Hirdetés
Fórum
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Magágykészítő gépek új
- Rába Steiger traktorok új
- Napraforgó ára új
- Kukorica terményárak új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Földvétel, elővásárlási jogok új
- Milyen traktort érdemes venni? új
- Szántás kezdőknek és haladóknak új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
Cikkajánló
Lencse az új rubel? Oroszországot megütötték a szankciók?
Az orosz exportőrök pénz nélküli kereskedelemre kényszerültek.
Támogatott tartalom
903 hozzászólás
Válasz csuti0 #452. hozzászólásáraEngem ez nem érdekel.
Válasz Rabó001 #449. hozzászólásáraSzia!
Ne gondold,hogy nem tud kitenni vesszőt vagy épp pontot,ez is hozzátartozik az ő általa kitalált profihoz. Mondtam már, Mihály nem más mint egy fórum TROLL!
Üdv.: Csuti
Válasz Mihály #450. hozzászólásáraKomolyan mondom, ritka értetlen egy fazon vagy.
Mit nem lehet azon megérteni amit leírtam, ráadásul már nem is először? Tudom hogy neked hihetetlen. Azt is tudom hogy ritka az ilyen. Valószínűleg ezért nem tudod elképzelni sem. Ha papírozás és hivatalos megállapodások nélkül is működött eddig is, akkor ezután miért ne működne. Az öntözés az engedély birtokában ment eddig is, szolgalmi jog meg kártérítés nem volt papírozva (de ezután se lesz kötelező, kölcsönösen megoldottuk), de ezt is leírtam már, de te valamiért csak a saját magadét hajtod. És mi ebben a rémisztgetés? Semmi. De nem írnám le, ha nem így lenne.
Válasz Rabó001 #449. hozzászólására Na arra nagy gazdasági közösségre Befizetek s nem is tudom ki rémisztget
Válasz Mihály #448. hozzászólásáraMenj a salátatörvényeddel a politikai dühöngőbe, ne szennyezd a többi topikot tele vele! Ilyen szavakat mint a salátatörvény, bezzeg meg tudsz tanulni, de vesszőt meg pontot kitenni azt továbbra sem.
Te azt hiszed valaki a saját maga ellensége? Képzeld, már folyamatban van az öntözési közösség alakítás is.
Ismeretlenül azt nemtudom minek osztod az észt. Nem ismered az adott környezetet, azt a gazdaközösséget, helyette vaktában lövöldözöl és remisztgetsz.
Moderálási elveink miatt törölve: 2021-02-14 18:40:27
Válasz Mihály #446. hozzászólásáraMert most is össze vissza irkalsz, azt meg figyelmem kívül hagyod amit én írok. Elhiszem hogy neked hihetetlen.
Ne mond már, hogy ezután az állam majd odamegy, hogy kispista átmenet a földemen, és kártérítést követel a nevemben, és fordítva, ha egyik fél se akarja akkor is.
Elárulom neked hogy azon a Tsz öntözőtelepen amióta megvan, van vízmérő, fizetik a vizdijat, kivéve mikor az állam elengedi, mint másoknak is.
A hadkötelezettseg nem ide tartozik, de jó ha tudod, csak a sorkatonai szolgálatot szüntették meg annak idején.
Válasz Rabó001 #445. hozzászólására Szóval ott kezdtük hogy regisztrálni kell a kutakat:"Ha eddig papír meg minden nélkül is működött, szolgalmi jog nélkül, akkor szerinted most ugyanaz az ember illetve emberek hirtelen behúzzák a kéziféket?" akkor miért is ??? ja én vagyok aki mindent negatívan lát aha még jó hogy vagy mert te látod a pozitívumot (nem tudom hol)ami neked meg a tsz-nek kölcsönösen előnyös volt most állambá kinyújtja a karját s beszedi a zsét...
