Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak655 FtBenzin árak636 FtEUR414.08 FtUSD401.28 FtCHF438.6 FtGBP488.76 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz jogmester #2335. hozzászólásárana igen, pont ezek a “hibák” érdekelnének … :) nekem tobb, mint 1 ha teruletem van, neki csak 0,5 ha. Családi öröksèg, ő viszont nem családtagként van benne, így nagyon szeretném megszerezni teljes tulajdonba :)
Válasz Pont #2326. hozzászólásáraAz sem egyértelmű, melyik eljárásról van szó. Az államilag finanszírozottról, vagy az Foktftv. szerinti eljárásról. Nem mindegy.....
Válasz Pont #2329. hozzászólásáraLehet igazad van.
Az is igaz,hogy ez az állami kimérés volt a 2012 es beadás.
Nekem igy volt ,semmi csalás nem volt benne a részemről!
Válasz hegesztocsabi #2327. hozzászólásáraHa az új eljárásban feljegyzésre került, a megosztási eljárás megindítása, akkor nem jegyezhették be a tulajdonszerzésedet ott valami másról lehetett szó. Nálunk egy a Magyar Állam által eladott föld tulajdonbejegyzése érkezett 2 nappal később, az adásvételből nem lett semmi, az Állam mint eredeti tulajdonos kapta a föld ellenértékét......
Üdvözlök mindenkit!
Új vagyok a mezőgazdaság témában, így szeretnék egy kis segítséget kérni a tapasztaltabbaktól :)
Kérdésem az lenne, hogy adott egy osztatlan közös tulajdon, amiben 24/40-ed résszel rendelkezem. Az egész föld területe 1,5 ha. Szeretném, ha az összes terület hozzám kerülne, viszont ahogy olvasgattam a hozzászólásokat, bekebelezés esetén ha más nagyobb ajánlatot tesz, akkor az övé lesz. Más módon nem is juthatok az össz területhez? (biztosra én kapjam meg a fennmaradó kb. 0,5 ha-t?
Köszönöm a segítséget :)
Válasz Pont #2326. hozzászólásáraEz nem biztos.
Pl én vettem közben és azzal maradtam osztatlanba,aminek van is haszna.
Mert ugye a tul társ az nem egy rossz szempont
Válasz R Sándor #2325. hozzászólásáraAz osztatlan megszüntetése eljárás ténye feljegyzésre kerül a tulajdoni lapon, attól a perctől kezdve minden korábbi kezdeményezés függőbe kerül, ha sikerül végigvinni a megosztást akkor a korábbi vásárlásod érvénytelen lesz. Tehát nem fogják figyelembe venni az egyességkor azt a hányadot.
Jó estét, egyességi tárgyalás előtt, vásároltam még a saját tulajdonom mellé az osztatlan közösből ,de még nem járt le a kifüggesztés a tárgyalásig , akkor az a hányadot figyelembe veszik a tárgyaláson , és ha igen elég-e az ügyvéd álltal megirt szerződés. vagy kell e meghatalmazás hogy eljárhassak az ügyükben?
Válasz hegesztocsabi #2321. hozzászólásáraÉn személyesen is ismerem. Nekünk egy 55 ha-os osztatlan tulajdonközösség megszüntetésében segített. Több 1 ha alatti tulajdonos volt, több beazonosítatlan személy is volt, közművek is keresztezték a területet. Tehát szinte minden nehézséggel meg kellett küzdeni.
Jelenleg várjuk a Földhivatal visszajelzését, reméljük, hogy befogadják. A bírósági letétekkel volt a legtöbb probléma.
Én személy szerint csak ajánlani tudom!
Válasz Géza bácsi #2322. hozzászólásáraPénzt nem kért ezekért a dolgokért.
Vagyis semmit sem kért.
De gondolom ha egy bekebelezésbe segítene ott azért van költség.
Válasz Géza bácsi #2317. hozzászólásáraNem vagyok ügyvéd, de vállalok osztatlan közös tulajdonok felszámolását. Csináltam már több tucatot.
Írj az email címemre - osztalan@citromail.hu-, küldj egy friss tulajdoni lap másolatot, és leírom milyen lehetőségek vannak.
Válasz Géza bácsi #2315. hozzászólásáraAz ajándékozás/eladás közeli hozzátartozónak azért volt buli, mert ma vetél, holnap elajándékoztál, holnap után megszüntetted az osztatlan közöst. Ha sok volt a "kistulajdonos", akkor akár több hektárt is bekebelezhettél, jóval a piaci ár alatt. Ezzel milliókat meg lehetett -és még most is meg lehet- spórolni.
Most ezt a nagykaput zárták be azzal, hogy ilyen esetben is meg kell lenni a 3 év tulajdonlásnak.
Ha megindítod a megosztást, akkor az 1 ha alatti tulajdoni hányadokat valakinek be kell kebelezni. Ez lehetsz te, de lehet bármely másik tulajdonostárs is. Olyan is, akinek nincs 1 ha-ja. Az előny annál van, aki megindítja a megosztást.
Olyan nincs, hogy valaki nem "hagyja magát". Akinek nincs 1 ha-ja, az ha akar bekebelezhet hozzá, hogy meglegyen, de arra is van lehetőség, hogy többen összefognak, és úgy nyilatkoznak, hogy osztatlanban kívánnak maradni. Ha így a közös tulajdon meghaladj az 1 ha-t akkor nekik így egyben kell kijelölni a tulajdoni hányadukat.
Nagyon sok lehetőség van a dologban, olyanok is amire nagyon kevesen gondolnak.
mi van akkor ha van egy 5ha föld 7 tulaj 2-n vagyunk 1 ha fölött a többi alatta bekebelezhetem a kicsiket? mi van ha valamelyik nem akarja hagyni magát?
