Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak628 FtBenzin árak608 FtEUR411.52 FtUSD394.94 FtCHF442.09 FtGBP495.05 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Csak kéne nekem egy cég aki csőhálózat detektálással foglalkozik, kamerával bele tudnának nézni, mondanának egy szakvélemény, hogy hogyan is tovább.
Azt még elfelejtettem mondani, hogy a víz aknákat 10 éve betemették, de úgy hogy hogy leszedték a betonfödémet a tetejükről, és bánya meddővel teleöntötték.
Ezt az egyik népszerű hatóságunk rendelte el.
Az aknák természetesen kitisztíthatóak, csak azt nem értem hogy ennek mi értelme volt?!
Válasz Rabó001 #4540. hozzászólásáraBorsodi sörgyár szenyvízét nyomták így ki, tecnológiát váltottak, máshogy csinálják, és a cső háló meg ott van a fökdben.
Válasz medikus #4542. hozzászólásáraEbbe már senki nem táplál semmit, a sörgyárban kva nagy mennyiségben keletkezett szenyvíz, ezt a mocskot az üzem területéről, csőhálozaton vitték ki egy 4 km re létesített 60 hektáros ülepítős szenyvíz lerakóba. Medencékben pihentették, aztán ott egye meg a fene!
98-2000 körűl váltottak tecnológiát, már egyből bele a hernádba, így nem feltűnő.
A szivattyú telepet rátettek a banánhélyra, a csőhálótat viszont ott maradt a földben. Fő ág és leágazások, 700 méterenként egy 5 méter mélységű beton akna, (20db)szakaszoló csapokkal. A cső 4 méter mélyen van, az 1972-es technológia szerinti szabvány szerint. Csak azóta eltelt 50 év. És biztos vagyok benne hogy rohadasnak indult, kivűl is belűl is.
Elérhető távolságban van minden parcellánk, 2 előtt el is megy. És hat az a terv hogy bélés csövet húznék bele, és azzal küldeném a vizet.
Ezt küldetésnek tekintem, ugyan is rá akarok állni az intenzív konzervgyári kúltúrákra.
Válasz Josku #4539. hozzászólásáraFagyhatar alá tettek ezeket, 80-90 centi mélyen, nem 3m mélyre, de ez mellékszál. Nem igazán értem mit akarnál ezzel elérni? Ha ez egy nyomócső , akkor egy rendszer része, volt, valahol beletaplaltak a vizet szivattyukkal.
Kedves Öntözők és Forumtarsak!
A községünk határában a szántóföldünk alatt, van egy 25 éve üzemen kívűli, öntöző cső, 300 mm feletti az átmérője.
Kb 50 éve telepítették. És 3 m. Mélységben fut.
Hogy tudnánk ebbe belenézni, és bele lehetne e tolni egy béléscsövet?
Valaki esetleg hasonló helyzetben?
A nevem Cseri Józset Tamás, és Bőcs községben gazdálkodok.
Válasz Dvili #4529. hozzászólásáraAhogy Dvili írta, hiteles mérőóra kell, és nem elég a gyártómű certifikációja, külön be kell vizsgáltatni. Erről adnak jegyzőkönyvet, amit meg kell őrizni, mert ha elveszted, nem tudják kiadni, akkor új hitelesítési eljárás kell.
Szivattyúra kell felszerelni (esetemben), de nem kell plombálni a kötéseket, sőt, bármikor leakaszthatom a kútról az egészet (nyilván óra nélküli szivattyút is akaszthatok vissza, csak esetleges helyszíni szemlén meg ne bukjak :) )
Válasz Lali05 #4528. hozzászólásáraHitetlenkedve olvastam, amikor a vízi tervezőm közölte, nem kell plomba. Felszerelését víz gáz fűtésszerelő megcsinálhatja, csak erről készíteni kell jegyzőkönyvet. Valójában én fogom felszerelni, ha oda jutok. :) Az engedély már megvan.