és nem erőltetem csak a tényekre próbálok rá világítani mint a saláta törvény amit utólag elfogadott a parlament (újra had köteles minden 18 évet betöltött 55 éves kort el nem ért Magyar állampolgár)
Válasz Mihály #444. hozzászólásáraHa eddig papír meg minden nélkül is működött, szolgalmi jog nélkül, akkor szerinted most ugyanaz az ember illetve emberek hirtelen behúzzák a kéziféket? Na hagyjad már! Úgy irogatsz hogy a helyzetet nem ismered, mert nem is ismerheted, csak nyomod és rám akarod erőltetni a tévképzeteidet.
Ha valami eddig is kölcsönösen előnyös volt mindkét félnek, akkor miért ne csinálja tovább? Tanulj már meg szöveget értelmezni! Eddig is átengedtem a földemen, meg mások is. Egymásra vagyunk utalva, olyan nehéz ezt megérteni? Látom igen. Ha az én foldembe került a hidrans, akkor a szomszédnak bele kell mennie hogy rá tudjon kötni. Mint ahogy én is belemegyek ha a szomszédéban van.
Válasz Rabó001 #443. hozzászólására Erre pl. :"Képzeld el, én eddig is annyit öntöztem amennyit akartam! Kútról is meg hidránsról is. És azon sem problémáztam ha a földemen öntözés miatt átjárt a szomszédos tszcs, az az egy-két MTZ csapa megért annyit, hogy cserébe kicsit megöntsék az enyémet is. Na ezt add össze! Micsoda mocsok világ, mi?"Szerinted nem lesz vita ugye minden simán megy úgy mint volt (ahogy te csináltad)meg ak-ként perkál neked 50 ezret vagy a napelemes mérőórás kútból locsol nekd mert átjár a földeden .... álmodozni szép és jó kár hogy fel kell ébredni ....
Válasz Mihály #442. hozzászólásáraMire alapozod ezt a véleményed? Mert felteszem nekem akartad ezt címezni, csak valamiért nem sikerült, de azt nem feltételezem rólad hogy magaddal beszélgetsz.
Mit tudsz te? Semmit. Nem is ismered a helyzetemet. Jövőbe nem látsz te sem.
Persze mindenki magából indul ki. A szélsőségesen negatív hozzáállásod ismerjük már. Meg azt is hogy ott valahol a vadkeleten minden más, mint az ország többi részén.
Válasz Mihály #440. hozzászólására mert az a világ elmúlt amit te írtál s a jövő nem túl biztató ....
BÚÉK
Válasz Mihály #439. hozzászólásáraÉs ezt miért nekem írod?
Válasz Mihály #439. hozzászólására :Ez a szolgalmi jog a jogosultat addig illeti meg, amíg a vízjogi engedély alapján folytatja tevékenységét. Ennek a jognak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről, illetve törléséről is a vízügyi hatóság intézkedik.
Válasz Rabó001 #438. hozzászólására Hát most ez borsosabb lesz attól:Megegyezés hiányában lép életbe a 302/2020. Korm. rendelet által megadott, a kártalanítás mértékét meghatározó képlet, amely a következő: K (kártalanítási összeg) = 50 000 Ft, szorozva AK (az érintett terület átlagos aranykorona-értéke), szorozva T (az érintett terület nagysága hektárban), szorozva G (igénybevételi szorzó). Az igénybevételi szorzó földfelszíni vagy erdőket érintő beruházás esetén 1, míg földfelszín alatti beruházásoknál 0,3. Nem termőföld esetében egyszeri kártalanítás jár, melynek összege 1,73 millió forint/ha.
A kormányrendeletben megadott képletből kiszámítható például, hogy egy 20 aranykoronás (AK=20), egy hektár méretű terület (T=1), földfelszíni öntözőberuházás esetén (G=1), összeszorozva az 50.000 Ft mértékű kártalanítási tétellel kereken 1 000 000 Ft (K=1 000 000 Ft). A képlet használatával már képet kaphatunk a földhasználat államilag beárazott értékéről, és könnyebbé válik a feleknek megegyezésre jutniuk, amit végeredményben egyébként sem kerülhetnek el.
