Válasz erzsipetras #3084. hozzászólásáraMeg lehet osztani, de ehhez legalább két-, minimum 3000 m2-es önálló földrészletet kell kialakítani. Ezt úgy lehet, ha több tulajdonsotárs közös tulajdonban marad. Erről nyilatkozni kell, és alá kell írni az egyezségi okiratot. Akik ebből kimaradnak, azok tulajdoni hányadát valakinek be kell kebelezni. Földmérő ehhez nem kell, ügyvád csak az egyezségi okirathoz.
Rendlkezni kell az egyezségi okiratban az épület tulajdoni viszonyáról is. Ha van valamilyen ültetvény a földön, azzal a bekebelezési érték növekedni fog.
Meg kell nézni a HÉSZ-ben az övezeti besorolást, és a beépíthetőséget, ill. van-é a közelben közmű. Ez a későbbiek során értéknövelő.
Válasz osztatlan58 #3071. hozzászólásáraEz a földterület belterület. Egyik tulajdonod társnak sem haladja meg a tulajdoni hányada a
3000 m2-t, még azoknak sem akiknek 2 telek van a nevén. A Földhivatalban akit ajánlanak ügyvédet az nem vállalja mondván a kolleganő szerint nincs semmi új a decemberben kiadott módosításban. Itt olvastam az egyszerűsített felosztásról tulajdoni hányadokkal. Ezért bementem a Földhivatalba és azt a tájékoztatást kaptam, hogy a 3000 m2 kialakíthatő akkor fel lehet osztani tulajdoni hányadok szerint, de méressük fel, és ügyvéd mindemképpen kell hozzá. Ez a földterület 19956 m2, belterület, a tulajdoni hányadok szerinti tulajdonok a 1,25 m2- 1400 m2-ig vannak. A Földhivatali besorolás Kert és gazdasági épület. Azt már megtudtam, hogy a kert a neghátározó mert a törvényben ilyen megnevezés nincs. Bekebelezni senki nem akar, és vennak páran akik eltüntek a éterben (nem lehet őket elérni). Teljesen szétválni mi sosem tudunk mert a 100% sosem lesz meg a bele egyezéshez. Ha fel lehetne ezzel az egyszerűsített feosztással darabolni akik akarnak és tudnak osztodhatnak tovább.Telekalakítással stb.
Válasz osztatlan58 #3082. hozzászólására/nincs több kérdésem De most magad irtad le hogy kell/
Egyébként ha egy ügyvéd csinálja elejétöl végéig akkor is 100 ezer ft.
De ha egy kontár is beleavatkozik akkor is 100 ezer az ügyvéd.
+ a kontár is pénzbe kerül.
Válasz Tézé #3081. hozzászólásáraAkkor fejtsd ki kicsihuszár, hogy az Foktftv. szerinti megosztás megindításához miért kell földmérő, és ügyvéd. Mert ügyvéd csak a végén kell, az egyezségi okirathoz....
Válasz én 11 #3080. hozzászólásáraHa viszaolvasod a topikot akkor tudod hogy nem én keresek földmérőt és ügyvédet . Hanem én ajánlottam a kérdezönek hogy menjen be a földhivatalba és ott biztosan tudnak ajánlani neki földméröt és majd a földmérö tud segiteni az ügyvéd keresésben. Erre ez a nagytudásu aki mindenkinél jobban tud mindent azt álitja hogy nem kell se földmérő se ügyvéd.
Válasz Tézé #3079. hozzászólásáraAz esetben tedd azt és keres földmérőt és ügyvédet ami megkerülhetetlen bizonyos esetekben .De a fórumon a jó tanácsokat eszmecseréket ,jó ötleteket hagyjuk már megosztani.
Válasz osztatlan58 #3078. hozzászólásáraHiába okoskodsz
A földméröt és az ügyvédet nem lehet ki kerülni kiméretésnél.
Mert a földmérő rendelkezik osztoprogrammal, az ügyvéd meg a zöld papirral ami mind a 2 nélkúlözhetetlen a kiméretéshez.
A.földméröket és az ügyvédeket is roszhiszemünek állitod be.
Holott te vagy az.
Te csak itt ügyfeleket probálsz szerezni akiket ....
Válasz Tézé #3077. hozzászólásáraMindig elfelejtem, hogy ezt itt az agroinform.
Ha itt valaki releváns tudádással, naprakész jogszabályismeretekkel ad tanácsot, próbál eligazodást nyújtani, az magával beszélget, észt oszt, beképzelt. Főleg ha nincs a neve előtt a Dr. Mert számotokra az az etalon. A mindenhez értek egy kicsit ügyvéd. És nem baj, hogy szoptok gazdagon, nem baj, hogy elbuktok adásvételeket, bérleti szerződéseket, elfogadókat, osztatlan közös felszámolásokat......mert Dr-es szívatott meg, nem is gyenge pénzért. Szerintem még büszkék is vagytok erre.
Válasz osztatlan58 #3076. hozzászólásáraTe osztod az észt
Attol hogy pontos jével irtam.
Egy földi halandó hol máshol érdeklödjön a terület megosztásárol mint a földhivatalban. És ki tud ebben a segitségére lenni nyilván a földmérő.
És őneki nyilván vannak ügyvéd kapcsolatai akik képben vannak a megosztás szabályaival.
/egy földi halandó mint te nem tud ilyent megcsinálni /
(Ahogy néztem a földes topikokat itt a fórumban te elég jól elbeszélgetsz magaddal és nem én vagyok az első akit kikezdtél , mert azt tanácsoltam hogy a földméröt a földhivalba kell keresni) én is mérettem ki föld(eket) és nekem is a földhivataban javasoltak földméröket. Igen adtak egy listát amien kb 8-10 földmérő neve volt telefonszámmal. És a földmérő ajánlott ügyvédet.
Válasz osztatlan58 #3073. hozzászólásáraEhez azért kell földmérö mert ő tudja legjobban a szabájokat . és nagy általánosságal ő tud olyan ügyvédet ajánlani aki válal ilyen dolgokat .itt a mi környékünkön legalább is igy müködik a dolog
Válasz Tézé #3067. hozzászólásáraEhhez minek földmérő? Na meg szerintetek, az ügyvéd mindent is tud, és ha nem vállalja, akkor nem lehet megoldani. Na ezért szívtok elég gyakran.......
Azt látom, hogy a földhivatalok elég "feszesen" értelmezik az Foktftv.-t, ha zártkerteken szeretné valaki felszámolni az osztatlan közös tulajdont. Gyakorlatilag az esetek többségében visszadobják az ehhez kapcsolódó tulajdonjog bejegyzési kérelmeket.
Szerintem alapvetően téves a jogértelmezésük. A zártkertek esetében nem kizáró ok, ha van a földrészleten pl. épület. Akkor sem ha az önálló alrészlet. Az sem kizáró ok, ha több alrészlet van, és ebből csak egy felel emg a Földforgalmi törvény 5. § 17. pontjának.
Két feltételnek kell megfelelniük a zártkerteknek.
Az egyik, hogy a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozzon. A másik, hogy ténylegesen mezőgazdasági hasznosítású legyen. Ha ez utóbbi nem áll fenn, akkor is van megoldás. Meg lehet szüntetni a közös tulajdont ebben az esetben is , ha ehhez a tulajdonostársak teljes körűen beleegyeznek. És itt jön a következő jogértelmezési anomália, a 6. § (3) bekezdés.
Szóval van lehetőség a zártkertekben is, csak nagy az esély arra, hogy a pontot az ügy végére a bíróság teszi.
