Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak628 FtBenzin árak608 FtEUR409.33 FtUSD389.71 FtCHF439.95 FtGBP489.96 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #710. hozzászólásra
Ezt a NAV-tól kellene megkérdezni, de ha végiggondoljuk, a piacon csak az árulhat, akinek van őstermelői igazolványa és ősterm.adószáma, mert nyugtát kell adni. A közeli hozzátartozó árulhat a nagymama v. édesanya igazolványával úgy, hogy arra a napra ír egy megbízó levelet, hogy az ő árúját árulod. Nem fogad el az ellenőr olyan megbízó levelet, hogy pl. jan. 1-től dec. 31-ig. Mindig csak arra a napra szólhat a megbízás. Azért írtam, hogy a NAV-tól kellene megkérdezni, mert ha közös igazolványon szereplő árul megbízó levéllel az tiszta sor, oda csak azért kell mert esetleg neki nincs adószáma, mert a közös igazolványon elég, ha egyiknek van adószáma, természetesen csak annak a nevére lehet leadni akinek adószáma van. Viszont azzal nem vagyok tisztában, ha csak mint hozzátartozó szeretnél árulni, akkor lehet-e neked is megbízó levéllel értékesíteni a nagymama krumpliját a piacon.
De ha bemennél a falugazdászhoz, az biztos ezeket elmondaná neked és jobban megértenéd, mint így levelezésen keresztül, meg azonnal választ kapnál rá, nem napok múlva. Ettől függetlenül, ha van még kérdésed nyugodtan tedd fel!
Mit tudtok nekem mondani a kompenzációs áfáról?
Átalányos, nem áfakörös őstermelőként tisztán nettó a számla amit kiadok, vagy nem, ha nem akkor, hogy működik ez az egész?
Üdv!
Családi őstermelőink van nekem és a szüleimnek. Tesómat is beleírtuk de őt a falugazdász kihúzta mivel hogy oldalági rokon nem lehet benne. Most olvasom az új földtörvényt abban a testvér is egyenesági rokonnak számít. Most akkor hogy is van ez? Van valakinek ilyennel tapasztalata?
Megvárom a decembert és akkor fogom kiváltani igy járok a legjobban.Viszont ha kiváltja a nagymamám aki nyugdíjas,vagy az édesapám akinek van bejelentett munkahelye,akkor én ezzel az igazolványal árulhatok a piacon?Vagy megbüntetnek?
Ha betöltötted a 18. életéved és most váltasz ősterm.igazolványt sajnos kell fizetned a minimálbér után a járulékot (44 %) függetlenül attól, hogy nappali tagozatos tanuló vagy-e vagy sem. 16 éves koról lehet őstermelői igazolványa valakinek, de 18 éves koráig nem kell járulékot fizetnie mert addig az állam átvállalja, viszont ha betölti a 18. életévét akkor már elveszti ezt a lehetőséget és attól fogva járulékot kell fizetni. Amennyiben már előtte volt igazolványa, úgy az előző évi árbevétel után. Ha nem akkor a 44 %-ot.
A nagymama kertjét be jelentheted, hogy ott gazdálkodsz (anélkül, hogy volna benne részed), de azért tudni kell, hogy pl. 1000 négyzetméterről nem adhatsz le 100 q kukoricát.
Decemberben kellett volna kiváltanod az igazolványt, akkor arra az időre (napokra, attól függ melyik napon váltottad) kellett volna csak a járulékot kifizetni, értékesítettél volna pl. 15 kg burgonyát és az idei évben már lett volna előző évi (2013.év) árbevételed és az után fizetted volna a járulékot.
Sajnos így ez az év elúszott, ha csak nem akarsz havonta 40-akárhány ezer forintot fizetni, vagy kivárod újra a decembert és akkor hajrá!
Nincsen bejelentett munkahelyem nappali tagozatos tanuló vagyok.Ebben az esetben a járulékok hogyan alakulnak? Sajnos nem kertes házban lakunk igy az egyetlen lehetőség ez a telek lenne.
Válasz #704. hozzászólásra
2014. jan. 1-től nem kell az őstermelői kiváltásáért fizetni! Viszont a kamarába be kell lépni, ami 5000.-Ft!
Járulékot (nyugdíj és egészségbiztosítás) csak abban az esetben kell fizetned, ha nincs bejelentett munkahelyed, viszont akkor a minimálbér után kell fizetni az első évben (ami a minimálbér 44 %a). Tehát sok. De ezt csak az első évben kell így fizetni. Következő évben az előző évi árbevétel 20%-ának a 14 %-a. Ez viszont már nagyon kedvező.
Van bejelentett munkahelyed? Ha nincs magadnak kell járulékokat fizetni, ami nem kevés. Nincs bevallási kötelezettség 600.000.-Ft-ig, így adózni sem kell az értékesítés után még az első évben sem. A kiváltás menete a következő: 1. NAV-hoz bemenni, őstermelői adószámot kiváltani, meghatározni, hogy mit akarsz termelni; 2. Elballagni a NAV-nál kapott papírokkal és 2.000.-Ft-tal a falugazdászhoz, aki a pénz befizetése után kiállítja az igazolványt; 3. Agrárkamarához bejelentkezni és befizetni az 5.000.-Ft-os tagsági díjat (itt nyilatkozni kell a bevételről, annak függvényében emelkedik a befizetendő összeg)
Erre a területre nem lesz egyszerű földhasználatot bejelenteni, mivel szívességi földhasználat csak egyenesági rokonoknál lehetséges és ugye a keresztanyukádnak is van tulajdonrésze a területen. Ha kertes házban laktok, jobban jársz, ha oda jelented be a termelést. (A terület mérete nem elég a támogatás felvételéhez, hacsak nincs még hozzá vagy 0,5 ha.)