Válasz Mihály #437. hozzászólásáraKépzeld el, én eddig is annyit öntöztem amennyit akartam! Kútról is meg hidránsról is. És azon sem problémáztam ha a földemen öntözés miatt átjárt a szomszédos tszcs, az az egy-két MTZ csapa megért annyit, hogy cserébe kicsit megöntsék az enyémet is. Na ezt add össze! Micsoda mocsok világ, mi?
Te meg csak feküdj ki a földed végébe, hogy senki sehova.
Válasz Rabó001 #431. hozzászólására Na mit szólsz hozzá most már ha kút van lehet mellé út is már nem kell engedélyezni csak bejelenteni jó lesz mi ha a földeden át viszik a vizet meg mellette bejelentik hogy út van szépen alakulgat a bürokrácia útvesztői emlékszel mikor erről diskuráltunk ?..
Válasz Dvili #434. hozzászólásáraHát azt a 10-est elég nehéz összehozni az ország kb a felén, még öntözéssel is! Azt gondolom nem éri meg a szántóföldi növény öntözése, amennyibe kerül a beruházás meg a munka vele annyit nem ér, sajnos már tapasztaltam! Ha akkora az aszály főleg ha állandóan légköri is van nincs semmi harmat éjszaka két-három öntözés is karcsú!
Válasz Dvili #434. hozzászólásáraPersze,hogy nem.
De 4-5 tonnával még kihozod nullásra.
Nyilvánvaló, hogy mindent megéri öntözni, ha szárazság van, csak a nagyobb hasznot termelő (bár munkaigényesebb) ágazatokban sokkal jobb az öntözőrendszer megtérülése.
És azt nem kamuból írtam, hogy akár az első évben visszahozza az árát.
Matek.
Csak legyen valahonnan víz!
Válasz juhaszsanyi #433. hozzászólásáraAzért búzánál se mindegy 4-5 t vagy 10
Válasz bandigh #429. hozzászólásáraA zöldség más mint a gabona, vagy az ipari növények.
Ugyanúgy megfeleződhet a termés egyetlen hosszabb aszályos időszak miatt, csak nem mindegy, hogy az a terméskiesés 5 tonna búza, vagy mondjuk 5 tonna fokhagyma (1000 Ft/kg) esetleg 10 tonna petrezselyem gyökér (400 Ft/kg) hektáronként.
Ezek már több milliós veszteségek.
És egy hektárt 700 ezer forintból betelepítesz mikróval, meg veszel hozzá 300 ezerért egy szivattyút és kijöttél kb. 1 millióból.
Ha vigyázol rá, 10 évig használod.
Zöldségtermesztésbe belevágni öntözés nélkül az utóbbi évek időjárása alapján egyszerűen felelőtlenség.
Kukoricánál, búzánál egyik év jobb (mint az idei), másik rosszabb, de egyetlen rossz év nem tesz padlóra.
Magról vetett hagyma, vagy gyökérzöldségek ha nincs eső vetés után, ki se kelnek, vagy nagyon ritka tőállománnyal ha olyankor nem kapnak kelesztő öntözést.
Aki száz hektárokat akar öntözni, oda kell 10-15 milliós szivattyú-aggregát, meg nagydobok, Bauer csövek stb., de a hektáronkénti fajlagos költség ott se lesz nagyobb.
Válasz Rabó001 #431. hozzászólásáraPontosan
Válasz Dvili #430. hozzászólásáraKicsik, hivatalosan ilyen pénzekért nem vágnak bele, az tuti. Ahány helyen földje van, annyi kút, engedéllyel. Ha megvan a kút, vagy megoldja feketén, akkor esetleg.
Válasz juhaszsanyi #428. hozzászólásáraMindent megéri öntözni utóbbi 5-10 évben,
ahol aszály van.
De kutanként milliós összeg adminisztració plusz furás és furás nem50-60-200 m hanem 10-20m
Ha be kell adminisztralni eletbe se hozna vissza árát
30 kút esetén 30 misi körül lenne kis gazdagasoknak nem is kéne tovàbb erőlködni ...
