Hirdetés
Fórum
Őstermelői adószám, számla, nyugta, igazolvány,...
Létrehozta: Sanyi , 2008-03-01 20:49:43
Kedvencekhez
Segítség
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Bérmunka tarifák szántóföldön! új
- Massey Ferguson traktorok új
- Kukorica vetőmagok új
- Szántóföldi permetezőgépek új
- Solis traktorok új
- John Deere traktorok, kombájn minden mennyiségben új
- Erdőgazdálkodás, szakirányítás új
- Agrárjog új
Cikkajánló
Trump feladta a leckét a mexikói szarvasmarhatartóknak
Pedig az USA feloldotta a mexikói szarvasmarhaimport tilalmát.
1970 hozzászólás
Válasz #919. hozzászólásra
Te ezt ki fogja elolvasni és megérteni?????????? Feladtad a leckét estére!
Az alábbi a komplett jogszabály. Jó olvasgatást!
Válasz #918. hozzászólásraA termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség
22/E. § (1) Útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó
a) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt,
b) Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt,
c) belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést
(a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység) kizárólag érvényes Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKAER) számmal rendelkező adózó folytathat.
(2) A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózó az EKAER szám megállapítása érdekében köteles az állami adó- és vámhatósághoz a 11. számú melléklet szerinti adattartalommal bejelentést tenni.
(3) A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózót bejelentése alapján az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi és a bejelentés alapján EKAER számot állapít meg a számára.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szabályait alkalmazni kell a kockázatos élelmiszerek esetében akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíj köteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot meghaladja, illetve egyéb kockázatos termékek esetében, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja.
(5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti tevékenységét kockázatos termékekkel végzi, továbbá amennyiben a (4) bekezdés szerinti közúti fuvarozással járó tevékenységet folytat - a bérmunka céljára történő közúti fuvarozással járó tevékenység kivételével - kockázati biztosítékot köteles nyújtani.
(6) Mentes az (1)-(5) bekezdés szerinti kötelezettség alól
a) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv és az Országgyűlési Őrség gépjárműve,
b) a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálati gépjárműve, valamint az egyéb szervezetek nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárműve,
c) a katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjármű,
d) a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény (NATO, Schengheni Megállapodás) és viszonosság körébe tartozó jármű,
e) a nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjármű.
(7) Az (1) és (4) bekezdések szerinti tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettségre és az (5) bekezdés szerinti kockázati biztosítékra vonatkozó részletes szabályokat a 11. számú melléklet tartalmazza.
(8) Az állami adó- és vámhatóság az adózó bejelentése alapján az alábbi adatokat veszi nyilvántartásba és szerepelteti az EKAER-ben:
a) EKAERszám,
b) feladó adatai (név, adóazonosító szám),
c) felrakodás címe,
d) címzett adatai (név, adóazonosító szám),
e) kirakodás (átvétel) címe,
f) kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó vállalkozás adatai (név, adóazonosító szám), amennyiben e vállalkozás nem azonos a címzettel,
g) termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén arra vonatkozó adat, hogy az átvételi címre érkezés, valamint az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló közúti fuvarozás esetén a gépjárműre történő felrakodás megkezdésének bejelentése mely elérhetőség(ek)ről lehetséges (telefonszám, e-mail cím),
h) az EKAER számhoz tartozó termék(ek):
ha) általános megnevezése,
hb) a vám-és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. számú mellékletének (a Kombinált Nómenklatúrának) a bejelentéskor hatályos szövege szerinti vámtarifaszám (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig),
hc) az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban,
hd) veszélyes termék fuvarozása esetén a veszélyességi bárca száma,
he) a termék könnyebb beazonosítása érdekében az adott termék adózónál használt cikkszáma, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll,
i) a termék közúti fuvarozásának indoka, ami lehet:
ia) termékértékesítés,
ib) termékbeszerzés,
ic) bérmunka,
id) egyéb cél,
j) amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy termékértékesítés, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenérték, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési ár vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási érték.
k) a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma,
l) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló fuvarozás, valamint belföldi feladási címről belföldi rakodási címre történő fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontja,
m) a Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén, a termék fuvarozására használt gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontja.
(9) Az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felület eléréséhez az ügyfélkapun keresztül felhasználónevet és jelszót igényel. A (2) bekezdés szerinti bejelentést az adózó vagy az a személy teljesítheti, akinek részére az adózó vagy törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületén a bejelentés megtételéhez szükséges felhasználónevet és ahhoz kapcsolódó jelszót igényelt.
(10) A (9) bekezdés szerinti, az EKAER elektronikus felületen történő bejelentéshez szükséges felhasználónévvel és jelszóval rendelkező személyek által teljesített valamennyi bejelentés az adózó nevében tett jognyilatkozatnak minősül.
(11) A (9) bekezdés szerinti, adózó nevében eljáró személyek addig az időpontig teljesíthetnek bejelentést, amíg az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felületén vissza nem vonja az erre vonatkozó jogosultságukat.”
202. § Az Art. 24. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Az állami adóhatóság az automata berendezést üzemeltető adózó bejelentése alapján nyilvántartásba veszi az általa működtetett automata berendezést és a bejelentés napján, annak alapján automata berendezésenként regisztrációs számot állapít meg, amelyről elektronikus úton értesítést küld számára.”
203. § Az Art. 31. § (2) bekezdése a következő 25a-25c. ponttal egészül ki:
[A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s), t) és v) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról - kivéve a kamatjövedelem adóról -, járulékokról és/vagy az alábbi adatokról:]
„25a. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére vezető tisztségviselői jogviszonyával összefüggésben fizetett tiszteletdíj összegéről,
25b. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítésről,
25c. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelemmel (így különösen az ingatlan értékesítéséből, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték fejében történő alapításából, az arról való lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséből származó jövedelemmel) összefüggésben kifizetett bevétel (jövedelem) összegéről,”
204. § Az Art. 31/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az általános forgalmi adó összesítő jelentésre kötelezett adózó választása szerint a kötelezettségének az (1)-(2) és (4)-(5) bekezdésben meghatározott értékhatár figyelembevétele nélkül is eleget tehet.”
205. § Az Art. 33. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az adóévben átalakuló, egyesülő, szétváló adózó - ideértve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adózót, az átvevőt és a fennmaradót is - az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül társaságiadóelőleg-bevallást tesz.”
