Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz MrPoke #1271. hozzászólásáraigen, valamikori tsz-es rögzült őrület, tegyük a szármaradványt a 40cm-es mély szántás aljára, akkor szép a szántás. igen ám, de az elvetett mag a szármaradványból közvetlenül a vetésmélység alól mellől tud jól táplálkozni, belőle fejlődni, mikor a 40 cm-t eléri a gyökere akkor már késő. Nem hiába szorgalmaznák a No-TILL, v MIN-TILL művelést, igaz új technológia, bár ugy tudom, h az 1920-as évek környékén is akarták volna szorgalmazni, de a szántás valahogy kiszoritotta azt, de akkoriban a szántás még nem volt ilyen eszetlenül mély művelési technológia.
A tárcsa roszabb mint az eke, jobban rombolja a talajszerkezetett, ezért csak ésszel szabad használni. A szártömeg meg jó helyen van ott a talajfelszinen.
Válasz MrPoke #1269. hozzászólásárana jó, de de mi a helyzet abban az esetben, mikor a nagy mennyiségű szármaradványt akarják eltüntetni? adjad neki favillával, ameddig a tárcsa belemegy.. és csak ugy fujja maga mögött a gép a port
Válasz Szlovákiából #1265. hozzászólásáraa tárcsázás poritja a földet, hamar kiszárad, a szántás, gruberezés rögösit, ugy a magok kedvező talajminőségben tudnak fejlődni, nem száradnak ki
Válasz Ganajos #1247. hozzászólásáraA szomszédom is kísérletezett, hogy csak tárcsázott. Négy évig csinálta és dicsérte, hogy csak alig terem kevesebbet, mint mikor szántott. Két hete meg megszántotta, ezért azt gondolom, mégsem volt annyira megelégedve.
Válasz Radocz #1258. hozzászólásáraKontroll nem lesz sajna, én rà nem akasztok idén az ekére…homogén nagyon a terület, nehéz lenne, meg bérbe van vágatva úgyis, ha olyan a kombájnos, nem is használja a hozammérőt
Válasz rtamas1976 #1254. hozzászólásáraAlap+felül kezelő megy amúgy is szójára, kukiból meg nem nehéz kivenni a gyomot, elég szokott lenni egy poszt kezelés.
Ami szója lesz, az kapott nyár végén glifot, nem is volt bent most semmi kis árpa árvakelésen kívül.
Meg ha minden igaz, tavaszra már lesz gyomfésű
Válasz Radocz #1260. hozzászólásáraA tök az gyomosít ez egy régebbi kép.
A forgójában van egy párszál de kihúztam.
És ott nemvolt sorközművelve.
Ez a kép a tarlóhoz tartozik ami nemvolt tárcsázva.
Agusztus 16 kb
Eső nemvolt de a talaj nedves volt szerintem a szalmatakarás miatt.
Szerintem megdőlt az azonnali tárcsázás főleg ha nemnézki csapadék.
Viszont ami nemlátszik az említett szomszédban ott feljött a mezsgyében.
Válasz Radocz #1257. hozzászólására100%ban soha nemfog!
De a kezdeti gyomnyomás idő után nagyon nagyon leépúl
Van területem ami nagyon fertőzött volt magrólkelő 1szikűvel. Gyakorlatilag nincs benne.
Az acat is eltünt belőle pedig sokvolt benne!
Igaz a környezetemben nincs olyan gazda aki hagyná felmagvasodni.
A szegélyekben vav gyom hála a precíziós gazdálkodó szomszédomnak.
Akik kiszántják bevetik majd a térkép alapján a barázdát nemfújják ki.
Pedig megbeszéltük!
Aztán ugyanúgy marad minden. Aztis mondtam ha 1sort kifújnak sem érdekel csak gyom nelegyen.
Nemkimondottan ezért csináltam a képeket hanem a lazítózás miatt.
Augusztus közepén. Az első az tárcsázott a másik tarló.