Válasz erzsipetras #3070. hozzászólásáraNem 2 ha-t írtál, hanem 3000 m2-t. Nem mindegy. Így osztható. El kell dönteni, kik azok a tulajdonostársak, akik önálló, 1/1-es földrészletet akarnak, a többit valakiknek/valakiknek be kell kebelezni. A bekebelezési minimum elllenérték 1 648 000 Ft/ha, feltéve, hogy nincs rajta ültetvény. Ha van, akkor annak az értékét pluszban hozá kell adni.
Ha 6000 m2-nél kisebb földrészlet kerül kialakításra, akkor az nem osztható tovább.
Válasz osztatlan58 #3068. hozzászólásáraAzt mondták a Földhivatalban mivel kert a megnevezés, így kialakíthatőak a 3000 m2 kertek, melyek 4-5 telket foglalnak magukba. az így kialakult parcellák tovább osztodhatnak, ha akarnak. Viszont a tulajdonosi létszám kezelhetőbb. Most 43 tulajdonosa van ennek a kb. 2 ha-os területnek.Ha így haladunk tovább akkor a atulajdonosi kör csak növekszik, mert rengeteg az idős tulajdonos.
Válasz erzsipetras #3066. hozzászólásáraA kert művelési ágnál a minimum terület 3000 m2. Vagyis amit írsz. az nem osztható. Meg lehet szüntetni a közös tulajdont, bekebelezéssel. Ez azt jelenti, hogy egy tulajdonostárs bekebelezi a többit, és a teljes földrészlet az övé lesz.
Válasz erzsipetras #3066. hozzászólásáraBe tetszik menni az illetékes földhivatalba és ott tessék érdeklödni hogy ki foglalkozik földméréssel .
És nagy valoszinüséggel tudnak ajánlani földméröt aki majd ajánl ügyvédet is. Helyileg hol van ?
Teljesen igazilni tudom, hogy az osztatlan közös felszámolása (egyszerűsített felszámolása tulajdoni hányadokkal) senki sem akarja felvállalni! A városban egyetlen ügyvédet sem találtam aki fel vállalná! Azt már kiderítettem, hogy ránk is vonatkozik a Fokttv, de itt a kert (3000 m2) a meghatározó. Amely a mi esetünkben 4-5 telkeket foglalna magába. Maradnánk így osztatlan közösben de(!) kezelhető tulajdonosi létszámmal ami már jelentős segítség. Akik akarnak osztodhatnának tovább, ha sikerül. Most jelenleg 43 tulajdonos társsal vagyunk együtt, ha így haladunk akkor csak még többen leszünk ha nem lépünk az idős társakragondolva.
Mit lehetne tenni?
Szerintem nagyon fontos lenne, ha így sikerülne a felosztás, és lenne egy bátor ember aki segítene!
A Foktftv. alapján történő osztatlan közös tulajdonok felszámolása esetében nagyon gyakori eset, hogy az érintett földrészleten, egy, vagy több tulajdonostárs tulajdoni hányadát végrehajtás terheli. Ez ma már nem akadálya annak, hogy a közös tulajdon megszüntetése során ezeket a tulajdoni hányadokat egy másik tulajdonostárs megszerezze. Ez nem csak azokra a tulajdoni hányadokra vonatkozik, melyek nem érik el a területi minimumot, hanem azokra is, amelyek ezt meghaladják. Tehát pl. ha egy szántó, erdő művelési ágú földrészletben van olyan tulajdoni hányad, amely mondjuk 5 ha, és végrehajtási jog terheli, akkor meg lehet egyezni a tulajdonostárssal annak megvételéről.
Ennek azért van jelentősége, mert egyébként ezen tulajdoni hányadokat csak árverés útján lehetne megszerezni, ahol bizony licit is van. A Foktftv. alkalmazása során ezt el lehet kerülni. Méghozzá úgy, hogy gyakorlatilag akár bekebelezni, akár megvenni a piaci árnál jóval kevesebbért is lehet, licit, hatósági jóváhagyás nélkül.
zárójelben. Csak halkan jegyzem meg, arra is van lehetőség, hogy valaki megegyezik az érintett tulajdonostárssal egy vételárban, amiből a becsérték, vagy a minimum ellenérték részét a végrehajtó felé teljesíti a vevő, a többit pedig megfizeti a tulajdonostársnak. zárójel bezárva
A bekebelező, vevő ha az ellenértéket megfizette a végrehajtónak, és ezt a végrehajtó igazolja, akkor már végrehajtás mentesen szerzi meg a tulajdoni hányadot.
Adott egy 10 ha-os földrészlet, erdő. Két erdőrészlet található rajta. Egy 5 ha-os akácos, 150 m3/ha fakészlettel, és egy 5 ha-os fenyves, 250 m3/ha fakészlettel. Két tulajdonostárs van, 50-50 %-os tulajdoni hányaddal.
Szeretnék megszüntetni a közös tulajdont. Hogyan kell eljárniuk, hogy eleget tegyenek a törvényi követelménynek, illetve a Kúria által elvárt gyakorlatnak?
Ha valakinek a Foktftv. szerinti osztatlan közös tulajdonok felszámolásához kapcsolódóan azt a tájékoztatást adják, hogy a 2. alcím szerinti megosztás esetében csak a megosztást kezdeményező tulajdonostárs kebelezhet be.....ne higgye el.
Bármely tulajdonostárs - aki erre jogosult - bekebelezhet. Az is, akit alapesetben be kelllene kebelezni. Vagyis olyan tulajdonostárs is megindíthatja a közös tulajdon felszámolását, akinek nincs meg a területi minimuma, ha van lehetősége bekebelezésre, vagy másik tulajdonostárstól tud tulajdoni hányadot venni.
Kiváncsi vagyok, ki lesz az első, aki az osztatlan közös tulajdonú erdők esetében meglépi. hogy fakészlet alapján csinálja a megosztást. Mert erre az osztóprogram alkalmatlan. Meg lehet csinálni, a kérdés az, mit lép erre a földhivatal.
Ami még érdekesebb lesz, mit lép arra az agrárminisztérium, ha ez állami tulajdoni hányadot érint, és pl. úgy, hogy a Magyar Császári és Királyi Állam a kiindulási helyzethez képest kisebb területet kap.....
Osztatlan közös tulajdonú erdők esetében, nem biztos, hogy első lépésként a közös tulajdon felszámolása a legjobb megoldás. Főleg ha sok olyan tulajdonostárs van, akiknek a tulajdoni hányada nem éri el az 1 ha-t, vagyis ezeket be kell kebelezni, viszont olyan erdőrészletek alkotják a földrészletet, melyeknek magas az éves folyónövedéke, illetve a fakészlete. Ebben az esetben ugyanis a bekebelezési ellenérték is magas.
Ebben az esetben, ha az erdőterv tartalmaz fakitermelési lehetőségeket, praktikusabb először többlethasználati megállapodást kötni a tulajdonostársakkal, bejelentkezni erdőgazdálkodónak, elvégezni a termeléseket, és utána megszüntetni a közös tulajdont.
A másik egyre többeket érintő probléma, mikor a földrészletben van olyan erdőrészlet, amely felújítási kötelezettség alatt áll. Ha nincs erdőgazdálkodó, akkor az erdészeti hatóság a tulajdonosokat kötelezi a felújításra, és szab ki évente min. 50 000 Ft/ha erdővédelmi bírságot. évente.
Ilyen esetben is érdemes elgondolkodni a közös tulajdon felszámolásán, mert nagy valószínűséggel meg lehet szabadulni a felújítási kötelezettségtől.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése erdők, termőföldek esetében
Még mindig gyakori eset, hogy a földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolása során a kezdeményező tulajdonostárs azért bukja el a dolgot, mert az egybites, árvízkárosult járásbírósági titkárok nem tartják be az IM rendeletben megállapított 8 munkanapos határidőt, a bírósági letéti végzések meghozatalánál. Hónapokig elhúzzák a dolgot, így a letéti végzés nem kerül csatolásra az ingatlan-nyilvántartási átvezetési kérelemhez.
