Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak651 FtBenzin árak635 FtEUR412.2 FtUSD401.93 FtCHF439.37 FtGBP490.92 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Csabaerdész58 #3026. hozzászólásáramennyire kevesen? És kit tartasz profinak? És azt hogyan állapítod meg kétséget kizáróan? Te hova sorolod magad? .. és Mire alapozod azt? Ki tudná ezt még alátámasztani?(bármit is válaszoltál előtte) Hol végezted a jogi tanulmányaidat? Volt-e már fatális nagy tévedésed vagy félreértelmezett jogi értelmezésed? Hogyan kompenzáltad ha igen? Mennyire tartod profinak magad? És mennyire tartanak annak az ügyfeleid? Milyen garanciákat tudsz felkínálni az ügyfeleidnek ha esetleg "nem jön be a jogi teóriád"? Honnan tudhatom hogy valaki tényleg profi-e? Hogyan egyeztetsz az ügyintézővel/osztályvezetővel ha hetekig nem veszi fel a telefont?
Volt-e már olyan hogy homlokegyenest mást döntést kaptál mint amit előtte leegyeztettél az ügyintézővel/osztályvezetővel? Mitől lettél ennyire magabiztos? ..folytathatnám még de már meg is untam...ahogyan téged is.
Válasz Csabaerdész58 #3034. hozzászólásáraFolyamatosan sértegeted aki netán kritikát mer megfogalmazni az agymenéseidre. Alpári kirohanásokkal,majd utána búcsúzásokkal van tele az agroinform fórum hol az egyik,hol a másik regisztrációd által.
A konkrét választ még mindig nem sikerült összehoznod,helyette összehozol mindenféle konspirációs teóriát és mocskolódást. Erre futja? Na de miért?
Visszaolvastam itt pár év termését tőled,matyi név is bejött most már,hogy miért matyizol , vele is összeszólalkoztál párszor,meg még sok sok felhasználóval itt. Megsérted a fórumszabályokat,kitiltanak,majd ujra beregisztrálsz másik névvel. Önmagad futtatod,reklámozod,mint ha te lennél az erdészeti atyaúristen az országban és mindenki más totál hülye a számodra,a hatóságoktól kezdve a veled hajszálnyit egyet nem értő fórumozókon át a moderátorokon át a kezelőorvosodig. Értem én,hogy megkeseredett súlyos beteg lehetsz és ilyen helyeken adod ki magadból,de azért viselkedni is próbálj már meg ember.
Válasz Csabaerdész58 #3032. hozzászólásáraLátom érdemi válaszod nulla a kérdésemre,ellenben sorozatosan alpáriskodsz,sértegetsz,megsérted a fórumszabályokat sorozatosan. Milyen névvel jössz viszsa ha ki leszel tiltva?
Válasz Csabaerdész58 #3028. hozzászólásáraEgyet árulj már el szakikám,hogy azokban a perekben,amit miattad vesztenek el az ügyfelek,te fizeted a költségeket utólag,vagy az ügyfelet hagyod magára egy sorry val? Amilyen könnyen vagdalózol a bírósági meg törvényszéki témában, ugyanolyan könnyen visszájára is elsülhet egy per,azt azért tegyük tisztába.Azt a magabiztosságot ,amit tanúsítasz úgy meg könnyű,mivel nem a te bőröd viszed a vásárra...
Van erre egy jó idézet:
"Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel. "
Alkoholt ritkán iszom, a nevem meg már mondtam.
Válasz Csabaerdész58 #3026. hozzászólására"Egyvalamit mindeki tanuljon meg. Senki ne bízzon vakon orvosban, jogászban, hivatalnokban, stb. Azért ne, mert nagyon kevesen vannak, akik értenek ahhoz, amit csinálnak, akik profik. "
Senkibe,csak benned ugye?
Mindenkihez címezve...
Ez már erősen skizofrén tünet...
Az a baj veled drága mindenforest mindenquercus,hogy mindenek felett állónak tömjénezed magad, aki azonnal a törvényszékre vinné a dolgot,az összes törvényalkotót lebarmozod,lehülyézed a földhivataloktól a hatóságokig a bíróságon át a szakirányítókig az összes szakembert,aki nem neked ad igazat,vagy nem ért veled egyet valamiben. A blogodon önmagaddal beszélgetsz több regisztrációval miközben itt most is bomlasztasz.
Válasz masodepitkezo.blog #3025. hozzászólásáraTévedés. Én egyrészről amikor elvállalok egy munkát - osztatlan felszámolása, használati rend, erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó - akkor előtte mindig egyeztetek az
ügyintézővel/osztályvezetővel. Ha menet közben gond van, ugyan ez az eljárás. Ha a végleges döntéssel - határozattal - van gond, dettó.
Ha nem értünk egyet, írom a bírósági keresetet. Miután ezt már a megye, a főosztály viszi, így akár ők is módosíthatják a döntést.
Ha nem, majd a törvényszék dönt.
Egyvalamit mindeki tanuljon meg. Senki ne bízzon vakon orvosban, jogászban, hivatalnokban, stb. Azért ne, mert nagyon kevesen vannak, akik értenek ahhoz, amit csinálnak, akik profik.
Válasz Csabaerdész58 #3023. hozzászólására..súghatsz te nekik ahogy akarsz, elhajtanak ahova gondolom. Azt csinálnak amit akarnak és úgy meg akkor, ahogy akarják. Lehetsz Don Quijote a szélmalom harcoddal de csak időpocsékolás bizonygatni nekik hogyan kellene eljárniuk.
Válasz BélaNB #3018. hozzászólásáraA bíróság elég gyakran nem tudja, hogy ilyen esetekben mi is lenne a dolga. Egyrészt sok esetben úgy értelmezik, hogy halottá nyilvánítást kér a bekebelező, és nem letéti igazolást. Ha meg is értik, akkor is szoktak problémázni, hogy kit rendeljenek ki letétkezelőnek, annak mennyi a díja, be van-e fizetve az ügykezelési-eljárási díj, stb.
Másrészt az első határozat (amit már beadhattatok a földhivatalhoz) jogerőre emelését ezen problémák javításával még akár egy-két körben új határozattal módosítják. Ha nincs ilyen, akkor is 60-90 nap, mire a jogerősítő végzést megkapod.
Én azt szoktam csinálni, hogy a földhivatal 30 napos ügyintézési határidejére hivatkozva kérem a bíróságot a gyorsított eljárásra.
Így sem idejük nincs töprengeni, hogy jól csinálták-e, sem találgatózni, hogy még miért kellene pénz beszedni tőlem.
Sziasztok, benne vagyok egy ilyen bekebelezés dologba, én vagyok a bekebelező és van pár tulaj akinek a része ment bírósági letétbe. Az ügyvéd be is adta a földhivatalba a nyilatkozatot, széljegyen rajta is van és most ott tartunk, hogy van egy ilyen bejegyző határozat a tulajdoni lap végén, hogy: "Ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése...végzések jogerõre emelkedésének igazolásáig.". Beszéltem az ügyvéddel azt mondta, hogy amint megkapja ezeket a végzéseket a bíróságtól továbbítja a földhivatalnak és minden rendben lesz. Aki esetleg ért jobban hozzá, leírná nekem, hogy mi szükség van erre vagy pontosan mi ez? Már lassan 2 hónapja bement a földhivatalba és azóta ezen ülnek. Köszönöm.
Válasz trikolor5 #3016. hozzászólásárajah nem tudom, csak annyit tudok, amit itt olvastam, én már nem vagyok ebbe érintett. ma nem, rá fogok időgépezni, meglesem, már csdak kiváncsidágbnól is.
Válasz csabahegeszt #3002. hozzászólásárainnen indultunk 20 éve, ezzel volt tele a soproló akkoriban, hogy tulajdonostársi minőségben szabad rablás van, kifüggesztés nélkül vásárolhat, mindenkit megelőzve, helyben léakót, használót, mindenkit. erre jött az új földtörvény, hogy mostantól aztán fölhasználó, helyben lakó, és a többi (mondjuk borzalmas oistobára sikerült a tultársas előbvásálrási pontot megfogalmazni, ponz a legkritikusabbat baszták el a jogszabály írók, biztos nem véletlenül, nem kevés jogvita lett belőle, mire kúria pár év alatt elföntötte) most meg visszapoörgött az idő kereke odáig, ahol a urcsányi tartott földügyben... szóval akkro megint a szar alá állni, amit valaki régen igen magasra földobott
Valaki nenem tudja hogy az erdö adásvételnél se kell kifügeszteni ha tulajdonos társ veszi meg a tulajdonrészemet? Vagy csak a szántókra érvényes hogy nem kell kifügeszteni,
Válasz Tézé #3011. hozzászólásáraÉs ha nem lesz kifüggesztve, akkor hogy lesz érvényesítve a 4-es bekezdés szerinti ranghely? akkor egy nem családi gazda ezek után megelőzheti a családi gazdát mert nem lesz kifüggesztve a szerződés, megint nem gondolkodtak a törvényhozók?
