Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak637 FtBenzin árak617 FtEUR413.74 FtUSD403.71 FtCHF441.89 FtGBP499.25 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Egy már betemetett szervíz akna, itt épp a h.vadásztársaság készített belőle vad itatót.
Alant egy még meglévő, benne a szerelvények.
Az aknák 400 m. Enként vannak .
A parcellánk végében természetesen nincs, úgyhogy oda ásunk egyet.
Mindent elterveztem.
A legmodernebb technikát vetem be, kezdjük a weimár markolós gödör ásással!
Válasz hashtagtiltas #4559. hozzászólásáraEz még technikailag is a kivitelezhetetlen kategória. Egy átemelő aknás szennyvíz továbbító rendszer, volt valamikor, az elmondása alapján.
Ha öntözni akar akkor máshonnan kell vizet szereznie.
Válasz Josku #4557. hozzászólásáraKérdés, hogy hogy tervezed ezt a drótköteles belehúzást. Szakaszonként? Gondolom valami gumicsőre gondoltál, mert nagyobb átmérőjű műanyagcsöveket nem tudsz csak úgy belehúzni, hacsak nem ásol egy bazinagy aknát ahol adagolod befelé az anyagot. Meghàt ugye 1600 méterre a 110-es csövet szerintem el kell felejteni, főleg ha 11 hektárt akarsz öntözni ott, nem pedig kettőt. A kezdésnél olyan nyomást kéne csinálnod, hogy el se hiszed. Szóval kéne némi átmérő is, az meg valami fix csőelemekből szokott megvalósulni. Szerintem beszélj egy öntözős céggel, aztán egy szakemberrel gyorsan tisztába tudjàtok tenni a témát, hogy van-e értelme egyáltalán foglalkozni vele. Szerintem a jogi dolgok miatt eleve rohadt bonyolult lenne, ha egyáltalán. Műszaki ellenőr tervező legyen a talpán, aki eleve elvállalja az ügyet, meg a nevét adja utána hozzá. Teljesen megértem, hogy kézenfekvő, meg logikus lenne a projekt, főleg ha tényleg ottvan az ember orra előtt. Viszont kb csak akkor lenne reálisan hasznàlható az egész, ha a meglévő csövet használnàd. Ha olyan anyagból van, talán még ma is egyben van. Akkor lenne átmérőd is, nem kéne nagy nyomás sem. Az aknákat vagy miket kellene csak levakítani, aztán hagymenjen. Nyilván, ha a tulaj estleg meg is engedi hogy használd, azt se fogja ingyen megtenni.
Kitartást kívánok!
Válasz Josku #4557. hozzászólásáraa földhivatali vonalak hibahatáráról sokat mesélnek, nem hiszem, hogy ezekről készült felmérés, vagy az elérhető. bár ha pár akna látszik, akkor azért nem nagy dolog köztük egyenes vonalat rajzolni, valszeg akik építették nem voltak hülyék.
nagy kérdés, hogy ez kié, és aki szerint az övé, az mit mond rá? meg a földek tulajdoni lapjén látszik ez? rajta van valami vezetékjog vagy valami?
Válasz envagyok2 #4555. hozzászólásáraPénteken fotózok egy betemetetlen aknát, azt fel is rakom.
De úgy terveztem mindent ahogy leírtad, a trakival drótkötéllel belehúzom a béléscsövet, de csak kamerázás után.
Földhivatalnál minden cső rajta van a térképen, még olyanok is amikről nem is gondoltam volna hogy ott van.
Apropó pályázatok, az elmúlt 13 évben 4 sikertelen pályázatunk volt, én így aztán magasról.. mindent magam intézek, én vagyok az antiprecizíós gazda.
Válasz envagyok2 #4555. hozzászólásáraazt mondják, hogy 2,5 m/s vízsebességig viselhető a veszteség, vagyis taláb ez a max sebesség, amire a csőátmérőt méretezni illik. de ezt van aki jobban tudja biztosan.
Válasz Josku #4554. hozzászólásárajó ötlet, érdemes megnézni, ha már ott van. csővizsgálat
de ha aknák be vannak temetve, akkor hol lehetne kamerát bedugni? vagy nem mindegyik van betemetve?
és azt honnan lehet tudni, hogy hol voltak pontosan azt aknák? hol kéne ásni?
úgy vizsgálnak egyébkétn vízzáróságot, hogy feltöltik a rendszert vízzel, és nézik, hogy mennyi szivárog ki belőle. ha ismersz két szomszádos akna helyét, vagy kettő megvan, dugózd le valahogy a csövet, és töltsd fel vízzel, aztán nézd napok múlva, hogy mennyi matrad meg. sőt, figyeld azt is, hogy mennyi megy bele, azt ki tudod számolni, hogy elvileg mennyinek kéne belemennie, és ha attól kevesebb vagy több, akkor ugye vagy tele van földdel, vagy kilyukadt valahol, és ömlik belőle.