Válasz #bandi #4525. hozzászólásáraNem feltétlen.
Csak akkor ha vízágyúval sok vízzel meghúzatod a földet és nem használsz valami talajlazító készítményt.
Egész nyáron öntöztem a hagymákat, de nem volt gond a műveléssel.
Válasz #bandi #4522. hozzászólásáraMég mindig azt tartom jobb ötletnek, hogy a talajvizet kellene fentebb tornászni……Állítólag hatalmas %-ban lesz az öntözés támogatva….víz is lesz majd hozzá, akkor és annyi, mikor majd kelleni fog !?
Válasz ..,-:) #4521. hozzászólásáraKútból nemhinném hogy kijön ez a 300/300 -as matek. Másrészt nem lennék annak a traktorosnak a helyében, akinek művelni kell azt a “talajt” ősszel, legalábbis azt ami maradt belőle
Válasz #bandi #4517. hozzászólásáraFogd meg a söröm…….
300 mm nem is sok…….csak megfeledkezünk az elpárolgásról, szélről…..
300 mm az legalább 300 liter diesel de lehet inkább már 400 liter. Ha abból indulunk ki, hogy az üzemanyag 3x-osa a bér/minkadíja, akkor már szinte meg is vagyunk….
Válasz #bandi #4517. hozzászólására Nem értek hozzá másoltam egy vidéki napilapból amely kivételesen nem Mészáros Lőrincé szóval nem tudom de az azért megdöbbentő hogy 1 hektár föld öntözése ilyen összeget igényel úgy hogy az állam semmit nem tesz bele csak a markát tartja
Mit találtam elgondolkodtató..-"Tavaly az árukukorica éppen azokban a régiókban vallott kudarcot, ahol az öntözött kultúrákkal versengett a területért, ezért most az a hír járja, hogy sok termelő fokozná a sikeresebbnek bizonyult konzervipari termékek előállítását. Vajon igaz ez? Mint látni fogjuk, a hír erős túlzás."Ez a cími a Mezőhír cikkének akit érdekel olvasson utána...-"Leszerződünk borsóra, csemegekukoricára?" és itt a lényeges amiért ide raktam ...-"Egy dolog a víz ára, és egy másik, hogy mibe kerül kiemelni és odajuttatni a táblára. Amilyen ára van az energiának, nem éri meg – ezt már egy Csongrád-Csanád vármegyei nagygazdaságban halljuk, ahol az idén döntöttek úgy, hogy lemondanak a borsóról és a csemegekukoricáról.
Mi tavaly 40 forintét kaptunk egy köbméter vizet, ahogy hallom, most ötszörösére nő az ára, 200 Ft körüli összeg lesz. Ha 300 mm vizet adok ki, akkor az hektáronként 600 ezerbe fog kerülni, plusz a kijuttatás még egyszer ennyi. Ezt egy növény sem tudja kitermelni. Aki nem folyóvízből öntöz, annak ne lesz érdemes beindítania a lineárokat… – mondja egy Hajdú-Bihar vármegyei nagygazdaság vezetője, aki azt tervezi, hogy a csemegekukorica helyett a jóval kisebb vízigényű és szépen jövedelmező napraforgót rakja inkább az öntözhető táblákra." Szóval pártunk és kormányunk azon van hogy a termelők jól járjanak hát attól függ honnan nézzük ha nem csinálunk semmit ráérünk napozni a strandon mert ha egy nagy gazdaságnak nem éri meg a kicsiknek meg még úgysem
Válasz arashan #4512. hozzászólásárafúrt kút legalizálása:
Az biztos, hogy öntözési talajvédelmi tervet kell készíttetni. Ez előfeltétele a vízjogi engedélynek. 2021-ben 100 ezer körül volt.