206. § Az Art. 43. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (2b)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti átvezetés az adózó megszűnése miatt nem lehetséges, a büntetőeljárás során hozott jogerős határozatban megállapított összeget az elkövető kötelezettségeként kell előírni és annak rendezése érdekében az elkülönített számlára megfizetett összeget az elkövető adószámlájára kell átvezetni, kivéve a (2b) bekezdés második mondatában meghatározott esetet.
(2b) Amennyiben a büntetőeljárás eredményeként nem állapítják meg a bűnügyi letéti számlára megfizetést teljesítő magánszemély büntetőjogi felelősségét, vagy alacsonyabb elkövetési értéket állapítanak meg, mint amennyit a bűnügyi letéti számlára korábban megfizetett, akkor az előbbi esetben a megfizetett összeg, az utóbbi esetben pedig a többletként jelentkező különbözet visszatérítésére akkor kerülhet sor, ha a magánszemélynek nincs köztartozása. Ugyanígy kell eljárni azokban az esetekben is, amikor a (2) bekezdés szerinti adózónak - önkéntes teljesítés vagy eredményes végrehajtás következtében - már nem áll fenn adótartozása, azonban az elkövetőnek köztartozása van.
(2c) A (2b) bekezdés szerinti köztartozások esetén a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti követelésfoglalásnak van helye.”
207. § (1) Az Art. 52. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:
„(12a) A nyugdíjat folyósító szerv az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 19/A. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jövedelemkategóriát érintő automatikus információcsere teljesítése érdekében a rendelkezésre álló azonosító adatok alapján az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről az adóévet követő év január 31-ig az adózó azonosításához rendelkezésre álló adatok feltüntetésével elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.”
(2) Az Art. 52. §-a a következő (19a) bekezdéssel egészül ki:
„(19a) A (19) bekezdés szerinti megkeresések teljesítésére nyitva álló határidő a végrehajtási eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében 8 nap, az ellenőrzési eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében 15 nap.”
(3) Az Art. 52. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:
„(22) Ha a tényállás tisztázásához szükséges, az állami adó- és vámhatóság megkeresi a belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózót az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti elektronikus kereskedelemi szolgáltatásnak a szolgáltatás nyújtójára, valamint a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó forgalmi adatai az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást igénybevevő személyhez nem köthető módon történő beszerzése érdekében. A belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózó a megkeresést 15 napon belül teljesíti.”
208. § Az Art. 85/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az adóhatóság az adóhatósági igazolást a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz.”
209. § Az Art. 88. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában lévő kereskedelmi mennyiségű termék csak a termék eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy számla) birtokában fuvarozható. Az állami adó- és vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozását végző személyt arról, hogy mely általános forgalmi adóalany javára végzi a fuvarozási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti a termék eredetét, és az általános forgalmiadó-alany tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok (különösen fuvarlevél vagy számla) meglétét.
(6a) Az állami adó- és vámhatóság a (6) bekezdés szerinti, a termék fuvarozását végző személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, feladót és fuvarozót nyilatkozattételre kötelezheti:
a) a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről,
b) a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról,
c) a termék átvételéről, kirakodásának címéről,
d) az EKAER számról,
e) amennyiben a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe, úgy az ingatlan használatának jogcíméről.
(6b) Amennyiben kockázati tényezők - különösen a rakomány jellege, a szállítmány és a rendeltetési hely, illetve a fuvarozott termék mennyisége és a gépjármű típusa közötti összhang hiánya, folyamatban levő végrehajtási eljárás, közösségi adószám hiányában végzett közösségi kereskedelmi tevékenység, kirakodási helyként be nem jelentett telephely feltüntetése - indokolják, valamint abban az esetben, ha a termék fuvarozásában érintett általános forgalmiadó-alany a (6a) bekezdés szerinti nyilatkozattételt megtagadja - az élőállat, valamint a gyorsan romló termékek kivételével - az állami adó- és vámhatóság a szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmazhat. A hatósági zár lehet hatósági pecséttel ellátott csomagzár vagy raktérzár. Az állami adó- és vámhatóság az alkalmazott hatósági zár sértetlenségét belföldön ellenőrizheti, illetve a hatósági zár alkalmazása indokának megszűnése esetén intézkedik annak eltávolítása iránt.”
210. § Az Art. 97. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha az adóhatóság ellenőrzése során olyan, több adózót - egymással összefüggő módon - érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése vélelmezhető, azt az érintettek tudomására hozhatja.”
211. § (1) Az Art. 132. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Az adózónak a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelemben meg kell jelölnie, hogy
a) a kérelem benyújtásának adóévére, valamint az azt követő két adóévre vagy
b) a kérelem benyújtását követő három adóévre
vonatkozóan kéri a tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága megállapítását.”
(2) Az Art. 132. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelező. A feltételes adómegállapítást érdemben érintő jövőbeni jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettségváltozás vagy tényállásváltozás (tartalmi változás) esetén - annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően - a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható.
(3a) A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát - a (2a) bekezdés kivételével - a jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása érinti. A feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat kötőereje - a tartós feltételes adómegállapítás kivételével - a határozat kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig tart, amely egyszer, további két évvel meghosszabbítható a 132/A. § szerinti eljárásban.”
(3) Az Art. 132. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére megállapítja az adózó által előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszer megfelelőségét a kérelemben megjelölt részletes tényállás alapján. Egy kérelemként nem terjeszthető elő ügyletre (ideértve a jövőbeni és a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyleteket is) és előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszerre irányuló kérelem. E kérelem vonatkozásában a feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.”
212. § Az Art. 132/A. § (1) bekezdése és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának és a kötőerő meghosszabbításának megállapítása
132/A. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter kérelemre megállapítja:
a) a feltételes adómegállapítás során hozott határozat (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: határozat) alkalmazhatóságát, ha a határozat jogerőre emelkedését követően hatályba lépett jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettségváltozás, megvalósult vagy a jövőbeni tényállásváltozás a határozat rendelkező részében foglaltakat érdemben nem érinti, vagy
b) a határozat kötőerejének - a tartós feltételes adómegállapítás kivételével - egyszer, további két adóévre vonatkozó meghosszabítását, ha az a) pontban megjelölt tényállásváltozásra, nemzetközi jogi kötelezettségváltozásra, jogszabályváltozásra nem került sor,
c) az a) és b) pontra együttesen irányuló kérelem esetén az alkalmazhatóságot és a határozat kötőerejének további két adóévvel történő meghosszabbítását.”