azt írtad, hogy milyen messze vannak egymástól az aknálk? ezek több száz méter, vagy 50-100? szeirntem 50-100 méteres közbe ha tiszták a csövek, lehene báláscsövet beledugni, 5-7 hektárt öntözni nem kell túl sok víz, nem kell 110es csőben gondolkodni, számold ki, mennyi víz kéne, az milyen átmérőben megy viselhető veszteséggel, és hogy annak mekkora a hajlítási sugara, és... csőgörények is belemennek a csőbe, tudom, azt fújatják, de ha az átmegy, akkor egy cső is átmehet. a távolságok a lényegesek szerintem. meg ha nincs tlejesen összeomolva, át lehet azt csőgörnyezni, át lehet küldeni egy madzagot, és húzni is lehet a csövet, ha meg elakad valahol, akkor ott megásni.
de jó ötlet, ha működik, nyilván sokkal egyszerűbb ezen átvezetni egy béléscsövet, mint megásni 1600 m árkot, ami nyilván nem tetszik azoknak a parasztoknak, joggal.
vízjogihoz mellékkörplmény, hogy a csövet hogy fekteted, senkit nem érdekel ott, hogy te ebbe dugod bele, ha ennek a tulajdonosa megengedi.
kérdezték, hogy ez a csővezeték a tulajdoni lapokon rajta van valamifdéle szolgalmi jog formájában?
Nekem ebből az öntöző csatornából kellene kivennem a vizet, és innen az első 900, a második, 1400, a harmadik 1600 méterre lévő 5-7-11 ha os táblákat kellene öntöznöm, a régi szenyvízcső használatával.
Gond még az is hogy itt csak nekem vannak ilyen világmegváltó terveim, mivel nem maradt már a községben rajtam kívűl csak 2 főállású gazda, 50 és 100 ha közt. A többit elvitte egy narancsos csávó, kb 2200 ha. Így a megmaradtak küzdenek a spec növényekkel amik pedig öntözés igényesek.
Válasz Rabó001 #4550. hozzászólásáraElhagyott szenyvíz rendszer, 23 éve nem üzemel, a sörgyár szenyvízét vitte egy ülepítőbe. Az üveget és minden főzet után az üstöket mosták vele.
Válasz Rabó001 #4549. hozzászólására60 hektáron volt vagy 120 db párologtató, ülepítő medence, belement a dzsuva, mikor ugygondolták hogy már elég sokat "pihent", megfordították a rendszerben az irányt és visszavitték a határba, és bizonyos táblákat öntöztek vele, az iszapot meg dózerral kitolták és szóróval kiszorták.
Sokáig ment ez, ki is nyírtak itt vele pár száz ha-t.
Abba a szenylében minden vólt, csak sugárzó anyag nem.
Badarság lenne azt mondani hogy e miatt nem iszom borsodit, mert 2000-ig minden más sörgyár, sőt keletebre ma is ugyan ezt a technikát használja.
Válasz Josku #4548. hozzászólásáraAkkor én azt mondom neked, ez felejtős, vagy szinte lehetetlen, ha meg is oldható, akkor jó hosszú mizéria lehet, eleve, hogy lenne az a tied idővel, ami jelenleg senkié? Nem hiszem, hogy ilyenre kapnál vízjogi engedélyt.
Ha öntözni akarsz, akkor meg kell terveztetni egy új rendszert a megfelelő műszaki paraméterekkel, egy olyan rendszert, ami a te igényeidre van szabva. Csak csipkedned kell magad, mert októberig van nyitva a pályázat, és ahhoz már kell az érvényes vízjogi engedély, necces, de nem lehetetlen.
Válasz Rabó001 #4549. hozzászólásáraAkkor ez szennyvíz rendszer volt, szakaszonként átemelő szivattyukkal? Ilyesmi a falunkban lévő szennyvíz rendszer is, két átemelő szivattyú (akna) közötti szakaszon lejt a cső. Így megy át a másik faluban lévő tisztító telepre is. Ha ilyenről van szó akkor duplán felejtsd el az egészet!
Én elsőre elhagyott öntöző rendszerre gondoltam. Tehát hogy föld alatt lévő
csövek amiről mondjuk 80 méterenként jön fel a hidrans a föld fölé. Az még járható lenne ha egy ilyen elhagyott rendszernek egy szakasza, mondjuk 6db hidrans a te földedbe esik, akkor azt rendbe tenni, leválasztani a gerincről és saját szivattyúval megtáplálni, és akkor nem kellene csöveket pakolni, csak racsatlakozni a saját hidransodra.
Válasz Josku #4544. hozzászólásáraEz alapján egyszerűbb és jobban jársz új cső lerakással, oda ahova akarod, olyat amilyen kell, leágazásokkal, szerelvényekkel, persze ez nem két fillér, de ez alapján ennek a régi valaminek a hasznosítása se egyszerű se nem olcsó. Meg olyan hosszan béléscsövet? Szerintem már önmagában az felejtős. Ha tényleg 72-ben csinálták az jó eséllyel eternit cső, az mondjuk nem rohad.
Viszont az se egyértelmű amit írsz. Most akkor egy helyre ment, arra a 60 hektáros tározóba? Mert akkor minek a leágazások? Vagy a területed a 60 hektáron belül van?
Válasz wagner csoport #4547. hozzászólásáraSemmilye nincs a gyárnak, úgy tesznek, mintha soha nem is létezett volna.