A nagymamám és a keresztanyukám nevén van egy telek.A telket az egész család gondozza.Kiválthatom én erre a földre az őstermelői igazolványt vagy nekem is a nevemre kell íratni egy részt? Továbbá 600.000Ft-ig adómentes,de az első évben én ugy hallotam,hogy a minimálbér után kell adózni,ez igaz?
Már kötelező késedelmes fizetésnél késedelmi kamatot felszámolni, ráadásul legalább 40 euró behajtási költségátalánnyal együtt a Ptk szerint. A jogszabályváltozás magánszemélyekkel kötött szerződésekre nem vonatkozik.
A Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-jétől hatályos módosítása több ponton is megváltoztatta a számlák késedelmes kifizetésére vonatkozó szabályokat. „Eddig a vállalkozó szabadon eldönthette, hogy késedelmesen fizető partnerének felszámol-e késedelmi kamatot vagy sem. Mostantól mindenképpen meg kell ezt tennie, ráadásul kötelező lesz minimum 40 eurónak megfelelő forintösszeget is felszámolnia behajtási költségátalányként. Ez aránytalanul nagy terhet róhat a késedelembe eső gazdálkodókra. Különösen nehéz helyzetet teremt az olyan jóhiszemű vállalkozások számára, akik azért nem tudnak alvállalkozóiknak pontosan fizetni, mert őket sem fizette ki a fővállalkozó” – értékelte a helyzetet Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója a cég Adó Online-nak eljuttatott közleményében.
A behajtási költségátalányra vonatkozó törvényváltozás értelmében a késedelmi kamaton túl, a késedelmesen fizető fél köteles megfizetni a behajtással kapcsolatos valós vagy vélelmezett költségeket is. Ennek mértéke – a megkésett összeg nagyságrendjétől és a behajtással kapcsolatosan felmerült tényleges költségektől függetlenül – legalább 40 eurónak megfelelő forintösszeg, amelytől a felek csak felfelé térhetnek el. A szerződés költségátalányt kizáró vagy a Ptk.-tól egyéb módon eltérő rendelkezése automatikusan semmisnek minősül. A behajtási költségátalány fizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei: például a késedelmi kamat fizetése alól.
A rendelkezést a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetén, valamint a közbeszerzésekre kötelező alkalmazni, a 2013. március 16-án, vagy azt követően kötött szerződések vonatkozásában. A magánszemélyekkel kötött szerződésekre az új szabály nem vonatkozik.
- A költségátalány számviteli elszámolása megegyezik a késedelmi kamatokéval, melyet a számviteli törvény 2014. január 1-jétől hatályos módosítása szabályoz. E szerint, a késedelembe esett félnek az üzleti évre jutó késedelmi kamatot és költségátalányt kötelező elszámolnia és a beszámolójában az egyéb ráfordítások között kimutatnia attól függetlenül, hogy azt (még) nem fizette meg. A jogosult ezzel szemben az egyéb bevételek között csak azokat az összegeket szerepeltetheti, melyet az adott vagy az azt megelőző üzleti évekre vonatkozóan pénzügyileg is megkapott. A behajtási költségátalány után nem kell áfát fizetni.
Első pillantásra a 40 eurós összeg nem tűnik soknak, nagy mennyiségű késedelmesen fizetett számla esetén azonban jelentős, akár több millió forintos plusz terhet is jelenthet, a felmerülő adminisztrációs terhekről nem is beszélve. Nagyobb cégek számára inkább ez utóbbi lehet megterhelő, míg a mikro- és kisvállalkozások számára akár fizetőképességbeli nehézséget is jelenthet az új szabály. Hiszen ez utóbbiak nagyban függnek a vevőik fizetési hajlandóságától és gyorsaságától, így önhibájukon kívül is fizetési késedelembe eshetnek.
Az új szabályozás komoly elvi kérdéseket is felvet. Mennyire lehet jogos például a behajtási költségátalány megfizettetése akkor, ha a jogosultnak egyáltalán nem merült fel a behajtással kapcsolatos költsége, és amikor a kötelezett a fizetési határidő után ugyan, de a behajtás előtt kamatostul fizetett? Ezzel a költségátalány törvényi indokolás szerinti célját, vagyis a behajtási költségek fedezését nem lehet majd elérni (hiszen ilyenek fel sem merülnek), de annak fizetésétől a felek a Ptk. szabályai szerint mégsem térhetnek el. További torzulás, hogy a behajtási költségátalány összege – szemben a késedelmi kamatéval – nem függ az ellenérték nagyságrendjétől, sem a késedelem mértékétől, így alacsony összegű számlák esetén a szankció akár meg is haladhatja az ellenérték összegét, akkor is, ha a késedelem csupán 1-2 nap.
Számlázási szabályok 2014-ben
„A szabályozás ugyan uniós irányelven alapul, azonban a hazai törvényszöveg szigorúbbra sikerült, mint a nemzetközi norma; ezért elvileg lenne mód arra, hogy könnyítsenek a magyar szabályokon” - mondja Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója. Az irányelv szövege szerint ugyanis a tagállamoknak csak azt kell biztosítaniuk, hogy amennyiben kereskedelmi ügyletekben késedelmi kamat válik esedékessé, a hitelező jogosult legyen az adóstól legalább 40 euró összegű átalány megfizetését követelni. A jogosultság azonban nem egyenlő a kötelezettséggel. Az uniós norma tehát összességében megengedőbb, mint a Ptk. rendelkezése.
