Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak628 FtBenzin árak608 FtEUR409.33 FtUSD389.71 FtCHF439.95 FtGBP489.96 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
van 1 nyomtatvány amit ki kell tölteni több verzió létezik belőle, formai követelmény nincs csak tartalmi, ha nem laksz messze érdemes bemenni és kunyizni én is úgy szoktam, és segítenek kitölteni is, ami nem árt
Az adatszolgáltatás és nyilvántartás vezetéséről szóló jogszabályi részek nemcsak a nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatókra, hanem a nem nitrátérzékeny területen a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben (baromfi esetében 3 számosállat, vegyes állattartás esetében 5 számosállat) állattartást végző természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra is vonatkoznak.
A rendelet hatálya az adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében a nitrátérzékeny területen gazdálkodókon kívül valamennyi háztartási igényt meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyre is kiterjed.
A nitrátérzékeny területen gazdálkodók mellett az árutermelő állattartók számára is fontos előírásokat tartalmaznak a felszíni és a felszín alatti vizek védelmének szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet (Nitrát rendelet) 2013 január 10-én hatályba lépő módosításai.
A rendelet a nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatók számára a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY) kötelező előírásainak betartását írja elő. A HMGY előírásai az EU-s követelmények miatt változnak, a vizek védelme érdekében szigorodnak a földek szervestrágyázásának feltételei.
A módosítás értelmében:
A szervestrágya nitrátérzékeny területen október 31-e és február 15-e között nem juttatható ki a földekre, illetve ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn mezőgazdasági művelés alatt álló táblán. Az eddigi november 15-től február 15-ig tartó tilalmi időszak két héttel hosszabb lett.
Módosult a lejtők trágyázásával kapcsolatos szabályozás, új szabály, hogy 2%-nál meredekebb lejtésű területen olyan művelési módot kell alkalmazni, amely elősegíti a csapadékvizek talajba jutását.
A szervestrágyák hasznosulási értékeinek számításakor csak a nitrogén és foszfor kijuttatás évében hasznosuló mértékét kell alapul venni. Az eddigiektől eltérően nem kell számolni a káliummal, illetve a hatóanyagok második, harmadik évi és a negyedik évtől érvényes utóhatásaival.
Az állattartó telepen képződő trágya tárolására vonatkozó szabályozás módosítása után a trágyatároló építési kötelezettség alóli mentesülés feltételei az alábbiak szerint változtak:
„Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld az e rendeletben meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges abban az esetben, ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított. Az alkalmazott technológiának biztosítania kell, hogy ne történjen kijuttatás az e rendelet előírásai szerint tiltott vagy trágyázásra nem alkalmas időszakban.”
A mentesülés feltételeinek való megfelelést a nyilvántartások tartalma és az adatszolgáltatás teljesítése igazolja, ezért ezek megfelelő vezetésére különösen fontos gondot fordítani.
A rendelet valamennyi melléklete módosult, 2013-től az azokban szereplő értékekkel kell számolni.
A HMGY nem módosuló rendelkezései változatlanul érvényben maradnak, azok betartása a nitrátérzékeny területen gazdálkodók számára kötelező.
A rendelet hatálya az adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében a nitrátérzékeny területen gazdálkodókon kívül valamennyi háztartási igényt meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyre is kiterjed. Az erre vonatkozó szabályok alapján a kötelezettnek:
A gazdálkodási évre vonatkozóan folyamatos nyilvántartást kell vezetnie a Gazdálkodási Napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcella művelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjain, vagy ennek megfelelő adattartalommal.
Köteles adatot szolgáltatni a gazdálkodási évet követő december 31-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak.
A minisztérium tervezete alapján a kötelező adatszolgáltatást 2013-tól elektronikus úton kell teljesíteniük a gazdálkodóknak. Ennek bevezetése változásokat fog eredményezni az eddigi gyakorlatban, amikre különösen az állattartóknak érdemes fokozottan figyelni.
1. Az elektronikus adatszolgáltatáshoz új adatlapokat hoznak létre az MGSZH internetes felületén, amelyeket a Gazdálkodási Napló adatszolgáltatáshoz hasonlóan papíralapon nem, csak elektronikusan lehet kitölteni és benyújtani .
2. Az elektronikusan beküldött adatlapok feldolgozása felgyorsul, az adatot nem szolgáltatók az állattartók központi(TER) nyilvántartásából könnyen azonosíthatók lesznek. Várható, hogy ezután minden állattartótól megkövetelik az adatszolgáltatás teljesítését.
3. Az eddig használt adatlapokon is fel kellett (volna) tüntetni az adatszolgáltató egyedi környezetvédelmi azonosító adatait (KÜJ számát és KTJ számát), de ezekkel jelenleg sok állattartó még nem rendelkezik.
Várhatóan az eddiginél jobban megkövetelik ennek az előírásnak a betartását is, ezért érdemes a hiányosságokat pótolni, a 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendeletben foglaltak szerint. A rendelet alapján az adatszolgáltatásra kötelezett állattartók környezetvédelmi ügyfélnek minősülnek, akiknek rendelkezniük kell egyedi környezetvédelmi azonosító adatokkal, amelyek
környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ) - a természetes, vagy jogi személy egyedi azonosító adata,
környezetvédelmi területi jel (KTJ) - a környezetvédelmi objektum egyedi azonosító adata;
Az egyedi környezetvédelmi azonosítók igényléséhez szükséges nyomtatványokat és a kitöltési útmutatót a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapjáról IDE KATTINTVA lehet letölteni.