A földhivatalok egy része – főleg a Dunántúlon – pedig még mindig nem hajlandó megérteni, hogy az Ákr. rendelkezése alapján ebben az esetben a letéti végzés meghozataláig, vagy annak jogerejéig – ha ez az elvárásuk – fel kell függeszteniük az eljárást. Nem értik, így elutasítják a kérelmet. A megosztást lebonyolító ügyvédek erre csak széttárják a kezüket, mondván, nincs mit tenni.
Pedig van. Jogorvoslat, keresetlevél, bíróság. Csakhogy az ügyvédek egy jelentős része úgy fél a pereskedéstől, mint ördög a tömjéntől. A kezdeményező tulajdonostárs meg integethet az eljárásért kifizetett többszáz ezer forintnak.
Miközben a jogszabályokból egyértelműen levezethető, ha a földhivatal elvárja a letéti végzést – amit egyébként jogszabály nem ír elő -, akkor bizony az eljárást kérés nélkül is fel kell függeszteni.
Azokban az eljárásokban, ahol engem bíznak meg a közös tulajdon felszámolásával, ez nem történhet meg. Ha az okiratkészítő ügyvéd egy ilyen esetben nem perel, akkor én igen. De eddig erre nem volt szükség, mert sikerült meggyőznöm a földhivatalokat a helyes jogértelmezésről. Ha nem, akkor bevállalom a pereskedést.
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatban releváns tájékoztatást egyetlen földhivatal sem tud adni. Azért nem, mert egyrészről nem ismerik a hatályos jogszabályokat, másrészről elemi érdekük, hogy minél kevesebb ilyen eljárás induljon.
Ugyan ez a helyzet az ügyvédekkel is. Bár eredetileg ez a "buli" nekik lett szánva, de nem igazán érdekli őket, ezért nem is foglalkoznak vele.
Ennek egyenes következménye, hogy bár sokan foglalkoznak a gondolattal, meg kellene szüntetni a közös tulajdont, de nem tudják kihez forduljanak tájékoztatásért.
Gyakran hallom a földhivataloktól, hogy nagyon kevés közös tulajdon felszámolásához kapcsolódó ügyük van - aminek kifejezetten örülnek -, de azok közül is a többségét elutasították.
A tapasztalatom az, hogy ezek az elutasítások az esetek jelentős részében jogszabálysértőek. A kapcsolódó jogszabály, a Foktftv. végerehajtási rendelete taxative felsorolja, mikor utadíthatja el az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelmet a földhivatal. A gond, az, hogy ezt a földhivatalok nem ovassák, ők az Inytv. bűvkörében élnek.
Ilyen elutasítási indokok pl. az értesítő levelek, illetve azok tartalma. Ezt azonban a földhivatalok, de a letéteket kezelő bíróságok sem vizsgálhatják. Még mindig gyakori elutasítási indok, ha nincs jogerős letéti végzés, miközben ezért sem lehet a kérelmet elutasítani.
Nem tudok mást javasolni, minthogy ilyen esetben bírósághoz kell fordulni, még akkor is, ha benne van a pakliban, ki lehet fogni egy dilettáns, agyhalott bírót.
Az osztatlan közös tulajdonok felszámolásának nem akadálya, ha egy tulajdoni hányadra elidegenítési-, és terhelési tilalom van feljegyeztve. Az ilyen tulajdoni hányadot be lehet kebelezni, akkor is ha pl. szántó esetében 1 ha-nál nagyobb.
Földeken, erdőkön, zártkertekben fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolása több éves gyakorlati tapasztalatal.
A közös tulajdon megszüntetéséhez nem kell földművesnek lenni. Nincs elővásárlási jog, nincs kamarai állásfoglalás, nincs hatósági jóváhagyás. Lehetőség van a minimum területi mértéket el nem érő tulajdonostársak tulajdoni hányadának bekebelezésére, továbbá tulajdoni hányad vásárlására. Ezen eljárás keretében a 300 ha-os maximum túlléphető. Nem kell minden tulajdonostárs hozzájárulása, elég az egyszerű többség, mely vélelmekkel is elérhető. Nem kell nyilatkozni a saját használatról. Ha megvannak a feltételek, a közös tulajdon felszámolását követően a haszonbérleti szerződés felmondható.
Válasz Gepi #3054. hozzászólásáraA megosztáshoz a tulajdonostársak egyszerű többsége kell. Viszont ezt "vélelmekkel" is lehet hozni.
"5. § (1) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését kezdeményező tulajdonostársnak a megosztási folyamat megkezdéséről írásban, igazolt módon kell értesítenie valamennyi, az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat, továbbá az ingatlan földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett valamennyi használóját.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés mellőzhető az olyan tulajdonostárs esetében, aki számára az értesítés közlése azért nem lehetséges, mert
a) személye bizonytalan, vagy
b) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen.
(3) * A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha
a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy
b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg.
(4) Az értesítést megtörténtnek kell tekinteni, ha annak közlése azért hiúsul meg, mert
a) * a postai küldemény azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy a címzett „nem kereste”, „ismeretlen”, „kézbesítés akadályozott” vagy „elköltözött”, vagy
b) a címzett tulajdonostárs, a földhasználó vagy az erdőgazdálkodó a küldemény átvételét megtagadta."
Válasz OSZTATLAN #3053. hozzászólásáraItt is van olyan ha nincs meg az 50+1% akkor bukta az egész mutatvány? Rengeteg helyen meglehet torpedózni a dolgot
A termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolását szabályozó törvény – Foktftv. – egy gagyi paragrafushalmaz. Ezzel ma már mindenki tisztában van.
Nézzünk egy példát.
Egy tulajdonostárs megindítja a 2. alcím szerinti megosztási eljárást. Ez nem egy rövid folyamat, főleg, ha van bírósági letét, amely nagyon hosszú időre, akár hónapokra elhúzhatja az eljárást.
Az egyik kardinális probléma, ha ezen idő alatt a földhivatalhoz beérkezik egy hagyatéki végzés, amely valamely tulajdonostársat érinti. Mert ebben az esetben a jogszabályi rendelkezés szerint a megosztási eljárást meg kell szüntetni. Akkor is, ha már egyébként minden sínen van, és csak a földhivatal jóváhagyásra kell várni. A következmény, hogy a megosztási eljárást újra kell indítani. Vagyis az addigi költségek kuka, ráadásul az agyhalott agrárminisztérium arról már elfelejtett rendelkezni, hogy a megtett jognyilatkozatok az új eljárásban elfogadhatóak-e.
Például ha valakinek a bekebelezési ellenérték már meg lett fizetve, és arról nyilatkozott, akkor az az új eljárásban csatolható-e, vagy megint kérni kell egy ilyen nyilatkozatot. De mi van, ha ezt a tulajdonostárs megtagadja? Miért kell az új eljárást elölről kezdeni, és ismét kiküldeni az értesítő leveleket azon tulajdonostársaknak, aki a megosztásról már korábban értesítve lettek? És így tovább.
Miközben a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárásban az öröklésnek nincs jelentősége:
„(5a) * Ha a tulajdonostársak (2a) bekezdés szerint értesítését követően valamely tulajdoni hányadot érintően öröklés jogcímen történő tulajdonszerzés kerül bejegyzésre, az örökös tulajdonjogának bejegyzését megelőzően a bekebelezés érdekében e törvény, valamint annak végrehajtási rendelete alapján tett intézkedések az örökösre is kiterjednek.”