213. § Az Art. 136/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megalapozó utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozatot az (1) bekezdés szerinti fellebbezésben vitatja, a fellebbezést elbíráló másodfokú adóhatóság elsőként az utólagos adómegállapítás jogszerűsége kérdésében dönt. Amennyiben a felettes szerv megállapítja, hogy az utólagos adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, a fellebbezést benyújtó adó megfizetésére kötelezettel szemben a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti. Az utólagos adómegállapítás jogszerűsége, a végrehajtási jog korlátozása és az adó megfizetésére kötelezés tárgyában a másodfokú adóhatóság egy határozatban dönt. A határozat meghozatalára nyitva álló határidő az iratoknak a másodfokú adóhatósághoz történő megérkezését követő naptól számított 60 nap.”
214. § Az Art. 164. § (1a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A bíróság által jogerősen megállapított)
„e) csődbűncselekmény (Btk. 404. §),”
(esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.)
215. § (1) Az Art. 172. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki
„(1a) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés l) pontja szerinti jogsértést ismételten követi el, úgy a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély adózó esetén 500 ezer forintig, más adózó esetén 1 millió forintig terjedhet.”
(2) Az Art. 172. §-a a következő (19a) bekezdéssel egészül ki:
„(19a) Amennyiben az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget a 22/E. § (1)-(4) bekezdése szerinti kötelezettségnek, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.”
216. § Az Art. 173. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatóság, ha a magánszemély, illetőleg más adózó terhére egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a bejelentés, illetőleg cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalást az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében végzi, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság a 22/E. § (1)-(4) bekezdése szerinti kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.”
217. § (1) Az Art. 175. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha uniós jogi aktus, illetve azt végrehajtó vagy átültető jogszabály egy jövedelemmel összefüggésben automatikus információcserét ír elő, az adóhatóság nyomtatványt rendszeresíthet, amely tartalmazza az adott jövedelemmel kapcsolatos adatszolgáltatásra, illetve a jövedelem bevallására szolgáló sorokat.”
(2) Az Art. 175. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezés adókötelezettségével és a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.”
(3) Az Art. 175. §-a következő (17a) bekezdéssel egészül ki:
„(17a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges engedély kibocsátásának és visszavonásának feltételeit, a nyilvántartás vezetésének szabályait, az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint az engedéllyel rendelkezők kötelező továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat - azzal, hogy az eljárás során méltányossági eljárásnak nincs helye -, valamint a továbbképzési programok szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek pályázatának elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét.”
(4) Az Art. 175. §-a a következő (31)-(33) bekezdéssel egészül ki:
„(31) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a pénztárgép éves felülvizsgálatához kapcsolódó valamennyi szolgáltatás hatósági árát és a hatósági árszabályozás részletes szabályait.
(32) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az EKAER működésével kapcsolatos részletszabályokat, különösen az EKAER szám megállapításának rendjét, az EKAER elektronikus felületén történő bejelentéssel, változásbejelentéssel, a kockázati biztosíték mértékének folyamatos meghatározásával kapcsolatos szabályokat rendeletben határozza meg.
(33) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg az EKAER működésével összefüggésben a kockázatos termékek körét.”
218. § Az Art. a következő 176/A. §-sal egészül ki:
„176/A. § (1) Az adószámmal rendelkező adózót az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közvetlen következtében a 2014. február 28-át megelőzően megszerzett (állományba vett) befektetett eszközei után 2014-re elszámolt ráfordítások alapulvételével, ha e ráfordítások összege meghaladja a százezer forintot, adó-visszatérítés illeti meg. Az adó-visszatérítés, figyelemmel a (2)-(5) és (11) bekezdésben foglaltakra is, egyenlő a más módon (így különösen biztosító szolgáltatása révén) 2014-re bevétellel nem fedezett ráfordítások összegével, de
a) nem lehet több 5 milliárd forintnál, valamint
b) nem haladhatja meg az adózót az adóévre vállalkozási tevékenységére tekintettel adóalanyként terhelő, a központi költségvetés bevételét képező adók (a társasági adó, az egyszerűsített vállalkozói adó, a kisvállalati adó, a pénzügyi szervezetek különadója és a hitelintézetek különadója, valamint az energiaellátók jövedelemadója, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 36. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségek, továbbá a vállalkozói személyi jövedelemadó, a vállalkozói átalányadó és az őstermelői tevékenységből származó jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó) 2014-re fizetett (fizetendő) összegének 50 százalékát.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó ráfordítás alapjául a következő, az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közvetlen következtében bekövetkezett gazdasági események szolgálnak:
a) tárgyi eszköz 2014. február 28. és március 31. között bekövetkezett megsérülése, megsemmisülése miatti terven felüli értékcsökkenés, kivezetés;
b) az ukrajnai székhelyű kibocsátó által kibocsátott értékpapír értékvesztése, kivezetése;
c) az ukrajnai székhellyel adóssal szemben fennálló, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt követelés értékvesztése, kivezetése;
d) az adózó ukrajnai székhelyű kapcsolt vállalkozásában fennálló, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékvesztése, kivezetése;
e) a d) pontban meghatározott befektetéshez kapcsolódóan kimutatott üzleti vagy cégérték terven felüli értékcsökkenése, kivezetése.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben előírt közvetlen, ok-okozati kapcsolat bizonyítása az adózót terheli. Az eljárás során hiánypótlásra csak egy alkalommal kerülhet sor.
(4) Az adó-visszatérítést az adózó által 2014. december 31-ig írásban benyújtott kérelem alapján az állami adóhatóság állapítja meg; a kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása estén igazolási kérelem előterjesztésének, valamint a benyújtott kérelem olyan módosításának, amely az adó-visszatérítés összege növekedését eredményezi, nincs helye. A kérelem tartalmazza az adózó megnevezését, székhelyét és adószámát és az adó-visszatérítés igényelt összegét. A kérelemhez mellékelni kell az adó-visszatérítés összegét alátámasztó, a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő bizonylatokat.