Az azonosítók kiadását az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnél kell kezdeményezni.
Őstermelő ként sertéstartással foglakozom!! Kell-e nekem nitrát adatszolgáltatást benyújtanom?? És honnan tudom meg hogy a termőföldem nitrát tartalmát?
Sziasztok,
most szembesültem azzal, hogy élettárssal nem lehet közös őstermelői igazolványt kiváltani. Nem marad más, mint saját jogú öregségi nyugdíjas felmenővel mivel az értékesítés módja miatt nagyon hamar elérném a bűvös határt.
Önmagam után fizetnem kell majd járulékot januárban a minimálbér 44%-át. No de a nyugdíjas után mennyit?
Van valakinek javaslata arra, hogy oldható meg a következő? Úgy vélem a jelenlegi szabályozás miatt élettársammal munkajogviszonyt kell létesítenem - így járulékot fizetnem utána - ahhoz, hogy ő termékeimet értékesítse. Míg ha a házastársam lenne akkor simán árulhatna.
Ha pedig kiváltjuk az élettársnak is az őstermelőit (hiszen az mégiscsak kedvezőbb, mint egy 4 órás foglalkoztatott járuléka) akkor ahhoz, hogy értékesítsen a kistermelőit is kell, mivel állati eredetű feldolgozott terméket állítunk elő. Ugye? Vagy nem?
Figyeljetek, mert a komp. felár alkalmazásának vannak más feltételei is, mint az őstermelői tevékenység! Ha valaki bizonyos okok miatt lemondott a komp.felár alkalmazásáról, akkor semmiképpen ne is alkalmazza a számlázásainál. Ha vkit érdekel, kikeresem majd a jogszabályt.
Válasz #642. hozzászólásra
Megtaláltam. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szabályozza ezt, de ez nem mezőgazdasági őstermelői tevékenység. A fenti tv. 200. §-tól kezdődik ennek a leírása.
Válasz #636. hozzászólásra
Elég zavaros ez így. Szerencséd volt és örülj neki, hogy nem vették észre. Azért nem vették észre, mert aki vizsgált, az nem értett a mezőgazdasági őstermelőkkel kapcsolatos adózáshoz. Gyakran előfordult, hogy értelmezési probléma miatt felhívtuk az APEH-ot, és inkább visszahívtak, mert 1-2-3-4 óra múlva, mert inkább ők is addig átbeszélték a problémát.
Egy győri illetőségű férfi APEH-osra emlékszem, ő rögtön értette a kérdést is, és a válasza is egyértelmű volt.
Válasz #620. hozzászólásra
Rossz a koncepciód.
1. Számlatömbbel minden őstermelőnek rendelkeznie kell. Bemész egy nyomtatványboltba és veszel számlatömböt, nyugtatömböt. Egy-egy db - tehát a kettő - lehet vagy ötszáz forint. NAV ellenőrzéskor be kell tudni mutatnod a számlatömböt. Az nem foglalkoztatja őket, hogy adtál-e számlát valakinek, vagy sem. Az viszont igen, hogy a számla- és nyugtatömbről megfelelő nyilvántartásod van-e.
2. Kinek adhatsz számlát? Annak adhatsz, illetve kötelességed számlát adni, aki nincs bejelentkezve az ÁFA körbe.
3. Ha viszont a vevőd ÁFA-s, akkor vásárló fog neked adni felvásárlási jegyet.
A harmadik bekezdésben miért szerepel a földmművelés?
Az őstermelők általános forgalmi adó kötelezettséggel kapcsolatos tudnivalói – II.
A kompenzációs felár mértéke 7%: a ló, szarvasmarha, juh, kecske, baromfi és más élő állat; halak, rákok, puhatestű és más gerinctelen vízi állatok; nyers tej, friss tojás, természetes méz, állati vagy növényi trágya, nyers szőrme, legombolyításra alkalmas selyemhernyógubó, nyers gyapjú, erdei fák és cserjék csemetéje, oltványa, magja, feldolgozott tej és tejtermék értékesítése esetén.
A kompenzációs felár mértéke 12%: az élő növény, burgonya, étkezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek, gumók, szőlő, élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió, fűszernövények, gabonafélék, muhar, csumiz, különféle magvak, ipari és gyógynövények, mákgubó, takarmánynövények, feldolgozott, tartósított saját előállítású zöldség, gyümölcs, savanyúság; must és bor; borseprő, borkő, valamint szőlőtörköly értékesítése esetében. (A kompenzációs felár érvényesítésével értékesíthető termékek körét az áfatörvény melléklete a megnevezés mellett vámtarifa számra való hivatkozással határozza meg.)
A kompenzációs felár mértéke 7%: talajművelés, aratás, cséplés, szüretelés, betakarítás, vetés, ültetés; mezőgazdasági termékek csomagolása és piacra történő előkészítése; mezőgazdasági termékek tárolása; egyes állatok gondozása, a mezőgazdasági vállalkozásban alkalmazott eszközök bérbeadása; műszaki segítségnyújtás, gyomirtás, kártevő irtás, permetezés, öntöző illetve vízlecsapoló berendezések üzemeltetése, fák nyesése és vágása, valamint egyéb mező- és erdőgazdálkodási szolgáltatások nyújtása esetén.
