen kiadható max. N: 200 kg/ha
--> ebből szerves eredetű: 200 kg/ha
Nem Kedvezőtlen Adottságú Térségekben:
- nitrátérzékeny területen kiadható max. N: 220 kg/ha
--> ebből szerves eredetű: 170 kg/ha
- nem nitrátérzékeny területen kiadható max. N: 300 kg/ha
--> ebből szerves eredetű: 220 kg/ha
A tápanyag-gazdálkodási számításokhoz használható programok közül több figyelmeztet is arra, ha ezeket túl akarja lépni az ember, ugyanis az 4/2004-es rendelet finoman megjegyzi, hogy "Ha az előírt talajvizsgálatokon alapuló tápanyag-gazdálkodási terv az adott területre vonatkozóan a fenti határértékeket meghaladó mennyiségben határozná meg a hektáronként kiadható nitrogén hatóanyag mennyiséget, akkor is a táblázatban megadott mértékig lehet nitrogén hatóanyagot kijuttatni a termőföldre".
Válasz #83. hozzászólásra
Gabesz, ha egy parcellából több átlagmintát is kell venned, akkor érdemes őket valamilyen alszámmal - pl. /1, /2 vagy /A, /B - jelölni, magadnak pedig felírni, hogy melyik honnan származik a parcellán belülről (égtáj, koordináta vagy bármilyen más visszaazonosítható módon).
Másik kérdésedre válaszolva, ilyen keskeny parcelláknál mi kb. 5 méter távolságot szoktunk tartani a szélektől. Így egy viszonylag értelmes W vagy cikk-cakk alak jön ki. Kérdés, hogy mi torzítja jobban az eredményt egy ilyen területen: ha a széléből is mintázok, vagy ha csak a közepén, egyenes vonalban haladva veszem a részmintákat.
Válasz #69. hozzászólásra
@VakLóaBakon, az 5 évet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 4. melléklete (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400004.FVM) tartalmazza "A Helyes Gazdálkodási Gyakorlatra vonatkozó előírások ellenőrzési szempontjai" címen. A rendelet a tápanyag-gazdálkodásra vonatkozóan köti ki az 5 évente megtörténő szűkített talajvizsgálatot. Tudományos háttere az, hogy kötöttebb talajokon 4-5 év alatt változik jelentősen a talajok tápanyag-mérlege (lazább, homokos talajokon ehhez 2-3 év is elég lehet).
" - Mezőgazdasági területre évente szerves trágyával kijuttatott N hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát. " ---- Akkor a műtrágyát mégsem kellene beleszámolni ???? ----
Nitrátérzékeny területen gazdálkodik? Olvasson tovább!!!
forrás:nak.hu
Az Európai Unió nitrát irányelve a vizek védelmében előírja, hogy négyévenként felülvizsgálni, és szükség esetén kiegészíteni, módosítani kell a nitrátérzékeny területek listáját. Európai uniós kötelezettségünknek eleget téve Magyarország a nitrátérzékeny területek listáját felülvizsgálta, és kijelölte az újakat.
A kijelöléssel módosításra került a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet, valamint a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet, mely által az ország területének 68-69 %-a nitrátérzékeny besorolásba került, tehát jelentős, azaz 23,1 %-os területi bővítésre került sor.
A területi bővítés részletes blokklistáját a hatályos 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza azzal, hogy „Új kijelölés”-ként jelöli azon blokkokat, amelyek 2013. szeptember 1-től válnak nitrátérzékeny területté. A MePAR-ban ezen időponttól tekinthető meg az érzékenységi besorolás, azonban az E-kérelemben a gazdálkodók erről már értesülhetnek.
.A 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken az 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet szerinti Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (továbbiakban HMGY) előírásait 2014. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
A nitrátérzékeny területen gazdálkodónak kötelező az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet szerinti nyilvántartás vezetése, mely kötelezettségnek a gazdálkodási napló formanyomtatványa – vagy annak adattartalmával megegyező nyílvántartás – által megtehető, amely a 61/2009. (V. 14.) FVM „AKG rendelet” 21. számú mellékletében található.