Vannak továbbá olyan kérdések, melyekre egyelőre nincsenek válaszok. Nem tisztázott például, hogy a jogosult a késedelembe esést követően jogszerűen lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell ezt dokumentálnia, elszámolnia. Fennáll továbbá annak a veszélye is, hogy ha a jogosult lemond a behajtási költségátalányról, a NAV hiányzó bevételnek tekintheti az összeget, amelyre adóhiányt állapíthat meg.
Köszönöm a válasz a gépesitésel ninc gond gép az van nem is akár milyen de lényeg a lényeg a 4orásat még ki kell egészitenem mčg ugyan enyivel ha jol értem az faxa
Köszönöm a válasz a gépesitésel ninc gond gép az van nem is akár milyen de lényeg a lényeg a 4orásat még ki kell egészitenem mčg ugyan enyivel ha jol értem az faxa
Szia!
A szerintem ebben az esetben sok lenne a járulék. Pontosan nem tudom a mikéntjét, de az biztos, hogy a minimálbér erejéig magadnak kéne kiegészíteni. Eddig a területalapú támogatást 1 ha területtől lehetett igénybe venni. Nem akarlak elriasztani a munkától, de egy ekkora terület karbantartása gépek nélkül óriási mennyiségű időt emészt fel. Van egy barátom, aki 0,3 ha kapást vállalt be, de a végére csak 0,15 ha-ról tudta betakarítani a termést. Pedig 2 fő látástól vakulásig csinálta és ha tudott a család többi tagja is beszállt. Az ilyen jellegű erőfeszítést senki nem fizeti meg sajnos. Nekik kb. 200.-Ft-os órabér jött ki. Mondjuk az is igaz, hogy a semminél az is több. Volt még egy dolog, amivel nehezen birkóztak meg, az pedig az értékesítés. Egy csomó terményüket nem vették meg, mivel nem volt kiépítve a piac. Én javasolnám, nektek is, hogy ne vállaljatok túl sokat. Elsőre én inkább csak kisebb területen kezdeném, majd fokozatosan fejleszteném a gazdaságot. Ezt csinálom a fűszerpaprikával. Ha elsőre beültettem volna 0,5 ha-t biztos nagy zakó lett volna. Így sem volt kevés a tanulópénz, de nagy területnél hatványozódott volna...
Szép napot mindenkinek
Most gondolkoounk a kis családal az östermelöi kiváltásán viszont vannak itt kérdések
Van munkahelyem de csak 4 o bejelentet igy menyi járulékot kell fizetnem még magam után
Zöldség termesztés a cél melékálásban(paprika krumpli borso)
Milyen papirok kellenek ezek értékesitésére
Vehetö e igénybe valami visza nem tétitendö(0.5 ha)
Üdv!
Akkor kell megújítani, ha tavaly csak 1 évre kérted az érvényesítést.
Az őstermelői bevételekről az szja bevallással egyidejűleg kell nyilatkozni egy külön lapon (május 20-ig, ha jól emlékszem), hacsak nem vagy negyedéves bevalló, vagy hasonló.
Most szeretnénk családi gazdasággá válni és lenne egy kérdésem. A bevitt tárgyi eszközökről kell külön nyilatkozni vagy elég csak a szerződésben (nyitó leltár)?? És hogyan kell erről nyilatkozni, mármint bele kell írni a gépek értékét, évjáratát, típusát??
Válasz #686. hozzászólásra
Az "inszeminátor" nem őstermelői tevékenység. Ezért az adózásnál nem kedvezményesen fogsz adózni.
Az őstermelőihez kapott adószámhoz a NAV-nál be kell jelenteni a tevékenység kódot és lehet, hogy egyéni vállalkozónak is be kell jelentkezned?
Üdv mindenkinek érdeklődnék Bács-kiskun meg Csongrád megyében szeretnék álategéségűgyi szolgáltatást végezni vagyis ( szarvasmarha inszeminálást ) és ezt a tevékenységet csinálhatom e őstermelő ígazolványal ???
Üdv mindenkinek érdeklődnék Bács-kiskun meg Csongrád megyében szeretnék álategéségűgyi szolgáltatást végezni vagyis ( szarvasmarha inszeminálást ) és ezt a tevékenységet csinálhatom e őstermelő ígazolványal ???
Válasz #679. hozzászólásra
Lehetsz Áfa körös, de jól gondold meg érdemes-e. Ha túlnyomórészt szántóid vannak, akkor mindenképp érdemesebb Áfásnak lenni, de ha pl. gyümölcsösben, vagy zöldségfélében utazol, ahol sok a kézimunkaerő szükséglet, és kiteheti az önköltség 30 - 50 %-át, akkor cumi Áfa körösnek lenni.
Válasz #679. hozzászólásra
Lehetsz Áfa körös, de jól gondold meg érdemes-e. Ha túlnyomórészt szántóid vannak, akkor mindenképp érdemesebb Áfásnak lenni, de ha pl. gyümölcsösben, vagy zöldségfélében utazol, ahol sok a kézimunkaerő szükséglet, és kiteheti az önköltség 30 - 50 %-át, akkor cumi Áfa körösnek lenni.