Talajtani szakértő vett kútvizet is, meg vesz mintát a talajból, ki tudja hány garnitúra mintát a 20 ha miatt. 50-100e a vizsgálat? (2021-ben), nem tudom már pontosan
220 nettó körül intézte a vízjogi engedélyhez szükséges terveket 2022 év szeptemberében a tervezőm.
2022 őszén kifizettem 74 ezer ft eljárási díjat,
vettem a kútra hitelesített vízórát ~50 ezer ft.
Gázvizsgálatot kellett elvégezni a kútra. 30e ft kb.
Kérd le a terület tulajdoni lapját hrsz.-enként.
Azt hiszem, ennyi egyenlőre. És ez egy meglévő kút legalizáltatása. Ki tudja mi lesz az eljárás vége.... remélem, nem az eltömedékelés. Mert arra nagyon drága lenne.
Kérdésem lenne ez a viz jogi engedély kp-ban mennyibe fáj egy 20 ha terület csatornából és mennyi a fúrt kútból vagy nincs különbözet a kettő között ???
Válasz Traktoros30 #4506. hozzászólásáraAhogy a kolléga fentebb javasolta, egy engedélykérelemben kellett volna benyújtani. Utólag is lehet módosítani a vízjogi engedélyt, azt valószínűleg olcsóbb terveztetni, mint nulláról indítva.
Sziasztok!
Olyan kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy pár földemet tudnám öntözni csatornából, ezért a legnagyobbra (10ha) elindítottam a vízjogi engedély beszerzését ami kb. 600 000 ft lesz nettóban, am mondjuk meg őszintén, hogy sok pénz. A problémám az lenne, hogyha a többi kisebb parcellát 1-3ha is engedélyeztetni akarom, akkor parcellánként ennyi pénzt kellene kicsengetni, ami számomra nonszensz. Más járt már így? Engedély nélkül pedig nem igazán fogok merni öntözni.
Válasz Ares 826 #4502. hozzászólásáraAzért gondolom hogy a felszín feletti csepegtető az első estét nem élné túl nálunk, lehetne minden nap keresni hol folyik. Az őzek derékba rágják el a napraforgó nem gyenge szárát hogy vízhez jussanak, a csepp szalag nem lenne akadály. Disznóról nem beszélve.
Válasz Drisa #4501. hozzászólásáraMezei pocok a fő gond. Főleg, ha gabona van a közelben, aratás után beköltöznek a kukoricásba, és rágják a csövet. Nálam az őz csak 1-2 helyen harapott bele. Felrakta a csepit 1m magasra a kukorica levelekre.
Válasz Ares 826 #4502. hozzászólásáraA talajba telepített csepegtetőt nem rágja szét.
De az még drágább, és csak sekélyen lehet művelni.
Van valami ilyesmi az egyik ismerősömnek néhány táblán, de nála pénz nem számít.
Válasz Drisa #4501. hozzászólásáraA mikroszórókat is szarrá rágják csak vizet találhasson! Ezért jobb a Tisza szórófej mert azt leveszi az ember nap végén s ihat a csőből a vad , kifinomult orruk van a víz megtalálására!
Nem kalászos öntözése van tervben,hanem takarmány és csemegekukorica ill. szója öntözése. Kitésekkel felvesszük a kapcsolatot,majd mondanak nekünk valamit.
A segítséget köszönjük! A netafim esekkel is felvesszük a kapcsolatot!
Az én földeim mellett, meg mindenütt száraz csatornák.
Ha akarnék se tudnék onna öntözni.
Marad a fúrt kút, amit meg ellehetetlenítenek a baromságaikkal.
Válasz Bobi.3 #4491. hozzászólásáraÉn hagymába akartam felszíni csepegtető szalagot, de lebeszéltek róla.
Ha minden ikersor közé raktuk volna, akkor kb 2,5-3 millióra jött volna ki egy hektár.
Aki aprómagokat vet nekem azt mondta, hogy csinálták úgy is, hogy a vetéssel egymenetben minden második nagy sorközbe fektették a csövet.