Válasz VMisi #3045. hozzászólásáraNem tudom. Azt tudom, hogy a Ptk. szerint a közös tulajdont elsősorban természetbeni megosztással kell megvalósítani, illetve ha van egységesen elfogadott használati megosztás, attól a bíróság nem térhet el. Vagyis, ha csináltok használati rendet, amit okiratba foglatok, térképet mellékelve, és azt minden tulajdonostárs aláírja - a térképet is -, akkor attól a bíróság nem fog eltérni.
Válasz §CSABA§ #3044. hozzászólásáraA példaként felhozott balatoni esetben a saját part szélessége a fontos, tehát minden tulajnak a vízpartra van szüksége. A bíróság akkor is engedi a osztatlan közös megszüntetését ha valakinek olyan kicsi a tulajdoni hányada, hogy csak 3 méter széles lenne a telek? (a hossza ugyanannyi mint a többinek, pl. 50 méter)
Válasz VMisi #3043. hozzászólásáraNincs. A közös tulajdont ebben az esetben csak a 3. alcím szerinti bekebelezéssel lehet megszüntetni, vagyis a teljes földrészlet 1 tulajdonostárs tulajdonába kell, hogy kerüljön.
Viszont használati rendet lehet csinálni......
Ha ebben van egyezség, akkor szerintem egyszerűbb a közös tulajdont bírósági úton megszüntetni, mert ebben az esetben nincs minimum terület.
Mi van akkor, ha nem éri el az 1 hektárt az össz terület, de ez pl. egy Balaton parti szántó, 50 méteres parttal? Az egyik, vagy több tulaj is szeretne saját 10-10 méter széles kis telket kialakítani, mindenkinek van 1/5 - 1/5 része, osztatlan közös és szántó, akkor van rá mód?
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolásához kapcsolódóan nagyon sok kérdést kaptam az utóbbi időben. Igyekszem ezeket legjobb tudásom szerint megválaszolni.
Az osztatlan közös tulajdon felszámolásának megindításhoz regisztrált földművesnek kell-e lennem? Ha nem kell regisztrált földművesnek lennem, vonatkozik-e rám az 1 ha-os tulajdonszerzési korlát?
Nem. Az eljárást bármely tulajdonostárs megindíthatja, akkor is ha nem földműves, akár tagállami – külföldi – tulajdonostárs is. Sem az 1 ha-os szerzési korlátot, sem a 300 ha-os maximumot nem kell figyelembe venni.
Ha még nincs meg a 3 évem tulajdonostársként, akkor nem kezdeményezhetem a közös tulajdon megszüntetését?
A közös tulajdon felszámolását az a tulajdonostárs is kezdeményezheti, aki csak 1 napja tulajdonos. A 3 éves korlátozás a szerzésre vonatkozik. Vagyis ha nincs a területi minimum alatti tulajdoni hányad, akkor a megosztás végrehajtható. Ha van, akkor valamely más tulajdonostársnak kell átvállalni a bekebelezést.
Van-e valamilyen korlátozás a közös tulajdon megszüntetésének megindításához kapcsolódóan?
Igen. Ezeket a Törvény 4. § tartalmazza. Ilyen pl. ha széljegy van a tulajdoni lapon, vagy adásvétel ténye van feljegyezve, zárlat, földminősítési eljárás, stb. Ezek esetében el kell utasítani a tényfeljegyzési kérelemt. Vannak esetek, amikor ez nem kerül elutasításra, mert felfüggesztésnek van helye.
Mindenkinek hozzá kell járulni a közös tulajdon megszüntetéséhez?
Nem, egyszerű többség – 50%+1 – elegendő. A törvény meghatározza azokat a vélelmeket, amely alapján a hozzájárulás megadottnak tekinthető.
Ha van 3 ha-rom egy szántóban, akkor a megosztás után ezt a 3 ha-t kapom 1/1-es tulajdonként?
Nem. Területalapú megosztás csak abban az esetben lehetséges, ha ahhoz minden tulajdonostárs hozzájárul. A megosztás alapja az aranykorona érték. Így előfordulhat, hogyha valaki jobb minőségi osztályú részre kerül, akkor a kiindulási helyzethez képest kisebb önálló területet fog kapni, illetve fordítva, ha rosszabb minőségi osztályú területre kerül, akkor többet. Az erdők esetében – miután az erdőknek sem minőségi osztálya, sem AK értéke nincs – viszont a megosztás területalapon történik, de itt elméletileg figyelembe kell venni a fakészletet is.
Van-e lehetőség arra, hogy a megosztási eljárásban tulajdoni hányadot vegyek?
Igen, van. Nem csak bekebelezni lehet hanem venni, sőt ajándékozni is.
Ki kell-e függeszteni az egyezséget, van-e elővásárlási jog?
Ez egy zártkörű rendezvény, ahol csak a tulajdonostársak rúgnak labdába. Nincs elővásárlási jog, nincs kamarai állásfoglalás, nincs hatósági jóváhagyás.
Mi van akkor, ha valamelyik tulajdonosnak végrehajtás van a tulajdonán?
Ha ez a tulajdoni hányad önálló földrészletként kialakítható, akkor arra tovább lesz jegyezve a végrehajtás. Ha bekebelezésre kerül, akkor a bekebelezési ellenértéket a végrehajtó felé kell teljesíteni. Ebben az esetben a végrehajtás törlésre kerül. Sajnos a haszonélvezeti jog problémája nem megoldott, és a szándékot sem látom, hogy a jogalkotó ezt kezelni akarná.
Ki határozza meg, mennyit kell fizetni a bekebelezésért?
Van egy járásokra, művelési ágakra lebontott útmutató, ez alapján lehet kiszámolni a minimum ellenértéket. Erdők esetében az Erdőtérképen található ehhez adat.
Mikor lehet a megosztás helyett bekebelezni a teljes ingatlant?
Akkor, ha a kiindulási helyzet alapján nincs legalább két olyan tulajdonostárs, akiknek a tulajdoni hányadához kapcsolható területmérték meghaladja a minimum területi elvárást. Pl. szántó, legelő, erdő esetében 1 ha, gyümölcsös, szőlő esetében 3000 m2, zártkertek esetében 1000 m2. Ebben az esetben a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárást kell megindítani.
Maradhatnak-e a tulajdonostársak osztatlan közös tulajdonban?
Igen, de csak akkor, ha arról egyértelműen nyilatkoznak, és aláírják az egyezségi okiratot.
3086 hozzászólás
Válasz erzsipetras #3084. hozzászólásáraJa, és keresni kell egy ügyvédet, aki az egészet 100 000-ért megcsinálja. Kontár ennyiért biztosan nem.......
Válasz erzsipetras #3084. hozzászólásáraMeg lehet osztani, de ehhez legalább két-, minimum 3000 m2-es önálló földrészletet kell kialakítani. Ezt úgy lehet, ha több tulajdonsotárs közös tulajdonban marad. Erről nyilatkozni kell, és alá kell írni az egyezségi okiratot. Akik ebből kimaradnak, azok tulajdoni hányadát valakinek be kell kebelezni. Földmérő ehhez nem kell, ügyvád csak az egyezségi okirathoz.
Rendlkezni kell az egyezségi okiratban az épület tulajdoni viszonyáról is. Ha van valamilyen ültetvény a földön, azzal a bekebelezési érték növekedni fog.
Meg kell nézni a HÉSZ-ben az övezeti besorolást, és a beépíthetőséget, ill. van-é a közelben közmű. Ez a későbbiek során értéknövelő.