A só az az egészben, hogy Bőcsnél van egy duzaztó a Hernádon, ami vizet vesz ki és továbbít egy öntöző csatornán Tiszaújváros irányában, és az első ponttól ahol vizet tudnék kivenni ott negyven méterre van ettől a csatornától az a nagy szenyvíz cső!
Gogle maps jól hozza.
Válasz Josku #4543. hozzászólásáraNem egyszerűbb új csövet fektetni? Van pályázat, nem tudom, hogy ez jogilag hogyan oldható meg, mert a vízjogi engedélyhez mindennek rendben kell lenni. Papíron létezik, van azokra a földekre szolgalmi jog bejegyezve, amelyeken keresztül megy?
Csak kéne nekem egy cég aki csőhálózat detektálással foglalkozik, kamerával bele tudnának nézni, mondanának egy szakvélemény, hogy hogyan is tovább.
Azt még elfelejtettem mondani, hogy a víz aknákat 10 éve betemették, de úgy hogy hogy leszedték a betonfödémet a tetejükről, és bánya meddővel teleöntötték.
Ezt az egyik népszerű hatóságunk rendelte el.
Az aknák természetesen kitisztíthatóak, csak azt nem értem hogy ennek mi értelme volt?!
Válasz Rabó001 #4540. hozzászólásáraBorsodi sörgyár szenyvízét nyomták így ki, tecnológiát váltottak, máshogy csinálják, és a cső háló meg ott van a fökdben.
Válasz medikus #4542. hozzászólásáraEbbe már senki nem táplál semmit, a sörgyárban kva nagy mennyiségben keletkezett szenyvíz, ezt a mocskot az üzem területéről, csőhálozaton vitték ki egy 4 km re létesített 60 hektáros ülepítős szenyvíz lerakóba. Medencékben pihentették, aztán ott egye meg a fene!
98-2000 körűl váltottak tecnológiát, már egyből bele a hernádba, így nem feltűnő.
A szivattyú telepet rátettek a banánhélyra, a csőhálótat viszont ott maradt a földben. Fő ág és leágazások, 700 méterenként egy 5 méter mélységű beton akna, (20db)szakaszoló csapokkal. A cső 4 méter mélyen van, az 1972-es technológia szerinti szabvány szerint. Csak azóta eltelt 50 év. És biztos vagyok benne hogy rohadasnak indult, kivűl is belűl is.
Elérhető távolságban van minden parcellánk, 2 előtt el is megy. És hat az a terv hogy bélés csövet húznék bele, és azzal küldeném a vizet.
Ezt küldetésnek tekintem, ugyan is rá akarok állni az intenzív konzervgyári kúltúrákra.
Válasz Josku #4539. hozzászólásáraFagyhatar alá tettek ezeket, 80-90 centi mélyen, nem 3m mélyre, de ez mellékszál. Nem igazán értem mit akarnál ezzel elérni? Ha ez egy nyomócső , akkor egy rendszer része, volt, valahol beletaplaltak a vizet szivattyukkal.
Kedves Öntözők és Forumtarsak!
A községünk határában a szántóföldünk alatt, van egy 25 éve üzemen kívűli, öntöző cső, 300 mm feletti az átmérője.
Kb 50 éve telepítették. És 3 m. Mélységben fut.
Hogy tudnánk ebbe belenézni, és bele lehetne e tolni egy béléscsövet?
Valaki esetleg hasonló helyzetben?
A nevem Cseri Józset Tamás, és Bőcs községben gazdálkodok.
Válasz Dvili #4529. hozzászólásáraAhogy Dvili írta, hiteles mérőóra kell, és nem elég a gyártómű certifikációja, külön be kell vizsgáltatni. Erről adnak jegyzőkönyvet, amit meg kell őrizni, mert ha elveszted, nem tudják kiadni, akkor új hitelesítési eljárás kell.
Szivattyúra kell felszerelni (esetemben), de nem kell plombálni a kötéseket, sőt, bármikor leakaszthatom a kútról az egészet (nyilván óra nélküli szivattyút is akaszthatok vissza, csak esetleges helyszíni szemlén meg ne bukjak :) )
Válasz Lali05 #4528. hozzászólásáraHitetlenkedve olvastam, amikor a vízi tervezőm közölte, nem kell plomba. Felszerelését víz gáz fűtésszerelő megcsinálhatja, csak erről készíteni kell jegyzőkönyvet. Valójában én fogom felszerelni, ha oda jutok. :) Az engedély már megvan.
Válasz #bandi #4525. hozzászólásáraNem feltétlen.
Csak akkor ha vízágyúval sok vízzel meghúzatod a földet és nem használsz valami talajlazító készítményt.
Egész nyáron öntöztem a hagymákat, de nem volt gond a műveléssel.
Válasz #bandi #4522. hozzászólásáraMég mindig azt tartom jobb ötletnek, hogy a talajvizet kellene fentebb tornászni……Állítólag hatalmas %-ban lesz az öntözés támogatva….víz is lesz majd hozzá, akkor és annyi, mikor majd kelleni fog !?