Válasz csabahegeszt #3010. hozzászólásáraÉn szerintem se jó mert eddig minden adás vétel közzé volt téve és tudott róla mindenki
De szerintem most fe fog lendülni az osztatlanban levö adásvételek száma.
Mert eddig senki sem mert vételt kezdeményezni mert mert ugy is tudták hogy az viszi el akinek jobb kapcsolatai vannak. De most hogy a legalább 3 éve tulajdonostárs nak nem kell kifüggeszteni szerintem megnöl az adásvételek száma .
Válasz Tézé #3009. hozzászólásáraRégóta tul társ vagyok.
Nincs telek alakítás.
Valamilyen szinten nem jó ,hogy nincs kifüggesztés, mert igy nem tudom meg hogy másik tul társ nem vásárol e belőle.
Eddig nem volt vele gond mert általában tiszteletben tartjuk egymást.
Nem igen szokott rá jelentkezés lenni.
Kaparja ki mindenki magának a gesztenyét.
Köszi
Válasz csabahegeszt #3002. hozzászólásáraÉn szerintem csak akkor nem kell kifügeszteni ha tulajdonostársét veszed meg ( ha legalább 3 éve tulajdonostárs vagy és a területen nem volt telek alakittás.)
A jelenlegi területem szomszédos egy osztatlan közös táblával. Ha sikerülne venni egy részt abból, akkor azt milyen módon tudnám az enyém mellé tenni művelésre? Nem kell nekem külön hrsz, csak valahogy tudjam azt is művelni.
Válasz csabahegeszt #3002. hozzászólásáraSőt még a 300ha limitet is túllépheted ha onnan vásárolsz és a végrehajtási jog is azonnal törlődik,ha olyan földet vásárolsz,vagy kebelezel be.
Ha osztatlan közös tulajdonban van tulajdoni hányada, és meg szeretné szüntetni a közös tulajdont…..
Ha osztatlan közös tulajdonban használni szeretné a saját tulajdoni illetőségét, és használati rendet szeretne kialakítani…..
Ha osztatlan közös tulajdonban szeretne többlethasználati megállapodást kötni a többi tulajdonostárssal….
Ha jogszabálysértőnek tart egy földhivatali határozatot – ide értve az adásvételi-, haszonbérleti szerződés, vagy elfogadó jognyilatkozat elutasítását -, és szeretne jogorvoslattal – bírósági úttal – élni….
Ha jogszabálysértőnek tart egy erdészeti hatósági döntést, vagy szankciót….
A közös tulajdon felszámolása elől külföldi állampolgár tulajdonostársak sincsennek elzárva. Ők is bekebelezhetnek, vehetnek. Akár egy kínai, vagy bolíviai is....
Az osztatlan közös tulajdon felszámolásához még mindig nagyon sok tévhit kapcsolódik.
Az egyik, hogy a közös tulajdon felszámolása során ahhoz, hogy valaki bekebelezhessen, vagy tulajdoni hányadot vegyen egy másik tulajdonostárstól, ahhoz földművesnek kell lenni. Ez nem igaz. Ezen eljárás keretében ez nem követelmény. Vagyis bármely tulajdonostárs bekebelezhet, vagy vehet, ha legalább 3 éve rendelkezik tulajdonosi jogviszonnyal. Ha örökölte, akkor nem kell a 3 év sem.
A másik tévhit a használati szerződésekhez kötődik. Kétségtelen, hogy ha van pl. haszonbérleti szerződés a kiindulás szerinti földrészleten, akkor az a szerződés a közös tulajdon felszámolásával nem szűnik meg. Vagyis elméletileg tovább él, a kialakított új 1/1-es földrészleteken is. Viszont az esetek többségében ez a szerződés a gazdasági év vége előtt felmondható, ha ehhez megvannak a törvényi feltételek.
További tévhit, hogy a 2. alcím szerinti megosztást lezáró egyezségi okiratban meg kell tenni azokat a nyilatkozatokat, melyeket a Földforgalmi törvény egy adásvételi szerződés esetében előír. Például a saját használt kötelezettségről. Ez sem igaz. A Földforgalmi törvény 12-17 § „nem játszik” ebben az eljárásban.
Még mindig sok a félreértés a termőföldek öröklésével kapcsolatban.
Az egyik sokakat érintő félreértés azzal kapcsolatban van, amikor a hagyatéki tárgyaláson nincs egyezség, és a földhivatal osztatlan közös tulajdonként tünteti fel a hagyatékot a tulajdoni lapon, napra pontosan feltüntetve az időpontot, amíg ezt a közös tulajdont meg kell szüntetni. Ha erre nem kerül sor, a földhivatal árverésen értékesíti a földtulajdont, vagy tulajdoni hányadot.
Az egyik, amit érdemes tudni, hogy ez alól a kiskorú örökösök sem kivételek.
A másik abban az esetben érdekes, amikor egy eleve osztatlan közös tulajdonban örökölnek tulajdoni hányadot. Ebben az esetben ugyanis arról van szó, hogy ha mondjuk, van 3 örökös, és nem tudnak megegyezni sem abban, hogy egyiküké legyen a tulajdoni hányad, sem abban, hogy egyben eladják, sem abban, hogy az államnak ajándékozzák, akkor csak a közös tulajdon felszámolása marad a Foktftv. szerint.
Ez azonban azt jelenti, hogy a teljes földrészleten meg kell szüntetni a közös tulajdont. Vagyis vagy valamelyik örökös, vagy valaki más tulajdonostárs elindítja az eljárást. Az egyik gond az, a sok közül, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések szerint, ehhez egyszerű többség kell, ha a földrészlet osztható. Ha ez nincs meg, nincs megszüntetés. Ha van, akit be kell kebelezni, akkor azt is rendezni kell. Ha nincs egyetértés az örökösök között, akkor megeshet, hiába volt a hagyatéki alap mondjuk szántó esetében több mint 1 ha, megeshet, hogy az örökölt tulajdoni hányad ennél kevesebb. Ebben az esetben az is benne van a pakliban, hogy az örökösöket valaki bekebelezi, jóval kevesebb pénzért, mintha egyébként egyben eladnák valakinek.
Ezek a dolgok még viszonylag frissek, de, hogy lesznek gondok – nem kicsik -, az borítékolható.
Tény, hogy az osztatlan közös tulajdon felszámolása nem szünteti meg a fennálló, hatályos haszonbérleti szerződéseket.
(a többlethasználati megállapodásokat viszont igen)
A Foktftv. rendelkezése szerint ezeket a szerződéseket módosítani kell. Az egy más kérdés, hogy ez az esetek nagy részében kivitelezhetetlen.
Viszont ez nem jelenti azt, hogy ezeket a szerződéseket nem lehet felmondani. Ha ennek megvannak a törvényi feltételei, akkor a gazdasági év vége előtt legkésőbb 60 nappal, 60 napos határidővel felmondható. Ez az erdőkre is érvényes.
Például, ha valaki megörököl, megvesz egy tulajdoni hányadot, akkor, ha arra van használati szerződés, az tovább él. De ha a közös tulajdon megszűnik, ezt a tulajdoni hányadot, vagy a még bekebelezett, megvásárolt tulajdoni hányadokat érintő szerződést felmondhatja. Feltéve, hogy nyilatkozik a saját használatról. Ez azt is jelenti, hogy ha valakinek megvan a törvényi lehetősége arra, hogy az Foktftv, szabályai szerint szerezzen – bekebelezzen, vásároljon -, és a saját tulajdoni hányadát használni is szeretné, akkor ez a megoldás, ha van használati szerződés, és nem az, hogy vásárolgat, de net tudja művelni a tulajdonát.
Van egy kis zavar az erőben a zártkertekkel kapcsolatban.
A zártkertek esetében irreleváns, hogy milyen művelési ágú, található-é rajta épület, illetve kivett részlet-é. A hangsúly a tényleges használaton van. Amit meg a kutya sem ellenőriz.
Tehát egy zártkert esetében akkor is fel lehet számolni az osztatlan közös tulajdont, ha kivett terület.
A földhivatalokkal egyeztetve gyakran szóba kerül, hogy még mindig elvétve találkoznak a Foktftv. szerinti közös tulajdon felszámolásával. A 3. alcím szerinti bekebelezés még csak-csak előfordul, de a 2. alcím szerinti megosztás ritka, mint a fehér holló. Az okokat nem igazán tudják megfejteni. Általában az a vélemény, hogy bár közel 2 millió hektár osztatlan közös tulajdon van, a tulajdonosokat nem igazán érdekli, hogy megszüntessék a közös tulajdont.
Nos, én ezt kicsit másképpen látom. Szerintem a tulajdonosok közül sokan foglalkoznak a gondolattal, hogy fel kellene számolnia közös tulajdont, de egy dolog mindenképpen visszatartja őket, ez pedig…….az információ, a tájékoztatás hiánya.
Ha megnézzük az idevágó fórumokat pl. a fészbukon, azt látjuk, hogy az ügyvédek megoldásként mindig a bírósági utat ajánlják a közös tulajdon megszüntetéséhez, akkor is, ha termőföldről van szó. Ha valaki a földhivatalokhoz fordul, ott sem kap túl sok segítséget. Ezek után nem kell csodálkozni, ha sokaknak elmegy a kedvük az egésztől.