De akkor nem tudok sorművelni.
Vagy csinálni kell a kultivátorhoz csőemelőt. De ott még nem tartok technikailag, meg sokkal lassabb is a munka.
Maradt a mikro.
Netafim Meganet. 1 Ha 40-es gerinccel kis átfedéssel telepítve 7-800 ezer Ft.
4646 hozzászólás
Válasz Josku #4544. hozzászólásáraÉs gondolom a tulajdonuknak tekintik.
Csak kéne nekem egy cég aki csőhálózat detektálással foglalkozik, kamerával bele tudnának nézni, mondanának egy szakvélemény, hogy hogyan is tovább.
Azt még elfelejtettem mondani, hogy a víz aknákat 10 éve betemették, de úgy hogy hogy leszedték a betonfödémet a tetejükről, és bánya meddővel teleöntötték.
Ezt az egyik népszerű hatóságunk rendelte el.
Az aknák természetesen kitisztíthatóak, csak azt nem értem hogy ennek mi értelme volt?!
Válasz Rabó001 #4540. hozzászólásáraBorsodi sörgyár szenyvízét nyomták így ki, tecnológiát váltottak, máshogy csinálják, és a cső háló meg ott van a fökdben.
Válasz medikus #4542. hozzászólásáraEbbe már senki nem táplál semmit, a sörgyárban kva nagy mennyiségben keletkezett szenyvíz, ezt a mocskot az üzem területéről, csőhálozaton vitték ki egy 4 km re létesített 60 hektáros ülepítős szenyvíz lerakóba. Medencékben pihentették, aztán ott egye meg a fene!
98-2000 körűl váltottak tecnológiát, már egyből bele a hernádba, így nem feltűnő.
A szivattyú telepet rátettek a banánhélyra, a csőhálótat viszont ott maradt a földben. Fő ág és leágazások, 700 méterenként egy 5 méter mélységű beton akna, (20db)szakaszoló csapokkal. A cső 4 méter mélyen van, az 1972-es technológia szerinti szabvány szerint. Csak azóta eltelt 50 év. És biztos vagyok benne hogy rohadasnak indult, kivűl is belűl is.
Elérhető távolságban van minden parcellánk, 2 előtt el is megy. És hat az a terv hogy bélés csövet húznék bele, és azzal küldeném a vizet.
Ezt küldetésnek tekintem, ugyan is rá akarok állni az intenzív konzervgyári kúltúrákra.
Válasz Josku #4539. hozzászólásáraMi a szándékod vele? Van benne víz? Ki táplálja bele?
Válasz A vasalás témája #4537. hozzászólásáraHa igazak a hírek a kutakkal kapcsolatban, akkor ez a vízóra téma egyelőre ugrott.
Válasz Josku #4539. hozzászólásáraFagyhatar alá tettek ezeket, 80-90 centi mélyen, nem 3m mélyre, de ez mellékszál. Nem igazán értem mit akarnál ezzel elérni? Ha ez egy nyomócső , akkor egy rendszer része, volt, valahol beletaplaltak a vizet szivattyukkal.
Kedves Öntözők és Forumtarsak!
A községünk határában a szántóföldünk alatt, van egy 25 éve üzemen kívűli, öntöző cső, 300 mm feletti az átmérője.
Kb 50 éve telepítették. És 3 m. Mélységben fut.
Hogy tudnánk ebbe belenézni, és bele lehetne e tolni egy béléscsövet?
Valaki esetleg hasonló helyzetben?
A nevem Cseri Józset Tamás, és Bőcs községben gazdálkodok.
Sziasztok.
Keresek hidrans csatlakozót . 80-ast.
Ha valakinek van elfekvőben.
Válasz Dvili #4529. hozzászólásáraAhogy Dvili írta, hiteles mérőóra kell, és nem elég a gyártómű certifikációja, külön be kell vizsgáltatni. Erről adnak jegyzőkönyvet, amit meg kell őrizni, mert ha elveszted, nem tudják kiadni, akkor új hitelesítési eljárás kell.
