Hirdetés
Fórum
Őszi mély és középmély szántás vagy forgatás...
Létrehozta: alesi1982 , 2008-11-11 19:22:48
Kedvencekhez
Segítség
- New Holland traktorok új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- MTZ traktor átlagfogyasztás új
- Kukorica terményárak új
- Hol vannak a régi fórumosok? új
- Ügyfélkapu-problémák új
- Vadkártérítés új
- Talajvizsgálat és tápanyag-gazdálkodási terv új
- Műtrágya árak új
Cikkajánló
Sajtóközlemény
Milyen támogatásokra számíthat a juhágazat?
Jövőre emelkedik az anyajuhtartás támogatására fordítható összeg.
Sajtóközlemény
1326 hozzászólás
Válasz endypapa_20120 #475. hozzászólásáraHa szabad tudni milyen és mennyi tápanyagot tesztek ki a vetés előtt pl buzánál? És mennyi a termés?
Válasz Sanyee #467. hozzászólásáraErre választ hiába vársz. Nem tudni semmit az egészről azon kívül, hogy milyen gép után vetetted.
Egy amit eddigi 7 éves szántás nélkül megtanultam, csak olyan növény után kukorica, ami ut6án a kukorica elé befér a takarónövény. + az első években (átállás ideje alatt) kapás elé mindig lazító.
Válasz Sanyee #471. hozzászólásáraA jobb oldalira írtad, hogy gruberes. Az nem no-till, hanem inkább min-till lehet.
Válasz Sanyee #471. hozzászólásáraAz nem működik hogy leteszem az ekét és no till be fogok.Eke elhagyása és no till
közt kell 8-10év átállás.
Válasz Sanyee #471. hozzászólásáraAhogy elnézem, egyiket se kell learatni szóval tökmindegy
Válasz barazdabetyar. #469. hozzászólásáraJobb oldali táblába akkor pont vagy 8-10 éve láttam szántani váltvaforgató ekével, azóta No till.
Vagy várni kell 15-20 évet még? Vagy marketing duma!?
Válasz Sanyee #467. hozzászólásáraÉn tavaly is szántottam még kalászos elé is, brutál jó termés lett az aszály ellenére. Már most elkezdtem szántani az árpa elé. Ahogy nézem elég ha egyszet megázik és jó magágy lesz belőle.
Válasz Sanyee #467. hozzászólásáraNo till minimum 10 év min till után működik.Ezért szebb a szántott.Itt a szántottba már silózzák.Min till be nézd a kukoricás topikba az enyémet.
Válasz Sanyee #467. hozzászólásáraMost már nehéz mit mondani mert ez extrém aszály de szerintem a szántott így is jobban bírja. Én egy másik topikban ezt próbáltam elmagyarázni. Én ugyan így jártam egy táblán, fele lazított volt csupán másik fele szántott, a lazított már rég feladata a szántott meg még csövet is hozott.
Bal oldali (saját) szántott, jobb oldali grúberezett.
Jöhetnek az elmétetek, hogy miért szebbek a szántott kukoricák?!
Kb. 120mm az elmúlt fél évben.
Válasz Mihály #465. hozzászólására na már megint kezdi a fóliát kell felszedni
i
Válasz Radocz #464. hozzászólására te tudod én még szántani fogok most már poha a föld csak a fójiát kell össze szednem a dinnye alól ....
Válasz Mihály #463. hozzászólásáraAz Én világom a direkt vetés felé megy.
A talajom kész.
A föld szomszédomnak van direkt vető gépe.
Válasz Radocz #462. hozzászólására Pista ezzel én tisztában vagyok ami videót felraktam sem szántás az felénk csak vaddisznó járás de látod a világ arra megy
Kedves Mihály!
Ide gyere szántani.
A Tmmg-ben nem szabad szántani.
Ne legyél Netb....!
Válasz Nabu #460. hozzászólásáraKöszi a meglátást...
Válasz határjáró #455. hozzászólásáraValamikor a nyári szántást gyönyörűen el lehetett munkálni de mostanában olyan száraz a talaj július végén, augusztus elején, hogy kötöttebb talajon vétek szántani. Egy megfelelő osztású és késkialakítású lazító megfelelően átdolgozza a talajt úgy hogy a felszín nem röges. Később sekélyen meg lehet szántani, de pl. napraforgó alá nem is szükséges. Mi egy mély tárcsázást adunk neki még októberben és hagy pihenjen. Három éve csináljuk így és sokkal gazdagabb a talajélet. A nyári szántás után hatalmas rögök, teljesen kiszárad, meghal a talaj. És ezt később nagyon nehéz helyrehozni.