A parlament előtt fekszik az egyes földügyi tárgyú törvények módisításról szóló törvényjavaslat. Ez érinti a 2020, évi LXXI. törvényt is, vagyis az osztatlan közös tulajdonok felszámolását.
A lényegesebb módosítási javaslatok:
A 2. alcím szerinti megosztás esetében a 90 napos határidő 120 napra emelkedik
Az erdők esetében csak az 1 ha-os korlátot kell figyelembe venni. Az Evt szerinti 30 méteres átlagszélességet nem.
Bezárják a legnagyobb kiskaput. A közeli hozzátartozótól szerzés esetében is meg kell lenni a 3 év tulajdonjognak. Ezt a tulajdonos és a közeli hozzátartozó együtt kell hogy "produkálja".
Ha végrehajtás terhel egy megszerzett tulajdonrészt, az ellenértéket a végrehajtónak kell átutalni, aki ezek után "leveszi" a végrehajtást a tulajdoni hányadról.
"2) Az e törvény alapján történő földtulajdonszerzés esetén a Földforgalmi törvény 10. § (2) bekezdését, valamint a 12-17. §-át nem kell alkalmazni."
Ezek:
10. §
(2) A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár - a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével - akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.
12. § (1) A föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és
a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy
b) a cserepartnerek
ba) egyike helyben lakónak minősül, vagy
bb) egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
(2) A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni.
(3) * A föld tulajdonjogát tartás és életjáradék jogcímén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni azzal, hogy az állam csak életjáradéki jogviszonyt létesíthet.
(4) * A föld tulajdonjogát bizalmi vagyonkezelési szerződés útján nem lehet megszerezni.
13. § (1) * A tulajdonszerzési jogosultság feltétele - ide nem értve a 11. §-ban, a 17. §-ban, valamint a 36. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt eseteket -, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - más célra nem hasznosítja.
(1a) * E törvény alkalmazásában föld más célú hasznosításának minősül az erdő termelésből való időleges vagy végleges kivonása is.
(2) * Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél
a) a föld használatát valamely érvényes jogcímen
aa) földművesnek minősülő közeli hozzátartozója,
ab) a legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy
ac) olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben tag javára engedi át;
b) * társult erdőgazdálkodást folytat, az erdőnek minősülő földet erdőkezelésbe adja, vagy osztatlan közös tulajdonban álló erdőnek minősülő föld használati jogosultságát tulajdoni hányadot meghaladó mértékű többlethasználati megállapodással másik tulajdonostársnak engedi át; vagy
c) vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából valamely érvényes jogcímen engedi át a használatot más személy részére.
(3) A föld más célra hasznosítható a következő célokból:
a) talajvédelmet szolgáló létesítmény megvalósítása;
b) öntözéshez szükséges létesítmény megvalósítása;
c) öntözőcsatorna és belvízcsatorna létesítése;
d) tájgazdálkodási célú vízpótló csatorna és víztározó létesítése;
e) védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által jogszabályban, vagy e szerv alapító okiratában foglalt, valamint közösségi vagy hazai költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló természetvédelmi célú feladatok ellátása;
f) mezőgazdasági termeléshez, erdőgazdálkodáshoz szükséges gazdasági épület létesítése;
g) lakóépület létesítése;
h) a föld megközelítését, illetve a föld használatát biztosító út kialakítása;
i) * állandó jellegű növényház létesítése.
(4) Ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony
a) időtartamát nem hosszabbítja meg, és
b) megszűnését követő időre az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeket vállalja.
(5) * Ha a tulajdonjogot e törvény alapján megszerző személy a föld megszerzésekor megtette az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, majd a tulajdonjogot közeli hozzátartozója részére ruházza át, a közeli hozzátartozó tulajdonszerzési jogosultságának feltétele, hogy a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének.
(6) * Ha a tulajdonjogot e törvény alapján megszerző személy a földet az (1) bekezdésben meghatározott 5 éves időtartamon belül átruházza közeli hozzátartozója részére, a tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy a közeli hozzátartozóként tulajdonjogot szerző személy a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a földet az 5 éves időtartamból még hátralévő ideig - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - más célra nem hasznosítja.
14. § (1) * A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben nyilatkozzon arról, hogy nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj-, vagy egyéb tartozása (a továbbiakban együtt: földhasználati díjtartozás).
(2) * A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben nyilatkozzon arról, hogy vele szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött.
14/A. § * A szerző fél tekintetében a 13-14. §-ban és a 15. §-ban jogosultsági feltételként előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat a tulajdonjog átruházásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell.
15. § A pályakezdő gazdálkodónak a 13. és 14. §-ban meghatározottakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy
a) a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és
b) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat.
5. A földtulajdon, illetve a birtokban tartható összes föld megengedett mértéke
16. § (1) * A földműves, valamint a 10. § (3) és (3a) bekezdésben meghatározott módon szerző személy a föld tulajdonjogát - a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával - 300 hektár mértékig szerezheti meg (földszerzési maximum).
(2) A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a föld birtokát - a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával - legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum).
(3) * Az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (a továbbiakban: Fétv.) meghatározottak szerint - a birtokmaximum mértéke - a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően - 1800 hektár területnagyság (kedvezményes birtokmaximum).
(4) A részarány-tulajdon megszerzése esetében az (1) bekezdésben foglalt földszerzési maximumot azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerző fél tulajdonában és haszonélvezetében álló földterület hektárban kifejezett térmértéke mennyiségének hússzorosa, valamint a már tulajdonában álló és megszerzésre kerülő részarány-tulajdon összesített aranykorona értéke mennyiségének együttes összege legfeljebb 6000 lehet.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott földszerzési és birtokmaximum mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani.
(6) A föld kényszerhasznosítójaként kijelölt személy vagy szervezet esetében a (2)-(4) bekezdésben meghatározott birtokmaximum mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az általa kényszerhasznosítással hasznosított föld területnagyságát.