A 96/2009 Irányító Hatósági közleményben foglaltak szerint a nyilvántartás vezetésére a gazdálkodási napló alábbi lapjai felelnek meg:
_ Főlap
_ GN - 01- Összesítő adatlap az adott gazdálkodási évre vonatkoztatva
_ GN - 06 – Táblaösszesítő nem AKG-s területekről (a területek beazonosítása céljából)
_ GN - 07 – Folyamatos műveleti napló táblánként, csak a nitrát-érzékeny területekre
_ GN - 08 - Legeltetési napló
_ GN - 11 – Öntözési napló – amennyiben szükséges, nitrát-érzékeny területekre;
_ GN - 12 - Trágyázási napló
_ GN - 13 – Szervestrágya mérleg
_ GN - 14 – Állatállomány-változási nyilvántartás
_ GN - 15 - Állatállomány összesítő az adott gazdálkodási évben (nitrát-érzékeny terület esetén)
Nitrátérzékeny területen a Helyes mezőgazdasági gyakorlat (HMGY) szabályainak betartását ellenőrzi a hatóság, valamint a Kölcsönös Megfeleltetéshez kapcsolódó ellenőrzések révén a támogatási összegekre is kihat. A HMGY előírásai többek között a következőkre terjednek ki:
- Mezőgazdasági területre évente szerves trágyával kijuttatott N hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát.
Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét.
Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya.
- Hígtrágya csak talajvédelmi tervre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában használható fel mezőgazdasági területen.
Nitrátérzékeny területen a műtrágya-felhasználás feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel.
A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni.
Állattartó telepen képződött trágyát szivárgásmentes, szigetelt, műszaki védelemmel ellátott tárolóban kell gyűjteni. A trágyatároló kapacitásának 6 havi trágya befogadására kell elegendőnek lennie.
Legközelebbi teljesítési időpontok trágyatároló kialakítása terén:
2013, szeptember 1 előtt nitrátérzékeny területen üzemelő, vagy nitrátérzékenynek számító állattartó telepek 6 havi kapacitással bíró trágyatárolóit 2014. december 31-ig kell megvalósítani.
2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken, illetve a nem nitrátérzékeny területen lévő állattartó telepek 6 havi kapacitású hígtrágyatárolóit 2014. december 31, míg az istállótrágya-tárolókat 2015. december 22-ig kell létrehozni.
Amennyiben a gazdálkodó rendelkezik silótárolóval, akkor annak aljzatának és a keletkező silólé összegyűjtésére szolgáló aknának meg kell felelnie a szivárgásmentességi előírásoknak.
Nitrát érzékeny területen nem megengedett:
A trágyakijuttatás október 31-től február 15-ig tilos. Ez gyakorlatilag a téli legeltetési tilalmat is magába foglalja. Ezen időszakban a legeltetés csak akkor megengedett, ha az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget
Az őszi kalászosok fejtrágyázása február 1.–től lehetséges.
Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágyát nem szabad kijuttatni a tilalmi időszakon kívül sem.
Műtrágya és szerves trágya a felszíni vizek partvonalától mért védőtávolságon belül nem juttatható ki.(Ezen előírás gyakorlatilag megegyezik a már mindenki számára kötelezően alkalmazandó 50/2008 FVM rendeletben rögzített HMKÁ előírásaival).
170 kg/ha/év érték felett szerves eredetű Nitrogén-hatóanyag kijuttatása tilos.
Trágya nem juttatható ki 17%-nál nagyobb lejtésű területre.
Kijuttatni könnyen oldódó nitrogéntrágyát a betakarítás után csak akkor lehet, ha a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetésére 15 napot követően sor kerül, vagy a szármaradványok lebomlása azt nem igényli. Szármaradvány alászántásával legfeljebb 80 kg/ha N hatóanyag juttatható ki betakarítás után, s amennyiben nem kerül oda 15 napon belül növény.
Ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha nincs tilalmi időszak, illetve azon kívül:
- felszíni víz nincs 100 m távolságon belül,
- a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 méter alatt van.
Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható.
Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani, s a trágya maximum 2 hónapig tárolható.
A nitrátérzékeny területeken gazdálkodóknak minden év december 31-ig adatot kell szolgáltatniuk a megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága részére. Az adatszolgáltatás elektronikus formában a NéBIH honlapján tehető meg.
Az adatszolgáltatási kötelezettség a nitrátérzékeny területen gazdálkodást folytató magánszemélynek és gazdálkodó szervezetnek (függetlenül attól, hogy trágyázott e vagy sem), továbbá az ország teljes területén a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző: 5 számosállatnál, baromfi esetében 3 számosállatnál több állatot tartókra vonatkozik.
Természetesen ez az adatszolgáltatás 2014. ÉV VÉGÉN MÉG NEM VONATKOZIK azokra a gazdálkodókra, akiknek területe 2013. szeptember 1-től vált nitrátérzékennyé, hiszen ezen területeken a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait, mint például a talajvizsgálatra alapozott műtrágyahasználatot, csak 2014. szeptember 1-től kell betartaniuk. Az új nitrátos MePAR blokkok listáját a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza „Új kijelölés”-ként. A MePAR-ban jelenleg ezen tény már ellenőrizhető. Számukra az első adatszolgáltatás határideje MAJD CSAK 2015 december 31.-én lesz!
Amennyiben az érintett gazdálkodó a Kölcsönös megfeleltetés keretében ellenőrzést kap, úgy a meg nem felelés miatti szankció az alábbi támogatások mindegyikének csökkentését vonja maga után:
Közvetlen kifizetések:
SAPS
elkülönített cukortámogatás
elkülönített zöldség-gyümölcs támogatás a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program EMGA-ból finanszírozott különleges támogatása
tejtermelőket sújtó különleges hátrányok kezeléséhez kapcsolódó különleges támogatás
Héjas gyümölcsűek termesztésének támogatása
Elkülönített bogyós gyümölcs támogatás)
Különleges rizs támogatás
Kérődző szerkezetátalakítási program
Mezőgazdasági célú biztosítási díj támogatása
Az EMVA támogatások:
kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés
a növényi genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtandó támogatás
Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés
mezőgazdasági földterületek első erdősítésének támogatása
agrár-környezetvédelmi kifizetések
erdő-környezetvédelmi kifizetések
védett őshonos állatfajták tenyésztésének támogatása
tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás)
Őshonos állatok ex-situ tartásához nyújtott támogatás
Natura 2000 erdőterületek támogatása
Borpiaci intézkedések:
szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása)
szőlőültetvények kivágásának támogatása
Bővebb információk, a vonatkozó nyomtatványok, kitöltési útmutatók illetve segédletek az alábbi linken érhető el:
http://www.kolcsonosmegfeleltetes.eu/K%C3%B6lc…/…/JFGK4.aspx
A szakszerű talajmintavételnél írják, hogy
"Tilos mintát venni:
- szántóföldi kultúra esetén a táblaszélen 20 m-es sávban;
- a forgókban;
- szalmakazlak helyén;
- műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depók helyén; "
Keskeny parcellák esetén mi a helyzet, nekem van vagy 5db, 20 méternél keskenyebb parcellám?
Még lenne egy kérdé.
A mintavétli összesítőt nézem. Ha egy parcellában több minta is van, akkor jelük, kódjuk megeggyezik?
Válasz #77. hozzászólásra
"Egy kicsit részletesebben leírhatná valaki"
A 74 -es hozzászólás mutat egy oldalra. Ott majdnem minden egyben van, ami szükséges a nitrátos területeken.
Válasz #78. hozzászólásra
Köszi a segítséget, találtam letöltő linket.
Válasz #78. hozzászólásra
Köszi a segítséget, találtam letöltő linket.