Akkor mázlim volt.
5éve meg már nem végzek szolgáltatást, így elvileg ezután sem piszkálhatnak miatta.
Azt azért nem értem, hogy mikor szolgáltatni kezdtem, a könyvelőm ezt egyeztette az apeh-l és semmi akadálya nem volt. Sőt még ők mondták, hogy a szolgáltatást felvásárlási jegyre is végezhetem, és ebben az esetben, még kompenzációs felárra is jogosult vagyok. (mondjuk erre nem került sor, mert mindenhova én adtam számlát)
Válasz #625. hozzászólásra
Soha nem értékesíthettél volna őstermelőként bérleti díj címén átvett terményt. Ne is dicsekedj vele, mert utólag sokba kerülhet!
A legegyszerűbb az, hogy ha a bérleti díjat nem terményben kéred, hanem pénzben. A bérbe vevőnek is egyszerűbb dolga van, mert a terményben kifizetett bérleti díj után neki ÁFA-t kell fizetni.
Válasz #631. hozzászólásra
Sok itt a pontatlanság mindkét részről. Az első legnagyobb probléma az, hogy egy idióta linkre hivatkozik endypapa, utána §-st kerestet.
Mezőgazdasági tevékenység nincs. Olyan van, hogy mezőgazdasági őstermelői tevékenység. Ezt a a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja Tv) 3. § (18) bekezdése írja le az Szja tv. 6. számú mellékletre hivatkozva.
Ez a jogszabály szolgáltatást nem említ. Szolgáltatást természetesen végezhet bárki, de annak a bevétele nem számítható be az őstermelésből származó bevételbe. Azt külön kell kezelni, annak az adóját máshogy kell megfizetni.
Tegyük tisztába a dolgokat. Az őstermelő - őstermelés témakört az szja. törvény definiálja (1995. évi CXVII. törvény).
6. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
I. Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az e melléklet II. pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik, ideértve a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítést is.
a) A mezőgazdasági termékek gyűjtése esetén saját gazdaság alatt a terület felett rendelkezési jogot gyakorlónak legalább a szóbeli hozzájárulását és a gyűjtést folytató magánszemélynek a gyűjtés eredményének felhasználása feletti rendelkezési jogosultságát kell érteni.
b) A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények – kivéve a 0602 40 vámtarifa számú, rózsa oltva is – értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 ezer forintot nem haladja meg. Ha meghaladja, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének, azonban – ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta – az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások.
c) A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység bevételének, ha a magánszemély ezeket a termékeket az adott évben 0,5 litert elérő kiszerelésben (kifizetőnek, és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztó részére) értékesíti, és az értékesítésükből származó bevétel együttvéve az évi 7 millió forintot nem haladja meg. Ha a bevétel meghaladja a 7 millió forintot, vagy az értékesítés nem kizárólag az előzőek szerint történik, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének. Ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta, az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások, ha a bevétel a 7 millió forintot meghaladja. Ha a magánszemély a saját termelői borkimérésében az előzőek mellett nem a saját őstermelői tevékenységében előállított bármely más terméket is értékesít és/vagy szolgáltatást is nyújt, akkor az őstermelői és más bevételeit, illetőleg azok megszerzése érdekében felmerült költségeit külön-külön kell nyilvántartania, azzal, hogy ha valamely költség többféle értékesítéssel is összefügg, akkor azt – ha e törvény másként nem rendelkezik – a bevételek arányában kell megosztania.
Ne haragudj endypapa, de ha nem vagy képes megérteni mi a különbség őstermelői tevékenység és mezőgazdasági tevékenység között, akkor inkább ne írogass ide, mert nagyon sok embert félrevezetsz itt. Belinkelsz itt mindenféle írást, ahol ÁFA-ról, komp. felárról meg mezőgazdasági tevékenységről írnak. Mi köze van ezeknek ahhoz, hogy a szolgáltatás őstermelői tevékenység-e, vagy sem.
Szolgáltathat őstermelő is persze, mint ahogy azt sokan előttünk leírták, csak az nem őstermelői tevékenység, így nem is vonatkoznak rá az őstermelőt megillető adókedvezmények, bármennyire is szeretnénk.
Ez alapján lehet szolgáltatni.
Ehez tartozó részletekről a paragrafusokat meg kell keresni.
2010. október 10., vasárnap
Mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos különleges jogállás
A mezőgazdasági tevékenységet végző adóalanyt – ilyen minőségében – e tevékenysége tekintetében különleges jogállás illeti meg, melynek keretében fő szabályként adófizetésre nem kötelezett, adólevonási jogot nem gyakorolhat, nem terheli bevallási kötelezettség. Különleges jogállás esetén e tevékenysége körében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után, a felvásárlási áron felül, az ellenérték részeként kompenzációs felárra jogosult.
2008-n volt vagyonosodási vizsgálatom, semi gond nem volt. A vpop nál is volt ellenőrzésem a szolgáltatásokról adott számlákon feltüntetett üa felhasználásról, és itt sem találtak kivetni valót.
Sziasztok!
Mezőgazdasági őstermelő vagyok, és az lenne a kérdésem, hogy mit kell tennem, hogy visszaigényelhessem az ÁFÁ-t. Mivel termeltető céggel vagyok kapcsolatban, mert nincs mindíg saját erő forgóeszközre.