Üdv!
Hadd kérdezem már meg, őstermelőként válhatok e áfa alanyá, kinek mi a tapasztalata. Ezalatt azt értem, hogy fejlesztésnél áfát igényelhetek e vissza?
Előre is kösz!
Sziasztok!
Valaki tudna segíteni, hogy kell 0-ás (alanyi adómentes) számlát kiállítani? Hova, mit kell írni? (mondjuk egy fénymásolt beszkennelt számlán bemutatva)
Hamut szórók a fejemre és töredelmesen bocsánatot kérek. Egy csöppet elírtam.
Szóval a tera támogatás nem adózik és a sávok számításába csak annyiban számít bele, hogy a 20% számításakor figyelembe kell venni.
Szóval ha 3,6 M a bevétel és 0,5 M a támogatás akkor a nemleges nyilatkozathoz a 3,6 + 0,5 = 4,1 M-nak kell a 20%-át lefedni számlával.
Sziasztok! Nekem ez az elsö évem , hogy östermelöként bevételem van nem nagy 50.000ft erröl kell bevalást Készitenem ?A tételes adó módot választottam.
Van itt a fórumon olyan ember is, aki ért ehhez az adózáshoz, (mert mi csak kibicelünk) és jó lenne ha pontosítaná a lényeget, mert így nem túl jó, h. nincs egyetértés a válaszadók között.
Akkor még benne vagy a 8M alatti sávban, tehát kistermelő vagy,
7,9M+ 5,2M= 13,1M bevétel
13,1 / 40% = 5,24M
5,2+6,8 = 12M költség
ebben az esetben nyilatkozhatsz, h. van 20% számlád, és akkor jövedelmet nem számol a rendszer, de ha ezt választod, akkor utána kell nézni jobban az egésznek, mert ennek a módszernek a választása befolyásolja az amortizáció elszámolását, és talán az előző évekről elhatárolt veszteséget is......nem vagyok naprakész ebből, mert mi nem ezt választjuk, de a lényege ez, amit leírtam
Válasz #670. hozzászólásra
Nem akarok beleszólni, de a tények makacs dolgok.
A tera támogatás mint EU-tól kapott pénz nem szja köteles, DE, az értékhatárok számításakor bizony figyelembe kell venni.
Pl.:
Őstermelő vagy, tételes költségelszámolással. Van 3.600.000.- Ft bevételed, és 500.000. Ft támogatásod. Ebben az esetben már NEM elég a több min 20%-nyi számláról nyilatkoznod (3,6 + 0,5=4,1 MFt). Sajnos adót kell fizetned a 3.600.000.- Ft után. Vagy jön a 40%-os dolog /ha van elég számlád.
Egy dolog van, amibe a támogatás nem számít bele, a bevételi értékhatárokba. Tehát 600 ezerig nincs adóbevallás, 600 E - 4 M között egyszerűsített ( van 20% számlám) , és 4M - 8M között 40% költséghányad. Tehát ezek a határok a gazdálkodásból eredő bevételekre érvényesek.
Egy az egyben bevételnek számít. Biztosan olvastál olyan beszélgetést itt a fórumon, h. " ha még ebben az évben kinyomják a támogatás második felét, akkor jól megszivatják a parasztokat". Na ennek az a lényege, h. ha a múlt évi támogatást ezév elején adták ki, és az ezévit még decemberben kiadják, akkor a mult évben kicsi a bevétel ( mert nincs támogatás) pedig a költségek elbírták volna, ebben az évben meg túl nagy a bevétel ( a két évi támogatás miatt), és mivel az őstermelőnek nincs lehetősége ezt megtolnni előre, v. hátra, ezért ezévben beadózik utána. Ezt már egyszer, nem túl régen eljátszották velünk.
1965 hozzászólás
Válasz #710. hozzászólásra
Ezt a NAV-tól kellene megkérdezni, de ha végiggondoljuk, a piacon csak az árulhat, akinek van őstermelői igazolványa és ősterm.adószáma, mert nyugtát kell adni. A közeli hozzátartozó árulhat a nagymama v. édesanya igazolványával úgy, hogy arra a napra ír egy megbízó levelet, hogy az ő árúját árulod. Nem fogad el az ellenőr olyan megbízó levelet, hogy pl. jan. 1-től dec. 31-ig. Mindig csak arra a napra szólhat a megbízás. Azért írtam, hogy a NAV-tól kellene megkérdezni, mert ha közös igazolványon szereplő árul megbízó levéllel az tiszta sor, oda csak azért kell mert esetleg neki nincs adószáma, mert a közös igazolványon elég, ha egyiknek van adószáma, természetesen csak annak a nevére lehet leadni akinek adószáma van. Viszont azzal nem vagyok tisztában, ha csak mint hozzátartozó szeretnél árulni, akkor lehet-e neked is megbízó levéllel értékesíteni a nagymama krumpliját a piacon.
De ha bemennél a falugazdászhoz, az biztos ezeket elmondaná neked és jobban megértenéd, mint így levelezésen keresztül, meg azonnal választ kapnál rá, nem napok múlva. Ettől függetlenül, ha van még kérdésed nyugodtan tedd fel!
Válasz #712. hozzászólásra
??? Őstermelőihez nincs alapítóokirat szerintem, a közöshöz se. Legalábbis nekünk nem volt.
Sziasztok!