(5) Az adó-visszatérítés teljesítése az Európai Bizottságnak a (1) bekezdésben foglaltakat jóváhagyó határozatától függ. Az Európai Bizottság határozata meghozatalának napját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal megállapítja. Az adó-visszatérítés ügyében folyó eljárás tekintetében az ügyintézési határidő a miniszteri határozat közzétételének a napját követő napon, de legkorábban az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó adók bevallására előírt határidő leteltének napját követő napon kezdődik. Ha az Európai Bizottság az (1) bekezdésben foglaltakat nem hagyja jóvá, az állami adóhatóság az adó-visszatérítés ügyében a miniszteri határozat közzététele napját követő 10 napon belül az eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszünteti.
(6) Az adózót megillető adó-visszatérítés összegét az adóhatóság külön számlán tartja nyilván, amelynek terhére kiutalást nem, csak átvezetést teljesíthet.
(7) Ha az igényelt adó-visszatérítés alapjául szolgáló ráfordítás más (nem az adó-visszatérítés miatt elszámolt) bevétellel történő ellentételezése (így különösen az adó-visszatérítés alapjául szolgáló értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírása) a kérelem benyújtását követően bekövetkezett változás miatt 2020. december 31-ig, de legkésőbb az adózó megszűnésének napjáig megtörténik, az adózót a ráfordításból ellentételezett résznek megfelelő adó-visszatérítés a változás bekövetkezésének napjától - ha a változás csak az adózó számvitelről szóló törvény szerinti beszámolójának elfogadásával válik véglegessé, a beszámoló elfogadásának napjától - kezdődően már nem illeti meg. Ebben az esetben az adózó köteles adó-visszatérítési kérelmét kiegészítő kérelmet előterjeszteni, valamint, szükség esetén visszafizetési kötelezettségét haladéktalanul teljesíteni. E rendelkezés értelemszerű alkalmazásával jár el az adózó akkor is, ha (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó adóknak az adó-visszatérítés alapjául szolgáló összege az önellenőrzés során csökkent, ha e csökkenés az adózót megillető adó-visszatérítés összegének csökkenését is eredményezi.
(8) Az adó-visszatérítéssel összefüggő adókötelezettségek teljesítése és azok ellenőrzése érdekében az adózó külön nyilvántartást vezet.
(9) Az adó-visszatérítéssel összefüggésben kiszabható adóbírság mértéke az adóhiány 100%-a. Az adó-visszatérítéssel összefüggő jogsértés esetén a jogkövetkezmények tekintetében az adózó kapcsolt vállalkozásait az adózóval egyetemleges felelősség terheli.
(10) Az (1) bekezdés szerinti adó-visszatérítés a Szerződés 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti állami támogatást tartalmaz.
(11) Az adó-visszatérítésre jogosult adózókat együttesen megillető adó-visszatérítés összege nem haladhatja meg a 15 milliárd forintot. Ha az adózók által benyújtott, az (1)-(5) bekezdés szerint jogszerű adó-visszatérítési igények összege meghaladja a 15 milliárd forintot, az egyes adózókat az adó-visszatérítés összege olyan arányban illeti meg, amilyen arányt az adott adózót jogszerűen megillető igény a jogszerű igények összességében képvisel.”
219. § Az Art. 176/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatósági árat a legmagasabb árnak kell tekintetni.”
220. § (1) Az Art. 178. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. adókülönbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete vagy a büntetőeljárás során jogerősen megállapított - és a bíróság vagy az ügyészség jogerős határozata alapján az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt - adóbevétel-csökkenés, vagyoni hátrány, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét,”
(2) Az Art. 178. § 17. pontja a következő f) ponttal egészül ki:
(17. kapcsolt vállalkozás:)
„f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg;”
(3) Az Art. 178. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) alapján nyújtható támogatás,”
(4) Az Art. 178. § 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. kutatás-fejlesztési tevékenység: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben meghatározott kutatás-fejlesztés,”
(5) Az Art. 178. §-a a következő 41-50. ponttal egészül ki:
„41. Következő időszakra átvihető követelés különbözete: az Áfa tv. 153/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként bevallott és az adóhatóság által utólag, a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként megállapított, az adófolyószámlát nem érintő összeg különbözete.
42. EKAER szám: az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) által a termék közúti fuvarozásának bejelentését követően automatikusan képzett azonosító szám, amely egy adott termék egységet azonosít.
43. Kockázatos termék: a külön jogszabály által kockázatosnak minősített élelmiszerek és egyéb termékek.
44. Végfelhasználó: a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárló természetes személy.
45. Címzett: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzését vagy belföldi beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya, továbbá termékbeszerzésen kívüli egyéb célból történő fuvarozás esetén az átvevő.
46. Feladó: a terméknek Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló, vagy első belföldi adóköteles - nem közvetlenül végfelhasználó részére történő - értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya, valamint az általános forgalmi adó mentesség érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi képviselő, adóraktár üzemeltetője.
47. Felrakodó: a közúti fuvarozásához használt gépjárműre a termék felrakodását végző személy.
48. Útdíjköteles gépjármű: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíj köteles gépjármű.
49. Gépjármű: az útdíjköteles gépjármű és az annál kisebb össztömegű gépjármű, ideértve tehergépkocsit, vontatót - nyerges vontatót is -, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvényt.
50. Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER): az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer, amely az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja.”
221. § Az Art. a következő 203. §-sal egészül ki:
„203. § Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 20. § (7c) bekezdését a hatálybalépést követő napon folyamatban lévő eljárásokban, valamint kérelemre a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell.”
222. § Az Art. a következő 204. §-sal egészül ki:
„204. § Azon adózok, akik 2015. január 1-jén élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata berendezést üzemeltetnek, az állami adóhatósághoz elektronikus úton a 22/D. § szerinti bejelentési kötelezettségüknek 2015. március 31-ig kell eleget tenniük.”
223. § Az Art. a következő 205. §-sal egészül ki:
„205. § (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 27. § (4) bekezdését először a 2014. adóévre vonatkozó bevallások tekintetében kell alkalmazni.
(2) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 132. § (3) bekezdésében és 132/A. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő „nemzetközi jogi kötelezettség változás” szövegrészt a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban, valamint a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell.
(3) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 132. § (3a) bekezdését a hatálybalépést megelőzően kiadott határozatokra (ideértve a feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztés és alkalmazhatóságának megállapítása során kiadott határozatokat) is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a kötőerő kezdő időpontja az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 132. § (3a) bekezdés hatálybalépésének napja.