Közvetlenül a tarlón lazítunk, hogy tudjon fogni a gép, majd utána símító gyűrűshengerrel lezárni.
Mély fekete,meg homoktalajokon bármit el lehet követni mélylazítóval,ekével,grúberrel,sávossal,bármivel.Az ország negyedén viszont 20-30 centi szívós termőréteg alatt olyan agyagok vannak,amiből a giliszta is kidöglik keményebb télen.Itt szerintem a középmély lazítónak ,meg az ekének van értelme.Vagy (jó hosszan) évelő kultúráknak. gyümölcsnek,gyeptelepítés-állattartásnak,ami viszont vagyonbiztonsági okokból rizikós.Megbízható munkaerő meg a lottó ötösnél nem gyakoribb pl. birkához.
Válasz határjáró #455. hozzászólásáraÉn is így csinálom.
Válasz határjáró #455. hozzászólásáraÉn így csinálom ahogy írtad.
Válasz határjáró #455. hozzászólásáraCsináltunk már ilyet, frankó laza lesz a talaj, a szántás is könnyebb sokkal, persze nem érdemes nagyon felrögelni a lazítóval. Ha elmunkálós lazítód van akkor a szántással nem kell kapkodni, ráérsz ősszel, a nyáriszántás az tényleg nem valami talajkímélő.
Lenne egy kérdésem, remélem kapok rá választ.
Szóval eddig a földjeink csak szántva voltak de szeretnénk ezután lazitani is mélyebben de a szántást se szeretnénk elhagyni mivel nem szeretem ha a felszinen marad szármaradvány. A kérdés az h van olyan itt aki pl búza után meglazitja a földet aztán majd később felszántja?
Válasz #451. hozzászólásra
Birkás Márta is ismeri, kutatja a témát.
http://agroforum.hu/hirek/birkas-marta-meg-tobb-tudas-kell-talajokhoz
Még több tudás kell a talajokhoz!
Ebben szerepel egy gyártó ajánlása a forgatás nélküli művelésre.
http://sorkozmuvelo.hu/archives/cat_1013764413.html
íme
A művelőnyomos vetésre kerestem rá, és ezt találtam.
Kb. egy éve ajánlotta a KITE embere, hogy ........
Felajánlottam próbaképp egy darab földet, de nem akart rajta kísérletezni.
Használja valaki a művelőnyomos technológiát?
Kinek milyen tapasztalata van róla?
Érdemes kipróbálni?
Válasz #451. hozzászólásra
"Szanberg kolléga nagyon körbejárta ezt a kérdést, és szerintem ő mondta meg a tutit."
Valaki azt írta, hogy évjárat függő a dolog.
Én úgy értelmeztem eddig, hogy több év kell az átálláshoz és aztán már nyereséggel lehet szántás nélkül is gazdálkodni. Ekkorra kialakul a biológiai élet a felszínen.
De ebben a témában vannak itt sokkal informáltabbak.
Eddig sikerült többé kevésbé nyereségesen gazdálkodnom.
Nem szeretnék nagyon melléfogni, mert ha mindent betartok, akkor is érhet meglepetés.
Hat éves lucerna után szántás nélkül lett vetve kukorica.
A melegben sokkal jobbal furulyált, mint a szomszéd időben vetett és hagyományosan művelt tengerije.
Szerintem igénybe veszem Netparaszt fizetős szolgáltatását. A "rossz" földön is lehetséges nyereségesen gazdálkodni. Nekünk ez sajnos nem megy. Jutalékos rendszerben rá nem fizethetek. vagy mégis?
Anno madáreleséget akartak velem termeltetni "nagy haszon" reményében.
Modtam, hogy csináljuk felesbe. Nem ment bele. Ez a nagy haszon nem is biztos.
Jön a tél, a tanulás időszaka.
A helyzet az, hogy van példa minden változatra.
Érdekes dolog, hogy szántani vagy nem szántani.
Én nagyon sok topicot végigolvastam itt a fórumon.