Ennek szerintem nem igazán a jogszabályi háttérben kell keresni az okát. Kétségtelen, a Foktftv. is – mint minden jogszabály – hagy kívánni valót maga után, de azért nem olyan bonyolult dolog ez. A bekebelezési eljárás például sokaknak sikerül.
A gond inkábba 2. alcím szerinti eljárásnál van, vagyis amikor kialakítható legalább két önálló földrészlet. Itt a megosztást egy úgynevezett osztóprogram segítségével kell elvégezni.
És ez a gond.
Mert azt, hogy ez a folyamat hogyan zajlik le, hogy az osztóprogrammal milyen megoldásokat lehet találni….azt csak az tudja, aki csinált már ilyet. Minél többet. Az van ugyanis, hogy egy-egy megosztásnál az osztóprogramot csak az tudja kezelni, az „láthatja”, aki a hozzáférési kódot megkapta. Vagyis magát a megosztási folyamatot sem az egyezségi okiratot készítő ügyvéd, sem a földhivatal nem látja, nem tud rátekinteni. Gyakorlatilag egy kész anyagot kap a földhivatal is. Egy, az osztóprogram által elkészített térképet, illetve területi kimutatást. De azt, hogy ez a végeredmény hogyan jött létre, arról semmilyen információjuk nincs.
Nos ezért nem tudnak sem az ügyvédek, sem a földhivatalok releváns tanácsokkal, információkkal szolgálni. Mert lövésük nincs arról, hogyan működik az osztóprogram, hogy milyen megoldásokat, „kiskapukat” lehet találni, alkalmazni. Ezt csak azok tudják, akik már csináltak ilyen megosztást. Minél többet, annál nagyobb a tapasztalatuk, annál több problémát tudnak kezelni, orvosolni.
Ezért nem szabad feladni, ha valaki a földhivatalokban, ügyvédeknél falba ütközik. Tapasztalatból mondom, a Foktftv. a lehetőségek tárháza, ha valaki ismeri a jogszabályi hátteret, és van tapasztalata.
„(6) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során egyik tulajdonosnak sem juthat a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján a földnek aranykorona értékben kifejezett kataszteri tiszta jövedelme szerint – a 8. § (1) bekezdésben foglaltak figyelembevétele alapján – számított értékűnél kisebb értékű ingatlan, kivéve, ha abba az egyezség részeként kifejezetten beleegyezik.”
2021 06. 05-től hatályba lépett módosítás szerint:
„6/A. § * Erdőnek minősülő ingatlan esetében a 6. § (6) bekezdésének alkalmazása során figyelembe kell venni a földön található faállomány fatérfogatát is.”
A jogalkotó szerint erre a kiegészítésre azért volt szükség, mert ennek figyelmen kívül hagyása igazságtalan lenne. Jogos. Megtörtént, hogy a megosztást kezdeményező többségi tulajdonos/tulajdonosok egy felújítási kötelezettség alatt álló erdőrészletet rásóztak valakire.
Az egy más kérdés, hogy ezt a törvényi rendelkezést senki nem vette komolyan, még az Agrárminisztérium sem. Többek között azért nem, mert az osztóprogram sem tudja ezt kezelni. Főleg miután 2023. jan. 1-től az erdőnek nincs AK értéke, így a megosztást csak területarányosan lehet végrehajtani.
Történt azonban, hogy nemrégiben a Kúria kimondta, a földhivataloknak az erdőket érintő megosztások esetében vizsgálnia kell ezen jogszabályi rendelkezés betartását, és ha a megosztás nem felel meg ennek, akkor az a törvény erejénél fogva semmis, és a bejegyzési kérelmet el kell utasítani. Azt most hagyjuk, hogy a földhivatal ezt nem tudja vizsgálni, még akkor sem, ha a törvényi rendelkezés nem arról szól, hogy m3-re pontosan kell a fakészletet figyelembe venni. Nem tudom, lép-é erre valamit a jogalkotó, lesz-é módosítás.
Viszont a napokban szembe jött egy megkeresés, ami konkrétan nem a megosztásra, hanem az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozott, de a kiindulási alap, az erdő konkrétan kapcsolódik a fentiekhez.
Adott egy 17 ha-os erdő művelésiágú földrészlet. Ebből 10 ha –t még anno a tsz letermelt, kituskózott és szántóként művelte. Ebből ma 10 ha magántulajdon, 7 ha állami. A magánszemély a 10 ha szántót műveli. Az erdészeti hatóság évek óta kiszabja a felújítás elmaradása miatt az erdővédelmi járulékot.
Az jutott eszembe, hogyan lehetne megszüntetni ebben az esetben a közös tulajdont?
Ugye az alapeset egyszerű. A magánszemélyé lenne a 10 ha, amit egyébként is használ, a magyar császári és királyi államé a 7 ha erdő. Na de ez így igazságtalan, mert ebben az esetben a magánszemély egy olyan önálló földrészletet kapna, amin a fakészlet 0 m3, és még felújítási kötelezettség is terheli, miközben az állam meg olyan földrészletet kapna, amin erdő van 200 m3/ha-os fakészlettel. Vagyis alkalmazni kellene a 6/A §-t. Felmerül a kérdés, hogyan? Alkalmas-é erre az osztóprogram, vagy ide már földmérő kell?
Nos a dolog megoldható az osztóprogrammal is, de földmérővel is. A végeredmény az lenne, hogy a magánszemély kb. 4 ha-al több területet kapna a kiindulási helyzethez képest. Ez persze fordítva is működhet, ha pl. a kezdeménytő tulajdonostársnak magasabb fakészletű erdőrészletek jutnak.
Azért a felhívott esetben kíváncsi lennék az Agrárminisztérium orcájára mikor a 7 ha helyett csak 3 ha-t kapna a gazdájuk, az állam….
-Isten áldja meg őket minden lépésükben, Allah növessze hosszúra a szakállukat, akár felül, akár alul –
a Foktftv. keretében rendelkezett a termőföldek öröklésének menetéről is. Ennek a lényege, hogy öröklés útján a termőföl tovább nem osztható. Bölcs, és helyes dolog, kb. 30 éve kellett volna meglépni, akkor nem tartanánk itt. Amennyiben nincs egyezség a hagyatéki eljárás során, akkor az örökség a „hagyományos” eljárás szerint kerül be az ingatlannyilvántartásba, vagyis osztatlanként. Viszont a tulajdoni lap III. részében napra pontosan meghatározásra kerül, meddig kell felszámolni a közös tulajdont. Ha addig ez nem realizálódik, akkor a földhivatal elárverezteti. Még ezzel sincs gond.
Na de mi a helyzet, ha a tulajdonostárs kiskorú? Mert a kötelezettség rá is vonatkozik. És ha nem ő, vagyis a gyámja indítja a közös tulajdon felszámolását? Ha egy másik tulajdonostárs a kezdeményező, és a kiskorú tulajdonostárs/társak tulajdoni hányada nem éri el a területi minimumot, abban az esetben mi a teendő? Bekebelezhető a kiskorú tulajdoni hányada gyámhatósági hozzájárulás nélkül? Ha igen, akkor az ellenértéket kinek, milyen módon kell teljesíteni?
Ha a gyámhatóság engedélye szükséges, és azt nem adja meg, akkor mi van? Benézett a ló az ablakon? Mert ebben az esetben még egy további ok, ami megakasztja a közös tulajdonok felszámolását. Arról már nem is beszélve, hogy ez a verzió komoly visszaélésekre ad lehetőséget.
A megoldást eddig nem osztotta meg velünk a jogalkotó. Mert az Foktftv. törvényben sem a Ptk., sem a 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról nincs felhívva. Vagyis nincs rendelkezés arról, hogy az ezekben foglalt rendelkezéseket, a Foktftv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Valamit elfelejtettem az Foktftv.-el kapcsolatban, ami talán a legfontosabb. Hiába, este nekem már az alváson jár az eszem....
Szóval az van, hogy a maga ez a törvény úgy, ahogy van megbukott. Semmilyen formában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Eltelt 4 év, és a jóváhagyással lezárt esetek száma elenyésző. Ezzel a jogszabályi háttérrel 100 év alatt sem fogjuk felszámolni az osztatlan közös tulajdonokat. Az okok szerteágazóak, és feltérképezésük mindenképpen megérne egy misét, de most csak egy dolgot tennék hozzá a korábban leírtakhoz.