(4) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 1. számú melléklet I/B/3. pont ac)-ad) alpontját a 2015. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakok esetében kell először alkalmazni.
(5) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 1. számú melléklet I/B/3. pont ab) és an) alpontját azon adózók esetében kell először alkalmazni, akik 2014. december 31-ét követően jelentkeztek be az adóhatósághoz.
(6) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 8. számú melléklet 1/C. alpontját 2015. január 1-jét követően benyújtandó összesítő nyilatkozatok esetében kell először alkalmazni.
(7) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 22/E. § és a 11. számú melléklet I-III. alcímei szerinti bejelentési kötelezettségeket első alkalommal a 2015. január 1-jén és azt követően megkezdett fuvarozások tekintetében kell teljesíteni.
(8) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 11. számú melléklet IV. alcím 3. pontja szerinti biztosítékot első alkalommal e melléklet hatálybalépését követő 30. napon kell nyújtani, az eddig az időpontig az EKAER-be rögzített adatok alapján.
(9) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 172. § (19a) bekezdését, 173. § (1) bekezdését 2015. január 15-étől kell alkalmazni.”
224. § Az Art.
1. 1. számú melléklete e törvény 10. melléklete szerint módosul,
2. 3. számú melléklete e törvény 11. melléklete szerint módosul,
3. 8. számú melléklete e törvény 12. melléklete szerint módosul,
4. a 13. melléklet szerinti 11. számú melléklettel egészül ki.
225. § Az Art.
1. 7. § (1) bekezdésében az „adótanácsadó, könyvelő,” szövegrész helyébe az „adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő,” szöveg,
2. 7. § (2) bekezdésében az „adótanácsadó, könyvelő,” szövegrész helyébe az „adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő,” szöveg,
3. 7. § (6) bekezdésében az „adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő” szövegrész helyébe az „adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy könyvvizsgáló” szöveg,
4. 7. § (7) bekezdésében a „vagy adótanácsadónak,” szövegrész helyébe a „vagy könyvvizsgálónak, adótanácsadónak,” szöveg, a „megszerzését, az adótanácsadói,” szövegrész helyébe a „megszerzését, a könyvvizsgálói, az adótanácsadói,” szöveg,
5. 27. § (4) bekezdésében a „május 20-áig” szövegrész helyébe az „április 30-áig”, a „június 10-éig” szövegrész helyébe a „május 20-áig” szöveg,
6. 31. § (1) bekezdésében az „importáló helyett a saját nevében teljesített” szövegrész helyébe az „importáló helyett, valamint az adóraktár üzemeltetőjének az adófizetésre kötelezett helyett a saját nevében teljesített” szöveg,
7. 31/B. § (1) bekezdésében és a 31/B. § (2) bekezdésében az „összege a 2 000 000 forintot eléri” szövegrész helyébe az „összege az 1 000 000 forintot eléri” szöveg,
8. 31/B. § (3) bekezdésében az „összesen 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe az „összesen 1 000 000 forintot” szöveg,
9. 31/B. § (4) bekezdésében a „meghaladja a 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe a „meghaladja az 1 000 000 forintot” szöveg,
10. 31/B. § (5) bekezdésében a „meghaladta a 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe a „meghaladta az 1 000 000 forintot” szöveg,
11. 43. § (1) bekezdésében az „Átalakulás” szövegrész helyébe az „Átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg,
12. 52. § (1a) bekezdésében az „Az állami adóhatóság és a vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az adóhatóság” szöveg,
13. 54. § (4a) bekezdésében az „A hagyatéki tárgyalásra idézett örökös” szövegrész helyébe az „Az örökös” szöveg,
14. 54. § (7) bekezdés e) pontjában az „(OLAF),” szövegrész helyébe az „(OLAF), az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezetet,” szöveg,
15. 90. § (4) bekezdés c) pontjában az „átalakuló,” szövegrész helyébe az „átalakuló, az egyesülő, a szétváló,” szöveg,
16. 92. § (12) bekezdésében a „8. napig” szövegrész helyébe a „15. napig” szöveg, az „ellenőrzés határidejének” szövegrész helyébe az „ellenőrzés (ideértve az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzést is) határidejének” szöveg, a „számított 1 éven belül” szövegrész helyébe a „számított 180 napon belül” szöveg, a „számított 1 év utolsó napja.” szövegrész helyébe a „számított 180. nap.” szöveg, az „egyébként” szövegrész helyébe az „egyéb körben” szöveg,
17. 116. § (1) bekezdés c) pontjában a „külföldi adóhatóság egy éven túl megérkezett” szövegrész helyébe a „külföldi adóhatóság 180 napon túl megérkezett” szöveg,
18. 132. § (1) bekezdésében a „nem terjeszthető elő.” szövegrész helyébe a „nem terjeszthető elő. Az adópolitikáért felelős miniszter jövőbeni ügyletnek minősülő folyamatos teljesítésű ügylet esetén csak az általános forgalmi adó adónemet érintő adókötelezettséget vagy annak hiányát állapítja meg.” szöveg,
19. 132. § (2) bekezdésében az „a kérelem benyújtásának adóévében, és az azt követő két adóévben” szövegrész helyébe az „a (2b) bekezdésben megjelölt adóévekben” szöveg,
20. 132. § (4) bekezdésében a „75 nap,” szövegrészek helyébe a „90 nap,” szöveg, a „45 nap,” szövegrészek helyébe a „60 nap,” szöveg,
21. 132. § (7b) bekezdésben a „konzultációnként 100 ezer forint.” szövegrész helyébe a „konzultációnként 500 ezer forint.” szöveg,
22. 141. § (5) bekezdésében a „jogerős elbírálásáig. A felettes adóhatóság” szövegrész helyébe a „jogerős elbírálásáig. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg az adózó az e törvényben meghatározott képviseletről nem gondoskodik. A felettes adóhatóság” szöveg,
23. 164. § (13) bekezdésében az „elévülése 6 hónappal” szövegrész helyébe az „elévülése 12 hónappal” szöveg,
24. 172. § (1) bekezdés l) pontjában a „az üzletlezárást vagy” szövegrész helyébe a „az üzletlezárást, a hatósági eljárást vagy” szöveg,
25. 172. § (20g) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,
26. 176/F. § (1) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,
27. 176/F. § (2) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,
28. 176/F. § (3) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,
29. 176/F. § (4) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,
30. 176/F. § (5) bekezdésében az „állami adóhatóságot” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóságot” szöveg,
31. 1. számú melléklet I/B/3. pont ab) alpontjában az „aj), ak) és al) pontban” szövegrész helyébe az „aj), ak), al) és an) pontban” szöveg,
32. 1. számú melléklet I/B/3. pont ad) alpontjában az „előzetesen felszámított adó különbözete az ac) pontban” szövegrész helyébe az „előzetesen felszámított adó különbözete, vagy az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összege az ac) pontban” szöveg,
33. 1. számú melléklet I/B/3. pont ak) alpontjában a „közvetett vámjogi képviselőnek,” szövegrész helyébe a „közvetett vámjogi képviselőnek és az általános forgalmi adóról szóló törvény 89/A. §-ában meghatározott adóraktár üzemeltetőjének,” szöveg,
34. 8. számú melléklet 1. A) pont c) alpontjában a „az importáló helyett, de saját nevében” szövegrész helyébe a „az importáló helyett vagy az adóraktár üzemeltetője az adófizetésre kötelezett helyett,” szöveg, valamint az „importáló által teljesített” szövegrész helyébe az „importáló vagy az adófizetésre kötelezett által teljesített” szöveg
lép.