Válasz ..,-:) #4521. hozzászólásáraKútból nemhinném hogy kijön ez a 300/300 -as matek. Másrészt nem lennék annak a traktorosnak a helyében, akinek művelni kell azt a “talajt” ősszel, legalábbis azt ami maradt belőle
Válasz #bandi #4517. hozzászólásáraFogd meg a söröm…….
300 mm nem is sok…….csak megfeledkezünk az elpárolgásról, szélről…..
300 mm az legalább 300 liter diesel de lehet inkább már 400 liter. Ha abból indulunk ki, hogy az üzemanyag 3x-osa a bér/minkadíja, akkor már szinte meg is vagyunk….
Válasz #bandi #4517. hozzászólására Nem értek hozzá másoltam egy vidéki napilapból amely kivételesen nem Mészáros Lőrincé szóval nem tudom de az azért megdöbbentő hogy 1 hektár föld öntözése ilyen összeget igényel úgy hogy az állam semmit nem tesz bele csak a markát tartja
Mit találtam elgondolkodtató..-"Tavaly az árukukorica éppen azokban a régiókban vallott kudarcot, ahol az öntözött kultúrákkal versengett a területért, ezért most az a hír járja, hogy sok termelő fokozná a sikeresebbnek bizonyult konzervipari termékek előállítását. Vajon igaz ez? Mint látni fogjuk, a hír erős túlzás."Ez a cími a Mezőhír cikkének akit érdekel olvasson utána...-"Leszerződünk borsóra, csemegekukoricára?" és itt a lényeges amiért ide raktam ...-"Egy dolog a víz ára, és egy másik, hogy mibe kerül kiemelni és odajuttatni a táblára. Amilyen ára van az energiának, nem éri meg – ezt már egy Csongrád-Csanád vármegyei nagygazdaságban halljuk, ahol az idén döntöttek úgy, hogy lemondanak a borsóról és a csemegekukoricáról.
Mi tavaly 40 forintét kaptunk egy köbméter vizet, ahogy hallom, most ötszörösére nő az ára, 200 Ft körüli összeg lesz. Ha 300 mm vizet adok ki, akkor az hektáronként 600 ezerbe fog kerülni, plusz a kijuttatás még egyszer ennyi. Ezt egy növény sem tudja kitermelni. Aki nem folyóvízből öntöz, annak ne lesz érdemes beindítania a lineárokat… – mondja egy Hajdú-Bihar vármegyei nagygazdaság vezetője, aki azt tervezi, hogy a csemegekukorica helyett a jóval kisebb vízigényű és szépen jövedelmező napraforgót rakja inkább az öntözhető táblákra." Szóval pártunk és kormányunk azon van hogy a termelők jól járjanak hát attól függ honnan nézzük ha nem csinálunk semmit ráérünk napozni a strandon mert ha egy nagy gazdaságnak nem éri meg a kicsiknek meg még úgysem
Válasz arashan #4512. hozzászólásárafúrt kút legalizálása:
Az biztos, hogy öntözési talajvédelmi tervet kell készíttetni. Ez előfeltétele a vízjogi engedélynek. 2021-ben 100 ezer körül volt.
Talajtani szakértő vett kútvizet is, meg vesz mintát a talajból, ki tudja hány garnitúra mintát a 20 ha miatt. 50-100e a vizsgálat? (2021-ben), nem tudom már pontosan
220 nettó körül intézte a vízjogi engedélyhez szükséges terveket 2022 év szeptemberében a tervezőm.
2022 őszén kifizettem 74 ezer ft eljárási díjat,
vettem a kútra hitelesített vízórát ~50 ezer ft.
Gázvizsgálatot kellett elvégezni a kútra. 30e ft kb.
Kérd le a terület tulajdoni lapját hrsz.-enként.
Azt hiszem, ennyi egyenlőre. És ez egy meglévő kút legalizáltatása. Ki tudja mi lesz az eljárás vége.... remélem, nem az eltömedékelés. Mert arra nagyon drága lenne.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Már csak két heted maradt ennek a támogatási kérelemnek a benyújtására")
4662 hozzászólás
Egy már betemetett szervíz akna, itt épp a h.vadásztársaság készített belőle vad itatót.
Alant egy még meglévő, benne a szerelvények.
Az aknák 400 m. Enként vannak .
A parcellánk végében természetesen nincs, úgyhogy oda ásunk egyet.
Mindent elterveztem.
A legmodernebb technikát vetem be, kezdjük a weimár markolós gödör ásással!
Válasz hashtagtiltas #4559. hozzászólásáraEz még technikailag is a kivitelezhetetlen kategória. Egy átemelő aknás szennyvíz továbbító rendszer, volt valamikor, az elmondása alapján.
Ha öntözni akar akkor máshonnan kell vizet szereznie.
Válasz hashtagtiltas #4559. hozzászólásáraNem lesz ebből semmi!