Idén tárcsázott földben hasonlóan jó lett a kukorica, mint a 40 méterre levő szántottban.
Az este láttam, hogy szántsák a területet.
Talán sikerül rávenni, hogy egy gép alján hagyja meg szántatlan!
Válasz rtamas1976 #1252. hozzászólásáraMég nem találkoztam, olyan talajjal, ami "ami egy idő után kitisztul" a gyommagtól.
Az én talajom ezt nem olvasta.
Elhittem, próbálom is, de nem látom a tisztulást.
Lehet, hogy termeltem is közben gyommagot.
Rajtad kívül van még másnak is pozitív tapasztalata?
Válasz SzikiSzokeveny #1255. hozzászólásáraA szántást többször bolygatjuk piszkáljuk.
Ezt nemszoktam hacsak gyomosodás miatt nemkell.
Egyenletesen melegszik.
Nincs szárazabb és nedvesebb rész.
Én a mulcsot nemszoktam fenhagyni.
Belekeverem a talajba.
Így nem árnyékol.
Egyenletes a talajhőmétséklet.
Lehet a szántás hamarabb melegszik de nem egyenletesen!
Válasz Ganajos #1253. hozzászólására Szerintem az alapgyomirtó az alapja mindennek! Nemtudom mennyire gyomfertőzött a talaj? A legolcsóbb gyomirtót szoktam alapban.
Az biztos ,hogy gyomosabb lessz mint a szántás!
Én szinte mindent alapgyomirtok. Biztos ami biztos..
Holnap csinálok képet a premia vetéséről.
Válasz rtamas1976 #1252. hozzászólásáraMegpróbálom idén aztán meglátjuk mi lesz belőle…
Szója meg kuki elé lesz
Ha nagyon nemjön be jövőre kitalálok mást
20 centi körül lement talán a gruber
Válasz Ganajos #1247. hozzászólásáraNekem meg csak lazítóm van grúberom nincs.
Van olyan területem ami nemvolt 6éve szántva. Nemvoltbenne kukorica.
Egy kicsit nagyobb a gyomnyomás de egy időután kitisztul.
Mivel nemfordítasz fel gyommagot.
Vetettem bele tököt, búzát, repcét.
Az éven is a lazítózottban a kukorica 1.5t val jobbvolt.
Lazítózottba volt tök is de nemvolt vele baj.
Egyébként a régi cégnél rendszeresen csináltuk ősszel a grúberozást tavaszra.
Hameg talajlakó kártevőd van akkor úgyis védekezni kell.
A grúberozott hamarabb melegszik így korábban jön a kártevő is.
Válasz RARGAkèny #1250. hozzászólásáraItt glifot kapott nyár végén, ami kalászos volt, talán nem lesz gond a gyommal.
Naprát egy ideje nem vetettünk, jövőre sem lesz
Köszi az észrevételeket
Igazából sztem ha lesz csapadék, nem lehet gond vele
Válasz Ganajos #1249. hozzászólásáraMár èvek óta megy îgy, grubberolt 1 kicsit leszokott maradni a növèny, de aztán behozza lemaradást, termèsben kb. 1forma, de szántásos van hogy többet terem. Viszont talajfertőtlenítő kell grubberolt után, ha naprát vetsz. Nekem idèn a magokat drótfèreg nagyrészt megzabálta..Itt márciusban vagy kombit kap, vagy glifot ha annyira gázos, aztán vetèskor mèg 1 magágy...
Válasz RARGAkèny #1248. hozzászólásáraMióta csinálod így? Termésben észrevettél valami változást?
Tárcsázva itt is lett minden előtte, kíváncsi leszek milyen különbség lesz…szója meg kuki lesz majd tavasszal
Márciusba lehuzom rövidtárcsával aztán meglátjuk
Válasz Ganajos #1247. hozzászólásáraÈn most Jympá-val meg lazítottam 45cm mèlyen, a kukorica tarló gabona tarló 1 rèszèt, kukorica után is tárcsáztam előtte, aztán grubberal 30cm mèlyen mentem.