226. § (1) Hatályát veszti az Art.
1. 24/F. § (5) bekezdés c) pontja,
2. 34/A. §-a,
3. 44. § (3) bekezdésben az „a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor” szöveg,
4. 132. § (12) bekezdésben az „Az adózó (kérelmező) kérelmére az adópolitikáért felelős miniszter - a tartós feltételes adómegállapítás kivételével - a nemzetközi szerződésekkel összefüggő adókötelezettséget érintő feltételes adómegállapítást a határozat kiadmányozásakor kihirdetett, azonban hatályba nem lépett jogszabályok alapján is kiadhatja. E § vonatkozásában a nemzetközi szerződés érvényes, ha a kötelező hatályának elismerésére Magyarország részéről a határozat kiadmányozásáig sor került.” szöveg,
5. 132/A. § (4) bekezdése,
6. 2. számú melléklet I. cím Határidők alcím 6.3. alpontja,
7. 3. számú melléklet I) pontjának 2. alpontja.
(2) Hatályát veszti az Art. 176/A. §-a.
Válasz #917. hozzászólásra
Lemaradt, bocsánat, EKAER témában.
Mi a helyzet akkor, ha őstermelőként kis kocka széna bálát adok el:
a. a fuvart pl egy ismerős viszi el a vevőhöz
b. saját magam viszem el, akár utánfutós tételben, akár traktorral pótkocsival
c. a vevő maga jön az áruért
?
Válasz #913. hozzászólásra Január türelmi időszak. Még sok minden eldőlhet, de a mai állás szerint a piaci értékesítést és a visszárut is be kell jelenteni. Az eladott áru mennyiségét vagy a kiadott számla sorszámával, vagy a felvásárlási jegy sorszámával kell igazolni. A nem rendszeres szállítók esetén majd elfogadott lesz az SMS regisztráció, de aki rendszeresen piacozik(vigyázz a Nagybani pénztár is online!!!) annak regszámot kell szereznie és indulás előtt minden esetben vezetni az elektronikus menetlevelet!
Válasz #905. hozzászólásra
Egyenes ági bérlésnél nem kell kifüggeszteni a hirdetőtáblán.
Válasz #907. hozzászólásra
Helyesbítek: a vevő kérése nélkül is legalább nyugtát kell adni. Ha próbavásárlást csinálnak, akkor azt nem fogják elfogadni, hogy azért nem adtam, mert nem kértél!
Sziasztok !
) , szóval még NEM történt meg az első értékesítés.
Ha már szóba került az EKEAR .Mivel alanyi áfamentes őstermelő vagyok 8 millió alatti bevétellel, ezért FELIR számom sem kell hogy legyen.
Felviszem a kockázatos árumat a nagybanira (kockázatos -mert vagy eladom vagy nem
Kérdés : kell-e kérnem EKAER számot? Az esetleges bizonytalan vevő nevére? És milyen mennyiségre ?Lehet hogy nem is lesz értékesítés , vagy csak kis tételű,100 kg alatti. És ha előre megrendelték a teljes fuvart , de szintén kis tételekbe ?
Válasz #911. hozzászólásra Elektronikus Közúti Áru Ellenőrző Rendszer. Minden élelmiszer a "kockázatos" kategóriába esik, tehát 200kg, vagy 50000ft értékhatárnál regisztrálni kell.
Sziasztok!
Ez az EKAER mit takar pontosan?
Ha én őstermelőként viszek a banira árút akkor benne vagyok abban a körben akinek használni kell?
Valaki világosítson fel hogy kinek kell ezt használni!
Üdv.Zsolti
Van valakinek esetleg már információja arról hogy a termeléshez kötött támogatás az őstermelői bevételnek számít, mint a területalapú vagy költségek fedezetésre nyújtottnak (és így nem számít bevételnek), mint az AKG?
Válasz #907. hozzászólásra
Köszönöm a választ. Tehát kell. Akkor beszerzem.
Kérdésem lenne de aki biztosan tudja élettársamnak adtam bérbe saját tulajdonu földemből kifüggesztéssel hivatalosan bérleti dijjat ő elszámolhatja-e kiadásként ?És a bérleti szerződésbe feltűntetett összeget.
Válasz #906. hozzászólásra
A vevő kérésére számlát vagy nyugtát kell adni. Tehát ha én veszek tőled mg-i terméket és számlát kérek akkor neked azt kell adnod.
Üdv.
Egyelőre csak egy kérdésem lenne. Őstermelőként elég csak nyugtatömbömnek lennie, vagy legyen számlatömböm is? Nem piacozom, háztól megy minden.
Válasz #902. hozzászólásra
Köszi!!Ez akkor jó lenne!!És még 1 kérdés nem kell ki függeszteni a föld bérbe adásáról semmi a hivatalba vagy bárhova,hogy nem-e akarhatja más?Vagy egyenes ági bérletnél nem kell ilyet csinálni?