Sokat számítana!!!
A következő problémával szembesültem év végén.Bérbe adtam a földemet és a megmaradt búzát értékesíteni szeretném amint értelmesebb ára lesz(valószínűleg jövőre)
Két évre váltottam őstermelőit,de jövőre értékesíthetek-e vele,ha egyáltalán nem folytatok agrár tevékenységet?
Mi lenne a legjobb megoldás?
Köszönöm a segítséget.
Nekem ezt mutatták anno és erre hivatkozva mondták, hogy ha másnak végzünk bérmunkát, akkor az külön adózik.:
Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az e melléklet II. pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik, ideértve a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítést is. Sőt, ismerőst büntettek is meg - kemény összegekre -, mert a bértartást és bérmunkát is belevette a kedvezményesen adózó bevételébe.
Belinkelnéd, hogy neked az 50%-os dolgot mi alapján mondják.
Köszönöm
Van néhány bikaborjúm amit szeretnék eladni másik őstermelő magányszemélynek, akkor elég ha adásvételi szerződést csinálunk róla, mert számlát nem tudok adni mert nem jelentkeztem be alá év elején.
Köszi a segítséget előre is.
Ez érdekes.
Nekem a navnál meg azt mondták, hogy az őstermelő különleges jogállása folytán, szolgáltathatok az őstermelőbe tartózó adózással, abban az esetben ha a szolgáltatásból származó bevétel nem haladja meg az össz árbevétel 50%-t.
Szerintem a Te verziód akkor áll, ha a szolgáltatásból származó bevétel meghaladja az össz bevétel 50 %-t.
Nekem azt mondták a NAV-nál, hogy természetesen egy őstermelő is végezhet mezőgazd.-i szolgáltatást, csak az abból származó jövedelme nem a kedvezményes szabályok szerint adózik. Csak azután a jövedelem után van kedv.adózás, ami az őstermelői tevékenységbe beleszámít. (A másnak végzett szántás, bértartás stb. nem tartozik bele!) A szolgáltatás végzés nem őstermelői tevékenység!! Így a szolgáltatásból befolyt bevétellel szemben elszámolható a rá eső költség, viszont a képződött jövedelem már magasabb kulcsok alapján adózik, egyéb terhek is fizetendők utána. Az Áfa más tészta, az, hogy valaki milyen Áfa körbe tartozik, az független attól, hogy milyen jövedelemadózásra kötelezett.
Felénk ez az álláspontja mind a könyvelőknek, mind a NAV-nak. Volt, aki már keményen megfizetett az "én úgy gondoltam" álláspontjáért.
Ha kompenzáció feláras őstermelő átlép az áfás körbe. December 31 lehet átlépni.
Milyen bizonylatokat kell vezetnie? Gondolok itt a pénztárkönyvre stb..
Eladásnál számlát kell kiállítani?
Ha jól tudom az áfa bevallás negyedéves, 1 milla áfa különbözetig.
Mire kell figyelni stb...
Most menjél el a falugazdihoz kérd a hőstermelőit és csak 1 hónapot kell fizetned járulékot a minimálbér után!!! Adjatok el valamit a nevedre és a következő évben azután kell majd fizetned a járulékokat, nem a minimálbér után!
1965 hozzászólás
Én úgy tudom hogy nem számít bele!tavaly nem tettem hozzá bevételemhez és nem volt vele gond már mint adóbevalásnál!
Válasz #663. hozzászólásra
Természetesen igen.
A területalapú támogatás beleszámít az éves bevételbe?
Válasz #659. hozzászólásra
Javaslom az elektronikus formát.
Itt talász okosságot.
http://ide-ide.hu/forum/viewtopic.php?p=14065#14065
Íme
Válasz #647. hozzászólásra
A helyzet, hogy nehezet kérdeztél, vagy ezt kevesen olvassuk.
könyvelő, falugazdász, tanácsadó. A három együtt tud neked segíteni.
Meghallgatod őket és döntesz.
A nyugta adás az egy külön NAV-os történet. Abban a piacosok tudnak kiokosítani. Főleg az, akit már büntettek meg.
Sok sikert, és jó sajtot.
Válasz #659. hozzászólásra
van 1 nyomtatvány amit ki kell tölteni több verzió létezik belőle, formai követelmény nincs csak tartalmi, ha nem laksz messze érdemes bemenni és kunyizni én is úgy szoktam, és segítenek kitölteni is, ami nem árt
Köszönöm a válaszokat még anyit hogy mit kellene be küldeni mert seholsem találom!! :/
Válasz #656. hozzászólásra
Köszi
Válasz #654. hozzászólásra
http://www.gazdavilag.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=67&Itemid=12
itt egy kalkulátor talán mükszik így
Válasz #654. hozzászólásra
pontosítok
Az adatszolgáltatás és nyilvántartás vezetéséről szóló jogszabályi részek nemcsak a nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatókra, hanem a nem nitrátérzékeny területen a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben (baromfi esetében 3 számosállat, vegyes állattartás esetében 5 számosállat) állattartást végző természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra is vonatkoznak.
Válasz #654. hozzászólásra
3 számosállat egység vagy annak megfelelő mennyiségű jószág
Válasz #653. hozzászólásra
Mit jelent a háztartási szükséglet meghaladó mérték??