Mit tudtok nekem mondani a kompenzációs áfáról?
Átalányos, nem áfakörös őstermelőként tisztán nettó a számla amit kiadok, vagy nem, ha nem akkor, hogy működik ez az egész?
Köszi
Válasz #711. hozzászólásra
Men lehet hogy az alapitó okirathoz is be kell előbb íratni ?
Üdv!
Családi őstermelőink van nekem és a szüleimnek. Tesómat is beleírtuk de őt a falugazdász kihúzta mivel hogy oldalági rokon nem lehet benne. Most olvasom az új földtörvényt abban a testvér is egyenesági rokonnak számít. Most akkor hogy is van ez? Van valakinek ilyennel tapasztalata?
Köszönöm a segítséget.
Megvárom a decembert és akkor fogom kiváltani igy járok a legjobban.Viszont ha kiváltja a nagymamám aki nyugdíjas,vagy az édesapám akinek van bejelentett munkahelye,akkor én ezzel az igazolványal árulhatok a piacon?Vagy megbüntetnek?
Ha betöltötted a 18. életéved és most váltasz ősterm.igazolványt sajnos kell fizetned a minimálbér után a járulékot (44 %) függetlenül attól, hogy nappali tagozatos tanuló vagy-e vagy sem. 16 éves koról lehet őstermelői igazolványa valakinek, de 18 éves koráig nem kell járulékot fizetnie mert addig az állam átvállalja, viszont ha betölti a 18. életévét akkor már elveszti ezt a lehetőséget és attól fogva járulékot kell fizetni. Amennyiben már előtte volt igazolványa, úgy az előző évi árbevétel után. Ha nem akkor a 44 %-ot.
A nagymama kertjét be jelentheted, hogy ott gazdálkodsz (anélkül, hogy volna benne részed), de azért tudni kell, hogy pl. 1000 négyzetméterről nem adhatsz le 100 q kukoricát.
Decemberben kellett volna kiváltanod az igazolványt, akkor arra az időre (napokra, attól függ melyik napon váltottad) kellett volna csak a járulékot kifizetni, értékesítettél volna pl. 15 kg burgonyát és az idei évben már lett volna előző évi (2013.év) árbevételed és az után fizetted volna a járulékot.
Sajnos így ez az év elúszott, ha csak nem akarsz havonta 40-akárhány ezer forintot fizetni, vagy kivárod újra a decembert és akkor hajrá!
Köszönöm!
Nincsen bejelentett munkahelyem nappali tagozatos tanuló vagyok.Ebben az esetben a járulékok hogyan alakulnak? Sajnos nem kertes házban lakunk igy az egyetlen lehetőség ez a telek lenne.
Válasz #698. hozzászólásra
Ha van bejelentett munkahelyed, mindegy, hogy csak 4 óra. Nem kell járulékot fizetni az őstermelői tevékenység után!
Válasz #704. hozzászólásra
2014. jan. 1-től nem kell az őstermelői kiváltásáért fizetni! Viszont a kamarába be kell lépni, ami 5000.-Ft!
Járulékot (nyugdíj és egészségbiztosítás) csak abban az esetben kell fizetned, ha nincs bejelentett munkahelyed, viszont akkor a minimálbér után kell fizetni az első évben (ami a minimálbér 44 %a). Tehát sok. De ezt csak az első évben kell így fizetni. Következő évben az előző évi árbevétel 20%-ának a 14 %-a. Ez viszont már nagyon kedvező.
Válasz #704. hozzászólásra
Van bejelentett munkahelyed? Ha nincs magadnak kell járulékokat fizetni, ami nem kevés. Nincs bevallási kötelezettség 600.000.-Ft-ig, így adózni sem kell az értékesítés után még az első évben sem. A kiváltás menete a következő: 1. NAV-hoz bemenni, őstermelői adószámot kiváltani, meghatározni, hogy mit akarsz termelni; 2. Elballagni a NAV-nál kapott papírokkal és 2.000.-Ft-tal a falugazdászhoz, aki a pénz befizetése után kiállítja az igazolványt; 3. Agrárkamarához bejelentkezni és befizetni az 5.000.-Ft-os tagsági díjat (itt nyilatkozni kell a bevételről, annak függvényében emelkedik a befizetendő összeg)
Erre a területre nem lesz egyszerű földhasználatot bejelenteni, mivel szívességi földhasználat csak egyenesági rokonoknál lehetséges és ugye a keresztanyukádnak is van tulajdonrésze a területen. Ha kertes házban laktok, jobban jársz, ha oda jelented be a termelést. (A terület mérete nem elég a támogatás felvételéhez, hacsak nincs még hozzá vagy 0,5 ha.)
Senkise tud segíteni? Fontos lenne!
(Még a hónapba ki szeretném váltani.)
Üdvözletem!
A nagymamám és a keresztanyukám nevén van egy telek.A telket az egész család gondozza.Kiválthatom én erre a földre az őstermelői igazolványt vagy nekem is a nevemre kell íratni egy részt? Továbbá 600.000Ft-ig adómentes,de az első évben én ugy hallotam,hogy a minimálbér után kell adózni,ez igaz?
Kötelező késedelmi kamatot fizetni
Ügyvédvilág.hu
2014.01.06. 14:28.
Cimkék: késedelmi kamat, behajtási költségátalány, Ptk .
Már kötelező késedelmes fizetésnél késedelmi kamatot felszámolni, ráadásul legalább 40 euró behajtási költségátalánnyal együtt a Ptk szerint. A jogszabályváltozás magánszemélyekkel kötött szerződésekre nem vonatkozik.
A Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-jétől hatályos módosítása több ponton is megváltoztatta a számlák késedelmes kifizetésére vonatkozó szabályokat. „Eddig a vállalkozó szabadon eldönthette, hogy késedelmesen fizető partnerének felszámol-e késedelmi kamatot vagy sem. Mostantól mindenképpen meg kell ezt tennie, ráadásul kötelező lesz minimum 40 eurónak megfelelő forintösszeget is felszámolnia behajtási költségátalányként. Ez aránytalanul nagy terhet róhat a késedelembe eső gazdálkodókra. Különösen nehéz helyzetet teremt az olyan jóhiszemű vállalkozások számára, akik azért nem tudnak alvállalkozóiknak pontosan fizetni, mert őket sem fizette ki a fővállalkozó” – értékelte a helyzetet Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója a cég Adó Online-nak eljuttatott közleményében.
A behajtási költségátalányra vonatkozó törvényváltozás értelmében a késedelmi kamaton túl, a késedelmesen fizető fél köteles megfizetni a behajtással kapcsolatos valós vagy vélelmezett költségeket is. Ennek mértéke – a megkésett összeg nagyságrendjétől és a behajtással kapcsolatosan felmerült tényleges költségektől függetlenül – legalább 40 eurónak megfelelő forintösszeg, amelytől a felek csak felfelé térhetnek el. A szerződés költségátalányt kizáró vagy a Ptk.-tól egyéb módon eltérő rendelkezése automatikusan semmisnek minősül. A behajtási költségátalány fizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei: például a késedelmi kamat fizetése alól.
A rendelkezést a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetén, valamint a közbeszerzésekre kötelező alkalmazni, a 2013. március 16-án, vagy azt követően kötött szerződések vonatkozásában. A magánszemélyekkel kötött szerződésekre az új szabály nem vonatkozik.
- A költségátalány számviteli elszámolása megegyezik a késedelmi kamatokéval, melyet a számviteli törvény 2014. január 1-jétől hatályos módosítása szabályoz. E szerint, a késedelembe esett félnek az üzleti évre jutó késedelmi kamatot és költségátalányt kötelező elszámolnia és a beszámolójában az egyéb ráfordítások között kimutatnia attól függetlenül, hogy azt (még) nem fizette meg. A jogosult ezzel szemben az egyéb bevételek között csak azokat az összegeket szerepeltetheti, melyet az adott vagy az azt megelőző üzleti évekre vonatkozóan pénzügyileg is megkapott. A behajtási költségátalány után nem kell áfát fizetni.
Első pillantásra a 40 eurós összeg nem tűnik soknak, nagy mennyiségű késedelmesen fizetett számla esetén azonban jelentős, akár több millió forintos plusz terhet is jelenthet, a felmerülő adminisztrációs terhekről nem is beszélve. Nagyobb cégek számára inkább ez utóbbi lehet megterhelő, míg a mikro- és kisvállalkozások számára akár fizetőképességbeli nehézséget is jelenthet az új szabály. Hiszen ez utóbbiak nagyban függnek a vevőik fizetési hajlandóságától és gyorsaságától, így önhibájukon kívül is fizetési késedelembe eshetnek.
Az új szabályozás komoly elvi kérdéseket is felvet. Mennyire lehet jogos például a behajtási költségátalány megfizettetése akkor, ha a jogosultnak egyáltalán nem merült fel a behajtással kapcsolatos költsége, és amikor a kötelezett a fizetési határidő után ugyan, de a behajtás előtt kamatostul fizetett? Ezzel a költségátalány törvényi indokolás szerinti célját, vagyis a behajtási költségek fedezését nem lehet majd elérni (hiszen ilyenek fel sem merülnek), de annak fizetésétől a felek a Ptk. szabályai szerint mégsem térhetnek el. További torzulás, hogy a behajtási költségátalány összege – szemben a késedelmi kamatéval – nem függ az ellenérték nagyságrendjétől, sem a késedelem mértékétől, így alacsony összegű számlák esetén a szankció akár meg is haladhatja az ellenérték összegét, akkor is, ha a késedelem csupán 1-2 nap.
Számlázási szabályok 2014-ben
„A szabályozás ugyan uniós irányelven alapul, azonban a hazai törvényszöveg szigorúbbra sikerült, mint a nemzetközi norma; ezért elvileg lenne mód arra, hogy könnyítsenek a magyar szabályokon” - mondja Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója. Az irányelv szövege szerint ugyanis a tagállamoknak csak azt kell biztosítaniuk, hogy amennyiben kereskedelmi ügyletekben késedelmi kamat válik esedékessé, a hitelező jogosult legyen az adóstól legalább 40 euró összegű átalány megfizetését követelni. A jogosultság azonban nem egyenlő a kötelezettséggel. Az uniós norma tehát összességében megengedőbb, mint a Ptk. rendelkezése.
Vannak továbbá olyan kérdések, melyekre egyelőre nincsenek válaszok. Nem tisztázott például, hogy a jogosult a késedelembe esést követően jogszerűen lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell ezt dokumentálnia, elszámolnia. Fennáll továbbá annak a veszélye is, hogy ha a jogosult lemond a behajtási költségátalányról, a NAV hiányzó bevételnek tekintheti az összeget, amelyre adóhiányt állapíthat meg.