(7) A 11. §-ban meghatározott jogi személyekre és a 40. § (3) bekezdésében meghatározott intézményre az (1)-(4) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki.
(8) * Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 1. mellékletében szereplő 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetre a (2) és (3) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki.
17. § * (1) A 2014. május 1-jén meglévő
a) föld kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt,
b) földön fennálló közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű,
c) földön fennálló házastársi vagyonközösség megszüntetésével a volt házastársak tulajdonába kerülő, illetve
d) föld tulajdonjogának csere jogcímén történő átruházásával megszerzett
föld területnagyságával a 10. § (2) bekezdésében, valamint a 16. § (1) bekezdésében meghatározott földszerzési maximum túlléphető.
(2) A törvényes öröklés útján - ideértve a 6. § (3) bekezdése szerinti esetkört is - megszerzett föld tulajdonjogának csere jogcímén történő átruházásával megszerzett föld területnagyságával a 10. § (2) bekezdésében, valamint a 16. § (1) bekezdésében meghatározott földszerzési maximum túlléphető.
Ha kialakítható legalább két önálló földrészlet, pl. szántó esetében 1 ha-nál nagyobb, akkor megosztásról beszélünk. Ilyenkor minden 1 ha fölötti tulajdoni hányadot önállóan ki kell osztani. Az 1-ha alattiakat meg valakinek be kell kebelezni. Ez a valaki bármely tulajdonostárs lehet. Az viszi a cuccost, aki többet ad érte.
Ugyan így az 1-ha fölötti tulajdoni hányadokat is meg lehet vásárolni bármely tulajdonostárstól, de itt sincs elővásárlási jog.
Ezer verzió van, majd ha lesz időm, egyszer leírom. A lényeg: az a király, aki uralja a káoszt. És ez az esetek elsöprő többségében az, aki kezdeményezte az osztatlan felszámolását.
Válasz Balu21 #2301. hozzászólásáraIgen, a bekebelezés az mondjuk úgy az utolsó megoldás.
Ebben az eljárásban van lehetőség arra, hogy a tulajdonostársak egymástól tulajdoni hányadot -vagy inkább mondjuk úgy aranykoronát- vásároljanak. Vagyis lehet olyan verzió is, hogy pl. szántó esetében az 1 ha alatti tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársaktól megveszed a tulajdoni hányadukat a kialkudott áron. Ebben az esetben nem köt az NFK-s minimumár.
Ugyan így arra is van lehetőség, hogy ha valakinek nagyobb területe van, akkor abból eladjon egy részt pl. olyannak, akinek nincs meg az 1 ha-ja, azért, hogy ne lehessen bekebelezni.
Arra is van lehetőség, hogy mondjuk egy 0,2 ha-os tulajdonostárs bejelentkezzen a bekebelezésre. A 2. alcím szerinti megosztásnál viszont az,. hogy erre milyen lehetőség van, az a megosztást kezdeményező tulajdonostárstól függ. Azért, mert a Törvény ebben az eljárásban semmilyen előírást nem tartalmaz arra nézve, minek kell szerepelni az értesítő levélben.
Válasz Matyi50 #2299. hozzászólásáraEgyszer részt vettem egy osztatlanos tájékoztatón, ahol azt mondták, 2. alcím szerinti megosztásnál lehet olyat, hogy nem bekebelezed, hanem megveszed az adott tulajdoni hányadot. Olyan, mintha az eladód meg te azt mondanátok, hogy osztatlanban akartok maradni ketten (a törvény 6. § (4) bekezdése), és a megosztás után megvennéd tőle. Csak mindezt a megosztás során lezongoráznátok. Ilyenkor nincs bekebelezés köztetek, azaz licit sincs. Ez nyilván nem működik elhunytnál vagy ismeretlen személynél, de úgy vettem ki az előadó szavaiból, hogy a területmértéktől sem függ, azaz 0,5 ha-os részt és 5 ha-ost is megvehetsz így. A 3. alcím szerintinél ott ez nyilván nem jöhet szóba. Nem tudom látott-e ilyet valaki a gyakorlatban.
Válasz ~Quercus~ #2297. hozzászólásáraÍgy igaz, én már hallottam olyat is, hogy a kérelmező azért fizetett a tulajdonostársak egy részének, hogy maradjanak osztatlanban. Anyagilag jobban járt, mintha mindenkit be kellett volna kebeleznie.
17. § (1) Az ingatlanban a megosztást megelőzően fennálló tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának e törvény alapján történő megszerzésére csak az a tulajdonostárs jogosult, aki
a) az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel;
b) tulajdonrészét öröklés jogcímen szerezte; vagy
c) tulajdonrészét közeli hozzátartozójától szerezte.
Azaz, ha valaki "elkezdi" magát bevásárolni, akkor az a) pont alapján 3 év múlva szerezhet csak bekebelezéssel. Viszont, ha a bevásárlás után odaajándékozza a fiának (c. pont), akkor a fia egyből indíthatja az eljárást.
Ezért kell nagyon figyelni az adásvételek kifüggesztéseit, mert akár tulajdonostársként (3 év!), akár bejegyzett földhasználóként (3 év!) előzöd az új vevőt. Ha ki van függesztve ilyen szerződés, 60 napod van rájelentkezni.
Ha mindezt elmulasztod, akkor a kifüggesztés után 1-2 hónappal már kaphatsz is levelet, hogy bekebeleznék a tulajdoni hányadodat és akkor licitháborúban kell védekezned.
Válasz Matyi50 #2296. hozzászólásáraAz erdők esetében az osztatlan felszámolása kevés esetben kivitelezhető. Ennek legfőbb oka az, hogy az értékbecslési minimum áraknál nem alkalmaztak fafaj korrekciót.