Válasz #650. hozzászólásra
A rendelet hatálya az adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében a nitrátérzékeny területen gazdálkodókon kívül valamennyi háztartási igényt meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyre is kiterjed.
te ne vezesd félre
Válasz #648. hozzászólásra
http://gazdapartner.blogspot.hu/2013/01/a-nitraterzekeny-teruleten-gazdalkodok.html
2013. JANUÁR 8., KEDD
A Nitrát rendelet módosítása
A nitrátérzékeny területen gazdálkodók mellett az árutermelő állattartók számára is fontos előírásokat tartalmaznak a felszíni és a felszín alatti vizek védelmének szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet (Nitrát rendelet) 2013 január 10-én hatályba lépő módosításai.
A rendelet a nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatók számára a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY) kötelező előírásainak betartását írja elő. A HMGY előírásai az EU-s követelmények miatt változnak, a vizek védelme érdekében szigorodnak a földek szervestrágyázásának feltételei.
A módosítás értelmében:
A szervestrágya nitrátérzékeny területen október 31-e és február 15-e között nem juttatható ki a földekre, illetve ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn mezőgazdasági művelés alatt álló táblán. Az eddigi november 15-től február 15-ig tartó tilalmi időszak két héttel hosszabb lett.
Módosult a lejtők trágyázásával kapcsolatos szabályozás, új szabály, hogy 2%-nál meredekebb lejtésű területen olyan művelési módot kell alkalmazni, amely elősegíti a csapadékvizek talajba jutását.
A szervestrágyák hasznosulási értékeinek számításakor csak a nitrogén és foszfor kijuttatás évében hasznosuló mértékét kell alapul venni. Az eddigiektől eltérően nem kell számolni a káliummal, illetve a hatóanyagok második, harmadik évi és a negyedik évtől érvényes utóhatásaival.
Az állattartó telepen képződő trágya tárolására vonatkozó szabályozás módosítása után a trágyatároló építési kötelezettség alóli mentesülés feltételei az alábbiak szerint változtak:
„Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld az e rendeletben meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges abban az esetben, ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított. Az alkalmazott technológiának biztosítania kell, hogy ne történjen kijuttatás az e rendelet előírásai szerint tiltott vagy trágyázásra nem alkalmas időszakban.”
A mentesülés feltételeinek való megfelelést a nyilvántartások tartalma és az adatszolgáltatás teljesítése igazolja, ezért ezek megfelelő vezetésére különösen fontos gondot fordítani.
A rendelet valamennyi melléklete módosult, 2013-től az azokban szereplő értékekkel kell számolni.
A HMGY nem módosuló rendelkezései változatlanul érvényben maradnak, azok betartása a nitrátérzékeny területen gazdálkodók számára kötelező.
A rendelet hatálya az adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében a nitrátérzékeny területen gazdálkodókon kívül valamennyi háztartási igényt meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyre is kiterjed. Az erre vonatkozó szabályok alapján a kötelezettnek:
A gazdálkodási évre vonatkozóan folyamatos nyilvántartást kell vezetnie a Gazdálkodási Napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcella művelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjain, vagy ennek megfelelő adattartalommal.
Köteles adatot szolgáltatni a gazdálkodási évet követő december 31-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak.
A minisztérium tervezete alapján a kötelező adatszolgáltatást 2013-tól elektronikus úton kell teljesíteniük a gazdálkodóknak. Ennek bevezetése változásokat fog eredményezni az eddigi gyakorlatban, amikre különösen az állattartóknak érdemes fokozottan figyelni.
1. Az elektronikus adatszolgáltatáshoz új adatlapokat hoznak létre az MGSZH internetes felületén, amelyeket a Gazdálkodási Napló adatszolgáltatáshoz hasonlóan papíralapon nem, csak elektronikusan lehet kitölteni és benyújtani .
2. Az elektronikusan beküldött adatlapok feldolgozása felgyorsul, az adatot nem szolgáltatók az állattartók központi(TER) nyilvántartásából könnyen azonosíthatók lesznek. Várható, hogy ezután minden állattartótól megkövetelik az adatszolgáltatás teljesítését.
3. Az eddig használt adatlapokon is fel kellett (volna) tüntetni az adatszolgáltató egyedi környezetvédelmi azonosító adatait (KÜJ számát és KTJ számát), de ezekkel jelenleg sok állattartó még nem rendelkezik.
Várhatóan az eddiginél jobban megkövetelik ennek az előírásnak a betartását is, ezért érdemes a hiányosságokat pótolni, a 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendeletben foglaltak szerint. A rendelet alapján az adatszolgáltatásra kötelezett állattartók környezetvédelmi ügyfélnek minősülnek, akiknek rendelkezniük kell egyedi környezetvédelmi azonosító adatokkal, amelyek
környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ) - a természetes, vagy jogi személy egyedi azonosító adata,
környezetvédelmi területi jel (KTJ) - a környezetvédelmi objektum egyedi azonosító adata;
Az egyedi környezetvédelmi azonosítók igényléséhez szükséges nyomtatványokat és a kitöltési útmutatót a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapjáról IDE KATTINTVA lehet letölteni.
Az azonosítók kiadását az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnél kell kezdeményezni.
Válasz #650. hozzászólásra
Bocs igazad van!