Szanberg kolléga nagyon körbejárta ezt a kérdést, és szerintem ő mondta meg a tutit. (furcsállom is, hogy még nem írt ide. Biztos vágja a naprát vagy a szóját)
Kell lazító+grúber is a portára, meg kell a jó öreg eke is. És az időjárás majd eldönti melyiket kell/érdemes/jobb használni.
az a baj hogy túlsokminden megeshet.
meg az a baj hogy a kisgazda pl pont nem fog talajszelvény gödröt ásni.
holott ezzel kéne kezdenie.
sokan eddigi termésből, meg aranykoronából meg mittoménmiből indulnak ki.
ha le akarom sarkítani, akár apróra zúzott betonon is kinövesztek én bármit, csak elég vegyszser kell bele.
sokhelyen nem passzol a géppark/eszközpark/föld trio.
van itt olyan föld amit úgy vettek bérbe hogy az elmúlt 2 évben állt benne a víz.
most nem áll, mert amit áthúztak rajta lazító annak 1 darab kése van és lemegy 150 centire. t-150 es megkűzdött vele, olyan mint amit akolléga írt, felül van ugyan termőréteg de alatta van egy jó klafa megkeményedett vízzáró. ezt törték át, még az idei nagyon csapadékosban sem állt meg benne most a víz, teljesen használható.
de ez nem mndenhol értelmes ötlet.
anno az erdőművelés a ezőgazdaság eszközeit másolta és alakította a szája szerint, most lehet kéne kicsit fordítva is. késes henger pl. tökjó kukorica szárra.
http://www.erdeszetilapok.hu/?page=arch_view&id=16587
ennek van kistesója, ami mtz után való.
kisebb a fogyasztás vele mint szárzúzóval.
ez is olyan hogy nem mindenhova való.
a lazítókés / eke kérdése is ilyen.
de aztán az sem elképzelhetetlen hogy lazító + sekély szántás az ami egyes helyeken jobb mint bármelyik külön-külön.
mindenesetre érdekes ez a változás, nagyon kíváncsi vagyok mennyire fog elterjedni a lazító.
Válasz #448. hozzászólásra
de az is lehet,hogy kicsi a termőréteg és alul agyag van
Szép napot Mindenkinek.
Úgy gondolom, egyetemes recept nincs. Ebben ez a szép hogy mindenki másképp csinálja, mert a földek,gépesítések,anyagi lehetőségek nem egyformák.
Mindezek mellett létjogosultsága van a lazítónak,ekének.etc.
Utóbbi napokban nagy területeket bejártam, volt ez így régebbi "vizes" években is.
Szerény véleményem szerint, sok helyen sok gazdánál a föld nem kapja meg azt ami kellene neki, feltételezem nem a hozzáértéssel van probléma hanem az anyagiakkal, gépparkkal.
Mert azért egy mélyszántott vagy mélylazított talaj bizony nagyon sok vizet eltud nyelni, valószínűleg kevesebb lenne a vízállás a földeken.
Igen ez költséges valóban. Rengeteg pockot,hörcsögöt,egeret kiforgatnak a gépek,levegősebb talaj, nagymennyiségű szármaradvány (például: kukorica) talajba fordítása,stb. De megéri.
Válasz #445. hozzászólásra
Megfelelő munkaeszköz nélkül,nem megy.Nagyon sokaknál ez hiányzik.Jó munkaeszközt nem is vesznek,mivel oda komolyabb lóerő kellene.
Válasz #445. hozzászólásra
ez mind nagyon szép meg jó meg veszel lazítót,
de azért ez a lazítósdi nem olyan egyszerű.
lazító profiljától sokk függ.
meg attól milyen mélyen van húzva meg mekkora közzel.
nem agrár területen dolgozk hanem erdőkben.
ott pl a rigolszántott (pedig az mélyen forgat, aki nem hiszi nézze meg milyen is az erdészeti eke, 1 fej és vagy lánctalpas vagy k700 as bírja csak)
meg a lazított közt nem látni különbséget. ugyanúgy ered, ugyanúgy nő.
nem látom be mezőgazdaságban miért ne ugyanígy volna.
a gyomosodás kérdésében mondjuk a lazítás erdőn kedvezőbb, de ez a nagy sortáv miatt van . azt aláírom énis hogy mezőn előbb feljön a gyom lazítás után senemmint eke után, de ezt a feketére gyomtalanítjuk a földet dolgot nem tartom értemes felfogásnak.
namost az is hogy egyik évben lazít valaki másikban szánt és összehasonlítja a termést dolog sem okos dolog.
nincsen két egyforma év. ezt úgy lehetne hogy egy jobbára homogén táblát felosztani több csíkra és váltogatni hogy egyik eke, másik lazítás.
az mutat valamit.
ha egyszerre több dolog is változik akkor nemigen lehet megmondani hogy melyik változó az amit lehet okolni.
akiket tudok hogy mezőgazdaságban átálltak lazításra nem panaszkodik egyikse. ezek nem nagy gazdák, erdő melett van nekik 10-50 körüli hektárjuk.
ez nem zárja ki azt hogy legyenek olyan földek ahol az eke az ami működik, de többségében teljesen ésszerű hogy a lazítás nem roszabb mint az eke.