Ugye ezek a kamuszervezeteknek pont ez a cèlja
Nehogy mar versenyképes legyen magyar termelő
Kapnak egy kis lóvét külföldről kis marketing kis kampány és bedönteni mindent amit lehet
Hisz öko a tuti azzal el lehet latni nagyon sok embert mint őskorban kb
Öko és társai csak egy ideológia azzal sajnos tömegeket etetni nem lehet , ha nincs víz étel se lesz .
Lehet vannak olyan területek ahol öntözés nélkül is lehet termelni , de egyre inkább aszály sújtott az ország és ezt kell megoldani öntözéssel.
Válasz juhaszsanyi #428. hozzászólásáraHa esetleg nyersz rá pályázatot akkor is kell néhàny év, hogy megtérüljön. De még mindig hamarabb, mintha beleölnéd valami szépen csillogó vasba.
Válasz bandigh #424. hozzászólásáraA csatorna más tészta.
Én is szívesebben öntöznék abból, de amelyik földem mellett esetleg van, abban sincs víz.
Marad a kút.
Nyilván mások a számok több száz hektáron, mint 1-2 Ha zöldségféle öntözésénél.
De a megtérülés is.
Fokhagymánál vagy petrezselyemnél akár egy öntözéssel megtérülhet a beruházás.
Kelesztő öntözésnél pláne.
Takarmánykukoricánál?
Válasz csontii #426. hozzászólásáraNemzeti parkokkal nem lenne baj , védett állatok stb ez a dolguk.
Örüljünk hódoknak kócsagnak vidrának ha van védjék védett álatokat nincs semmi baj ezzel.
De mikor józan ésszel is szemben kijelentenek butaságot mondvacsinált szervezetek azt már unom .
Mikor elhangzik méhek védelme és más bla bla szöveg nulla valós tények kivonnak sok szert mert pár állatvédőnek mondott szervezet egyesület gazdákat illetve növ. védő szereket hibáztatja. Kivonták szereket méhek azóta is pusztulnak ergó nem a szerek voltak hibásak. Termelés drágább lett ergo ki járt jól növ vedőszer gyártók , illetve EU- n kívüli országok mivel ott nem lett betiltva. Beözönlik olcsóbb áru , ki jár rosszul?? Eus termelő mert nem versenyképes....
Kezdődött libásokkal aztán méhék végett jöttek szer bevonások most épp öntöző kutak...
Most magyarázzák Homokhatságot meg hogy sivatagosodik.
80 as években is úgy tanultuk Bács-Kiskun az homok . Akkor mit kell most ezt felfújni kamu hirportálokon??
Válasz Dvili #425. hozzászólásáraÉn azt már régóta mondom,hogy a magyar vidék legnagyobb ellensége a magyar természetvédelem élükön a nemzeti parkokkal.
Válasz bandigh #424. hozzászólásáraFelszíni vizes öntözés megy, kutakból nehezebb költségesebb és épp az a baj nem elég hogy költekezz kútra nem keveset , még ilyen okoskodó szervezet is beleugat “szakertőként” mit hogyan kéne.
Üljön be padsorba előszőr vízgazdálkodást, növénytermesztést tanulni és utánna ugasson bele mit és hogyan. Mert itt addig keresni valója nincs “zöld környezetvédőként”. Nagyon unom ezeket a “mondvacsinált szakértőket” , “környezetvédőket” , akiknek való életről fingjuk sincs , de okoskodnak mintha értenének hozzá. Amikor meg ki lennének vezényelve kis robotra , lerakni 600 m csovet 40 fokban 3 ik cső után nyavalyogna hú de forró ez a cső minek is öntözni meleg van
Válasz juhaszsanyi #421. hozzászólásáraVan aki itt ír, hogy a csatorna mellett van, és hogy van víz. Hàt nincs mindenki mellette, és nincs vize. Ami vízhozamokat írtok, igen, lehet locsolni, de elbeszéltünk egymás mellett, haladós öntözéshez azért komolyabb számok kellenek. És folyamatos használattal ezerköbmétereket kiszedni, valahol csak kijön
Válasz Ares 826 #419. hozzászólásáraEzaz! Különbözők a körülmények. Egyik nagyszájú havernak is volt kútfúró szereléke, iszapoló, meg ami kell, egyszer elment a rokonához, Somogyba talán?, hogy majd fúr neki kutat a hosszú hétvégén. 15 méterig tudott lemenni, akkor elfogyott már neki minden cső meg szerelék, de víz még nem volt. Abból indult ki, hogy otthon 6 méternél kavics, aztán dől a víz.