Szivattyúra kell felszerelni (esetemben), de nem kell plombálni a kötéseket, sőt, bármikor leakaszthatom a kútról az egészet (nyilván óra nélküli szivattyút is akaszthatok vissza, csak esetleges helyszíni szemlén meg ne bukjak :) )
Válasz Lali05 #4528. hozzászólásáraHitetlenkedve olvastam, amikor a vízi tervezőm közölte, nem kell plomba. Felszerelését víz gáz fűtésszerelő megcsinálhatja, csak erről készíteni kell jegyzőkönyvet. Valójában én fogom felszerelni, ha oda jutok. :) Az engedély már megvan.
Válasz lazar.r #4534. hozzászólásáraNekem pár hektárra volt 190+fa, szerintem egy hektárra se sokkal olcsóbb.
Üdv urak. Talajvédelmi terv ontozeshez mibe kerülhet kB? 1hektarrol lenne szó
Válasz Tanonc #4532. hozzászólására50-es csőre kell kb.250l/min
Válasz Lali05 #4530. hozzászólására400l-est vettem tavaly 50e-ért felújítottat, hitelest.
Válasz Lali05 #4530. hozzászólásáragoogle attól függ milyen kell dn80 már elég húzós
Válasz Dvili #4529. hozzászólásáraKöszönöm a választ és kb. mennyibe kerül egy ilyen óra?
Válasz Lali05 #4528. hozzászólásáravízórát blombálva meg hozzá jegyzőkönyvvel tudod venni.
Jegyzőkönyv maga a hitelesítés
Válasz A vasalás témája #4513. hozzászólásáraSzia!
olyan kérdésem lenne hogy a vízórát kiszereli fel és le kell bomlázni is?
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-02-21 15:06:20
Válasz #bandi #4525. hozzászólásáraNem feltétlen.
Csak akkor ha vízágyúval sok vízzel meghúzatod a földet és nem használsz valami talajlazító készítményt.
Egész nyáron öntöztem a hagymákat, de nem volt gond a műveléssel.
Válasz Makói 70-es #4524. hozzászólásáraHa a művelésre gondolsz, akkor azért mert nehezebb.
Válasz #bandi #4522. hozzászólásáraMiért?
Válasz #bandi #4522. hozzászólásáraMég mindig azt tartom jobb ötletnek, hogy a talajvizet kellene fentebb tornászni……Állítólag hatalmas %-ban lesz az öntözés támogatva….víz is lesz majd hozzá, akkor és annyi, mikor majd kelleni fog !?
Válasz ..,-:) #4521. hozzászólásáraKútból nemhinném hogy kijön ez a 300/300 -as matek. Másrészt nem lennék annak a traktorosnak a helyében, akinek művelni kell azt a “talajt” ősszel, legalábbis azt ami maradt belőle
Válasz #bandi #4517. hozzászólásáraFogd meg a söröm…….
300 mm nem is sok…….csak megfeledkezünk az elpárolgásról, szélről…..
300 mm az legalább 300 liter diesel de lehet inkább már 400 liter. Ha abból indulunk ki, hogy az üzemanyag 3x-osa a bér/minkadíja, akkor már szinte meg is vagyunk….
Válasz #bandi #4519. hozzászólására felszíni vízből meg reális a 300 mm egy szezonban lineár öntözővel
Válasz arashan #4518. hozzászólásáraAmit ír, hogy nem felszini vízből eleve egy nagy szívás, azt elfogadom.