Nekem ez a természetes mert nekem kell!!
Válasz #649. hozzászólásra
Ne vezessed félre léci, csak akkor kell ha a települése nitrátérzékeny részen fekszik!!
Válasz #648. hozzászólásra
Ha van földed akkor kell!!!
Őstermelő ként sertéstartással foglakozom!! Kell-e nekem nitrát adatszolgáltatást benyújtanom?? És honnan tudom meg hogy a termőföldem nitrát tartalmát?
Sziasztok,
most szembesültem azzal, hogy élettárssal nem lehet közös őstermelői igazolványt kiváltani. Nem marad más, mint saját jogú öregségi nyugdíjas felmenővel mivel az értékesítés módja miatt nagyon hamar elérném a bűvös határt.
Önmagam után fizetnem kell majd járulékot januárban a minimálbér 44%-át. No de a nyugdíjas után mennyit?
Van valakinek javaslata arra, hogy oldható meg a következő? Úgy vélem a jelenlegi szabályozás miatt élettársammal munkajogviszonyt kell létesítenem - így járulékot fizetnem utána - ahhoz, hogy ő termékeimet értékesítse. Míg ha a házastársam lenne akkor simán árulhatna.
Ha pedig kiváltjuk az élettársnak is az őstermelőit (hiszen az mégiscsak kedvezőbb, mint egy 4 órás foglalkoztatott járuléka) akkor ahhoz, hogy értékesítsen a kistermelőit is kell, mivel állati eredetű feldolgozott terméket állítunk elő. Ugye? Vagy nem?
Előre is köszönöm a válaszokat.
Figyeljetek, mert a komp. felár alkalmazásának vannak más feltételei is, mint az őstermelői tevékenység! Ha valaki bizonyos okok miatt lemondott a komp.felár alkalmazásáról, akkor semmiképpen ne is alkalmazza a számlázásainál. Ha vkit érdekel, kikeresem majd a jogszabályt.
Mindegy, már a multé.
Kéretik nem figyelembe venni írásomat, én meg jó, hogy már elévülési időn túl abbahagytam.
Válasz #643. hozzászólásra
Akkor miért őstermelő címmel teszik fel?
Válasz #642. hozzászólásra
Megtaláltam. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szabályozza ezt, de ez nem mezőgazdasági őstermelői tevékenység. A fenti tv. 200. §-tól kezdődik ennek a leírása.
Válasz #641. hozzászólásra
Valahol még lennie kell, az 50%-t meg nem haladásnak, de azt még nem találtam meg.
Válasz #640. hozzászólásra
http://agronaplo.hu/adougyi-aktualitasok-2/
Válasz #637. hozzászólásra
Ezt honnan másoltad ki?
Válasz #636. hozzászólásra
Elég zavaros ez így. Szerencséd volt és örülj neki, hogy nem vették észre. Azért nem vették észre, mert aki vizsgált, az nem értett a mezőgazdasági őstermelőkkel kapcsolatos adózáshoz. Gyakran előfordult, hogy értelmezési probléma miatt felhívtuk az APEH-ot, és inkább visszahívtak, mert 1-2-3-4 óra múlva, mert inkább ők is addig átbeszélték a problémát.
Egy győri illetőségű férfi APEH-osra emlékszem, ő rögtön értette a kérdést is, és a válasza is egyértelmű volt.
Válasz #620. hozzászólásra
Rossz a koncepciód.
1. Számlatömbbel minden őstermelőnek rendelkeznie kell. Bemész egy nyomtatványboltba és veszel számlatömböt, nyugtatömböt. Egy-egy db - tehát a kettő - lehet vagy ötszáz forint. NAV ellenőrzéskor be kell tudni mutatnod a számlatömböt. Az nem foglalkoztatja őket, hogy adtál-e számlát valakinek, vagy sem. Az viszont igen, hogy a számla- és nyugtatömbről megfelelő nyilvántartásod van-e.
2. Kinek adhatsz számlát? Annak adhatsz, illetve kötelességed számlát adni, aki nincs bejelentkezve az ÁFA körbe.
3. Ha viszont a vevőd ÁFA-s, akkor vásárló fog neked adni felvásárlási jegyet.
Válasz #636. hozzászólásra
A harmadik bekezdésben miért szerepel a földmművelés?
Az őstermelők általános forgalmi adó kötelezettséggel kapcsolatos tudnivalói – II.
A kompenzációs felár mértéke 7%: a ló, szarvasmarha, juh, kecske, baromfi és más élő állat; halak, rákok, puhatestű és más gerinctelen vízi állatok; nyers tej, friss tojás, természetes méz, állati vagy növényi trágya, nyers szőrme, legombolyításra alkalmas selyemhernyógubó, nyers gyapjú, erdei fák és cserjék csemetéje, oltványa, magja, feldolgozott tej és tejtermék értékesítése esetén.
A kompenzációs felár mértéke 12%: az élő növény, burgonya, étkezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek, gumók, szőlő, élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió, fűszernövények, gabonafélék, muhar, csumiz, különféle magvak, ipari és gyógynövények, mákgubó, takarmánynövények, feldolgozott, tartósított saját előállítású zöldség, gyümölcs, savanyúság; must és bor; borseprő, borkő, valamint szőlőtörköly értékesítése esetében. (A kompenzációs felár érvényesítésével értékesíthető termékek körét az áfatörvény melléklete a megnevezés mellett vámtarifa számra való hivatkozással határozza meg.)