Válasz #444. hozzászólásra
Csak annyi gond hogy maradiak az emberek. Sokan azt vallják hogy feketére kell művelni a földet. Itt van olyan gazda aki 3 szor megtárcsázza hogy aztán le bírja szántani gabona alá. Tudomásul kell venni hogy a felül maradt szármaradvány jó dolog. Persze van a másik csoport aki nem tudja alkalmazni, mert mindenkinek más a talaja és más időben kell csinálni. Persze jó vizes évben egy dagasztós szántás sem sokkal jobb szerintem mint egy lazítás vagy valami más művelet. Én saját szememmel láttam az előnyeit mint lentebb írtam. Jövőre veszünk még egy fralazt szerintem...
Válasz #435. hozzászólásra Világszerte több száz millió hektáron a no-till művelés zajlik és a területnagyság évről évre nő.
Hogyan lehet akkor, hogy itt még mindig nincs a szántáson kívül más lehetőség?
Nem lehet, hogy valami olyat tudnak, ami Magyarországon kimaradt az oktatásból?
Válasz #442. hozzászólásra
Nem kell több permetezés, jól látod. Csak a szántásnélküli technológiát el kell sajátítani azoknak akik a szántáshoz vannak szokva. Szántottban későb bújt elő a gaz.
Válasz #441. hozzászólásra
Nekem vannak területeim,amit több éve nem szántok.Termések nem csökkentek,nem is nőttek,semmilyen + művelet nincs.Csupán az eke helyett vagy lazító,vagy grúber megy.Nem is tudom,miért kell több permetezés.
Válasz #437. hozzászólásra
Ez a technológia nagyon sok tényezős dolog, pont annyira mint maga a növénytermesztés. Én a saját, és a 600 hekis növényvédős gazda tapasztalatát írtam le. Ahogy írtam őszi kalászosoknál működik nála (repcénél) de növényvédősként soha nem vegyszereznek feleslegesen, és amit megspórolnak a szántás kiváltásával, majdnem annyit költenek vegyszerre azóta.
Ui: Ezt a lazítót tavaly csináltam, és azért, hogy az eketalpat feltörjem, nem pedig a szántás kiváltására. Ráadásul tavaly ősz végén lett kész, így még szinte nem is dolgozott.
Válasz #435. hozzászólásra
Nálunk itt a helyi kolhoz elnök azt mondta szántás az már a múlté én azt mondtam neki nekünk jó ez is két év múlva új ekét vettek én megkérdeztem, na vissza felé fejlödünk erre már nem volt válasz de az biztos ahogy csökkent a termés átlaguk a végén már a kombájnt se kellet volna beinditani.Persze ez nem csak a szántás elhagyása miatt volt de most már többet szántanak ,szerintem 4évente mélylazitás közben szántás szigoruan.
Válasz #432. hozzászólásra
Ha mindent úgy csinálsz ahogyan kell, nem kell éveket várni ugyanolyan termésre mint ha szántanál. Mindjárt a következő évben megvan legalább ugyan az a szintü termés. Feltétel nem lehet agyondöngölve a föld. A lazítót szépen be kell engedni a földbe, nem elég a talaj tetejét kapirgálni. Aki csak a felső 10-15 cm akarja dolgozni grúberral, az ne is várjon semilyen csodát.
Válasz #435. hozzászólásra
Hát idén is jobban jártunk a lazított repcékkel mint a szántottal. A szántott területeken nagy vízmosások vannak amik a kis repcét is kimosták. A lazított területeken ahol ugye sok szalma van fent nyoma sincs ilyen jelenségnek. És ahol vízmosás van ott ugye minden mosódik nem csak a repce humusz , tápanyag... Tavaly volt egy 100 hektáros táblánk aminek felét szántottuk felét lazítottuk. Jött egy örült szeles idő. A szántott terület irányában látni nem lehetett a porfelhőtől. A lazított terület felől szinte semmi nem jött. Persze már elvetett magot szinte kiásta szél a szántott területen, mivel abba hagytuk annak vetését ezért csak 12 hektárt kellett újra vetni. Idén volt még napraforgó is kukorica után lazított területen. Semmivel nem volt kevesebb a termés. Persze gondolom talaj függő a dolog... de ezek az én rövidtávú tapasztalataim.
Válasz #435. hozzászólásra
Erre felé működik.De meg is értem a panaszod,az avatar odon lévő lazító láttán.Azzal nem lehet forgatás nélküli talajművelést végezni.