Válasz #bandi #4517. hozzászólására Nem értek hozzá másoltam egy vidéki napilapból amely kivételesen nem Mészáros Lőrincé szóval nem tudom de az azért megdöbbentő hogy 1 hektár föld öntözése ilyen összeget igényel úgy hogy az állam semmit nem tesz bele csak a markát tartja
Válasz arashan #4516. hozzászólására300 mili vizet nem lehet amúgysem kitenni, főleg nem kútból. Nonszensz az egész
Mit találtam elgondolkodtató..-"Tavaly az árukukorica éppen azokban a régiókban vallott kudarcot, ahol az öntözött kultúrákkal versengett a területért, ezért most az a hír járja, hogy sok termelő fokozná a sikeresebbnek bizonyult konzervipari termékek előállítását. Vajon igaz ez? Mint látni fogjuk, a hír erős túlzás."Ez a cími a Mezőhír cikkének akit érdekel olvasson utána...-"Leszerződünk borsóra, csemegekukoricára?" és itt a lényeges amiért ide raktam ...-"Egy dolog a víz ára, és egy másik, hogy mibe kerül kiemelni és odajuttatni a táblára. Amilyen ára van az energiának, nem éri meg – ezt már egy Csongrád-Csanád vármegyei nagygazdaságban halljuk, ahol az idén döntöttek úgy, hogy lemondanak a borsóról és a csemegekukoricáról.
Mi tavaly 40 forintét kaptunk egy köbméter vizet, ahogy hallom, most ötszörösére nő az ára, 200 Ft körüli összeg lesz. Ha 300 mm vizet adok ki, akkor az hektáronként 600 ezerbe fog kerülni, plusz a kijuttatás még egyszer ennyi. Ezt egy növény sem tudja kitermelni. Aki nem folyóvízből öntöz, annak ne lesz érdemes beindítania a lineárokat… – mondja egy Hajdú-Bihar vármegyei nagygazdaság vezetője, aki azt tervezi, hogy a csemegekukorica helyett a jóval kisebb vízigényű és szépen jövedelmező napraforgót rakja inkább az öntözhető táblákra." Szóval pártunk és kormányunk azon van hogy a termelők jól járjanak hát attól függ honnan nézzük ha nem csinálunk semmit ráérünk napozni a strandon mert ha egy nagy gazdaságnak nem éri meg a kicsiknek meg még úgysem
Sziasztok!
Sunstream csepegtető szalagot használ valaki?
Válasz A vasalás témája #4513. hozzászólására akkor kb ugyan ott van a kettő ahogy traktoros írta ...
Válasz arashan #4512. hozzászólásárafúrt kút legalizálása:
Az biztos, hogy öntözési talajvédelmi tervet kell készíttetni. Ez előfeltétele a vízjogi engedélynek. 2021-ben 100 ezer körül volt.
Talajtani szakértő vett kútvizet is, meg vesz mintát a talajból, ki tudja hány garnitúra mintát a 20 ha miatt. 50-100e a vizsgálat? (2021-ben), nem tudom már pontosan
220 nettó körül intézte a vízjogi engedélyhez szükséges terveket 2022 év szeptemberében a tervezőm.
2022 őszén kifizettem 74 ezer ft eljárási díjat,
vettem a kútra hitelesített vízórát ~50 ezer ft.
Gázvizsgálatot kellett elvégezni a kútra. 30e ft kb.
Kérd le a terület tulajdoni lapját hrsz.-enként.
Azt hiszem, ennyi egyenlőre. És ez egy meglévő kút legalizáltatása. Ki tudja mi lesz az eljárás vége.... remélem, nem az eltömedékelés. Mert arra nagyon drága lenne.
Kérdésem lenne ez a viz jogi engedély kp-ban mennyibe fáj egy 20 ha terület csatornából és mennyi a fúrt kútból vagy nincs különbözet a kettő között ???
Válasz Traktoros30 #4506. hozzászólásárakülön engedély kb
Válasz Traktoros30 #4509. hozzászólásáraIgyekezzen, mert mire megkapod, elmúlik a szezonja
Hát elképzelhető, de fogalmam nincs, msjd megkérdezem akkor a tervezőt.