Üdv!
Alapművelést csinálja valaki gruber-al?
Eddig szántás volt 25 cm körül, idén meg akarom próbálni a grubert alapművelésre, viszont azzal csak 15-20 cm körül tudok lemenni. Lazító nincs sajnos.
Működik a dolog?
Van ismerősöm aki nem is lazít meg gruberoz, hanem csak rövidtárcsáz évek óta, és elmondása szerint megmaradtak a terméseredményei.
Tehát a penetrométer 15 cm alatt már szárazban volt még se ütközött ellenállásba sőt az előző évekről még az eketalp sem érezhető
A takarónövényt nem az egyéb hasznai végett írtam, hogy minek.
Csak elgondolkodtató, hogy a séma szerint a lazultság fenntartása végett kell használni viszont a talaj magától is lazul, beéredik így ilyen esetekben teljesen felesleges
Pont azért sikerült ilyen jól a talajvizsgálat mert a teljesen száraz talaj csak részlegesen ázott be.
Kukorica után jelenleg nem tudod 15 cm alá lenyomni a "kalászosba direktvetett" területbe a penetrométert mert a kultúrnövény "kiette" a vizet és vagy nem tudott beéredni vagy olyan száraz, hogy nem mérhető. Jelenleg várok további 20-30 mm-t hogy mélyebben beázzon hogy újra meg tudjam vizsgálni a területeket.
Válasz .Fecó. #1215. hozzászólásáraPont hasonló talajon gazdálkodom,és még sokan a környéken.
Itt el kellett már régen felejteni az összes gabonafélét,kizárólag a kertészeti oldalban lehet gondolkozni.
Abban még van potenciál egyenlőre. Viszont az se megy egyből.Hiába akarsz váltani kertészeti oldalra,hiányzik a tapasztalat ami csak hosszú évek során gyűlik össze.
De az jól látszik a videón,hogy nincs víz a talajban,és ha jól megnézed a videót látod hogy néhol a fák is száradnak ki.
Vannak erre akkora szántóföldi kertészetek aminek miliárdos forgalma van,tisztes haszonnal. De mindez úgy,hogy olyan mély kutakból öntöznek amit le se merek írni. Ha egyszer (és eljön azaz idő) elkezdik a kutakat basztatni akkor lesz csak érdekes a történet.
Válasz termelo #1234. hozzászólására".......A föld azért jó befektetés mert csökken a területe így folyamatosan nő az ára és ez mellett bérbe adható....."
A többinél adó+infláció. Az amerikai papíroknál ezeken felül + külön kell valamit fizetni ha a pénzedhez szeretnél jutni.
SZIT-ek pl. Graphisoft sem jobb. Az ingatlanos alapok elvileg jobbak de magasabb a kockázat.
A föld azért jó befektetés mert csökken a területe így folyamatosan nő az ára és ez mellett bérbe adható, ráadásul a más típusú ingatlanokkal ellentétben nincs amortizáció sem.
Válasz SzikiSzokeveny #1222. hozzászólásáraNálunk 3 évvel ezelőtt 10 mFt/ha volt az ár, de nem volt eladó.
Talán most Hajdúszoboszlón tönkre ment egy cég, és van hirdetve.
De ez egy másik topikba illik.
Válasz SzikiSzokeveny #1228. hozzászólásáraÉn a helyedben lehet meggondolnám, hogy most kiszállni az egészből, vagy legalább megtudakolni, melyik földért mennyit adnának, aztán a befolyt pénzt meg szépen befektetni ingatlanba, részvénybe, aranyba, vagy amibe akarod, jelenleg talán minden jobb, mint a mezőgazdaság, és élni szépen gondtalanul!!