Igen, az egyik legjelentősebb kérdés az anyagi háttér. Mert ugye a "kicsiket" valakinek be kell kebelezni. Ezt azzal lehet mérsékelni, hogy ha senki nem akar bekebelezni -mert erre bárkinek van lehetősége a 2. alcím szerinti megosztás esetében is, vagyis az is bekebelezhet akinek 100 m2-re van, ha a bekebelezéssel 1 ha fölé megy-, akkor rá kel venni a tulajdonostársak közül minél többet, hogy maradjanak osztatlanba.
Válasz ~Quercus~ #2295. hozzászólásáraA probléma sok helyen másik oldalról van. Akinek meg is van a területe hozzá,hogy bekebelezzen,annak pénze nincs,hogy megvegye ,bekebelezze a többiekét,vagy egyszerüen nem hülye,hogy pl rontotterdőt vegyen kötelezően milliókért,csak azért mert a kisebbek eddig is ültek a seggükön.
Ha nincs legalább két olyan tulajdonostárs, akinek kialakítható 1 ha fölötti önálló földrészlet, akkor a 3. alcím szerinti lehetőség az alap, amikor egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül a teljes földrészlet. Ezt -is- megindíthatja bármelyik tulajdonostárs, nincs jelentősége annak, hogy mekkora a tulajdoni hányada. És igen, ha valaki bevásárolja magát akár 1 AK értékben, akkor ő is indíthatja a bulit. És ilyenkor elviheti a Te tulajdoni hányadodat is, ha vastagabb a zsebe, és jobban bírja a licitet. Persze ezt is ki lehet bekkelni, ha 2 ha-nál nagyobb a tulajdoni hányadod.
Az a kérdés, mekkora a földrészlet területe, és hány tulajdonos van, mert van lehetőség más megoldásra is.
Kérj le egy tulajdoni lapot. Nézd meg mekkora területet érint azon tulajdonostársak tulajdoni hányada, amik nem érik el a minimum területi mértéket, kik ezek. Gondold végig, meg akarod-é ezeket szerezni, vagy csak részben, vagy egyáltalán nem akarsz plusz területet magadnak. Minden verzióban van megoldási lehetőség az osztatlan megszüntetésére.
Válasz ~Quercus~ #2291. hozzászólásáraNincs senkinek - jelenleg még - 1 ha feletti területe. Gondolom akkor kell észnél lennem - ezek szerint - ha valaki elkezdi bevásárolni magát 1 ha fölötti területre.
Válasz Maximus08 #2289. hozzászólásáraAttól függ van-é rajtad kívül még olyan tulajdonostárs, akinek a kiindulási tulajdoni hányada meghaladja a minimum területi mértéket.
Válasz Maximus08 #2289. hozzászólásáraBekebelezni a területi minimumot el nem érő, szántó esetében 1 hektár alatti területeket lehet. legalább az NFA árát kell ajánlani, de a bekebelezhető részre az összes tulajdonostárs tehet majd licitet 10%-os lépcsőben, aki a legtöbbet adja azé lesz az összes bekebelezhető terület. Ez a bekebelezés, de gyakorlatilag bármilyen egyezséggel létrejöhet a megosztás, ha a tulajdonostársak meg tudnak egyezni. Ha nem akarod az egészet, legegyszerűbb ha hagyományos módon vásárolsz a tulajdonostársaktól.
Én ezt a bekebelezést nem teljesen értem. Segítsetek kérlek!
Tulajdonos vagyok egy osztatlan közösben 1 ha fölötti résszel. De van benne még kb. 50 tulajdonos, pár elhunyt, stb.
Ha kezdeményezném a bekebelezést, az egész táblát meg kell vennem (sajnos az elég nagy)? Vagy csak néhány tulajét is megvehetem? Milyen árat kell ajánlanom? Azt amit az NFA közzétett (megye/besorolás, járás, stb)?
És mi az, hogy ha valaki előttem indítja meg az eljárást megveheti az én részemet? Akkor köteles vagyok neki eladni? Nem mérethetem ki?
Válasz Lada2105 #2286. hozzászólásáraHa a 2,4 ha-os tulajdonostárs nem akar licitálni, akkor az ő tulajdoni hányada is bekebelezésre kerül.
Persze van lehetősége arra, hogy ezt kibekkelje, és nem csak a licit.
De ha nem él vele, viheted a teljes földrészletet.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Fontos tudnivalók a növényvédelmi kezelésről szóló nyilatkozatról")
3036 hozzászólás
Válasz jogmester #2335. hozzászólásárana igen, pont ezek a “hibák” érdekelnének … :) nekem tobb, mint 1 ha teruletem van, neki csak 0,5 ha. Családi öröksèg, ő viszont nem családtagként van benne, így nagyon szeretném megszerezni teljes tulajdonba :)
Válasz nikolett00 #2328. hozzászólásáraAbban bízhatsz, hogy ha beleáll a licitbe, akkor valami hibát vét.....
Válasz Pont #2326. hozzászólásáraAz sem egyértelmű, melyik eljárásról van szó. Az államilag finanszírozottról, vagy az Foktftv. szerinti eljárásról. Nem mindegy.....
Válasz nikolett00 #2332. hozzászólásáraHa nem bírod a licitet, akkor inkább ne bolygasd az ügyet, mert gondolnak egyet és ők kebelezik be a Te részed.
Válasz TéZé #2330. hozzászólásáraPont ez a probléma, hogy eladni nem akarják….
Válasz Pont #2329. hozzászólásáraLehet igazad van.
Az is igaz,hogy ez az állami kimérés volt a 2012 es beadás.
Nekem igy volt ,semmi csalás nem volt benne a részemről!
Válasz nikolett00 #2328. hozzászólásáraSzerintem beszélj a tulajdonossal és ved meg ez a leg tisztességesebn modja.
