Hirdetés
Fórum
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Kukorica terményárak új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- New Holland traktorok új
- Hol vannak a régi fórumosok? új
- Ügyfélkapu-problémák új
- Vadkártérítés új
- Talajvizsgálat és tápanyag-gazdálkodási terv új
- Műtrágya árak új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
Cikkajánló
Sajtóközlemény
Milyen támogatásokra számíthat a juhágazat?
Jövőre emelkedik az anyajuhtartás támogatására fordítható összeg.
Sajtóközlemény
1326 hozzászólás
Válasz #425. hozzászólásra
Pici!
Nem kaszáltál ma????
Lefel jártam az országot aztán mintha....Merre is laksz?
ezt jol látom hogy lucernába vet valamit? és mit csinál ha a lucerna kihajt megint vagy lepermetezik totálissal?
Válasz #419. hozzászólásra
Felénk a "németajkúak" földjén mást nem szoktam látni, ha talajművelésről van szó, mint hevederes Cat meg Carrier, vagy Top Down. Ekét még nem láttam azon a földön.
Válasz #419. hozzászólásra
PL...
Ilyesmikkel...
Válasz #420. hozzászólásra
Felénk az ilyen munkát C munkának hivják..Azon túl hogy Sz ul néz ki még termés se sok lenne belőle!! Ezért még a leg trehányabb emberek sem mernék ezt eljátszani..
Válasz #420. hozzászólásra
a tume vetőgépet nem húzná ilyen gyorsan, főleg tele búzával. Viszont az normálisan visszatömörítené a talajt.
Válasz #417. hozzászólásra
http://www.youtube.com/watch?v=oxbwvb_IP1M
Egy nap vetés egy nap géptakarítás.
Nálunk Magyarországon, aki nem szánt az milyen munkaeszközökkel végez talajművelést mondjuk kukorica alá?
Nálunk Magyarországon, aki nem szánt az milyen munkaeszközökkel végez talajművelést mondjuk kukorica alá?
Itt kezdődik az igazi no till...ez már vetőgép...is
Válasz #415. hozzászólásra
a másik dolog amiért nem túl szerencsés szerintem az állandó mulcsozás az kukoricában kukoricamoly, gombák felszaporodása a felszínen maradt szármaradványok miatt, gabonában szintén a gombabetegségeké
mi kukorica alá kipróbáltuk egy táblán belül szánva és lazítózva is. termésbe nem volt külöbség csak a lazítozott területen jobban kell figyelni a gyomirtásra!
Válasz #410. hozzászólásra
Jó kis géped van látom te is vigyázol rá!
Válasz #412. hozzászólásra
Vagy ha telített a talaj, akkor megáll a tetején. Erre gondoltam azzal, hogy többet tud befogadni ha teljes szélességben van művelve.
Válasz #406. hozzászólásra
"hogy ha teljes szélességben meg van bolygatva a talaj, akkor eleve több csapadékot fogad be"
Szerinted hova lesz az leesett csapadék?
Szerintem ott marad.
Válasz #404. hozzászólásra
kevés idő
A kukorica előtt feltétlen mélyművelést javaslok.
krumlpi után, szántás nélkül kukoricát vetettem
Mellette volt a szántottba kukorica.
Többet soha. Stzemmel látszott a különbség.
Válasz #409. hozzászólásra
Az elöző szanbergnek szól.
http://static.landwirt.com/4990-Egy_b_AW_2200_DUO_400_5-816416-0.jpg
Válasz #400. hozzászólásra
Búza, árpa elé nem szoktunk szántani. Tárcsát kap és megy bele a mag, mondjuk 10-en tonnáknál nem tudom hogy működne. 10 körül még tudunk bele vetni. Csak jól kell zúzni a szárat.
Válasz #404. hozzászólásra
Nektek ott a vaj fődekre egy Vogelnoot terradig XS lazító kellene és azzal lehetne szépen forgatás nélkül művelni ekét kiváltani, viszont szerintem kukorica után szántani kell. Előtte nem! Lazítani is kell főleghogy mindig csak tárcsa meg eke jár ugyanott.