Nagyon sokan vannak olyanok, akik tulajdonostársak egy osztatlan közös tulajdonban, szeretnének abból kiválni, 1/1-es tulajdont kialakítani, de nem akarnak senkit bekebelezni, nem akarják senki tulajdonát elvenni. Viszont ha van/vannak olyan tulajdonostársak, akiknek a tulajdoni hányada nem éri el a területi minimumot, azokat a hatályos törvényi rendelkezés szerint valakinek be kell kebelezni.
zárójelben. Miközben ezen tulajdonostársak egy jelentős része például már elhunyt, de a hagyatéki eljárás ezeket a tulajdoni hányadokat nem érintette, mert nem is tudtak róla az örökösök, csak az értesítőlevélben szereztek erről tudomást. zárójel bezárva
Ha a jogalkotónak nincs jobb ötlete a közös tulajdonok felszámolására az erdők, termőföldek esetében, akkor úgy kellene módosítani a törvényt, hogy a kezdeményező tulajdonostárs akár maga is dönthessen arról, hogy nem kebelez be, hanem azon tulajdonostársakat is közös tulajdonban hagyja, akik arról egyébként nem nyilatkoztak. Igaz, így darabra nem csökken a közös tulajdonok száma, de azok a tulajdonostársak, akik csak az értesítő levélből szereztek tudomást arról, hogy van ilyen rendezetlen örökségük, azoknak legyen lehetőségük rendezni az örökséget. Ez szerintem azt fogja eredményezni, hogy a közös tulajdonban lévő tulajdonosok száma folyamatosan csökkeni fog.
Amit az Agrárminisztériumnak nagyon gyorsan rendeznie kellene az osztatlan közös tulajdonok felszámolását érintő jogszabályokban
1, Az Foktftv. minden olyan ingatlanra vonatkozzon, amire a Földforgalmi törvény hatálya kiterjed, függetlenül a művelési ágaktól.
2, Annak érdekében, hogy azon tulajdonostárs, akinek a tulajdoni hányada 50% vagy attól több, passzivitással ne akadályozhassa meg az osztatlan közös tulajdon felszámolását, rendelkezni kell arról, ha ezen tulajdonostársak átvették az értesítő levelet, de 30 napon belül nem tesznek semmilyen nyilatkozatot, akkor a hozzájárulásukat vélelmezni kell.
3, Ha az 50%, vagy nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a közös tulajdon felszámolásához, akkor törvényi kötelezettsége legyen, hogy 6 hónapon belül megindítsa a közös tulajdon felszámolását. Ha ezt elmulasztja, akkor bármely tulajdonostárs újra kezdeményezhesse a közös tulajdon felszámolását, de már úgy hogy a többségi tulajdonostárs hozzájárulása vélelmezhető legyen akkor is, ha nem ért egyet e megosztással.
4, Egyértelműen, világosan, érthetően meg kell határozni, hogyan, milyen formában tehetnek jognyilatkozatot azon tulajdonostársak, akik közös tulajdonban kívánnak maradni. Mert ezt most úgy is lehet értelmezni, hogy írásban nyilatkoznak, és ezen nyilatkozatukat csatolni kell az egyezségi okirathoz, de lehet úgy is, hogy ezen nyilatkozatukat az egyezségi okiratban kell megtenniük, azt aláírva. Vagyis megint ott tartunk, hogy erről a földhivatalokkal kell alkudozni.
5, Ugyan így a földhivatalokkal kell alkudozni arról, hogyan teljesíthető a 2. alcím szerinti eljárásban a bekebelezett ellenértékek megfizetése. A törvényi értelmezés az, hogy ezt csak azon tulajdonostársaknak lehet kifizetni, akik részt vesznek az egyezségben, és aláírják az egyezségi okiratot. Ennek semmi értelme, főleg annak ismeretében, hogy a 3. alcím szerinti bekebelezésnél ezt a bekebelezett tulajdonostárs határozhatja meg.
6, Ugyancsak egyértelműen meg kell határozni, hogyan kell igazolni az ellenérték kifizetését. Van olyan földhivatal, akinek nem elég a banki átutalás másolata, vagy a tértivevényes postai csekk, mert teljes bizonyító erejű nyilatkozatot is kér erről. Ez azonban nagyon komoly kockázatot jelent a kifizetőnek, hiszen ha ezt a bekebelezett tulajdonostárs nem teljesíti, akkor nem tudja megszüntetni a közös tulajdont, ráadásul gyakorlatilag elúszik a pénze is, vagy pereskedhet.
7, Rendezni kell az erdők esetében a fakészlet figyelembe vételére vonatkozó törvényi rendelkezést. A Kúria ennek vizsgálatát az ingatlanügyi hatóság kötelezettségévé tette, miközben a földhivataloknak erre semmi rálátásuk nincs. Nem csak nekik, gyakorlatilag senkinek. Ebben akkor lehet majd tisztán látni, ha a megosztás lezajlott, és az erdészeti hatóságok az új földrészlet határokhoz igazítják az erdőrészlet határokat. Ha ezt az osztóprogram nem tudja kezelni, akkor el kell felejteni a dolgot. Megjegyzem, miután az erdőnek már nincs AK értéke, így ez a rendelkezés kiüresedett.
8, A végrehajtásokat már sikerült rendezni, de a haszonélvezeti jogot nem. Ennek az a következménye, hogy ha valaki olyan tulajdoni hányadot kebelez be, amelyet haszonélvezeti (özvegyi) jog terhel, az gyakorlatilag nem tudja használni, vagy használatba adni a teljes ingatlanát, mert a földhivatal, erdészeti hatóság megköveteli a haszonélvező hozzájárulását. Ha a törvény erejével valakit meg lehet fosztani a tulajdonától, be lehet kebelezni azt, akkor a haszonélvezeti jogot miért nem lehet ugyan így a törvény erejével töröltetni?
9, Egyértelműsíteni kell a törvényben, hogy ha egy osztatlan közös tulajdon egy korábbi közös tulajdon felszámolásából keletkezett – pl. az 1993. évi II. törvény alapján -, akkor a 3 év tulajdonosi jogviszonyba beleszámítson a korábbi közös tulajdonban meglévő tulajdonosi jogviszony is.
Előfordulhat, hogy egy földrészletben van két olyan tulajdonostárs, akinek a területi minimumot meghaladó tulajdoni hányada van. Ha van még tulajdonostárs, akkor nekik nincs meg a minimum területi illetőségük. Nem ritka eset, hogy a két „nagy” tulajdonostársból az egyik vagy nem elérhető valamilyen oknál fogva, tehát inaktív a megosztásban, vagy a másik tulajdonostárs a magyar császári és királyi állam. Nos, ilyenkor gyakorlatilag a 2. alcím szerinti megosztás esetében nincs esély arra, hogy a másik „nagy” tulajdonostárs megvegye ezt a tulajdoni hányadot az eljárás keretén belül. De mi van akkor, ha szeretné megszerezni?
Megoldható. Igaz két lépésben. A lényeg, hogy az osztatlan közös tulajdon felszámolását a 3. alcím szerinti bekebelezéssel kell rendezni. Egy dolgot kell mérlegelni. Van-é olyan tulajdonostárs, aki ezen eljárás keretében elkezdene licitálni. Az állam nem fog. Ha nincs, akkor kivitelezhető a dolog.
A másik gyakori eset, hogy egy földrészletben csak egy olyan tulajdonostárs van, akinek a tulajdoni hányada meghaladja a minimumot. Sima ügy, 3. alcím szerinti bekebelezés. De mi van akkor, ha van olyan másik tulajdonostárs – akár 100 m2-rel -, aki várhatóan elkezd licitálni, és a zsebe is vastagabb? Mert ebben az esetben viszi a minimum fölötti tulajdoni hányadot is. Ez is megoldható két lépcsőben. Itt fordítva történik a dolog. A 3. alcím szerint a 2. alcím szerinti megosztásra kerül sor.
Van olyan eset, amikor a 2. alcím szerinti megosztást kell lebonyolítani. Viszont ha több minőségi osztály is szerepel a tulajdoni lapon, akkor előfordulhat, hogy be lehet kebelezni olyan tulajdonostársakat is, akiknek kiindulási helyzet szerint megvan a minimum területük, de csak „szűken”, vagyis max. pár tized hektárral nagyobb. A földhivatalok húzzák emiatt a szájukat, de ezt nem tiltja semmi.
3036 hozzászólás
Válasz Csabaerdész58 #3026. hozzászólásáramennyire kevesen? És kit tartasz profinak? És azt hogyan állapítod meg kétséget kizáróan? Te hova sorolod magad? .. és Mire alapozod azt? Ki tudná ezt még alátámasztani?(bármit is válaszoltál előtte) Hol végezted a jogi tanulmányaidat? Volt-e már fatális nagy tévedésed vagy félreértelmezett jogi értelmezésed? Hogyan kompenzáltad ha igen? Mennyire tartod profinak magad? És mennyire tartanak annak az ügyfeleid? Milyen garanciákat tudsz felkínálni az ügyfeleidnek ha esetleg "nem jön be a jogi teóriád"? Honnan tudhatom hogy valaki tényleg profi-e? Hogyan egyeztetsz az ügyintézővel/osztályvezetővel ha hetekig nem veszi fel a telefont?
Volt-e már olyan hogy homlokegyenest mást döntést kaptál mint amit előtte leegyeztettél az ügyintézővel/osztályvezetővel? Mitől lettél ennyire magabiztos? ..folytathatnám még de már meg is untam...ahogyan téged is.