Felénk 4-4,5 millió szokott lenni a teteje, annyiért én meg nem adom, ha hektáronként meg lehet csinálni 200-400 ezer forint hasznot adott évtől függően.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #1225. hozzászólásáraMiért? Mert ami az enyém az nem a tiéd. A harácsolás. Több gazdaság is van amelyik a már meglévő földjeit sem győzi művelni mégis veszi az újakat ha csak tudja. Nekem se hosszabítanak meg egy bérletet pedig a tulaja csak adósságot termel de mostmár azon a táblán is növelni akarja az adósságát.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #1225. hozzászólásáraSzóval a kérdésre válaszolva, mi a határnál vagyunk jó és rossz földek közt. A jó részen már nem, vagy csak horror áron adnak el földet. Ezért terjeszkednek felénk, verik fel az árakat. Igaz hogy fogalmuk sincs felénk hogy lehet gazdálkodni. Évről évre szemmel láthatóan veszteséget termelnek. Meg van nekünk is egy belgánk mint Csanádapácán. Ő is sokat emelt az árakon.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #1225. hozzászólásáraIgen, itt szar földek vannak. De a Körös másik oldalán már nagyrészt jó földek vannak. Olyanok mint felétek. Ebből nincs nekem egy darab se és ilyen áron nem is lesz. Viszont ez felverte felénk is az árakat. Pár éve apám venni akart itt egy darab földet, próbáltam róla lebeszélni. Végül nem kellett. A 8,2 ha, 106 ak szántó 30 millióért kelt el. Esős időben még traktorral sem megközelíthető.
1475 hozzászólás
Az eke elenesek mit keresnek itt az eszett osszák,
Válasz MTZ1221.3 #1272. hozzászólásáraSár? Holl élsz te? Lassan kiszárad a kelő gabona.
Válasz MrPoke #1271. hozzászólásáraigen, valamikori tsz-es rögzült őrület, tegyük a szármaradványt a 40cm-es mély szántás aljára, akkor szép a szántás. igen ám, de az elvetett mag a szármaradványból közvetlenül a vetésmélység alól mellől tud jól táplálkozni, belőle fejlődni, mikor a 40 cm-t eléri a gyökere akkor már késő. Nem hiába szorgalmaznák a No-TILL, v MIN-TILL művelést, igaz új technológia, bár ugy tudom, h az 1920-as évek környékén is akarták volna szorgalmazni, de a szántás valahogy kiszoritotta azt, de akkoriban a szántás még nem volt ilyen eszetlenül mély művelési technológia.
Válasz MrPoke #1271. hozzászólásáraAz apritot osszesaroztad mar?
Válasz Agroporta #1270. hozzászólásáraNagy mennyiségű szármaradvánnyal ami a legroszabb amit lehet csinálni, hogy bekeverik a magágyba.
A tárcsa roszabb mint az eke, jobban rombolja a talajszerkezetett, ezért csak ésszel szabad használni. A szártömeg meg jó helyen van ott a talajfelszinen.
Válasz MrPoke #1269. hozzászólásárana jó, de de mi a helyzet abban az esetben, mikor a nagy mennyiségű szármaradványt akarják eltüntetni? adjad neki favillával, ameddig a tárcsa belemegy.. és csak ugy fujja maga mögött a gép a port
Válasz Agroporta #1267. hozzászólásáraVetési mélységnél sekélyebben kell tárcsázni és nem szárad ki .... Itt így csináljuk.
Válasz Ganajos #1263. hozzászólásáraIlyen a premia utáni kelés.
Nincs olyan mint egy direktvetőgép de szerintem nemrossz.
Válasz Szlovákiából #1265. hozzászólásáraa tárcsázás poritja a földet, hamar kiszárad, a szántás, gruberezés rögösit, ugy a magok kedvező talajminőségben tudnak fejlődni, nem száradnak ki
Válasz Szlovákiából #1265. hozzászólásáraKontroll nélkül fapitykét nem ér a vélemény.
Mindenki úgy csinálja, ahogy akarja meg, ahogy sikerül.