Köszönöm a válasz a gépesitésel ninc gond gép az van nem is akár milyen de lényeg a lényeg a 4orásat még ki kell egészitenem mčg ugyan enyivel ha jol értem az faxa
Köszönöm a válasz a gépesitésel ninc gond gép az van nem is akár milyen de lényeg a lényeg a 4orásat még ki kell egészitenem mčg ugyan enyivel ha jol értem az faxa
Válasz #698. hozzászólásra
Szia!
A szerintem ebben az esetben sok lenne a járulék. Pontosan nem tudom a mikéntjét, de az biztos, hogy a minimálbér erejéig magadnak kéne kiegészíteni. Eddig a területalapú támogatást 1 ha területtől lehetett igénybe venni. Nem akarlak elriasztani a munkától, de egy ekkora terület karbantartása gépek nélkül óriási mennyiségű időt emészt fel. Van egy barátom, aki 0,3 ha kapást vállalt be, de a végére csak 0,15 ha-ról tudta betakarítani a termést. Pedig 2 fő látástól vakulásig csinálta és ha tudott a család többi tagja is beszállt. Az ilyen jellegű erőfeszítést senki nem fizeti meg sajnos. Nekik kb. 200.-Ft-os órabér jött ki. Mondjuk az is igaz, hogy a semminél az is több. Volt még egy dolog, amivel nehezen birkóztak meg, az pedig az értékesítés. Egy csomó terményüket nem vették meg, mivel nem volt kiépítve a piac. Én javasolnám, nektek is, hogy ne vállaljatok túl sokat. Elsőre én inkább csak kisebb területen kezdeném, majd fokozatosan fejleszteném a gazdaságot. Ezt csinálom a fűszerpaprikával. Ha elsőre beültettem volna 0,5 ha-t biztos nagy zakó lett volna. Így sem volt kevés a tanulópénz, de nagy területnél hatványozódott volna...
Szép napot mindenkinek
Most gondolkoounk a kis családal az östermelöi kiváltásán viszont vannak itt kérdések
Van munkahelyem de csak 4 o bejelentet igy menyi járulékot kell fizetnem még magam után
Zöldség termesztés a cél melékálásban(paprika krumpli borso)
Milyen papirok kellenek ezek értékesitésére
Vehetö e igénybe valami visza nem tétitendö(0.5 ha)
Egyenlöre enyi köszönöm a segitséget
Ja jol van most néztem hogy biztos érvényesíteni kell mert 12.31.ig érvényes..
Válasz #695. hozzászólásra
Üdv!
Akkor kell megújítani, ha tavaly csak 1 évre kérted az érvényesítést.
Az őstermelői bevételekről az szja bevallással egyidejűleg kell nyilatkozni egy külön lapon (május 20-ig, ha jól emlékszem), hacsak nem vagy negyedéves bevalló, vagy hasonló.
Üdv!
Ilyenkor januárban kell valamit csinálni az őstermelőivel? (megújjítani ) Mikor kell adóbevallást készíteni?
Válasz #692. hozzászólásra
Elég akinek a nevén van az igazolvány! Az ő nevére lesz leadva minden, de közösen, megosztva adóznak a többiek is!
Válasz #692. hozzászólásra
Szerintem kell!!!
Sos közös őstermelői igazolványnál mindenkinek kell külön adószám vagy elég annak akinek a nevén van az igazolvány??Előre is köszönöm a válaszokat.
Válasz #690. hozzászólásra
Köszi, a nyomtatvány az megvan, csak néhány helyen kellene segítség a kitöltéséhez, de holnap megyünk az MVH-ba és majd segítenek. Köszi még egyszer!
Válasz #689. hozzászólásra
http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/foldmuv_ig/nyomtatvanyok_fm/csaladi_gazdasag_nyomtatvany.htmlhttp://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/foldmuv_ig/nyomtatvanyok_fm/csaladi_gazdasag_nyomtatvany.html
Válasz #688. hozzászólásra
Most szeretnénk családi gazdasággá válni és lenne egy kérdésem. A bevitt tárgyi eszközökről kell külön nyilatkozni vagy elég csak a szerződésben (nyitó leltár)?? És hogyan kell erről nyilatkozni, mármint bele kell írni a gépek értékét, évjáratát, típusát??
Válasz #686. hozzászólásra
Az "inszeminátor" nem őstermelői tevékenység. Ezért az adózásnál nem kedvezményesen fogsz adózni.
Az őstermelőihez kapott adószámhoz a NAV-nál be kell jelenteni a tevékenység kódot és lehet, hogy egyéni vállalkozónak is be kell jelentkezned?
És mért nem lehet ???? Akkor melyik adózási formát válasszam amelyik tartalmazza ezt a szolgáltatási formát ??
röviden nem
Üdv mindenkinek érdeklődnék Bács-kiskun meg Csongrád megyében szeretnék álategéségűgyi szolgáltatást végezni vagyis ( szarvasmarha inszeminálást ) és ezt a tevékenységet csinálhatom e őstermelő ígazolványal ???
Üdv mindenkinek érdeklődnék Bács-kiskun meg Csongrád megyében szeretnék álategéségűgyi szolgáltatást végezni vagyis ( szarvasmarha inszeminálást ) és ezt a tevékenységet csinálhatom e őstermelő ígazolványal ???