Válasz Csabaerdész58 #3034. hozzászólásáraFolyamatosan sértegeted aki netán kritikát mer megfogalmazni az agymenéseidre. Alpári kirohanásokkal,majd utána búcsúzásokkal van tele az agroinform fórum hol az egyik,hol a másik regisztrációd által.
A konkrét választ még mindig nem sikerült összehoznod,helyette összehozol mindenféle konspirációs teóriát és mocskolódást. Erre futja? Na de miért?
Visszaolvastam itt pár év termését tőled,matyi név is bejött most már,hogy miért matyizol , vele is összeszólalkoztál párszor,meg még sok sok felhasználóval itt. Megsérted a fórumszabályokat,kitiltanak,majd ujra beregisztrálsz másik névvel. Önmagad futtatod,reklámozod,mint ha te lennél az erdészeti atyaúristen az országban és mindenki más totál hülye a számodra,a hatóságoktól kezdve a veled hajszálnyit egyet nem értő fórumozókon át a moderátorokon át a kezelőorvosodig. Értem én,hogy megkeseredett súlyos beteg lehetsz és ilyen helyeken adod ki magadból,de azért viselkedni is próbálj már meg ember.
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-01-13 08:21:21
Válasz Csabaerdész58 #3032. hozzászólásáraLátom érdemi válaszod nulla a kérdésemre,ellenben sorozatosan alpáriskodsz,sértegetsz,megsérted a fórumszabályokat sorozatosan. Milyen névvel jössz viszsa ha ki leszel tiltva?
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-01-13 08:21:49
Válasz Csabaerdész58 #3030. hozzászólásáraA stílus maga az ember...te tényleg orvosi eset vagy!
Válasz Sylva #3029. hozzászólásáraMelyik hatóságnál lopod a napot alkeszmatyi?
Melyik szaros mundér "becsületét" véded ennyire?
Válasz Csabaerdész58 #3028. hozzászólásáraEgyet árulj már el szakikám,hogy azokban a perekben,amit miattad vesztenek el az ügyfelek,te fizeted a költségeket utólag,vagy az ügyfelet hagyod magára egy sorry val? Amilyen könnyen vagdalózol a bírósági meg törvényszéki témában, ugyanolyan könnyen visszájára is elsülhet egy per,azt azért tegyük tisztába.Azt a magabiztosságot ,amit tanúsítasz úgy meg könnyű,mivel nem a te bőröd viszed a vásárra...
Van erre egy jó idézet:
"Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel. "
Alkoholt ritkán iszom, a nevem meg már mondtam.
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-01-13 08:20:49
Válasz Csabaerdész58 #3026. hozzászólására"Egyvalamit mindeki tanuljon meg. Senki ne bízzon vakon orvosban, jogászban, hivatalnokban, stb. Azért ne, mert nagyon kevesen vannak, akik értenek ahhoz, amit csinálnak, akik profik. "
Senkibe,csak benned ugye?
Mindenkihez címezve...
Ez már erősen skizofrén tünet...
Az a baj veled drága mindenforest mindenquercus,hogy mindenek felett állónak tömjénezed magad, aki azonnal a törvényszékre vinné a dolgot,az összes törvényalkotót lebarmozod,lehülyézed a földhivataloktól a hatóságokig a bíróságon át a szakirányítókig az összes szakembert,aki nem neked ad igazat,vagy nem ért veled egyet valamiben. A blogodon önmagaddal beszélgetsz több regisztrációval miközben itt most is bomlasztasz.
Válasz masodepitkezo.blog #3025. hozzászólásáraTévedés. Én egyrészről amikor elvállalok egy munkát - osztatlan felszámolása, használati rend, erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó - akkor előtte mindig egyeztetek az
ügyintézővel/osztályvezetővel. Ha menet közben gond van, ugyan ez az eljárás. Ha a végleges döntéssel - határozattal - van gond, dettó.
Ha nem értünk egyet, írom a bírósági keresetet. Miután ezt már a megye, a főosztály viszi, így akár ők is módosíthatják a döntést.
Ha nem, majd a törvényszék dönt.
Egyvalamit mindeki tanuljon meg. Senki ne bízzon vakon orvosban, jogászban, hivatalnokban, stb. Azért ne, mert nagyon kevesen vannak, akik értenek ahhoz, amit csinálnak, akik profik.
Válasz Csabaerdész58 #3023. hozzászólására..súghatsz te nekik ahogy akarsz, elhajtanak ahova gondolom. Azt csinálnak amit akarnak és úgy meg akkor, ahogy akarják. Lehetsz Don Quijote a szélmalom harcoddal de csak időpocsékolás bizonygatni nekik hogyan kellene eljárniuk.
Válasz fattyú #3019. hozzászólásáraNincs szükség jogerőre....
Válasz BélaNB #3018. hozzászólásáraMeg kell súgni a földhivatalnak, nincs szükség jogerőre.....
Válasz Erdőjaro #3020. hozzászólásáraRét, nfk honlapján van a fizetendő hektáronkénti ár.
Válasz fattyú #3019. hozzászólásáraKöszönöm.
Válasz BélaNB #3018. hozzászólásáraAz esetleg publikus,hogy szántó,legelő,vagy erdő? Illetve hogy jött ki a hektáronkénti ár?
Köszi
Válasz BélaNB #3018. hozzászólásáraA bíróság elég gyakran nem tudja, hogy ilyen esetekben mi is lenne a dolga. Egyrészt sok esetben úgy értelmezik, hogy halottá nyilvánítást kér a bekebelező, és nem letéti igazolást. Ha meg is értik, akkor is szoktak problémázni, hogy kit rendeljenek ki letétkezelőnek, annak mennyi a díja, be van-e fizetve az ügykezelési-eljárási díj, stb.
Másrészt az első határozat (amit már beadhattatok a földhivatalhoz) jogerőre emelését ezen problémák javításával még akár egy-két körben új határozattal módosítják. Ha nincs ilyen, akkor is 60-90 nap, mire a jogerősítő végzést megkapod.
Én azt szoktam csinálni, hogy a földhivatal 30 napos ügyintézési határidejére hivatkozva kérem a bíróságot a gyorsított eljárásra.
Így sem idejük nincs töprengeni, hogy jól csinálták-e, sem találgatózni, hogy még miért kellene pénz beszedni tőlem.
Sziasztok, benne vagyok egy ilyen bekebelezés dologba, én vagyok a bekebelező és van pár tulaj akinek a része ment bírósági letétbe. Az ügyvéd be is adta a földhivatalba a nyilatkozatot, széljegyen rajta is van és most ott tartunk, hogy van egy ilyen bejegyző határozat a tulajdoni lap végén, hogy: "Ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése...végzések jogerõre emelkedésének igazolásáig.". Beszéltem az ügyvéddel azt mondta, hogy amint megkapja ezeket a végzéseket a bíróságtól továbbítja a földhivatalnak és minden rendben lesz. Aki esetleg ért jobban hozzá, leírná nekem, hogy mi szükség van erre vagy pontosan mi ez? Már lassan 2 hónapja bement a földhivatalba és azóta ezen ülnek. Köszönöm.
Válasz trikolor5 #3016. hozzászólásárajah nem tudom, csak annyit tudok, amit itt olvastam, én már nem vagyok ebbe érintett. ma nem, rá fogok időgépezni, meglesem, már csdak kiváncsidágbnól is.
Válasz envagyok2 #3015. hozzászólásáraÚgy tudom, hogy ha a tulajdonrész művelés alatt van akkor ki kell függeszteni.
Válasz csabahegeszt #3002. hozzászólásárainnen indultunk 20 éve, ezzel volt tele a soproló akkoriban, hogy tulajdonostársi minőségben szabad rablás van, kifüggesztés nélkül vásárolhat, mindenkit megelőzve, helyben léakót, használót, mindenkit. erre jött az új földtörvény, hogy mostantól aztán fölhasználó, helyben lakó, és a többi (mondjuk borzalmas oistobára sikerült a tultársas előbvásálrási pontot megfogalmazni, ponz a legkritikusabbat baszták el a jogszabály írók, biztos nem véletlenül, nem kevés jogvita lett belőle, mire kúria pár év alatt elföntötte) most meg visszapoörgött az idő kereke odáig, ahol a urcsányi tartott földügyben... szóval akkro megint a szar alá állni, amit valaki régen igen magasra földobott
Válasz CornHunter #3012. hozzászólásáraAmikor bevezetésre került a rangsor többen kritizálták, kritizáltuk.
Lehet változás lesz.?
Azt gondolom, hogy ......
De az teljesen mindegy, hogy én vagy más mit gondol.
(Legalábbis eddig az volt).
Főleg ünnep????????⛱ napon.
Valaki nenem tudja hogy az erdö adásvételnél se kell kifügeszteni ha tulajdonos társ veszi meg a tulajdonrészemet? Vagy csak a szántókra érvényes hogy nem kell kifügeszteni,
Válasz Tézé #3011. hozzászólásáraÉs ha nem lesz kifüggesztve, akkor hogy lesz érvényesítve a 4-es bekezdés szerinti ranghely? akkor egy nem családi gazda ezek után megelőzheti a családi gazdát mert nem lesz kifüggesztve a szerződés, megint nem gondolkodtak a törvényhozók?