Válasz #435. hozzászólásra
Egy a lényeg, a talajállapot. Ez alapján kell dönteni milyen vashoz nyúl az ember. Az idei év a szántás éve lesz, könnyűek lesznek felénk a talajok szalad benne az eke. Tavaly a sivatagban csak lazítottunk.
Termésben nincs szignifikáns különbség, max amit az adott év időjárása amúgy is hoz.
Szántással nincs gond, de már nem működik az amit régen csináltak, hogy nyitva hagyták aztán ahogy a tavasz hozta lett vele valami. Mi egyből lezárjuk a szántást, így nincs felesleges vízvesztés. Tavasszal kap egy sor kompaktort és megy bele a mag.
Válasz #432. hozzászólásra
Ugyan én csak rövidtávú kísérleteket végeztem 3-4 évig forgatás nélküli technológiával, és nem hogy javuló, hanem romló termésátlagokkal. Tavaly megfogadtam, hogy ezentúl minden alá szántani fogok: meg is lett az eredménye: idáig nagyon jó eredmények csapadék ide vagy oda...
De hogy egy komolyabb példát is mondjak: 600 hektáros gazdaság vezetőjével beszélgettem: a legkorszerűbb gépekkel full technológiával folyik a növénytermesztés. Megkérdeztem, hogy hát az a két vadi új eke??? És a forgatás nélküli talajműveléssel mi van? Válasz:
"Fiatalember! Agrármérnök-növényorvos vagyok 40 év tapasztalattal a hátam mögött, de idáig csak az őszi kalászosoknál vállt be a forgatás nélküli talajművelés. Bár itt is előfordul, hogy költségesebb a növényvédelem, és a gyomirtás, ráadásul a terméseredmények is hasonló szinten vannak, de kapásoknál egyszerűen költséghatékonyabb a szántás. Kevesebb a gyomosodás, kisebb a kártétel, és a termésátlagok is nagyobbak. Arról nem is beszélve, hogy a pockoknak-egereknek nagyon kedvez a minimális talajművelés. Akkor lehet számolni, melyik is éri meg jobban! Sok évig kísérleteztem, nekem ez a tapasztalatom!"
Valaki esküszik rá valaki ellenzi. Az egyetemen folyamatosan csak a talajkímélő-klímakárcsökkentő művelést nyomták belénk, de nekem eddig a gyakorlatban még nem működött. Ennek ellenére még hajlok az irányzat felé, nyitott vagyok az újdonságokra, új technológiákra.
Válasz #433. hozzászólásra
A vetett kultúrától függ.
A BIO és a szántás nélküli művelés együtt járható út-e?
" A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve"
Szántás nélküli talajművelésről ezen kívűl még az alábbi három topikot találtam.
http://www.agroinform.com/forumok/Tavasziszantas-vagy-talajlazito+tarcsa/t275
http://www.agroinform.com/forumok/Forgatas-nelkuli-talajmuveles/t1719
http://www.agroinform.com/forumok/Talajkozpontu-muveles/t1430
Tavasszal a lekaszált gyomos lucerna terület középmély lazítást kapott.
Ebbe vetetük a kukoricát.
Meg is látszik rajta. Sokkal gyenébb, mint a szomszédé.
Ha átállok a szántás nélküli művelésre:
Mire figyeljek?
Hány év múlva lesz akkora termésem, mintha tovább szántanám?
Javasolt vetésforgó van-e vagy ugyanaz, mint a szánásos műveleés esetén.
Egyelőre ennyit.
a föld 40 Ak Nagyhegyesi terület. (Nem jó, hanem nagyon jó).
Szerintem azt,h lazítsak v szántsak nagyon sokminden bef. Én a szerv.tr-nál mindenképpen szántok. Máshol pedig figyelembe veszem az elő-utó veteményt, időjárást stb.
Válasz #429. hozzászólásra
nem ő küldte be a kérdést hanem csak betette ebbe a topicba lentebb látod aki beírta zt 323 igy gondolom ilyen gépe van
Mélyen géped van Czanik Sanyi ?l
1. hozzászólás, ZT-323 küldte be 2012-08-24 21:50:16-kor | [TÖRÖL] | Felhasználó kitiltása: egy napra | egy hétre | egy hónapra
Latar lazító. Szeretnék véleményeket hallani erről a gépről aki ismeri legyen szíves írja meg
Válasz #426. hozzászólásra
nem kaszáltam olyan sár van hogy nem is igaz, a kaszálás tolodik vagy egy hetet is akár többet is!
hehe
amugy szolnok azon túl meg rákóczifalva felé