Válasz osztatlan58 #3071. hozzászólásáraEz a földterület belterület. Egyik tulajdonod társnak sem haladja meg a tulajdoni hányada a
3000 m2-t, még azoknak sem akiknek 2 telek van a nevén. A Földhivatalban akit ajánlanak ügyvédet az nem vállalja mondván a kolleganő szerint nincs semmi új a decemberben kiadott módosításban. Itt olvastam az egyszerűsített felosztásról tulajdoni hányadokkal. Ezért bementem a Földhivatalba és azt a tájékoztatást kaptam, hogy a 3000 m2 kialakíthatő akkor fel lehet osztani tulajdoni hányadok szerint, de méressük fel, és ügyvéd mindemképpen kell hozzá. Ez a földterület 19956 m2, belterület, a tulajdoni hányadok szerinti tulajdonok a 1,25 m2- 1400 m2-ig vannak. A Földhivatali besorolás Kert és gazdasági épület. Azt már megtudtam, hogy a kert a neghátározó mert a törvényben ilyen megnevezés nincs. Bekebelezni senki nem akar, és vennak páran akik eltüntek a éterben (nem lehet őket elérni). Teljesen szétválni mi sosem tudunk mert a 100% sosem lesz meg a bele egyezéshez. Ha fel lehetne ezzel az egyszerűsített feosztással darabolni akik akarnak és tudnak osztodhatnak tovább.Telekalakítással stb.
Válasz osztatlan58 #3082. hozzászólására/nincs több kérdésem De most magad irtad le hogy kell/
Egyébként ha egy ügyvéd csinálja elejétöl végéig akkor is 100 ezer ft.
De ha egy kontár is beleavatkozik akkor is 100 ezer az ügyvéd.
+ a kontár is pénzbe kerül.
Válasz Tézé #3081. hozzászólásáraAkkor fejtsd ki kicsihuszár, hogy az Foktftv. szerinti megosztás megindításához miért kell földmérő, és ügyvéd. Mert ügyvéd csak a végén kell, az egyezségi okirathoz....
Válasz én 11 #3080. hozzászólásáraHa viszaolvasod a topikot akkor tudod hogy nem én keresek földmérőt és ügyvédet . Hanem én ajánlottam a kérdezönek hogy menjen be a földhivatalba és ott biztosan tudnak ajánlani neki földméröt és majd a földmérö tud segiteni az ügyvéd keresésben. Erre ez a nagytudásu aki mindenkinél jobban tud mindent azt álitja hogy nem kell se földmérő se ügyvéd.
Válasz Tézé #3079. hozzászólásáraAz esetben tedd azt és keres földmérőt és ügyvédet ami megkerülhetetlen bizonyos esetekben .De a fórumon a jó tanácsokat eszmecseréket ,jó ötleteket hagyjuk már megosztani.
Válasz osztatlan58 #3078. hozzászólásáraHiába okoskodsz
A földméröt és az ügyvédet nem lehet ki kerülni kiméretésnél.
Mert a földmérő rendelkezik osztoprogrammal, az ügyvéd meg a zöld papirral ami mind a 2 nélkúlözhetetlen a kiméretéshez.
A.földméröket és az ügyvédeket is roszhiszemünek állitod be.
Holott te vagy az.
Te csak itt ügyfeleket probálsz szerezni akiket ....
Válasz Tézé #3077. hozzászólásáraMindig elfelejtem, hogy ezt itt az agroinform.
Ha itt valaki releváns tudádással, naprakész jogszabályismeretekkel ad tanácsot, próbál eligazodást nyújtani, az magával beszélget, észt oszt, beképzelt. Főleg ha nincs a neve előtt a Dr. Mert számotokra az az etalon. A mindenhez értek egy kicsit ügyvéd. És nem baj, hogy szoptok gazdagon, nem baj, hogy elbuktok adásvételeket, bérleti szerződéseket, elfogadókat, osztatlan közös felszámolásokat......mert Dr-es szívatott meg, nem is gyenge pénzért. Szerintem még büszkék is vagytok erre.
Helyes, tudomásul vettem......
Válasz osztatlan58 #3076. hozzászólásáraTe osztod az észt
Attol hogy pontos jével irtam.
Egy földi halandó hol máshol érdeklödjön a terület megosztásárol mint a földhivatalban. És ki tud ebben a segitségére lenni nyilván a földmérő.
És őneki nyilván vannak ügyvéd kapcsolatai akik képben vannak a megosztás szabályaival.
/egy földi halandó mint te nem tud ilyent megcsinálni /
(Ahogy néztem a földes topikokat itt a fórumban te elég jól elbeszélgetsz magaddal és nem én vagyok az első akit kikezdtél , mert azt tanácsoltam hogy a földméröt a földhivalba kell keresni) én is mérettem ki föld(eket) és nekem is a földhivataban javasoltak földméröket. Igen adtak egy listát amien kb 8-10 földmérő neve volt telefonszámmal. És a földmérő ajánlott ügyvédet.
Válasz Tézé #3074. hozzászólásáraSzabályokat helyesen. Lövésed nincs az egészről - és sok másról sem -, de folyamatosan osztod az észt.....
Válasz erzsipetras #3069. hozzászólásáraMenjen be a dunaujvárosi földhivatalba és ott érdeklödjön fölmérő és ügyvéd után is. Biztos tudnak segiteni.
Válasz osztatlan58 #3073. hozzászólásáraEhez azért kell földmérö mert ő tudja legjobban a szabájokat . és nagy általánosságal ő tud olyan ügyvédet ajánlani aki válal ilyen dolgokat .itt a mi környékünkön legalább is igy müködik a dolog
Válasz Tézé #3067. hozzászólásáraEhhez minek földmérő? Na meg szerintetek, az ügyvéd mindent is tud, és ha nem vállalja, akkor nem lehet megoldani. Na ezért szívtok elég gyakran.......
Azt látom, hogy a földhivatalok elég "feszesen" értelmezik az Foktftv.-t, ha zártkerteken szeretné valaki felszámolni az osztatlan közös tulajdont. Gyakorlatilag az esetek többségében visszadobják az ehhez kapcsolódó tulajdonjog bejegyzési kérelmeket.
Szerintem alapvetően téves a jogértelmezésük. A zártkertek esetében nem kizáró ok, ha van a földrészleten pl. épület. Akkor sem ha az önálló alrészlet. Az sem kizáró ok, ha több alrészlet van, és ebből csak egy felel emg a Földforgalmi törvény 5. § 17. pontjának.
Két feltételnek kell megfelelniük a zártkerteknek.
Az egyik, hogy a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozzon. A másik, hogy ténylegesen mezőgazdasági hasznosítású legyen. Ha ez utóbbi nem áll fenn, akkor is van megoldás. Meg lehet szüntetni a közös tulajdont ebben az esetben is , ha ehhez a tulajdonostársak teljes körűen beleegyeznek. És itt jön a következő jogértelmezési anomália, a 6. § (3) bekezdés.
Szóval van lehetőség a zártkertekben is, csak nagy az esély arra, hogy a pontot az ügy végére a bíróság teszi.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása
Moderátor által módosítva: 2025-04-03 07:47:17
Válasz erzsipetras #3070. hozzászólásáraNem 2 ha-t írtál, hanem 3000 m2-t. Nem mindegy. Így osztható. El kell dönteni, kik azok a tulajdonostársak, akik önálló, 1/1-es földrészletet akarnak, a többit valakiknek/valakiknek be kell kebelezni. A bekebelezési minimum elllenérték 1 648 000 Ft/ha, feltéve, hogy nincs rajta ültetvény. Ha van, akkor annak az értékét pluszban hozá kell adni.