Válasz Josku #4557. hozzászólásáraKérdés, hogy hogy tervezed ezt a drótköteles belehúzást. Szakaszonként? Gondolom valami gumicsőre gondoltál, mert nagyobb átmérőjű műanyagcsöveket nem tudsz csak úgy belehúzni, hacsak nem ásol egy bazinagy aknát ahol adagolod befelé az anyagot. Meghàt ugye 1600 méterre a 110-es csövet szerintem el kell felejteni, főleg ha 11 hektárt akarsz öntözni ott, nem pedig kettőt. A kezdésnél olyan nyomást kéne csinálnod, hogy el se hiszed. Szóval kéne némi átmérő is, az meg valami fix csőelemekből szokott megvalósulni. Szerintem beszélj egy öntözős céggel, aztán egy szakemberrel gyorsan tisztába tudjàtok tenni a témát, hogy van-e értelme egyáltalán foglalkozni vele. Szerintem a jogi dolgok miatt eleve rohadt bonyolult lenne, ha egyáltalán. Műszaki ellenőr tervező legyen a talpán, aki eleve elvállalja az ügyet, meg a nevét adja utána hozzá. Teljesen megértem, hogy kézenfekvő, meg logikus lenne a projekt, főleg ha tényleg ottvan az ember orra előtt. Viszont kb csak akkor lenne reálisan hasznàlható az egész, ha a meglévő csövet használnàd. Ha olyan anyagból van, talán még ma is egyben van. Akkor lenne átmérőd is, nem kéne nagy nyomás sem. Az aknákat vagy miket kellene csak levakítani, aztán hagymenjen. Nyilván, ha a tulaj estleg meg is engedi hogy használd, azt se fogja ingyen megtenni.
Kitartást kívánok!
Válasz Josku #4557. hozzászólásáraa földhivatali vonalak hibahatáráról sokat mesélnek, nem hiszem, hogy ezekről készült felmérés, vagy az elérhető. bár ha pár akna látszik, akkor azért nem nagy dolog köztük egyenes vonalat rajzolni, valszeg akik építették nem voltak hülyék.
nagy kérdés, hogy ez kié, és aki szerint az övé, az mit mond rá? meg a földek tulajdoni lapjén látszik ez? rajta van valami vezetékjog vagy valami?
Válasz envagyok2 #4555. hozzászólásáraPénteken fotózok egy betemetetlen aknát, azt fel is rakom.
De úgy terveztem mindent ahogy leírtad, a trakival drótkötéllel belehúzom a béléscsövet, de csak kamerázás után.
Földhivatalnál minden cső rajta van a térképen, még olyanok is amikről nem is gondoltam volna hogy ott van.
Apropó pályázatok, az elmúlt 13 évben 4 sikertelen pályázatunk volt, én így aztán magasról.. mindent magam intézek, én vagyok az antiprecizíós gazda.
Válasz envagyok2 #4555. hozzászólásáraazt mondják, hogy 2,5 m/s vízsebességig viselhető a veszteség, vagyis taláb ez a max sebesség, amire a csőátmérőt méretezni illik. de ezt van aki jobban tudja biztosan.
Válasz Josku #4554. hozzászólásárajó ötlet, érdemes megnézni, ha már ott van.
csővizsgálat
de ha aknák be vannak temetve, akkor hol lehetne kamerát bedugni? vagy nem mindegyik van betemetve?
és azt honnan lehet tudni, hogy hol voltak pontosan azt aknák? hol kéne ásni?
úgy vizsgálnak egyébkétn vízzáróságot, hogy feltöltik a rendszert vízzel, és nézik, hogy mennyi szivárog ki belőle. ha ismersz két szomszádos akna helyét, vagy kettő megvan, dugózd le valahogy a csövet, és töltsd fel vízzel, aztán nézd napok múlva, hogy mennyi matrad meg. sőt, figyeld azt is, hogy mennyi megy bele, azt ki tudod számolni, hogy elvileg mennyinek kéne belemennie, és ha attól kevesebb vagy több, akkor ugye vagy tele van földdel, vagy kilyukadt valahol, és ömlik belőle.
azt írtad, hogy milyen messze vannak egymástól az aknálk? ezek több száz méter, vagy 50-100? szeirntem 50-100 méteres közbe ha tiszták a csövek, lehene báláscsövet beledugni, 5-7 hektárt öntözni nem kell túl sok víz, nem kell 110es csőben gondolkodni, számold ki, mennyi víz kéne, az milyen átmérőben megy viselhető veszteséggel, és hogy annak mekkora a hajlítási sugara, és... csőgörények is belemennek a csőbe, tudom, azt fújatják, de ha az átmegy, akkor egy cső is átmehet. a távolságok a lényegesek szerintem. meg ha nincs tlejesen összeomolva, át lehet azt csőgörnyezni, át lehet küldeni egy madzagot, és húzni is lehet a csövet, ha meg elakad valahol, akkor ott megásni.
de jó ötlet, ha működik, nyilván sokkal egyszerűbb ezen átvezetni egy béléscsövet, mint megásni 1600 m árkot, ami nyilván nem tetszik azoknak a parasztoknak, joggal.
vízjogihoz mellékkörplmény, hogy a csövet hogy fekteted, senkit nem érdekel ott, hogy te ebbe dugod bele, ha ennek a tulajdonosa megengedi.
kérdezték, hogy ez a csővezeték a tulajdoni lapokon rajta van valamifdéle szolgalmi jog formájában?