Mi azt se tudjuk mi az a mélykútszivattyú. Az Ma-200-ast, meg a 350-est ismerjük, meg 6 hengeres Iveco motorost, simán visz 2db 125-ös csőátmérőjű dobot. Az szerintem már jó vízhozamnak számít.
Válasz Ares 826 #419. hozzászólásáraÉpp ez az pluszot termelunk nem hogy kart okozunk, de vannak szervezetek, akik szerint káros az ha nincs ontozesi jarulek nincs kút engedélyezés miliókert. Hiszen mg karos szennyez bla bla mese. Mint mikor négy macsos brigad libatenyésztőket hazavágta. Csak ugye van aki már erre sem emlékszik
Válasz bandigh #409. hozzászólásáraA mély kút ahhoz kell, hogy tiszta vized legyen.
A felső rétegek vasasak, sósak, bacisak.
Nem is szabad túl sokat öntözni belőlük, csak ha muszáj.
Szerencsére a só amit az öntözővíz felhoz, visszamosódik az első nagyobb esővel a talajvízbe.
Van ismerősömnek engedéllyel, hivatalosan fúrt 80 méteres majdnem ivóvíz minőséget adó kútja a termál kertészetben, ami 1 millióba került. Évi 500 köbmétert vehet ki.
Az én csőkútjaim 14-16 m mélyek 5-6 m 63-as szűrővel. Ahol iker kút van kb. 600 litert ad percenként. Bőven elég egy 90-es dobhoz.
Nem kell mély kút, ha van jó felső vízréteg.
Válasz bandigh #416. hozzászólásáraLehet nálatok minden szar, de a Duna vonalában nincs ilyen gond!!!!!!!!!!!!
Válasz bandigh #409. hozzászólásáraMit kell átfúrni vazeeeeeeeeee???? A 20 méteres kút már nagyon tuti nálunk, nem kell mélyebbre menni meg fölösleges is 20 méternél víz van szarásig mehet még a 500-as szivattyú is nem csak az MA 200-as! Semmi kárt nem teszünk az ivóvízzel , csak a nemzet gazdaságot gyarapítjuk gazdák mikor öntözünk!
Válasz Rabó001 #404. hozzászólásáraTavaly voltam a kanári szigeteken,ott azt mondták,hogy napi 20000köbméter vizet sótalanítanak ,ez egy vulkanikus sziget ,édes víz nuku,minden fához bokorhoz oda van vezetve a víz,nincsenek betojva,a víz hiány miatt 0-200mm az éves csapadék,tehát akik tenger vagy óceán mellett élnek azoknak a technika ezt a jövőben megoldja.
Válasz bandigh #416. hozzászólásáraLetezik olyan is , amit írsz, de az lineárra van inkább, olyan mint búvár szivattyú.
Kis gazdaságok pedig motoros szivattyúval fenntről. Ez olcsóbb, egyszerűbb technika.
Válasz Dvili #413. hozzászólásáraÖntözni mélykúti szivattyúval szoktak. Mármint ha mennyiséget is akarsz
Válasz Isssti #412. hozzászólásáraHa szerencséd van 3-4 m ren mar van víz, ha csak 8-9 m ren az már necces, nyugi mi is így toljuk
Válasz bandigh #410. hozzászólásáraBud Spenceres filmeket te is láthattad , oazis ott van ahol víz is
Válasz bandigh #409. hozzászólásáraMax 20 m mély kell ez a távolság ahonnan fel tudod venni hiába fúrsz mélyebbet nem nagyon fog menni.