Ha 6000 m2-nél kisebb földrészlet kerül kialakításra, akkor az nem osztható tovább.
Válasz osztatlan58 #3068. hozzászólásáraAzt mondták a Földhivatalban mivel kert a megnevezés, így kialakíthatőak a 3000 m2 kertek, melyek 4-5 telket foglalnak magukba. az így kialakult parcellák tovább osztodhatnak, ha akarnak. Viszont a tulajdonosi létszám kezelhetőbb. Most 43 tulajdonosa van ennek a kb. 2 ha-os területnek.Ha így haladunk tovább akkor a atulajdonosi kör csak növekszik, mert rengeteg az idős tulajdonos.
Válasz Tézé #3067. hozzászólásáraDunaújváros.
Válasz erzsipetras #3066. hozzászólásáraA kert művelési ágnál a minimum terület 3000 m2. Vagyis amit írsz. az nem osztható. Meg lehet szüntetni a közös tulajdont, bekebelezéssel. Ez azt jelenti, hogy egy tulajdonostárs bekebelezi a többit, és a teljes földrészlet az övé lesz.
Válasz erzsipetras #3066. hozzászólásáraBe tetszik menni az illetékes földhivatalba és ott tessék érdeklödni hogy ki foglalkozik földméréssel .
És nagy valoszinüséggel tudnak ajánlani földméröt aki majd ajánl ügyvédet is. Helyileg hol van ?
Teljesen igazilni tudom, hogy az osztatlan közös felszámolása (egyszerűsített felszámolása tulajdoni hányadokkal) senki sem akarja felvállalni! A városban egyetlen ügyvédet sem találtam aki fel vállalná! Azt már kiderítettem, hogy ránk is vonatkozik a Fokttv, de itt a kert (3000 m2) a meghatározó. Amely a mi esetünkben 4-5 telkeket foglalna magába. Maradnánk így osztatlan közösben de(!) kezelhető tulajdonosi létszámmal ami már jelentős segítség. Akik akarnak osztodhatnának tovább, ha sikerül. Most jelenleg 43 tulajdonos társsal vagyunk együtt, ha így haladunk akkor csak még többen leszünk ha nem lépünk az idős társakragondolva.
Mit lehetne tenni?
Szerintem nagyon fontos lenne, ha így sikerülne a felosztás, és lenne egy bátor ember aki segítene!
A Foktftv. alapján történő osztatlan közös tulajdonok felszámolása esetében nagyon gyakori eset, hogy az érintett földrészleten, egy, vagy több tulajdonostárs tulajdoni hányadát végrehajtás terheli. Ez ma már nem akadálya annak, hogy a közös tulajdon megszüntetése során ezeket a tulajdoni hányadokat egy másik tulajdonostárs megszerezze. Ez nem csak azokra a tulajdoni hányadokra vonatkozik, melyek nem érik el a területi minimumot, hanem azokra is, amelyek ezt meghaladják. Tehát pl. ha egy szántó, erdő művelési ágú földrészletben van olyan tulajdoni hányad, amely mondjuk 5 ha, és végrehajtási jog terheli, akkor meg lehet egyezni a tulajdonostárssal annak megvételéről.
Ennek azért van jelentősége, mert egyébként ezen tulajdoni hányadokat csak árverés útján lehetne megszerezni, ahol bizony licit is van. A Foktftv. alkalmazása során ezt el lehet kerülni. Méghozzá úgy, hogy gyakorlatilag akár bekebelezni, akár megvenni a piaci árnál jóval kevesebbért is lehet, licit, hatósági jóváhagyás nélkül.
zárójelben. Csak halkan jegyzem meg, arra is van lehetőség, hogy valaki megegyezik az érintett tulajdonostárssal egy vételárban, amiből a becsérték, vagy a minimum ellenérték részét a végrehajtó felé teljesíti a vevő, a többit pedig megfizeti a tulajdonostársnak. zárójel bezárva
A bekebelező, vevő ha az ellenértéket megfizette a végrehajtónak, és ezt a végrehajtó igazolja, akkor már végrehajtás mentesen szerzi meg a tulajdoni hányadot.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása
Moderátor által módosítva: 2025-03-28 08:03:35
Adott egy 10 ha-os földrészlet, erdő. Két erdőrészlet található rajta. Egy 5 ha-os akácos, 150 m3/ha fakészlettel, és egy 5 ha-os fenyves, 250 m3/ha fakészlettel. Két tulajdonostárs van, 50-50 %-os tulajdoni hányaddal.
Szeretnék megszüntetni a közös tulajdont. Hogyan kell eljárniuk, hogy eleget tegyenek a törvényi követelménynek, illetve a Kúria által elvárt gyakorlatnak?
Ha valakinek a Foktftv. szerinti osztatlan közös tulajdonok felszámolásához kapcsolódóan azt a tájékoztatást adják, hogy a 2. alcím szerinti megosztás esetében csak a megosztást kezdeményező tulajdonostárs kebelezhet be.....ne higgye el.
Bármely tulajdonostárs - aki erre jogosult - bekebelezhet. Az is, akit alapesetben be kelllene kebelezni. Vagyis olyan tulajdonostárs is megindíthatja a közös tulajdon felszámolását, akinek nincs meg a területi minimuma, ha van lehetősége bekebelezésre, vagy másik tulajdonostárstól tud tulajdoni hányadot venni.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása
Moderátor által módosítva: 2025-03-20 08:23:35
Kiváncsi vagyok, ki lesz az első, aki az osztatlan közös tulajdonú erdők esetében meglépi. hogy fakészlet alapján csinálja a megosztást. Mert erre az osztóprogram alkalmatlan. Meg lehet csinálni, a kérdés az, mit lép erre a földhivatal.
Ami még érdekesebb lesz, mit lép arra az agrárminisztérium, ha ez állami tulajdoni hányadot érint, és pl. úgy, hogy a Magyar Császári és Királyi Állam a kiindulási helyzethez képest kisebb területet kap.....
Osztatlan közös tulajdonú erdők esetében, nem biztos, hogy első lépésként a közös tulajdon felszámolása a legjobb megoldás. Főleg ha sok olyan tulajdonostárs van, akiknek a tulajdoni hányada nem éri el az 1 ha-t, vagyis ezeket be kell kebelezni, viszont olyan erdőrészletek alkotják a földrészletet, melyeknek magas az éves folyónövedéke, illetve a fakészlete. Ebben az esetben ugyanis a bekebelezési ellenérték is magas.
Ebben az esetben, ha az erdőterv tartalmaz fakitermelési lehetőségeket, praktikusabb először többlethasználati megállapodást kötni a tulajdonostársakkal, bejelentkezni erdőgazdálkodónak, elvégezni a termeléseket, és utána megszüntetni a közös tulajdont.
A másik egyre többeket érintő probléma, mikor a földrészletben van olyan erdőrészlet, amely felújítási kötelezettség alatt áll. Ha nincs erdőgazdálkodó, akkor az erdészeti hatóság a tulajdonosokat kötelezi a felújításra, és szab ki évente min. 50 000 Ft/ha erdővédelmi bírságot. évente.
Ilyen esetben is érdemes elgondolkodni a közös tulajdon felszámolásán, mert nagy valószínűséggel meg lehet szabadulni a felújítási kötelezettségtől.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése erdők, termőföldek esetében
Moderátor által módosítva: 2025-03-20 08:24:20
Még mindig gyakori eset, hogy a földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolása során a kezdeményező tulajdonostárs azért bukja el a dolgot, mert az egybites, árvízkárosult járásbírósági titkárok nem tartják be az IM rendeletben megállapított 8 munkanapos határidőt, a bírósági letéti végzések meghozatalánál. Hónapokig elhúzzák a dolgot, így a letéti végzés nem kerül csatolásra az ingatlan-nyilvántartási átvezetési kérelemhez.