Válasz Ganajos #1247. hozzászólásáraA szomszédom is kísérletezett, hogy csak tárcsázott. Négy évig csinálta és dicsérte, hogy csak alig terem kevesebbet, mint mikor szántott. Két hete meg megszántotta, ezért azt gondolom, mégsem volt annyira megelégedve.
Válasz Radocz #1258. hozzászólásáraKontroll nem lesz sajna, én rà nem akasztok idén az ekére…homogén nagyon a terület, nehéz lenne, meg bérbe van vágatva úgyis, ha olyan a kombájnos, nem is használja a hozammérőt
Válasz rtamas1976 #1254. hozzászólásáraAlap+felül kezelő megy amúgy is szójára, kukiból meg nem nehéz kivenni a gyomot, elég szokott lenni egy poszt kezelés.
Ami szója lesz, az kapott nyár végén glifot, nem is volt bent most semmi kis árpa árvakelésen kívül.
Meg ha minden igaz, tavaszra már lesz gyomfésű
Válasz rtamas1976 #1261. hozzászólásáraA tök afalont kapott?
Nekem jött a gyom.
Anno volt már tök, akkor lóval sorköz műveltük. Arra nem emlékszem.
Most a direkt vetés, az gyomos lett.
Válasz Radocz #1260. hozzászólásáraA tök az gyomosít ez egy régebbi kép.
A forgójában van egy párszál de kihúztam.
És ott nemvolt sorközművelve.
Ez a kép a tarlóhoz tartozik ami nemvolt tárcsázva.
Agusztus 16 kb
Eső nemvolt de a talaj nedves volt szerintem a szalmatakarás miatt.
Szerintem megdőlt az azonnali tárcsázás főleg ha nemnézki csapadék.
Viszont ami nemlátszik az említett szomszédban ott feljött a mezsgyében.
Válasz rtamas1976 #1259. hozzászólásáraCsapadék volt-e?
Két éve tűnt fel először, hogy sok tábla nem gyomosodik a határban.
Ott nem a tudás, hanem az időjárás miatt.
Válasz Radocz #1257. hozzászólására100%ban soha nemfog!
De a kezdeti gyomnyomás idő után nagyon nagyon leépúl
Van területem ami nagyon fertőzött volt magrólkelő 1szikűvel. Gyakorlatilag nincs benne.
Az acat is eltünt belőle pedig sokvolt benne!
Igaz a környezetemben nincs olyan gazda aki hagyná felmagvasodni.
A szegélyekben vav gyom hála a precíziós gazdálkodó szomszédomnak.
Akik kiszántják bevetik majd a térkép alapján a barázdát nemfújják ki.
Pedig megbeszéltük!
Aztán ugyanúgy marad minden. Aztis mondtam ha 1sort kifújnak sem érdekel csak gyom nelegyen.
Nemkimondottan ezért csináltam a képeket hanem a lazítózás miatt.
Augusztus közepén. Az első az tárcsázott a másik tarló.
Válasz Ganajos #1253. hozzászólásáraKontrollt feltétlenül hagyjál!
Idén tárcsázott földben hasonlóan jó lett a kukorica, mint a 40 méterre levő szántottban.
Az este láttam, hogy szántsák a területet.
Talán sikerül rávenni, hogy egy gép alján hagyja meg szántatlan!
Válasz rtamas1976 #1252. hozzászólásáraMég nem találkoztam, olyan talajjal, ami "ami egy idő után kitisztul" a gyommagtól.
Az én talajom ezt nem olvasta.
Elhittem, próbálom is, de nem látom a tisztulást.
Lehet, hogy termeltem is közben gyommagot.
Rajtad kívül van még másnak is pozitív tapasztalata?
Válasz SzikiSzokeveny #1255. hozzászólásáraA szántást többször bolygatjuk piszkáljuk.
Ezt nemszoktam hacsak gyomosodás miatt nemkell.
Egyenletesen melegszik.