A kompenzációs felár mértéke 7%: talajművelés, aratás, cséplés, szüretelés, betakarítás, vetés, ültetés; mezőgazdasági termékek csomagolása és piacra történő előkészítése; mezőgazdasági termékek tárolása; egyes állatok gondozása, a mezőgazdasági vállalkozásban alkalmazott eszközök bérbeadása; műszaki segítségnyújtás, gyomirtás, kártevő irtás, permetezés, öntöző illetve vízlecsapoló berendezések üzemeltetése, fák nyesése és vágása, valamint egyéb mező- és erdőgazdálkodási szolgáltatások nyújtása esetén.
Válasz #633. hozzászólásra
Akkor mázlim volt.
5éve meg már nem végzek szolgáltatást, így elvileg ezután sem piszkálhatnak miatta.
Azt azért nem értem, hogy mikor szolgáltatni kezdtem, a könyvelőm ezt egyeztette az apeh-l és semmi akadálya nem volt. Sőt még ők mondták, hogy a szolgáltatást felvásárlási jegyre is végezhetem, és ebben az esetben, még kompenzációs felárra is jogosult vagyok. (mondjuk erre nem került sor, mert mindenhova én adtam számlát)
Válasz #625. hozzászólásra
Soha nem értékesíthettél volna őstermelőként bérleti díj címén átvett terményt. Ne is dicsekedj vele, mert utólag sokba kerülhet!
A legegyszerűbb az, hogy ha a bérleti díjat nem terményben kéred, hanem pénzben. A bérbe vevőnek is egyszerűbb dolga van, mert a terményben kifizetett bérleti díj után neki ÁFA-t kell fizetni.
Hopp-hopp!
Egyszerre írtuk a hsz-t, de VakLóaBakon kolléga gyorsabb volt.
Válasz #631. hozzászólásra
Sok itt a pontatlanság mindkét részről. Az első legnagyobb probléma az, hogy egy idióta linkre hivatkozik endypapa, utána §-st kerestet.
Mezőgazdasági tevékenység nincs. Olyan van, hogy mezőgazdasági őstermelői tevékenység. Ezt a a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja Tv) 3. § (18) bekezdése írja le az Szja tv. 6. számú mellékletre hivatkozva.
Ez a jogszabály szolgáltatást nem említ. Szolgáltatást természetesen végezhet bárki, de annak a bevétele nem számítható be az őstermelésből származó bevételbe. Azt külön kell kezelni, annak az adóját máshogy kell megfizetni.
Válasz #631. hozzászólásra
Tegyük tisztába a dolgokat. Az őstermelő - őstermelés témakört az szja. törvény definiálja (1995. évi CXVII. törvény).
6. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
I. Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az e melléklet II. pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik, ideértve a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítést is.
a) A mezőgazdasági termékek gyűjtése esetén saját gazdaság alatt a terület felett rendelkezési jogot gyakorlónak legalább a szóbeli hozzájárulását és a gyűjtést folytató magánszemélynek a gyűjtés eredményének felhasználása feletti rendelkezési jogosultságát kell érteni.
b) A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények – kivéve a 0602 40 vámtarifa számú, rózsa oltva is – értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 ezer forintot nem haladja meg. Ha meghaladja, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének, azonban – ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta – az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások.
c) A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység bevételének, ha a magánszemély ezeket a termékeket az adott évben 0,5 litert elérő kiszerelésben (kifizetőnek, és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztó részére) értékesíti, és az értékesítésükből származó bevétel együttvéve az évi 7 millió forintot nem haladja meg. Ha a bevétel meghaladja a 7 millió forintot, vagy az értékesítés nem kizárólag az előzőek szerint történik, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének. Ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta, az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások, ha a bevétel a 7 millió forintot meghaladja. Ha a magánszemély a saját termelői borkimérésében az előzőek mellett nem a saját őstermelői tevékenységében előállított bármely más terméket is értékesít és/vagy szolgáltatást is nyújt, akkor az őstermelői és más bevételeit, illetőleg azok megszerzése érdekében felmerült költségeit külön-külön kell nyilvántartania, azzal, hogy ha valamely költség többféle értékesítéssel is összefügg, akkor azt – ha e törvény másként nem rendelkezik – a bevételek arányában kell megosztania.
Szerintem szolgáltatásról egy szó sincs benne.
Válasz #630. hozzászólásra
Ne haragudj endypapa, de ha nem vagy képes megérteni mi a különbség őstermelői tevékenység és mezőgazdasági tevékenység között, akkor inkább ne írogass ide, mert nagyon sok embert félrevezetsz itt. Belinkelsz itt mindenféle írást, ahol ÁFA-ról, komp. felárról meg mezőgazdasági tevékenységről írnak. Mi köze van ezeknek ahhoz, hogy a szolgáltatás őstermelői tevékenység-e, vagy sem.
Szolgáltathat őstermelő is persze, mint ahogy azt sokan előttünk leírták, csak az nem őstermelői tevékenység, így nem is vonatkoznak rá az őstermelőt megillető adókedvezmények, bármennyire is szeretnénk.
Válasz #628. hozzászólásra
Ugyan az, csak őstermelőként végzi.