Válasz #77. hozzászólásra
Kell talajminta összesítő és mintaazonosító jegy (ha adsz email címet küldök neked). Tápanyag kijuttatást csak táptervre alapozva lehet végrehajtani, melyet program segítségével kell elkészíteni (a NAK is csinálja, de fizetni kell érte).
Válasz #76. hozzászólásra
Tehát kimegyek a táblára veszek mintákat. ( 20 kis minta cikkcakkosan és ezt összeöntöm és lesz kb. 1 kg). Kell mintavételi jegyzőköny?
Beviszem a laborba mintákat és mi a teendő a majdani vizsgálati jegyzőkönyvel? Saját magam egy szoftver segítségével elkészítem a tápanyag gazdálkodási tervet. Vagy ez nem kötelező csak betartom a 170 kg-os maximális dózist.(sima területalpú támogatás esetén)
Egy kicsit részletesebben leírhatná valaki
Válasz #75. hozzászólásra
Tápterv kell, de nem a TERA-hoz. Szerintem 1 kilót könnyű megsaccolni.
A területalapú támogatáshoz kell vagy nem kell a tápanyag gazdálkodási terv? Elég beküldeni a mintákat és a vizsgálati jegyzőkönyvet eltenni és kész?
Valamint egy más félliteres ásványvizes flakon föld lehet 1 kg?
http://ide-ide.hu/forum/viewtopic.php?p=14095#14095
Itt vagy a linken.íme
Válasz #72. hozzászólásra
Hat éve, az ellenőr ezt mondta, hogy nem elég a leadásról szóló igazolás a NÉT-hez.
Az AKG-hoz oda elegendő.
Én az ellenőrnek hiszek.
Tegnap a NAK informátora azt mondta elég a mintát leadni, és majd meglesz az eredmény. Tápanyag gazdálkodási tervre azt mondta amíg nem lesz meg az eredmény amire lehet alapozni, addig egy általános alapadatokkal kell csinálni egyet és azt kell mérvadónak tekinteni.
Ezt azért lehet írásba kéne tőle kérni?
Válasz #70. hozzászólásra
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=118594.240616
4. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez
A talajmintavétel követelményei a talajvédelmi terveket, valamint a talajok tápanyag-ellátottságának megállapítását megalapozó talajvizsgálatokhoz
"2. A talajok tápanyag-ellátottságának megállapítását megalapozó talajvizsgálatokhoz a talajmintavétel szakmai követelményei a következők.
A pontos szaktanács, terv alapját képező megbízható laboratóriumi talajvizsgálati eredmények elengedhetetlen feltétele a szakszerű talajmintavétel. A talaj tápanyagvizsgálatát – ha jogszabály vagy egyéb hatósági határozat ettől eltérően nem rendelkezik – legalább 5 évente el kell végezni, kivéve a gyepterületeket, ahol a talajvizsgálatok maximum 10 éves időtartamra vonatkozóan alkalmazhatóak."
Válasz #69. hozzászólásra
"a kolcsonosmegfeleltetes.hu oldalon találtam rá utalást, de jogszabályban nem találtam sehol."
A Nitrátosnál valóban nem elegendő a minta leadása. Kell a kész eredmény is az ellenőrnek.
Válasz #67. hozzászólásra
Sajnos sztem nem lesz elég az igazolás a minta leadásáról. Azokra volt igaz akik az AKG kezdő évében megcsúsztak. Most az új nitrátos delikvensekre az 59/2008 FVM rendelet szerint: "A kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiséget az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni.". Ennyi. Azt is elmondhatná vki, hogy miért beszél mindenki 5 évnél nem régebbi talajvizsgálatról? Ha belegebedek sem találom sehol. A hivatkozott rendelet csak talajvizsgálatot ír, időkorlátot nem említ. Egyedül a kolcsonosmegfeleltetes.hu oldalon találtam rá utalást, de jogszabályban nem találtam sehol.
Válasz #62. hozzászólásra
Küld a mintákat Zalaegerszegre.
2héten belül eredmény!
Válasz #66. hozzászólásra
Leadásról kapott papirral teljesitve van a kötelezettség .