Nekem ebből az öntöző csatornából kellene kivennem a vizet, és innen az első 900, a második, 1400, a harmadik 1600 méterre lévő 5-7-11 ha os táblákat kellene öntöznöm, a régi szenyvízcső használatával.
Gond még az is hogy itt csak nekem vannak ilyen világmegváltó terveim, mivel nem maradt már a községben rajtam kívűl csak 2 főállású gazda, 50 és 100 ha közt. A többit elvitte egy narancsos csávó, kb 2200 ha. Így a megmaradtak küzdenek a spec növényekkel amik pedig öntözés igényesek.
Válasz Rabó001 #4550. hozzászólásáraElhagyott szenyvíz rendszer, 23 éve nem üzemel, a sörgyár szenyvízét vitte egy ülepítőbe. Az üveget és minden főzet után az üstöket mosták vele.
Válasz Rabó001 #4549. hozzászólására60 hektáron volt vagy 120 db párologtató, ülepítő medence, belement a dzsuva, mikor ugygondolták hogy már elég sokat "pihent", megfordították a rendszerben az irányt és visszavitték a határba, és bizonyos táblákat öntöztek vele, az iszapot meg dózerral kitolták és szóróval kiszorták.
Sokáig ment ez, ki is nyírtak itt vele pár száz ha-t.
Abba a szenylében minden vólt, csak sugárzó anyag nem.
Badarság lenne azt mondani hogy e miatt nem iszom borsodit, mert 2000-ig minden más sörgyár, sőt keletebre ma is ugyan ezt a technikát használja.
Válasz Josku #4548. hozzászólásáraAkkor én azt mondom neked, ez felejtős, vagy szinte lehetetlen, ha meg is oldható, akkor jó hosszú mizéria lehet, eleve, hogy lenne az a tied idővel, ami jelenleg senkié? Nem hiszem, hogy ilyenre kapnál vízjogi engedélyt.
Ha öntözni akarsz, akkor meg kell terveztetni egy új rendszert a megfelelő műszaki paraméterekkel, egy olyan rendszert, ami a te igényeidre van szabva. Csak csipkedned kell magad, mert októberig van nyitva a pályázat, és ahhoz már kell az érvényes vízjogi engedély, necces, de nem lehetetlen.
Válasz Rabó001 #4549. hozzászólásáraAkkor ez szennyvíz rendszer volt, szakaszonként átemelő szivattyukkal? Ilyesmi a falunkban lévő szennyvíz rendszer is, két átemelő szivattyú (akna) közötti szakaszon lejt a cső. Így megy át a másik faluban lévő tisztító telepre is. Ha ilyenről van szó akkor duplán felejtsd el az egészet!
Én elsőre elhagyott öntöző rendszerre gondoltam. Tehát hogy föld alatt lévő
csövek amiről mondjuk 80 méterenként jön fel a hidrans a föld fölé. Az még járható lenne ha egy ilyen elhagyott rendszernek egy szakasza, mondjuk 6db hidrans a te földedbe esik, akkor azt rendbe tenni, leválasztani a gerincről és saját szivattyúval megtáplálni, és akkor nem kellene csöveket pakolni, csak racsatlakozni a saját hidransodra.
Válasz Josku #4544. hozzászólásáraEz alapján egyszerűbb és jobban jársz új cső lerakással, oda ahova akarod, olyat amilyen kell, leágazásokkal, szerelvényekkel, persze ez nem két fillér, de ez alapján ennek a régi valaminek a hasznosítása se egyszerű se nem olcsó. Meg olyan hosszan béléscsövet? Szerintem már önmagában az felejtős. Ha tényleg 72-ben csinálták az jó eséllyel eternit cső, az mondjuk nem rohad.
Viszont az se egyértelmű amit írsz. Most akkor egy helyre ment, arra a 60 hektáros tározóba? Mert akkor minek a leágazások? Vagy a területed a 60 hektáron belül van?
Válasz wagner csoport #4547. hozzászólásáraSemmilye nincs a gyárnak, úgy tesznek, mintha soha nem is létezett volna.
A só az az egészben, hogy Bőcsnél van egy duzaztó a Hernádon, ami vizet vesz ki és továbbít egy öntöző csatornán Tiszaújváros irányában, és az első ponttól ahol vizet tudnék kivenni ott negyven méterre van ettől a csatornától az a nagy szenyvíz cső!
Gogle maps jól hozza.
Válasz Josku #4543. hozzászólásáraNem egyszerűbb új csövet fektetni? Van pályázat, nem tudom, hogy ez jogilag hogyan oldható meg, mert a vízjogi engedélyhez mindennek rendben kell lenni. Papíron létezik, van azokra a földekre szolgalmi jog bejegyezve, amelyeken keresztül megy?
Válasz Josku #4544. hozzászólásáraÉs gondolom a tulajdonuknak tekintik.
Csak kéne nekem egy cég aki csőhálózat detektálással foglalkozik, kamerával bele tudnának nézni, mondanának egy szakvélemény, hogy hogyan is tovább.
Azt még elfelejtettem mondani, hogy a víz aknákat 10 éve betemették, de úgy hogy hogy leszedték a betonfödémet a tetejükről, és bánya meddővel teleöntötték.