Válasz csabahegeszt #3010. hozzászólásáraÉn szerintem se jó mert eddig minden adás vétel közzé volt téve és tudott róla mindenki
De szerintem most fe fog lendülni az osztatlanban levö adásvételek száma.
Mert eddig senki sem mert vételt kezdeményezni mert mert ugy is tudták hogy az viszi el akinek jobb kapcsolatai vannak. De most hogy a legalább 3 éve tulajdonostárs nak nem kell kifüggeszteni szerintem megnöl az adásvételek száma .
Válasz Tézé #3009. hozzászólásáraRégóta tul társ vagyok.
Nincs telek alakítás.
Valamilyen szinten nem jó ,hogy nincs kifüggesztés, mert igy nem tudom meg hogy másik tul társ nem vásárol e belőle.
Eddig nem volt vele gond mert általában tiszteletben tartjuk egymást.
Nem igen szokott rá jelentkezés lenni.
Kaparja ki mindenki magának a gesztenyét.
Köszi
Válasz csabahegeszt #3002. hozzászólásáraÉn szerintem csak akkor nem kell kifügeszteni ha tulajdonostársét veszed meg ( ha legalább 3 éve tulajdonostárs vagy és a területen nem volt telek alakittás.)
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-12-22 16:33:08
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-12-05 08:37:25
Válasz VMisi #3005. hozzászólásáraHasználati rend kialakitásaval.
A jelenlegi területem szomszédos egy osztatlan közös táblával. Ha sikerülne venni egy részt abból, akkor azt milyen módon tudnám az enyém mellé tenni művelésre? Nem kell nekem külön hrsz, csak valahogy tudjam azt is művelni.
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-12-05 08:37:36
Válasz csabahegeszt #3002. hozzászólásáraSőt még a 300ha limitet is túllépheted ha onnan vásárolsz és a végrehajtási jog is azonnal törlődik,ha olyan földet vásárolsz,vagy kebelezel be.
Jól értelmezem hogy január 1 után nem kell kifüggeszteni az osztatlaból vásárlást?!
Ha 3 éve tulajdonos vagyok.
Akár termőföld, akár erdő esetében….
Ha osztatlan közös tulajdonban van tulajdoni hányada, és meg szeretné szüntetni a közös tulajdont…..
Ha osztatlan közös tulajdonban használni szeretné a saját tulajdoni illetőségét, és használati rendet szeretne kialakítani…..
Ha osztatlan közös tulajdonban szeretne többlethasználati megállapodást kötni a többi tulajdonostárssal….
Ha jogszabálysértőnek tart egy földhivatali határozatot – ide értve az adásvételi-, haszonbérleti szerződés, vagy elfogadó jognyilatkozat elutasítását -, és szeretne jogorvoslattal – bírósági úttal – élni….
Ha jogszabálysértőnek tart egy erdészeti hatósági döntést, vagy szankciót….
keressen:
foldjog@gmail.com
csabaosztatlan@gmail.com
erdoagro58@gmail.com
20-2528350
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689/
A közös tulajdon felszámolása elől külföldi állampolgár tulajdonostársak sincsennek elzárva. Ők is bekebelezhetnek, vehetnek. Akár egy kínai, vagy bolíviai is....
Az osztatlan közös tulajdon felszámolásához még mindig nagyon sok tévhit kapcsolódik.
Az egyik, hogy a közös tulajdon felszámolása során ahhoz, hogy valaki bekebelezhessen, vagy tulajdoni hányadot vegyen egy másik tulajdonostárstól, ahhoz földművesnek kell lenni. Ez nem igaz. Ezen eljárás keretében ez nem követelmény. Vagyis bármely tulajdonostárs bekebelezhet, vagy vehet, ha legalább 3 éve rendelkezik tulajdonosi jogviszonnyal. Ha örökölte, akkor nem kell a 3 év sem.
A másik tévhit a használati szerződésekhez kötődik. Kétségtelen, hogy ha van pl. haszonbérleti szerződés a kiindulás szerinti földrészleten, akkor az a szerződés a közös tulajdon felszámolásával nem szűnik meg. Vagyis elméletileg tovább él, a kialakított új 1/1-es földrészleteken is. Viszont az esetek többségében ez a szerződés a gazdasági év vége előtt felmondható, ha ehhez megvannak a törvényi feltételek.
További tévhit, hogy a 2. alcím szerinti megosztást lezáró egyezségi okiratban meg kell tenni azokat a nyilatkozatokat, melyeket a Földforgalmi törvény egy adásvételi szerződés esetében előír. Például a saját használt kötelezettségről. Ez sem igaz. A Földforgalmi törvény 12-17 § „nem játszik” ebben az eljárásban.
Moderátor által módosítva: 2024-11-10 21:00:26
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-10-28 09:09:40
Még mindig sok a félreértés a termőföldek öröklésével kapcsolatban.
Az egyik sokakat érintő félreértés azzal kapcsolatban van, amikor a hagyatéki tárgyaláson nincs egyezség, és a földhivatal osztatlan közös tulajdonként tünteti fel a hagyatékot a tulajdoni lapon, napra pontosan feltüntetve az időpontot, amíg ezt a közös tulajdont meg kell szüntetni. Ha erre nem kerül sor, a földhivatal árverésen értékesíti a földtulajdont, vagy tulajdoni hányadot.
Az egyik, amit érdemes tudni, hogy ez alól a kiskorú örökösök sem kivételek.
A másik abban az esetben érdekes, amikor egy eleve osztatlan közös tulajdonban örökölnek tulajdoni hányadot. Ebben az esetben ugyanis arról van szó, hogy ha mondjuk, van 3 örökös, és nem tudnak megegyezni sem abban, hogy egyiküké legyen a tulajdoni hányad, sem abban, hogy egyben eladják, sem abban, hogy az államnak ajándékozzák, akkor csak a közös tulajdon felszámolása marad a Foktftv. szerint.
Ez azonban azt jelenti, hogy a teljes földrészleten meg kell szüntetni a közös tulajdont. Vagyis vagy valamelyik örökös, vagy valaki más tulajdonostárs elindítja az eljárást. Az egyik gond az, a sok közül, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések szerint, ehhez egyszerű többség kell, ha a földrészlet osztható. Ha ez nincs meg, nincs megszüntetés. Ha van, akit be kell kebelezni, akkor azt is rendezni kell. Ha nincs egyetértés az örökösök között, akkor megeshet, hiába volt a hagyatéki alap mondjuk szántó esetében több mint 1 ha, megeshet, hogy az örökölt tulajdoni hányad ennél kevesebb. Ebben az esetben az is benne van a pakliban, hogy az örökösöket valaki bekebelezi, jóval kevesebb pénzért, mintha egyébként egyben eladnák valakinek.
Ezek a dolgok még viszonylag frissek, de, hogy lesznek gondok – nem kicsik -, az borítékolható.
Moderátor által módosítva: 2024-10-15 08:15:36
Tény, hogy az osztatlan közös tulajdon felszámolása nem szünteti meg a fennálló, hatályos haszonbérleti szerződéseket.
(a többlethasználati megállapodásokat viszont igen)
A Foktftv. rendelkezése szerint ezeket a szerződéseket módosítani kell. Az egy más kérdés, hogy ez az esetek nagy részében kivitelezhetetlen.
Viszont ez nem jelenti azt, hogy ezeket a szerződéseket nem lehet felmondani. Ha ennek megvannak a törvényi feltételei, akkor a gazdasági év vége előtt legkésőbb 60 nappal, 60 napos határidővel felmondható. Ez az erdőkre is érvényes.
Például, ha valaki megörököl, megvesz egy tulajdoni hányadot, akkor, ha arra van használati szerződés, az tovább él. De ha a közös tulajdon megszűnik, ezt a tulajdoni hányadot, vagy a még bekebelezett, megvásárolt tulajdoni hányadokat érintő szerződést felmondhatja. Feltéve, hogy nyilatkozik a saját használatról. Ez azt is jelenti, hogy ha valakinek megvan a törvényi lehetősége arra, hogy az Foktftv, szabályai szerint szerezzen – bekebelezzen, vásároljon -, és a saját tulajdoni hányadát használni is szeretné, akkor ez a megoldás, ha van használati szerződés, és nem az, hogy vásárolgat, de net tudja művelni a tulajdonát.
Moderátor által módosítva: 2024-10-09 08:09:02
Van egy kis zavar az erőben a zártkertekkel kapcsolatban.
A zártkertek esetében irreleváns, hogy milyen művelési ágú, található-é rajta épület, illetve kivett részlet-é. A hangsúly a tényleges használaton van. Amit meg a kutya sem ellenőriz.
Tehát egy zártkert esetében akkor is fel lehet számolni az osztatlan közös tulajdont, ha kivett terület.
...
