Berente Antal, a TMG elnökségi tagja, a Homokhátság aszályos területein gazdálkodik Kecskemét mellett, 100 hektáros területen. Bár eredetileg közlekedésmérnökként végzett – s csak gazdasága működtetése ösztönözte az agrárdiploma megszerzésére –, mára a regeneratív gazdálkodás elkötelezett híve lett, aki tapasztalataival példát mutat a fenntartható mezőgazdaság iránt érdeklődőknek.

Az első lépések és az áttörés

Antal 2000 körül vásárolt földeket befektetési céllal, de 2007-ben úgy döntött, maga kezd gazdálkodni. Az első évek hagyományos módszerekkel zajlottak, de a 2012-es súlyos aszály fordulópontot hozott. "Szinte minden termésem odaveszett. A várható terméshozam pusztán 5-10%-a valósult meg. Ez világossá tette, hogy változtatnom kell" – meséli. Ekkor ismerkedett meg a regeneratív gazdálkodás alapelveivel.

Első lépésként felhagyott a szántással, és helyette lazítást, valamint sekély kultivátorozást alkalmazott. Az évek során a talajművelés fokozatosan csökkent gazdaságában, míg végül három éve teljesen leállt a talajműveléssel, azóta no-till  technológiát alkalmaz. A regeneratív gazdálkodás hat alapelve – például a talaj fedettségének fenntartása, a sokféleség növelése és a talajbolygatás minimalizálása – képezi Antal gazdálkodásának alapját. Bár nem tart állatokat, így legeltetésre nincs lehetősége, a talajtakaró növények alkalmazása révén jelentős eredményeket ért el a talaj egészségének javításában.

Eredmények és kihívások

Az áttérés nem volt egyszerű. "Az új módszerek miatt változott a gyomflóra. Más gyomnövények jelentek meg, amelyeket meg kellett ismerni és meg kellett tanulni kezelni. Emellett sokan kétkedve figyelték, amit csinálok, és "a falu bolondjának" neveztek" – mondja. Azonban az eredmények hamar igazolták döntéseit: a talaj vízmegtartó képessége javult, a jobb táblák gyorsabban regenerálódtak, és még a gyengébb területek is jobban viselték az aszályt.

Antal szinte teljesen megszüntette a műtrágya használatát. "A kezdetekkor fokozatosan csökkentettem a műtrágya használatát, míg el nem értem az eredeti éves mennyiség egyharmadát. Ma már azonban arra sincs szükségem, a takarónövények által megkötött nitrogén és feltárt tápanyagok elegendőek a növényeim számára. Az inputköltségek jelentősen csökkentek, miközben a terméshozam hasonló maradt."

Az eredmények nemcsak a talaj egészségében, hanem a gazdasági mutatókban is megmutatkoznak. Az inputanyagok csökkentésével – például a műtrágya és vegyszerek minimalizálásával – költségei 30-40%-kal mérséklődtek. A vízmegtartás javulása pedig különösen értékes a Homokhátság száraz területein.

Útmutatás a jövőnek

Antal szerint a regeneratív gazdálkodás jövője a szemléletváltáson múlik. "A fenntarthatóság nem elég; a cél a talaj helyreállítása és állapotának javítása a következő generációk számára. Ha azt az állapotot tartjuk fenn, ami most van, kilátástalan lesz a helyzet." A gazdáknak azt tanácsolja, hogy ne féljenek kísérletezni. "Kis lépésekben érdemes kezdeni, például egy kisebb területen. A saját tapasztalatok és az eredmények segítenek meggyőződni a módszerek hatékonyságáról."

Berente Antal története bizonyítja, hogy az elhivatottság és a kitartás képes új alapokra helyezni a mezőgazdaságot, miközben gazdasági és környezeti szempontból is élhetőbb jövőt épít. A regeneratív gazdálkodás a föld iránti felelősség és tisztelet valódi kifejeződése, amelynek hatásai messze túlmutatnak a szántóföldek határain.

Ha több történetet is megismernél, látogass el a VIII. REAG Talajélet Konferencia és Szakkiállítás eseményre! Jegyek itt vásárolhatók.

További információ:

tmg.hu

TMG