Válasz #628. hozzászólásra
Ezt is olvasd át.
A címben az őstermelő!
http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/2011/05/20110629173345860000000708.html
Válasz #627. hozzászólásra
Ne keverjük össze a mezőgazdasági tevékenységet az őstermelői tevékenységgel. Egyáltalán nem ugyanaz a kettő.
Válasz #624. hozzászólásra
Ez alapján lehet szolgáltatni.
Ehez tartozó részletekről a paragrafusokat meg kell keresni.
2010. október 10., vasárnap
Mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos különleges jogállás
A mezőgazdasági tevékenységet végző adóalanyt – ilyen minőségében – e tevékenysége tekintetében különleges jogállás illeti meg, melynek keretében fő szabályként adófizetésre nem kötelezett, adólevonási jogot nem gyakorolhat, nem terheli bevallási kötelezettség. Különleges jogállás esetén e tevékenysége körében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után, a felvásárlási áron felül, az ellenérték részeként kompenzációs felárra jogosult.
Teljes:
http://saccer-ptipti.blogspot.hu/2010/10/mezogazdasagi-tevekenyseggel.html
2008-n volt vagyonosodási vizsgálatom, semi gond nem volt. A vpop nál is volt ellenőrzésem a szolgáltatásokról adott számlákon feltüntetett üa felhasználásról, és itt sem találtak kivetni valót.
Sziasztok!
Mezőgazdasági őstermelő vagyok, és az lenne a kérdésem, hogy mit kell tennem, hogy visszaigényelhessem az ÁFÁ-t. Mivel termeltető céggel vagyok kapcsolatban, mert nincs mindíg saját erő forgóeszközre.
Sokat számítana!!!
A következő problémával szembesültem év végén.Bérbe adtam a földemet és a megmaradt búzát értékesíteni szeretném amint értelmesebb ára lesz(valószínűleg jövőre)
Két évre váltottam őstermelőit,de jövőre értékesíthetek-e vele,ha egyáltalán nem folytatok agrár tevékenységet?
Mi lenne a legjobb megoldás?
Köszönöm a segítséget.
Nekem ezt mutatták anno és erre hivatkozva mondták, hogy ha másnak végzünk bérmunkát, akkor az külön adózik.:
Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az e melléklet II. pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik, ideértve a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítést is. Sőt, ismerőst büntettek is meg - kemény összegekre -, mert a bértartást és bérmunkát is belevette a kedvezményesen adózó bevételébe.
Belinkelnéd, hogy neked az 50%-os dolgot mi alapján mondják.
Köszönöm
Válasz #622. hozzászólásra
Szerintem bárki vehet számlatömböt, ha van adószáma, csak ha nem ÁFA-körös, akkor nyilván nem ÁFA-s számlát ad.
Válasz #621. hozzászólásra
Nem vehetek, mert nem úgy jelentkeztem be év elején hogy vehessek számlatömböt..
Válasz #620. hozzászólásra
Miért nem veszel egy számlatömböt?
Sziasztok!
Van néhány bikaborjúm amit szeretnék eladni másik őstermelő magányszemélynek, akkor elég ha adásvételi szerződést csinálunk róla, mert számlát nem tudok adni mert nem jelentkeztem be alá év elején.
Köszi a segítséget előre is.
Válasz #618. hozzászólásra
Ez érdekes.
Nekem a navnál meg azt mondták, hogy az őstermelő különleges jogállása folytán, szolgáltathatok az őstermelőbe tartózó adózással, abban az esetben ha a szolgáltatásból származó bevétel nem haladja meg az össz árbevétel 50%-t.
Szerintem a Te verziód akkor áll, ha a szolgáltatásból származó bevétel meghaladja az össz bevétel 50 %-t.
Nekem azt mondták a NAV-nál, hogy természetesen egy őstermelő is végezhet mezőgazd.-i szolgáltatást, csak az abból származó jövedelme nem a kedvezményes szabályok szerint adózik. Csak azután a jövedelem után van kedv.adózás, ami az őstermelői tevékenységbe beleszámít. (A másnak végzett szántás, bértartás stb. nem tartozik bele!) A szolgáltatás végzés nem őstermelői tevékenység!! Így a szolgáltatásból befolyt bevétellel szemben elszámolható a rá eső költség, viszont a képződött jövedelem már magasabb kulcsok alapján adózik, egyéb terhek is fizetendők utána. Az Áfa más tészta, az, hogy valaki milyen Áfa körbe tartozik, az független attól, hogy milyen jövedelemadózásra kötelezett.
Felénk ez az álláspontja mind a könyvelőknek, mind a NAV-nak. Volt, aki már keményen megfizetett az "én úgy gondoltam" álláspontjáért.
Ha kompenzáció feláras őstermelő átlép az áfás körbe. December 31 lehet átlépni.
Milyen bizonylatokat kell vezetnie? Gondolok itt a pénztárkönyvre stb..
Eladásnál számlát kell kiállítani?
Ha jól tudom az áfa bevallás negyedéves, 1 milla áfa különbözetig.
Mire kell figyelni stb...
Válasz #614. hozzászólásra
Most menjél el a falugazdihoz kérd a hőstermelőit és csak 1 hónapot kell fizetned járulékot a minimálbér után!!! Adjatok el valamit a nevedre és a következő évben azután kell majd fizetned a járulékokat, nem a minimálbér után!