Ezért egyszer próbáljátok ki, hogy búza után lazítotok és abba kerül majd tavasszal a kukorica. Lazító után tárcsázd le ősszel hogy legyen kombinátorozható magágynak való tavaszra ha ilyen eszközöd van tavaszi magágykészítésre. Így néhány évente megvan lazítva de közben megmarad az alap technológiátok is.
Valakitől csak tudsz kölcsönkérni lazítót egykét tábla erejéig, mindegy milyen csak húzzad 50centi mélyre hogy átlegyen törve a főd.
Kukorica után nem forgatni azért nehéz mert nagy tömegnél ha van is jó eszköz úgyis föntmarad felül sok góré. Ehhez tényleg geringhoff kell illetve direktvetős sortisztítós vetőgép hogy nelegyen gond vetéskor.
EGy jobbfajta gépnek lehet ezek nélkül sincsen problémája de azért az a tiszta munka, tehát nagy lóvé beruházni ezekre.
Válasz #383. hozzászólásra
Pedig véleményem szerint még egy optimális körülmények között végzett 10 cm mély talajmunka után is több 10mm csapadék megy el a talajból. Egy augusztusi szántás meg elvihet 100-at is. Az más kérdés hogy legtöbb esetben majd a tél pótolja, sőt általában az augusztusi szántások szoktak felénk márciusra lisztté válni. De augusztustól október-novemberig ez a talaj gyakorlatilag halott. Csapadékos ősz-tél folyamán nincs jótékony hatása a strip tillnek a szántással szemben, max. az erózió ellen.
Inkább abban látom a strip till értelmét, hogy a problémás időszakban (vetéstől kb. június végéig) a folyamatos takarás szerintem min. 50mm, de inkább több vizet takaríthat meg. De ez is csak komoly mulcs réteg esetén igaz.
Csapadékos időben viszont kérdés az, hogy mennyi vizet képes a sávosan bolygatott talaj egyáltalán befogadni, ill. magában raktározni? Mert egyértelmű, hogy ha teljes szélességben meg van bolygatva a talaj, akkor eleve több csapadékot fogad be. Ebből kifolyólag csak oda lyukadunk ki, hogy a strip till alapvetően a laza talajok technológiája lehet, ahol a sorközben nem válik betonná a talaj, és befogadja a csapadékot.
Válasz #402. hozzászólásra
nem találtam meg
Válasz #398. hozzászólásra
Kicsit sietek most. A lényeg, hogy apám és a család tapasztalatai után megyünk jelenleg. Nah meg amit a környéken is mindenki alkalmaz.
Kalászos után tárcsa tarlót hántani, tárcsa után szántás, tavasszal egy sekély és egy sor mélyebb kombinátor, 65ezer szemmel Pio anyaggal 90-95q/ha átlagban (nincs eleresztve műtrágyával, de második-harmadik évben mindig kap istálló trágyát). A környéken nem a legjobb de nem is a legroszabb eredmények. Forgatás nélküli talajművelésre felénk igazából nem is tudnék példát mondani, mert nem törekszik rá senki. Én meg mint újdonságokra fogékony ember tájékozódok, hogy lehetne-e jobb.
Nem vagytok olyan hejj de messze tőlünk, ott mi a helyzet?
Azért vagyok ennyire kíváncsi és kérdezős, mert mindig tanul az ember és kíváncsi vagyok milyen területeken, merrefelé mik a tapasztalatok.
szanbergnek köszönöm sejtettem, hogy belelendül, majd reagálok még később, csak most tényleg megyek mint a gőzös. Várom a többieket is
Válasz #399. hozzászólásra
csak ehez a lazítós témához kuki után kéne egy geri asztal es a tárcsa mehetne a lazító után
Válasz #399. hozzászólásra
Az agrowolf.hu-n nézd meg abpt lazitókést.