Válasz hegesztocsabi #2327. hozzászólásáraHa az új eljárásban feljegyzésre került, a megosztási eljárás megindítása, akkor nem jegyezhették be a tulajdonszerzésedet ott valami másról lehetett szó. Nálunk egy a Magyar Állam által eladott föld tulajdonbejegyzése érkezett 2 nappal később, az adásvételből nem lett semmi, az Állam mint eredeti tulajdonos kapta a föld ellenértékét......
Üdvözlök mindenkit!
Új vagyok a mezőgazdaság témában, így szeretnék egy kis segítséget kérni a tapasztaltabbaktól :)
Kérdésem az lenne, hogy adott egy osztatlan közös tulajdon, amiben 24/40-ed résszel rendelkezem. Az egész föld területe 1,5 ha. Szeretném, ha az összes terület hozzám kerülne, viszont ahogy olvasgattam a hozzászólásokat, bekebelezés esetén ha más nagyobb ajánlatot tesz, akkor az övé lesz. Más módon nem is juthatok az össz területhez? (biztosra én kapjam meg a fennmaradó kb. 0,5 ha-t?
Köszönöm a segítséget :)
Válasz Pont #2326. hozzászólásáraEz nem biztos.
Pl én vettem közben és azzal maradtam osztatlanba,aminek van is haszna.
Mert ugye a tul társ az nem egy rossz szempont
Válasz R Sándor #2325. hozzászólásáraAz osztatlan megszüntetése eljárás ténye feljegyzésre kerül a tulajdoni lapon, attól a perctől kezdve minden korábbi kezdeményezés függőbe kerül, ha sikerül végigvinni a megosztást akkor a korábbi vásárlásod érvénytelen lesz. Tehát nem fogják figyelembe venni az egyességkor azt a hányadot.
Jó estét, egyességi tárgyalás előtt, vásároltam még a saját tulajdonom mellé az osztatlan közösből ,de még nem járt le a kifüggesztés a tárgyalásig , akkor az a hányadot figyelembe veszik a tárgyaláson , és ha igen elég-e az ügyvéd álltal megirt szerződés. vagy kell e meghatalmazás hogy eljárhassak az ügyükben?
Válasz hegesztocsabi #2321. hozzászólásáraÉn személyesen is ismerem. Nekünk egy 55 ha-os osztatlan tulajdonközösség megszüntetésében segített. Több 1 ha alatti tulajdonos volt, több beazonosítatlan személy is volt, közművek is keresztezték a területet. Tehát szinte minden nehézséggel meg kellett küzdeni.
Jelenleg várjuk a Földhivatal visszajelzését, reméljük, hogy befogadják. A bírósági letétekkel volt a legtöbb probléma.
Én személy szerint csak ajánlani tudom!
Válasz Géza bácsi #2322. hozzászólásáraPénzt nem kért ezekért a dolgokért.
Vagyis semmit sem kért.
De gondolom ha egy bekebelezésbe segítene ott azért van költség.
Válasz hegesztocsabi #2321. hozzászólásáraok köszi.
van valami fizetni való is?
Válasz Géza bácsi #2320. hozzászólásáraSzemélyesen sajnos még nem.
De nekem sokat segitett.
Kicsit nyers ember néha,de rendes ember.
Válasz hegesztocsabi #2319. hozzászólásáraismered ?
Válasz Géza bácsi #2317. hozzászólásáraEmailt írj neki
Válasz Géza bácsi #2317. hozzászólásáraNem vagyok ügyvéd, de vállalok osztatlan közös tulajdonok felszámolását. Csináltam már több tucatot.
Írj az email címemre - osztalan@citromail.hu-, küldj egy friss tulajdoni lap másolatot, és leírom milyen lehetőségek vannak.
Válasz jogmester #2316. hozzászólásárasegits nekem.
merre laksz? ügyvéd vagy?
Válasz Géza bácsi #2315. hozzászólásáraAz ajándékozás/eladás közeli hozzátartozónak azért volt buli, mert ma vetél, holnap elajándékoztál, holnap után megszüntetted az osztatlan közöst. Ha sok volt a "kistulajdonos", akkor akár több hektárt is bekebelezhettél, jóval a piaci ár alatt. Ezzel milliókat meg lehetett -és még most is meg lehet- spórolni.
Most ezt a nagykaput zárták be azzal, hogy ilyen esetben is meg kell lenni a 3 év tulajdonlásnak.
Ha megindítod a megosztást, akkor az 1 ha alatti tulajdoni hányadokat valakinek be kell kebelezni. Ez lehetsz te, de lehet bármely másik tulajdonostárs is. Olyan is, akinek nincs 1 ha-ja. Az előny annál van, aki megindítja a megosztást.
Olyan nincs, hogy valaki nem "hagyja magát". Akinek nincs 1 ha-ja, az ha akar bekebelezhet hozzá, hogy meglegyen, de arra is van lehetőség, hogy többen összefognak, és úgy nyilatkoznak, hogy osztatlanban kívánnak maradni. Ha így a közös tulajdon meghaladj az 1 ha-t akkor nekik így egyben kell kijelölni a tulajdoni hányadukat.
Nagyon sok lehetőség van a dologban, olyanok is amire nagyon kevesen gondolnak.
Válasz jogmester #2314. hozzászólásáraszia!
ha a feleségemnek ajándékoztam akkor az is folytonosnak számit ugye?
mi van akkor ha van egy 5ha föld 7 tulaj 2-n vagyunk 1 ha fölött a többi alatta bekebelezhetem a kicsiket? mi van ha valamelyik nem akarja hagyni magát?
A parlament előtt fekszik az egyes földügyi tárgyú törvények módisításról szóló törvényjavaslat. Ez érinti a 2020, évi LXXI. törvényt is, vagyis az osztatlan közös tulajdonok felszámolását.
A lényegesebb módosítási javaslatok:
A 2. alcím szerinti megosztás esetében a 90 napos határidő 120 napra emelkedik
Az erdők esetében csak az 1 ha-os korlátot kell figyelembe venni. Az Evt szerinti 30 méteres átlagszélességet nem.