Nincs szárazabb és nedvesebb rész.
Én a mulcsot nemszoktam fenhagyni.
Belekeverem a talajba.
Így nem árnyékol.
Egyenletes a talajhőmétséklet.
Lehet a szántás hamarabb melegszik de nem egyenletesen!
Válasz rtamas1976 #1252. hozzászólásáraMinél melegszik hamarabb? A szántás sokkal hamarabb melegszik.
Válasz Ganajos #1253. hozzászólására Szerintem az alapgyomirtó az alapja mindennek! Nemtudom mennyire gyomfertőzött a talaj? A legolcsóbb gyomirtót szoktam alapban.
Az biztos ,hogy gyomosabb lessz mint a szántás!
Én szinte mindent alapgyomirtok. Biztos ami biztos..
Holnap csinálok képet a premia vetéséről.
Válasz rtamas1976 #1252. hozzászólásáraMegpróbálom idén aztán meglátjuk mi lesz belőle…
Szója meg kuki elé lesz
Ha nagyon nemjön be jövőre kitalálok mást
20 centi körül lement talán a gruber
Válasz Ganajos #1247. hozzászólásáraNekem meg csak lazítóm van grúberom nincs.
Van olyan területem ami nemvolt 6éve szántva. Nemvoltbenne kukorica.
Egy kicsit nagyobb a gyomnyomás de egy időután kitisztul.
Mivel nemfordítasz fel gyommagot.
Vetettem bele tököt, búzát, repcét.
Az éven is a lazítózottban a kukorica 1.5t val jobbvolt.
Lazítózottba volt tök is de nemvolt vele baj.
Egyébként a régi cégnél rendszeresen csináltuk ősszel a grúberozást tavaszra.
Hameg talajlakó kártevőd van akkor úgyis védekezni kell.
A grúberozott hamarabb melegszik így korábban jön a kártevő is.
Válasz RARGAkèny #1250. hozzászólásáraItt glifot kapott nyár végén, ami kalászos volt, talán nem lesz gond a gyommal.
Naprát egy ideje nem vetettünk, jövőre sem lesz
Köszi az észrevételeket
Igazából sztem ha lesz csapadék, nem lehet gond vele
Válasz Ganajos #1249. hozzászólásáraMár èvek óta megy îgy, grubberolt 1 kicsit leszokott maradni a növèny, de aztán behozza lemaradást, termèsben kb. 1forma, de szántásos van hogy többet terem. Viszont talajfertőtlenítő kell grubberolt után, ha naprát vetsz. Nekem idèn a magokat drótfèreg nagyrészt megzabálta..Itt márciusban vagy kombit kap, vagy glifot ha annyira gázos, aztán vetèskor mèg 1 magágy...
Válasz RARGAkèny #1248. hozzászólásáraMióta csinálod így? Termésben észrevettél valami változást?
Tárcsázva itt is lett minden előtte, kíváncsi leszek milyen különbség lesz…szója meg kuki lesz majd tavasszal
Márciusba lehuzom rövidtárcsával aztán meglátjuk
Válasz Ganajos #1247. hozzászólásáraÈn most Jympá-val meg lazítottam 45cm mèlyen, a kukorica tarló gabona tarló 1 rèszèt, kukorica után is tárcsáztam előtte, aztán grubberal 30cm mèlyen mentem.
Üdv!
Alapművelést csinálja valaki gruber-al?
Eddig szántás volt 25 cm körül, idén meg akarom próbálni a grubert alapművelésre, viszont azzal csak 15-20 cm körül tudok lemenni. Lazító nincs sajnos.
Működik a dolog?
Van ismerősöm aki nem is lazít meg gruberoz, hanem csak rövidtárcsáz évek óta, és elmondása szerint megmaradtak a terméseredményei.
Válasz termelo #1243. hozzászólásáraUgyanaz nálam is… minek a lazító? Az AKG ellenőr lássa a csíkokat helyszíni ellenőrzéskor.