Válasz #400. hozzászólásra
Én is erre gondolok amit a végén te írtál. Mert lehet, hogy laza, jó minőségű talajon elfogadható az, hogy több év alatt bomlik el és kerül bele a talajba a szármaradvány, de pl a te, vagy a nógrádi domboldalas nyiroktalajon nem hiszem, hogy működne.
Nem a technológiát kérdőjelezem meg! De azt állítom, hogy nem minden módszer működik mindenhol feltétel nélkül. A termést nem csak a technológia befolyásolja!
Válasz #393. hozzászólásra
Man!
a búzatarlót csak lazítanám mint leírtam, aztán ha napraforgó kerül akkor eztis tárcsa+lazító kombinációval oldanám meg majd ebbe menne a kukorica, ha fordítva lenne akkor a kuki után leszántanám a górét szerintem annak ez a módja.
főleghogy nemtudom elképzelni mit tud kezdeni egy lazító vagy grubber olyan górénál ahol tizentonnás volt a kukorica és a 6,2-es tárcsa csak meggurúl a tetején semmit nem csinál vele kb...
ha van ferdekéses Terradig-Artiglio jellegű laztó akkor még lehet kukorica után sem szántanék optimális esetben.
Sokkal haladósabb a munka lazítóval mint ekével! Mondjuk kisebb traktor meg szántani bír inkább mint lazítani így ha azvan akkor az szántson persze.
Ha végigérek a fődek átroppantásán az már fél siker lesz! Viszont akkor utána meg lehet plusz két kést kap a fralaz megfelezve a mostani késtávolságot és 5késsel sekélyebben 30centi körül szántás helyett amíg nem túl nedves a főd lehetlesz haladni.
Ezzel a felállással végigakarok menni kétszer minden fődön különböző irányokból!
Mondjuk lehetne itt variálni is lesz ilyen előrehejló kése fralaznak mint a vogelé pl, ha ebből raknék fel 5-öt akkorsem kellene másik lazítót megvenni hanem csak a késeket sokkal ócsóbban és egy géppel nyáron menne a gyári felállás szerint ősszel pedig a ripper késekkel
Válasz #393. hozzászólásra
Azt látom hogy kérdezni egészen jól tudsz...De azért a saját tapasztalatodra is kiváncsiak lennénk!!!
Válasz #395. hozzászólásra
én inkább a ferde késes lazítót választanám,persze ha nem olyan a föld mint idén. de optimális esetben nem hagynám el a szántást
Válasz #394. hozzászólásra
Üdv, nem ez volt a lényeg. Egyértelmű egyék ők,persze azért mi is kapunk belőle.
Válasz #393. hozzászólásra
ha búza után következő tavaszon kukorica vagy napraforgó kerülne BIZTOS, hogy nem szántanék.
Semmi értelme!
Tarlóhanntást csinálnék, később jól felzöldűlne lekezelném glifozáttal és meglazítanám. Vagy meglazítanám a hanntott tarlót rögtön, fralaz nem hoz fel röget jó pálya van utána aztán amikor ez felzöldűl akkor fújnám le.
Egyebet nem is csinálnék, hacsaknek őszre még kijönne gyom akkor egy sor tárcsát lehet adni neki amíg nem kenős ragadós a főd hogy ne gyúrd meg, vagy grubbert akinek az van.
Én csak kukorica után akarok szántani illetve máshol ha az időjárás nem engedi a lazítást valami oknál fogva
Válasz #392. hozzászólásra
RANDAP SZÓJA LEHET, CSAK EGYÉK ŐK!!!!!
Egy kis kíváncsiság.
Induljunk ki gabona aratás utáni állapotból. Ki mit vetne mondjuk búza után? Forgatás nélküli művelésnél ki milyen műveleteket végezne (milyen gépekkel (márka annyira talán nem is érdekes inkább csak a gép) mondjuk ha kukoricát akarna a földbe vetni tavasszal? Szépen sorban. Melyik művelés milyen mélyen, hányszor, milyen vetőgép. És utána kukorica után mit vetne? Ahhoz mivel készítené elő a földet, illetve ha újra kalászos menne bele akkor mi a helyzet?