Ezt az egyik népszerű hatóságunk rendelte el.
Az aknák természetesen kitisztíthatóak, csak azt nem értem hogy ennek mi értelme volt?!
Válasz Rabó001 #4540. hozzászólásáraBorsodi sörgyár szenyvízét nyomták így ki, tecnológiát váltottak, máshogy csinálják, és a cső háló meg ott van a fökdben.
Válasz medikus #4542. hozzászólásáraEbbe már senki nem táplál semmit, a sörgyárban kva nagy mennyiségben keletkezett szenyvíz, ezt a mocskot az üzem területéről, csőhálozaton vitték ki egy 4 km re létesített 60 hektáros ülepítős szenyvíz lerakóba. Medencékben pihentették, aztán ott egye meg a fene!
98-2000 körűl váltottak tecnológiát, már egyből bele a hernádba, így nem feltűnő.
A szivattyú telepet rátettek a banánhélyra, a csőhálótat viszont ott maradt a földben. Fő ág és leágazások, 700 méterenként egy 5 méter mélységű beton akna, (20db)szakaszoló csapokkal. A cső 4 méter mélyen van, az 1972-es technológia szerinti szabvány szerint. Csak azóta eltelt 50 év. És biztos vagyok benne hogy rohadasnak indult, kivűl is belűl is.
Elérhető távolságban van minden parcellánk, 2 előtt el is megy. És hat az a terv hogy bélés csövet húznék bele, és azzal küldeném a vizet.
Ezt küldetésnek tekintem, ugyan is rá akarok állni az intenzív konzervgyári kúltúrákra.
Válasz Josku #4539. hozzászólásáraMi a szándékod vele? Van benne víz? Ki táplálja bele?
Válasz A vasalás témája #4537. hozzászólásáraHa igazak a hírek a kutakkal kapcsolatban, akkor ez a vízóra téma egyelőre ugrott.
Válasz Josku #4539. hozzászólásáraFagyhatar alá tettek ezeket, 80-90 centi mélyen, nem 3m mélyre, de ez mellékszál. Nem igazán értem mit akarnál ezzel elérni? Ha ez egy nyomócső , akkor egy rendszer része, volt, valahol beletaplaltak a vizet szivattyukkal.
Kedves Öntözők és Forumtarsak!
A községünk határában a szántóföldünk alatt, van egy 25 éve üzemen kívűli, öntöző cső, 300 mm feletti az átmérője.
Kb 50 éve telepítették. És 3 m. Mélységben fut.
Hogy tudnánk ebbe belenézni, és bele lehetne e tolni egy béléscsövet?
Valaki esetleg hasonló helyzetben?
A nevem Cseri Józset Tamás, és Bőcs községben gazdálkodok.
Sziasztok.
Keresek hidrans csatlakozót . 80-ast.
Ha valakinek van elfekvőben.
Válasz Dvili #4529. hozzászólásáraAhogy Dvili írta, hiteles mérőóra kell, és nem elég a gyártómű certifikációja, külön be kell vizsgáltatni. Erről adnak jegyzőkönyvet, amit meg kell őrizni, mert ha elveszted, nem tudják kiadni, akkor új hitelesítési eljárás kell.
Szivattyúra kell felszerelni (esetemben), de nem kell plombálni a kötéseket, sőt, bármikor leakaszthatom a kútról az egészet (nyilván óra nélküli szivattyút is akaszthatok vissza, csak esetleges helyszíni szemlén meg ne bukjak :) )
Válasz Lali05 #4528. hozzászólásáraHitetlenkedve olvastam, amikor a vízi tervezőm közölte, nem kell plomba. Felszerelését víz gáz fűtésszerelő megcsinálhatja, csak erről készíteni kell jegyzőkönyvet. Valójában én fogom felszerelni, ha oda jutok. :) Az engedély már megvan.
Válasz lazar.r #4534. hozzászólásáraNekem pár hektárra volt 190+fa, szerintem egy hektárra se sokkal olcsóbb.
Üdv urak. Talajvédelmi terv ontozeshez mibe kerülhet kB? 1hektarrol lenne szó
Válasz Tanonc #4532. hozzászólására50-es csőre kell kb.250l/min
Válasz Lali05 #4530. hozzászólására400l-est vettem tavaly 50e-ért felújítottat, hitelest.
Válasz Lali05 #4530. hozzászólásáragoogle attól függ milyen kell dn80 már elég húzós
Válasz Dvili #4529. hozzászólásáraKöszönöm a választ és kb. mennyibe kerül egy ilyen óra?
Válasz Lali05 #4528. hozzászólásáravízórát blombálva meg hozzá jegyzőkönyvvel tudod venni.
Jegyzőkönyv maga a hitelesítés
Válasz A vasalás témája #4513. hozzászólásáraSzia!
olyan kérdésem lenne hogy a vízórát kiszereli fel és le kell bomlázni is?
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-02-21 15:06:20
Válasz #bandi #4525. hozzászólásáraNem feltétlen.
Csak akkor ha vízágyúval sok vízzel meghúzatod a földet és nem használsz valami talajlazító készítményt.