Moderátor által módosítva: 2024-10-08 14:57:01
A földhivatalokkal egyeztetve gyakran szóba kerül, hogy még mindig elvétve találkoznak a Foktftv. szerinti közös tulajdon felszámolásával. A 3. alcím szerinti bekebelezés még csak-csak előfordul, de a 2. alcím szerinti megosztás ritka, mint a fehér holló. Az okokat nem igazán tudják megfejteni. Általában az a vélemény, hogy bár közel 2 millió hektár osztatlan közös tulajdon van, a tulajdonosokat nem igazán érdekli, hogy megszüntessék a közös tulajdont.
Nos, én ezt kicsit másképpen látom. Szerintem a tulajdonosok közül sokan foglalkoznak a gondolattal, hogy fel kellene számolnia közös tulajdont, de egy dolog mindenképpen visszatartja őket, ez pedig…….az információ, a tájékoztatás hiánya.
Ha megnézzük az idevágó fórumokat pl. a fészbukon, azt látjuk, hogy az ügyvédek megoldásként mindig a bírósági utat ajánlják a közös tulajdon megszüntetéséhez, akkor is, ha termőföldről van szó. Ha valaki a földhivatalokhoz fordul, ott sem kap túl sok segítséget. Ezek után nem kell csodálkozni, ha sokaknak elmegy a kedvük az egésztől.
Ennek szerintem nem igazán a jogszabályi háttérben kell keresni az okát. Kétségtelen, a Foktftv. is – mint minden jogszabály – hagy kívánni valót maga után, de azért nem olyan bonyolult dolog ez. A bekebelezési eljárás például sokaknak sikerül.
A gond inkábba 2. alcím szerinti eljárásnál van, vagyis amikor kialakítható legalább két önálló földrészlet. Itt a megosztást egy úgynevezett osztóprogram segítségével kell elvégezni.
És ez a gond.
Mert azt, hogy ez a folyamat hogyan zajlik le, hogy az osztóprogrammal milyen megoldásokat lehet találni….azt csak az tudja, aki csinált már ilyet. Minél többet. Az van ugyanis, hogy egy-egy megosztásnál az osztóprogramot csak az tudja kezelni, az „láthatja”, aki a hozzáférési kódot megkapta. Vagyis magát a megosztási folyamatot sem az egyezségi okiratot készítő ügyvéd, sem a földhivatal nem látja, nem tud rátekinteni. Gyakorlatilag egy kész anyagot kap a földhivatal is. Egy, az osztóprogram által elkészített térképet, illetve területi kimutatást. De azt, hogy ez a végeredmény hogyan jött létre, arról semmilyen információjuk nincs.
Nos ezért nem tudnak sem az ügyvédek, sem a földhivatalok releváns tanácsokkal, információkkal szolgálni. Mert lövésük nincs arról, hogyan működik az osztóprogram, hogy milyen megoldásokat, „kiskapukat” lehet találni, alkalmazni. Ezt csak azok tudják, akik már csináltak ilyen megosztást. Minél többet, annál nagyobb a tapasztalatuk, annál több problémát tudnak kezelni, orvosolni.
Ezért nem szabad feladni, ha valaki a földhivatalokban, ügyvédeknél falba ütközik. Tapasztalatból mondom, a Foktftv. a lehetőségek tárháza, ha valaki ismeri a jogszabályi hátteret, és van tapasztalata.
...
Moderátor által módosítva: 2024-10-08 14:58:22
A Foktftv. 6. § (6) bekezdése így rendelkezik:
„(6) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során egyik tulajdonosnak sem juthat a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján a földnek aranykorona értékben kifejezett kataszteri tiszta jövedelme szerint – a 8. § (1) bekezdésben foglaltak figyelembevétele alapján – számított értékűnél kisebb értékű ingatlan, kivéve, ha abba az egyezség részeként kifejezetten beleegyezik.”
2021 06. 05-től hatályba lépett módosítás szerint:
„6/A. § * Erdőnek minősülő ingatlan esetében a 6. § (6) bekezdésének alkalmazása során figyelembe kell venni a földön található faállomány fatérfogatát is.”
A jogalkotó szerint erre a kiegészítésre azért volt szükség, mert ennek figyelmen kívül hagyása igazságtalan lenne. Jogos. Megtörtént, hogy a megosztást kezdeményező többségi tulajdonos/tulajdonosok egy felújítási kötelezettség alatt álló erdőrészletet rásóztak valakire.
Az egy más kérdés, hogy ezt a törvényi rendelkezést senki nem vette komolyan, még az Agrárminisztérium sem. Többek között azért nem, mert az osztóprogram sem tudja ezt kezelni. Főleg miután 2023. jan. 1-től az erdőnek nincs AK értéke, így a megosztást csak területarányosan lehet végrehajtani.
Történt azonban, hogy nemrégiben a Kúria kimondta, a földhivataloknak az erdőket érintő megosztások esetében vizsgálnia kell ezen jogszabályi rendelkezés betartását, és ha a megosztás nem felel meg ennek, akkor az a törvény erejénél fogva semmis, és a bejegyzési kérelmet el kell utasítani. Azt most hagyjuk, hogy a földhivatal ezt nem tudja vizsgálni, még akkor sem, ha a törvényi rendelkezés nem arról szól, hogy m3-re pontosan kell a fakészletet figyelembe venni. Nem tudom, lép-é erre valamit a jogalkotó, lesz-é módosítás.
Viszont a napokban szembe jött egy megkeresés, ami konkrétan nem a megosztásra, hanem az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozott, de a kiindulási alap, az erdő konkrétan kapcsolódik a fentiekhez.
Adott egy 17 ha-os erdő művelésiágú földrészlet. Ebből 10 ha –t még anno a tsz letermelt, kituskózott és szántóként művelte. Ebből ma 10 ha magántulajdon, 7 ha állami. A magánszemély a 10 ha szántót műveli. Az erdészeti hatóság évek óta kiszabja a felújítás elmaradása miatt az erdővédelmi járulékot.
Az jutott eszembe, hogyan lehetne megszüntetni ebben az esetben a közös tulajdont?
Ugye az alapeset egyszerű. A magánszemélyé lenne a 10 ha, amit egyébként is használ, a magyar császári és királyi államé a 7 ha erdő. Na de ez így igazságtalan, mert ebben az esetben a magánszemély egy olyan önálló földrészletet kapna, amin a fakészlet 0 m3, és még felújítási kötelezettség is terheli, miközben az állam meg olyan földrészletet kapna, amin erdő van 200 m3/ha-os fakészlettel. Vagyis alkalmazni kellene a 6/A §-t. Felmerül a kérdés, hogyan? Alkalmas-é erre az osztóprogram, vagy ide már földmérő kell?
Nos a dolog megoldható az osztóprogrammal is, de földmérővel is. A végeredmény az lenne, hogy a magánszemély kb. 4 ha-al több területet kapna a kiindulási helyzethez képest. Ez persze fordítva is működhet, ha pl. a kezdeménytő tulajdonostársnak magasabb fakészletű erdőrészletek jutnak.
Azért a felhívott esetben kíváncsi lennék az Agrárminisztérium orcájára mikor a 7 ha helyett csak 3 ha-t kapna a gazdájuk, az állam….
...
Moderátor által módosítva: 2024-10-08 14:59:09
A következő probléma.
Az Agrárminisztérium
-Isten áldja meg őket minden lépésükben, Allah növessze hosszúra a szakállukat, akár felül, akár alul –
a Foktftv. keretében rendelkezett a termőföldek öröklésének menetéről is. Ennek a lényege, hogy öröklés útján a termőföl tovább nem osztható. Bölcs, és helyes dolog, kb. 30 éve kellett volna meglépni, akkor nem tartanánk itt. Amennyiben nincs egyezség a hagyatéki eljárás során, akkor az örökség a „hagyományos” eljárás szerint kerül be az ingatlannyilvántartásba, vagyis osztatlanként. Viszont a tulajdoni lap III. részében napra pontosan meghatározásra kerül, meddig kell felszámolni a közös tulajdont. Ha addig ez nem realizálódik, akkor a földhivatal elárverezteti. Még ezzel sincs gond.
Na de mi a helyzet, ha a tulajdonostárs kiskorú? Mert a kötelezettség rá is vonatkozik. És ha nem ő, vagyis a gyámja indítja a közös tulajdon felszámolását? Ha egy másik tulajdonostárs a kezdeményező, és a kiskorú tulajdonostárs/társak tulajdoni hányada nem éri el a területi minimumot, abban az esetben mi a teendő? Bekebelezhető a kiskorú tulajdoni hányada gyámhatósági hozzájárulás nélkül? Ha igen, akkor az ellenértéket kinek, milyen módon kell teljesíteni?
Ha a gyámhatóság engedélye szükséges, és azt nem adja meg, akkor mi van? Benézett a ló az ablakon? Mert ebben az esetben még egy további ok, ami megakasztja a közös tulajdonok felszámolását. Arról már nem is beszélve, hogy ez a verzió komoly visszaélésekre ad lehetőséget.
A megoldást eddig nem osztotta meg velünk a jogalkotó. Mert az Foktftv. törvényben sem a Ptk., sem a 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról nincs felhívva. Vagyis nincs rendelkezés arról, hogy az ezekben foglalt rendelkezéseket, a Foktftv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Valamit elfelejtettem az Foktftv.-el kapcsolatban, ami talán a legfontosabb. Hiába, este nekem már az alváson jár az eszem....