Válasz #903. hozzászólásra
Úgy jó ahogy elküldted, a vége akkor lesz,ha visszaadod az őstermelőit, vagy öregségi nyugdijba mégy, vagy munkaviszonyt létesítessz, vagyis előre nem tudhatod
Üdv! nem tudja véletlenül valaki hogy főállású őstermelőnek a biztosítási jogviszony bejelentő lapján a 14T1041-es nyomtatványon a jogviszony vége mikor van ?
Lényegében csak a kezdetét irtam be a vége rublika üresen maradt.
Igy küldtem el ügyfélkapura
Válasz #901. hozzászólásra
Beírod az otthoni kert hrsz.-át és területét. Anno én is így indítottam, azóta meg csak a földhivatalhoz kellett bejelenteni a földhasználatot. Holnap megyek az új igazolványért, így több infóm lesz...
Válasz #899. hozzászólásra majd később át venném az egy darab földet a szüleimtől
Válasz #899. hozzászólásra
Nem fő állású lennék.És föld terület egyenlőre nem lenne csak a kert itthon.
Válasz #898. hozzászólásra
Illeték mentesen kapod meg, három évre. Ki kell töltened egy igénylő lapot, amin a személyes adatokon kívül fel kell tüntetni a termeléshez használt föld helyrajzi számát, területét. Ezen túlmenően nyilatkozni kell arról, hogy főállású őstermelőnek minősülsz-e? Ha minden adat rendelkezésre áll, pár perc alatt kész az egész.
Üdv !!
Olyat szeretnék kérdezni újra ki szeretném váltani az őstermelői igazolványt.
Mit kell beszereznem(papírok,illeték;STB)????
Válasz #896. hozzászólásra
Eddig nem adózásról, hanem járulék fizetésről beszéltünk. Aki munkaviszonnyal rendelkezik - nem főállású őstermelőként biztosított- annak nem kell az őstermelés után járulékot fizetnie.
Még egy nem tiszta... Ha Én nem főállású őstermelő vagyok /leszek/ akkor,hogy van ez az adózás dolog? Tehát dolgozom egy cégnél,de otthon mondjuk úgy "másodállásban" őstermelek.
" Az év végéig le kell cserélni a régi őstermelői igazolványokat – hívja fel a figyelmet a NAV.
A Földművelésügyi Minisztérium 2012. évi egyszerűsítési eljárással bevezette a 3 évre szóló őstermelői igazolvány kiváltásának lehetőségét. Ezzel az igazolványok kiadásának rendjében szükséges volt korlátozni az okmányok hatályát.
A NAV felhívja a figyelmet, hogy azoknak az őstermelőknek, akik 2009. január 1-je és 2012. december 31-e között váltottak ki őstermelői igazolványt – tehát még régi típusú, zöld színű okmánnyal rendelkeznek –, azt 2014. december 31-éig új típusú, barna színű igazolványra kell cserélniük, mert a zöld színű igazolványok 2014. december 31-éig hatályosak.
Az igazolvány hatályának megszűnésével ezek a gazdák elveszíthetik őstermelői státuszukat, hiszen az adó- és társadalombiztosítási szabályok alapján az minősül mezőgazdasági őstermelőnek, aki érvényes és hatályos őstermelői igazolvánnyal rendelkezik.
A NAV arra kéri azokat, akik még nem éltek az igazolványcserével, hogy a tevékenységük szabályszerű végzése érdekében mielőbb, de legkésőbb 2014. december 31-éig jelentkezzenek falugazdászuknál az új őstermelői okmányok kiváltása érdekében.
2014. január 1-jétől a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) végzi a mezőgazdasági őstermelői igazolványok kiadását, érvényesítését, cseréjét. A falugazdász irodák címe és a falugazdászok elérhetősége a NAK honlapján (www.nak.hu) megtalálható.
Az új igazolvány kiállításával kapcsolatos eljárás a kamara tagjai számára ingyenes.Válasz #890. hozzászólásra
Válasz #893. hozzászólásra
Köszönöm a gyors választ!
Válasz #892. hozzászólásra
Újat tudsz csak váltani!
Sziasztok!
Én is kérdeznék egyet: Nekem 97-2003-ig volt érvényesítve az őstermelőim. Mivel ezután mást melóztam,így nem is foglalkoztam vele. Most ezt még tudom érvényesíteni vagy már csak újat tudnék kiváltani?
Válasz #884. hozzászólásra
Bocs, de eddig is - szavaiddal élve - "2 státuszú" őstermelő volt. Nem 2015-től lesz így, eddig is így volt, így ebben nem lesz semmi változás. A kezdő az első évben eddig is a minimálbér után fizetett járulékot, és csak az azt követő évben jött be az általad is említett 20% 10+4 %-a. Hol ebben a változás?
A NAV is egyértelműen, és világosan felhívta az érintettek figyelmét, hogy akinek zöld színű igazolványa van, még az idén cseréltesse ki, hogy ne szakadjon meg az őstermelői folytonossága. Nem tudom ennél egyértelműbben meg lehet-e még fogalmazni?
Most hívtam a kamarát, ahol azt mondták, hogy akinek zöld őstermelőije van le kell cseréltesse!!!
Válasz #887. hozzászólásra
Bevallás 1458 2015.01.12-re. befizetés csekken amit a NAV-nál kérhetsz v elutalod 01.12-re. SZJA bevallást 2014-re, ha semmi jövedelmed nem volt nem kell tenned.
2015 -ben a 2014 évi bevétel után kell járulékot fizetned, ami nálad 0 és ezért nem kell fizetned, de még tudomásom szerint a járuléktörvény változása nincs elfogadva és abban lehet olyan ami téged hátrányosan érinthet. Valami bevételre kellene szert tenned még erre az évre.
A 6800 Ft-hó az egészségügyi szolgáltatási járulék, amit neked nem kell fizetned 2015-ben, mert őstermelőként lettél biztosított.
Hello üdvözletem!
A segítségetek akarom kérni mert frissen kiváltott őstermelői igazolványom adózásáról nem tiszta egykét dolog.
Főállású őstermelőként vagyok nyilvántartva idei évben nem várható már bevétel tehát 2014-es évben bevételem nulla forint.
A 2015-évben mennyi járulékot kell majd fizetnem magam után? Annyit tudok hogy tb. járulékot biztos kell ami havi 6800ft/ho ha jól tudom.
Mivel 2014-ben kezdő őstermelő vagyok minimálbér után fizetem a járulékot 20 napra 30 ezer forint körüli összeg lesz ezt mikor és hogyan kell befizetni ?