Bezárják a legnagyobb kiskaput. A közeli hozzátartozótól szerzés esetében is meg kell lenni a 3 év tulajdonjognak. Ezt a tulajdonos és a közeli hozzátartozó együtt kell hogy "produkálja".
Ha végrehajtás terhel egy megszerzett tulajdonrészt, az ellenértéket a végrehajtónak kell átutalni, aki ezek után "leveszi" a végrehajtást a tulajdoni hányadról.
https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/szolgaltatas/szaktanacsadas/osztatlan-kozos-tulajdonok-felszamolasa/h_7278270
Válasz bondjamesbond #2311. hozzászólásáraHidd el, hogy megoldható! Nekem sikerült a bekebelezés, már a nevemen van.
Válasz Matyógyerek #2310. hozzászólásáraNa arra kíváncsi lennék, hogy veszed el az államtól a földet.
https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/szolgaltatas/szaktanacsadas/foldeken-fennallo-osztatlan-kozos-tulajdon-felszamolasa/h_7277070
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-08-15 17:55:15
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-08-11 08:30:44
Válasz papszi06 #2305. hozzászólásáraA vonatkozó törvényi előírás alapján:
"2) Az e törvény alapján történő földtulajdonszerzés esetén a Földforgalmi törvény 10. § (2) bekezdését, valamint a 12-17. §-át nem kell alkalmazni."
Ezek:
10. §
(2) A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár - a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével - akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.
12. § (1) A föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és
a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy
b) a cserepartnerek
ba) egyike helyben lakónak minősül, vagy
bb) egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
(2) A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni.
(3) * A föld tulajdonjogát tartás és életjáradék jogcímén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni azzal, hogy az állam csak életjáradéki jogviszonyt létesíthet.
(4) * A föld tulajdonjogát bizalmi vagyonkezelési szerződés útján nem lehet megszerezni.
13. § (1) * A tulajdonszerzési jogosultság feltétele - ide nem értve a 11. §-ban, a 17. §-ban, valamint a 36. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt eseteket -, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - más célra nem hasznosítja.
(1a) * E törvény alkalmazásában föld más célú hasznosításának minősül az erdő termelésből való időleges vagy végleges kivonása is.
(2) * Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél
a) a föld használatát valamely érvényes jogcímen
aa) földművesnek minősülő közeli hozzátartozója,
ab) a legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy
ac) olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben tag javára engedi át;
b) * társult erdőgazdálkodást folytat, az erdőnek minősülő földet erdőkezelésbe adja, vagy osztatlan közös tulajdonban álló erdőnek minősülő föld használati jogosultságát tulajdoni hányadot meghaladó mértékű többlethasználati megállapodással másik tulajdonostársnak engedi át; vagy
c) vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából valamely érvényes jogcímen engedi át a használatot más személy részére.
(3) A föld más célra hasznosítható a következő célokból:
a) talajvédelmet szolgáló létesítmény megvalósítása;
b) öntözéshez szükséges létesítmény megvalósítása;
c) öntözőcsatorna és belvízcsatorna létesítése;
d) tájgazdálkodási célú vízpótló csatorna és víztározó létesítése;
e) védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által jogszabályban, vagy e szerv alapító okiratában foglalt, valamint közösségi vagy hazai költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló természetvédelmi célú feladatok ellátása;
f) mezőgazdasági termeléshez, erdőgazdálkodáshoz szükséges gazdasági épület létesítése;
g) lakóépület létesítése;
h) a föld megközelítését, illetve a föld használatát biztosító út kialakítása;
i) * állandó jellegű növényház létesítése.
(4) Ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony
a) időtartamát nem hosszabbítja meg, és
b) megszűnését követő időre az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeket vállalja.
(5) * Ha a tulajdonjogot e törvény alapján megszerző személy a föld megszerzésekor megtette az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, majd a tulajdonjogot közeli hozzátartozója részére ruházza át, a közeli hozzátartozó tulajdonszerzési jogosultságának feltétele, hogy a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének.
(6) * Ha a tulajdonjogot e törvény alapján megszerző személy a földet az (1) bekezdésben meghatározott 5 éves időtartamon belül átruházza közeli hozzátartozója részére, a tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy a közeli hozzátartozóként tulajdonjogot szerző személy a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a földet az 5 éves időtartamból még hátralévő ideig - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - más célra nem hasznosítja.
14. § (1) * A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben nyilatkozzon arról, hogy nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj-, vagy egyéb tartozása (a továbbiakban együtt: földhasználati díjtartozás).
(2) * A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben nyilatkozzon arról, hogy vele szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött.
14/A. § * A szerző fél tekintetében a 13-14. §-ban és a 15. §-ban jogosultsági feltételként előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat a tulajdonjog átruházásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell.
15. § A pályakezdő gazdálkodónak a 13. és 14. §-ban meghatározottakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy
a) a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és
b) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat.
5. A földtulajdon, illetve a birtokban tartható összes föld megengedett mértéke
16. § (1) * A földműves, valamint a 10. § (3) és (3a) bekezdésben meghatározott módon szerző személy a föld tulajdonjogát - a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával - 300 hektár mértékig szerezheti meg (földszerzési maximum).
(2) A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a föld birtokát - a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával - legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum).
(3) * Az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (a továbbiakban: Fétv.) meghatározottak szerint - a birtokmaximum mértéke - a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően - 1800 hektár területnagyság (kedvezményes birtokmaximum).
(4) A részarány-tulajdon megszerzése esetében az (1) bekezdésben foglalt földszerzési maximumot azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerző fél tulajdonában és haszonélvezetében álló földterület hektárban kifejezett térmértéke mennyiségének hússzorosa, valamint a már tulajdonában álló és megszerzésre kerülő részarány-tulajdon összesített aranykorona értéke mennyiségének együttes összege legfeljebb 6000 lehet.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott földszerzési és birtokmaximum mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani.