A földhivatalok egy része – főleg a Dunántúlon – pedig még mindig nem hajlandó megérteni, hogy az Ákr. rendelkezése alapján ebben az esetben a letéti végzés meghozataláig, vagy annak jogerejéig – ha ez az elvárásuk – fel kell függeszteniük az eljárást. Nem értik, így elutasítják a kérelmet. A megosztást lebonyolító ügyvédek erre csak széttárják a kezüket, mondván, nincs mit tenni.
Pedig van. Jogorvoslat, keresetlevél, bíróság. Csakhogy az ügyvédek egy jelentős része úgy fél a pereskedéstől, mint ördög a tömjéntől. A kezdeményező tulajdonostárs meg integethet az eljárásért kifizetett többszáz ezer forintnak.
Miközben a jogszabályokból egyértelműen levezethető, ha a földhivatal elvárja a letéti végzést – amit egyébként jogszabály nem ír elő -, akkor bizony az eljárást kérés nélkül is fel kell függeszteni.
Azokban az eljárásokban, ahol engem bíznak meg a közös tulajdon felszámolásával, ez nem történhet meg. Ha az okiratkészítő ügyvéd egy ilyen esetben nem perel, akkor én igen. De eddig erre nem volt szükség, mert sikerült meggyőznöm a földhivatalokat a helyes jogértelmezésről. Ha nem, akkor bevállalom a pereskedést.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása
Moderátor által módosítva: 2025-03-20 08:24:55
Amit nagy biztonsággal ki lehet jelenteni.
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatban releváns tájékoztatást egyetlen földhivatal sem tud adni. Azért nem, mert egyrészről nem ismerik a hatályos jogszabályokat, másrészről elemi érdekük, hogy minél kevesebb ilyen eljárás induljon.
Ugyan ez a helyzet az ügyvédekkel is. Bár eredetileg ez a "buli" nekik lett szánva, de nem igazán érdekli őket, ezért nem is foglalkoznak vele.
Ennek egyenes következménye, hogy bár sokan foglalkoznak a gondolattal, meg kellene szüntetni a közös tulajdont, de nem tudják kihez forduljanak tájékoztatásért.
Például hozzám.
Moderátor által módosítva: 2025-03-20 08:25:42
Gyakran hallom a földhivataloktól, hogy nagyon kevés közös tulajdon felszámolásához kapcsolódó ügyük van - aminek kifejezetten örülnek -, de azok közül is a többségét elutasították.
A tapasztalatom az, hogy ezek az elutasítások az esetek jelentős részében jogszabálysértőek. A kapcsolódó jogszabály, a Foktftv. végerehajtási rendelete taxative felsorolja, mikor utadíthatja el az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelmet a földhivatal. A gond, az, hogy ezt a földhivatalok nem ovassák, ők az Inytv. bűvkörében élnek.
Ilyen elutasítási indokok pl. az értesítő levelek, illetve azok tartalma. Ezt azonban a földhivatalok, de a letéteket kezelő bíróságok sem vizsgálhatják. Még mindig gyakori elutasítási indok, ha nincs jogerős letéti végzés, miközben ezért sem lehet a kérelmet elutasítani.
Nem tudok mást javasolni, minthogy ilyen esetben bírósághoz kell fordulni, még akkor is, ha benne van a pakliban, ki lehet fogni egy dilettáns, agyhalott bírót.
Az osztatlan közös tulajdonok felszámolásának nem akadálya, ha egy tulajdoni hányadra elidegenítési-, és terhelési tilalom van feljegyeztve. Az ilyen tulajdoni hányadot be lehet kebelezni, akkor is ha pl. szántó esetében 1 ha-nál nagyobb.
Földeken, erdőkön, zártkertekben fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolása több éves gyakorlati tapasztalatal.
A közös tulajdon megszüntetéséhez nem kell földművesnek lenni. Nincs elővásárlási jog, nincs kamarai állásfoglalás, nincs hatósági jóváhagyás. Lehetőség van a minimum területi mértéket el nem érő tulajdonostársak tulajdoni hányadának bekebelezésére, továbbá tulajdoni hányad vásárlására. Ezen eljárás keretében a 300 ha-os maximum túlléphető. Nem kell minden tulajdonostárs hozzájárulása, elég az egyszerű többség, mely vélelmekkel is elérhető. Nem kell nyilatkozni a saját használatról. Ha megvannak a feltételek, a közös tulajdon felszámolását követően a haszonbérleti szerződés felmondható.
Moderátor által módosítva: 2025-03-03 08:19:01
Válasz Gepi #3054. hozzászólásáraA megosztáshoz a tulajdonostársak egyszerű többsége kell. Viszont ezt "vélelmekkel" is lehet hozni.
"5. § (1) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését kezdeményező tulajdonostársnak a megosztási folyamat megkezdéséről írásban, igazolt módon kell értesítenie valamennyi, az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat, továbbá az ingatlan földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett valamennyi használóját.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés mellőzhető az olyan tulajdonostárs esetében, aki számára az értesítés közlése azért nem lehetséges, mert
a) személye bizonytalan, vagy
b) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen.
(3) * A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha
a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy
b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg.
(4) Az értesítést megtörténtnek kell tekinteni, ha annak közlése azért hiúsul meg, mert
a) * a postai küldemény azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy a címzett „nem kereste”, „ismeretlen”, „kézbesítés akadályozott” vagy „elköltözött”, vagy
b) a címzett tulajdonostárs, a földhasználó vagy az erdőgazdálkodó a küldemény átvételét megtagadta."
Válasz OSZTATLAN #3053. hozzászólásáraItt is van olyan ha nincs meg az 50+1% akkor bukta az egész mutatvány? Rengeteg helyen meglehet torpedózni a dolgot
A termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolását szabályozó törvény – Foktftv. – egy gagyi paragrafushalmaz. Ezzel ma már mindenki tisztában van.
Nézzünk egy példát.
Egy tulajdonostárs megindítja a 2. alcím szerinti megosztási eljárást. Ez nem egy rövid folyamat, főleg, ha van bírósági letét, amely nagyon hosszú időre, akár hónapokra elhúzhatja az eljárást.
Az egyik kardinális probléma, ha ezen idő alatt a földhivatalhoz beérkezik egy hagyatéki végzés, amely valamely tulajdonostársat érinti. Mert ebben az esetben a jogszabályi rendelkezés szerint a megosztási eljárást meg kell szüntetni. Akkor is, ha már egyébként minden sínen van, és csak a földhivatal jóváhagyásra kell várni. A következmény, hogy a megosztási eljárást újra kell indítani. Vagyis az addigi költségek kuka, ráadásul az agyhalott agrárminisztérium arról már elfelejtett rendelkezni, hogy a megtett jognyilatkozatok az új eljárásban elfogadhatóak-e.
Például ha valakinek a bekebelezési ellenérték már meg lett fizetve, és arról nyilatkozott, akkor az az új eljárásban csatolható-e, vagy megint kérni kell egy ilyen nyilatkozatot. De mi van, ha ezt a tulajdonostárs megtagadja? Miért kell az új eljárást elölről kezdeni, és ismét kiküldeni az értesítő leveleket azon tulajdonostársaknak, aki a megosztásról már korábban értesítve lettek? És így tovább.
Miközben a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárásban az öröklésnek nincs jelentősége:
„(5a) * Ha a tulajdonostársak (2a) bekezdés szerint értesítését követően valamely tulajdoni hányadot érintően öröklés jogcímen történő tulajdonszerzés kerül bejegyzésre, az örökös tulajdonjogának bejegyzését megelőzően a bekebelezés érdekében e törvény, valamint annak végrehajtási rendelete alapján tett intézkedések az örökösre is kiterjednek.”