Válasz #679. hozzászólásra
Lehetsz Áfa körös, de jól gondold meg érdemes-e. Ha túlnyomórészt szántóid vannak, akkor mindenképp érdemesebb Áfásnak lenni, de ha pl. gyümölcsösben, vagy zöldségfélében utazol, ahol sok a kézimunkaerő szükséglet, és kiteheti az önköltség 30 - 50 %-át, akkor cumi Áfa körösnek lenni.
Válasz #679. hozzászólásra
Lehetsz Áfa körös, de jól gondold meg érdemes-e. Ha túlnyomórészt szántóid vannak, akkor mindenképp érdemesebb Áfásnak lenni, de ha pl. gyümölcsösben, vagy zöldségfélében utazol, ahol sok a kézimunkaerő szükséglet, és kiteheti az önköltség 30 - 50 %-át, akkor cumi Áfa körösnek lenni.
Válasz #678. hozzászólásra
Az áfa összeg hejére AM-t írj. Ennyi.
Üdv!
Hadd kérdezem már meg, őstermelőként válhatok e áfa alanyá, kinek mi a tapasztalata. Ezalatt azt értem, hogy fejlesztésnél áfát igényelhetek e vissza?
Előre is kösz!
Sziasztok!
Valaki tudna segíteni, hogy kell 0-ás (alanyi adómentes) számlát kiállítani? Hova, mit kell írni? (mondjuk egy fénymásolt beszkennelt számlán bemutatva)
Köszönöm előre is!
Válasz #675. hozzászólásra
Én úgy tudom, hogy 600.000.-Ft-ig nem kell bevallás.
Hamut szórók a fejemre és töredelmesen bocsánatot kérek. Egy csöppet elírtam.
Szóval a tera támogatás nem adózik és a sávok számításába csak annyiban számít bele, hogy a 20% számításakor figyelembe kell venni.
Szóval ha 3,6 M a bevétel és 0,5 M a támogatás akkor a nemleges nyilatkozathoz a 3,6 + 0,5 = 4,1 M-nak kell a 20%-át lefedni számlával.
Sziasztok! Nekem ez az elsö évem , hogy östermelöként bevételem van nem nagy 50.000ft erröl kell bevalást Készitenem ?A tételes adó módot választottam.
Van itt a fórumon olyan ember is, aki ért ehhez az adózáshoz, (mert mi csak kibicelünk) és jó lenne ha pontosítaná a lényeget, mert így nem túl jó, h. nincs egyetértés a válaszadók között.
Válasz #672. hozzászólásra
Akkor még benne vagy a 8M alatti sávban, tehát kistermelő vagy,
7,9M+ 5,2M= 13,1M bevétel
13,1 / 40% = 5,24M
5,2+6,8 = 12M költség
ebben az esetben nyilatkozhatsz, h. van 20% számlád, és akkor jövedelmet nem számol a rendszer, de ha ezt választod, akkor utána kell nézni jobban az egésznek, mert ennek a módszernek a választása befolyásolja az amortizáció elszámolását, és talán az előző évekről elhatárolt veszteséget is......nem vagyok naprakész ebből, mert mi nem ezt választjuk, de a lényege ez, amit leírtam
Válasz #671. hozzászólásra
Ha 7.9 mill a bevétel kiadás 6.8 mill és 5.2 mil a földalapú?
Válasz #670. hozzászólásra
Nem akarok beleszólni, de a tények makacs dolgok.
A tera támogatás mint EU-tól kapott pénz nem szja köteles, DE, az értékhatárok számításakor bizony figyelembe kell venni.
Pl.:
Őstermelő vagy, tételes költségelszámolással. Van 3.600.000.- Ft bevételed, és 500.000. Ft támogatásod. Ebben az esetben már NEM elég a több min 20%-nyi számláról nyilatkoznod (3,6 + 0,5=4,1 MFt). Sajnos adót kell fizetned a 3.600.000.- Ft után. Vagy jön a 40%-os dolog /ha van elég számlád.
Válasz #668. hozzászólásra
Egy dolog van, amibe a támogatás nem számít bele, a bevételi értékhatárokba. Tehát 600 ezerig nincs adóbevallás, 600 E - 4 M között egyszerűsített ( van 20% számlám) , és 4M - 8M között 40% költséghányad. Tehát ezek a határok a gazdálkodásból eredő bevételekre érvényesek.
Válasz #668. hozzászólásra
Egy az egyben bevételnek számít. Biztosan olvastál olyan beszélgetést itt a fórumon, h. " ha még ebben az évben kinyomják a támogatás második felét, akkor jól megszivatják a parasztokat". Na ennek az a lényege, h. ha a múlt évi támogatást ezév elején adták ki, és az ezévit még decemberben kiadják, akkor a mult évben kicsi a bevétel ( mert nincs támogatás) pedig a költségek elbírták volna, ebben az évben meg túl nagy a bevétel ( a két évi támogatás miatt), és mivel az őstermelőnek nincs lehetősége ezt megtolnni előre, v. hátra, ezért ezévben beadózik utána. Ezt már egyszer, nem túl régen eljátszották velünk.
Válasz #664. hozzászólásra
Ok de milyen formában?Eddigi könyvelőnk nem adta hozzá a mostani meg
hozzá akarja adni a bevételhez.
Válasz #664. hozzászólásra
Ok de milyen formában?Eddigi könyvelőnk nem adta hozzá a mostani meg
hozzá akarja adni a bevételhez.
Válasz #665. hozzászólásra
Na akkor nagyon gyorsan keressél egy modit, nehogy elmenjen a kedved az ünnepek előtt.