Szóval az van, hogy a maga ez a törvény úgy, ahogy van megbukott. Semmilyen formában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Eltelt 4 év, és a jóváhagyással lezárt esetek száma elenyésző. Ezzel a jogszabályi háttérrel 100 év alatt sem fogjuk felszámolni az osztatlan közös tulajdonokat. Az okok szerteágazóak, és feltérképezésük mindenképpen megérne egy misét, de most csak egy dolgot tennék hozzá a korábban leírtakhoz.
Nagyon sokan vannak olyanok, akik tulajdonostársak egy osztatlan közös tulajdonban, szeretnének abból kiválni, 1/1-es tulajdont kialakítani, de nem akarnak senkit bekebelezni, nem akarják senki tulajdonát elvenni. Viszont ha van/vannak olyan tulajdonostársak, akiknek a tulajdoni hányada nem éri el a területi minimumot, azokat a hatályos törvényi rendelkezés szerint valakinek be kell kebelezni.
zárójelben. Miközben ezen tulajdonostársak egy jelentős része például már elhunyt, de a hagyatéki eljárás ezeket a tulajdoni hányadokat nem érintette, mert nem is tudtak róla az örökösök, csak az értesítőlevélben szereztek erről tudomást. zárójel bezárva
Ha a jogalkotónak nincs jobb ötlete a közös tulajdonok felszámolására az erdők, termőföldek esetében, akkor úgy kellene módosítani a törvényt, hogy a kezdeményező tulajdonostárs akár maga is dönthessen arról, hogy nem kebelez be, hanem azon tulajdonostársakat is közös tulajdonban hagyja, akik arról egyébként nem nyilatkoztak. Igaz, így darabra nem csökken a közös tulajdonok száma, de azok a tulajdonostársak, akik csak az értesítő levélből szereztek tudomást arról, hogy van ilyen rendezetlen örökségük, azoknak legyen lehetőségük rendezni az örökséget. Ez szerintem azt fogja eredményezni, hogy a közös tulajdonban lévő tulajdonosok száma folyamatosan csökkeni fog.
Amit az Agrárminisztériumnak nagyon gyorsan rendeznie kellene az osztatlan közös tulajdonok felszámolását érintő jogszabályokban
1, Az Foktftv. minden olyan ingatlanra vonatkozzon, amire a Földforgalmi törvény hatálya kiterjed, függetlenül a művelési ágaktól.
2, Annak érdekében, hogy azon tulajdonostárs, akinek a tulajdoni hányada 50% vagy attól több, passzivitással ne akadályozhassa meg az osztatlan közös tulajdon felszámolását, rendelkezni kell arról, ha ezen tulajdonostársak átvették az értesítő levelet, de 30 napon belül nem tesznek semmilyen nyilatkozatot, akkor a hozzájárulásukat vélelmezni kell.
3, Ha az 50%, vagy nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a közös tulajdon felszámolásához, akkor törvényi kötelezettsége legyen, hogy 6 hónapon belül megindítsa a közös tulajdon felszámolását. Ha ezt elmulasztja, akkor bármely tulajdonostárs újra kezdeményezhesse a közös tulajdon felszámolását, de már úgy hogy a többségi tulajdonostárs hozzájárulása vélelmezhető legyen akkor is, ha nem ért egyet e megosztással.
4, Egyértelműen, világosan, érthetően meg kell határozni, hogyan, milyen formában tehetnek jognyilatkozatot azon tulajdonostársak, akik közös tulajdonban kívánnak maradni. Mert ezt most úgy is lehet értelmezni, hogy írásban nyilatkoznak, és ezen nyilatkozatukat csatolni kell az egyezségi okirathoz, de lehet úgy is, hogy ezen nyilatkozatukat az egyezségi okiratban kell megtenniük, azt aláírva. Vagyis megint ott tartunk, hogy erről a földhivatalokkal kell alkudozni.
5, Ugyan így a földhivatalokkal kell alkudozni arról, hogyan teljesíthető a 2. alcím szerinti eljárásban a bekebelezett ellenértékek megfizetése. A törvényi értelmezés az, hogy ezt csak azon tulajdonostársaknak lehet kifizetni, akik részt vesznek az egyezségben, és aláírják az egyezségi okiratot. Ennek semmi értelme, főleg annak ismeretében, hogy a 3. alcím szerinti bekebelezésnél ezt a bekebelezett tulajdonostárs határozhatja meg.
6, Ugyancsak egyértelműen meg kell határozni, hogyan kell igazolni az ellenérték kifizetését. Van olyan földhivatal, akinek nem elég a banki átutalás másolata, vagy a tértivevényes postai csekk, mert teljes bizonyító erejű nyilatkozatot is kér erről. Ez azonban nagyon komoly kockázatot jelent a kifizetőnek, hiszen ha ezt a bekebelezett tulajdonostárs nem teljesíti, akkor nem tudja megszüntetni a közös tulajdont, ráadásul gyakorlatilag elúszik a pénze is, vagy pereskedhet.
7, Rendezni kell az erdők esetében a fakészlet figyelembe vételére vonatkozó törvényi rendelkezést. A Kúria ennek vizsgálatát az ingatlanügyi hatóság kötelezettségévé tette, miközben a földhivataloknak erre semmi rálátásuk nincs. Nem csak nekik, gyakorlatilag senkinek. Ebben akkor lehet majd tisztán látni, ha a megosztás lezajlott, és az erdészeti hatóságok az új földrészlet határokhoz igazítják az erdőrészlet határokat. Ha ezt az osztóprogram nem tudja kezelni, akkor el kell felejteni a dolgot. Megjegyzem, miután az erdőnek már nincs AK értéke, így ez a rendelkezés kiüresedett.
8, A végrehajtásokat már sikerült rendezni, de a haszonélvezeti jogot nem. Ennek az a következménye, hogy ha valaki olyan tulajdoni hányadot kebelez be, amelyet haszonélvezeti (özvegyi) jog terhel, az gyakorlatilag nem tudja használni, vagy használatba adni a teljes ingatlanát, mert a földhivatal, erdészeti hatóság megköveteli a haszonélvező hozzájárulását. Ha a törvény erejével valakit meg lehet fosztani a tulajdonától, be lehet kebelezni azt, akkor a haszonélvezeti jogot miért nem lehet ugyan így a törvény erejével töröltetni?
9, Egyértelműsíteni kell a törvényben, hogy ha egy osztatlan közös tulajdon egy korábbi közös tulajdon felszámolásából keletkezett – pl. az 1993. évi II. törvény alapján -, akkor a 3 év tulajdonosi jogviszonyba beleszámítson a korábbi közös tulajdonban meglévő tulajdonosi jogviszony is.
Egyenlőre ennyi….
Előfordulhat, hogy egy földrészletben van két olyan tulajdonostárs, akinek a területi minimumot meghaladó tulajdoni hányada van. Ha van még tulajdonostárs, akkor nekik nincs meg a minimum területi illetőségük. Nem ritka eset, hogy a két „nagy” tulajdonostársból az egyik vagy nem elérhető valamilyen oknál fogva, tehát inaktív a megosztásban, vagy a másik tulajdonostárs a magyar császári és királyi állam. Nos, ilyenkor gyakorlatilag a 2. alcím szerinti megosztás esetében nincs esély arra, hogy a másik „nagy” tulajdonostárs megvegye ezt a tulajdoni hányadot az eljárás keretén belül. De mi van akkor, ha szeretné megszerezni?
Megoldható. Igaz két lépésben. A lényeg, hogy az osztatlan közös tulajdon felszámolását a 3. alcím szerinti bekebelezéssel kell rendezni. Egy dolgot kell mérlegelni. Van-é olyan tulajdonostárs, aki ezen eljárás keretében elkezdene licitálni. Az állam nem fog. Ha nincs, akkor kivitelezhető a dolog.
A másik gyakori eset, hogy egy földrészletben csak egy olyan tulajdonostárs van, akinek a tulajdoni hányada meghaladja a minimumot. Sima ügy, 3. alcím szerinti bekebelezés. De mi van akkor, ha van olyan másik tulajdonostárs – akár 100 m2-rel -, aki várhatóan elkezd licitálni, és a zsebe is vastagabb? Mert ebben az esetben viszi a minimum fölötti tulajdoni hányadot is. Ez is megoldható két lépcsőben. Itt fordítva történik a dolog. A 3. alcím szerint a 2. alcím szerinti megosztásra kerül sor.
Van olyan eset, amikor a 2. alcím szerinti megosztást kell lebonyolítani. Viszont ha több minőségi osztály is szerepel a tulajdoni lapon, akkor előfordulhat, hogy be lehet kebelezni olyan tulajdonostársakat is, akiknek kiindulási helyzet szerint megvan a minimum területük, de csak „szűken”, vagyis max. pár tized hektárral nagyobb. A földhivatalok húzzák emiatt a szájukat, de ezt nem tiltja semmi.
...
Moderátor által módosítva: 2024-10-08 14:59:50
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-10-08 15:00:31