(6) A föld kényszerhasznosítójaként kijelölt személy vagy szervezet esetében a (2)-(4) bekezdésben meghatározott birtokmaximum mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az általa kényszerhasznosítással hasznosított föld területnagyságát.
(7) A 11. §-ban meghatározott jogi személyekre és a 40. § (3) bekezdésében meghatározott intézményre az (1)-(4) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki.
(8) * Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 1. mellékletében szereplő 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetre a (2) és (3) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki.
17. § * (1) A 2014. május 1-jén meglévő
a) föld kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt,
b) földön fennálló közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű,
c) földön fennálló házastársi vagyonközösség megszüntetésével a volt házastársak tulajdonába kerülő, illetve
d) föld tulajdonjogának csere jogcímén történő átruházásával megszerzett
föld területnagyságával a 10. § (2) bekezdésében, valamint a 16. § (1) bekezdésében meghatározott földszerzési maximum túlléphető.
(2) A törvényes öröklés útján - ideértve a 6. § (3) bekezdése szerinti esetkört is - megszerzett föld tulajdonjogának csere jogcímén történő átruházásával megszerzett föld területnagyságával a 10. § (2) bekezdésében, valamint a 16. § (1) bekezdésében meghatározott földszerzési maximum túlléphető.
Válasz papszi06 #2305. hozzászólásáraItt sok más mellett elővásárlási jog sincs.
Ha kialakítható legalább két önálló földrészlet, pl. szántó esetében 1 ha-nál nagyobb, akkor megosztásról beszélünk. Ilyenkor minden 1 ha fölötti tulajdoni hányadot önállóan ki kell osztani. Az 1-ha alattiakat meg valakinek be kell kebelezni. Ez a valaki bármely tulajdonostárs lehet. Az viszi a cuccost, aki többet ad érte.
Ugyan így az 1-ha fölötti tulajdoni hányadokat is meg lehet vásárolni bármely tulajdonostárstól, de itt sincs elővásárlási jog.
Ezer verzió van, majd ha lesz időm, egyszer leírom. A lényeg: az a király, aki uralja a káoszt. És ez az esetek elsöprő többségében az, aki kezdeményezte az osztatlan felszámolását.
Válasz ~Quercus~ #2302. hozzászólásáraÉs mint társ tulajdonos mi van az elővásárlási joggal?
Hát igen......hiába van valakinek osztatlanban erdeje, ha így nem tud rajta gazdálkodni.
Van fám, de még sincs.
Kincs, ami nincs......
https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/szolgaltatas/szaktanacsadas/osztatlan-kozos-tulajdonok-felszamolasa/h_7256725
Válasz Balu21 #2301. hozzászólásáraIgen, a bekebelezés az mondjuk úgy az utolsó megoldás.
Ebben az eljárásban van lehetőség arra, hogy a tulajdonostársak egymástól tulajdoni hányadot -vagy inkább mondjuk úgy aranykoronát- vásároljanak. Vagyis lehet olyan verzió is, hogy pl. szántó esetében az 1 ha alatti tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársaktól megveszed a tulajdoni hányadukat a kialkudott áron. Ebben az esetben nem köt az NFK-s minimumár.
Ugyan így arra is van lehetőség, hogy ha valakinek nagyobb területe van, akkor abból eladjon egy részt pl. olyannak, akinek nincs meg az 1 ha-ja, azért, hogy ne lehessen bekebelezni.
Arra is van lehetőség, hogy mondjuk egy 0,2 ha-os tulajdonostárs bejelentkezzen a bekebelezésre. A 2. alcím szerinti megosztásnál viszont az,. hogy erre milyen lehetőség van, az a megosztást kezdeményező tulajdonostárstól függ. Azért, mert a Törvény ebben az eljárásban semmilyen előírást nem tartalmaz arra nézve, minek kell szerepelni az értesítő levélben.
Válasz Matyi50 #2299. hozzászólásáraEgyszer részt vettem egy osztatlanos tájékoztatón, ahol azt mondták, 2. alcím szerinti megosztásnál lehet olyat, hogy nem bekebelezed, hanem megveszed az adott tulajdoni hányadot. Olyan, mintha az eladód meg te azt mondanátok, hogy osztatlanban akartok maradni ketten (a törvény 6. § (4) bekezdése), és a megosztás után megvennéd tőle. Csak mindezt a megosztás során lezongoráznátok. Ilyenkor nincs bekebelezés köztetek, azaz licit sincs. Ez nyilván nem működik elhunytnál vagy ismeretlen személynél, de úgy vettem ki az előadó szavaiból, hogy a területmértéktől sem függ, azaz 0,5 ha-os részt és 5 ha-ost is megvehetsz így. A 3. alcím szerintinél ott ez nyilván nem jöhet szóba. Nem tudom látott-e ilyet valaki a gyakorlatban.
Válasz ~Quercus~ #2297. hozzászólásáraÍgy igaz, én már hallottam olyat is, hogy a kérelmező azért fizetett a tulajdonostársak egy részének, hogy maradjanak osztatlanban. Anyagilag jobban járt, mintha mindenkit be kellett volna kebeleznie.
Válasz ~Quercus~ #2297. hozzászólásárabekebelezni csak az egészet lehet,részterületet ,1 tulajdonost a sok közül pl nem. Ez is gond.
Válasz Maximus08 #2293. hozzászólásáraSzia! Így szól a törvény:
17. § (1) Az ingatlanban a megosztást megelőzően fennálló tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának e törvény alapján történő megszerzésére csak az a tulajdonostárs jogosult, aki
a) az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel;
b) tulajdonrészét öröklés jogcímen szerezte; vagy
c) tulajdonrészét közeli hozzátartozójától szerezte.