Kell-e csinálni negyedéves adóbevallást ha nem érem el az évi 250 ezer ft-os határt mivel virágtermelésről van szó.
Ezeket ha valaki megválaszolja nekem örök hálám üldözni fogja.
Köszönettel Bence
Válasz #884. hozzászólásra
"Tudjátok ezt a kormányt ismerve kb 100%-ra veszem, hogy ez csak az első lépés ahhoz"
Az MSZP kormány is alakított volna valamit, mert az EU nem ismeri azt, hogy Őstermelő.
Válasz #884. hozzászólásra
És mi után?Bevétel,vagy nyereség?
Ezek szerint ezentúl 2 státuszú őstermelő lesz:
1, aki 2015 előtt váltotta ki az igazolványát az a 20% 14%-át fizeti járulékként
2, 2015 után, aki a min. bér után adózik.
Tudjátok ezt a kormányt ismerve kb 100%-ra veszem, hogy ez csak az első lépés ahhoz, hogy minden őstermelő legalább a min. bér után fizessen járulékot és 1-2 éven belül eltörlik a 10+4%-ot is mondván hogy ugyanahhoz a státáuszhoz/jogviszonyhoz nem tartozhat 2 féle adózás ezért egyégesen mindenkinek megemelik. Ne legyen igazam.
Válasz #881. hozzászólásra
nekünk is azt mondta ,hogy csak a családi gazdság vezetőjének, kell österm.ig, a családi gazdaság tagjának nem kell kiváltani,mert minden számla, kiadás-befogadás-értékesités, a vezető nevére szól.
Ezzel ellentétben, meg máshol ugy tájékoztattak,hogy minden tag végezhet a saját nevére értékesitést ,plusz , szolhat a nevére klts számla is.
ennek ellenére mi meghosszabitottuk a Cs. G. tagjának, a nevére is.
Válasz #881. hozzászólásra
Ha nem főállású vagy, nem kell.
Sziasztok! Elmentem a falugazdászhoz, hogy lecseréljem a zöld szinü őstermelelői igazolványomat az új törvényben előirt barnára. Azt a felvilágositást kaptam, hogy nem kell. Családi gazdálkodó vagyok a kezdetektől .Mindenhol azt olvasom ki kell cserélni , akkor most mi van. Cserélni kell vagy nem kell cserélni? Köszi a segitséget!
Válasz #877. hozzászólásra
A hír igaz, csak
Akinek még zöld színű őstermelői igazolványa van, az a héten feltétlen keresse falugazdászát, és cseréltesse barna színűre.
Akinek barna színű van annak semmiféle változás nem lesz. Marad az ami eddig volt.
Kivéve ha rosszul tudtam én is.
Debercenben az APEH-es Matild azt mondta, hogy a március 20- után váltott őstermelői igazolvány időarányosan alkalmazható.
20 évig éltem tévhitben.
A múlt héten Gödöllőn meggyőzött az előadó, hogy rosszul tudom. Nem volt neki könnyű, de csak azért "győzött", mert az asztal innenső oldalán volt egy hozzáértő, aki szintén ellenem vallott.
A többség nem nyilatkozott.
Ami még igaz, hogy ha valaki első alkalommal váltja ki az őstermelőit, annak az év időarányos részére a minimál bér után kell járulékot fizetni.
A következő teljes év, már az első bevétele után "nem fizet" adót.
Anno 250 000 Ft jelenleg600 000 Ft árbevétel meghaladása esetén nem kapott az illető munkanélküli segélyt.
Nem tom, hogy van-e még ilyen, de aki munkanélkülire készül az járjon utána.
Vagy már segély sem jár?
Válasz #877. hozzászólásra
Pffu,köszi, ez jó hír.
Válasz #877. hozzászólásra
Én most akartam közös őstermelőit csináltatni a két igazolvány dec31-én lejár,ha most közös őstermelőit akarok csináltatni akkor az új őstermelőinek fog számítani? és a minimálbér után fogok fizetni? az kb mennyi lenne? vagy folytonosnak számít és az előző évi bevétel alapján fogok fizetni?
Válasz #876. hozzászólásra
Semmi nem fog változni. Azonban ha valaki nem hosszabbítja meg még az idén a lejáró őstermelői igazolványát, és az dec. 31-vel lejár, úgy jövőre már nem számít majd "jogfolytonosnak" és ebben az esetben mint új - "friss"- őstermelőnek valóban a minimálbér után kell majd járulékot fizetnie. Ezért is lényeges, hogy mindenki még az idén hosszabbítsa meg, mert akkor minden marad a régiben!!!
Szisztok,
Tudtok valamit mondani a 2015-ös őstermelői adózásról? A falugazdász azt mondta, hogy jövő évtől az őstermelőknek is a minimálbér után kell járulékot fizetni, vagyis ez havi 50e ft+amennyivel emelik a min.bért, kivéve ha még ebben az évben elvégzik a regisztrációt, akkor a köv. év is kedvezményes lesz. Ez vajon meddig lesz érvényben, a köv évi igazolvány megújításig? Valaki?
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni. Mi kell ahhoz hogy kistermelő legyek ne csak őstermelő. Azért kellene hogy brojlert, sertést, pulykát, struccot tudjak eladni vágott állapotban. Mihez kell vágóhíd, vágópont? Úgy tudom hogy a sertéshez és strucchoz kell. Hogyan működik ez? Milyen papírok kellenek hozzá? Ha csirkét itthon vágok illetve tollazok és zsigerelek, milyen berendezésekre van szükség és milyen higéniai szabályoknak kell megfelelnem?
Válasz #873. hozzászólásra
Családi gazdálkodó nem egyenlő a "sima" őstermelővel...
Válasz #871. hozzászólásra
Ez mikor változott 8m-ra? "Nemleges nyilatkozattétel:
Aki az őstermelésből származó jövedelme megállapítására a tételes
költségelszámolást választja, és a támogatások összege nélküli bevétele az
adómentesség értékhatárát meghaladja, de az nem több 4 millió forintnál és
legalább a (támogatásokkal együtt számított összes) bevételének a 20 százalékát kitevő összegű, az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült, költségként elismert kiadásait számlával (számlákkal) tudja igazolni, annak nem kötelező jövedelmet számolnia, élhet nemleges nyilatkozatételi jogával is. "
Válasz #867. hozzászólásra
A rohadékok, ellenőriznék a Tsz elnök lobbit