Válasz Radocz #1244. hozzászólásáraElső ásás kb 30 mili után volt akkor 15 cm mélyen ázott be alatta száraz volt.
Tehát a penetrométer 15 cm alatt már szárazban volt még se ütközött ellenállásba sőt az előző évekről még az eketalp sem érezhető
A takarónövényt nem az egyéb hasznai végett írtam, hogy minek.
Csak elgondolkodtató, hogy a séma szerint a lazultság fenntartása végett kell használni viszont a talaj magától is lazul, beéredik így ilyen esetekben teljesen felesleges
Pont azért sikerült ilyen jól a talajvizsgálat mert a teljesen száraz talaj csak részlegesen ázott be.
Kukorica után jelenleg nem tudod 15 cm alá lenyomni a "kalászosba direktvetett" területbe a penetrométert mert a kultúrnövény "kiette" a vizet és vagy nem tudott beéredni vagy olyan száraz, hogy nem mérhető. Jelenleg várok további 20-30 mm-t hogy mélyebben beázzon hogy újra meg tudjam vizsgálni a területeket.
Válasz termelo #1243. hozzászólásáraIlyen talajt én sem lazítanam.
Bár meg van, hogy milyen nedvesség esetén kell végezni a vizsgálatot.
Minek takaró növény?
Azt csak nagyon hosszan, és unalmasan tudnám ismertetni.
Sersiafarm: ott sokat tanulhatsz.
Válasz Radocz #1238. hozzászólásáraMai szúrás:
Kalászos tarlók tárcsázott, tárcsázatlan 35mm eső után:
penetrométer 40-45 Arany féle kötöttségű talajon erőlködés nélkül lemegy végállásig
kérdés:
minek a lazító?
minek a takaró?
kb 8-10 napja 2 cm mélyre ment le...
Válasz Radocz #1239. hozzászólásáraHa nem kapsz lovat, ott a lovi ahol még gyorsan el tudod költeni a pénzed
Válasz ..,-:) #1237. hozzászólásáraEzt rossz helyre küldted, a Lölönek kellett volna
Válasz .Fecó. #1215. hozzászólásáraPont hasonló talajon gazdálkodom,és még sokan a környéken.
Itt el kellett már régen felejteni az összes gabonafélét,kizárólag a kertészeti oldalban lehet gondolkozni.
Abban még van potenciál egyenlőre. Viszont az se megy egyből.Hiába akarsz váltani kertészeti oldalra,hiányzik a tapasztalat ami csak hosszú évek során gyűlik össze.
De az jól látszik a videón,hogy nincs víz a talajban,és ha jól megnézed a videót látod hogy néhol a fák is száradnak ki.
Vannak erre akkora szántóföldi kertészetek aminek miliárdos forgalma van,tisztes haszonnal. De mindez úgy,hogy olyan mély kutakból öntöznek amit le se merek írni. Ha egyszer (és eljön azaz idő) elkezdik a kutakat basztatni akkor lesz csak érdekes a történet.
Addig is örülj,hogy te jó helyen gazdálkodsz.
Válasz ..,-:) #1237. hozzászólásáraAkinek van megtakarítása földet, vagy lovat vegyen!
Majd meglátja mi lett belőle.
De azt inkább másik topikba írjátok!
Válasz termelo #1061. hozzászólásáraÍrjuk, mert ez a tapasztalat.
A takaró növény 10 évből 6 sikertelen.
Viszont Dobos Endre professzor úr szerint, a gyom is jó.
Erről eddig még nem tudok jót mondani.
Válasz termelo #1234. hozzászólására".......A föld azért jó befektetés mert csökken a területe így folyamatosan nő az ára és ez mellett bérbe adható....."
Válasz termelo #1235. hozzászólásáraOtt 2022-ben szólt utoljára hozzá.
Vagy nem jött be, vagy.........?