Azaz, ha valaki "elkezdi" magát bevásárolni, akkor az a) pont alapján 3 év múlva szerezhet csak bekebelezéssel. Viszont, ha a bevásárlás után odaajándékozza a fiának (c. pont), akkor a fia egyből indíthatja az eljárást.
Ezért kell nagyon figyelni az adásvételek kifüggesztéseit, mert akár tulajdonostársként (3 év!), akár bejegyzett földhasználóként (3 év!) előzöd az új vevőt. Ha ki van függesztve ilyen szerződés, 60 napod van rájelentkezni.
Ha mindezt elmulasztod, akkor a kifüggesztés után 1-2 hónappal már kaphatsz is levelet, hogy bekebeleznék a tulajdoni hányadodat és akkor licitháborúban kell védekezned.
Üdv.
Válasz Matyi50 #2296. hozzászólásáraAz erdők esetében az osztatlan felszámolása kevés esetben kivitelezhető. Ennek legfőbb oka az, hogy az értékbecslési minimum áraknál nem alkalmaztak fafaj korrekciót.
Igen, az egyik legjelentősebb kérdés az anyagi háttér. Mert ugye a "kicsiket" valakinek be kell kebelezni. Ezt azzal lehet mérsékelni, hogy ha senki nem akar bekebelezni -mert erre bárkinek van lehetősége a 2. alcím szerinti megosztás esetében is, vagyis az is bekebelezhet akinek 100 m2-re van, ha a bekebelezéssel 1 ha fölé megy-, akkor rá kel venni a tulajdonostársak közül minél többet, hogy maradjanak osztatlanba.
Válasz ~Quercus~ #2295. hozzászólásáraA probléma sok helyen másik oldalról van. Akinek meg is van a területe hozzá,hogy bekebelezzen,annak pénze nincs,hogy megvegye ,bekebelezze a többiekét,vagy egyszerüen nem hülye,hogy pl rontotterdőt vegyen kötelezően milliókért,csak azért mert a kisebbek eddig is ültek a seggükön.
Válasz Maximus08 #2293. hozzászólásáraEgyszerre írtunk.
Ha nincs legalább két olyan tulajdonostárs, akinek kialakítható 1 ha fölötti önálló földrészlet, akkor a 3. alcím szerinti lehetőség az alap, amikor egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül a teljes földrészlet. Ezt -is- megindíthatja bármelyik tulajdonostárs, nincs jelentősége annak, hogy mekkora a tulajdoni hányada. És igen, ha valaki bevásárolja magát akár 1 AK értékben, akkor ő is indíthatja a bulit. És ilyenkor elviheti a Te tulajdoni hányadodat is, ha vastagabb a zsebe, és jobban bírja a licitet. Persze ezt is ki lehet bekkelni, ha 2 ha-nál nagyobb a tulajdoni hányadod.
Az a kérdés, mekkora a földrészlet területe, és hány tulajdonos van, mert van lehetőség más megoldásra is.
Válasz Maximus08 #2289. hozzászólásáraBővebben.
Kérj le egy tulajdoni lapot. Nézd meg mekkora területet érint azon tulajdonostársak tulajdoni hányada, amik nem érik el a minimum területi mértéket, kik ezek. Gondold végig, meg akarod-é ezeket szerezni, vagy csak részben, vagy egyáltalán nem akarsz plusz területet magadnak. Minden verzióban van megoldási lehetőség az osztatlan megszüntetésére.
Válasz ~Quercus~ #2291. hozzászólásáraNincs senkinek - jelenleg még - 1 ha feletti területe. Gondolom akkor kell észnél lennem - ezek szerint - ha valaki elkezdi bevásárolni magát 1 ha fölötti területre.
Válasz Pont #2290. hozzászólásáraKöszönöm!
Válasz Maximus08 #2289. hozzászólásáraAttól függ van-é rajtad kívül még olyan tulajdonostárs, akinek a kiindulási tulajdoni hányada meghaladja a minimum területi mértéket.
Válasz Maximus08 #2289. hozzászólásáraBekebelezni a területi minimumot el nem érő, szántó esetében 1 hektár alatti területeket lehet. legalább az NFA árát kell ajánlani, de a bekebelezhető részre az összes tulajdonostárs tehet majd licitet 10%-os lépcsőben, aki a legtöbbet adja azé lesz az összes bekebelezhető terület. Ez a bekebelezés, de gyakorlatilag bármilyen egyezséggel létrejöhet a megosztás, ha a tulajdonostársak meg tudnak egyezni. Ha nem akarod az egészet, legegyszerűbb ha hagyományos módon vásárolsz a tulajdonostársaktól.
Sziasztok!
Én ezt a bekebelezést nem teljesen értem. Segítsetek kérlek!
Tulajdonos vagyok egy osztatlan közösben 1 ha fölötti résszel. De van benne még kb. 50 tulajdonos, pár elhunyt, stb.
Ha kezdeményezném a bekebelezést, az egész táblát meg kell vennem (sajnos az elég nagy)? Vagy csak néhány tulajét is megvehetem? Milyen árat kell ajánlanom? Azt amit az NFA közzétett (megye/besorolás, járás, stb)?
És mi az, hogy ha valaki előttem indítja meg az eljárást megveheti az én részemet? Akkor köteles vagyok neki eladni? Nem mérethetem ki?
Köszi, ha segítetek!
Válasz Lada2105 #2286. hozzászólásáraHa a 2,4 ha-os tulajdonostárs nem akar licitálni, akkor az ő tulajdoni hányada is bekebelezésre kerül.
Persze van lehetősége arra, hogy ezt kibekkelje, és nem csak a licit.
De ha nem él vele, viheted a teljes földrészletet.
Válasz Pont #2285. hozzászólásáraEz így elég zavaros.