Mindenre van megoldás de ha ezen a mélységen nincs víz ott már sok értelme nincs fúrkálásnak
Válasz bandigh #402. hozzászólásáraAzért a homokhátság alatt ígyis úgyis csökken a vízszint, kb. mióta a mocsaras régióból leválasztották a Tiszát a szabályozással, ráadásul majd 20éve nem volt egy tisztességes árvíz ami kicsit töltögethetne vissza és sajnos mi is szeretnénk termelni, megélni ezért nekünk is kell a víz. Töketlenkedünk 6-8m-es kutakkal 40-50l/min vízhozammal iszonyat költséggel, közben meg a Duna mellettiek meg belelógatják az ma200 csövét az ásottkútba. Igazából itt a szocializmusban volt rendes öntözéses gazdálkodás, azóta valamilyen erők ezt szétzúzták és azon vannak hogy ne is tudjunk újra komolyan gazdálkodni a vizünkkel. Egyébként mindennek az alapja a Duna-Tisza csatorna lenne, meg újra egy fokgazdálkodás a Tisza mellett.
Válasz bandigh #409. hozzászólásáraÉrtem, de nem mindenhol kell olyan mély kút.
Válasz Dvili #408. hozzászólásáraA Nílusból, nem kútból..
Válasz Rabó001 #406. hozzászólásáraMondjuk úgy, hogy ha öntöznél,és normális vízhozamot akarsz, ahoz mély kút kell. Tehát több réteget átfúrsz. Persze ezek nem lesznek elszeparálva, mert az drága..A szennyezett talajvíz mindjárt mozgásbalendül. Belvíz ha esetleg beugrik, az megint más téma
Válasz bandigh #402. hozzászólásáraNálunk akkor lesz pont sivatag ha nem
öntözöl!!!
Nézz rá Egyiptomra hol van víz ott mezőgazdaság ahol nincs ott sivatag
Válasz Ares 826 #405. hozzászólásáraEgyetértek.
Hát most meg nem keresem konkrétan, de valamelyik öntözéses kiadványban is fel voltak sorolva a különböző vízhozamok, folyók, csapadék, öntözésre elhasznált mennyiség. Az öntözésre felhasznált víz valami töredék részt képvisel a rendelkezésre álló képletből.
Válasz dedaldalma #386. hozzászólásáraAz engem is érdekelne józan paraszti ésszel, hogy hogyan a fenébe kerül a kutakon keresztül műtrágya, szervestrágya és növényvédőszer a talajvízbe. Tehát ez a mondatod: "Ahogyan a felszíni vizekbe is jelentős bemosódások lehetnek, egy hibásan létesített kútba úgyszintén, maga a furat az, ami akadálytalan utat biztosít a szennyező anyagoknak"
Van egy talajvízbe fúrt kutam. Szerencsés vagyok, és 6-10 méter mélyen ott a talajvíz, belefúrok, 1 nap, jöhet a víz belőle. Hogy segíti egy ilyen kút elő a szennyeződést? Senki nem olyan hülye, hogy beleöntse a műtrágyát, növényvédőszert, szervestrágyát. Nem rétegvízbe fúrt kút, és akkor a kút segítségével össze tud keveredni a rétegvíz és a talajvíz.
Válasz Rabó001 #404. hozzászólásáraAz ott van ez meg nálunk, itt mindig lesz víz! Jön az esővíz nyugatról, keletről na meg persze még adják a "fentiek" is az égi áldást, nincs miért fosni én azt gondolom! Víz szintem nagyon jó helyre születtünk!
Válasz bandigh #402. hozzászólásáraSzaúd-Arábiában csinálják most azt, hogy élelmiszer önellátók akarnak lenni, és ehhez pár évtized alatt el fogják használni az évezredek (vagy évmilliók, de legyen csak ezredek) alatt összegyűlt réteg (artézi) vizeket. Persze nem mindegy az arány sem, azért a sivatagot termővé tenni több víz kell, mint amit itthon elhasználnánk öntözni.