Normális? Ugyan…….
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-02-24 10:53:31
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-02-24 10:55:18
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-02-24 10:54:50
Az Foktftv. szerinti eljárásban az osztatlan közös tulajdonok felszámolása során, a bekebelezésnek nem akadálya az elidegenítési tilalom.
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-02-17 08:15:37
Válasz §CSABA§ #3046. hozzászólásáraKöszönöm!
Válasz VMisi #3045. hozzászólásáraNem tudom. Azt tudom, hogy a Ptk. szerint a közös tulajdont elsősorban természetbeni megosztással kell megvalósítani, illetve ha van egységesen elfogadott használati megosztás, attól a bíróság nem térhet el. Vagyis, ha csináltok használati rendet, amit okiratba foglatok, térképet mellékelve, és azt minden tulajdonostárs aláírja - a térképet is -, akkor attól a bíróság nem fog eltérni.
Válasz §CSABA§ #3044. hozzászólásáraA példaként felhozott balatoni esetben a saját part szélessége a fontos, tehát minden tulajnak a vízpartra van szüksége. A bíróság akkor is engedi a osztatlan közös megszüntetését ha valakinek olyan kicsi a tulajdoni hányada, hogy csak 3 méter széles lenne a telek? (a hossza ugyanannyi mint a többinek, pl. 50 méter)
Válasz VMisi #3043. hozzászólásáraNincs. A közös tulajdont ebben az esetben csak a 3. alcím szerinti bekebelezéssel lehet megszüntetni, vagyis a teljes földrészlet 1 tulajdonostárs tulajdonába kell, hogy kerüljön.
Viszont használati rendet lehet csinálni......
Ha ebben van egyezség, akkor szerintem egyszerűbb a közös tulajdont bírósági úton megszüntetni, mert ebben az esetben nincs minimum terület.
Válasz §CSABA§ #3042. hozzászólásáraKöszönjük!
Mi van akkor, ha nem éri el az 1 hektárt az össz terület, de ez pl. egy Balaton parti szántó, 50 méteres parttal? Az egyik, vagy több tulaj is szeretne saját 10-10 méter széles kis telket kialakítani, mindenkinek van 1/5 - 1/5 része, osztatlan közös és szántó, akkor van rá mód?
kérdések-válaszok
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolásához kapcsolódóan nagyon sok kérdést kaptam az utóbbi időben. Igyekszem ezeket legjobb tudásom szerint megválaszolni.
Az osztatlan közös tulajdon felszámolásának megindításhoz regisztrált földművesnek kell-e lennem? Ha nem kell regisztrált földművesnek lennem, vonatkozik-e rám az 1 ha-os tulajdonszerzési korlát?
Nem. Az eljárást bármely tulajdonostárs megindíthatja, akkor is ha nem földműves, akár tagállami – külföldi – tulajdonostárs is. Sem az 1 ha-os szerzési korlátot, sem a 300 ha-os maximumot nem kell figyelembe venni.
Ha még nincs meg a 3 évem tulajdonostársként, akkor nem kezdeményezhetem a közös tulajdon megszüntetését?
A közös tulajdon felszámolását az a tulajdonostárs is kezdeményezheti, aki csak 1 napja tulajdonos. A 3 éves korlátozás a szerzésre vonatkozik. Vagyis ha nincs a területi minimum alatti tulajdoni hányad, akkor a megosztás végrehajtható. Ha van, akkor valamely más tulajdonostársnak kell átvállalni a bekebelezést.
Van-e valamilyen korlátozás a közös tulajdon megszüntetésének megindításához kapcsolódóan?
Igen. Ezeket a Törvény 4. § tartalmazza. Ilyen pl. ha széljegy van a tulajdoni lapon, vagy adásvétel ténye van feljegyezve, zárlat, földminősítési eljárás, stb. Ezek esetében el kell utasítani a tényfeljegyzési kérelemt. Vannak esetek, amikor ez nem kerül elutasításra, mert felfüggesztésnek van helye.
Mindenkinek hozzá kell járulni a közös tulajdon megszüntetéséhez?
Nem, egyszerű többség – 50%+1 – elegendő. A törvény meghatározza azokat a vélelmeket, amely alapján a hozzájárulás megadottnak tekinthető.
Ha van 3 ha-rom egy szántóban, akkor a megosztás után ezt a 3 ha-t kapom 1/1-es tulajdonként?
Nem. Területalapú megosztás csak abban az esetben lehetséges, ha ahhoz minden tulajdonostárs hozzájárul. A megosztás alapja az aranykorona érték. Így előfordulhat, hogyha valaki jobb minőségi osztályú részre kerül, akkor a kiindulási helyzethez képest kisebb önálló területet fog kapni, illetve fordítva, ha rosszabb minőségi osztályú területre kerül, akkor többet. Az erdők esetében – miután az erdőknek sem minőségi osztálya, sem AK értéke nincs – viszont a megosztás területalapon történik, de itt elméletileg figyelembe kell venni a fakészletet is.
Van-e lehetőség arra, hogy a megosztási eljárásban tulajdoni hányadot vegyek?
Igen, van. Nem csak bekebelezni lehet hanem venni, sőt ajándékozni is.
Ki kell-e függeszteni az egyezséget, van-e elővásárlási jog?
Ez egy zártkörű rendezvény, ahol csak a tulajdonostársak rúgnak labdába. Nincs elővásárlási jog, nincs kamarai állásfoglalás, nincs hatósági jóváhagyás.
Mi van akkor, ha valamelyik tulajdonosnak végrehajtás van a tulajdonán?
Ha ez a tulajdoni hányad önálló földrészletként kialakítható, akkor arra tovább lesz jegyezve a végrehajtás. Ha bekebelezésre kerül, akkor a bekebelezési ellenértéket a végrehajtó felé kell teljesíteni. Ebben az esetben a végrehajtás törlésre kerül. Sajnos a haszonélvezeti jog problémája nem megoldott, és a szándékot sem látom, hogy a jogalkotó ezt kezelni akarná.
Ki határozza meg, mennyit kell fizetni a bekebelezésért?
Van egy járásokra, művelési ágakra lebontott útmutató, ez alapján lehet kiszámolni a minimum ellenértéket. Erdők esetében az Erdőtérképen található ehhez adat.
Mikor lehet a megosztás helyett bekebelezni a teljes ingatlant?
Akkor, ha a kiindulási helyzet alapján nincs legalább két olyan tulajdonostárs, akiknek a tulajdoni hányadához kapcsolható területmérték meghaladja a minimum területi elvárást. Pl. szántó, legelő, erdő esetében 1 ha, gyümölcsös, szőlő esetében 3000 m2, zártkertek esetében 1000 m2. Ebben az esetben a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárást kell megindítani.
Maradhatnak-e a tulajdonostársak osztatlan közös tulajdonban?
Igen, de csak akkor, ha arról egyértelműen nyilatkoznak, és aláírják az egyezségi okiratot.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása
Moderátor által módosítva: 2025-02-17 08:14:19
Válasz Csabaerdész58 #3040. hozzászólásáraMiért nézett volna be?
Válasz T-150 Zoli #3037. hozzászólásáraBenézett a ló az ablakon?
Válasz T-150 Zoli #3037. hozzászólásáraHa legalabb 3 eve tulajdonos.
Válasz T-150 Zoli #3037. hozzászólásáraIgen
Sziasztok!
Bekebelezést 1ha alatti területtel rendelkező társtulajdonos is elindíthatja?