Puszta kíváncsiság, de ha valaki leírná megköszönném hogy ő hogy csinálja/csinálná.
Üdv Mindenkinek.
Ezt is érdemes megnézni, igaz ez szója, de nem is ez a lényeg.
Válasz #390. hozzászólásra
Ez igy van..FECÓ is pont erröl számolt be.. Tehát egy terület át álitásához idö kell..
Válasz #388. hozzászólásra
Minden lebomlik, csak késleltetve, majd ha a következő évben be lesz dolgozva, (legalábbis ami a felszínen van, ami lejebb hamarabb) nem veszik el semmi nem is veszhet, csak eltolódnak időben a dolgok.
Ráadásul mivel nincs mélyen leforgatva a szár, idővel a talaj felső része humuszban dúsabb lesz, és ez javítja a művelhetőséget, persze ehhez évek kellenek.
Válasz #388. hozzászólásra
A szártömeg a talaj felszínén véd az erózió ellen és a párolgást is csökkenti. A gyökértömeg az növeli a humusztartalmat
Válasz #386. hozzászólásra
1./Biztos az, hogy az a szártömeg amit szanberg is írt, az lebomlik a nyáron?
2./ A termőföldnek szerves anyag tartalmának is kell lenni. Ha mindig azt a sávot művelem, akkor hogyan kerül a lebomlott szerves anyag a talajba?
Vagyis milyen hosszú időn át lehet a talajt forgatás nélkül így terhelni?
Ha pl búzád vagy repcéd volt,és kukorica menne utána,akkor nem szántanátok ősszel?inkább augusztusba egy lazító 40cm aztán kész?esetleg még egy tárcsa ősszel..
Tavasszal mivel lehetne kezdeni tárcsa?
Felénk nem elterjedt a mulcs még...
Hiányolná az ember a téli -10ben a rögök szétfagyását!?
Vagy a lazított föld is valamilyen szinten "kifagy"?
Mert azé mostanság voltak egész jo hidegek,sztem a heva tip roller szép simitómunkát fog csinálni!
Mégegy kérdés,aki ugy csinálja a repce alá a talajt,hogy lazít 40cm utána szánt 20cm..az mennyire rombolhatja a talajszerkezetet?
Válasz #385. hozzászólásra
"a fődet tavasszal sokkal késöbb és nehezebben melegszik fel."
A sávos művelésnél nincs ott a csutka.
Ahova a vetőmeg kerül ott fekete a fold és hamar felmelegszik.
A többi meg nemszárad ki, mert ott a csutka.
Lembomlani, meg ráér egész nyáron.
Nem egyértelmű és nem általánosítható hogy szántsunk e vagy sem.
Laza porhanyós talajon szerintem mindegy mert minden könnyen és gyorsan megy kevés energia ráfordítással.
Kötött földön ez hatványozódik és mindent átkell értékelni! főleg szélsőségben amikor ekével vödör nagyságú rögetek forgatsz fel szerintem semmi értelme szántani. Ilyenkor mindenképpen kell egy jó lazító ami ügyes no tilles jellegű tehát nem hanntorgatja fel a talajt de repeszt roppant emel ahogy kell.
Viszont kukorica után ahol normális termés van (6-7tonna és felette) azért itt már van szár rendesen. Szerintem az nem járja hogy fentmarad az egész felül!!! egyrészt idővel a moly problémát fokozhatja másrészt takarja a fődet tavasszal sokkal késöbb és nehezebben melegszik fel.
Szerintem ez után szántani kell!!! kötött fődön normális termésnél! Lehet hogy homokon egy vakaró is jól aláforgatja mert felfolyatja a fődet a szár felé, de kötöttben ez nem annyira így működik.
Viszont napraforgó után meg többé nemnagyon akarok szántani!
Lezúzzuk a szárat alig marad valami felül ezt egy sor tárcsával végigszaladom egykétpár nap alatt majd végiglazítom szépen. Egyenletesen bekevert apró szármaradványos kitűnő kultúrállapotú talajt lehet így kapni.