Egész nyáron öntöztem a hagymákat, de nem volt gond a műveléssel.
Válasz Makói 70-es #4524. hozzászólásáraHa a művelésre gondolsz, akkor azért mert nehezebb.
Válasz #bandi #4522. hozzászólásáraMiért?
Válasz #bandi #4522. hozzászólásáraMég mindig azt tartom jobb ötletnek, hogy a talajvizet kellene fentebb tornászni……Állítólag hatalmas %-ban lesz az öntözés támogatva….víz is lesz majd hozzá, akkor és annyi, mikor majd kelleni fog !?
Válasz ..,-:) #4521. hozzászólásáraKútból nemhinném hogy kijön ez a 300/300 -as matek. Másrészt nem lennék annak a traktorosnak a helyében, akinek művelni kell azt a “talajt” ősszel, legalábbis azt ami maradt belőle
Válasz #bandi #4517. hozzászólásáraFogd meg a söröm…….
300 mm nem is sok…….csak megfeledkezünk az elpárolgásról, szélről…..
300 mm az legalább 300 liter diesel de lehet inkább már 400 liter. Ha abból indulunk ki, hogy az üzemanyag 3x-osa a bér/minkadíja, akkor már szinte meg is vagyunk….
Válasz #bandi #4519. hozzászólására felszíni vízből meg reális a 300 mm egy szezonban lineár öntözővel
Válasz arashan #4518. hozzászólásáraAmit ír, hogy nem felszini vízből eleve egy nagy szívás, azt elfogadom.
Válasz #bandi #4517. hozzászólására Nem értek hozzá másoltam egy vidéki napilapból amely kivételesen nem Mészáros Lőrincé szóval nem tudom de az azért megdöbbentő hogy 1 hektár föld öntözése ilyen összeget igényel úgy hogy az állam semmit nem tesz bele csak a markát tartja
Válasz arashan #4516. hozzászólására300 mili vizet nem lehet amúgysem kitenni, főleg nem kútból. Nonszensz az egész
Mit találtam elgondolkodtató..-"Tavaly az árukukorica éppen azokban a régiókban vallott kudarcot, ahol az öntözött kultúrákkal versengett a területért, ezért most az a hír járja, hogy sok termelő fokozná a sikeresebbnek bizonyult konzervipari termékek előállítását. Vajon igaz ez? Mint látni fogjuk, a hír erős túlzás."Ez a cími a Mezőhír cikkének akit érdekel olvasson utána...-"Leszerződünk borsóra, csemegekukoricára?" és itt a lényeges amiért ide raktam ...-"Egy dolog a víz ára, és egy másik, hogy mibe kerül kiemelni és odajuttatni a táblára. Amilyen ára van az energiának, nem éri meg – ezt már egy Csongrád-Csanád vármegyei nagygazdaságban halljuk, ahol az idén döntöttek úgy, hogy lemondanak a borsóról és a csemegekukoricáról.
Mi tavaly 40 forintét kaptunk egy köbméter vizet, ahogy hallom, most ötszörösére nő az ára, 200 Ft körüli összeg lesz. Ha 300 mm vizet adok ki, akkor az hektáronként 600 ezerbe fog kerülni, plusz a kijuttatás még egyszer ennyi. Ezt egy növény sem tudja kitermelni. Aki nem folyóvízből öntöz, annak ne lesz érdemes beindítania a lineárokat… – mondja egy Hajdú-Bihar vármegyei nagygazdaság vezetője, aki azt tervezi, hogy a csemegekukorica helyett a jóval kisebb vízigényű és szépen jövedelmező napraforgót rakja inkább az öntözhető táblákra." Szóval pártunk és kormányunk azon van hogy a termelők jól járjanak hát attól függ honnan nézzük ha nem csinálunk semmit ráérünk napozni a strandon mert ha egy nagy gazdaságnak nem éri meg a kicsiknek meg még úgysem
Sziasztok!
Sunstream csepegtető szalagot használ valaki?
Válasz A vasalás témája #4513. hozzászólására akkor kb ugyan ott van a kettő ahogy traktoros írta ...
Válasz arashan #4512. hozzászólásárafúrt kút legalizálása:
Az biztos, hogy öntözési talajvédelmi tervet kell készíttetni. Ez előfeltétele a vízjogi engedélynek. 2021-ben 100 ezer körül volt.
Talajtani szakértő vett kútvizet is, meg vesz mintát a talajból, ki tudja hány garnitúra mintát a 20 ha miatt. 50-100e a vizsgálat? (2021-ben), nem tudom már pontosan
220 nettó körül intézte a vízjogi engedélyhez szükséges terveket 2022 év szeptemberében a tervezőm.
2022 őszén kifizettem 74 ezer ft eljárási díjat,
vettem a kútra hitelesített vízórát ~50 ezer ft.
Gázvizsgálatot kellett elvégezni a kútra. 30e ft kb.
Kérd le a terület tulajdoni lapját hrsz.-enként.
Azt hiszem, ennyi egyenlőre. És ez egy meglévő kút legalizáltatása. Ki tudja mi lesz az eljárás vége.... remélem, nem az eltömedékelés. Mert arra nagyon drága lenne.