Válasz Traktoros30 #4506. hozzászólásáraAhogy a kolléga fentebb javasolta, egy engedélykérelemben kellett volna benyújtani. Utólag is lehet módosítani a vízjogi engedélyt, azt valószínűleg olcsóbb terveztetni, mint nulláról indítva.
Válasz Traktoros30 #4506. hozzászólásáraEgy eljárásban kellett volna a kicsikkel?
Sziasztok!
Olyan kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy pár földemet tudnám öntözni csatornából, ezért a legnagyobbra (10ha) elindítottam a vízjogi engedély beszerzését ami kb. 600 000 ft lesz nettóban, am mondjuk meg őszintén, hogy sok pénz. A problémám az lenne, hogyha a többi kisebb parcellát 1-3ha is engedélyeztetni akarom, akkor parcellánként ennyi pénzt kellene kicsengetni, ami számomra nonszensz. Más járt már így? Engedély nélkül pedig nem igazán fogok merni öntözni.
Válasz Ares 826 #4502. hozzászólásáraAzért gondolom hogy a felszín feletti csepegtető az első estét nem élné túl nálunk, lehetne minden nap keresni hol folyik. Az őzek derékba rágják el a napraforgó nem gyenge szárát hogy vízhez jussanak, a csepp szalag nem lenne akadály. Disznóról nem beszélve.
Válasz Drisa #4501. hozzászólásáraMezei pocok a fő gond. Főleg, ha gabona van a közelben, aratás után beköltöznek a kukoricásba, és rágják a csövet. Nálam az őz csak 1-2 helyen harapott bele. Felrakta a csepit 1m magasra a kukorica levelekre.
Válasz Ares 826 #4502. hozzászólásáraA talajba telepített csepegtetőt nem rágja szét.
De az még drágább, és csak sekélyen lehet művelni.
Van valami ilyesmi az egyik ismerősömnek néhány táblán, de nála pénz nem számít.
Válasz Drisa #4501. hozzászólásáraA mikroszórókat is szarrá rágják csak vizet találhasson! Ezért jobb a Tisza szórófej mert azt leveszi az ember nap végén s ihat a csőből a vad , kifinomult orruk van a víz megtalálására!
A vadak ezekben az aszályos időkben nem rágják szét ezeket a szalagokat?
Nem kalászos öntözése van tervben,hanem takarmány és csemegekukorica ill. szója öntözése. Kitésekkel felvesszük a kapcsolatot,majd mondanak nekünk valamit.
A segítséget köszönjük! A netafim esekkel is felvesszük a kapcsolatot!
Válasz HOG #4495. hozzászólásáraSzia.
Hirdetéseim között megtalálod!
Üdv.
V.T.
Válasz máris szomszéd #4492. hozzászólásáraÉn is írtam korábban.
Állami pénzből könnyű.
Meg ha ő rendelkezik a szivattyútelepek és vízjog felett.
Az én földeim mellett, meg mindenütt száraz csatornák.
Ha akarnék se tudnék onna öntözni.
Marad a fúrt kút, amit meg ellehetetlenítenek a baromságaikkal.
Válasz Bobi.3 #4491. hozzászólásáraÉn hagymába akartam felszíni csepegtető szalagot, de lebeszéltek róla.
Ha minden ikersor közé raktuk volna, akkor kb 2,5-3 millióra jött volna ki egy hektár.
Aki aprómagokat vet nekem azt mondta, hogy csinálták úgy is, hogy a vetéssel egymenetben minden második nagy sorközbe fektették a csövet.
De akkor nem tudok sorművelni.
Vagy csinálni kell a kultivátorhoz csőemelőt. De ott még nem tartok technikailag, meg sokkal lassabb is a munka.
Maradt a mikro.
Netafim Meganet. 1 Ha 40-es gerinccel kis átfedéssel telepítve 7-800 ezer Ft.