Van táblánk ami elég mocsok ragadós fekete főd ésmég dombódal is. 2007-ben volt kiszántva normálisan előtte csak kistraki kapargatta 10centin...
Azóta viszont forgatás nélkül volt többször meglazítva különböző irányokból és tavaly ősszel amikor tárcsáztam akkor vettem észre hogy úgy megváltozott a xar főd hogy ihajj! A többi ami taposva szántva kenve van gyakran a nehéztárcsa csak gurúlt meg karcolt rajta ezen meg úgy beleűlt "tengelyig" a tárcsa hogy majdnem pányvázta a traktort. Rendesen jól művelhető volt igenjól adta magát pedig semmi különös nem történt itt.
Így idényre soksok főd bizony így várja a tavaszt és így is fogja.
Fogunk szántani kukorica után mindenképpen mert amikor olyan a góré hogy a nehéztárcsa nyoma alig látszik rajta azon mással nem is lehet semmitsem kezdeni, de mondom a többit amit csak lehet időjárás függően természetesen lazítóóóót neki!
Válasz #380. hozzászólásra
Ja JA!!Töllem még kukoricát sem akarnak venni!!Az egyik ügynök rám rakta a telefont..A másik meg fel sem vette és 2 hete hiv vissza..KAPJÁK BE!!!!
Válasz #382. hozzászólásra
ha nem csinál tavasszal talajlezárást akkor nem hinném hogy 50-100 millivel több csapadék maradna a talajban , inkább sokkal kevesebb. Azt elfogadom hogy ha beforgatunk egy 10 tonna körüli termés kóróját, annak a lebontása több mint kétséges ha kevés a téli csapadék és nincs ősszel nitrogén adva neki.
Válasz #381. hozzászólásra
Ennek a megtérülése akkor lehet gyorsabb, ha jön egy durva aszályos év, de az őszi sávos bolygatásnak és az egész éves sorközti takarásnak köszönhetően a talajban marad 50-100 mm csapadék. Akkor könnyen lehet hogy tonnákban lehet mérni a különbséget.
Válasz #379. hozzászólásra
Itt nem a szántás nélküli volt a hangsúly.Ezen a gépen.Ilyen tempó mellett elnyomsz napi 15 hekit,jó esetben.Nagy gazdaságban ami ezt ki birja termelni éves szinten 500-600 hekit el kell nyomnia.Tehát kb 40 nap.És nembiztos hogy van ennyi idö akkor.
Válasz #377. hozzászólásra
egy ilyen gépsorhoz nagyon nagy beruházásra( tokkal vonóval együttjóval 100 milla fölött) van szükség ami csak akkor térül meg ha ki is van használva
nem számoltam utána de évi 6-700 hektárt biztos megkell dolgozzon,hogy 5 év alatt megtérüljön
kisbirtok???? a kite lexarja a 200-300 heki alatti gazdálkodókat ők csakis a nagyokra koncentrálnak
Válasz #376. hozzászólásra
A szántás nélküli művelés hova való?
Már van felénk is olyan, aki nem szánt minden évben. (Lazít)
Öt év múlva eredményhirdetés. (Mielőtt valaki azt hinné, hogy lefizettek).
Lent a magmélység nem rögös.
Valami ilyesmit mondott a messziről jött ember. Illetve Nádudvarról jött, de az meg közel van.
Válasz #376. hozzászólásra
pl ilyenre
Válasz #375. hozzászólásra
"akkor a nagyoknak biztos megéri "
Én nem tennék különbséget nagyok és kicsik közt.
Megéri, vagy nem éri.
A megtérülési idővel viszont egyetértek veled.
Mi van, ha 3 soros lenne és ahhoz már elegendő agy kisebb automata kormányzású erőgép.
Vagy felejtsük el örökre a kisbirtok rendszert?
Ha ez elterjed, akkor nem lesz a "kicsi" versenyképes.