Válasz Radocz #1232. hozzászólásáraAzóta megváltozott az ő véleménye is pl. a Strip Topic alapján...
Válasz Ohaza63 #1229. hozzászólásáraHa lenne ennyi pénzed és be akarnád fektetni akkor döbbennél rá, hogy ez nem így van.
Az állampapír adómentes az igaz;
de elfelejtetted leszámolni belőle az inflációt,
A többinél adó+infláció. Az amerikai papíroknál ezeken felül + külön kell valamit fizetni ha a pénzedhez szeretnél jutni.
SZIT-ek pl. Graphisoft sem jobb. Az ingatlanos alapok elvileg jobbak de magasabb a kockázat.
A föld azért jó befektetés mert csökken a területe így folyamatosan nő az ára és ez mellett bérbe adható, ráadásul a más típusú ingatlanokkal ellentétben nincs amortizáció sem.
Válasz mtz1221 #607. hozzászólásáraEmiatt is találtak ki az ultra sekély művelést.
Válasz szanberg #385. hozzászólásáraItt Szanberg mester mindent leírt.
Ott a pont.
Válasz SzikiSzokeveny #1222. hozzászólásáraNálunk 3 évvel ezelőtt 10 mFt/ha volt az ár, de nem volt eladó.
Talán most Hajdúszoboszlón tönkre ment egy cég, és van hirdetve.
De ez egy másik topikba illik.
Válasz SzikiSzokeveny #1228. hozzászólásáraÉn a helyedben lehet meggondolnám, hogy most kiszállni az egészből, vagy legalább megtudakolni, melyik földért mennyit adnának, aztán a befolyt pénzt meg szépen befektetni ingatlanba, részvénybe, aranyba, vagy amibe akarod, jelenleg talán minden jobb, mint a mezőgazdaság, és élni szépen gondtalanul!!
Felénk 4-4,5 millió szokott lenni a teteje, annyiért én meg nem adom, ha hektáronként meg lehet csinálni 200-400 ezer forint hasznot adott évtől függően.
Válasz SzikiSzokeveny #1222. hozzászólásáraÜdv!
Akinek van 132 milliója és földet vesz, az hülye. Az 7,3 millió Ft/Ha
Annyi pénzből fejfájás nélkül évi 10 milliót keres állampapírokkal, vagy más kötvénnyel, részvénnyel.
Az ükunokájának sem fog hasznot hozni, főleg ha ilyen időjárás lesz.
A szomszéd faluban egy külföldi felverte az árakat, már 4,5 millióért lehetett eladni a földet, most már 2,5 millióért sem nagyon kell.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #1225. hozzászólásáraMiért? Mert ami az enyém az nem a tiéd. A harácsolás. Több gazdaság is van amelyik a már meglévő földjeit sem győzi művelni mégis veszi az újakat ha csak tudja. Nekem se hosszabítanak meg egy bérletet pedig a tulaja csak adósságot termel de mostmár azon a táblán is növelni akarja az adósságát.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #1225. hozzászólásáraSzóval a kérdésre válaszolva, mi a határnál vagyunk jó és rossz földek közt. A jó részen már nem, vagy csak horror áron adnak el földet. Ezért terjeszkednek felénk, verik fel az árakat. Igaz hogy fogalmuk sincs felénk hogy lehet gazdálkodni. Évről évre szemmel láthatóan veszteséget termelnek. Meg van nekünk is egy belgánk mint Csanádapácán. Ő is sokat emelt az árakon.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #1225. hozzászólásáraIgen, itt szar földek vannak. De a Körös másik oldalán már nagyrészt jó földek vannak. Olyanok mint felétek. Ebből nincs nekem egy darab se és ilyen áron nem is lesz. Viszont ez felverte felénk is az árakat. Pár éve apám venni akart itt egy darab földet, próbáltam róla lebeszélni. Végül nem kellett. A 8,2 ha, 106 ak szántó 30 millióért kelt el. Esős időben még traktorral sem megközelíthető.